1386/B/2007. AB ha tá ro zat
A MA GYAR KÖZ TÁR SA SÁG NE VÉ BEN!
Az Al kot mány bí ró ság jog sza bály al kot mány el le nes sé -gé nek utó la gos vizs gá la tá ra irá nyu ló in dít vány tár gyá ban meghozta a következõ
h a t á r o z a t o t:
1. Az il le té kek kel kap cso la tos ügy ira tok ke ze lé sé rõl, va la mint az il le té kek ki sza bá sá ról, el szá mo lá sá ról és köny ve lé sé rõl szó ló 40/2006. (XII. 25.) PM ren de let al kot mány el le nes sé gé nek meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé -re irá nyu ló in dít ványt el uta sít ja.
2. Az il le té kek kel kap cso la tos ügy ira tok ke ze lé sé rõl, va la mint az il le té kek ki sza bá sá ról, el szá mo lá sá ról és köny ve lé sé rõl szó ló 40/2006. (XII. 25.) PM ren de let 7. §-a al kot mány el le nes sé gé nek meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi -sí té sé re irá nyu ló el já rást meg szün te ti.
I n d o k o l á s I.
Az in dít vá nyo zó ügy fe le ne vé ben elõ ter jesz tett in dít vá nyá ban ki fej tet te, hogy az il le té kek kel kap cso la tos ügy ira tok ke ze lé sé rõl, va la mint az il le té kek ki sza bá sá ról, el szá -mo lá sá ról és köny ve lé sé rõl szó ló 40/2006. (XII. 25.) PM ren de let (a to váb bi ak ban: R.) egé sze fel ha tal ma zás hi á -nyá ban tör tént meg al ko tá sa foly tán al kot mány el le nes. Az in dít vá nyo zó sze rint ugyan is bár a be ve ze tõ sze rint az R.-t az il le té kek rõl szó ló 1990. évi XCI II. tör vény (a to váb bi ak ban: Itv.) 100. § a), b) és d) pont ja i ban ta lál ha tó fel ha tal -ma zás alap ján ad ták ki – a ha tá lyos sza bá lyo zás sze rint 100. § (1) be kez dés a), b) és d) –, e fel ha tal ma zó ren del ke -zé sek va ló já ban nem tar tal maz nak az el já rá si il le té kek vissza té rí té sé re vo nat ko zó fel ha tal ma zást. Eb bõl ki fo lyó lag az in dít vá nyo zó sze rint az egész R. ér vé nyes sé gi hi bá -ban szen ved, hi szen el len té tes a jog al ko tás ról szó ló 1987.
évi XI. tör vény 1. § (2) be kez dé sé vel, és így az Al kot mány 2. § (1) be kez dé sé ben ta lál ha tó jog ál la mi ság kö ve tel mé -nyé vel is.
Emel lett az in dít vá nyo zó vagy la go san kér te, hogy az Al kot mány bí ró ság ál la pít sa meg az R. 7. §ának al kot -mány el le nes sé gét és sem mi sít se meg azt. In do ko lá sá ban ki fej tet te, hogy az R. az Itv. 32. § (1)–(2) be kez dé sei he -lyett az adó zás rend jé rõl szó ló 2003. évi XCII. tör vény (a to váb bi ak ban: Art.) adóvissza té rí tés re vo nat ko zó sza bá -lya it ren de li al kal maz ni. Az Itv. em lí tett sza ka szai sze rint ugyan is a jog or vos la ti el já rás il le té ké nek vissza té rí té sé re irá nyu ló el já rást hi va tal ból in dít hat ják, és azt ha la dék ta la
nul kö te le sek le foly tat ni. Eh hez ké pest az R. ál tal al kal -maz ni ren delt Art. sze rint az il le ték-vissza té rí té si el já rást ké re lem re le het sé ges meg in dí ta ni, mely hez adó szám ke ze -lé se szük sé ges, il let ve a ha la dék ta lan vissza té rí tés he lyett egy ha tá ro zat ho za ta li el já rást kell le foly tat ni, mely hez 30 na pos tel je sí té si ha tár idõt is kapcsolódik.
