• Nem Talált Eredményt

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG TELJES ÜLÉSÉNEK VÉGZÉSEI

In document 23/2009. (III. 6.) AB határozat (Pldal 151-171)

42/B/1999. AB végzés

Az Al kot mány bí ró ság jog sza bály alkot mány elle -nességének utó la gos vizs gá la tá ra irá nyu ló in dít vá nyok tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ

v é g z é s t :

Az Al kot mány bí ró ság a tár sa da lom biz to sí tás el lá tá sa i ra és a ma gán nyug díj ra jo go sul tak ról, va la mint e szol gál ta tá sok fe de ze té rõl szóló 1997. évi LXXX. tör vény mó do sí tá -sá ról szóló 1998. évi LXVII. tör vény 5. § (2) be kez dé se, va la mint 12. § (1) be kez dé se, to váb bá az adók ra, já ru lé -kok ra és egyéb költ ség ve té si be fi ze té sek re vo nat ko zó egyes tör vények mó do sí tá sá ról szóló 1999. évi XCIX. tör -vény 100. § (2) be kez dé se és 108. §-a alkot mány elle -nességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyu ló el já rást meg szün te ti.

I n d o k o l á s

1. Az in dít vá nyo zók a tár sa da lom biz to sí tás el lá tá sa i ra és a ma gán nyug díj ra jo go sul tak ról, va la mint e szol gál ta tá sok fe de ze té rõl szóló 1997. évi LXXX. tör vény mó do sí tá -sá ról szóló 1998. évi LXVII. tör vény (a továb biak ban:

Tbjm.) 5. § (2) be kez dé se, va la mint 12. § (1) be kez dé se, to váb bá az adók ra, já ru lé kok ra és egyéb költ ség ve té si be -fi ze té sek re vo nat ko zó egyes tör vények mó do sí tá sá ról szóló 1999. évi XCIX. tör vény 100. § (2) be kez dé se és 108. §a alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sát és meg -sem mi sí té sét kez de mé nyez ték.

Vé le mé nyük sze rint e sza bá lyok – ame lyek a ma -gánnyug díj pénz tár tag ja ál tal fi ze ten dõ tag díj szá za lé kos mér té két mó do sí tot ták, a tag díj mér té két 6%ra csök ken -tet ték – az Al kot mány 2. § (1) be kez dé sét, 9. §-át, 54. § (1) be kez dé sét, 70/A. § (1) be kez dé sét és 70/E. §-át sér tik.

A Tbjm. 5. § (2) be kez dé sét, va la mint 12. § (1) be kez dé -sét az egyes jog sza bá lyok és jog sza bá lyi ren del ke zé sek ha tá lyon kí vül he lye zé sé rõl szóló 2007. évi LXXXII. tör vény (a továb biak ban: Tv.) 2. § 379. pont ja, az adók ra, já -ru lé kok ra és egyéb költ ség ve té si be fi ze té sek re vo nat ko zó egyes tör vények mó do sí tá sá ról szóló 1999. évi XCIX. tör -vény 100. § (2) be kez dé sét és 108. §-át a Tv. 2. § 421.

pont ja 2007. jú li us 1-jé tõl ha tá lyon kí vül he lyez te.

A tár sa da lom biz to sí tás el lá tá sa i ra és a ma gán nyug díj ra jo go sul tak ról, va la mint e szol gál ta tá sok fe de ze té rõl szóló 1997. évi LXXX. tör vény (a továb biak ban: Tbj.) 33. § (1) be kez dé se 1998. ja nu ár 1-jé tõl úgy ren del ke zett, hogy a ma gánnyug díj pénz tár tag ja a nyug díj já ru lékala pot ké -pe zõ jö ve del me után 1998. ja nu ár 1-jé tõl 6, 1999. ja nu ár 1-jé tõl 7, 2000. ja nu ár 1-jé tõl 8 szá za lé kos tag dí jat fi zet.

