239/B/2000. AB határozat
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Al kot mány bí ró ság jog sza bály alkot mány elle -nességének utó la gos vizs gá la tá ra irá nyu ló in dít vá nyok tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
h a t á r o z a t o t :
1. Az Al kot mány bí ró ság a köz úti köz le ke dés sza bá lya i ról szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM ren de let 59. § (1) be -kez dé se alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyu ló in dít vá nyo kat el uta sít ja.
2. Az Al kot mány bí ró ság az in dít vá nyo kat egye bek ben vissza uta sít ja.
I n d o k o l á s I.
Az Al kot mány bí ró ság hoz több in dít vány is ér ke zett a köz úti köz le ke dés sza bá lya i ról szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM ren de let (a továb biak ban: KRESZ) 59. § (1) be -kez dé se alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sa iránt.
1. Az egyik in dít vá nyo zó a KRESZ 59. § (1) be kez dé -sé nek meg sem mi sí té -sét kér te in dít vá nyá ban, mi vel a Rend õr ség rõl szóló 1994. évi XXXIV. tör vény (a továb -biak ban: Rtv.) 45. § (2) be kez dé sé vel el len té te sen olyan eset ben is le he tõ vé te szi a sza bály ta la nul vá ra ko zó gép jár mû el szál lít ta tá sát, ha nem áll fenn bal eset ve szély. Az in -dít vá nyo zó sze rint a KRESZ 59. § (1) be kez dé se el len té tes az Rtv. 45. § (2) be kez dé sé vel azért is, mert az nem te szi le he tõ vé az azon na li el szál lít ta tást, ha nem csak azt, hogy to váb bi in téz ke dé sig ke rék bi lin cset sze rel je nek fe l. Ez zel szem ben a KRESZ 59. § (1) be kez dé se – bal eset ve szély hi á nyá ban – azon nal és fel té tel nél kül le he tõ vé te szi az el szál lít ta tást. Az in dít vá nyo zó ál lás pont ja sze rint a gép jár mû el szál lít ta tá sa, il let ve a ke rék bi lincs al kal ma zá sa a tu -laj don hoz va ló jo got kor lá toz za, ezért az Al kot mány 8. § (2) be kez dé se alap ján ar ról csak tör vény ren del kez het. En nek az Rtv. meg fe lel, a KRESZ azon ban nem, mi vel ren de le ti szin tû sza bály nem „bõ vít he ti ki” az el szál lí tás és ke rék bi lincs al kal ma zá sá nak tör vény ben meg ál la pí tott fel té -te le it. Mind ezek miatt a KRESZ 59. § (1) be kez dé se sér ti az Al kot mány 35. § (2) be kez dé sét, va la mint 37. § (3) be -kez dé sét.
Az in dít vá nyo zó – a KRESZ al kot má nyos sá gá nak vizs gá la ta mel lett – in dít vá nyoz ta a KRESZ 59. § (1) be kez dé -sé nek vissza me nõ le ges ha tá lyú meg sem mi sí té -sét, azt, hogy az Al kot mány bí ró ság „hív ja fe l a jog al ko tót a szük
sé ges jog sza bálymó do sí tá sok ra”, va la mint hogy az Al -kot mány bí ró ság „ren del je el az [Al -kot mány bí ró ság ról szóló 1989. évi XXXII. tör vény (a továb biak ban: Abtv.)]
43. § (3) bek. alap ján, az alkot mány elle nes jog sza bály al -kal ma zá sá val le foly ta tott és jog erõs ha tá ro zat tal le zárt sza bály sér té si el já rá sok fe lül vizs gá la tát, ha az el kö ve tõ még nem men te sült a hát rá nyos kö vet kez mé nyek alól”. Az in dít vá nyo zó ez utób bi in dít vá nyi ké re lem mel össze füg -gés ben ki fej tet te, hogy az Abtv. 43. §-a nem csak bün te tõ-, ha nem sza bály sér té si ügyek ben is al kal maz ha tó.
