35/2009. (III. 27.) AB határozat
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Al kot mány bí ró ság jog sza bály alkot mány elle -nességének utó la gos vizs gá la tá ra irá nyu ló in dít vá nyok tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
h a t á r o z a t o t :
1. Az Al kot mány bí ró ság meg ál la pít ja, hogy a ke rék bi lincs al kal ma zá sá val és a jár mû vek el szál lí tá sá val kap cso la tos rend õri fel ada tok ról szóló 13/1996. ORFK in téz ke -dés, va la mint a ke rék bi lincs al kal ma zá sá val és a jár mû vek el szál lí tá sá val kap cso la tos rend õri fel ada tok sza bá lyo zá sá ról szóló 24/1999. (IV. 13.) ORFK GF in téz ke dés ki adá -sa alkot mány elle nes, ah hoz jog ha tás nem fû zõ dik.
2. Az Al kot mány bí ró ság a ke rék bi lincs al kal ma zá sá val és a jár mû vek el szál lí tá sá val kap cso la tos sza bá lyok ról szóló 143/1995. (XI. 30.) Kor m. ren de let 3. § (1) be kez dé se, 7. § (3) be kez dé se, 8. § (1) be kez dé se, 13. § (1)–(2) be -kez dé se, 16. §-a, 17. § (1) be kez dé se és (2) be kez dés a) pont ja, 18–19. §a, il let ve 19. § (3) be kez dé se alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé -re irá nyu ló in dít vá nyo kat el uta sít ja.
3. Az Al kot mány bí ró ság a sza bály sér té si el já rás so rán le fog lalt és el kob zott dol gok ke ze lé sé rõl és ér té ke sí té sé -rõl, va la mint a pénz bír ság és egyéb pénz összeg le til tá sá ról és át uta lá sá ról szóló 10/2000. (III. 24.) PM ren de let 4. § (3) be kez dé sé nek „Sztv.-be n meg ha tá ro zott” szö veg ré sze, 5. §ának má so dik mon da ta, va la mint 6. § (2)–(3) be kez dé se alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra és meg -sem mi sí té sé re irá nyu ló in dít ványt eluta sítja.
4. Az Al kot mány bí ró ság a ke rék bi lincs al kal ma zá sá val és a jár mû vek el szál lí tá sá val kap cso la tos rend õri fel ada tok -ról szóló 13/1996. ORFK in téz ke dés, il let ve a ke rék bi lincs al kal ma zá sá val és a jár mû vek el szál lí tá sá val kap cso la tos rend õri fel ada tok sza bá lyo zá sá ról szóló 24/1999. (IV. 13.) ORFK GF in téz ke dés alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyu ló in dít vá nyo kat vissza -uta sít ja.
5. Az Al kot mány bí ró ság a mu lasz tás ban meg nyil vá nu ló al kot mány sér tés meg ál la pí tá sá ra irá nyu ló al kot mány jo gi pa na szo kat, az egyéb al kot mány jo gi pa nasz el ne ve zés -sel be nyúj tott in dít vá nyo kat, va la mint az in dít vá nyo kat egye bek ben vissza uta sít ja.
Az Al kot mány bí ró ság je len ha tá ro za tát a Ma gyar Köz -löny ben köz zé te szi.
I n d o k o l á s I.
Az in dít vá nyo zó a ke rék bi lincs al kal ma zá sá val és a jár -mû vek el szál lí tá sá val kap cso la tos sza bá lyok ról szóló 143/1995. (XI. 30.) Kor m. ren de let (a továb biak ban: Kr.) egyes ren del ke zé sei alkot mány elle nességének meg ál la pí -tá sát kér te több in dít vá nyá ban is.