A Tbj. 33. § (1) be kez dé se 2007. ja nu ár 1-jé tõl ha tá lyos sza bá lyai sze rint a ma gánnyug díj pénz tár tag ja a nyug díj já -ru lék alap ja után 8 szá za lék tag dí jat fi zet.

Meg ál la pít ha tó, hogy a tá ma dott mó do sí tó jog sza bá lyo -kat idõ köz ben a jog al ko tó ha tá lyon kí vül he lyez te, és a Tbj.

ha tá lyos sza bá lyai a tag díj mér té két il le tõ en a ki fo gás olt mó -do sí tás elõt ti ren del ke zé sek kel azo no san sza bá lyoz nak.

2. Az Al kot mány bí ró ság a ha tá lyon kí vül he lye zett jog -sza bály alkot mány elle nességét nem vizs gál ja, ha csak nem an nak al kal maz ha tó sá ga is el dön ten dõ kér dés (335/B/1990.

AB ha tá ro zat, ABH 1990, 261, 262.). Ha tá lyon kí vül he lye

zett jog sza bály al kot má nyos sá gi vizs gá la ta a konk rét nor -ma kont roll két ese té ben, az Al kot mány bí ró ság ról szóló 1989. évi XXXII. tör vényt (a továb biak ban: Abtv.) 38. § (1) be kez dé se sze rin ti bí rói kez de mé nye zés, és a 48. § sze -rin ti al kot mány jo gi pa nasz alap ján le het sé ges. Mi vel je len ügy ben az in dít vány az Abtv. 1. § b) pont ja sze rin ti utó la gos abszt rakt nor ma kont roll ra irá nyult, ezért az Al kot mány bí ró ság az el já rást – az Al kot mány bí ró ság ide ig le nes ügy rend jé -rõl és an nak köz zé té te lé -rõl szóló, mó do sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog lalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. ha tá ro zat 31. § a) pont ja alap ján – meg szün tet te.

Bu da pest, 2009. már ci us 3.

Dr. Pa czo lay Pé ter s. k.,

az Al kot mány bí ró ság el nö ke, elõ adó al kot mány bí ró

Dr. Ba logh Ele mér s. k., Dr. Bra gyo va And rás s. k.,

alkotmánybíró alkotmánybíró

Dr. Hol ló And rás s. k., Dr. Kis s Lász ló s. k.,

alkotmánybíró alkotmánybíró

Dr. Len ko vics Bar na bás s. k., Dr. Lé vay Mik lós s. k.,

alkotmánybíró alkotmánybíró

Dr. Tró csá nyi Lász ló s. k.,

al kot mány bí ró

490/B/2001. AB végzés

Az Al kot mány bí ró ság jog sza bály alkot mány elle nességének utó la gos vizs gá la tá ra irá nyu ló in dít vány tár -gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ

v é g z é s t :

Az Al kot mány bí ró ság az adók ra, já ru lé kok ra és egyéb költ ség ve té si be fi ze té sek re vo nat ko zó egyes tör vények mó do sí tá sá ról szóló 1999. évi XCIX. tör vény 199. §-a, 200. § (6) be kez dé se és 201. §-a alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyu ló el já rást meg szün te ti.

I n d o k o l á s

1. Az in dít vá nyo zó az adók ra, já ru lé kok ra és egyéb költ ség ve té si be fi ze té sek re vo nat ko zó egyes tör vények mó do sí tá sá ról szóló 1999. évi XCIX. tör vény (a továb -biak ban: Tv.) 199. §-a, 200. § (6) be kez dé se és 201. §-a alkot mány elle nességének utó la gos vizs gá la tát kez de mé -nyez te.

A Tv. 201. §-a az ál ta lá nos for gal mi adó ról szóló 1992.

