• Nem Talált Eredményt

Hxftrusxövcl X sxftrwixîH'Ot iVtaliiiH».»

B. Hajszáledények

i l . §. A l i a . f s z a l e d é n y e k b o n e z t a n i s a j á t n í á g a i . H a j s z á l e d é n y e k n e k vasa hLvgtnak az (Merők végső ágzatai s a visszerek első kezdete közli legkisebb összekötő edények. Meg nem határozható , hol kezdődik a haj -száledény vagy hol végződik, s a haj-száledényrcndszer határai inkább eszményileg mint bonczilag megalapítvák. Ép olly k e v é s -sé ismeretes a törvény, melly szerint a nagyobb literek

falaiba¥ii több,szerű rétegek, a hajszáledények felé eltűnnek s' az e g y -s z e r ű , alkatlati hártyába mennek á t , mcllyböl a legfinomabb hajszáledények (0,002'") képeztetnek. E nemű erösebb e d é -nyeken (0,005'") már nz alkat nélküli edényhártyától befelé, egyszerű sejtmagtelep mint belhám tűnik föl ; kifelé harántlékvésü tojásdad magrélegek képződnek, mellyek az edény k ö r -nyét félig körítik s hegyes fonalakká húzódnak k i , és az alk. at nélküli elsőrendű edényhárlydban magában hosszas tojásdad magvak tűnnek fül, mellyek hosszú rostókká képződnek , míg a harántlojásdadok kör- vagy pedert rostokká lesznek.

HojszáledényokbÖl tétetnek össze a h a j s z á 1 r o c z é k — relia tmpülnria —, mellyek minden szövelalakban jellemzeles s a -játságokkal bírnak. Ezek i. a hajszáledények bőségétől, melly 0,002 — 0,0U)"'-ig nő, 2. a retze bojtjainak bőségétől s »lakától függnék. Minél edénydúsabb, több vért kivánó 's/földolgozó, minél bővebben elválasztó a szerv, annál kisebbek a reczeboj-lok. A meghatározott rostirányú szervekben a reczebojtok ugyanazon irányban hosszasók (izmok, idegek), hártyákon s

1 0 6 4 1 . J . . A b a j s z é l e d è m ek b ô n c z t a m »Hjétságm.

mirigyekben köralakú s minden fajú szögletes bojtok j ö n e k elö, A tapintási s izlési szemölcsökben, ft hajszáli utér hurkos áthaj-lás állni hajszáli visszérbo megy át. Vannak olly szervek i s , mcllyckben n legkisebb edények soha hajszáliakká nem válnak ; ide tartoznak : a férfi m o n y , esikló, s csecsbimbú ügynevezett d u z z ú s z ö v ő t o i . A szabad szemmel még jól látható utóról-ágzások a duzzószövelben tág visszárkezdetekhe mennek át, mellyek a rostos szövet kereszt szövMése által képzett közöket kitöltik, ügy hogy o közök s térek visszérfonalukul tekinthetők, mik rostos pálczikák által táinogaltalnak és helyzetuklum tartat-nak. E z e k , épen e rögzítés végolt átmetszéskor össze nem es-h e t n e k , miből a duzzótestek sebei állal okozes-ható ees-h érzés nagy veszélye fölfogható.

À hajszáledények soha vakon nem végződnek, — csak a némelly duzzólestben előjövő fonott ï t l é m i p t â k , mellyek mint M ü l l e r cslgaszcrü edényei {mm Mkim Milton'! m ivarró-szek részletes bonczlanában iratnak l e , teizttet « « « M l y t é l ki-vételt. Äp olly kevéssé megy valaha a tajszálodénv e l v l l i « t é mirigycsatornába á t , vagy falában likakkal brr, vagy valumelly hártya fülszlnén nyilássnl végződik. A hnjszáledényretülszer csak a hozó ••«terekkel s a vivő visszorekkel f ü g g mint köxlireexe 1 « , s z e , s bátran neveztethetik k ö z b e n i e d é n y r e n d s z e r « « ! (de kijelölt határ nélkül).

( i ú r c s í t í v í z s j j í i l i i i . A legffaomttbli h « j « * * M é n y r l i »My v#k»»y h wtlwtixé fakiiUnt b i r n n k , hogy éld ;iih>potb.m m k « » m vár a l t a t , met»

Ij'et viwiií'k láthatok. A gdroiSi tanulmányokban « g y j a r ( w a g kíván-tatik a h h o z , hogy (ire* Iwjotalcitétiyekct l i i n g á t h a t M n k . SajiíMMiffli toatocsek («cjtmagvak **eme*d*Mlr*akkel) jcfcnlc««, a«>knak \iW{0*»

finom vonalukul tetMfi f n l u t a i k h a n folIrlhrtrM.krt » n<g»lir»okei tus-nyíiik. Kríbtcbb hajordleddnyeknét, m o t l y r k n r k m i r m M t M I w s t a g n i f a i , » f»l i s i l e l mint ketiA* vonaluk tSnnek tel. A »«étek e k o t -Ifi* vonalainak rj;ymnst(ili tthtlMga a t eitvnUal UrtSigsiifáttSíb f»t«l

Igen

w c p Í meglepő látmáuy »* élfl haj <ulakii«k alodbb rendu ál«

lmok liihío/ií «tervoikbeni .«xemlcliie. Í r r e n i » v e , I. irmelly m o e r t r -bril, ifjú fejes kollyoknt (iuuhju(tp/ien) »»oki« v i l a s t t a n i , m e l l y e k . nek iiihíOíd tarkában a koringé* tímemrnyfi őrakif toiMketü, A t áltat rORRlubte # ItiinykoilHxának maagátláin v i p m , a mMtol h a g y m e p l r » .

