Páris népoktatásügye igen logikusan fejlődött.' A forradalom szolgáltatta előzményekből szigorú egymásutánban következett a mos-tani kifejlődés. A forradalom kiküzdötte az ember jogait, ébben benne voltak a gyermek jogai is. Az embernek joga van a szabadsághoz.
A gyermeknek joga van a szabadság kiküzdésére szükséges testi és szellemi erőkhöz. Nem a zsarnok hatalma, hanem a tudatlanság teremti meg a szolgaságot. A tudás hatalom, a tudatlanság rabszolgaság.
A forradalom azonban csak hangoztatta a tudás szükségességét, de annak megszerzésére keveset tett. Napoleon közoktatásügyi pro-grammja ebben a mondatban fejeződött ki: oTanftás által minden embert kivétel nélkül emberi méltóságának tudatára kell ébreszteni.®
E programmot határozott alakban a császárság bukása után valósí-tották meg. Mikor mindinkább átment a köztudatba, hogy a sedani vereséget nem a német hadvezérek, hanem a német iskolamesterek mérték a franciákra, akkor kezdték fokozottabb mértékben Francia-országban is szervezni a népoktatást. A demokratikus gondolat kifej-lődése is nagyon hozzájárult a népoktatásügy fellendítéséhez. A szu-verén uralkodó helyébe a nemzeti szuszu-verénitás lépett. A kormányzat a kiváltságosak kezéből a nép kezébe jutott. A kormányzáshoz pedig értelmesség kell, aminek pedig legkisebb mértéke az írni-olvasni tudás.
A politikai okokon kívül gazdasági és szociális okok is siettették a népoktatás felvirágzását. Az új berendezésű demokratikus társadálom nemcsak politikai jogokat, hanem anyagi jólétet is akart. Fejleszteni akarta a földművelést, az ipart, a kereskedelmet. Nemcsak munka-erőre, hanem tanult, értelmes munkásokra is szüksége volt. A nép-és inasiskolákban kellett a polgárok kezébe adni azt a fegyvert, mely-lyel az idegen országok versenyével sikeresen megküzdhetnek. A tör-ténelmi arisztokraták helyébe munkás élite-eket kellett nevelni.
Az ateliérek, nagyobb műhelyek, bányák, kereskedelmi házak vezeté-sére alkalmas egyéneket kellett az iparos- és kereskedelmi iskolákban képezni.
E feladatok megoldásában Párisnak vezető szerep jutott. Évi budgetjéből 35 milliót juttat a népnevelésnek. Iskoláira az állam ügyel fel, de a költségeket egészen a város viseli. Ezért a nagy áldozatért szabad keze van iskolái vezetésében. Az elemi iskolák munkarendjét, elhelyezését, tanítóit egészen függetlenül választja meg. Az állam e nagy autonomia miatt nem féltékenykedik, hanem inkább, a város sikerültebb. iskola-típusait az ország különböző városaiban állami
költ-ségen szintén meghonosítja. ' " . . . . ' Párisban a népnevelés ügyét a következő iskolanemek szolgálják :
1. 1'école maternelle, 2. l'école primaire élémentaire, 3. l'apprentissage, 4. l'école primaire superieure. Az első kettőt a tanulók 2. életévüktől a. 13.-ig; a két utolsót pedig a 13. évüktől kezdve látogatják. Az iskola-látogatás a 2. évtől a 10.-ig fakultatív,; a ;10.-től a 13.-ig kötelező;
azontúl ismét. fakultatív. : • . ...
Az école maternelle a régi salle d'asileből fejlődött ki. A salle d'asile-ok felállítását 1837-ben rendelték el. Ezek inkább menedék-házak, mint iskolák voltak. Nagyobb gondot fordítottak a • szegény gyermekek testi gondozására, mint értelmök kifejlesztésére. 1881-ben megváltoztatták, nevüket is, meg jellegüket is. A menedékházakból nevelőintézetek lettek, ahol a gyermekeknek nemcsak fizikai,. ha-nem intellektuális és morális tehetségeit " is fejlesztik. ; ,
Mihelyt a gyermekek járni és beszélni kezdenek, kétéves koruktól kezdve .bejárhatnak az école materneljebe. Itt azután játszva tanít -ják őket látni. Élesztgetik képzelő tehetségüket. Ébresztgetik lelkiisme/
retüket. Nagyon rövid, nagyon élénk, nagyon mulatságos leckékben megtanítják őket írni és olvasni. Megismertetik velük a közönségesebb növényeket és állatokat. Golyókat fűznek" fonálra, papírból kockákat vágnak ki s megtanulják a mathematika elemeit. Színes fonalak össze-rakásával gyakorolják magukat a kézügyességben. Énekelnek, táncol-nak, társasjátékokat játszanak. Koruknak megfelelő tornázással rugal-massá, hajlékonnyá teszik tagjaikat. " . . . '
. Mikor a 6. vagy 7. évüket elérték, átmennek az école primaire élémentairebe. A tehetősebb. szülők, akiknek módjukban van gyerme-küket felügyelet alatt tartani, nem ' küldik. gyermekeiket az école maternellebe, hanem egyenesen az école primaire élémentairebe.
