Hxftrusxövcl X sxftrwixîH'Ot iVtaliiiH».»
E- Az edényrendszer tartalma
I M 4 9 . {. Tér. Ennek géroidi bootás». Műgaltáss
I M 4 9 . {. Tér. Ennek géroidi bootás». Műgaltáss
E- Az edényrendszer tartalma.
49. ft. Vér. K u n e k gtfrcnftt b o n t á s « . KKegal»
v á s r t .
A v é r — tangóit — azon vörös alvadékony folyadék, molly az edények üreit tölti k i , s folytonos mozgással 8 szervek-hiíz és szervekbe, özönlik. A szent Írás folyó testnek mondj«, melly kifejezés nem tényleg, hanem hatalmilag veendő, mint-hogy u v é r , mint minden szerv közös tápfovrósn, tartalmazza az anyagokat, mellyekliöl a szervek képződnek s táplálkozunk.
Élő állapotában vizsgáltatván, mi esak kis állatok átlátszó részeiben történhető, » szilárd és folyó anyagok vegyitekét lát-tatja , mellyek halál után, vagy nyugvó állapoth«u m e g a l v i s
— coagulait» — tüneményei közt elváltoznak.
Az oinlien ér szilárd alkutrésze nagy mennyiségű vitrin r il g e s ú kkint tűnik elö , mellyek « folyó, gyöngén sárgás s át-látszó v é n i e d v b e n pluma mngnm» — ásznak, á vérrög-csék nem alkalmasan hivatnak v é r g ö m h fi c s üknek, gMmh'
*. tphaerulae tangvinft — mivel nem gömb- hanem inkább ke-rekesés alakban tűnnek elö, s szélüktől nézve 2 4szer keske-nyebbek , mint fölszinök szerint. Átmérőjűk középszámílássitl 0,()028"'-nyi. Némellyikének nyilvános magva van. A vérrőg-esék burka egyszerű, ulkatnélkuli hártyáeska, melly árt vesz körül s ebbe foglaltatik a vérrögese löstenye. A vérrögrsrk te-hát hólyagesák. E fösteny vízben oldható, s mintbogy a
vérrdg-csék burka víz által áthatható , ez által kivonathatik.
A színezett vérrögeséken kill még kis mennyiségű ÍUKI5'"
álméröü, nagyobb halvány gömhöeskék találhatók gyöngén szem-esés fölülettel. A mag s két három magtestees vagy mindjárt ele-jénte , vagy kezdő mcgalváskor, vagy eezetsawati kezelés áltat megismerhetők. Ezek valóságos nytrkrögesék, mellyek színe-zett vérrügesék leendnek. A vér folyó alkatrésze nem más mint rostany és fehéniye vízbeni oldata , melly még kevés vouatnyát, zsírt, és sókat tarluimaz, mellyek közt a szikhaivag kiváló. Hu-dany és epelösleny nyomai is mutatkoznak. Azon szállékony al-katrész , melly az épen kieresztett vérből vízzel pára alakban
el-49. 5. Vór. Ennek górcsői bontó»«, Megalván». 426
száll, l'öltétezi a v é r g ő z — vapor s. halitut taugoiul* — s a -játos állati szagát. Hogy a vérnedv vivője lesz az idegennemö
anyagoknak, mollyelc a láp- vagy gyógyszerekkel jönek a testbe s mellyoknek különféle elválasztó szervek által a testből i s -mét kiktlszöböltoliiiők kell, a vérnek emésztéslu'izi s kiválasztás-liozi viszonyaiból könyen fölfogható. Légnemeket is rejt u vér (ollykép, mint az ásványvizekben) kötött állapotban, ezek n a -gyobb részt kifejlődnek már a légszivattyú alatt. A szénsav ,
éleny, s lógeny már határozottan kimutatvák.
Eleresztetvén edényéből a v é r , megalszik , — coagulaiio tangóim*. E tüneménynek, melly némelly kórállapotbim az e d é n y b e l s e j é b e n (lobnál) vagy a z e d é n y e n k í v ü l (vérömlenyeknél) is megeshetik, lényege következő :
A vérmegalvása tulajdonkép esak rostanyjának megalvása.