Ez a hát rá nyos sza bá lyo zás az in dít vá nyo zó ér ve lé se sze rint el len ke zik a jog al ko tás ról szó ló tör vény em lí tett ren del ke zé sé vel, és az Al kot mány 37. § (3) be kez dé sé vel, mely sze rint a Kor mány tag ja tör vény ben, vagy kor mány -ren de let ben ka pott fel ha tal ma zás alap ján, fel adat kör ében el jár va ren de le tet ad ki, amely tör vénnyel és kor mány ren -de let tel nem le het el len té tes.
II.
1. Az Al kot mány in dít vánnyal érin tett ren del ke zé sei:
„2. § (1) A Ma gyar Köz tár sa ság füg get len, de mok ra ti -kus jog ál lam.”
„37. § (3) A Kor mány tag ja tör vény ben vagy kor mány -ren de let ben ka pott fel ha tal ma zás alap ján fel adat kör ében el jár va, ön ál ló an vagy más mi nisz ter egyet ér té sé vel ren de -le tet ad ki, amely tör vénnyel és kor mány ren de -let tel nem le het el len té tes.”
2. Az Itv.nek az in dít vány be nyúj tá sa kor ha tá lyos, érin -tett ren del ke zé sei:
„100. § Fel ha tal ma zást kap az adó po li ti ká ért fe le lõs mi -nisz ter ar ra, hogy ren de let tel ál la pít sa meg
a) a va gyon szer zé si il le té kek kel kap cso la tos ügy ira tok ke ze lé sé nek, az il le té kek ki sza bá sá nak, el szá mo lá sá nak és köny ve lé sé nek sza bá lya it,
b) az el já rá si il le té kek meg fi ze té sé re és a meg fi ze tés el -len õr zé sé re vo nat ko zó rész le tes sza bá lyo kat,
(…)
d) a bí ró sá gi el já rá si il le ték utó la gos el szá mo lás sal tör -té nõ meg fi ze -té se iránt kez de mé nye zett el já rá sért fi ze ten dõ igaz ga tá si szol gál ta tá si díj mér té két, va la mint a díj be sze -dé sé vel, ke ze lé sé vel, nyil ván tar tá sá val, vissza té rí té sé vel kap cso la tos rész le tes sza bá lyo kat.”
3. Az Itv.nek az in dít vány el bí rá lá sa kor ha tá lyos, érin -tett ren del ke zé sei:
„79. § (4) Az il le té kek vissza té rí té sé re az adó zás rend jé rõl szó ló tör vény adóvissza té rí tés re vo nat ko zó sza bá -lya it kell al kal maz ni.”
„100. § (1) Fel ha tal ma zást kap az adó po li ti ká ért fe le lõs mi nisz ter ar ra, hogy ren de let tel ál la pít sa meg
a) a va gyon szer zé si il le té kek kel kap cso la tos ügy ira tok ke ze lé sé nek, az il le té kek ki sza bá sá nak, el szá mo lá sá nak és köny ve lé sé nek sza bá lya it,
b) az el já rá si il le té kek meg fi ze té sé re és a meg fi ze tés el -len õr zé sé re vo nat ko zó rész le tes sza bá lyo kat,
(…)
d) a bí ró sá gi el já rá si il le ték utó la gos el szá mo lás sal tör -té nõ meg fi ze -té se iránt kez de mé nye zett el já rá sért fi ze ten dõ igaz ga tá si szol gál ta tá si díj mér té két, va la mint a díj be sze -dé sé vel, ke ze lé sé vel, nyil ván tar tá sá val, vissza té rí té sé vel kap cso la tos rész le tes sza bá lyo kat,”
4. Az R. in dít vánnyal tá ma dott ren del ke zé se:
„7. § (1) Az il le té ket, amennyi ben a vissza té rí tés jog sza bá lyi fel té te lei fenn áll nak, az ál la mi adó ha tó ság – a (2) be kez dé sek ben fog lal tak ki vé te lé vel – az Art. adóvissza té rí -tés re vo nat ko zó sza bá lyai sze rint té rí ti vissza.