évi LXXIV. tör vénynek azt a 2. szá mú mel lék le tét mó do sí tot ta, amely a tár gyi adó men tes ség alá tar to zó ter mék ér té ke sí té sek és szol gál ta tás nyúj tá sok kö rét ha tá roz ta meg. A mó -do sí tás ér tel mé ben – 2000. ja nu ár 1-jé tõl – adó men tes sé vált a spor tot szol gá ló épít mé nyek (ÉJ 317–25, 26, 581–5, 581–64, 912–2bõl) és ön ál ló ren del te té si egy sé gek ren del -te té sük nek meg fe le lõ bér be adá sa (SZJ 70.20.12.4-bõl).

A Tv. 199. §-a a ha tály ba lép te tõ ren del ke zés, a Tv.

200. § (6) be kez dé se pe dig ar ról szól, hogy az ál ta lá nos for gal mi adó ról szóló 1992. évi LXXIV. tör vénynek a Tv.

201. §-ával meg ál la pí tott 2. szá mú mel lék le tét azok ban az ese tek ben kell al kal maz ni elõ ször, me lyek ben az adó fi ze -té si kö te le zett ség, il let ve az adó le vo ná si jog ke let ke zé se 1999. év de cem ber hó nap 31. nap ját kö ve ti.

Az in dít vá nyo zó sze rint ez a mó do sí tás az Al kot mány 2. § (1) be kez dé sé ben meg fo gal ma zott jog el vet, a jog ál la -mi ság el vét sér ti, fi gye lem mel az ál ta lá nos for gal -mi adó ról szóló 1992. évi LXXIV. tör vénynek ar ra a sza bá lyá ra, amely a tár gyi esz köz re ju tó elõ ze tesen fel szá mí tott adó meg osz tá sá ra kö te lez [39. § (1) be kez dés].

En nek ér tel mé ben ugyan is a tár gyi esz köz te kin te té ben az adó alany a ren del te tés sze rû hasz ná lat ba vé tel évét kö ve tõ 4 év ben, il let ve – ha a tár gyi esz köz in gat lan – 9 év ben kö te les a le von ha tó és a le nem von ha tó elõ ze tesen fel szá mí tott adó össze gét utó lag mó do sí ta ni, amennyi ben a ren del te tés sze rû hasz ná lat ba vé tel évé re vo nat ko zó vég le ges fel hasz ná lá si arány hoz ké pest a tár gyi esz köz adó le vo nás ra jo go sí tó és adó le vo nás ra nem jo go sí tó ter mék ér té ke sí tés hez és szol gál ta tás nyúj tás hoz tör té nõ fel hasz ná lá sá nak ará nya a tárgy év -ben 10 szá za lék pon tot meg ha la dó an vál to zik.

Az in dít vá nyo zó ér ve lé se sze rint 1999. de cem ber 31-ig egy sport csar nok bér be adá sa áfa kö te les te vé keny ség volt, az en nek ér de ké ben tör tént be szer zé sek áfa össze ge ezért le von ha tó volt. 2000. ja nu ár 1jé tõl azon ban a sport csar nok bér be adá sa tár gyi adó men tes kör be ke rült, vagy is adó le vo nás ra nem jo go sí tó szol gál ta tás nyúj tás sá vált. Az ará -nyo sí tá si sza bály ha tá sa miatt az in dít vá -nyo zó sze rint ez azt ered mé nye zi, hogy egy ko ráb ban le von ha tó áfa össze get utó lag, vissza me nõ le ge sen be kell fi zet ni; a tár gyi esz -köz adó le vo nás ra jo go sí tó és adó le vo nás ra nem jo go sí tó szol gál ta tás nyúj tás hoz tör té nõ fel hasz ná lá sá nak ará nya ugyan is a mó do sí tás kö vet kez té ben az in dít vá nyo zó szá -má ra hát rá nyo san vál to zott meg.

Az el já rás so rán az Al kot mány bí ró ság be sze rez te a pénz ügy mi nisz ter és igaz ság ügy-mi nisz ter vé le mé nyét.