Hevenyében bocsátott vér 2 — 5 perez múlva kezd sürüdni, e l e -jénte lágy, kocsonyanemü, reszkető tömeget képez, melly mind-inkább összhüzódik s mocskos sárgás folyadékot ereszt magából, mollyben a szilárdult vérrög úszik. Ez v é r 1 e p é n ynek —
pia-<:<•»"<, s. hepar s, crassamentum sanguinis— hivatik, 8 sárgás folyadék, mellyben úszik v é r s a vónalc - - »erum sanguinis. — Miből áll a v é r l e p é n y — A vérnedvben oldva volt rostany m e g -alvás állal szilárd alakban elvál, s a vörös vérrögoséket ttszhuzúdása által magába zárja. A kevesebb rostanyú vérnedv 0 s z e -rint a v é r s a v ó ; tí'M vérrögesés rostany a v é r I e p é n y. Hn
n rostany lassan alszik m e g , a vérrögeséknek elég idejük ma-r a d , súlyok által néhány vonallal alábbszállni, mielőtt a ma-rostany szilárdabb alvadókká alnküilinlnn. A vérlepény fölsőbb rétegei 0 szerint semmi riigcséket nem tartalmaznak , tehát fehéreitől lát-szanak s többé kevésbé síirft s szívós telepet képeznek, melly 1 O 11 p i 11 e — crusia placentae, ccusta phlngislica S. pleuritic» S.
lardacea — név alatt ismertetik. Minél lassabban aludt meg « v é r , annál vnstugabb, s minél roslanydűsubb volt az, annál lö-möttebb lesz a lobpille. Minthogy lobos betegségekben különösen forró csüzban uralkodók e (öltétek, azért hivatik « pille lobpillón e k , szívóssága végett pedig s z u 10 11 lobpillón u p i l l é lobpillón e k vögy k é -r e g n e k . A te-rhesek s gye-rmekágyasok vé-re szinte e-rös lob-pillét hoz elö. A vér megalvása kiflivé életének kinyomni», s
1 2 4 4 9 . $ Vor. Ennek g o r c s m M u Mvr.ilv.A.y
a változások, mi kon ezentúl álim-uy, I'ÍIIIISZÍÚM \ rulyaitiul ál-till tólcztoivi'k fii] • roliailas. A vt'msavö i r b « n m;\ « l biiv.-lko-tlilc, molly átmologiilók után im-giilwtik ttö » » m i t SI'hvhI s v«-tuUuyátva! utngárn hngyja. A vérlopóny a In-ló/,árinlnu
vóvríig-«sók főst«nyóiől mosás által montotluvtik mi'g, s mint s/.ihícit, s'zívós, iVhúr, IVmalszi ;ru «lemből álló ttútu'g truMiovyl àtlitutlsn»
tik elő. K?! azonlmn nem tiszta, Immun UIUMÍ* és gytmts állni « víz ftlnW elrontott \'érr<igcsök burk«ii»k nyuumil rejti rn»r<Um».
A vér góresfli vixsgrtlabihn* lHg«lknbna*h « me*íiti«i hullok rére.
mellyek várrflRewSI. jelontfllee WHíyohhítk mint «» e m l r t a h è . A
ki.-»flwedgM béka peteképii s t«|uw Wfr«*r»áinrk »tweröj«!
0 , 0 1 0 " ' , legrüt itlclil) 0,000"", n pniimiw éjtea lr«M»i,M«ltlwh « »*».
