340/B/2000. AB határozat
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Al kot mány bí ró ság jog sza bály alkot mány elle nes sé -gének utó la gos vizs gá la tá ra irá nyu ló in dít vány tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
h a t á r o z a t o t :
Az Al kot mány bí ró ság a Pol gá ri Tör vény könyv rõl szóló 1959. évi IV. tör vény 254. § (1) be kez dé se alkot mány elle -nességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyu ló in dít ványt el uta sít ja, az in dít ványt egye bek ben vissza uta sít ja.
I n d o k o l á s I.
Az in dít vá nyo zó a Pol gá ri Tör vény könyv rõl szóló 1959.
évi IV. tör vény (a továb biak ban: Ptk.) 259. § (1) be kez dé se alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sát kér te. Ál lás pont ja sze rint a tá ma dott ren del ke zés azért alkot mány elle nes, mert jog sza bály alap ján is le he tõ vé te szi zá log jog ke let ke zé sét.
Mi vel a Ptk. 685. § a) pont ja alap ján a kor mány ren de let is jog sza bály nak mi nõ sül a Ptk. ér tel me zé sé ben, a Ptk. 259. § (1) be kez dé se alap ján akár kor mány ren de let tel is sor ke rül het zá log jog ke let kez te té sé re. Az in dít vá nyo zó ez zel össze füg gés ben hi vat ko zott ar ra, hogy a gép jár mû vét sza bály ta lan par ko lás miatt el szál lí tot ták, ami miatt bí ró ság hoz for -dult. A bí ró ság a ke rék bi lincs al kal ma zá sá val és a jár mû vek el szál lí tá sá val kap cso la tos sza bá lyok ról szóló 143/1995.
(XI. 30.) Kor m. ren de le tet (a továb biak ban: Kr.) al kal maz ta
ügyé ben. Az in dít vá nyo zó sze rint a Kr.t úgy is le het ér tel mez ni, hogy ren de le ti úton ala pí tott zá log jo got. Ez az in dít -vá nyo zó sze rint az Al kot mány 13. § (1) be kez dé se sze rin ti tu laj don hoz va ló jo got kor lá toz za, ugyan is a zá log jog a tu laj don jog rész le ges kor lá to zá sát ered mé nye zi. Ezért a zá -log jog – így a Kr. sze rin ti zá -log jog is – az Al kot mány ál tal vé dett tu laj don jo got is kor lá toz za. Az alap jog kor lá to zá sá ra te kin tet tel sé rül az Al kot mány 8. § (2) be kez dé se is. A Ptk.
259. § (1) be kez dé se az Al kot mány 2. § (1) be kez dé sét is sér ti, mi vel – mint fo gal maz – „egy faj ta kor mány ren de le ti dik ta tú ra” jön lét re, ha kor mány ren de let tel is le he tõ ség van zá log jog ala pí tá sá ra. Az in dít vá nyo zó mind ezek alap ján kér te, hogy az Al kot mány bí ró ság „meg sem mi sí té si jog kö -ré ben el jár va ... ér tel mez ze az Al kot mány nak meg fele lõen”
a Ptk. 259. § (1) be kez dé se „jog sza bály ... alap ján” és „ha tó -sá gi ha tá ro zat ... alap ján” szö veg ré sze it.
Az Al kot mány bí ró ság meg ál la pí tot ta, hogy a Ptk. in dít -vánnyal tá ma dott ren del ke zé sét a ha tá lyos Ptk. 254. § (1) be kez dé se tar tal maz za, így az Al kot mány bí ró ság az el -já rá sát er re te kin tet tel foly tat ta le.
II.
1. Az Al kot mány in dít vá nyo zó ál tal hi vat ko zott ren -del ke zé sei:
„2. § (1) A Ma gyar Köz tár sa ság füg get len, de mok ra ti -kus jog ál lam.”
„8. § (2) A Ma gyar Köz tár sa ság ban az alap ve tõ jo gok ra és kö te les sé gek re vo nat ko zó sza bá lyo kat tör vény ál la pít ja meg, alap ve tõ jog lé nye ges tar tal mát azon ban nem kor lá -toz hat ja.”
„13. § (1) A Ma gyar Köz tár sa ság biz to sít ja a tu laj don -hoz va ló jo got.”