Az école maternellebe Párisban 175 ezer gyermek jár, az école primaire élémentairebe négyszer annyi. Ebben az iskolában már elválasztják a fiúkat a leányoktól. Ennek az iskolának a feladata a morális érzék kifejlesztése, a polgári jogok .és kötelességek megismertetése, az olvas:
ható írás és folyékony olvasás megtanítása. Tanítják a francia iroda-lom; elemeit, Franciaország földrajzát, és történetét. Megismertetik a tanulókat a legegyszerűbb számkapcsolatokkal és a
természettudomá-11*
Í 6 i KISEBB KÖZLEMÉNYEK:
nyok elemeivel s azok legegyszerűbb gyakorlati alkalmazásával. Tanít-ják őket rajzolni és énekelni. GyakorolTanít-ják őket a kézimunkában és
tornázásban. •
Ha megtanultak helyesen írni és hibátlanul olvasni, ha főbb vonásokban megtanulták hazájuk történetét és földrajzát, akkor gálatot tehetnek az iskolától független bizottság előtt. Ha ezt a vizs-gálatot a tanulók 12 éves korukban sikerrel leteszik, akkor a további iskolábajárás kötelezettsége alól felmentetnek. Akik pedig kitüntetéssel (éxamen avec distinction), azok különböző összegről szóló takarék-pénztári könyvet kapnak ajándékba. Ez a takaréktakarék-pénztári könyv a fiúé, nem pedig a szüleié. A szülők semmi körülmények között hozzá nem nyúlhatnak, a fiú is csak húszéves korában kapja meg, de akkor a betéti összeg kamatos kamatjával együtt.
A tanítás az école maternelleben is, meg az école primaire élémentaireben is teljesen ingyenes. Nemcsak, hogy tandíjat n e m fizetnek, hanem tanszerekkel is a város látja el a tanulókat. Könyve-ket, füzeteKönyve-ket, írószereket osztanak ki közöttük. Sőt a szegényebb tanulókat ruhával és élelemmel is ellátják. Az iskolákban rendesen kantin is van, ahol ebédet adnak a gyermekeknek. Gyógyszereket, orvosi segélyt is nyújtanak azoknak, akik arra rászorulnak. Több elemi iskolának - internátusa is van, ahol vagy teljesen ingyen, vagy igen csekély díjazásért adnak teljes ellátást. Nyáron pedig egész gyermekkaravánokat szállítanak a tengerpartra vagy Normandia, Bretagne árnyas erdőibe. Á hullámos víz, a finom homok, a tiszta leVegő megedzi a kis vézna testű párisi gyermeket. Megerősödik a test, felélénkül a lélek, a 3 frank • kiadás, melybe minden üdülő gyermek naponkint kerül, bőven megtérül a testben és lélekben meg-erősödött ifjú későbbi munkájával.
Mikor a párisi gyermek eléri a 13. évét, két út áll előtte:
vagy folytatja az iskolábajárást, vagy - kenyérkereső pályára lép. Itt nem beszélünk azokról, akik középiskolában folytatják tanulmányai-kat.; Ézók egy vagy két évvel előbb válnak ki az elemi iskolából. Itt csak azoknak a tanulmányaival foglalkozunk, akik ipari, vagy keres-kedelmi pályára lépnek. Parisban jelenleg van 14,000 fiú- és 6000 léánytanonc. Most ezeknek a sorsa érdekel bennünket.