1. Az in dít vá nyo zó sze rint a Kr. 7. § (3) be kez dé se azért alkot mány elle nes, mert a jog al ko tó bár „ki me rí tõ fel so ro lá sát ígé ri a költ ség té rí tés nél kül meg sza kít ha tó rend -õri in téz ke dé sek nek, de ki fe lej ti kö zü lük a jog ta lan rend -õri in téz ke dést”. En nek kö vet kez té ben az el já rás meg szün te té sé nek sza bá lyo zá sa ma ga sabb szin tû jog sza bá lyok kal el -len té tes, így a sza bály sér té sek rõl szóló 1968. évi I. tör vény (a továb biak ban: RSztv.) 48. § (1) be kez dés a) pont já val, il let ve az ál lam igaz ga tá si el já rás ál ta lá nos sza bá lya i ról szóló 1957. évi IV. tör vény (a továb biak ban: Áe.) 14. § (2) be kez dé sé vel. Ugyan ezen ok ból alkot mány elle nes a Kr. 8. § (1) be kez dé se is. Az in dít vá nyo zó sze rint mi vel a fel so ro lás ból ki ma rad tak a ma ga sabb szin tû jog sza bá lyok -ban fel so rolt ki vé te lek, a jog al ko tó „hi te le zé si ter het ró a sér tett re”. Ezért a sza bá lyo zás a jog el le nes rend õri in téz ke dés te kin te té ben el len té tes a ma ga sabb szin tû jog sza bá lyok ban ren de zett jog or vos la ti rend del, s kér te a két tá ma -dott ren del ke zés meg sem mi sí té sét.
2. Az in dít vá nyo zó a ké sõb bi ek ben szá mos al ka lom mal ki egé szí tet te ere de ti in dít vá nyi ké rel mét. Egyik in dít -vány-ki egé szí té sé ben kér te a Kr. 3. § (1) be kez dé sé nek meg sem mi sí té sét is, mi vel az – a Rend õr ség rõl szóló 1994.
évi XXXIV. tör vény (a továb biak ban: Rtv.) 45. § (1)–(2) be kez dé sé vel el len té te sen – le he tõ vé te szi a gép jár mû el szál lí tá sát ak kor is, ha az nem okoz bal eset ve szélyt. Emel lett fel té tel nél kü li in téz ke dés re ad le he tõ sé -get, mi vel a Kr. 3. § (1) be kez dé se nem tar tal maz za azt a for du la tot, hogy csak „a jog sza bá lyok ban meg ha tá ro zott ese tek ben” al kal maz ha tó a ke rék bi lincs, il let ve a jár mû el szál lí tá sa. Mind ezek alap ján a Kr. 3. § (1) be kez dé se az Al -kot mány 35. § (2) be kez dé sét sér ti az in dít vá nyo zó sze rint.
3. Az in dít vá nyo zó kér te a Kr. 13. § (1) be kez dé se alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sát is, mi vel az az Áe. 42. § (1) be kez dé sé vel el len té te sen sza bá lyo zott. Az in dít vá nyo zó sze rint az zal, hogy a Kr. 13. § (1) be kez dé se há rom na pon be lül kö ve te li meg a gép jár mû üze mel te tõ jé -nek meg ál la pí tá sát, „alkot mány elle nes ha la dé kot” ad az el já ró Rend õr ség nek. Az Áe. alap ján ugyan is a ha la dék ta lan ha tá ro zat ho za tal hoz az üze mel te tõ azon na li meg ál la pí tá sa vol na szük sé ges. Így a Kr. 13. § (1) be kez dé se el len té
tes az Áe. 42. § (1) be kez dé sé ben fog lal tak kal, ezért az Al kot mány 35. § (2) be kez dé sét sér ti. Az in dít vá nyo zó ál ta lá ban az el szál lí tás és ke rék bi lincs al kal ma zá sá val össze füg gés ben hi vat ko zott ar ra is, hogy az a „tu laj don jog ide ig le nes kor lá to zá sa”, s az „[R]Sztv. ha tá lya alatt csak ki vé te le sen ke rül het sor al kal ma zá sá ra”, il let ve ar ra, hogy „a tu laj don hasz ná la tát ... csak tör vény kor lá toz hat ja”. [Azt azon -ban nem ál lí tot ta, hogy a Kr. 13. § (1) be kez dé se sér ti az Al kot mány 13. § (1) be kez dé sét, va la mint 8. § (2) be kez -dé sét.]