Az in dít vá nyo zó in dít vány-ki egé szí té sé ben ki je len tet te, hogy csat la koz ni kí ván az Al kot mány bí ró ság hoz idõ köz ben be nyúj tott – je len ügy höz egye sí tett – má sik in dít vány hoz, és kér te, hogy az ál ta la ko ráb ban ki fej tet tek mel -lett az Al kot mány bí ró ság azért is ál la pít sa meg a KRESZ 59. (1) be kez dé sé nek alkot mány elle nességét, mert an nak mó do sí tá sá ra fel ha tal ma zás hi á nyá ban ke rült sor.
2. Egy má sik in dít vá nyo zó a KRESZ 59. § (1) be kez dé -se alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sát több ok ból kér te. Egy részt azért, mert ál lás pont ja sze rint a tá ma dott ren del ke zés mó do sí tá sá ra fel ha tal ma zás nél kül ke rült sor.
A KRESZ 59. § (1) be kez dé sé nek ha tá lyos szö ve gét a KRESZ mó do sí tá sá ról és ki egé szí té sé rõl szóló 72/1994.
(V. 10.) Kor m. ren de let (a továb biak ban: KRESZ mód.) 12. §a ál la pí tot ta meg. A KRESZ mód. a köz úti köz le ke -dés rõl szóló 1988. évi I. tör vény (a továb biak ban: Kkt.) 48. § (2) be kez dé sét je löl te meg fel ha tal ma zó ren del ke zés -ként. Az in dít vá nyo zó sze rint a Kkt. 48. § (2) be kez dé se – amely úgy fo gal maz, hogy „a tör vény vég re haj tá sá ról a Kor mány gon dos ko dik” – ki zá ró lag a Kkt.be n fog lalt sza -bá lyo zá si tár gyak te kin te té ben ad ha tott fel ha tal ma zást, a gép jár mû el szál lí tá sá nak fel té te lei azon ban nem ké pe zik a Kkt. sza bá lyo zá si kö rét. Az in dít vá nyo zó utalt ar ra is, hogy a Kkt. 48. § (3) be kez dé sé ben ta lál ha tó fel so ro lás nem ren del ke zik a gép jár mû el szál lí tá sá nak sza bá lyo zá sá ról. Mind ezek alap ján a KRESZ mód. 12. §ának ki bo csá tá sá ra – és így a KRESZ 59. § (1) be kez dé sé nek meg ál la pí -tá sá ra – az in dít vá nyo zó sze rint tör vényi fel ha tal ma zás nél kül ke rült sor. (Az in dít vá nyo zó ki fej tet te azt is, hogy a Kkt. 48. § (2) be kez dé se el len té tes a jog al ko tás ról szóló 1987. évi XI. tör vény (a továb biak ban: Jat.) 15. § (1) be -kez dé sé vel, ugyan is a Kkt. nem ha tá roz za meg pon to san a fel ha tal ma zás ke re te it, így nem vi lá gos, hogy a fel ha tal ma zás jo go sult ja pon to san mi lyen tárgy kö rök ben sza bá -lyoz hat, és mi kor lé pi át eze ket a ke re te ket. A Kkt. 48. § (2) be kez dé se alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra azon ban az in dít vá nyo zó nem ter jesz tett elõ konk rét in dít -ványt, csu pán a KRESZ mód. 12. §-a alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sát kér te az Al kot mány 2. § (1) be -kez dé se alap ján.
A KRESZ 59. § (1) be kez dé se azért is sér ti az Al kot -mány 2. § (1) be kez dé sét az in dít vá nyo zó sze rint, mert
nem ha tá roz za meg egy ér tel mû en azo kat az ese te ket, ami -kor a gép jár mû el szál lí tá sát a Rend õr ség mel lõz he ti. A KRESZ 59. § (1) be kez dé se ugyan is fel té te les mó dot hasz -nál (,,el szál lít hat ja”), ami bõl az in dít vá nyo zó ál lás pont ja sze rint az kö vet ke zik, hogy a gép jár mû el szál lí tá sá nak al -kal ma zá sá ról az in téz ke dõ rend õr ak kor is mér le gel het, ha az el szál lí tás fel té te lei fenn áll nak. Mi vel a jog al ko tó nem ha tá roz ta meg, hogy az in téz ke dõ rend õr mi kor te kint het el az el szál lí tás al kal ma zá sá tól, a jár mû ve ze tõ je szá má ra nem egy ér tel mû, hogy mi kor szá mít hat biz to san a gép jár -mû el szál lí tá sá ra.