2. A Ptk. in dít vánnyal tá ma dott ren del ke zé se:
„254. § (1) Zá log jog szer zõ dés, jog sza bály vagy bí ró sá -gi ha tá ro zat és – ha jog sza bály így ren del ke zik – ha tó sá -gi dön tés alap ján ke let kez het.”
III.
Az in dít vány az aláb bi ak sze rint nem meg ala po zott.
1. Az Al kot mány bí ró ság az 1549/B/1992. AB ha tá ro -za tá ban ar ra mu ta tott rá, hogy „[a] tör vényes zá log jog a Ptk. rend sze ré ben olyan jog vi szo nyok hoz kap cso ló dik já ru lé kos biz to sí ték ként, ame lyek a fe lek szer zõ dé si sza bad sá ga alap ján jöt tek lét re. A tör vényes zá log jog a szer -zõ dés bõl fa ka dó kö tel mi jo gi jog vi szony ból szár ma zó kö ve te lés biz to sí té ká ul szol gál.” (ABH 1999, 461, 463.) Az Al kot mány bí ró ság a 43/1991. (VII. 12.) AB ha tá ro za tá ban a kö te le zõ szer zõ dés kö tés tör vénynél ala cso -nyabb szin tû jog sza bály ban, vagy is kor mány ren de let ben tör té nõ elõ írásának al kot má nyos sá gát vizs gál ta (Ptk.
198. §). Az Al kot mány bí ró ság eb ben a ha tá ro za tá ban ki fej tet te, hogy a szer zõ dés kö té si kö te le zett ség jog sza bá -lyi elõ írása a szer zõ dé si sza bad sá got kor lá toz za, amely al kot má nyos jog az Al kot mány 9. §-ának egyik lé nye gi ele me ként él vez al kot má nyos vé del met, va la mint azt, hogy a szer zõ dé si sza bad sá got kor lá to zó konk rét jog sza bá lyok vizs gá la ta alap ján ítél he tõ csak meg azok alkot mány elle nessége. Ön ma gá ban az, hogy a Ptk. le he tõ sé get ad ar ra, hogy a szer zõ dés kö té si kö te le zett sé get kor -mány ren de let is elõ ír hat ja, nem alkot -mány elle nes.
(ABH 1991, 201.)
2. Az in dít vá nyo zó a Ptk. 254. § (1) be kez dé sét azért tar tot ta alkot mány elle nesnek, mi vel sze rin te a Kr. ren del -ke zé se it úgy is le het ér tel mez ni, hogy a Kr. zá log jo got ala pí tott ren de le ti úton. Az in dít vá nyo zó fel ve té sé vel el len tét ben a Kr. ren del ke zé sei alap ján nem ke let ke zik zá log jog. A sza bály ta la nul el he lye zett gép jár mû vek el szál -lí tá sá ra és õr zé sé re vo nat ko zó sza bá lyo zás – amint ar ra az Al kot mány bí ró ság a 2009. feb ru ár 24-én el fo ga dott 624/B/2000. AB ha tá ro za tá ban már rá mu ta tott – nem hoz ha tó össze füg gés be a Ptk. zá log jog ra vo nat ko zó ren del ke zé se i vel. Az el szál lí tás ra és õr zés re vo nat ko zó sza bá lyo zás alap ján nem ar ról van szó, hogy a gép jár mû va -la mely kö ve te lés biz to sí tá sa ér de ké ben zá log tárgy ként szol gál na, hi szen az el szál lí tás és tá ro lás alap ja egy sza bály sér tés (és nem pol gá ri jo gi kö ve te lés). Er re te kin tet tel a Ptk. 254. § (1) be kez dé se az in dít vá nyo zó ál tal fel ve tett össze füg gés ben nem sér ti az Al kot mány 2. § (1) be kez dé sét. Ugyan így nem ve ti fe l a Ptk. 254. § (1) be kez dé se az el szál lí tott gép jár mû vek vo nat ko zá sá ban az Al -kot mány 8. § (2) be kez dé sé nek és 13. § (1) be kez dé sé nek sé rel mét sem.
A fent ki fej tet tek alap ján az Al kot mány bí ró ság a Ptk.
254. § (1) be kez dés alkot mány elle nességének meg ál la pí -tá sá ra irá nyu ló in dít vá nyi ké rel me ket el uta sí tot ta.