• ;Párisban is, mint mindenütt, általános a panasz, hogy a műhelyek-ben áz inasokat nem tanítják meg eleggé a mesterségükre. Ez min-denütt nagy baj, de különösen nagy csapás Párisrá, ahol azelőtt a legügyesebb ipari munkásokat képezték. Páris és vidéke tele van a gyárak, műhelyek, laboratoriumok ezreivel, ahol a világ legügyesebb munkásai alkották azokat a művészi csecsébecséket, melyekért millió-kat küldött Európa mindén országa. Ezt a virágzó inűipart a
tanon-•cok oktatásának elhanyagolásával veszély fenyegeti. Régente az ipa-rosok lassan, drágán, de jól dolgoztak. Az inast családtagnak tekin-tették s türelemmel a mesterség minden ágába bevezették. Napjaink-ban a nagy szabadság a boldogsághoz fűzött nem minden álmunkat váltotta valóra. Egyenlőséget igért s helyette óriási versenyt teremtett.
Ma gyorsan és olcsón kell dolgozni. A silány portékát ügyesen kell maszkírozni, hogy tetszetős és kapós legyen. A munkások nem az egész mesterségüket tanulják meg, hanem annak csak nagyon kis részét. Azelőtt egy ember csinálta az egész órát, ma százan dolgoz-nak egy órán. Az egyik csak rugót tud csinálni, a második csak mutatót, a harmadik csak kereket s így tovább. Az inas tehát mes-terségének esak a századrészét tanulja meg. Igaz, hogy ezt megtanulja nyolc nap alatt, míg céhbeli elődje nyolc évig is elinaskodott.
Az inasra, különösen pedig annak szüleire csábító a mai helyzet, mert mindjárt keres. Ezért a kis magánérdekért azonban feláldozták az ipar nagy jövőjét. Ezen a bajon segíteni kellett. Kezdetben próbál-ták törvényekkel védeni az inas és az ipar érdekeit. Ezeket a törvé-nyeket kijátszották. Most az iskolában tanulják azt, amit azelőtt a mesterektől sajátítottak el. Ma a műhelyekben kenyeret keresnek és szocialisztikus tanokat hallanak az inasok, mesterségüket az iskolában tanulják meg.
Páris városa mintaszerűen oldotta meg ezt a nehéz kérdést. Négy-félekópen nyújt az elemi iskolából kikerült tanoncnak alkalmat arra, hogy mesterségében tökéletesíthesse magát.
A cours élémentaires du jour nyitva áll azok számára, akik az
•elemi iskola elvégzése után nem akarnak mindjárt kenyérkereső pályára lépni, hanem folytatni akarják iskolai tanulmányaikat. Egy vagy két éven át ezt a kurzust leginkább azok a fiúk és leányok hallgatják, akik kereskedelmi pályára akarnak lépni. Ezeknek az iskoláknak a tanterve nem mindenütt egyforma. Az illető városrész
•szükséglete szerint igazodik. A legtöbb helyen tanítják a háztartás-tant, modern nyelveket, gépírást, gyorsírást és könywiteltant.
A cours municipieux du soir azok számára való, akik már szolgálatban vannak. Ezek akkor nyitják ki kapuikat, mikor a mű-helyeket és holtokat bezárják. Járhatnak ide felnőttek is. A tanfolyam két évig tart. Itt a legügyesebb munkások gyakorlatilag tanítják a különböző műhelyi munkákat. A tanítók pedig megmagyarázzák a feldolgozott anyag szerkezetét, összetételét, sajátságait, használható-ságát. - . .'
Az écoles professionelles-ek szintén a tanoncok számára valók.
1872-ben állították fel az elsőt, azóta számuk 16-ra emelkedett. Ezek közül nyolc a fiúké, nyolc a leányoké. Ez a 16 iskola épenséggel nem
166 KISEBB KÖZLEMÉNYEK.
egyforma. Az egyikben a fa, a másikban a vas megmunkálását tanítják.
A- Boulleban az elefántcsont kifaragásával, ékszerek készítésével fog-lalkoznak. A Germain-Pil ónban a rajzolást, az agyagmintázást gyako-rolják. A Bernard-Palissyben keramikával, dekoratív festészettel, tapétakészítéssel foglalkoznak. A nők könyvkötést, fehérneműkészítést,' csipkeverést, művirágkészítést tanulnak. A kézügyesítő és személesítő gyakorlatok mellett azonban nem hanyagolják el az észfejlesztő elmé-leti tárgyakát sem. Tanulják a természettudományokat, a művészetek történetét, a földrajzot, szóval mindazt, aminek a jövendő intelligens iparos hasznát veheti. *
Egy-egy intézetbe 50—110 tanuló járhat. A bejáró tanulóknak fele, igen gyakran pedig csak az ötödrésze fejezi be a tanfolyamot.