bmt szemmel is láthatók. Mimim«} tt* iilhtt «rbvhőli w arirainii meg-alszik, iái itlliil a górcsői kémkedés assimaat megkliUal. t»»é»i » tér mrgnlvita! luijlumtt igen csekély memiyhéiíít «».fon»*« turning 1»«»*-itihítii lilial akadályoztassék, vnpy n tmguthb mtmavwèglmft « f i e . »
»xetleU tris» vár resmtílvoli kavard» állat r«»t«»iíj»Wl t.tw»* « n nn*s-iilvtis akti) megfosztassák» t k tt vér i«y k u v a r U ú k , n w a n q r rwk»<k-vugy foszhutyuUlmu tt vemtxflre t a p a d , * » mi \i»»twiwniit. '«*• v " » v é m í g e s é k k e l vegyülve,' mellyek alakúkat * n u s ) »águk»! IftM» ma*»
megtartják. Ha tt* élet végperczeiben « vér ft»lt*»i>lMni k é w n l . a »ah lielsS ixomkütegei » a billentyűk ine» k»|Hie«r«immi. mellyrknek v é r . vei hatása u szív üssxhuxódáim ttlaU a ves,*3kkt4i verr»bo» hasnnlíi»
h a t ó , a raslwayaak hasonló elvaliimil, * a -.»h bel»«mrii levő UM Inisk ütegükhöz-.» imis-inliikhojsi lapadánil hiltétivik, igy km.ulrwk m úgy nevezet r a s l a s s t i v |t a 1 y | i a k , nmltji-kel i.i •!•!• nagyabb mennyiségben miutlen kalltilitat, bal tt vér megaludl lelhetni, * mal»
iyek csupán íufmiüvi viszonyok álml a* r b a v t>«jrlrm:irihen hatatnak létre.
A vérrtlgcjiék *ajál»iig»ikei n vémtv »lum még saka * é i i e i M !
" megtartják. VÍX IIIIZXIUIMMI által « lapa» a k k u k gj.iulatltkr TUUMIHWK s romlásukkal vr'gzthhl változást szonvedmk. . W i n a v e n n g c v r h r««k vérsuvölmrt, fris fetiéniyéheit. vagy i z n k i o . visheii »ririla-sark gór-csői vizsgálás al à, K kenelé* nlail mimlen vérto«e>e rgv tnasH IHM.
lui, »nclly mii,' n vér H* er*<kbeii;kewHî, c«»k k i v r l e h l r g kthuM. B mag u v é i n i g t s e liurkámik belsrínén «I, é* » r a t u t * n e k ku*epèkenî inert n véirágesn liengeteilénekar » meg n e m «t «*m«g>i» kutêppenl»
jíiba esik. N igyiixntm« iiánámtdtl ntrlleU m »avä t« r,<gewM»l «cm igen lamm «.ilrilpupirnm álsíiirés által elváU»*ietlmuk. A vérrage»ék e
»xiirän aiaratlitiik , s lm egy vite» IsníulaunftJ ia,ttt»»%;te ••»•«eitegM'
"•'k . a vi* elejénte xr.inenyiiket k t b a « n , mi által ally t.ililnnïk I»'*-nt'k , hagy atagvak v.(tk finmn. halvány inlvnr — »riuelleii hnrak — állal
4 9 . Vér. Ennok górcáöi b o n t á s a . 'Megalvása, 1 2 5
bilszik ItünTclni. Iblanyfüslvóny bozzaditsn által ez udvar határai ismét nyilvábbak lesznek. Minthogy á l i u r f l l t vízzel tele s'zivúdik, végro el keilend fakadnia. 15 repedés után ijsszelolmd s a m a g k i j ő lielöle; ez víz áitul nem válloztk.
Einher vérrtigcséibon a mag neai átalános U'inemóny. Jlogy tlib-lickilll, kik azt látni h i t t é k , létezése állílalik, oka' aligha abban nines,
hogy a lapos vérrügesék a görcsé alatt gyakran csószekép hajlanak (hoinordomboní kerekcsékct vagy (álcsikákat tűntetnek eW). Ma t o -llát egy illy kerekese ágy helyeztetik, hogy fillszfnileg látszik, a k k o r
gtirbedésének Iegniagasb vagy legmélyebb pontja, a göczpoutaak olly állásánál, mellynél a szélek nyilván előtűnnek, lesz láthatd. E s így e g y világos karika sötétebb középfolttal fog szoniléltotni ; és e folt m a g
-nak tartatott, A csésze- vagy táresaképü vérrügesék nagyon törelcosznCk egymásra helyzeti tányérokkint oszloppá alákiilni.
A vérrögesék v ö r ö s , vizzel kivonható szfnenye v é r p i r ( I m a inrt(ia) a szluellen Inu'ok .pedig t o k e o s o u y n o k (globulin) n e v e z -tetik ( B e r z o l t u s ) . A vérsavó vegyi összetételére n é z v e , D e n i s HövQtkezö vegybontása szolgál. 1000 rész vérsavóbmi van :
Víz . , , , . . . , .000,0 " " ; Kehérnyo 80,0
Ejiofaggyany 5,0 Sziklialvag 4,0 .Szállékony zsírsav . . . 3,0
Sárga fösieny (epofiislony) . 3,0 Savóany (scrutin) . , . 1,0 , .