(2) A meg ron gá ló dott, té ve sen fel ra gasz tott, to váb bá fe les le ges sé vált il le ték bé lyeg ér té ké nek vissza té rí té se az ügy fél ké rel me alap ján tör té nik. A ké re lem hez csa tol ni kell az il le ték bé lye get, il let ve azt az ira tot, amely re az il le -ték bé lye get fel ra gasz tot ták. Ha a vissza té rí tés Itv.
94. §ában fog lalt fel té te lei fenn áll nak, az ál la mi adó ha tó -ság az il le ték bé lye get át írás sal hasz ná lat ra al kal mat lan ná teszi.”
III.
Az in dít vány nem meg ala po zott.
1. Az Al kot mány bí ró ság elõ ször azt vizs gál ta, hogy az R. meg al ko tá sá ra fel ha tal ma zás bir to ká ban ke rült-e sor.
Az Al kot mány bí ró ság kö vet ke ze tes gya kor la ta sze rint
„[a] vég re haj tá si jog sza bá lyok – az alap sza bály ke re tei kö -zött – el sõ sor ban olyan rész le tes sza bá lyo kat ál la pí ta nak meg, ame lyek elõ se gí tik az alap sza bály ren del ke zé se i nek a gya kor la ti meg va ló su lá sát, ér tel me zik az alap sza bály ban hasz nált fo gal ma kat. A fel ha tal ma zás ke re te i nek túl lé pé se – a jog for rá si hi e rar chia rend jé nek meg sér té sén ke resz tül – al kot mány el le nes sé get ered mé nyez.” [19/1993. (III.27.) AB ha tá ro zat, ABH 1993, 432–433.; 551/B/1993. AB ha tá ro zat, ABH 1995, 841–842] Az Al kot mány bí ró ság ki -mond ta azt is, hogy a ma ga sabb szin tû jog sza bály ál tal más jog al ko tó szá má ra adott fel ha tal ma zás nak, az az vég -re haj tá si sza bály meg al ko tá sá ra adott fel ha tal ma zás nak tar tal maz nia kell a fel ha tal ma zás jo go sult ját, tár gyát és ke re te it. „A de le gált jog al ko tás al kot má nyos sá gi kö ve tel mé nye i nek meg nem fe le lõ, fel ha tal ma zást nél kü lö zõ sza bá lyo zás el len té tes az Al kot mány 2. § (1) be kez dé sé ben dek la rált jog ál la mi ság és az ab ból le ve ze tett jog biz ton ság kö ve tel mé nyé vel, to váb bá az Al kot mány 37. § (3) be kez dé sé ben rög zí tett, a Kor mány tag ja i nak jog al ko tá si ha tás kö -rét sza bá lyo zó ren del ke zés sel is.” [15/2008. (II. 28.) AB ha tá ro zat, ABH 2008, 1331, 1332.]
Az Itv. fel ha tal ma zó ren del ke zé sei a va gyon szer zé si, va la mint az el já rá si il le té kek re vo nat ko zó an ha tá roz zák meg az adó po li ti ká ért fe le lõs mi nisz ter, mint a fel ha tal ma -zás jo go sult já nak ren de let al ko tá si ha tás kö rét.
A fel ha tal ma zás tár gya a va gyon szer zé si il le té kek kap csán az ügy ira tok ke ze lé se, az il le té kek ki sza bá sa, az el szá mo lás és a köny ve lés sza bá lyai. Ezen kí vül a fel ha tal ma zás ki ter jed az el já rá si il le té kek meg fi ze té sé re, a meg fi ze tés el len õr zé sé re, va la mint a bí ró sá gi el já rá si il le ték utó la gos el szá mo lás sal tör té nõ meg fi ze té se iránt kez de mé -nye zett el já rá sért fi ze ten dõ igaz ga tá si szol gál ta tá si díj mér té ké re, a díj be sze dé sé vel, ke ze lé sé vel, nyil ván tar tá sá -val, és vissza té rí té sé vel kap cso la tos rész let sza bá lyok ra.