Tandíj nincsen. Minden költséget a város fedez. Egy-egy tanuló átlag 4315. frankba kerül. Ezek az iskolák nevelik az iparosok elitéjét.
Ez nagyon fontos dolog, de talán még fontosabb az iparosok nagy tömegéről való gondoskodás.
Ez a préapprentissage et les cours de demi-tempshen tör-ténik.' Ez az angol mintára alkotott iskola Páris legújabb iskola-faja. Ez a tanfolyam két részből áll. Az első rész mindjárt az:
elemi iskola elvégzése után kezdődik s tart két évig. A tanulók a rendes tanítási időben erre a célra berendezett műhelyekben gyakorlati és elméleti oktatásban részesülnek. Í5 éves korukban el-szegődnek valahova. Technikai kiképeztetésük azonban tovább tart.
Délután 5 óráig fizetésért dolgoznak. 5 órától 7 óráig ez a demi-temps, 'alkalmas vezetők felügyelete mellett tökéletesíthetik magukat iparukban. Ez kevésbbé költséges, éppen azért demokratikusabb, mint az école professionelle. Komolyabb és methodikusabb, mint a cours municipieux du soir, gyakorlatibb, mint a cours élémentaires du jour.
A tehetősebb iparosok és kisebb hivatalnokok tehetségesebb gyermekei az école primaire élémentaire elvégzése után nem lépnek mindjárt kenyérkereső pályára, hanem folytatják tanulmányaikat az école primaire superieurehen. Ez az összekötő kapocs- az elemi és középfokú oktatás között. Ilyen iskolája öt van Párisnak. Egy isko-lára átlag 250 tanuló jut, akiket az elemi iskolák legjobb tanulói közül válogatnak ki. Ezen iskolákból kikerülő tanulóknak több m i n t a fele szintén ipari, vagy kereskedelmi pályára lép. Körülbelül 10%-a pénzügyi, építészeti, művészi foglalkozást keres. Innen kerülnek ki az elemi iskolai tanítók és részben a középiskolai tanárok is. A leg-tehetségesebbek pedig a Chaptal collégebe mennek. Ez már egészen modern középiskola. Ez kapcsolja" össze a munkásosztályt á bour-geoisievel. Az innen kikerülők a kézimunkásók ügyességét s munka-szeretétét, az intelligens osztályok nyugodtságávál, előrelátásával,
táka-rékosságával, ízlésével egyesítik. Ezek lesznek az ipari és kereskedelmi középpontoknak a vezérei, mozgatói, a nemzeti vagyonnak a gyarapítói.
Azelőtt a műhelyekből indult hódító útjára a világhíres francia ipar, most" az iskola vette át a neves mesterek szerepét. A műhely ma csak munkát és megélhetést ad, az iskola tanít, oktat nemcsak a tudományokra, hanem a' mesterségre is. Tanít mindenkit rend-szeresen, humánusan s ingyen. Az iskola menti meg a nemzeti ipart s ezzel a nemzeti vagyont. Mátrai Rudolf.
A d a l é k a b u d a p e s t i e g y e t e m t ö r t é n e t é h e z .
Mednyánszky Alajos báró 1828-ban egyik tagja volt annak a bizottságnak, amely az iskolák és nevelés reformtervének kidolgozá-sán munkálkodott. Ebben az ügyben írta hozzája Schedius Lajos az itt következő levelet, amely kiváltképen egyetemünk múltjához szolgál adalókúl. A levél jelenleg a Báró Eötvös József-Kollégium könyvtárá-ban található, ahová a Mednyánszky-könyvtárral együtt jutott.
Hochgeborner Freiherr 1
Meinem Versprechen gemáfi habe ich die Ebre in der
Bei-• lage die Andeutungen mitzutheilen, die ich zur Beantwortung der gestellten Fragen für hinreichend erachte. Belieben Sie davon gefál-ligen Gebrauch zu machen.1
In Bezúg auf die befiere Einrichtung unserer Universitát wünschte ich Ihrem Scharfblicke uur folgende Winke und Puncte anzugeben, deren weitere Ausführung Ihren Einsichten nicht schwer fallen wird.
