A nyirkedények nagyobbrészt a visszeroket kisérik, s igy ép égy fölületiokre s mélyen fekvőkre oszlatnak, azonban

mindjg gyöngébbek s számosbuk, és som kigyödzásoltat sem ke-rületeket nem képeznek, hunum egyenes vonalban futnak l e , eredőtöktől fogva más nyirkedény- vagy visszérbo gyüködzésö-kig. Már oz okbél is nyójtékonyabbnak kell lentuök, a többé ke-vésbé iveit lefolyásé visszereknél. Fsak főtörzse e rendszernek,

I I S 4 5 . J. A tu irk- As tápnjModények lefolyási törvényei.

a mellvezelék, képez a bal névtelen visszérbe — rtm inmm'aata sinistra — nyílásánál erősít, fölfelé dcutihorti Ivet.

íi, Sokszor nagy tércket Fúlnak át ágfölvevó* nélkül, ha-nem többször Villaszerüleg osztódnak, hogy ismét egy t ü m ö e c a i alakóljanak (szigelképzós), vagy hogy a vilhiágnk a szomszéd nyirkedényckbe nyíljanak.

4. A testnek bizonyos s mindig ugyanazon helyein, mel-lyek rendszerint nagyobb sejtszövelteleppei bírnak (az izületek

hajló oldalán, « nyak izomközti gödrein s a t . ) , a nyirkedények számuk kisebbítése által egyszerűsödni iparkodnak, l'gyanis, kö-zülök többen egy, ügynevezett nyirkmirigybe — glmduh lymph«-tica — térnek, s ebből mindig kisebb számmal lépnek ki. A betérő edények a mirigyben rerxékké oszlanak, imdlyekből a kilépők ered-nek. A mirigyek nlnka többnyire peteképö, nagyságuk leghosmbb átmérő szerint 1". Minél távolabb esnek a test középpont-jától annál kisebbek, minél közelebb hozzá annál nagyobbak, á

mirigyből kilépő nyirkedények egy távolabb fekvő másodikat, harmadikat, negyediket keresnek fol, mielőtt « fötflrzsbe átmen-nek. Míg a véredények lefolyás! ütja lohelfdeg kfJnyö s rövid, » természet ügy látszik, a sok nyirkmirigy alkalmazása által, » nyirkedónyekre nézve egészen más szándékkal v o n , • a nyirkot lehelő leglassabban s a legbonyolóhabb utakon kivánju a vérlo juttatni,

Ex előadás köveikextében a nyirkcdenymirifr)e>- lutajdonkip n y i r k e d á n y T o n a i o k , mellyek » váreááoydin sejuxnvcl álul egy csomóban tartatnak flssxc.

Hogy « nyirkmirigyekben « nyírktsdlnyek vluxerckhe mennek,«

át, » hogy » mollvexeléken kfll még tnÄ» kitehh nyirkedények tótexMk.

« , mellyek n vérerekkel egyesülnek , mrg el nem donion v M w k Ilr-gyn. Hidegvér» állatoknál n kisohb nyirkedények v l w » é r « « l * * « « l l fissxofílggése kétségtelen. E tárgyra nézve « iBgmngiySxöhb» w m

big-«nnynl befócikenilott készítmények ot hírem. Melegvér» általuknál I» lá-tott L a u t h (túlinál « cxnmh nyirkedényeít n x«itrvi»«xérho) ét P a k-ni « n n (tengorikutyánál i» cséplés nyirk mlétiyeii nx are» vUsxrtbe) Illy benyilá-ukal, mellyek uxnnbnn , minthogy higanyheriicskondé* által fa«

dexteiének f ö l , gyanúraknak teUxeoek. Elméletileg nem láttuk lébetétlennek, hogy kUebb nyirkedények ép axon benyitóni viszony l l « a t «

-<ék elö , mint n legnugyobbak , * eackol csak wegelflxxék. K ixftrint » kixubb uyirkadánynak víssxérba nyilára c«ak r»nd«ll«nt*á|af takiotheiS