A KRESZ 59. § (1) be kez dé se to váb bá el len té tes az Rtv. 45. § (1) be kez dé sé vel, mi vel – az Rtv.vel el len té te sen – a gép jár mû el szál lí tá sá hoz nem kö ve te li meg a köz úti for ga lom biz ton sá gá nak vagy a köz biz ton ság nak ve szé lyez te té sét. E miatt az el szál lí tás, mint in téz ke dés ki szá mít ha tat lan, ami az Al kot mány 2. § (1) be kez dé sét sér ti. A ma ga sabb szin tû jog sza bállyal el len té tes sza bá lyo -zás pe dig az in dít vá nyo zó sze rint a jog al ko tás ról szóló 1987. évi XI. tör vény (a továb biak ban: Jat.) 1. § (2) be -kez dé sé vel el len té tes.
3. A har ma dik in dít vá nyo zó a KRESZ 59. § (1) be kez dés b) pont ja „(1)–(3) és”, „b), il le tõ leg”, va la mint „il le tõ -leg a ren del ke zé sek ben meg ha tá ro zott meg ál lá si fel té te lek fi gyel men kí vül ha gyá sá val sza bály ta la nul vá ra ko zik”
szö veg ré szei, to váb bá utol só mon da ta alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sát kér te. Ál lás pont ja sze rint a tá -ma dott ren del ke zés szö veg ré szei el len té te sek az Rtv. 45. § (1) be kez dé sé ben fog lal tak kal, és így sér tik az Al kot mány 37. § (3) be kez dé sét. Az Rtv. 45. § (1) be kez dé se alap ján ugyan is csak ak kor le het ne a köz te rü le ten sza bály ta la nul el he lye zett jár mû vet el szál lí ta ni, ha az a köz úti for ga lom biz ton sá gát vagy a köz biz ton sá got ve szé lyez te ti – vagy is az in dít vá nyo zó ér tel me zé se sze rint csak ak kor, ha a gép -jár mû bal ese ti ve szélyt je len t. Ez kö vet ke zik sze rin te az Rtv. 45. § (2) be kez dé sé bõl és a tör vény in do ko lá sá ból is.
A KRESZ 59. § (1) be kez dé se alap ján azon ban ak kor is sor ke rül het a gép jár mû el szál lí tá sá ra, ha a gép jár mû bal eset -ve szélyt nem je len t, így kü lö nö sen igaz ez a KRESZ 59. § (1) be kez dés b) pont já ban uta ló sza bállyal fel so rolt egyes ren del ke zé sek re: a KRESZ 40. § (1)–(3) be kez dé sé ben, (8) be kez dés b) pont já ban fel so rolt ese tek re. Így pél dá ul a KRESZ 40. § (1) be kez dé se alap ján „jár mû vel meg áll ni (...) csak az út test me net irány sze rin ti jobb szé lén (...) sza -bad”. Az in dít vá nyo zó ar ra hi vat ko zott, hogy „Bu da pes ten tel je sen be vett szo kás a ki sebb ut cák ban me net iránnyal szem ben par kol ni”. Ez az in dít vá nyo zó sze rint nem bal -eset ve szé lyes, va la mint „ki fo gá sol ha tó a leg sú lyo sabb szank ció al kal ma zá sa, az el szál lí tás”.
A KRESZ 59. § (1) be kez dé sé nek utol só mon da ta is az Rtv. 45. § (1) be kez dé sé vel el len té te sen ren del ke zik, ugyan is a Rend õr sé gen kí vül a köz le ke dé si ha tó sá got és az út ke ze lõ jét is fel jo go sít ja a jár mû el szál lí tá sá ra. Ezek a ha tó sá gok ugyan is nem sza bály sér té si ha tó sá gok, és nem ké pe sek az in dít vá nyo zó sze rint ele get ten ni a tu laj don vé -del mé nek. Ha a köz le ke dé si ha tó ság egy ide jû leg ér te sí ti a
Rend õr sé get, ak kor az in dít vá nyo zó sze rint meg sér ti a ke -rék bi lincs al kal ma zá sá val és a jár mû vek el szál lí tá sá val kap cso la tos sza bá lyok ról szóló 143/1995. (XI. 30.) Kor m.
ren de let (a továb biak ban: Kr.) „több ren del ke zé sét” is. Az el já rás hoz ugyan is – ahogy fo gal maz – „nél kü löz he tet len a rend õri je len lét”, más részt mi vel a gép jár mû üze mel te tõ jét az in téz ke dés be fe je zé sét köve tõen ha la dék ta la nul ér te sí -te ni kell, ami hez sze mé lyes ada tok hoz kell hoz zá fér ni.