Kénsavas baméleg . . . . 0,8 Kénsavas szikéleg . . . . 0,8 Szikéleg . . . 0 , 5 "
Vilsavas szikéleg . . . . . . 0,4 Vilsavus mészéleg . . . . .0,3 Mész . . . 0 , 2
A vérrögesék. hamva B o r z c l i u s szerint áll vaaélegblil, mész-l'Oklliiil, vil- és szénsavas szikélegböl, vilsavas vasélegböl, hol a
vas-tartalom csupán a vcrpirtél fíigg. ' A vérrögesék mennyisége L o C a n u szerint a vérlümognok
niiut-ogy 12 szá/.lóliját teszi. Vénséghcn ó g y , mint hulványliörbnn s isiué-tolt vérrevések után o viszony állitiílag kischh, vérmes ogyéuckboii nagyobli szoliolt lonni.
Az (itère» és vkszenw vér tt. véiTögCséitnek n e m alak q nagyság mérheti! kiiltjubsdgo által, kiilönhözik , liánom Jégtartalpinrn nézve,
így M a g n u s szorinl az (itérés vérben szénsnvlioz képest liibb élè'ny foglaltatik.
1 2 4 4 9 . $ Vor. Ennek g o r c s m M u Mvr.ilv.A.y
a változások, mi kon ezentúl álim-uy, I'ÍIIIISZÍÚM \ rulyaitiul ál-till tólcztoivi'k fii] • roliailas. A vt'msavö i r b « n m;\ « l biiv.-lko-tlilc, molly átmologiilók után im-giilwtik ttö » » m i t SI'hvhI s v«-tuUuyátva! utngárn hngyja. A vérlopóny a In-ló/,árinlnu
vóvríig-«sók főst«nyóiől mosás által montotluvtik mi'g, s mint s/.ihícit, s'zívós, iVhúr, IVmalszi ;ru «lemből álló ttútu'g truMiovyl àtlitutlsn»
tik elő. K?! azonlmn nem tiszta, Immun UIUMÍ* és gytmts állni « víz ftlnW elrontott \'érr<igcsök burk«ii»k nyuumil rejti rn»r<Um».
A vér góresfli vixsgrtlabihn* lHg«lknbna*h « me*íiti«i hullok rére.
mellyek várrflRewSI. jelontfllee WHíyohhítk mint «» e m l r t a h è . A
ki.-»flwedgM béka peteképii s t«|uw Wfr«*r»áinrk »tweröj«!
0 , 0 1 0 " ' , legrüt itlclil) 0,000"", n pniimiw éjtea lr«M»i,M«ltlwh « »*».
bmt szemmel is láthatók. Mimim«} tt* iilhtt «rbvhőli w arirainii meg-alszik, iái itlliil a górcsői kémkedés assimaat megkliUal. t»»é»i » tér mrgnlvita! luijlumtt igen csekély memiyhéiíít «».fon»*« turning 1»«»*-itihítii lilial akadályoztassék, vnpy n tmguthb mtmavwèglmft « f i e . »
»xetleU tris» vár resmtílvoli kavard» állat r«»t«»iíj»Wl t.tw»* « n nn*s-iilvtis akti) megfosztassák» t k tt vér i«y k u v a r U ú k , n w a n q r rwk»<k-vugy foszhutyuUlmu tt vemtxflre t a p a d , * » mi \i»»twiwniit. '«*• v " » v é m í g e s é k k e l vegyülve,' mellyek alakúkat * n u s ) »águk»! IftM» ma*»
megtartják. Ha tt* élet végperczeiben « vér ft»lt*»i>lMni k é w n l . a »ah lielsS ixomkütegei » a billentyűk ine» k»|Hie«r«immi. mellyrknek v é r . vei hatása u szív üssxhuxódáim ttlaU a ves,*3kkt4i verr»bo» hasnnlíi»
h a t ó , a raslwayaak hasonló elvaliimil, * a -.»h bel»«mrii levő UM Inisk ütegükhöz-.» imis-inliikhojsi lapadánil hiltétivik, igy km.ulrwk m úgy nevezet r a s l a s s t i v |t a 1 y | i a k , nmltji-kel i.i •!•!• nagyabb mennyiségben miutlen kalltilitat, bal tt vér megaludl lelhetni, * mal»
iyek csupán íufmiüvi viszonyok álml a* r b a v t>«jrlrm:irihen hatatnak létre.