4 8 . {. Élettani $ gyakorlati jegyzetek. 119 volna , ollykép mint rix ütórtürzs kora elágadzásn. Minthogy további k í -sérletek által kimutattnlott, bol « hnjszáledények szinte fölszívnak, s a visszér leköléso ágy, mint kóros szűkülése vagy betOmődése a sejtszövet-1)611 s testőreiben savós folyadékok gyüleinét rollélozi ; azért a kérdéses küzlekedés elvállnlhnlóbbwik mutatkozik. E tárgybnn melegvérű állri-tnknál nincs semmi tapasztalásom , de Itidegvéril állatoknál, kivált a Imink osztályában, hol a Iiashárlyn nyirkedényeit a vese vtaszereiből legmeggyőzőbb módon s az Ömleny legkisebb nyoma nélkül töltém meg (prágai museum) az átmeneteit, mint kicsinált dolgot tekintem.

A hiillllk (kígyók) májának nyirkedényei, a veröczér igen vigyázva tett befOcskeiidéséné! nagyon szabályosan tolnék meg. Hogy mennyire húzhatunk illy előzményekből a mngnsb gerinczes állatokra s emberre nézvo következést, későbbi tapasztalás bizonyitnndja be. Mig a higannyal működünk, addig e finom kérdés függőben marndand. Azok k ö zött, kik nyirkodényföcskendéssel gyakorlatilag foglalkoztak, F ö l i -nt a n n , I, i p p i , L a u t h , R o s s i , L u c h l in a n n s. V a l e n t i n a nylrkmlrigybël átmenőtől mellett, H a l 1 e r , P a M i z z n , R o s e n -t h a l , S -ti ínm o f i n g , F o x , M (111 c r J. ellene szavaznak. H a -t . c a g n í megvallja, hogy a higanynak risszorokbe áthatására, nagyobb nyontás kívántatik, Nagyobb nyirkpdónytörzsOküknek visszerekhe nyí-lása 1) u V o r n o y , K n o w A h r . , K u l m u s , II oh e n s t r e i t , M e r I r a n d , W u l z o r s logküzelebb P n t r n b n n (Mű I t e r ' s Archív. 1815, 1. filzet) által írattak le. Sortésnél P a n i z z a szerint foly-tonos üsszeküttclés van az ágntlnn visszér ós mellvezeték közt.

A nyirkedónyekhen M a l p i g l i l által olválalt s C r u i k s h a n k védette sejlek igen valószínűleg csak a nyirkedények tágulásai ( M a l -i e r J.)

48. J, É l e i t a n l A g y a k o r l a t i j e g y z e t e k . A nyirk- s tápnyaedények összhüzékonysága illatában el van ismerve. M ü l l e r J. szerint a kecske lemezítlenített raellvezeté-kén erős galvun ingerre összhüzódások mutatkoztak, s élő álla—

tokban a fodorlulj lápnyiívnl telt szívóedónyoin több vizsgáló által láltallnk. Sőt a nyirkedények verő. tágulásai (nyirkszívek) a m a -daraknál s hüllőknél valódi izomrostokkal birnak. Azonkül a nyirk-edények összhüzékonysága a priori kívánat, mert e nélkül a nyirk haladói mozgása elöltünk oldhatlan talány lenne, — A nyirk-edények élettani rendeltetése: a liajszálnyirk-edényekböl kijövő vér folyó alkatrészeit, miután a táplálási czéloknok szolgáltak, föl-szívás (ahnorptio) által ismét keringésbe hozni. A hnjszáledények

I I S 4 5 . J. A tu irk- As tápnjModények lefolyási törvényei.

a mellvezelék, képez a bal névtelen visszérbe — rtm inmm'aata sinistra — nyílásánál erősít, fölfelé dcutihorti Ivet.

íi, Sokszor nagy tércket Fúlnak át ágfölvevó* nélkül, ha-nem többször Villaszerüleg osztódnak, hogy ismét egy t ü m ö e c a i alakóljanak (szigelképzós), vagy hogy a vilhiágnk a szomszéd nyirkedényckbe nyíljanak.