»tűnték. befedvtik w* « » e g , n e t h c » l a p j á n , egy.**vrû a « | * M v l w w t l e «

4 2 , A h a j s z á l e d é n y e k é l e t t a n i s a j á t s á g a i . 1 0 7

m e s s e ) , mellyből csuk az állatfnrkcsúcsa hngyntik ki. A tttzgyik m a g -satcslraimik sxnlmd kopoUyúi is, mik asonhnn nem mimlig rtllnuk szolgáin-t u n k r n , hnsználluUdk o c/.álra. A békák ússluírszolgáin-tyíján , vagy cseplesszolgáin-tcszolgáin-ti, H liir.gyik (triton) lihlcjdni vizsgáikul«» végeit honyolddolt elökdssölc-.

tek kívántatnak, és az ezekkel öaszokiüölt sebesülés a tüneményt soha nem engedi olly tisztán feltűnni, « nem is tart olly s o k á , mint a s é r l a t -len állaton,

Kiképzett állalmil s e m b e r i e d b e n a véredények színes merevedő folyadékkal beföcskeiidés által töltetnek meg. E r r e nézvo vagy a fölt enyv (vizuhdlyag) vagy gyantás anyagok é g é n y o l a j o k l u m , rondosen terpetinnlnjbnn oldatva, füstéit hozxádtlsával használtatnak. Sikerült lioi'öcskendéseknél, mellyek az ü t és vissucrcklöl k e z d v e télotnok, m e g -győződhetni , hogy az ü t - és viss/.erok luizti külnlat képező hnjsxálc-dényrondazernek sehol nyílásai n i n c s e n e k , mellyokeu ál- hotmékök n , szövőibe ömölhetne (búr durvnlnuiásnuid mellett illy nyílások

odónyfa-kndás által s z á r m a z h a t n a k ) , s egyetlen kajszttlodény sem nyillk mirigy-vezolékho vagy szahad hárlvafölÜleten (I, 72. $ . ) .

•12. §. A h í í j s z á l e t l é i i y e h é l e t t a n i s o j A l s á g n l .

A hajszáledény falainak, mellyekun ál u vér folyó alkat-r é s z e az edényüalkat-rt elhagyhatja s a köalkat-rülfekvő szövetalkat-részekkel tápviszonyba léphet, álhatékoiiysűga a táplálás és anyagcsere lényeges föltéle. Ha a vér folyó alkatrésze a hajszáledóny határán túlhatolt, ivódús által o szövetben tovább szivárog s olly h e lyekre j u t , hol bajszáledények nem folynak le (50. §.). A h a j -szálreczebojt középpontja csak illy módon nyerheti ivddás által tápanyagait, de bajszáledérmyel nem liiró r é s z e k , a z é r t , hogy ezekkel el nem láltutvák, a tápfolyumatbúl ki nem ziirntvák (szu-ruszövetek). Yalamelly rétnek árkok általi öntözéso ucllrnt erre

nézve némi durva hasonlatot, — Ilogv ti hnjszáledények összhúzékonyake vagy n e m , kísérlet utján bizonnyal nehezen h a t á rozható m e g , mivel az i n g e r e k , mik a hajszáledénydús r é s z e k -re alkalmaztatnak, hatásukul a nagyobb edónytörzsök-re is kíl-lölik s alig Ítélhető meg, hogy a hajszáledények elsörendileg im?

gerelhetők-e vagy sem. DE mégis t é n y , hogy élő hajszáledé-nyek űriére górcső alatt szemlátomást másúl, s a béka valamelly tagja idegéinek átvágása, a hnjszáledények jelentékeny lágülását a vérmozgás lussubliitásávnl okozza. A csődör inonyidegoinek átmetszése, G ü n t h e r s z e r i n t , e tag duzzedényoinek túl

tő-1 0 6 4 tő-1 . J . . A b a j s z é l e d è m ek b ô n c z t a m »Hjétságm.

mirigyekben köralakú s minden fajú szögletes bojtok j ö n e k elö, A tapintási s izlési szemölcsökben, ft hajszáli utér hurkos áthaj-lás állni hajszáli visszérbo megy át. Vannak olly szervek i s , mcllyckben n legkisebb edények soha hajszáliakká nem válnak ; ide tartoznak : a férfi m o n y , esikló, s csecsbimbú ügynevezett d u z z ú s z ö v ő t o i . A szabad szemmel még jól látható utóról-ágzások a duzzószövelben tág visszárkezdetekhe mennek át, mellyek a rostos szövet kereszt szövMése által képzett közöket kitöltik, ügy hogy o közök s térek visszérfonalukul tekinthetők, mik rostos pálczikák által táinogaltalnak és helyzetuklum tartat-nak. E z e k , épen e rögzítés végolt átmetszéskor össze nem es-h e t n e k , miből a duzzótestek sebei állal okozes-ható ees-h érzés nagy veszélye fölfogható.

À hajszáledények soha vakon nem végződnek, — csak a némelly duzzólestben előjövő fonott ï t l é m i p t â k , mellyek mint M ü l l e r cslgaszcrü edényei {mm Mkim Milton'! m ivarró-szek részletes bonczlanában iratnak l e , teizttet « « « M l y t é l ki-vételt. Äp olly kevéssé megy valaha a tajszálodénv e l v l l i « t é mirigycsatornába á t , vagy falában likakkal brr, vagy valumelly hártya fülszlnén nyilássnl végződik. A hnjszáledényretülszer csak a hozó ••«terekkel s a vivő visszorekkel f ü g g mint köxlireexe 1 « , s z e , s bátran neveztethetik k ö z b e n i e d é n y r e n d s z e r « « ! (de kijelölt határ nélkül).