Az itt fel so rolt sza bá lyo zá si tár gya kat nem egye dül az R., ha nem azon kí vül az el já rá si il le té kek meg fi ze té sé nek és a meg fi ze tés el len õr zé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 44/2004. (XII. 20.) PM ren de let, il let ve a bí ró sá gi el já rá si il le ték utó la gos el szá mo lás sal tör té nõ meg fi ze té se iránt kez de mé nye zett el já rá sért fi ze ten dõ igaz ga tá si szol gál ta -tá si díj ról szó ló 51/2004. (XII. 29.) PM ren de let is szabályozni hivatott.
Az Itv. 100. § (1) be kez dé sé nek d) pont ja va ló já ban az igaz ga tá si szol gál ta tá si díj mér té ké vel és meg fi ze té sé vel össze füg gõ rész le tes kér dé se ket sza bá lyoz za, így szû ken vé ve a kü lön bö zõ il le té kek rõl csak az a) és a b) pont szól.
A R. azon ban nem dif fe ren ci ál, és ál ta lá ban az il le té kek re vo nat ko zó an ál la pít meg sza bá lyo kat.
Az Art. 4. § (1) be kez dé sé nek a) pont ja sze rint a tör vény ha tá lya ki ter jed az il le ték kel össze füg gõ be fi ze tés re is. Az Itv. V. fe je ze té ben sza bá lyo zott jog or vos la ti el já rá si il le -ték vissza té rí té sé re vo nat ko zó ren del ke zé sek – ame lyek re az in dít vá nyo zó is hi vat ko zik – az Art.ban fog lalt sza bá -lyok hoz ké pest spe ci á lis jel le gû sza bá -lyok, hi szen a vissza té rí tés re vo nat ko zó an ki zá ró lag a jog or vos la ti el já -rá si il le ték re néz ve tar tal maz az Itv. ren del ke zé se ket.
Az Itv. má sutt is utal az il le ték vissza té rí té sé nek az adó -ha tó ság fel ada tai kö zé tar to zá sá ra, így pél dá ul az il le ték meg fi ze té sé nek mód já ra vo nat ko zó 73. § (12) be kez dé sé -ben, vagy az il le ték elõ leg rõl szó ló 77/A. § (5) be kez dés ben.
Az R. 2007. ja nu ár 1. nap ján lé pett ha tály ba. Az R. az il -le té kek vissza té rí té sé vel össze füg gés ben ki zá ró lag an nak 7. §ában fo gal maz meg sza bá lyo kat. Ehe lyütt az Al kot -mány bí ró ság je lez ni kí ván ja, hogy bár az in dít vá nyo zó az R. tel jes 7. §át tá mad ta, lé nye gi leg csu pán an nak (1) be -kez dé sét ki fo gás ol ta, és csu pán er re néz ve fo gal maz ta meg ér ve it is. Így az Al kot mány bí ró ság az ér de mi vizs gá la tot az R. 7. § (1) be kez dé sé nek vizs gá la tá ra szo rí tot ta.
Az R. 7. § (1) be kez dé se te hát 2007. ja nu ár 1. nap ját kö ve tõ en elõ ír ta, hogy az il le tékvissza té rí tés re az Art. sza -bá lya it kell al kal maz ni.