4. A testnek bizonyos s mindig ugyanazon helyein, mel-lyek rendszerint nagyobb sejtszövelteleppei bírnak (az izületek

hajló oldalán, « nyak izomközti gödrein s a t . ) , a nyirkedények számuk kisebbítése által egyszerűsödni iparkodnak, l'gyanis, kö-zülök többen egy, ügynevezett nyirkmirigybe — glmduh lymph«-tica — térnek, s ebből mindig kisebb számmal lépnek ki. A betérő edények a mirigyben rerxékké oszlanak, imdlyekből a kilépők ered-nek. A mirigyek nlnka többnyire peteképö, nagyságuk leghosmbb átmérő szerint 1". Minél távolabb esnek a test középpont-jától annál kisebbek, minél közelebb hozzá annál nagyobbak, á

mirigyből kilépő nyirkedények egy távolabb fekvő másodikat, harmadikat, negyediket keresnek fol, mielőtt « fötflrzsbe átmen-nek. Míg a véredények lefolyás! ütja lohelfdeg kfJnyö s rövid, » természet ügy látszik, a sok nyirkmirigy alkalmazása által, » nyirkedónyekre nézve egészen más szándékkal v o n , • a nyirkot lehelő leglassabban s a legbonyolóhabb utakon kivánju a vérlo juttatni,

Ex előadás köveikextében a nyirkcdenymirifr)e>- lutajdonkip n y i r k e d á n y T o n a i o k , mellyek » váreááoydin sejuxnvcl álul egy csomóban tartatnak flssxc.

Hogy « nyirkmirigyekben « nyírktsdlnyek vluxerckhe mennek,«

át, » hogy » mollvexeléken kfll még tnÄ» kitehh nyirkedények tótexMk.

« , mellyek n vérerekkel egyesülnek , mrg el nem donion v M w k Ilr-gyn. Hidegvér» állatoknál n kisohb nyirkedények v l w » é r « « l * * « « l l fissxofílggése kétségtelen. E tárgyra nézve « iBgmngiySxöhb» w m

big-«nnynl befócikenilott készítmények ot hírem. Melegvér» általuknál I» lá-tott L a u t h (túlinál « cxnmh nyirkedényeít n x«itrvi»«xérho) ét P a k-ni « n n (tengorikutyánál i» cséplés nyirk mlétiyeii nx are» vUsxrtbe) Illy benyilá-ukal, mellyek uxnnbnn , minthogy higanyheriicskondé* által fa«

dexteiének f ö l , gyanúraknak teUxeoek. Elméletileg nem láttuk lébetétlennek, hogy kUebb nyirkedények ép axon benyitóni viszony l l « a t «

-<ék elö , mint n legnugyobbak , * eackol csak wegelflxxék. K ixftrint » kixubb uyirkadánynak víssxérba nyilára c«ak r»nd«ll«nt*á|af takiotheiS

4 8 . {. Élettani $ gyakorlati jegyzetek. 119 volna , ollykép mint rix ütórtürzs kora elágadzásn. Minthogy további k í -sérletek által kimutattnlott, bol « hnjszáledények szinte fölszívnak, s a visszér leköléso ágy, mint kóros szűkülése vagy betOmődése a sejtszövet-1)611 s testőreiben savós folyadékok gyüleinét rollélozi ; azért a kérdéses küzlekedés elvállnlhnlóbbwik mutatkozik. E tárgybnn melegvérű állri-tnknál nincs semmi tapasztalásom , de Itidegvéril állatoknál, kivált a Imink osztályában, hol a Iiashárlyn nyirkedényeit a vese vtaszereiből legmeggyőzőbb módon s az Ömleny legkisebb nyoma nélkül töltém meg (prágai museum) az átmeneteit, mint kicsinált dolgot tekintem.