A vérrtlgcjiék *ajál»iig»ikei n vémtv »lum még saka * é i i e i M !
" megtartják. VÍX IIIIZXIUIMMI által « lapa» a k k u k gj.iulatltkr TUUMIHWK s romlásukkal vr'gzthhl változást szonvedmk. . W i n a v e n n g c v r h r««k vérsuvölmrt, fris fetiéniyéheit. vagy i z n k i o . visheii »ririla-sark gór-csői vizsgálás al à, K kenelé* nlail mimlen vérto«e>e rgv tnasH IHM.
lui, »nclly mii,' n vér H* er*<kbeii;kewHî, c«»k k i v r l e h l r g kthuM. B mag u v é i n i g t s e liurkámik belsrínén «I, é* » r a t u t * n e k ku*epèkenî inert n véirágesn liengeteilénekar » meg n e m «t «*m«g>i» kutêppenl»
jíiba esik. N igyiixntm« iiánámtdtl ntrlleU m »avä t« r,<gewM»l «cm igen lamm «.ilrilpupirnm álsíiirés által elváU»*ietlmuk. A vérrage»ék e
»xiirän aiaratlitiik , s lm egy vite» IsníulaunftJ ia,ttt»»%;te ••»•«eitegM'
"•'k . a vi* elejénte xr.inenyiiket k t b a « n , mi által ally t.ililnnïk I»'*-nt'k , hagy atagvak v.(tk finmn. halvány inlvnr — »riuelleii hnrak — állal
4 9 . Vér. Ennok górcáöi b o n t á s a . 'Megalvása, 1 2 5
bilszik ItünTclni. Iblanyfüslvóny bozzaditsn által ez udvar határai ismét nyilvábbak lesznek. Minthogy á l i u r f l l t vízzel tele s'zivúdik, végro el keilend fakadnia. 15 repedés után ijsszelolmd s a m a g k i j ő lielöle; ez víz áitul nem válloztk.
Einher vérrtigcséibon a mag neai átalános U'inemóny. Jlogy tlib-lickilll, kik azt látni h i t t é k , létezése állílalik, oka' aligha abban nines,
hogy a lapos vérrügesék a görcsé alatt gyakran csószekép hajlanak (hoinordomboní kerekcsékct vagy (álcsikákat tűntetnek eW). Ma t o -llát egy illy kerekese ágy helyeztetik, hogy fillszfnileg látszik, a k k o r
gtirbedésének Iegniagasb vagy legmélyebb pontja, a göczpoutaak olly állásánál, mellynél a szélek nyilván előtűnnek, lesz láthatd. E s így e g y világos karika sötétebb középfolttal fog szoniléltotni ; és e folt m a g
-nak tartatott, A csésze- vagy táresaképü vérrügesék nagyon törelcosznCk egymásra helyzeti tányérokkint oszloppá alákiilni.
A vérrögesék v ö r ö s , vizzel kivonható szfnenye v é r p i r ( I m a inrt(ia) a szluellen Inu'ok .pedig t o k e o s o u y n o k (globulin) n e v e z -tetik ( B e r z o l t u s ) . A vérsavó vegyi összetételére n é z v e , D e n i s HövQtkezö vegybontása szolgál. 1000 rész vérsavóbmi van :
Víz . , , , . . . , .000,0 " " ; Kehérnyo 80,0
Ejiofaggyany 5,0 Sziklialvag 4,0 .Szállékony zsírsav . . . 3,0
Sárga fösieny (epofiislony) . 3,0 Savóany (scrutin) . , . 1,0 , .