So lange die untern Schulen in der jetzigen Lage bleiben, kann die beste Einrichtung der Universitát keinen Nutzen stiften, indem sie lauter unvorbereitete Zuhörer erhált, die desto weniger Gebrauch von ihren Anstalten machen können, je zweckmáfiiger diese als integrirende Theile der Universitát beschaffen sind.
Yorzüglich ist aber zu bemerken, dafi bei uns der Sprung von den Humanitáts-Classen zur Universitát viet zu grófi und gefáhrlich ist, als dafi er nicht meistentheils nachtheilige Folgen habén sollte.
Ein Hauptmangel für alle literárische Cultur in Ungarn ist . der Mangel eines Seminars oder Collegiums für künftige Lehrer und Erzieher. Schon die weise Fürstinn M. Theresia hat demselben durch Errichtung des sogenannten Collegii Bepetentium
einiger-1 A mellékletben arról szól, mennyit vesz be tandíjból az egyetem.
1 6 8 IRODALOM.
mafien abzuhelfen' gesucht. Aber auch das wurde wieder aufgehoben, weil eine gewiBe Ciafie Mensehen sich für hinlanglich halt, diese Lücke auszufüllen, wodurch sie auch an Ansehn und Macht natür-lich gewinnen.
Die Aufrechthaltung der auBerordentlichen freiwilligen Vor-lesungen an der Universitát ist von groBer Wichtigkeit für die Begründung der literar. Cultur.
Aber der Universitát insgesammt könnte die Herausgabe eines literárischen periodischen Werkes auferlegt werden, weil sie selbst nicht aus eigenem Antrieb dasselbe unternimmt.
Die Ertheilung der Doctorwürde besonders in der philoso-phischen Facultát, sollte auf eine zweckmaBige Art beschrankt werden, um der wissenschaftlichen Cultur förderlich zu seyn.
"Was über die Didactra von Seite der Universitát in ihrem letzten Becnrse an Seine Majestát, gesagt worden ist, habe ich aus-geschrieben und lege es hier pro congrno usu bei.
Direm gütigen Wohlwollen und geneigtem Andenken mich ergebenst empfehlend, habe ich die Éhre mit ausgezeichneter Hoch-achtung zu verharren.
Euer Hochgeboren
Pesth, den 30. Jun. 1828. gehorsamster Diener Ludwig Schedius.
Közli: Lukcsics Pál.
IRODALOM.
M. O f f u e r : D a s G e d a c h t n i s . Die Ergebnisse der experimentellen Psyehologie und ihre Anwendung in Unterrieht und Erziehung. Dritte, vermehrte u. teilweise umgearb. Auflage. Berlin 1913, Reuther und Reiehard. 8° VII + 312. 1. geb. 5 M.
A német irodalomban nem első eset, hogy a kísérleti pszicho-lógia eredményeit pedagógiai szempontból értékesíteni akaró könyv jelenik meg. Véleményünk szerint ez a törekvés a kísérleti pszicho-lógia jelenlegi stádiumában még korainak mondható. Nem rendel-kezünk még annyira kiforrott, széleskörű s egyöntetű eredményekkel hogy azok általánosítása, pedagógiai szempontból való értékelése, belőlük egységes, ellentmondásnélküli következtetések levonása lehet-séges lenne. E szempontból tekintve Offner — bár felette érdekes és értékes — könyvét, úgy véljük, hogy szerzőnek n e m sikerült — amint hogy jelenleg még nem is sikerülhet — a kísérleti pszichológia eredményeiből egységes direktívákat leszűrnie. Mindamellett meg kell
állapítanunk, hogy az emlékezet körébe vágó vizsgálati eredmények még leginkább alkalmasak az egységes, monografiaszerű feldolgozásra.
Meg kell említenünk továbbá, hogy a könyvnek ez a IH-ik, lényegesen bővített s átdolgozott kiadása sokkal világosabb s áttekint-hetőbb, mint az I. s II. kiadás. A könyv részletes ismertetéséről le kell mondanunk. Annyi különböző irányú és tárgyú vizsgálati ered-mény van benne, hogy azoknak már 'csak a puszta felsorolása is sok helyet kívánna. Ezért csak néhány, általános megjegyzésre szorít-. kozunkszorít-.