A hiillllk (kígyók) májának nyirkedényei, a veröczér igen vigyázva tett befOcskeiidéséné! nagyon szabályosan tolnék meg. Hogy mennyire húzhatunk illy előzményekből a mngnsb gerinczes állatokra s emberre nézvo következést, későbbi tapasztalás bizonyitnndja be. Mig a higannyal működünk, addig e finom kérdés függőben marndand. Azok k ö zött, kik nyirkodényföcskendéssel gyakorlatilag foglalkoztak, F ö l i -nt a n n , I, i p p i , L a u t h , R o s s i , L u c h l in a n n s. V a l e n t i n a nylrkmlrigybël átmenőtől mellett, H a l 1 e r , P a M i z z n , R o s e n -t h a l , S -ti ínm o f i n g , F o x , M (111 c r J. ellene szavaznak. H a -t . c a g n í megvallja, hogy a higanynak risszorokbe áthatására, nagyobb nyontás kívántatik, Nagyobb nyirkpdónytörzsOküknek visszerekhe nyí-lása 1) u V o r n o y , K n o w A h r . , K u l m u s , II oh e n s t r e i t , M e r I r a n d , W u l z o r s logküzelebb P n t r n b n n (Mű I t e r ' s Archív. 1815, 1. filzet) által írattak le. Sortésnél P a n i z z a szerint foly-tonos üsszeküttclés van az ágntlnn visszér ós mellvezeték közt.

A nyirkedónyekhen M a l p i g l i l által olválalt s C r u i k s h a n k védette sejlek igen valószínűleg csak a nyirkedények tágulásai ( M a l -i e r J.)

48. J, É l e i t a n l A g y a k o r l a t i j e g y z e t e k . A nyirk- s tápnyaedények összhüzékonysága illatában el van ismerve. M ü l l e r J. szerint a kecske lemezítlenített raellvezeté-kén erős galvun ingerre összhüzódások mutatkoztak, s élő álla—

tokban a fodorlulj lápnyiívnl telt szívóedónyoin több vizsgáló által láltallnk. Sőt a nyirkedények verő. tágulásai (nyirkszívek) a m a -daraknál s hüllőknél valódi izomrostokkal birnak. Azonkül a nyirk-edények összhüzékonysága a priori kívánat, mert e nélkül a nyirk haladói mozgása elöltünk oldhatlan talány lenne, — A nyirk-edények élettani rendeltetése: a liajszálnyirk-edényekböl kijövő vér folyó alkatrészeit, miután a táplálási czéloknok szolgáltak, föl-szívás (ahnorptio) által ismét keringésbe hozni. A hnjszáledények

1 2 0 • i s . \ lilcll.uO «t jjy.ik»«rl»ii jegy/ecet,'

általi kiválasztásnak és a nyîrkedények til tali fdlszlvásnnk egy-aránt keli lmlatlniu. Kényen belátható, mennyiíéiekép zavartat«

hátik uz egyenhhtógi viszouy. IIa a nyirktobmyek luvi-M-hivt ve-z u t n e k e l , mint amennyit a luíjs/iöedények khiihisve-ztimnk, ak-kor a váladékban pangás és halmozódás jíi h i r e , mellv tovnsi nyelven v i z e s cl u % z a cl il s nttk ( tmk*w ) , \ auí «»« ynbb fok-ban V i Z k (I r nuk ( /tpfrnps) ne\ e/.telik A nyirkedények hdszi-viisi tevékenységében van gyakori betegségeik termékeny oka.

Hu ingerlő, ártalmas anyagokat vesznek fol, bárha a/.ek a szer-vezetben képződlek is, vagy sebesülés «lia! jöttek l eié ftuérgw sebek, hová a bonezsebek is tartóznak ), akkor meiatytílmlhatnsk, s a lobot a vémlénydrts nyirkmivigyekke!, meltyeMm/. tódulnak, közölhetik, s tizolt duzzadását, dugulását és kcményedtVi fiit—

tétezhelik, mik n bullákban olly sokszor találhatok, A nyirkait-rigyok illyes duzzadásai a hozzávezető nyirkedények kimutatható gyuladása nélktil is jöhetnek elő, mi kétfélekép értelmezhető.

