1892/I/2010. AB el nö ki vég zés
Az Al kot mány bí ró ság el nö ke jog sza bály al kot mány el le nes sé gé nek utó la gos vizs gá la tá ra irá nyu ló in dít vány tár -gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
v é g z é s t:
Az in dít ványt el uta sí tom.
I n d o k o l á s I.
Az in dít vá nyo zó a tár sa da lom biz to sí tá si nyug el lá tás ról szó ló 1997. évi LXXXI. tör vény „ér vény te le ní té sét” kér te.
Vé le mé nye sze rint az zal, hogy a nyug díj alap ki szá mí tá sá nál nem ve szik fi gye lem be az 1988 elõt ti idõ sza kot, egy ol -da lú szer zõ dés mó do sí tás tör tént az ál lam ré szé rõl, amely sér ti az élet hez és az em be ri mél tó ság hoz va ló jo got. Az in -dít vá nyo zó kér te to váb bá ügyé nek fe lül vizs gá la tát, amellyel le he tõ vé vál na nyug dí já nak új ra szá mo lá sa az 1988 elõt ti be fi ze té sek fi gye lem be vé te lé vel.
Az Al kot mány bí ró ság fõ tit ká ra tá jé koz tat ta az in dít vá nyo zót ar ról, hogy ké rel me nem fe lel meg az Al kot mány bí ró ság ról szó ló 1989. évi XXXII. tör vény ben (a to váb bi -ak ban: Abtv.), va la mint az Al kot mány bí ró ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és an nak köz zé té te lé rõl szó ló, több ször mó -do sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog lalt 2/2009. (I. 12.) Tü.
ha tá ro zat ban (a to váb bi ak ban: Ügy rend) fog lalt fel té te lek -nek, va la mint ar ról, hogy az egye di ügyek fe lül vizs gá la ta nem tar to zik az Al kot mány bí ró ság ha tás kö ré be. Fel hív ta to váb bá az in dít vá nyo zó fi gyel mét ar ra is, hogy az Al kot mány bí ró ság már több ha tá ro za tá ban is vizs gál ta a tár sa -da lom biz to sí tá si nyug el lá tás ról szó ló 1997. évi LXXXI.
tör vény (a to váb bi ak ban: Tny.) nyug díj szá mí tás ra vo nat ko zó sza bá lyo zá sát, és nem te kin tet te al kot mány el le nes -nek azt. A több szö ri tá jé koz ta tás el le né re az in dít vá nyo zó to vább ra is fenn tar tot ta ké rel mét.
II.
Az in dít vány nyil ván va ló an alap ta lan.
Az Abtv. 1. §a sze rint az Al kot mány bí ró ság a jog sza bá lyok és a köz jo gi szer ve zet sza bá lyo zó esz kö zök al kot -mány el le nes sé gét vizs gál ja. Az Abtv. 22. § (2) be kez dé se sze rint az in dít vány nak a ké re lem alap já ul szol gá ló ok meg je lö lé se mel lett ha tá ro zott ké rel met kell tar tal maz nia.
Az Ügy rend 21. § (2) be kez dé se ér tel mé ben a ké re lem ak
-kor te kint he tõ ha tá ro zott nak, ha az in dít vány tar tal maz za a vizs gá lan dó jog sza bály meg je lö lé se mel lett az Al kot mány nak azo kat a ren del ke zé se it, ame lye ket – az in dít vá nyo zó ál lí tá sa sze rint – a hi vat ko zott jog sza bá lyok sér te -nek. Az Al kot mány bí ró ság ál lan dó gya kor la ta sze rint nem ele gen dõ az Al kot mány egyes fel hí vott ren del ke zé se i re hi -vat koz ni, az in dít vány ban rész le te sen meg kell in do kol ni, hogy a meg sem mi sí te ni kért jog sza bály mi ért és mennyi -ben sér ti az Al kot mány egyes fel hí vott ren del ke zé se it.
(654/H/1999. AB vég zés, ABH 2001, 1645.; 472/B/2000.
AB vég zés, ABH 2001, 1655.; 494/B/2002. AB vég zés, ABH 2002, 1783, 1784.)