Kénsavas baméleg . . . . 0,8 Kénsavas szikéleg . . . . 0,8 Szikéleg . . . 0 , 5 "
Vilsavas szikéleg . . . . . . 0,4 Vilsavus mészéleg . . . . .0,3 Mész . . . 0 , 2
A vérrögesék. hamva B o r z c l i u s szerint áll vaaélegblil, mész-l'Oklliiil, vil- és szénsavas szikélegböl, vilsavas vasélegböl, hol a
vas-tartalom csupán a vcrpirtél fíigg. ' A vérrögesék mennyisége L o C a n u szerint a vérlümognok
niiut-ogy 12 szá/.lóliját teszi. Vénséghcn ó g y , mint hulványliörbnn s isiué-tolt vérrevések után o viszony állitiílag kischh, vérmes ogyéuckboii nagyobli szoliolt lonni.
Az (itère» és vkszenw vér tt. véiTögCséitnek n e m alak q nagyság mérheti! kiiltjubsdgo által, kiilönhözik , liánom Jégtartalpinrn nézve,
így M a g n u s szorinl az (itérés vérben szénsnvlioz képest liibb élè'ny foglaltatik.
1 2 6 5 0 . Élettani j e g y z e t e k .
5 0 . §. É l e K a x i I J e g - y a s f c i o k «
A vér szervekhözí éhl viszonya által ebeknek élő tevé-kenységét feltétezi, miután n létezésükre szükséges anyagokat szállítja, A táp Idly amatoál legközelebb twin n vérmgesék érd«-koltotvék, azaz élő s átlátod részek gáresiÜ vizsgálaténál nem láthatni vérrügesékct az edényekből n szüretekbe menni, bogy azokká legyenek. Csak a v é m n t v hat k i , » i VÚdsi,s (im&iâîtj'o) által terjed n legkisebb tőmegrészeeskékbe, hol a közanyagi haj-száitság némi részt venni látszik, A hajdan divatozott n é z e t e k , mik szerint a fonnlalnkú szövetrészek a vérrögesék halmazainak tartattak , ttiár r é g abba hagyattak. Azon s z e r v e k , mellyek ha-tályos táplálási vagy elválasztási tevékenységet kötélnek, tt vér-nedv nagyobb bőségét kívánják, « minthogy a hajszáletléityek száma- s finomságával a vérnedvet á t o h á r o g t a t d fölllet n ő , a lutjszáiedények bősége vagy szegénysége az élettani tevékenység boucztani kifejezése leeiul. Milly szüktevékenységes a vér a m ű k ö -dések l'öntarlására, az agyban legszebben tapasztalható, melly azon pillanatban, nudlyben a vérodavitel elvágtuík, tevékeny-ségét elveszti, És ez annál nevezetesebb, minthogy ép az agy s névszerint ennek velőtelepe hajszáledényekben igen s z e g é n y , s majdnem önkénytelenül a savds edények - • e««« »w>«« — megengedésére vezettetünk. Az igen kevéssé erélyes nnvngeseréö szervekben is dús hujszáledényképződés hö \űrszállítást tehet szükségessé, ha t. i, az a n y a g , mellytwl a szeri üií s mellyet állítólag a vértől k a p , a vérben igen csekély mennyiségben fog-laltatik. Hogy ennek szükséges mennyisége szállítassék, sok vérnek kuli tt szervhiiz vitetnie (igy fölvilágosítja phl. á t é r n e k mészsékbóli csekély tartalma u estmtvelöuek edényddssiigat). — Ha a vérnedv ivédás állal távoli sziivetrészekhe e l t e r j e d , a \ é r ~ edénynélküli szövetek, lia érintkezésbe állnak edénydiís s z ö -vetekkel , táplálás nélkülieknek nem tarthatók, mikép ezt esak nem rég a szuruszövetről Itivék.