3. Az in dít vá nyo zó a Ptk. 254. § (1) be kez dé se Al kot mány nak meg fe le lõ ér tel me zé sét is kér te az Al kot mány bí ró -ság tól. Mi vel az Al kot mány bí ró -ság ha tás kö ré be jog sza bály, va la mint az ál la mi irá nyí tás egyéb jo gi esz kö ze al kot má -nyos sá gá nak vizs gá la ta tar to zik, az Al kot mány bí ró ság ezt az in dít vá nyi ké rel met az Al kot mány bí ró ság ide ig le nes ügy -rend jé rõl és an nak köz zé té te lé rõl szóló, több ször mó do sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog lalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. ha tá ro zat (ABK 2009. ja nu ár, 3.) 29. § b) pont ja alap ján – ha tás kö -ré nek hi á nya miatt – vissza uta sí tot ta.
Bu da pest, 2009. már ci us 17.
Dr. Pa czo lay Pé ter s. k.,
az Al kot mány bí ró ság el nö ke
Dr. Ba logh Ele mér s. k., Dr. Bra gyo va And rás s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Hol ló And rás s. k., Dr. Kis s Lász ló s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Ko vács Pé ter s. k., Dr. Len ko vics Bar na bás s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Lé vay Mik lós s. k., Dr. Tró csá nyi Lász ló s. k.,
elõadó alkotmánybíró alkotmánybíró
611/B/2000. AB határozat
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Al kot mány bí ró ság jog sza bály alkot mány elle nességének utó la gos vizs gá la tá ra irá nyu ló in dít vány tár -gyá ban – dr. Ba logh Ele mér al kot mány bí ró kü lön vé le mé -nyé vel – meg hoz ta a kö vet ke zõ
h a t á r o z a t o t :
Az Al kot mány bí ró ság a köz te rü let-fel ügye let rõl szóló 1999. évi LXIII. tör vény 20. § (1) be kez dé se, va la mint 23. § (1) be kez dé se alkot mány elle nességének meg ál la pí -tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyu ló in dít ványt el uta sít ja.
I n d o k o l á s I.
Az in dít vá nyo zó ál lás pont ja sze rint a köz te rü letfel -ügye let rõl szóló 1999. évi LXIII. tör vény (a továb biak ban:
Kftv.) 20. § (1) be kez dé se alkot mány elle nes, ugyan is e ren del ke zés ab ban az eset ben is fel ha tal maz za a köz te rü letfel ügye lõt a ke rék bi lincs al kal ma zá sá ra, ha a köz te rü
le ten el he lye zett jár mû bal eset ve szélyt nem je len t, a for gal mat nem aka dá lyoz za, s a gép jár mû tu laj do no sa be azo no sít ha tó. Ez eset ben az in dít vá nyo zó sze rint sza bály sér té -si el já rás vol na le foly tat ha tó a ke rék bi lincs al kal ma zá sa he lyett. Ez a sza bá lyo zá si mód az Al kot mány 13. § (1) be -kez dé se ál tal vé dett tu laj don hoz va ló jo got sér ti, mi vel a ke rék bi lincs al kal ma zá sa a tu laj don jog ide ig le nes kor lá to -zá sá ra ve zet. Ezért a Kftv. 20. § (1) be kez dé se – mi vel alap jo got sért – az Al kot mány 8. § (2) be kez dé sé vel is el -len té tes. Mind ezek alap ján az in dít vá nyo zó ál ta lá ban vé ve alkot mány elle nesnek tart ja, hogy a Kftv. ke rék bi lincs al kal ma zá sá ra ha tal maz za fe l a köz te rü letfel ügye lõt, to váb bá utal ar ra is, hogy „té ves az a jog ér tel me zés, amely sze -rint a köz te rü let-fel ügye lõ zá log jog alap ján al kal maz hat ke rék bi lin cset”.
A Kftv. 23. § (1) be kez dé se az in dít vá nyo zó ál lás pont ja sze rint azért alkot mány elle nes, mert bár mely jog sza bály (akár ön kor mány za ti ren de let) te kin te té ben el té rést en ged az ál lam igaz ga tá si el já rás és a sza bály sér té si el já rás ál ta lá nos sza bá lya i tól. Ez a „pon tat lan fo gal ma zás” az in dít vá nyo zó ál lás pont ja sze rint sér ti az Al kot mány 35. § (2) be -kez dé sét, 37. § (3) be -kez dé sét, va la mint az Al kot mány 44/A. § (2) be kez dé sét.
II.