( i ú r c s í t í v í z s j j í i l i i i . A legffaomttbli h « j « * * M é n y r l i »My v#k»»y h wtlwtixé fakiiUnt b i r n n k , hogy éld ;iih>potb.m m k « » m vár a l t a t , met»

Ij'et viwiií'k láthatok. A gdroiSi tanulmányokban « g y j a r ( w a g kíván-tatik a h h o z , hogy (ire* Iwjotalcitétiyekct l i i n g á t h a t M n k . SajiíMMiffli toatocsek («cjtmagvak **eme*d*Mlr*akkel) jcfcnlc««, a«>knak \iW{0*»

finom vonalukul tetMfi f n l u t a i k h a n folIrlhrtrM.krt » n<g»lir»okei tus-nyíiik. Kríbtcbb hajordleddnyeknét, m o t l y r k n r k m i r m M t M I w s t a g n i f a i , » f»l i s i l e l mint ketiA* vonaluk tSnnek tel. A »«étek e k o t -Ifi* vonalainak rj;ymnst(ili tthtlMga a t eitvnUal UrtSigsiifáttSíb f»t«l

Igen

w c p Í meglepő látmáuy »* élfl haj <ulakii«k alodbb rendu ál«

lmok liihío/ií «tervoikbeni .«xemlcliie. Í r r e n i » v e , I. irmelly m o e r t r -bril, ifjú fejes kollyoknt (iuuhju(tp/ien) »»oki« v i l a s t t a n i , m e l l y e k . nek iiihíOíd tarkában a koringé* tímemrnyfi őrakif toiMketü, A t áltat rORRlubte # ItiinykoilHxának maagátláin v i p m , a mMtol h a g y m e p l r » .

»tűnték. befedvtik w* « » e g , n e t h c » l a p j á n , egy.**vrû a « | * M v l w w t l e «

4 2 , A h a j s z á l e d é n y e k é l e t t a n i s a j á t s á g a i . 1 0 7

m e s s e ) , mellyből csuk az állatfnrkcsúcsa hngyntik ki. A tttzgyik m a g -satcslraimik sxnlmd kopoUyúi is, mik asonhnn nem mimlig rtllnuk szolgáin-t u n k r n , hnsználluUdk o c/.álra. A békák ússluírszolgáin-tyíján , vagy cseplesszolgáin-tcszolgáin-ti, H liir.gyik (triton) lihlcjdni vizsgáikul«» végeit honyolddolt elökdssölc-.

tek kívántatnak, és az ezekkel öaszokiüölt sebesülés a tüneményt soha nem engedi olly tisztán feltűnni, « nem is tart olly s o k á , mint a s é r l a t -len állaton,

Kiképzett állalmil s e m b e r i e d b e n a véredények színes merevedő folyadékkal beföcskeiidés által töltetnek meg. E r r e nézvo vagy a fölt enyv (vizuhdlyag) vagy gyantás anyagok é g é n y o l a j o k l u m , rondosen terpetinnlnjbnn oldatva, füstéit hozxádtlsával használtatnak. Sikerült lioi'öcskendéseknél, mellyek az ü t és vissucrcklöl k e z d v e télotnok, m e g -győződhetni , hogy az ü t - és viss/.erok luizti külnlat képező hnjsxálc-dényrondazernek sehol nyílásai n i n c s e n e k , mellyokeu ál- hotmékök n , szövőibe ömölhetne (búr durvnlnuiásnuid mellett illy nyílások

odónyfa-kndás által s z á r m a z h a t n a k ) , s egyetlen kajszttlodény sem nyillk mirigy-vezolékho vagy szahad hárlvafölÜleten (I, 72. $ . ) .

•12. §. A h í í j s z á l e t l é i i y e h é l e t t a n i s o j A l s á g n l .

A hajszáledény falainak, mellyekun ál u vér folyó alkat-r é s z e az edényüalkat-rt elhagyhatja s a köalkat-rülfekvő szövetalkat-részekkel tápviszonyba léphet, álhatékoiiysűga a táplálás és anyagcsere lényeges föltéle. Ha a vér folyó alkatrésze a hajszáledóny határán túlhatolt, ivódús által o szövetben tovább szivárog s olly h e lyekre j u t , hol bajszáledények nem folynak le (50. §.). A h a j -szálreczebojt középpontja csak illy módon nyerheti ivddás által tápanyagait, de bajszáledérmyel nem liiró r é s z e k , a z é r t , hogy ezekkel el nem láltutvák, a tápfolyumatbúl ki nem ziirntvák (szu-ruszövetek). Yalamelly rétnek árkok általi öntözéso ucllrnt erre

nézve némi durva hasonlatot, — Ilogv ti hnjszáledények összhúzékonyake vagy n e m , kísérlet utján bizonnyal nehezen h a t á rozható m e g , mivel az i n g e r e k , mik a hajszáledénydús r é s z e k -re alkalmaztatnak, hatásukul a nagyobb edónytörzsök-re is kíl-lölik s alig Ítélhető meg, hogy a hajszáledények elsörendileg im?

gerelhetők-e vagy sem. DE mégis t é n y , hogy élő hajszáledé-nyek űriére górcső alatt szemlátomást másúl, s a béka valamelly tagja idegéinek átvágása, a hnjszáledények jelentékeny lágülását a vérmozgás lussubliitásávnl okozza. A csődör inonyidegoinek átmetszése, G ü n t h e r s z e r i n t , e tag duzzedényoinek túl

tő-1 0 8 4 2 . { . A hiíjsíáledcöyek éítittmi MJÍKIÍAÍ

í n ö d é s ó t h o z z a e l ö , a n n y i r a , h o g y a f ű h h r * * » d t m o n y tomlSjèbM ö n k é n y l c g k i n y o m á l . A l e g k i s e b b h s j « á M < h i y r k fftlrttfSS b o n -tása (analyse) ti.w.ínízékoiiy e l e m e k m e g i s m e r é s é r e w m v r z r t , s hol e z e k h i á n y z a n a k , ü u e r e j t t t é r i n m i l k i x i b r ó l s z ó s o m l e h e l ; l e h e t , h o g y a h n j s z á l e d é n y e k alkata j e l e n b e n i s m e r t i to*xná{|

f ü r k é s z e d m ó d s z e r ü n k r e n é z v e n a g y o n is n i m m . t m « n e v e t e t t k ö r ü l m é n y e k k ö z t g y a n í t h a t ó is. E g y é b i r á n t a b # j » Ä > d ö n y e k k ö r ö s l e g kötszövotbe. z á r a t v i i k , m e l l y n e k n e m t « f t ó b t t ó b ú z ó k o n y s ú g a a z o k i i r t e r é t m á s í t h a t j a , s t l p E s u i r * é t t s f t k a -l ó s ö k r e h a t h a t a n é -l k ü -l , h o g y toszInWkimyrtgtà e g y e d ü -l i « k » v o l n a ,