4. Ké sõbb az in dít vá nyo zó kér te a Kr. 13. § (2) be kez dé se alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sát is az Al kot -mány 35. § (2) be kez dé se alap ján. Vé le mé nye sze rint a Kr.
azon na li fi ze té si kö te le zett sé get fel té te lez, ami azon ban el lent mond az RSztv.-nek és az Áe.-nek [kü lö nö sen az RSztv. 72. § (1) be kez dé sé nek és az Áe. 62. § (2) be kez dé sé nek]. Mind ezek alap ján a Kr. 13. § (2) be kez dé sé nek „fi ze té si kö te le zett sé gét tel je sít se és” szö veg ré sze meg sem -mi sí té sét kér te. Akár csak a Kr. 13. § (1) be kez dé sé vel össze füg gés ben, eb ben az in dít ványki egé szí tés ben is ki fej tet te az in dít vá nyo zó, hogy a ke rék bi lincs és az el szál lí -tás in téz ke dés al kal ma zá sa ál ta lá ban vé ve a tu laj don jog hasz ná la tá nak kor lá to zá sát ered mé nye zi, ki fe je zet ten azon ban nem kér te a Kr. 13. § (2) be kez dé sé nek vizs gá la tát az Al kot mány 8. § (2) be kez dé se, va la mint 13. § (1) be -kez dé se alap ján.
5. Az in dít vá nyo zó a továb biak ban al kot mány jo gi pa -nasz el ne ve zés sel ter jesz tet te elõ in dít vány-ki egé szí té se it.
Elõ ad ta, hogy mi vel sza bály ta la nul par kolt, gép jár mû vét a Rend õr ség el szál lí tot ta. Az in dít vá nyo zó vi tat ta, hogy sza -bály ta la nul vá ra ko zott vol na, vagy ha még is, a Rend õr ség jog ta la nul szál lí tot ta el gép jár mû vét, és jog ta la nul kö ti az el szál lí tás és tá ro lás dí já nak meg fi ze té sé hez a gép jár mû ki adá sát az üze mel te tõ ré szé re. A sza bály sér té si el já rás ek -kor még fo lya mat ban volt (a sza bály sér té si ha tó ság el sõ fo kon ho zott ha tá ro za tá val szem ben az in dít vá nyo zó jog -or vos lat tal élt). Elõ ad ta azt is, hogy jár mû vé nek – sze rin te – sza bály ta lan el szál lí tá sa miatt pa naszt tet t az ille té kes rend õrkapitányságon, ame lyet azon ban a bu da pes ti rend õrfõkapitány el uta sí tott. Az in dít vá nyo zó a pa na szát el uta sí tó ha tá ro zat el len jog or vos lat tal élt, ame lyet el uta sí tot -tak. Elõ ad ta, hogy a pa na szát el uta sí tó ha tá ro za tot bí ró ság elõtt meg tá mad ta, amely el já rás az in dít vány be nyúj tá sa kor még fo lya mat ban volt. Az in dít vá nyo zó ezen kí vül tör -vényességi ké rel met ter jesz tett elõ az ügyész sé gen, mi vel sze rin te a Rend õr ség nek ha tá ro za tot kel lett vol na hoz nia a gép jár mû el szál lí tá sá ról az in téz ke dés al kal ma zá sa kor. A Leg fõbb Ügyész ség Köz le ke dé si Osz tá lya a ké rel met alap ta lan nak tar tot ta, és er rõl az in dít vá nyo zót – KTLÜ 5029/2000/2-I. sz. le ve lé ben – ér te sí tet te. Az in dít vá nyo zó ez el len az ér te sí tés el len „jog or vos la ti ké rel met” nyúj tott be a leg fõbb ügyész hez, ugyan ak kor „al kot mány jo gi pa na -szá ban” an nak meg ál la pí tá sát kér te, hogy az ügyész ség rõl szóló 1972. évi V. tör vény (a továb biak ban: Ütv.) az Al kot mány 70/K. §ával el len té te sen el mu lasz tot ta sza bá
-lyoz ni a tör vényességi ké re lem el uta sí tá sá val szem be ni jog or vos la tot. Emel lett al kot mány sér tõ nek tar tot ta a Rend õr ség és az ügyész ség jog ér tel me zé sét a Kr. 13. § (2) be kez dé sé re vo nat ko zó an, hogy ti. a ha tó sá got a gép -jár mû el szál lí tás in téz ke dés al kal ma zá sa ese tén „csu pán ér te sí té si kö te le zett ség ter he li”. Ugyan en nek meg ál la pí tá -sát kér te ab ban az in dít vány-ki egé szí tés ben, ame lyet azt köve tõen ter jesz tett elõ, hogy a leg fõbb ügyész ér te sí tet te újabb tör vényességi ké rel me alap ta lan sá gá ról.