Az in dít vá nyo zó sze rint a KRESZ 59. § (1) be kez dés b) pont já nak „il le tõ leg a ren del ke zé sek ben meg ha tá ro zott meg ál lá si fel té te lek fi gyel men kí vül ha gyá sá val sza bály ta la nul vá ra ko zik” szö veg ré sze az Al kot mány 2. § (1) be -kez dé sét is sér ti, mi vel a ren del ke zés nem egy ér tel mû: úgy is ér tel mez he tõ, hogy – az Rtv. 45. § (1) be kez dé sé vel el len té te sen – min den sza bály ta la nul vá ra ko zó jár mû el szál lít ha tó, de úgy is ér tel mez he tõ, hogy ki zá ró lag a vá ra ko zást til tó sza bályt (KRESZ 41. §) meg sér tõ jár mû vek ese -tén al kal maz ha tó.
Az Al kot mány bí ró ság az in dít vá nyo kat – te kin tet tel tár gyuk azo nos sá gá ra – az Al kot mány bí ró ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és an nak köz zé té te lé rõl szóló, több ször mó -do sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog lalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. ha tá ro zat (ABK 2009. ja nu ár, 3.; a továb biak ban:
Ügy rend) 28. §a alap ján egye sí tet te és egy el já rás ban bí -rál ta el.
II.
1. Az Al kot mány in dít vá nyo zók ál tal hi vat ko zott ren -del ke zé se:
„2. § (1) A Ma gyar Köz tár sa ság füg get len, de mok ra ti -kus jog ál lam.”
„8. § (2) A Ma gyar Köz tár sa ság ban az alap ve tõ jo gok ra és kö te les sé gek re vo nat ko zó sza bá lyo kat tör vény ál la pít ja meg, alap ve tõ jog lé nye ges tar tal mát azon ban nem kor lá -toz hat ja.”
„13. § (1) A Ma gyar Köz tár sa ság biz to sít ja a tu laj don -hoz va ló jo got.
(2) Tu laj dont ki sa já tí ta ni csak ki vé te le sen és köz ér dek -bõl, tör vény ben sza bá lyo zott ese tek ben és mó don, tel jes, fel tét len és azon na li kár ta la ní tás mel lett le het.”
„35. § (2) A Kor mány a ma ga fel adat kör ében ren de le te ket bo csát ki, és ha tá ro za to kat hoz. Eze ket a mi nisz ter el -nök ír ja alá. A Kor mány ren de le te és ha tá ro za ta tör vénnyel nem le het el len té tes. A Kor mány ren de le te it a hi va ta los lap ban ki kell hir det ni.”
„37. § (3) A Kor mány tag jai tör vény ben vagy kor mány -ren de let ben ka pott fel ha tal ma zás alap ján fel adat kö rük ben el jár va ren de le tet ad nak ki, ame lyek tör vénnyel és kor -mány ren de let tel nem le het nek el len té te sek. A ren de le te ket a hi va ta los lap ban ki kell hir det ni.”
„70/A. § (1) A Ma gyar Köz tár sa ság biz to sít ja a te rü le tén tar tóz ko dó min den sze mély szá má ra az em ber i, il let ve az ál lam pol gá ri jo go kat, bár mely meg kü lön böz te tés, ne ve ze te sen faj, szín, nem, nyelv, val lás, po li ti kai vagy más vé le
mény, nem ze ti vagy tár sa dal mi szár ma zás, va gyo ni, szü le té -si vagy egyéb hely zet sze rin ti kü lönb ség té tel nél kül.
(...)
(3) A Ma gyar Köz tár sa ság a jog egyen lõ ség meg va ló su lá sát az esély egyen lõt len sé gek ki kü szö bö lé sét cél zó in téz -ke dé sek -kel is se gí ti.”
