62/2011. (VII. 13.) AB ha tá ro zat
A MA GYAR KÖZ TÁR SA SÁG NE VÉ BEN!
Az Al kot mány bí ró ság jog sza bály al kot mány el le nes sé -gé nek utó la gos vizs gá la tá ra irá nyu ló in dít vány és bí rói kez de mé nye zé sek tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
h a t á r o z a t o t:
1. Az Al kot mány bí ró ság meg ál la pít ja, hogy Pécs Me gyei Jo gú Vá ros Ön kor mány za ta Köz gyû lé sé nek a tör té nel mi bel vá ros kör nye zet kí mé lõ for gal mi rend jé rõl, va la -mint a fi ze tõ par ko ló he lyek mû köd te té sé rõl szó ló 44/2008. (12. 15.) ren de le te al kot mány el le nes, ezért azt 2011. de cem ber 31. nap já val meg sem mi sí ti.
2. Az Al kot mány bí ró ság meg ál la pít ja, hogy Pécs Me gyei Jo gú Vá ros Ön kor mány za ta Köz gyû lé sé nek a tör té nel mi bel vá ros kör nye zet kí mé lõ for gal mi rend jé rõl, va la -mint a fi ze tõ par ko ló he lyek mû köd te té sé rõl szó ló 81/2001. (12. 20.) ren de le te 2008. de cem ber 31. nap já ig al kot mány el le nes volt, ezért az a Bu da ör si Vá ro si Bí ró ság 1.G.20.789/2009. szám alatt, il let ve a Pest Me gyei Bí ró ság 9.Gf.23.881/2009. szám alatt fo lya mat ban lé võ pe ré ben nem al kal maz ha tó.
Az Al kot mány bí ró ság ezt a ha tá ro za tát a Ma gyar Köz -löny ben köz zé te szi.
I n d o k o l á s I.
1. Egy ma gán sze mély in dít vá nyo zó Pécs Me gyei Jo gú Vá ros Ön kor mány za ta Köz gyû lé sé nek a tör té nel mi bel vá -ros kör nye zet kí mé lõ for gal mi rend jé rõl, va la mint a fi ze tõ par ko ló he lyek mû köd te té sé rõl szó ló 81/2001. (12. 20.) ren de le te (to váb bi ak ban Ör.) egé sze, va la mint egyes ren -del ke zé sei al kot mány el le nes sé gé nek meg ál la pí tá sa és meg sem mi sí té se vé gett for dult az Al kot mány bí ró ság hoz.
Az in dít vá nyo zó sze rint az Ör. 2. sz. mel lék le te 2. pont -já nak a), il let ve aa) pont ja sér tet te a jog biz ton ság el vét, mi vel nem a ma gyar nyelv sza bá lya i nak meg fe le lõ en, vi lá -go san és kö zért he tõ en ke rült meg fo gal ma zás ra. Az Ör. 2.
sz. mel lék le té nek ki fo gás olt ren del ke zé se alap díj és pót díj meg fi ze té sé re kö te lez te a kor lá to zott for gal mú öve zet be
„en ge dély nél kül vagy at tól el té rõ mó don be haj tót”. A ki fo gás olt sza bá lyo zás nak az „at tól el té rõ mó don” szö veg ré -sze – az in dít vá nyo zó -sze rint – fél re ért he tõ volt, hi -szen a kor lá to zott for gal mú öve zet be be haj ta ni csak az ar ra vo nat ko zó be haj tá si en ge déllyel, il let ve en ge dély nél kül le
-he tett, más be haj tá si mód nem is lett vol na el kép zel -he tõ.
Sé rel mez te, hogy az el té rõ be haj tá si mód de fi ni á lá sá ra a ren de let ben nem ke rült sor. Ál lás pont ja sze rint az olyan ese tek ben, ami kor az au tó ve ze tõ je az en ge délyt pusz tán el fe lej tet te ki he lyez ni, leg fel jebb a ki he lye zés el mu lasz tá sát le he tett vol na szank ci o nál ni. Alap díj és pót díj ki sza bá -sá ra azon ban az Ör. ki fo gás olt ren del ke zé se ér tel mé ben nem ke rül he tett vol na sor, mi vel ilyen kor az il le tõ az en ge -dély ki vál tá sá val egy szer már megfizette az alapdíjat.