Az in dít vá nyo zó egy má sik al kot mány jo gi pa nasz ként be nyúj tott in dít ványki egé szí té sé ben, ame lyet a sza bály sér té si el já rás ban ho zott – a Bu da pes ti Rend õrfõ ka pi tány ság (a továb biak ban: BRFK) Köz biz ton sá gi Szer vek Igaz ga tás ren dé sze ti Fõ osz tály 176–00700 szabs. szá mú – jog erõs ha tá ro za tot köve tõen ter jesz tett elõ, mu lasz tás meg ál la pí tá sát kér te, több ok ból is. Egy részt azért, mert a jog al -ko tó nem haj tot ta vég re a meg sza bott ha tár idõn be lül az RSztv. mó do sí tá sát a 63/1997. (XII. 12.) AB ha tá ro zat ban (ABH 1997, 365., a továb biak ban: Abh.) fog lal ta kat. Mu lasz tás meg ál la pí tá sát kér te a miatt is, hogy az Al kot mány bí ró ság ról szóló 1989. évi XXXII. tör vény (a továb biak -ban: Abtv.) nem ha tal maz ta fe l az Al kot mány bí ró sá got ide ig le nes in téz ke dés el ren de lé sé re, va la mint kér te az Al kot mány bí ró ság ide ig le nes in téz ke dé sét, mert az in dít vá -nyo zó a jog erõs sza bály sér té si ha tá ro zat ban meg ál la pí tott pénz bír sá got nem kí ván ja meg fi zet ni, és az el zá rás ra tör té nõ át vál toz ta tást alkot mány elle nesnek tart ja az Abh. alap -ján. Kér te ezen kí vül az alkot mány elle nes jog sza bá lyok alap ján le foly ta tott, jog erõ sen be fe je zett sza bály sér té si el -já rá sok Abtv. 43. § (3) be kez dé se sze rin ti fe lül vizs gá la tát.
Az in dít vá nyo zó a ké sõb bi al kot mány jo gi pa nasz el ne ve zés sel be nyúj tott in dít ványki egé szí té sek ben az ügyé ben ho zott jog erõs sza bály sér té si ha tá ro za tot tá mad ta, mi -vel az in do ko lás nél kül mel lõz te az in dít vá nyo zó sze rint a ha tá ro zat ho za tal hoz szük sé ges kér dé sek tag la lá sát a ha tá ro zat in do ko lá sá ban. Így töb bek kö zött nem tért ki a sza bály sér té si ha tó ság ar ra, hogy az el szál lí tás in téz ke dés al -kal ma zá sá ra ha tá ro zat ho za tal nél kül ke rült sor. Ki fej tet te, hogy a BRFK „2000. ja nu ár 18án ha tá lyos szó ró lap ja” ar -ra utal, mint ha az in dít vá nyo zó nak „is mé telt pa nasz jo ga”
vol na, ezt azon ban nem tud ta ér vé nye sí te ni. Ké sõb bi in dít ványki egé szí té sé ben al kot mány jo gi pa na szát er re a szó -ró lap ra is ki ter jesz tet te.
Tá mad ta to váb bá az Or szá gos Rend õr-fõ ka pi tány ság (a továb biak ban: ORFK) Igaz ga tás ren dé sze ti Fõ osz tá lyá nak 3–823/2/2000. szá mú, az in dít vá nyo zó fel ügye le ti in téz ke dé si ké rel mé re ki bo csá tott ér te sí tést. Az in dít vá nyo zó ki fej tet te, hogy ál lás pont ja sze rint az al kot mány jo gi pa nasz elõ ter jesz tésének tör vényi fel té te lei en nek az ér te sí tés nek a kéz hez vé te lé vel áll tak be. Az in dít vá nyo zó in dít ványki egé szí té sé ben elõ ad ta azt is, hogy bí ró ság hoz for -dult azt kér ve, hogy a bí ró ság kö te lez ze fel ügye le ti el já rás le foly ta tá sá ra az ORFK-t.