Az in dít vá nyo zó nem ter jesz tett elõ ha tá ro zott ké rel met, mert nem je löl te meg, hogy a ki fo gás olt jog sza bály mely ren del ke zé se i nek vizs gá la tát ké ri, to váb bá nem fej tet te ki, és nem tá masz tot ta alá, hogy az Al kot mány ál ta la hi vat ko zott sza ka szai mi ért és mennyi ben sé rül nek. Az in dít vá nyo zó al kot mány jo gi sé rel mét fõ ként egye di ügyé re vo nat koz tat va mu tat ta be, amely nek fe lül vizs gá la tát is kez de mé nyez te. Az Al kot mány bí ró ság azon ban csak jo gi nor -mák al kot má nyos sá gá nak vizs gá la tá val fog lal ko zik, nem tar to zik a ha tás kö ré be egye di ügyek vizs gá la ta.
Az Al kot mány bí ró ság emel lett már több ha tá ro za tá ban vizs gál ta a Tny. nyug díj szá mí tás ra vo nat ko zó ren del ke zé se it, és nem ta lál ta al kot mány el le nes nek azt. Az Al kot mány bí ró ság dön té se i ben meg ál la pí tot ta, hogy ön ma gá ban a já ru lék fi ze tés bõl sen ki nek sem ke let ke zik al kot má nyo san vé den dõ vá ro má nya ar ra, hogy a tár sa da lom biz to -sí tás rend sze ré ben fo lyó -sí tott nyug díj meg ál la pí tá sa so rán a já ru lék fi ze tés tel jes idõ sza ká ban el ért ke re set, jö ve de lem a nyug díj alap ba be szá mí tást nyer jen. (734/B/2000. AB ha -tá ro zat, ABH 2003, 1254.; 65/B/2002. AB ha -tá ro zat, ABH 2004, 1589.; 1125/D/2004. AB ha tá ro zat, ABH 2007, 1775.)
A fen ti ek re te kin tet tel az in dít ványt az Abtv. 23. § (1) be kez dé se alap ján – mint nyil ván va ló an alap ta lant – el -uta sí tom.
Bu da pest, 2011. jú li us 13.
Dr. Pa czo lay Pé ter s. k.,
az Al kot mány bí ró ság el nö ke
1908/I/2010. AB el nö ki vég zés
Az Al kot mány bí ró ság el nö ke jog sza bály al kot mány el le nes sé gé nek utó la gos vizs gá la tá ra irá nyu ló in dít vány tár -gyá ban meghozta a következõ
v é g z é s t:
Az in dít ványt el uta sí tom.
I n d o k o l á s I.
Az in dít vá nyo zó a fás szá rú nö vé nyek vé del mé rõl szó ló 346/2008. (XII. 30.) Korm. ren de let (a to váb bi ak ban Kr.) 5. § (2) be kez dé se vissza me nõ le ges ha tá lyú meg sem mi sí té sét kér te az Al kot mány bí ró ság tól. A tá ma dott ren del ke -zés alap ján bel te rü le ti köz te rü le ten – az út test ki vé te lé vel – sí kos ság-men te sí tés re olyan anyag hasz nál ha tó, amely a köz te rü le ten vagy an nak köz vet len kör nye ze té ben lé võ fás szá rú nö vény egész sé gét nem ve szé lyez te ti. Az in dít vá nyo zó ál lás pont ja sze rint a jár dák – só zás hi á nyá ban – bal -eset ve szé lye sek, ugyan is a sí kos ság-men te sí tés re szol gá ló ter mé szet ba rát meg ol dá sok ha té kony sá ga cse kély. Eb bõl adó dó an gya ko rib bak az el esé sek, ami sért he ti az élet hez és em be ri mél tó ság hoz [Al kot mány 54. § (1) be kez dés], va la mint az egész ség hez va ló jo got [Al kot mány 70/D. § (1) be kez dés]. Az in dít vá nyo zó a jog biz ton ság [Al kot -mány 2. § (1) be kez dés] sé rel mé re is hi vat ko zott, mi vel
„[e]gyér tel mû en ne héz meg ha tá roz ni, hogy pon to san mi kor sze gi meg va la ki e ren de le tet”. Az in dít vá nyo zó fõ tit -ká ri tá jé koz ta tá sát kö ve tõ en indítványát fenntartotta.
II.