A munka az emlékezet körébe tartozó lelki történésekkel fog-lalkozik. Ebbe az általános keretbe beleilleszti úgyszólván az egész pszichológiát. -Foglalkozik az érzet- és képzetvilággal, az asszociációval s reprodukcióval, mely utóbbi két folyamatot egymástól különválasztja.
Az érzelmi ós akarat-folyamatokat csak érinti. Igen nagy szerep jut a diszpozíció fogalmának, mely alatt azt a nyomot kell érteni, melyet valamely lelki aktus bennünk hagy. E fogalom segélyével, mely a Semon-féle engrumm-nak felel meg, írja le az egyes pszichikai folyamatokat.. Igen gyakran használja a pszichikai erő és energia
fogalmakat is. Minthogy az erő ós energia fogalma pontos jelentés-ben már le van foglalva a természettudományok számára, célszerű volna ezeknek a pszichológiában való jelentését is pontosan definiálni ;
e pontos definitiókat azonban Offner könyében nem találjuk.
A könyv főbb fejezetei az asszociáció, a diszpozíciók erőssége, a diszpozíciók hatékonysága (reprodukció), az emlékezetnek individuá-lis és nemi különbségei stb. Minden egyes főbb fejezethez az idevágó kisérleti pszichológiai eredményeket részletesen közli s e szempontból a könyv rendkívül értékes és tanulságos adatokat tartalmaz. Külö-nösen érdekes az, mit a reprodukció-időre, az emlékezet nyilvánulá-sának eme fontos tényezőjére vonatkozólag mond.
Egészben a könyv nagyon jó szolgálatot tehet annak, aki a kisérleti pszichológia pedagógiai vonatkozású vizsgálati eredményeiről tájékozódni akar. Lázár Szilárd.
M o l n á r O s z k á r : B e v e z e t é s a g y e r m e k t a n u l m á n y b a . Kolozsvár, 1913, Stief J. és Társa, k8°, 79 1., 1-20 K.
Ez a Bevezetés először a Család és Iskolában jelent meg, mely-nek a szerző az egyik szerkesztője. Az első részben a gyermektanul-mány fogalmával ós történetéve] foglalkozik. A sokféle elnevezés közül a pedológiát tartja legjobbnak, mert ez fedi leginkább a ma m á r igen széleskörű fogalmat: «A pedológia eklektikus jellegű tárgy. Különböző tudományok (pszichológia, pathológia, antropometria, higiéné)
terüle-170 IRODALOM.
téről gyűjti adatait. Ez adatok mind abban találkoznak, hogy a gyer-mekre vonatkoznak. Ez a vonatkozás egyesíti őket külön tárggyá, gyermektanulmánnyá®. Eszerint a pedológia se nem kísérleti lélektan, se nem kísérleti pedagógia, hanem önálló tudomány. A II. rész a pedológia módszereit ismerteti, "kifejtve, milyen gyöngesége a pedo-lógiának, hogy nem használhatja az • önmegfigyelést. A HL rész ama törekvéseket vázolja, melyeknek a felhalmozott, nagyon különböző adatok egységesítésé Jt céljuk. Ez a munka még a legelején van : a fogalmak, terminológia, kísérleti eszközök, jelölések egységesítésével bajlódnak, ami mind csak előmunkálata az igazi tudományos rend-szerezésnek. Szól a pedológia önálló, tudományos művelésére léte-sült külön intézetekről, melyek azóta Meumann hamburgi intézeté-vel szaporodtak. Szól még a pedológiának a tanítóképzőkben való helyzetéről, könyve végén pedig a tanítókat buzdítja a foglalkozá-sukkal oly szoros kapcsolatban levő pedológia művelésére. E kis köny-vet használhatják azok is, akik éppen csak tájékozódni akarnak, meg azok is, akik alaposabb tanulmányokhoz keresnek útbaigazítást. Ezek szempontjából, akik közül bizonyosan többen tudnak németül, mint franciául, inkább egyoldalúság, mint érdem a könyvnek az az egyéb-ként előnyös tulajdonsága, hogy főegyéb-ként francia művekre támaszkodik.
Különösen használhatóvá teszi a könyvet a szerző tárgyiassága.