Sé rel mez te to váb bá az in dít vá nyo zó az Ör. 16. § (8) be kez dé sé nek a „díj fi ze tés el mu lasz tá sá ért a gép ko csi üzem ben tar tó ja és a tu laj do no sa egye tem le ge sen fe lel nek” szö veg ré szét is. Vé le mé nye sze rint e ren del ke zés nem rög zí -tet te egy ér tel mû en, hogy csak ak kor áll fenn az üzem ben tar tó és a tu laj do nos egye tem le ges fe le lõs sé ge a díj fi ze tés el mu lasz tá sá ért, ha kö zü lük va la me lyik a díj fi ze tést el mu -lasz tó sze mély volt. Er re fi gye lem mel az in dít vá nyo zó ezt a ren del ke zést is az Al kot mány 2. § (1) be kez dé sé be, a jog -biz ton ság kö ve tel mé nyé be üt kö zõ nek tartotta.
El sõ be ad vá nya vé gén az in dít vá nyo zó össze fog la ló an azt ál lí tot ta, hogy az Ör. az Al kot mány 7. § (1) be kez dé sé -be, 2. §-ába, 44/A. § (2) be kez dé sé -be, va la mint 70/A. § (1) üt kö zik, to váb bá sér ti a Pol gá ri Tör vény könyv rõl szó ló 1959. évi IV. tör vény (to váb bi ak ban: Ptk.) 334. § (1) be -kez dé sét, 198. § (3) be -kez dé sét és a jog al ko tás ról szó ló 1987. évi XI. tör vény 11. § (1) be kez dé sét. In dít vá nyá ban szám sze rû en nem hi vat ko zott az Al kot mány 2. § (1) be -kez dé sé re, de több íz ben utalt az e sza kasz ban ne ve sí tett jog ál la mi ság ré szét ké pe zõ jog biz ton ság sérelmére.
Ki egé szí tõ be ad vá nya i ban az in dít vá nyo zó elõ ad ta, hogy Pécs Me gyei Jo gú Vá ros Ön kor mány za tá nak Köz gyû lé se 2008. de cem ber 15én el fo gad ta a tör té nel mi bel vá ros kör nye zet kí mé lõ for gal mi rend jé rõl, va la mint a fi ze -tõ par ko ló he lyek mû köd te té sé rõl szó ló 44/2008. (12. 15.) ren de le tét (to váb bi ak ban: Ör2.). Az Ör2. 2009. ja nu ár 1-jén ha tály ba lé pett, s ez zel egy ide jû leg ha tá lyon kí vül he lyez te az Ör.-t. Az in dít vá nyo zó je lez te, hogy az Ör2. is tar tal maz za az ál ta la tá ma dott sza ka szo kat, ezért a to váb -bi ak ban az Ör2. 2. sz. mel lék le te 2. pont ja a), aa), b), c) és d) pont já nak, va la mint 4. sz. mel lék le te 4. pont ja a)d) pont -jainak al kot mány el le nes sé gét kér te meg ál la pí ta ni, és e jog sza bály he lyek meg sem mi sí té sét in dít vá nyoz ta.
Az Al kot mány bí ró ság el já rá sa so rán ész lel te, hogy Pécs Me gyei Jo gú Vá ros Ön kor mány za tá nak Köz gyû lé se 2010.
jú ni us 25-én el fo gad ta az Ör2. mó do sí tá sá ról szó ló 18/2010. (06. 25.) ren de le tét (to váb bi ak ban: Ör3.), mely 2010. jú li us 1jén lé pett ha tály ba. Az Ör3. az Ör2. sé rel me -zett ren del ke zé se it is érin tet te. Az Ör3. 16. §-a az Ör2. 2. sz.
mel lék le té nek 2. pont ja, il let ve az Ör3. 18. §-a az Ör2. 4. sz.
mel lék le té nek 4. pont ja he lyé be új ren del ke zést ik ta tott be.
Az Ör2. 2. sz. mel lék le té nek 2. pont ja a mó do sí tást kö ve tõ en is tar tal maz za az in dít vá nyo zó ál tal bi zony ta lan nak tar
-tott „en ge dély nél kül és at tól el té rõ mó don hajt be” ki té telt.