Az in dít vány nyil ván va ló an alap ta lan.
Az Al kot mány bí ró ság ko ráb ban ki fej tett ál lás pont ja sze rint a te le pü lé sek tisz ta sá ga, a köz te rü le tek, a jár dák, il let ve a kö zöt tük lé võ te rü le tek tisz tán tart sa, hó és sí kos -ság men tes igény be vé te lé nek biz to sí tá sa az Al kot mány ban vé de ni ren delt ér té kek – így a pol gá rok egész sé ge, tes ti ép -sé ge, kör nye ze te – meg óvá sát szol gál ja. (1122/B/1996.
AB ha tá ro zat, ABH 1997, 856, 859.) Az Al kot mány bí ró ság a sí kos ság el le ni vé de ke zés hez a klo rid tar tal mú ve gyü le tek hasz ná la tát a köz uta kon meg til tó ön kor mány za ti ren -de le ti elõ írás al kot má nyos sá gi vizs gá la ta kap csán azt is meg je gyez te, hogy – el sõ sor ban kör nye zet vé del mi okok -ból – a fej let tebb mo to ri zá ci ó jú nyu gat-eu ró pai or szá gok is egy re szé le sebb kör ben mel lõ zik a klo rid tar tal mú ve -gyü le tek al kal ma zá sát. Az ér té kelt ta pasz ta la tok sze rint – az er re irá nyu ló fi gyel mez te tõ táb la el he lye zé se mel lett – a
sí kos ságmen te sí tés egyéb mód sze rei nem nö ve lik a bal -ese ti koc ká za tot (243/B/1994. AB ha tá ro zat, ABH 1994, 813, 816.).
A bel te rü le ti köz te rü le tek út tes ten kí vül esõ ré sze i nek sí kos ság men te sí té se kap csán a Kr. a fás szá rú nö vé nyek egész sé gét nem ve szé lyez te tõ anyag hasz ná la tát en ge dé lye zi. A hó és sí kos ságmen te sí tés kör nye zet ba rát meg ol dá sa i nak elõ írá sá val egy szer re biz to sít ja a pol gá rok egész -sé ge és tes ti ép -sé ge, va la mint a kör nye zet meg óvá sá nak Al kot mány ban vé de ni ren delt ér té ke it. A sí kos ságmen te sí tés tech ni kai fel té te le i nek konk rét meg ha tá ro zá sa ugyan -ak kor nem áll al kot mány jo gi szem pont ból ér té kel he tõ össze füg gés ben az élet hez és em be ri mél tó ság hoz, va la mint egész ség hez va ló jog gal. Az Al kot mány bí ró ság el já rá sa a jog sza bá lyok al kot má nyos sá gá nak vizs gá la tá ra ter jed ki, a jog sza bá lyok cél sze rû sé gé nek és ha té kony sá gá -nak kér dé se it – így a só zás, il le tõ leg az egyéb sí kos -ság-men te sí tés re hasz ná la tos anya gok al kal ma zá sá nak cél sze rû sé gét és ha té kony sá gát – azon ban ál lan dó gya kor -la ta sze rint nem vizs gál ja ön ma gá ban (722/B/1990. AB ha tá ro zat, ABH 1991, 519, 522.; 677/B/1995. AB ha tá ro -zat, ABH 2000, 590, 592.; 282/B/2001. AB ha tá ro zat, ABH 2003, 1355, 1363.).
A Kr. tá ma dott elõ írá sá nak nor ma szö ve ge egy ér tel mû, így a jog biz ton ság – kö ze lebb rõl a nor ma vi lá gos ság – sé -rel me nem állapítható meg.
A fen ti ek re te kin tet tel az in dít ványt az Al kot mány bí ró -ság ról szó ló 1989. évi XXXII. tör vény 23. § (1) be kez dé se alap ján – mint nyil ván va ló an alap ta lant – elutasítom.
Bu da pest, 2011. jú li us 11.
Dr. Pa czo lay Pé ter s. k.,
az Al kot mány bí ró ság el nö ke
132/I/2011. AB el nö ki vég zés
Az Al kot mány bí ró ság el nö ke al kot mány jo gi pa nasz tár -gyá ban meg hoz ta a következõ
v é g z é s t:
Az in dít ványt el uta sí tom.