A z ü t e r e k n u k v i í i z e r o k b e z á r t h » j « á f a j i e w k *M»li á t m e -nete adá a vérkeringésről! tannak teljes megfilapítiíft. Ä r l l t t ez átmenet ismertetők, bivék, bogv » vér a szer vekbe » H t o -don elömlik, fúnnkad, megalszik é$ végre állományukká átvéti®«»

tátik. Igy támadt az alexandriai tanod» korit»«« a még mindig használatos kifejezés; p a r e n c h y m a ( • • t « « * ; ? * » »t fchtarirni), « szervek állományára nézve.' ifjabb időkben • h » j « ! î « i ê i i f e l i fa-lait tagadták ( D ö l l i n g e r, W o d e in r v e r $. m. h Mr « « n é » 1

nek tartattak, meliycket a vér a szerves úliumáiiytoR MtsgÉMk á s , s raellyeknck minden helyén a vér k i f é r h e t , á j « « « « t t k t t képezhet s így a szerv minden részeibe idjnthit. K»»a « tépfe*

lyamat értelmezésére igen kényelmesen szerkezeti n è u t t e r k , , * vérnek e l - és átváltozásáról! minden kfttói fflggrJékmvet, « g i r « csői buvárlat utján bebízrmySlott rdönyfabumt faírze** rt&t tol*

rálnia kellett, e faluk elöl, mellyek á t t » t é k o n y « p » » v é r » « , minden. de csak folvdrészeinek átmeneteit enged, il» » tojnál«

edények bármi befolyásra megtágulnak, akkor a vérmoigAc m -bességénok lassüdnia kell, m i , bizonyos fokig, « w g l o r d n w t » áll. A megtágult h a j s z f e ő v e k e n a v # r r t i f » # k {«Rtodfabton esiisznak s falaik mellett gimiinak, míg m edényeit » « d e » ka»

zópállapotában azok tengelyében haladnak, « ítélteti 'taffy fa-laikat érintsék, A továbbmozgás nagyobb >i'i«f#gét«»k f b f y » « sámli fönakadás legnagyobb t é p U a a a l á l k . s• v á m * »Ivaéik, incllyben egyes vérrögcsék többé meg n e » Mteteií0tfc«tSÉf, dogja lu? a legkisebb edényeket. Ez minden lobnál rfftjê, A f o l y t o n t i n i d hátrdli e r ő {rii a ter&u u u U m i y t m u J % # « i É f

4 2 . A hajszilodényelc élettani sajátságai. 109 által edónyfak adást vagy vérömlóseket (eochfnmii) föltélezhet. A

hajszáledények rendes hőségénél s szűkülésénél, a vér nem lökődve, mint a nagyobb ütcrckben, hanem egyardnyd sebességgel foly.

Csak ha rendellenség történik« keringésben, az állat ellankad, vagy halálához közeíg s u hujszálodóuyck megtágülnak, ingadoz szabálytalanul n véroszlop, vagy nyugszik egyes edényekben, míg másokban tovább mozog.

Azon hajszáledényeken, mcllycknek átmérője kisebb mint egy vérriigcsc, a vérnek csak átlátszó nedve rügesók nélkül h o -csátatik át, s csak akkor lesz látható, hu azoknak rendellent tágulása a vér vörös részének is bejutást enged. Ezek s á v ó s e-d ó n y e k n e k — ram sernm — mone-datnak. Mine-den közönséges hajszáledény múlékony szűkülés által savós edénnyé válhat. Olly szervekben, mcllycknek átlátszóknak kell lenniök, mint a szem sznruhártyája, ez élettani czélnak, úgy látszik, u hajszáledé-nyek veleszült szűke a vérrőgesék kizárása állal felel meg. A~

zónban mindig különös, hogy a savósedények bofücskcndóso akár olly fücskendési anyaggal, mellynek szinílő részecskéi a vérrftgcsénól négyszerte kisebbek, akár vegyileg festett folya-dékok, pld. tinta által, végbe nem vihető ; s létezésüket mi csak

« gyuladt szentben vesszük észre, tt hol is beftlcskendésők lehe-tő. S ezért még nem tökélyesen bizonyos, hogy a savésodényok csakugyan léteznek-e, vagy hogy észrevehotésök « gyuladt szemben, nem inkább űjképlet-e, W e b e r H, és H e n i e ta-gadták a savésedények létezését.

Csuk ntnn é m e v é t e l t ndhMom exekhö*, hogy, különösön * »*anihártyn szilért, n e m e s é i górcsői beftlcskeudcinél, nemcsnk H k ö t -háriy* lapba, liimrni mxgiibn a swrru hártya állományúba is finom odény-ciék hUtatnnk lumymmilni, mellyek sohl» viwxn nem hajolnak, hogy mint v i u i e r e k \ÍM*af»««Bn»k, hímem mintegy elvágott«« vágeffdnek.

Hiwn ok ami néne, hogy n befoeshewlé* ép ez edénycsák v í m e r e i folytalványaiba át nem h u t , minthogy ugyanaxon befeoskendái « fej minden hajixáledényebe kivétel nélkül átment, S8I, ügy l á t n l k , hogy e t e k mint v a l ó d i s a v ós e d é n y e k még tovább u terjodnok, minta mennyire b e f ő c s k e i t d m é k , « miL elébök jövőkkel ömenyflnak.

A hejunledényeltrlíli irodalom Igen ddf. Elég legyen felhoini eteket :

J. Z o l l i n g e r , üher die Verthellnng der feinsten Bbugeütóxfl, 1«

M a c k ó i ' « ttwttoehem Archiv«. C. köt.

f Í 0 4 3 . (S. A visszerek boneztaní )«ijáis%'t

J. H e r r ® « , Beobachtungen fiber dis peripheritsehe« UeüUMVtttott-l i i i i p n in den iisUeüUMVtttott-lerr. Mod. Jahrb. 14, B, JÜ3J. kcpUiehkct ; » ugyiwuti«

teil : Anatomie iter mikro,.kop, Gebilde. A liiu»iiîlptti:»)ek mirigy vett*

lékekbe riliueiielét fl is hisxi. Ido Utrloximk :

C. N n g o l , Fragment» aus der K i « m m i e n mikrtrskopto-ben Att«te»

mio. Wien, 1839. 4-rét. Pontot I s » « n u n m<!rí«kel fogtál »»fit»»».