Az Ör2. 4. sz. mel lék le té nek 4. pont ja ér tel mé ben pe dig a pót díj – a köz úti köz le ke dés rõl szó ló 1988. évi I. tör vény (a to váb bi ak ban: Kkt.) 15/C. § (2) be kez dé se alap ján – akár a par ko lá si díj negy ven sze re sét is el ér he ti. Az Ör2.
mó do sí tá sa te hát a tá ma dott ren del ke zé sek nek az in dít vá -nyo zó ál tal sé rel me zett ré szét nem érin tet te.
Az in dít vá nyo zó az Ör. 16. § (8) be kez dé se kap csán nem je löl te meg, hogy in dít vá nyát az Ör2. mely ren del ke -zé sét érin tõ en tart ja fenn. Meg ál la pít ha tó mind azon ál tal, hogy az Ör. 16. § (8) be kez dé sé nek ki fo gás olt, már ha tá -lyon kí vül he lye zett szö veg ré szét az Ör2. meg al ko tá sa kor an nak 17. § (8) be kez dé se szin tén tar tal maz ta. Az Ör2. 17. § (8) be kez dé se he lyé be 2010. jú li us 1-jei ha tállyal az Ör3.
14. §-a új ren del ke zést ik ta tott. Az új ren del ke zés im már a tu laj do nost nem, ki zá ró lag a gép jár mû üzem ben tar tó ját te -szi fe le lõs sé a díj fi ze té sért, de to vább ra sem ír ja elõ, hogy az üzem ben tar tó csak ak kor kö te les a díj fi ze tés re, ha õ volt a díj fi ze tést el mu lasz tó sze mély.
Az Al kot mány bí ró ság ál lan dó gya kor la ta sze rint a tá -ma dott nor -ma he lyé be lé põ ha son ló tar tal mú sza bá lyo zás az in dít vány ban meg je lölt szem pon tok alap ján vizs gá lan -dó. [137/B/1991. AB ha tá ro zat, ABH 1992, 456, 457.;
138/B/1992. AB ha tá ro zat, ABH 1992, 579, 581.;
822/B/1998. AB ha tá ro zat, ABH 2002, 861, 862.]. En nek meg fe le lõ en az Al kot mány bí ró ság az Ör2. – in dít vánnyal érin tett más ren del ke zé sei mel lett – 17. § (8) be kez dé sé re néz ve vet te fi gye lem be az in dít vá nyo zó ki egé szí tõ be ad -vá nyát.
Ki egé szí tõ in dít vá nyá ban hi vat ko zott ar ra, hogy ál lás pont ja sze rint a köz te rü le ti vá ra ko zás a pol gá ri jog te rü le -té re tar to zó jog vi szony, amely re ily mó don vo nat ko zik a Ptk. szol gál ta tásel len szol gál ta tás egyen ér té kû sé gé nek el -ve. Ezért sze rin te az ön kor mány zat az „alap díj és pót díj meg ha tá ro zá sa kö ré ben nem ön ké nyes, ha nem a ki szol gál ta tott par ko ló pol gár szer zõ dés kö té si sza bad sá gá nak fi gye lem be vé te lé vel ha tá roz hat ja meg an nak mér té két”. Sé -rel mez te, hogy az Ör2. az ön kor mány za tot il le ték te len elõny höz jut tat ja, amely sér ti a szer zõ dés kö té si sza bad ság és „egész jog rend sze rünk” el ve it. Min den nek kap csán hi -vat ko zott az Al kot mány bí ró ság 109/2009. (XI. 18.) AB ha tá ro za tá ra (a to váb bi ak ban: Abh.). Ál lí tot ta, hogy az Ör2. tá ma dott sza ka szai nem áll nak össz hang ban a Ptk.
198. § (3) be kez dé sé vel, va la mint az Al kot mány 2. § (1) be kez dé sé vel. Az Ör2. és a Ptk. kol lí zi ó ja mi att ki fo gás ol ta a bel sõ jog össz hang já nak hi á nyát, s ezért az Al -kot mány 7. § (1) be kez dé sé nek sé rel mé re is hi vat ko zott.
Ezen túl me nõ en meg is mé tel te az „et tõl el té rõ mó don” szö -veg rész bi zony ta lan sá gá val kap cso la tos ag gá lya it.
2. A Bu da ör si Vá ro si Bí ró ság bí rá ja az elõt te 1.G.20.789/2009. sz. alatt fo lya mat ban lé võ per tár gya lá sát fel füg gesz tet te és az Al kot mány bí ró ság nál kez de mé -nyez te az Ör. 2. sz. mel lék le te 2. pont ja, va la mint a 2. pont al pont jai al kot mány el le nes sé gé nek meg ál la pí tá sát és meg -sem mi sí té sét.