Az in dít vá nyo zó ki fo gás ol ta, hogy az Al kot mány bí ró -ság az Al kot mány 2. § (1) be kez dé sé nek ér tel me zé se so rán
„a jog ál la mi ság gal szem ben az an nak ré szét ké pe zõ jog biz ton sá got he lye zi elõ tér be”, így a „de mok ra ti kus jog ál
la mi jog al ko tás” ér vé nye sü lé sét gá tol ja. Kér te, hogy a ko ráb bi in dít vá nyi ké rel me i ben tá ma dott jog sza bá lyi ren del -ke zé se -ket az Al kot mány bí ró ság 1998. már ci us 1. nap já ra vissza me nõ le ges ha tállyal sem mi sít se meg.
Az in dít vá nyo zó egy ké sõb bi al kot mány jo gi pa nasz ként be ter jesz tett in dít vány ban an nak meg ál la pí tá sát is kér te, hogy a Kr. tá ma dott ren del ke zé sei, va la mint a köz úti köz le ke dés sza bá lya i ról szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM ren -de let (a továb biak ban: KRESZ) 59. § (1) be kez dé se az 1993. évi XXXI. tör vénnyel ki hir de tett, az em ber i jo gok és az alap ve tõ sza bad sá gok vé del mé rõl szóló, Ró má ban, 1950. no vem ber 4-én kelt Egyez mény (a továb biak ban:
Egyez mény) 1. Cik ké ben fog lalt tu laj don vé del mét sér tik.
Az in dít vá nyo zó a Fõ vá ro si Bí ró ság 7. K.
30.263/2000/9. szá mú ha tá ro za tá ban fog lalt jog ér tel me -zést is tá mad ta al kot mány jo gi pa nasz ke re té ben, mert az sze rin te té ve sen ér tel mez te kü lö nö sen a Kr. 13. § (2) be -kez dé sét, ami kor ar ra az ál lás pont ra he lyez ke dett, hogy az el szál lí tás in téz ke dés al kal ma zá sá nak nem fel té te le a Rend õr ség ha tá ro zat ho za ta la.
Egy to váb bi in dít ványki egé szí té sé ben azt is ki fo gás ol -ta az in dít vá nyo zó, hogy min d a gép jár mû el szál lí tá sá ról, min d a „zár lat fel ol dá sá ról”, min d pe dig a tá ro lá si díj ki fi -ze té sé rõl ha tá ro za tot kel le ne hoz ni, en nek el le né re csak egy ér te sí tést ka pott a gép ko csi át vé te lé re, a szál lí tás és tá ro lás dí já nak meg fi ze té sé re vo nat ko zó an az érin tett gép -jár mû te lep tõl. Ál lás pont ja sze rint a Kr. 13. § (2) be kez dé se a fi ze té si kö te le zett ség meg ál la pí tá sá val „rej tett ha tá ro zat -ho za ta li kö te le zett ség rõl” ren del ke zik, en nek el le né re a Fõ vá ro si Fõ ügyész ség, a Pes ti Köz pon ti Ke rü le ti Bí ró ság és a BRFK úgy ér tel me zi, hogy a Rend õr ség nem kö te les az el szál lí tás ról és an nak költ sé gé rõl ha tá ro za tot hoz ni.
Így a Kr. ezen – az in dít vá nyo zó sze rint té ves – ér tel me zé -sé re te kin tet tel, az „élõ jog ra” hi vat ko zás sal is kér te a Kr.
13. § (2) be kez dés ér tel me zé sé nek meg sem mi sí té sét, al -kot mány jo gi pa nasz ke re té ben. Az in dít vá nyo zó több ször is ki fej tett ál lás pont ja sze rint min d az Áe., min d az RSztv.
alap ján ha tá ro zat ho za ta li kö te le zett ség ként kel le ne ér tel
alap ján ha tá ro zat ho za ta li kö te le zett ség ként kel le ne ér tel