2. Az Rtv. in dít vá nyok kal érin tett ren del ke zé sei:
„45. § (1) A Rend õr ség, il le tõ leg a rend õr a fel ada ta el lá -tá sa so rán jo go sult – a kü lön jog sza bály ban meg ha -tá ro zott mó don – a köz te rü le ten sza bály ta la nul el he lye zett jár mû vet el szál lít tat ni vagy egyéb mó don el tá vo lít tat ni, ha az a köz úti for ga lom biz ton sá gát vagy a köz biz ton sá got ve szé lyez -te ti. Ha a tu laj do nos (üzem ben tar tó) nem ál la pít ha tó meg, vagy a fel szó lí tás el le né re az el szál lí tott, el tá vo lí tott jár mû -vet nem ve szi bir tok ba, és a tá ro lás költ sé ge arány ta la nul ma gas, a Rend õr ség a jár mû vet ér té ke sít he ti, vagy más mó don hasz no sít hat ja. Ha az el szál lí tott, el tá vo lí tott jár mû is -me ret len tu laj do no sa a jár mû ér té ke sí té se után 60 na pon be lül je lent ke zik, ré szé re az ér té ke sí tés bõl be folyt, a táro -lási költ ség gel csök ken tett el len ér té ket ki kell fi zet ni.
(2) Ha a köz te rü le ten sza bály ta la nul el he lye zett jár mû bal ese ti ve szélyt nem je len t, il le tõ leg, ha az a jár mû biz ton -sá ga vagy bûn cse lek mény el kö ve té sé nek gya nú ja miatt szük sé ges, rög zí té sé re a jár mû el szál lí tá sá ig vagy to váb bi in téz ke dé sig ke rék bi lincs al kal maz ha tó.”
3. A KRESZ in dít vá nyok kal érin tett ren del ke zé se:
„59. § (1) A rend õrhatóság – az üzem ben tar tó ér te sí té se mel lett és költ sé gé re – el szál lí tás sal el tá vo lít hat ja azt a jár -mû vet, amely
a) a 15. § (9) be kez dés 63/b. áb ra sze rin ti ki egé szí tõ táb lá val el lá tott meg ál lást vagy vá ra ko zást til tó jel zõ táb la ha tá lya alá esõ te rü le ten sza bály ta la nul vá ra ko zik,
b) a 37. § (4) be kez dé sé ben, to váb bá a 40. § (1)–(3) és (5), va la mint a (8) be kez dé sé nek b), il le tõ leg c) pont já ban meg ha tá ro zott meg ál lá si ti la lom meg sze gé sé vel, il le tõ leg a ren del ke zé sek ben meg ha tá ro zott meg ál lá si fel té te lek fi -gyel men kí vül ha gyá sá val sza bály ta la nul vá ra ko zik,
c) ki je lölt ra ko dó he lyen sza bály ta la nul tar tóz ko dik, d) a moz gás kor lá to zot tak gép ko csi jai ré szé re fenn tar tott jel zõ táb lá val (115. és 115/a. áb ra) vagy út bur ko la ti jel -lel meg je lölt vá ra ko zó he lyen jo go su lat la nul vá ra ko zik,
e) ke rék pár úton vá ra ko zik.
A jár mû el szál lí tá sá ra – a rend õrhatóság ér te sí té se mel lett – az NKH re gi o ná lis igaz ga tó sá ga, il le tõ leg az út ke ze -lõ je is jo go sult.”
III.
Az in dít vá nyok az aláb bi ak sze rint nem megalapo -zottak.
1. Az Al kot mány bí ró ság el sõ ként azo kat az in dít vá nyi ké rel me ket bí rál ta el, ame lyek a KRESZ 59. § (1) be kez dé -sé nek meg sem mi sí té -sét az Al kot mány 2. § (1) be kez dé se alap ján kér ték.
1.1. Eb be a kör ben az egyik in dít vá nyo zó az alkot mány elle nesség meg ál la pí tá sát ki fe je zet ten a KRESZ -mód. 12. §-a te kin te té ben kér te.
Az Al kot mány bí ró ság el já rá sa so rán min de nek elõtt meg ál la pí tot ta, hogy az in dít vány ban tá ma dott KRESZ
Az Al kot mány bí ró ság el já rá sa so rán min de nek elõtt meg ál la pí tot ta, hogy az in dít vány ban tá ma dott KRESZ