Az Al kot mány in dít vá nyo zó ál tal hi vat ko zott ren del ke -zé sei:
„8. § (2) A Ma gyar Köz tár sa ság ban az alap ve tõ jo gok ra és kö te les sé gek re vo nat ko zó sza bá lyo kat tör vény ál la pít ja meg, alap ve tõ jog lé nye ges tar tal mát azon ban nem kor lá -toz hat ja.”
„13. § (1) A Ma gyar Köz tár sa ság biz to sít ja a tu laj don -hoz va ló jo got.”
„35. § (2) A Kor mány a ma ga fel adat kör ében ren de le te ket bo csát ki, és ha tá ro za to kat hoz. Eze ket a mi nisz ter el -nök ír ja alá. A Kor mány ren de le te és ha tá ro za ta tör vénnyel nem le het el len té tes. A Kor mány ren de le te it a hi va ta los lap ban ki kell hir det ni.”
„37. § (3) A Kor mány tag jai tör vény ben vagy kor mány -ren de let ben ka pott fel ha tal ma zás alap ján fel adat kö rük ben el jár va ren de le tet ad nak ki, ame lyek tör vénnyel és kor -mány ren de let tel nem le het nek el len té te sek. A ren de le te ket a hi va ta los lap ban ki kell hir det ni.”
„44/A. § (2) A he lyi kép vi se lõ tes tü let a fel adat kör ében ren de le tet al kot hat, amely nem le het el len té tes a ma ga sabb szin tû jog sza bállyal.”
A Kftv. in dít vánnyal tá ma dott ren del ke zé sei:
„20. § (1) Ha a köz te rü le ten sza bály ta la nul el he lye zett, il let ve a kor lá to zott vá ra ko zá si öve zet ben díj fi ze tés nél kül vá ra ko zó jár mû bal eset ve szélyt nem je len t és a for gal mat nem aka dá lyoz za, rög zí té sé re – a jár mû el szál lí tá sá ig vagy to váb bi in téz ke dé sig – a fel ügye lõ az ön kor mány zat ren -de le te alap ján ke rék bi lin cset al kal maz hat.”
„23. § (1) A fel ügye lõ el já rá sá ra – ha jog sza bály más ként nem ren del ke zik – az ügy jel le gé tõl füg gõ en az ál lam
-igaz ga tá si el já rás ál ta lá nos sza bá lya i ról szóló, il le tõ leg a sza bály sér té sek rõl szóló tör vény ren del ke zé se it kell al kal -maz ni.”
III.
Az in dít vány az aláb bi ak sze rint nem meg ala po zott.
1. Az Al kot mány bí ró ság már több ha tá ro za tá ban fog lal ko zott a ke rék bi lincs al kal ma zá sá nak al kot má nyos sá gá val. El sõ ként a 1256/H/1996. AB ha tá ro zat (a továb biak ban: Abh.) – a he lyi ön kor mány za tok köz út hasz ná la -tot érin tõ sza bá lyo zá si jo go sult sá gá val össze füg gés ben – ál la pí tot ta meg, hogy a ke rék bi lincs al kal ma zá sa a gép jár -mû tu laj do nos (üzem ben tar tó) gép jár -mû-hasz ná la ti jo gát érin ti annyi ban, amennyi ben jár mû köz úti for ga lom ba va ló ak tív vissza té ré sét ide ig le ne sen kor lá toz za. Az Al kot mány bí ró ság a kor lá to zás szük sé ges sé gé vel össze füg gés ben rá mu ta tott ar ra, hogy a köz le ke dés biz ton sá ga, szer ve -zett sé ge, a köz le ke dés fo lya ma tos sá ga – és ezen ke resz tül má sok sze mé lyi sza bad sá ga, va la mint al kot má nyos ér té kek vé del mé nek kö ve tel mé nye – olyan al kot má nyos vé del met igény lõ köz ér dek, ami alap ján a gép jár mû vel tör té nõ vá ra ko zás ra vo nat ko zó sza bá lyok meg sér té se ese tén in -do kolt a ke rék bi lincs al kal ma zá sá nak elõ írása. Rá mu ta tott az Al kot mány bí ró ság ar ra is, hogy a tu laj don jog rész jo go sít vá nya i nak kor lá to zá sa az Al kot mány bí ró ság gya kor la -tá ban csak ak kor ered mé nye zik a tu laj don hoz va ló jog, mint alap jog alkot mány elle nes kor lá to zá sát, ha a kor lá to zás sú lya a kor lá to zás sal el ér ni kí vánt cél hoz ké pest arány ta lan. Az Al kot mány bí ró ság ál lás pont ja sze rint a köz le ke dés biz ton sá ga, an nak szer ve zett sé ge, fo lya ma tos sá ga, va la mint az ön kor mány zat nak a köz utak kal kap cso la tos köz te rü letvé del mi és gaz dál ko dá si fel ada ta, mint al kot má -nyo san el fo gad ha tó cé lok el éré sé re a köz úti for ga lom ba va ló vissza té rést csak fel té te le sen és idõ le ge sen kor lá to zó ke rék bi lincs al kal ma zá sá nak elõ írása nem te kint he tõ arány ta lan kor lá to zás nak. (ABH 1996, 789.) Az Abh.-ban ki fej tett ál lás pont ját az Al kot mány bí ró ság a fõ vá ro si köz te rü lethasz ná lat ra vo nat ko zó sza bá lyo zás al kot má nyos sá gát vizs gá ló 41/2000. (XI. 8.) AB ha tá ro za tá val is fenn -tartotta.