Ch. A. V o i g t , de aystemato intermedin t woran», Yimtofa. lg<IO. C r , À Ingsjsalrondwerrfll irdknak lortdneii áunixete.

G. V a l e n t i n , (Iber die Gestalt, Uröw», und W » e » k t » 6 « der fein-sten Blulgofitsae in H o c k e r ' * Annale» der fctammten Heilkunde. 1834.

MB«,

A beföo»kendl»m(idí*er felöl irrtnak: S u « , B o f r o « , M a u r a s r idöab la L i e b e r k f i h r i , P r u o h a * k t i : dwrjuWus» «»»t«micB-p}»yi. e#rj», hum, Nindob. 1812; n IV. fejewt « bajsxllcdlnyekuck »an i*in»u.

C, V i i s i e r e k .

•13. §. A Y i N M X c r o l i l i o n e z l f v n i » i i J á t A á g f t l . A visszerek vékonyabb falaik által különbözőik i l ö t e n É ttil, mellyeken a vér átlátszik, sötétkék » i t r t adván ittkik, E m k

az tltérhártyák közöl a bclhámot a ablakeafabártyát bírjuk (mely lyck mindketten boledényhártyául foglaltatnak i t e r « ) . HÖt a v í » -szerokben a hosszrostú hártya erilsobb s áittiáuotbtm rtterj#dt, mint az «törökben ; de « gyürürostos hártya sokkul véknvabb é*

sejtenyrostokbél áll, mellyek némelly h e l y e k e n , mint » ftW s aisé (1res visszér törzsein, n ttulö vis,szerein valódi izomrostok állni kiszoritalluk. Az üterek ruganyos hártyája a v w s z e r u k b « végkép hiányzik, ellenben a kulsö vagyis sejthártyu megvan.

A gyűrürostos hártya csekély e r e j e íültétezi az átmetszett visszerek összeaését, s n ruganyos hártyn hiánya a v i m M s á * konyságnak csekély fokát engedi meg. Az uiérful h á r n m w o r , négyszer olly vastag, mint az egyenlő tutgyságti v i s « é r M , A végtagok sok visszeretben s az alsó üres v isszérben b i l l e n t y ü k

— vahulae — találtatnak, mellyek a belhártyn e g y m t e m bajlása által eredni gondoltainak. É s vagy e g y t i e r û c n valttmeify á g -nak törzsbenyilása szögletében, vagy a t ö r » folytában k e l t b e n (ritkán hármasán) helyczvék, s azért t ö r z s és á g b i l l e n t y l k -r e osztatnak, s ágy i-rányozvák, hogy szabad « ó l o k « « i v f c l é n é z z e n , E s z e r i n t a v é r o s z l o p k f l z é p b w f t t W m o z g á s á t * » k o r

-•14. A v i s s z e r e k lefolyás- s ágadzási szabályai. i l l kitolják s csak ükkor kezdenek működni, lm « vér visszafelé k é -szül mozogni. S azért a billentyűs visszerek t ó m ű k b ő l ágaik felé be nem föcskendezbetÖk. A V " átméröü visszerekben már lelhetők, azonban hiányzanak minden hajszálas visszerekben , s n nagyobb visszérlürzsök közül a v e r ö r z é r - s köhlökvisszér-b o n , a g y - s tüdővisszerekköhlökvisszér-ben, s mindazon visszórágzatokköhlökvisszér-ban, mellyek a mirigyek b e n n é k ó t , gyurmáját képezni segítik, A visszérfal azon r é s z e , melly a bozzáfekvő billentyű által fedetik, átahiban kévésé kiüblösült, s ezért a megtölt visszerek csomós-nak t e t s z e n e k , s az Üterek egynrányos hengergömbötyűségo itt elvesz. Sokszor a billentyűk vastagabbnak éreztetnek . mint a többi visszérfal, s ha alkatokat vizsgáljuk, rendszerint vastagabb szövetkötegekre a k a d u n k , mellyek rostos szövethez h a -sonlódnak s a billentyű szabad szélével párhuzamban futnak le.

44. A y i a a z o r e k l o l o l y á n * & g a < t « & i t « « a l i á -ï y n f .

A visszerek boneztnni terjedése következő szabályokhoz «1-kalmazkodik :

1, A visszerek terjedése s águdzása az «terekével nem szorosan egyez. Következő különbözéseik ítiegjogyzétre méltók.

<0 A végtagokon f ö l illet e s vagy b ö r a l a t t i v i s s z e r e k l é -t e z n e k , mellyek a -tag hüvelyén kid fu-tnak I«, s «-tér ál-tal nem kisértetnek; csak « mélyen fekvő visszerek ki»vetik hasonnevű

«tereiket, ß) A n y a k - , f e j - s agy viwwerei más ágmisszabályokat követnek, mint megfelelő «tereik, f ) A fölső s a W ü r e s visszér nagy törzsei, a vevöezér- s tüdővisszérrendszer, s a szív visszerei, esak közönkint kisérik illető litereiket, í j Ass áfatlan v i s s z é r -rendszer s a esontbél visszerei nz «tér-rendszerben hwonltttin nem'találnak.

2. A végtagokon s a kemény ügykörén két visszér kísér egy ttteret ; más helyeken n visszerek is egyszerűek maradnak, sőt n monyon s a köldökzsinóron kettős utér által kísértetnek.