Az élő hiíjszáledényekbeiii keringés vizsgálata tanítja, hogy: a) A vérrügesék azok falainak belfölszinét nem érintik, ha-nem uz edény tengelyében sebes árral vitetnek odább, Csak a tüdőkben (mint ez a vizi hernyóban j é ! láthatd) érintik «
vérrög-5 0 . {. Élettani jegyzetük, 127 csók az edény bélszínét. Igen valószínűleg ezen eddig észre nem vett különbség a tüdői és testi keringés közt azért van, hogy az edényhürlyán befelé nyomuló éleny vérrögcsók általi fölvétele könyitossék. fí A hajszálremiszerben nem a lökéskinti, hanem ogyarányos keringés létez. )•) Inger behatása nélkül a hajszál-edények átmérője nem változik, de igen a vérrögesék, mellyek szűkebb edényeken álmoheLés végett, hosszában megnyúlnak, a nélkül azonban, hogy az edény ódát érintenék. <5) A hajszáladé-nyok osztódási szögletein, mellyek a vízár elleni sarkantyűvul hasonlíthatók, gyakran murád valamelly vérrögcse fünakadva, mindkét ág felé hajol s mintegy időzni látszik, moliyiket válassza, míg végre abba ragadtatik, inellybe jobban henyült. t ) Nyirkrög-csék az edényfal mellett hengeregnek, s föltönőleg lassabban
mint a vérrögosék, t) A vérnedvnek hajszáledény falain átmenete nem tárgya a górcsőt szemlélésnek, i ) Az állat élte végéhöz k ö -zeledvén , a hajszálkeringés rendetlenné válik , a véroszlop Ide oda lökődik, mielőtt nyugalomba jöne, az edényürtér kitágul, s a vérrögosék alaktalan tömeggé olvadnak össze , melly szlnenyót lassankint a vérsavéval összovegylli.
A vérnedvnek edényfnloni áUnenése és szövetekbe benyomu-lása , a l) u t r o c h o t által először behozott névvel — extimoii*
— k i u y o m ú 1 á s mik s — endamost'n — h e n y o m ú l á s nak neveztetik (I. 54. §.) (*î- és (>• ouUa, ki- és heiizui).
A vérnedv viztisztu , de kóros föltélelek alatt színezettnek mulatkozhatik. Ha t. i. a vér víztartalma vízkóros alkotmánynál n ő , vagy sótartalma (sillyben és rolmszté lázban) fogy, a vér pintye (eruor) vérnedvé oldódik, s a szövetek vörös színezetű boszűretését föltétezi. A kékvörös kittegek, az ál véraláfutások, a sülyös sávolyok ( v ibices), a Inisvízszerü vízkóros ömlenyek a test üroibo o módon támadnak. Ha a sárga szineny (az opcelvá-iasztás megzavarása vagy elnyomásn által) a vérben mennyiségi-leg szaporodik, akkor a szövetek sárga vérnedvveli beszürödéso álalános leendhet, és ennek edényteleti vagy edényszegény k é p lelek ép ágy alávettutvék, mint nz edény dósak. Hu a vér, m i kép a lobos bajokban rostdúsnbb lesz, a vérnedv, lm már az e d é -nyeken átment, a szövetekben megaludluitik, s azon keménység által tóteztetik föl, melly lobos dagoknnk tulajdona. Mivel a v é r
-128 ">(). í Kletnwi. jegy
/.etek-edények külfölülotén efötílnt vérnedv, tápanyagra fazdagabb, mint az, melly mér a s/öveteken egy darabra tovább szflrődék, s képző alkatrészeikül mér sokat vesztett, könnyen fölfogható, mi-ért épen a véredények-közelében élénkebb « táplálás, mint « t§ki lévolabbi jinntuküu, Ezért a zsírlerakódás kizárólag az edény u|-ágzásoknt követi, s hol ezek elterjedt reexéket képeznek, n zsír-rakodások is ez alakot veszik fol, Es ép ez okból neveztettek a hashártya azon ránézni, mellyek zsírral megrakodni olly hajlan-dók, r e c z é k n e k ( Netze ) ;cseple»-.
Minlhogy a vér nyirkrögeséi nem egyebek mini zsenge rögesék, s a nyirk vérbeszálliWsn szdnetlenöl halad, azért a vér-rögesék számúnak folytonosan növekednie keltene Ez azonban
csak bizonyos fokig juthat, a azért kénytelenek vagyunk azé vérrögesék visszaképzíulését, vagy fulyékonylldstU hinni. Hogy ezeknek kiválasztása a máj által történik, hol állítólag epektkzi»
lésre fordítatnak el ( H e h u l t x ) , teljesen lm min bizonyult.