1.1. A Kftv. 20. § (1) be kez dé se, amely a Rend õr ség rõl szóló 1994. évi XXXIV. tör vény (a továb biak ban: Rtv.) 45. § (2) be kez dé sé nek meg fele lõen sza bá lyoz za a ke rék -bi lincs köz te rü let-fel ügye lõ ál ta li al kal ma zá sát, az zal, hogy a köz te rü letfel ügye lõ csak a he lyi ön kor mány zat er re vo nat ko zó fel ha tal ma zá sa alap ján él het ez zel az esz köz zel. Ez zel a Kftv. – az Rtv.tõl el té rõ en – a he lyi ön kor -mány za tok kép vi se lõ-tes tü le té nek dön té si kö ré be utal ja, hogy a köz te rü letfel ügye lõt fel ha tal maz záke a ke rék bi -lincs al kal ma zá sá ra. Amint ar ra az Abh. rá mu ta tott: „[a]z ön kor mány za tok pe dig mint köz útke ze lõk a [köz úti köz le ke dés rõl szóló 1988. évi I. tör vény] 34. § (1) be kez dé sé -ben meg ha tá ro zot tak sze rint kö te le sek gon dos kod ni ar ról, hogy a köz út a biz ton sá gos köz le ke dés re al kal mas le gyen,
a 34. § (2) be kez dé se pe dig – el té rõ jog sza bá lyi ren del ke zés hi á nyá ban – az ön kor mány zat kép vi se lõ tes tü le tét ha -tal maz za fe l ar ra, hogy a köz út for gal mi rend jét ki ala kít sa.
A köz út for gal mi rend jé hez kap cso ló dik a par ko lás ren de zé se is.” (ABH 1996, 789, 795.) En nek kö ré ben ál la pít hat ja meg a he lyi ön kor mány zat a par ko ló he lyek hasz ná la tá nak rend jét és dí ját. Ahogy az Abh. fo gal ma zott: „A vá ra ko zás (par ko lás) a köz úti köz le ke dés fo lya ma tá ban meg nyil vá nu ló ese mény. Ré sze, szük sé ges ele me a köz le ke dés nek. A gép jár mû ve ze tõ je azon ban a par ko ló hely el fog -la lá sá val egy ide jû leg hall ga tó -la go san tu do má sul ve szi, [... a he lyi ön kor mány zat ren de le té ben] nor ma tív for má -ban meg ha tá ro zott, a par ko ló he lye ken pe dig jel zõ táb lán
A köz út for gal mi rend jé hez kap cso ló dik a par ko lás ren de zé se is.” (ABH 1996, 789, 795.) En nek kö ré ben ál la pít hat ja meg a he lyi ön kor mány zat a par ko ló he lyek hasz ná la tá nak rend jét és dí ját. Ahogy az Abh. fo gal ma zott: „A vá ra ko zás (par ko lás) a köz úti köz le ke dés fo lya ma tá ban meg nyil vá nu ló ese mény. Ré sze, szük sé ges ele me a köz le ke dés nek. A gép jár mû ve ze tõ je azon ban a par ko ló hely el fog -la lá sá val egy ide jû leg hall ga tó -la go san tu do má sul ve szi, [... a he lyi ön kor mány zat ren de le té ben] nor ma tív for má -ban meg ha tá ro zott, a par ko ló he lye ken pe dig jel zõ táb lán