M á r m o s t há o'zl is tekintetbe v e s s z ü k , hogy a visszér lérífwo mindig nagyobb mint a kísérő «tereké, kört ven átláthatjuk, hogy

« yisszérremlszcr térfoglalata nz «térrendszerét meghaladja.

f Í 0 4 3 . (S. A visszerek boneztaní )«ijáis%'t

J. H e r r ® « , Beobachtungen fiber dis peripheritsehe« UeüUMVtttott-l i i i i p n in den iisUeüUMVtttott-lerr. Mod. Jahrb. 14, B, JÜ3J. kcpUiehkct ; » ugyiwuti«

teil : Anatomie iter mikro,.kop, Gebilde. A liiu»iiîlptti:»)ek mirigy vett*

lékekbe riliueiielét fl is hisxi. Ido Utrloximk :

C. N n g o l , Fragment» aus der K i « m m i e n mikrtrskopto-ben Att«te»

mio. Wien, 1839. 4-rét. Pontot I s » « n u n m<!rí«kel fogtál »»fit»»».

Ch. A. V o i g t , de aystemato intermedin t woran», Yimtofa. lg<IO. C r , À Ingsjsalrondwerrfll irdknak lortdneii áunixete.

G. V a l e n t i n , (Iber die Gestalt, Uröw», und W » e » k t » 6 « der fein-sten Blulgofitsae in H o c k e r ' * Annale» der fctammten Heilkunde. 1834.

MB«,

A beföo»kendl»m(idí*er felöl irrtnak: S u « , B o f r o « , M a u r a s r idöab la L i e b e r k f i h r i , P r u o h a * k t i : dwrjuWus» «»»t«micB-p}»yi. e#rj», hum, Nindob. 1812; n IV. fejewt « bajsxllcdlnyekuck »an i*in»u.

C, V i i s i e r e k .

•13. §. A Y i N M X c r o l i l i o n e z l f v n i » i i J á t A á g f t l . A visszerek vékonyabb falaik által különbözőik i l ö t e n É ttil, mellyeken a vér átlátszik, sötétkék » i t r t adván ittkik, E m k

az tltérhártyák közöl a bclhámot a ablakeafabártyát bírjuk (mely lyck mindketten boledényhártyául foglaltatnak i t e r « ) . HÖt a v í » -szerokben a hosszrostú hártya erilsobb s áittiáuotbtm rtterj#dt, mint az «törökben ; de « gyürürostos hártya sokkul véknvabb é*

sejtenyrostokbél áll, mellyek némelly h e l y e k e n , mint » ftW s aisé (1res visszér törzsein, n ttulö vis,szerein valódi izomrostok állni kiszoritalluk. Az üterek ruganyos hártyája a v w s z e r u k b « végkép hiányzik, ellenben a kulsö vagyis sejthártyu megvan.

A gyűrürostos hártya csekély e r e j e íültétezi az átmetszett visszerek összeaését, s n ruganyos hártyn hiánya a v i m M s á * konyságnak csekély fokát engedi meg. Az uiérful h á r n m w o r , négyszer olly vastag, mint az egyenlő tutgyságti v i s « é r M , A végtagok sok visszeretben s az alsó üres v isszérben b i l l e n t y ü k

— vahulae — találtatnak, mellyek a belhártyn e g y m t e m bajlása által eredni gondoltainak. É s vagy e g y t i e r û c n valttmeify á g -nak törzsbenyilása szögletében, vagy a t ö r » folytában k e l t b e n (ritkán hármasán) helyczvék, s azért t ö r z s és á g b i l l e n t y l k -r e osztatnak, s ágy i-rányozvák, hogy szabad « ó l o k « « i v f c l é n é z z e n , E s z e r i n t a v é r o s z l o p k f l z é p b w f t t W m o z g á s á t * » k o r

-•14. A v i s s z e r e k lefolyás- s ágadzási szabályai. i l l kitolják s csak ükkor kezdenek működni, lm « vér visszafelé k é -szül mozogni. S azért a billentyűs visszerek t ó m ű k b ő l ágaik felé be nem föcskendezbetÖk. A V " átméröü visszerekben már lelhetők, azonban hiányzanak minden hajszálas visszerekben , s n nagyobb visszérlürzsök közül a v e r ö r z é r - s köhlökvisszér-b o n , a g y - s tüdővisszerekköhlökvisszér-ben, s mindazon visszórágzatokköhlökvisszér-ban, mellyek a mirigyek b e n n é k ó t , gyurmáját képezni segítik, A visszérfal azon r é s z e , melly a bozzáfekvő billentyű által fedetik, átahiban kévésé kiüblösült, s ezért a megtölt visszerek csomós-nak t e t s z e n e k , s az Üterek egynrányos hengergömbötyűségo itt elvesz. Sokszor a billentyűk vastagabbnak éreztetnek . mint a többi visszérfal, s ha alkatokat vizsgáljuk, rendszerint vastagabb szövetkötegekre a k a d u n k , mellyek rostos szövethez h a -sonlódnak s a billentyű szabad szélével párhuzamban futnak le.

44. A y i a a z o r e k l o l o l y á n * & g a < t « & i t « « a l i á -ï y n f .

A visszerek boneztnni terjedése következő szabályokhoz «1-kalmazkodik :

1, A visszerek terjedése s águdzása az «terekével nem szorosan egyez. Következő különbözéseik ítiegjogyzétre méltók.

<0 A végtagokon f ö l illet e s vagy b ö r a l a t t i v i s s z e r e k l é -t e z n e k , mellyek a -tag hüvelyén kid fu-tnak I«, s «-tér ál-tal nem kisértetnek; csak « mélyen fekvő visszerek ki»vetik hasonnevű

«tereiket, ß) A n y a k - , f e j - s agy viwwerei más ágmisszabályokat követnek, mint megfelelő «tereik, f ) A fölső s a W ü r e s visszér nagy törzsei, a vevöezér- s tüdővisszérrendszer, s a szív visszerei, esak közönkint kisérik illető litereiket, í j Ass áfatlan v i s s z é r -rendszer s a esontbél visszerei nz «tér-rendszerben hwonltttin nem'találnak.

2. A végtagokon s a kemény ügykörén két visszér kísér egy ttteret ; más helyeken n visszerek is egyszerűek maradnak, sőt n monyon s a köldökzsinóron kettős utér által kísértetnek.