Az in dít vá nyo zó bí ró elõ ad ta, hogy az elõt te fo lya mat -ban lé võ per ben a fel pe res ké ri az al pe rest be haj tá si pót díj meg fi ze té sé re kö te lez ni. Az al pe res ugyan is be haj tott egy
„Mind két irány ból be haj ta ni ti los” táb lá val jel zett kor lá to -zott for gal mú öve zet be. Az ilyen cse lek ményt az Ör. 2. sz.
mel lék le té nek 2. pont ja az alap díj több szö rö sé nek mér té ké vel meg egye zõ össze gû pót díj ki sza bá sá val szank ci o nál ja. A kez de mé nye zõ bí ró hi vat ko zott a köz úti köz le ke -dés sza bá lya i ról szó ló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együt tes ren de let (to váb bi ak ban: KRESZ) 3. § (1) be kez dés b) pont já ra, amely sze rint az, aki a köz úti köz le ke dés ben részt vesz, kö te les a köz úti ren del ke zé sek jel zé se i nek ele -get ten ni. A KRESZ 13. § [he lye sen 14. §] (1) be kez dés n) pont ja ne ve sí ti a „Mind két irány ból be haj ta ni ti los”
köz le ke dé si táb lát. A KRESZ 14. § (14) be kez dé se ér tel -mé ben, ha az ilyen köz úti táb la alatt „Ki vé ve en ge déllyel”
táb la sze re pel, ak kor oda a köz út ke ze lõ je ál tal ki adott en -ge déllyel ren del ke zõ sze mé lyek be hajt hat nak. Az egyes sza bály sér té sek rõl szó ló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rend.
(to váb bi ak ban: Szabs.r.) 54. § (1) be kez dé se ér tel mé ben, aki – a Szabs.r.-ben ne ve sí tett né hány eset ki vé te lé vel – a köz úti köz le ke dés sza bá lya it meg sze gi, har minc ezer fo rin -tig ter je dõ pénz bír ság gal sújt ha tó. E § (2) be kez dé se pe dig rög zí ti, hogy a táb lá val jel zett be haj tá si ti la lom meg sze gé -se e-se tén a köz te rü let-fel ügye lõ hely szí ni bír sá got szab hat ki. Az in dít vá nyo zó bí ró sze rint az Ör. 2. sz. mel lék le té nek 2. pont ja ugyan azt a cse lek ményt szank ci o nál ja, amit a Szabs.r. is mer te tett ren del ke zé se. Vé le mé nye sze rint ez a ket tõs szank ci o ná lás el lent mond a két sze res bün te tés ti lal -má nak, el len té tes az Al kot -mány 2. § (1) be kez dé sé ben fog lalt jog ál la mi ság el vé vel, és az an nak ré szét ké pe zõ jog biz ton ság el vé vel.
3. A Pest Me gyei Bí ró ság az elõt te 9.Gf.23.881/2009.
sz. alatt fo lya mat ban lé võ ügy tár gya lá sát fel füg gesz tet te és az Al kot mány bí ró ság nál kez de mé nyez te az Ör. 3. §-a, az in dít vány tar tal mát te kint ve mind azon ál tal csak az Ör.
3. § (2)–(3) be kez dé se al kot mány el le nes sé gé nek meg ál la -pí tá sát és meg sem mi sí té sét.
Az in dít vá nyo zó bí ró ság utalt ar ra, hogy az Ör. 3. § (3) be kez dé se ér tel mé ben a ren de let ré szét ké pe zõ 2. sz.
mel lék let meg ha tá roz za a kor lá to zott, il let ve a fo ko zot tan kor lá to zott öve ze tek be tör té nõ be haj tás dí ja it és pót dí ja it.
En nek kap csán az in dít vá nyo zó bí ró ság hi vat ko zott a Kkt.