2. Az in dít vány be nyúj tá sát köve tõen, 2008. ja nu ár 1jé -vel az ál ta lá nos for gal mi adó ról szóló 2007. évi CXXVII.

tör vény (a továb biak ban: Áfa tv.) 262. § (1) be kez dés a) és f) pont ja ha tá lyon kí vül he lyez te az ál ta lá nos for gal mi adó ról szóló 1992. évi LXXIV. tör vényt és a Tv. 200. §-át.

Ha bár az Áfa tv. 86. § (1) be kez dés l) pont ja sze rint men tes az adó alól az in gat lan (in gat lan rész) bér be adá sa, ha szon bér be adá sa, az Áfa tv. 88. § (1) be kez dés b) pont ja ér el mé ben a bel föl dön nyil ván tar tás ba vett adó alany – a tör vény ki hir de té se, 2007. no vem ber 16-ától kez dõ dõ en

tel je sít he tõ, a vá lasz tá si jog gya kor lá sá ra vo nat ko zó elõ ze -tes be je len té si kö te le zett ség alap ján – dönt het úgy is, hogy a 86. § (1) be kez dé sé nek l) pont já ban em lí tett szol gál ta tás -nyúj tá sát 2008. ja nu ár 1. nap já tól adó kö te les sé te szi.

3. Az Al kot mány bí ró ság ha tá lyon kí vül he lye zett jog sza bály alkot mány elle nességét nem vizs gál ja, ha csak nem an -nak al kal maz ha tó sá ga is el dön ten dõ kér dés (335/B/1990.

AB ha tá ro zat, ABH 1990, 261, 262.). Ha tá lyon kí vül he lye zett jog sza bály al kot má nyos sá gi vizs gá la ta a konk rét nor -ma kont roll két ese té ben, az Al kot mány bí ró ság ról 1989. évi XXXII. tör vény (a továb biak ban: Abtv.) 38. § (1) be kez dé se sze rin ti bí rói kez de mé nye zés, és a 48. § sze rin ti al kot mány -jo gi pa nasz alap ján lehet séges.

Mi vel je len ügy ben a ké re lem az Abtv. 1. § b) pont ja sze rin ti utó la gos abszt rakt nor ma kont roll ra irá nyult, ezért – a tá -ma dott sza bá lyok rész be ni ha tá lyon kí vül he lye zé sé re és a meg vál to zott jo gi hely zet re fi gye lem mel – az Al kot mány bí ró ság az Al kot mány bí ró ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és an -nak köz zé té te lé rõl szóló, mó do sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog lalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. ha tá ro za tá nak 31. § a) pont ja alap ján (ABH 2003, 2065.) az el já rást meg szün tet te.

Bu da pest, 2009. már ci us 3.

Dr. Pa czo lay Pé ter s. k.,

az Al kot mány bí ró ság el nö ke, elõ adó al kot mány bí ró

Dr. Ba logh Ele mér s. k., Dr. Bra gyo va And rás s. k.,

alkotmánybíró alkotmánybíró

Dr. Hol ló And rás s. k., Dr. Kis s Lász ló s. k.,

alkotmánybíró alkotmánybíró

Dr. Len ko vics Bar na bás s. k., Dr. Lé vay Mik lós s. k.,

alkotmánybíró alkotmánybíró

Dr. Tró csá nyi Lász ló s. k.,

al kot mány bí ró

537/B/2001. AB végzés

Az Al kot mány bí ró ság jog sza bály alkot mány elle -nességének utó la gos vizs gá la tá ra irá nyu ló in dít vá nyok tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ

v é g z é s t :

Az Al kot mány bí ró ság a fo gyasz tó vé de lem rõl szóló 1997.

évi CLV. tör vény 48. § (1) és (2) be kez dé se, va la mint a gaz -da sá gi rek lám te vé keny ség rõl szóló 1997. évi LVIII. tör vény 18. § (1) és (2) be kez dé se al kot má nyos sá gi vizs gá la tá ra in -dult al kot mány bí ró sá gi el já rást meg szün te ti.

I n d o k o l á s I.