M á r m o s t há o'zl is tekintetbe v e s s z ü k , hogy a visszér lérífwo mindig nagyobb mint a kísérő «tereké, kört ven átláthatjuk, hogy

« yisszérremlszcr térfoglalata nz «térrendszerét meghaladja.

4 5 , A visszerek élettani « t j á l s á g r t .

H a l l e r szerint egymáshoz ügy aránylanak mint 0 : 4 , U o r e l l i szerint mint 4 : 1.

3. Összcnyilások a visszerekben gyakrabban s mir n na-gyobb törzsök közt is alakúinak. Szabály szerint a fillftlelis és mólyen fekvő visszerok összenyitnak. Az » « « n y i t á s i bálé olly igen elterjedt, hogy u aisé tires vitzér tökélye» betúmMóia sem pontosithalja n fölső visszérbe mellékágak által u keringést Ha több s egyszersmind fonódolt visszér számos egytömyilás ál-tal egyesül, v i s s z é r f o n át - /»/«•«» mmmm • létesül, m&íly-h e z m&íly-h a s o n l ó m i t a z i i t é r k é p z é s fal n e m m u t ö t m&íly-h a t . E z e k n é m e l y szervek (hndhólyagnyak, dulle, végbél, gerinat«gy, a csontok i z v é g e i ) k ö r ü l olly s u r f t e n r o c z ó z v é k . b o g y szaluul k ö z e i k alig v e h e t ő k é s z r e . L e g n a g y o b b k i f e j t é s ü k e t a d u z / . ó t e s t e k b e n é r i k e l , m i k a z e m l í t e t t e k ( 4 1 . § I « e r t o i n e m e g y e b e k , » t a t r o s t o k , s r o s t p á l e z á k t ó l t á m o g a t o t t s r o s t o s h á r t y á k b a z á r t v « l t » é r f o n a l o k . O l l y h e l y e k e n , hol ar. t i l e r e k k i g y t W t v n f a l n a k le, a v i s s z e r o k i n k á b b n y ú j t v a m a r a d n a k ( n y e l v , a r « ) .

4 . A v i s s z é r ttrköre n e m a z % M ? é t e l « « r i ß t t á g ü l . S o k -szor" valamelly visszér hirtelen bővül, s « o n n a t » i g is «sftkfl , (a köz torkolati visszérnél állandóan) ; a »îgetképzéa is g y á » -ribb, mint az litereknél.

5. A visszerok változatai az utörekóihoz ügy állnak, hagy bizonyos tájakon a visszerok, másoktöm « u tarok futnak ta vagy ágadzmink rendellenesen, s az «tarok változatai illető vilii-ereikben megfelelő eltérést nem tesznek I»»t |és «luteal}, öttf visszerek, mellyeknek nincs megfelelő uteríik (bfirntötti , %rtli»

visszerek) gyakrabban képeznek változásokat » m int ti többitk»

45. §. A w i * » « e t » e k é l e t t a n i m J â t M Â g m t . A v i s s z e r e k k ö z a n y a g i U g u l ó k o n y a á g a n n g y o b b , H e -t i ö s z h ú z é d á s n kisebb, min-t « -ti-törcké. Kiér-t « riwaér lórimváilozásai, n visszcres keringés fomikarfása vagy e r l i é f t vértódülat álla), föltilnőbhek, mint « i nyak v i » » r « , » e r ő » « töl i z g a t o t t l é g z é s n é l v a g y o r ö t e t ó s n é l k i v e h e t ő . { H e r d t » » k a d i « » nem mindig kisértetik az ugyanazon hüvelyben foglalt visszér s z a k a d á s « által, A v i s s z e r e k élö ű m h t t u M A n n e m I r t M t ó p

-4 5 . J . A visszerek élettani sajátságai.,

rekre olly föltűnően vijssza, mint az üterejsé,. Krőmüvi ingerlés, meztelenités s gfdvanorö, T i o d e m a n és. B r g n s szei-ftt,.g visszerek szűkülését föltétezik ugyan, s a hideg befolyása duzzadó b ö r -visszorck lolmdásárn nézve napi tapasztalás által buhizonyűU; du az illy módon létesüli összhüzódások sokkal tóssulibnn következnek, s nem jutnak olly fokra soha mint uz iitereknél, hol. a véraísriéli összlu'izódás az edény üturét elrontani ( H u n t e r , , Hew s o n ) , vagy egy harmadára szüld lui képes ( S c h w a n n , B a r r y , F o w l e r ) . Az összhüzódások, molly ok terpetinlél (11 a s t i n g s ) , k é p -sav (Marx), boriéi s égető bamagoldat alkalmazatóvá támadnak, nem vévén tekintetbe azon zsugorgó mozgást, ipeUy | visszér falát, víztartalma hirtelen elvonása következtében mpgfopi, rósz-, ben legalább élő üsszhüzódás jelenségei. Egy kórilag bopeztani tény, véleményem szerint,, a visszerek usszhúzódása pallet) szól. Kóros dagok (rák , taplós dugok), mig a . { w e r ^ u t t e l , melyen élősködnek összekcilletvék, füUiletilog erős (luzzad( vissz-erekkel átszövelvék, mellyek a nmgvéknyull kjiíbőrön, gdgt kék vörös csíkok tűnnek át. Ha már most egy illy dag yllávpl),l)itik, a czafatai közt lefolyó, életben pjj vastagságú visszey^c, u g y a n i a k bajosan vétethetnek üres fonalszerüre üsszebúzódfttt >8,1% vé-kony csatornáknak. Az ü r e s - és lüdővisszeveken jsjjtyajlgg kp?