13. § (2) be kez dé sé re. Azt ál lí tot ta, hogy a Kkt. a for ga -lom sza bá lyo zás esz kö zei kö zül ki zá ró lag a vá ra ko zá si díj, az az a par ko lá sért fi ze ten dõ dí jak meg ál la pí tá sá ra jo go sít ja fel a he lyi jog al ko tót. Eh hez ké pest az Ör. tá ma dott ren -del ke zé se ki fe je zet ten for ga lom kor lá to zá si cél lal ve zet te be a dí jat, il let ve a hoz zá kap cso ló dó pót dí jat. A ma ga sabb szin tû jog sza bály, a Kkt. nem ha tal maz ta fel er re a he lyi jog al ko tót. Így az in dít vá nyo zó sze rint az Ör. 3. § (2)–(3) be kezdése nem il lesz ke dik a ma ga sabb szin tû sza bá lyo zás -hoz, ezért el len té tes az Al kot mány 44/A. §-ával.
Az in dít vá nyo zó bí ró ság az Ör. 3. § (2)–(3) be kez dé sét el len té tes nek tar tot ta to váb bá az Al kot mány 58. § (1) be -kez dé sé vel és 8. § (2) be -kez dé sé vel is. Az zal ér velt, hogy
az Al kot mány alap ján a sza bad moz gás hoz va ló jog kor lá -to zá sá ra csak tör vé nyi szin ten van le he tõ ség. Eh hez ké pest az Ör. nem tör vé nyi szin ten, s nem is a tör vé nyi ke re tek kö zött kor lá toz za az alap jo got. Rá adá sul a kor lá to zás arány -ta lan nak te kint he tõ, hi szen az Ör. ér tel mé ben a pót díj az alap díj 30-szo ro sát is el ér he ti.
Az in dít vá nyo zó bí ró ság ki fej tet te, hogy a he lyi ön kor mány zat a köz fel ada ta it köz ha tal mi jog kö ré ben el jár va tel -je sí ti, ezért ezek ben az ese tek ben egy köz jo gi jog vi szony jön lét re. Ez zel szem ben utalt ar ra, hogy a bí rói gya kor lat egy ér tel mû en ma gán jo gi jel le gû nek te kin tet te a köz te rü let fenn tar tá sá val és a fi ze ten dõ dí jak meg ha tá ro zá sá val kap cso la tos te vé keny sé get, amely a he lyi köz tu laj don mû köd te té sé vel kap cso la tos köz szol gál ta tás. En nek kap csán hi -vat ko zott az Al kot mány bí ró ság gya kor la tá ra, mely sze rint a he lyi jog al ko tó a szer zõ dés tar tal má nak meg ha tá ro zá sá ra csak tör vé nyi ke re tek kö zött jo go sult, ál ta lá nos fel ha tal -ma zás sal nem ren del kez het. To váb bá hi vat ko zott ar ra is, hogy „a jog ál la mi ság el ve alap ján az ön kor mány za ti sza -bá lyo zá son szá mon kér he tõ kö te le zett ség a szol gál ta tás és el len szol gál ta tás egyen ér té kû sé ge”, így a díj mér té ke nem sza kad hat el a nyúj tott köz szol gál ta tás ról, az az nem le het ön ké nyes. Az in dít vá nyo zó sze rint az Ör. 3. § (2)–(3) be kez dé se ezek nek a fel té te lek nek sem fe lel meg, ezért el len -té tes az Al kot mány 2. § (1) bekezdésével.
Az in dít vá nyo zó bí ró ság ki fo gás ol ta to váb bá azt is, hogy az Ör., majd az Ör.t mó do sí tó ren de le tek is szin te ki -vé tel nél kül a ki hir de té sük nap ján lép tek ha tály ba. Ez zel kap cso lat ban is az Al kot mány 2. § (1) be kez dé sé nek sé rel -mét kér te meg ál la pí ta ni.
4. Az in dít vá nyo zó bí ró sá gok a 2009. ja nu ár 1jé vel ha tá lyon kí vül he lye zett Ör.t tá mad ták, mi vel az elõt tük fo -lya mat ban lé võ pe rek ben az Ör. az al kal ma zan dó sza bály.
Az Al kot mány bí ró ság ál lan dó gya kor la ta sze rint a ha tá lyát vesz tett jog sza bály al kot mány el le nes sé gé nek vizs gá -la tá ra csak ki vé te le sen, az Al kot mány bí ró ság ról szó ló
Az Al kot mány bí ró ság ál lan dó gya kor la ta sze rint a ha tá lyát vesz tett jog sza bály al kot mány el le nes sé gé nek vizs gá -la tá ra csak ki vé te le sen, az Al kot mány bí ró ság ról szó ló