E tekintetben csak az eshetik kifogás alá, amit (47. 1.) a pedagógia és pedológia viszonyáról m o n d : «ezért lett a pedológia a pedagógia legfontosabb alapjává®. Kevéssel előbb maga is mondja, hogy a peda-gógia alapjai nagyon megszaporodtak. Ezek sorában a pedológia a legújabb, s bár nem lehet tagadni, hogy a legnépszerűbb, de a leg-ingatagabb is: sokkal többet ígér, mint amennyit ma (sőt talán egy-általában) kaphatunk tőle. Ma, mikor még senki meg nem jósolhatja, hogy e vérmes reményekből mi válik valóra: korai neki ily előkelő helyet előlegezni. Éppen napjainkban sorra tárják fel a pedagógiának más tudományokkal való kapcsolatait s aki, mint pl. Natorp, a filo-zófiára épít, szilárdabb talajon mozog, mint aki elsősorban a pedológiát venné alapul. Ennek csak jövő fejlődésén fordul m e g : mily mérték-ben veheti majd alapul a pedagógia. Mikor a könyv címét olvastam, tudván, hogy szerzője tanítóképzői tanár, azt gondoltam, hogy a könyv a gyermektanulmányozás egyes munkaterületeit, azok problémáit, a kísérleti módokat, eszközöket stb. ismerteti, szóval a munkába akar bevezetni, mert éppen a «kollektív pedagógizálás® érdekében nagy szükség volna ilyen célú magyarnyelvű könyvre. Jó lenne, ha e uBe-vezetés® után egy olyan is következnék 1
Lados József.
J . T e w s : G r u n d z ü g e d e r d e u t s c h e n S c l i u l g e s e t z g é b u n g . Leipzig, Voigtlánder, 1913, 8° IY+184 1., 2-60 M.
Több német állam a közoktatás ügyében ú j tőrvény alkotására készül. Ez indította a lipcsei tanítók Neue Bahnen nevű pedagógiai irodalmi társaságát arra, hogy a szerzővel megírassa e könyvet, amely-ben a német népiskolai törvények legfőbb rendelkezéseinek és alap-elveinek egységes szempontú bírálatát találjuk. A népiskolát az egész köznevelésben egyik résznek nézi s ilyenül tárgyalja, azon az elvi alapon, hogy az államban a népnek csak egy iskolájának szabad lennie,' amely egy iskolának a tagolása csupán az oktatás különböző céljai és anyaga szerint történhetik. Nem az ismertetés, hanem az irányjelölés e könyvben az értékes. A mai törvényekből indul ki, főként az ellentétekre mutatva rá s határozott alapot nyújtva az érvek mérlegelésére. Ez az alap : az egységes iskola gondolata; de nem csupán odaveti, hanem' a kiépítés módjait is felmutatja. A szerző sok év óta foglalkozik iskola-politikai kérdésekkel; mélyen ismeri a nevelés javításának nehézsé-geit, ezért érdekes és biztató az a tapasztalata, hogy országgyűléseken is lehet fogékonyságot találni a neveléstani alapról kiindult újító törekvések iránt, ha arra való emberek a képviselőik. Meg az a másik, hogy ma az iskola már nem érezheti magát harcban a néppel, mert már nem is csak a népért, hanem a néppel harcol.
A pedagógia és politika kapcsolatát mi is élénken érezzük;
szükséges, sőt kényszerítő volta elméletileg is világos előttünk. De azért itt még mindig szokatlannak és a széleken járónak nézik sokan, ha valaki éppen mai viszonyaink között a köznevelés minden' kérdése közül a nevelés és a nemzeti élet kapcsolatának meg-fontolását és kellő alakítását tartja legelső feladatnak. Ezért Tews könyve nekünk is időszerű, hiszen mindenfelé új törvényt sürge-tünk mi is.
Sőt sürgetjük — ha nem is sokan és elvesző hanggal — az egységes köznevelési törvény előkészítését i s ! Természetesen többet érne a sürgetésnél a nekifogás. Nekünk ez nem is volna annyira széleskörű munka, mint azé, aki a német államok törvényeit vette sorra. Kivált művelődési politikusaink felettébb szűk körének ós köz-nevelésünk intézőinek tehet Tews könyve jó szolgálatot. S bizonyára felébreszti azt a gondolatot, hogy ilyen természetű munkára nekünk is szükségünk van. Elsősorban ugyan nem olyanra, amely szemé-lyes álláspontot érvényesít, hanem olyanra, amely a hazai állapoto-kat és törekvéseket a tárgyiasságra való határozott törekvéssel, mel-'.
lókgondolatok nélkül összeállítja.
Imre Sándor.