H o u l o igen tartózkodva nyilvüuiUiU véleménye , miszerint % vérrögesék úszó mirigyoiemok, mellyek « véroedvböl anyagit h á z n a k , azt megmásítják s nemesitik, s fakadásnk s uhhidiiiÉ által a vérnek visszudják, s hogy e szerint a vér folyó alkatré-s z e , mellvnek tevékenyalkatré-ségétől ítigg a vérnetlv vegvftlete, ully igen kedveltetü , hogy tettleges bebizonvitlásút nem ovemest mel-lözziik.
5 v e t i n l o m , A M n 1 |i i g U i iiiliú folfoitesHt t i .'»íMtjt-aók q)3„
exiir II u tt » n n ól túl uößttrk ü/oioíi YI>»Í,;,Í)ÍÍ< n!» „otju-ílmt-utal in«
•ntii'ii'K" t.umtun, t i n — 4 7 7 7 . Kmirk tut« » i m i t é woitift leirisM
H o m e , 1) mi e r, t'i- ù v o a t èt 1) u m n s »íitsú rè«»bmi rlfrnltel«
tek, * « vért tili tnniimiïny xyiitiurtuttan tinsiiti.Vn.l «rneleilmpti wWi
kutnnitu.i t:rtolm«MÎ.«fi «Uni, h trlumëiiyrk lullhan-niiú KrriSl toi'téneti mlitloknt W « ti n r K. U. r . U o n ! *» m e tom.ikxfii ftjttt«
toi fotîliilnnk iiiiiiíoktuoi. Ko-iikuI !.i ,!;
H. W I I I Í n e r , zur imiík-ii liemlou J'hyriokiiöe tir» |U»ir:>. Imiptsig, i m
Jt. A u s s c , iliH Klüt in melitfiu her lioxii-knng t'hyuiofoyinh wul Pn»
lliolti|íiüi:h iiiiler.HiieliI. Itoiiii , islîti,
k o ( 'u n n , êluiliN i litiungii'* *ur le »«ni; liuinnin. l'art», Isti?.
(', Ko h r u e r , ilo (•lolmlonun siuistmï» Su mïtiiuiwîîmit vmtiromHtu* *t-t|iio iitliilli.-i m iuiuo. Turïi-i , l s |,t.
N.« » * « „ U l m " rnimli M i k k e W » § « e t lUtuitturtatUurli d e r Physiol.
51. Nyirk és tápnya. í á é
ù E w n r d S M,, T o d d nak Cyclopaedia of »nat. and pliysSoîogy ira--Whan.
A v i r górcsíií i s vegyi összetétele minden terjedelmes!) i l i U a i ü kézikönyvben kürillminyésen tárgyaltatik, s kiirtani viszonyai s V a l e n t i n , Handbuch der Physiologie iratában, hol a* irodalomra n i s v e t o -vábbi adatok lelhetők, tekintetbe vétetnek.
r>a. §. Myirk é s tApnya.
A. Nyirk.
A tiszta n y i r k , minő a hevenyiben leölt állatok szivóedé-nyeiböl n y e r h e t ő , vizenyős, ollykor sárgás, vagy vöröses (a lép nyirkedényeiböl) folyadék, melly mint a vér, rögesókkel bir, de sokkal kisebb mennyiségben. E nyirkrögcsék nagyobbak a véréinél ( 0 , 0 0 3 ' " — 0 , 0 0 5 ' " ) , kerekek , simák vagy szemcsések s eozetsav, sőt víz által is nyilvánná tehető magvat t 1 — 3 m a g -testeccsel, tartalmaznak. E rögcsék mellett a nyirk még kisebb rögcséket is rejt magában, mellyek n a g y s á g - s alakra nézve a nagyobb rögösökhöz hasonlodnak, s kétségtelenül a burokképzés által nagyobb nyirkrögcsékkó fejlödnek.
A nyirk megalszik mint a v é r , tehát rostanyt tartalmaz, csakhogy lepénye nem olly összeálló s először mint felhős homá-lyodás tűnik e l ö , melly lassankint lágy, szálas darabbá húzódik össze. A nyirksavó fehérnyedós, s ugyanazon anyagokat viszi, mellyek a vórsavóban főnakadva vagy oldódva találtattak, v a s -éleg mellett, mellyröl azonban még nem bizonyos, hogy nem j ő e a nyirkrögcsékhöz is köttetve elö, mint a vérbeli vas a v é r -rögcsékhüz.