Az Al kot mány bí ró ság hoz több in dít vány ér ke zett a fo -gyasz tó vé del mi bír ság össze gé vel kap cso la to san. Az egyik in dít vá nyo zó a fo gyasz tó vé de lem rõl szóló 1997. évi CLV. tör vény (a továb biak ban: Fgytv.) 48. § (1) és (2) be -kez dé se meg sem mi sí té sét kér te. A jog sza bály szö veg ugyan is nem ren del ke zett a bír ság mi ni má lis és ma xi má lis mér té ké rõl, a bír ság összeg ki szá mí tá sá nak mód já ról, ami az in dít vá nyo zó sze rint kor lát lan mér le ge lé si le he tõ sé get biz to sí tott a jog al kal ma zók szá má ra, így sér tet te a vál lal -ko zá sok Al -kot mány ban biz to sí tott tu laj don hoz [13. § (1) be kez dés] és a vál lal ko zás sza bad sá gá hoz va ló jo gát [9. § (2) be kez dés].

A má sik in dít vány az Fgytv. 48. §át alkot mány elle -nesnek tar tot ta, de al kot má nyos sá gi ki fo gást csu pán az Fgytv. 48. § (2) be kez dé sé vel kap cso la to san fo gal ma zott meg. Az in dít vá nyo zó sze rint az Al kot mány 2. § (1) be kez -dé sé be fog lalt jog ál la mi ság ból kö vet ke zõ en a jog alany nak tud nia kell, hogy az Fgytv. meg sér té se ese tén mi lyen jog -kö vet kez mény re szá mít hat. Ez zel szem ben az Fgytv.-be n fog lalt szank ció nem ki szá mít ha tó, mert az Fgytv. a fo gyasz tó vé del mi bír ság össze gé nek meg ál la pí tá sát a köz -igaz ga tá si szerv re bíz za, és a ki szab ha tó bír ság össze gé nek nincs fel sõ ha tá ra.

A har ma dik in dít vány sze rint az Al kot mány 2. § (1) be kez dé sé ben biz to sí tott jog biz ton ság al kot má nyos kö ve tel mé nyé bõl kö vet ke zik az egyes jog in téz mé nyek mû kö dé -sé nek ki szá mít ha tó sá ga. Az Fgytv. 48. § (2) be kez dé se sér ti a jog biz ton sá got, mert nem ha tá roz za meg a ki szab ha tó bír ság össze gé nek al só és fel sõ ha tá rát. Így ki szá mít ha tat lan ná vál tak a bír sá got ki sza bó ha tá ro za tok, mert ki zár ták „a vi szo nyí tás le he tõ sé gét, a sú lyo zás sze rin ti össze ha son lí tást”, és je len tõ sen meg ne he zí tet ték (bi zo nyos ese -tek ben ki zár ták) a jog or vos lat le he tõ sé gét.

A ne gye dik in dít vány az Fgytv. 48. §ának meg sem mi -sí té sét kér te az Al kot mány bí ró ság tól, de al kot má nyos sá gi ki fo gást csak az Fgytv. 48. § (2) be kez dé sé vel kap cso la to -san fo gal ma zott meg, és alkot mány elle nesnek tar tot ta a gaz da sá gi rek lám te vé keny ség rõl szóló 1997. évi LVIII.

tör vény (a továb biak ban: Grtv.) 18. § (1) és (2) be kez dé sét.

Az in dít vá nyo zó sze rint a tá ma dott ren del ke zé sek az Al -kot mány 2. § (1) be kez dé sét, azon be lül a nul la po e na si ne leg e el vét sér tik, mert nem ha tá roz zák meg a jog sér té sért ki szab ha tó bír ság al só és fel sõ ha tá rát. A jog biz ton ság szem pont já ból ugyan is nem ele gen dõ, ha a jog al ko tó azt kö ve te li, hogy a bír ság a jog sér tés té nyé hez, il let ve az eset összes kö rül mé nyé hez iga zod jon.