ra óta, üuerejü s szabatos üsszhüzódás- és tágulások ismuvfotgek,

— Közép visszerek, mellyeluiek falu szomszéd képlelukkoL tjsz-szenöu tcsont-, m á j - , duzzótest visszorei) mcgscbqsjjlvóu, spiu szenvedöleg össze nem esnek, sout tcvöicg össze nőin húzód-nak; miből az illy szervek sebcsitósénok veszélye s yérfolyást||t clállitási neliézsége kitűnik. — A visszéri billentyűk erőmüyi hasznát ezelőtt abban k e r e s ő k , hogy azok a visszerekben, hçl a v é r , sólya ellen vitetik, mint az ulvégtugokban, g yéfOSzlo|-nnk lámokul szolgálnak, s igy visszafolytját gátolják, Minthogy azonban m m minden visszér, mellyben a vér sólya ellen tolul fül, bir billentyűvel, pld. a verüezór s mások, hol a vér Iránya a neheziilős irányával megegyez , billentyűvel ellátváíf, pld. az-arez s nyak vasszerei ; azért a billentyűk létezőét a súlyerő iiiiii! úrlolamzlmii. Sőt inkább nyomás, niollyet a réjcony vjsz-Kzórfulnnk küruyüle,létől kiálluia kell s nevezetesén gz izmoktól, mellyek összJtMójiásnk alatt iottleg vastagodnak» n billentyű

8

1 1 4 4 5 . {. A visszerek élettani s a j á t s á g a i .

képzés egyedül megallható értelmezése. A szomszéd Izmok által összenyomott visszémuk véroszlopa két irányban tígyekszik ki-térni , t. i. a közepetfuló s középhezfutó irányban, A köxepetfiitó irány az utánnyomó véroszlop csekély nyomása által ki nem zá-ratik. Hogy megszűnjék, a visszér «Herének kell « billentyűk által elzáratni, s a visszalumyutlás lehetőségének e h ágaim. És a billentyűk legtöbb esetben olly szorosan létesitik az elzárást, hogy a visszafolyás lehetetlen, $ e szerint a keringés elméletébe az izomnyomás, mint mozderö számithaló.

A visszerek azon sebei, meliyekhftz lekötés- vagy nyom-eszközökkel férkőzhetni, hamar s Mityen gyógyólnak, Az érvá-gást sebek gyógyüiása erre nézve adatul szolgál. Átmetszett visszerek csak a szívtől távolabbi részeikből vérzettek. Ha azon-ban olly visszér, mellyben a vér sólya ellen ioiy, « melly e mellett billentyűje által eléggé el nem záratik, á l v á p t i k . akkor a visszér fölső részéből is megered n vérzés. A ezomb IWM har-mada csonkításánál, hot tt szárviswér a kimutatott mótlositilsok-nak alávettetik és esak alacson billentyűkkel b i r , * rétté* toMi-ször előjö, sőt hol vésszel fenyeget, a visszér lekötését kivánja. »

— A fölületescn és mélyen fekvő vlsszereknek egymásközti gya-kor összenyilásai, egyes visszereknek, gya-koros daguk vagy életltmi izomnyomás általi összenövései« s nymmihlsaittdl, « visszér«

keringésnek a mellékzsilipek egész mennyiségét nyitják meg, mel-lyek által a dugulás megelőzletik, s a tzivliözi vtazíifulyfa más úlakon előkészítetik. Hanem az illy segódesatornáknak, a i

il-lető működés nagyságához képest kitágulniuk k e l l , s mint-hogy rendszerint az akadályt a mélyen fekvő visszerek tapasz-talják, azért itten a fölületiek vétetnek leginkább igénybe. E né-zet valóságát a közlekedési v i m e r e k b e n a billentyűknek ez ideig észre nem vett szerkezete, bizonyltja, minthogy valn-mélly összkülési visszérnek mélyen fekvő vistzérbőll kime-nete helyén létező billentyű soha szorosan nem »íródik, s gyak-ran (mint a könyökhajlásban) teljesen hiányzik, ellenben » folíi-leles visszérbe gyöködzési nyílást egészen é t szorosan fedi. Tehát a börulatti visszerek tágulásai, útmutatás gondolkodó orvosnak, a mélyebben fekvő visszórlörzsök szűküléseire ( . r n m a m ) , vagy összenövésére (oMiteratiane»), Betege« tágulások (mrkm) olly

4 6 . À oyirk- » G p n y a ó d é n y e k boneztani sajátságai. i 1 5 vlsszerekberi gyakran jönek elő, mellyekben a véroszlop

oldalnyomása nagy, s a körűiét oldalnyomása által el nem enyésztetik, t e -hát a Fönfekvö visszerekben , mellyekben a vér súlya ellen foly, s a hosszúkban többször, mint u rövidekben. Ezek vagy e g y -szerű zaeskénemü tágulásai a visszérfalnak bizonyos h e l y e n , vagy a visszér hosszabb vagy rövidebb részét lámadják meg.

Az ürtér nagyobbodásn gyakran a visszér hosszabbodásával köttetik össze, melly különösen az alvéglugok bÖralatti visszerei-ben (úgynevezett görcserekvisszerei-ben) kigyddzás vagy gomliolyodás által nyilvánúl. A tágult visszérnek kigyódzéhajlásaitértelmezi talán váltakozó helyzete az ágbillentyüknek, mellyek a tágulásnak k e vésbé engednek, mint a visszér átelleni falai. Minthogy a g y u -ladás (visszórlob, phkùiti$) a visszerek életi összhúzédásának ép úgy á r t , mint az literekéinek, nem csodálhatni, hogy a visszórlágulások lob után támadnak, a nélkül, hogy a gyuladás e g y e -düli indokát bennök kereshetnék. A visszérfalnak lob által föltéte-zett vastagulása az o k , miért nem esnok az illy visszerek össze, ha keresztül vágatunk, s fehér színük miatt ülerekül nézetnek (különösen mikor vérzenek) s tévesztésből lekötésnek vettethet-nek alá. Kiféle esetek a kóros végtagokon! csonkításoknál s edény-lekötéseknól nem épen ritkán tbrdúlnak elő. A visszerek gyuladásR és a vele föllépő, tán általuk föltétezett vérniegoszlás, g y a -kori oka u sebzések s niütevési behatások halálos kimenetének, Milly igen rettegik e bajt a sebészek, bizonyítja a legjelesb a n -gol sebészek ( C o o p e r A.) egyikének nyilatkozata, ki ez öl-döklő kórróli előadásaiban mondani szokta : ö inkább szárüterót, mint rózsavisszerél köttetné le.

Irudtdom ugyanit», mint, IM iUoroKuél,