Vagy érzékenyebbek a véredénydús nyirkmirlgyek mint »/. egy-szerűen szervezett nyirkedények, vagy u nyirk valamelly nem ltasonnemű alkatrésze, pélil. geuyrdgese, melly a nyitkedény-ben a nyirkkalegyüttmozdítaloltodább, «mirigynyitkedény-ben, Imi a nyirk-edények l'inomnbb mezévé oszlanak, mozgását gátló akadályr*

l e l , beékeliidik s az ntána folyó nyirkunk me«»kudását okozza, melly duzzadástól és ennek következményeitől kísértetik. A nyirk tovumozgásának oka , az edények üsszhúzddásábuu rejtik , ezek billentyűi a nyirk elütmlmlását esak ko/éphezluid irány b»ut

enge-dik m e g ; ellenben a fíilszivás oka nem tudatik s eddig sem kii»-anyagi sem élettani tekintetben eléggé nem vihigitnték tol A [el-szívásnak V a l e n t i n által előadott értelmezése i Lehrbuch der Physiol. I. köt. 184. lap.) e tevékenység kezdetét esak , de foly-vásltartását nem okadntnlja. Hogy t, i. a Midüsahb véruedv it nyirkedények lalnin á t , ezeknek vizenyős folyadékkal telt «reibe n benyomulás törvényei szerint bebathttt, bizonnyal vahf; 1«

nzonhttft a nyirkotlény vérnedv vei már telnszfvddik , » kinyomó-lás vegyi perezo elmúlik, mert máskép a nyirkedények Imijében folytonos vizltópzödésnok lenne helye, Ar. tires t é r . melly « már fölszivalntl anyag elmozdilatása által létesülni gnmloltutik, a föl-szivás tartását szinte nem értelmezheti ; mert az Itt stttkségkép

4 8 . Élettani s gyakorlati jegyzetek. 1 2 1 kellő légnyomás az összenyomható nyirkedény, (irteröt ép úgy megsemmithoti, mint a körülvevő folyadék behatását föllé t.ezheti.

Nevezetes és gyakorlati tekintetben még eddig nem igen méltatott ellenlélség uralkodik a nyirk- és tápnyaedények föl—

szívása között. A soká éhezett állatoknál a nyirkedények folya-déktél duzzadttdc, a tápnyaedények ellenben ü r e s e k , s jól táplált leölt állatoknál az ellenkező látható. ICözönlunti fíilszivás t e -hát éhség állal fokoztathatilc ; mig olly betegségekben, hol le kéli hangollatuia, a szoros étrend kerülendő. A nagy vérvésztés után leölt állaloknál, a nyirkedények telve találtatnak, s v é r e -resztések után a fíilszivás nagyobbodása ismeretes a gyögyászi gyakorlatban is. Úgy látszik, mintha a nyirkedények a vesztést helyreütni (Igyekeznének, mellyel a véredényrendszer vérelvo-nás által szenvedett. Hogy a v é m v é s e k a vérnedvnek hajszál-edényekből kijuthatását nehezítik , szükséges következése á ki-sobbillt edényfogékonyságnak s az edény falak ezzel összekötött

vastagvdásának.

Valamelly nagyobb nyirkmirigy kimenő edényeinek folyé-kony tartalma a mellvezelók ercdelénok közelében a belejövőétől vörösebb szine, s megalvásrai nagyobb hajlama által különbözik. E szerint a nyirknak több rostot s vörös l'Üsléket kelle fölvennie.

Hogy mindkettő a véredények által történik, nem szorál több bizonyításrn. E változás b a s o n í t á s n a k — maimilaüo — ne-veztetik.

I r o d a l o m . A nyirkedények alkatáról 1, II o n l o , allgemeine Anat.

542. s köv. lap. és ugyanattól: Symbolae ad anat. vili. intest, 1. lap. — V a l e n t i n , über das Gewebe des Ductus thoraeicus und der Lymphgc-liisse — ennek repertóriuméban II. köt, 1837. — Über die communica-tion der Venen. 15, II. W o b e r ' s Ausgabe der Hildebnmdt'schen Anat. 3 köt. 131. a küv. lap. — V. F o l i m a n n , anatomische Untersuchungen über die Verbindungen der Situgadem mit den Venen. Heidelberg, 1821.

— G. D r o s c h e t , la systémo lymplmtiquu, considord sous ses rapports

«mat. physich ot patliolog, Paris. 1836. — B r u n s , allgemeine Anat, — Ki élettani viszonyokat b t s d l C i i r s c h n o r „Aufsaugung" czirnll ezilskét, W a g n e r Handwörterbuch der Physiologie;, mwikiijiUiiin,

I M 4 9 . {. Tér. Ennek géroidi bootás». Műgaltáss