Az Al kot mány bí ró ság eze ket a be ad vá nyo kat az Al kot mány bí ró ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és an nak köz zé té te -lé rõl szóló, mó do sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog lalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. ha tá ro zat (ABK 2009. ja nu ár, 3.;

a továb biak ban: Ügy rend) 28. § (2) be kez dé sé nek meg -fele lõen egye sí tet te és egy el já rás ban bí rál ta el.

II.

Az Ügy rend 31. § a) pont ja alap ján az Al kot mány bí ró -ság az el já rást meg szün te ti, ha az in dít vány be nyúj tá sa után a vizs gá lat alá vont jog sza bály ha tá lyát vesz tet te, és ez zel az in dít vány tárgy ta lan ná vált.

Az in dít vá nyok az Fgytv. 48. § (1) és (2) be kez dé se, va -la mint a Grtv. 18. § (1) és (2) be kez dé sé vel kap cso -la to san fo gal maz tak meg al kot má nyos sá gi ag gá lyo kat.

Az Fgytv. 48. § (1) és (2) be kez dé sét a fo gyasz tó vé de lem rõl szóló 1997. évi CLV. tör vény, va la mint egyes kap -cso ló dó tör vények mó do sí tá sá ról szóló 2008. évi XLII.

tör vény 66. § (1) be kez dés n) pont ja 2008. szep tem ber el -se jé vel ha tá lyon kí vül he lyez te.

A Grtv. 18. § (1) és (2) be kez dé sét a gaz da sá gi rek lám -te vé keny ség alap ve tõ fel té -te le i rõl és egyes kor lá ta i ról szóló 2008. évi XLVIII. tör vény 40. § a) pont ja he lyez te ha tá lyon kí vül. A gaz da sá gi rek lám te vé keny ség alap ve tõ fel té te le i rõl és egyes kor lá ta i ról szóló 2008. évi XLVIII.

tör vény 24. § (1) be kez dé se alap ján – fõ sza bály sze rint – a fo gyasz tó vé del mi ha tó ság az Fgytv. alap ján jár el az e tör vény ben meg ál la pí tott ren del ke zé sek el len õr zé se és meg -sér té se ese tén.

Mind ezek alap ján az Al kot mány bí ró ság az Fgytv. 48. § (1) és (2) be kez dé se, va la mint a Grtv. 18. § (1) és (2) be -kez dé se meg sem mi sí té sét -kez de mé nye zõ in dít vá nyok alap ján in dult el já rást az Ügy rend 31. § a) pont ja alap ján meg szün tet te.

Bu da pest, 2009. már ci us 17.

Dr. Pa czo lay Pé ter s. k.,

az Al kot mány bí ró ság el nö ke, elõ adó al kot mány bí ró

Dr. Ba logh Ele mér s. k., Dr. Bra gyo va And rás s. k.,

alkotmánybíró alkotmánybíró

Dr. Hol ló And rás s. k., Dr. Kis s Lász ló s. k.,

alkotmánybíró alkotmánybíró

Dr. Ko vács Pé ter s. k., Dr. Len ko vics Bar na bás s. k.,

alkotmánybíró alkotmánybíró

Dr. Lé vay Mik lós s. k., Dr. Tró csá nyi Lász ló s. k.,

alkotmánybíró alkotmánybíró

810/B/2001. AB végzés

Az Al kot mány bí ró ság jog sza bá lyi ren del ke zés alkot mány elle nességének utó la gos vizs gá la tá ra irá nyu ló in dít -vány tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ

v é g z é s t :

Az Al kot mány bí ró ság a nem ze ti és et ni kai ki sebb sé gek jo ga i ról szóló 1993. évi LXXVII. tör vény 61. § (1) be kez dé

Az Al kot mány bí ró ság a nem ze ti és et ni kai ki sebb sé gek jo ga i ról szóló 1993. évi LXXVII. tör vény 61. § (1) be kez dé

In document 23/2009. (III. 6.) AB határozat (Pldal 151-171)