Az Al kot mány bí ró ság az ér de mi vizs gá lat so rán ész lel -te, hogy az egyes adó tör vé nyek mó do sí tá sá ról szó ló 2007. évi CXXVI. tör vény 161. §a 2008. ja nu ár 1jei ha tállyal ki -egé szí tet te az Itv. 79. §-át egy (4) be kez dés sel, mi sze rint
„[a]z il le té kek vissza té rí té sé re az adó zás rend jé rõl szó ló tör vény adóvissza té rí tés re vo nat ko zó sza bá lya it kell al kal maz ni.” A 2007. évi CXXVI. tör vény 161. §hoz írt in do ko lá sá ból ki de rül, hogy „[a]zon adó zók, akik nek köz -tar to zá suk van, adó-vissza té rí tés re – az il le té kek egy ré sze ki vé te lé vel – nem jo go sul tak. In do ko lat lan az a gya kor lat, amely az il le té ket el té rõ mó don ke ze li, ezért a tör vény exp
res sis ver bis ki mond ja, hogy il le ték vissza té rí té sé nek ki zá ró lag ak kor van he lye, ha az ügy fél nek nyil ván tar tott köz -tar to zá sa nincs.” Lát ha tó te hát az a jog al ko tói szán dék, mely a ha tá lyos ren del ke zé sek – így az Art. és az R. – ál tal al kal maz ni ren delt sza bá lyok ra vo nat ko zó hi bás gya kor la -tot kí ván ta meg vál toz tat ni és egyér tel mû sí te ni az ál tal, hogy tör vé nyi szint re eme li az il le ték vissza té rí tés ese té re al kal ma zan dó sza bá lyo kat. En nek ered mé nye képp szü le -tett meg az Itv. 79. § (4) be kez dé se.
Min den nek ab ból a szem pont ból van je len tõ sé ge az Itv.
fel ha tal ma zó ren del ke zé sei vo nat ko zá sá ban, hogy a fel ha tal ma zás csu pán azok ra az ese tek re ren del kez het, ame lye -ket a jog al ko tó már tör vé nyi szin ten nem sza bá lyo zott. S bár az in dít vány be nyúj tá sa óta a jog al ko tó tör vé nyi szint -re emel te az il le ték vissza té rí tés -re vo nat ko zó sza bá lyo kat, az R. meg al ko tá sa kor, il let ve az in dít vány be nyúj tá sa kor az Itv. 79. § (4) be kez dé sé ben fog lalt tisz tá zó sza bály még nem lé pett ha tály ba. Az pe dig, hogy egy ala cso nyabb szin tû jog sza bály (R.) meg is mét li egy ma ga sabb szin tû jog sza -bály (Itv.) ren del ke zé sét, nem je lent jog bi zony ta lan sá got, és ily mó don nem sér ti a jog biz ton ság al kot má nyos kö ve -tel mé nyét.
A fen ti tör té ne ti le ve ze tés is azt erõ sí ti meg, hogy amennyi ben az adott fel ha tal ma zás tár gyá ban ki fe je zet ten nem ke rül nek em lí tés re az il le ték vissza té rí tés rész let sza -bá lyai, az Itv. 100. § (1) be kez dé sé nek a) és b) pont ja i ban em lí tett il le té kek „meg fi ze té se” és „ki sza bá sa” ugyan úgy ma gá ban fog lal hat ja az il le té kek vissza té rí té sét is. Az a jog sza bály, amely nek a meg al ko tá sa alap já ul szol gá ló fel -ha tal ma zás ban ki fe je zett mó don nem sze re pel egy adott jog in téz mény, de tar tal ma sze rint a fel ha tal ma zás ban sze rep lõ tárgy kö rök höz még is egy ér tel mû en köt he tõ, nem te
A fen ti tör té ne ti le ve ze tés is azt erõ sí ti meg, hogy amennyi ben az adott fel ha tal ma zás tár gyá ban ki fe je zet ten nem ke rül nek em lí tés re az il le ték vissza té rí tés rész let sza -bá lyai, az Itv. 100. § (1) be kez dé sé nek a) és b) pont ja i ban em lí tett il le té kek „meg fi ze té se” és „ki sza bá sa” ugyan úgy ma gá ban fog lal hat ja az il le té kek vissza té rí té sét is. Az a jog sza bály, amely nek a meg al ko tá sa alap já ul szol gá ló fel -ha tal ma zás ban ki fe je zett mó don nem sze re pel egy adott jog in téz mény, de tar tal ma sze rint a fel ha tal ma zás ban sze rep lõ tárgy kö rök höz még is egy ér tel mû en köt he tõ, nem te