I n d o k o l á s I.
Az in dít vá nyo zó ha tár idõ ben be nyúj tott al kot mány jo gi pa na szá ban a köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás
ál ta lá nos sza bá lya i ról szó ló 2004. évi CXL. tör vény (a to váb bi ak ban Ket.) 54. § (1) be kez dé se al kot mány el le nes sé gé nek meg ál la pí tá sát és meg sem mi sí té sét, il let ve al kal ma zá sá nak az adott ügy ben va ló utó la gos ki zá rá sát kez de mé -nyez te, hi vat ko zás sal az Al kot mány 2. § (1) és 70/A. § (1) be kez dé se i nek sé rel mé re.
Ál lás pont ja sze rint al kot mány el le nes az, hogy a Ket.
meg je lölt sza bá lyát úgy is le het ér tel mez ni, hogy az nincs össz hang ban a pol gá rok sze mé lyi ada ta i nak és lak cí mé nek nyil ván tar tá sá ról szó ló 1992. évi LXVI. tör vény ren del ke zé se i vel. In dít vá nyá ban ar ra hi vat ko zik, hogy en nek kö -vet kez té ben a jog biz ton ság sé rel mén túl, „a jog al kal ma zás so rán a Ma gyar or szá gon tar tóz ko dó kül föl di mun ka vál la -lók ál lam pol gá ri jo gai sérülnek”.
II.
Az in dít vány nyil ván va ló an alap ta lan.
Az Al kot mány bí ró ság ról szó ló 1989. évi XXXII. tör vény 48. § (1) be kez dé se sze rint az Al kot mány ban biz to sí -tott jo gok meg sér té se mi att nyújt ha tó be al kot mány jo gi pa nasz. Az Al kot mány bí ró ság gya kor la ta sze rint az al kot mány jo gi pa nasz al kot má nyos alap jog sé rel me ese tén ve -he tõ igény be [57/1991. (XI. 8.). AB ha tá ro zat, ABH 1991, 272, 281–284.; 277/D/1995. AB ha tá ro zat, ABH 2001, 780, 788–790.]. Al kot mány jo gi pa nasz te hát csak ak kor le het al kot mány bí ró sá gi el já rás tár gya, ha a per ben az in dít vá nyo zó al kot má nyos jo ga sé rül. Az Al kot mány bí ró ság gya kor la ta alap ján a jog ál la mi ság ré szét ké pe zõ jog biz ton ság kö ve tel mé nye ön ma gá ban azon ban nem mi nõ -sül az ál lam pol gár Al kot mány ban biz to sí tott jo gá nak (1140/D/2006. AB vég zés, ABH 2008. 3578, 3580.).
Az in dít vá nyo zó to váb bá az is mé telt fõ tit ká ri tá jé koz ta -tás el le né re újabb be ad vá nyá ban sem je löl te meg, hogy az Al kot mány 70/A. § (1) be kez dé sé ben fog lalt jo gát mi képp sér tet te az al kot mány el le nes nek vélt jog sza bály al kal ma zá sa. Ezért a ta nú sze mély azo nos sá gá nak meg ál la pí tá sá -ról, el fo gult sá gá ról és a ki ok ta tá sá ról szó ló Ket. 54. § (1) be kez dé se és az Al kot mány 70/A. § (1) be kez dé se kö zött – amely sze rint a Ma gyar Köz tár sa ság biz to sít ja a te rü le tén tar tóz ko dó min den sze mély szá má ra az em be ri, il let ve ál lam pol gá ri jo go kat bár mely meg kü lön böz te tés nél -kül – az in dít vá nyo zó ál tal meg je lölt szem pon tok sze rint al kot mány jo gi lag ér té kel he tõ össze füg gés nem állapítható meg.
A fen ti ek re te kin tet tel az in dít ványt az Al kot mány bí ró -ság ról szó ló 1989. évi XXXII. tör vény 23. § (1) be kez dé se alap ján – mint nyil ván va ló an alap ta lant – el uta sí tom.
Bu da pest, 2011. jú li us 11.
Dr. Pa czo lay Pé ter s. k.,
az Al kot mány bí ró ság el nö ke
158/I/2011. AB el nö ki vég zés
Az Al kot mány bí ró ság el nö ke jog sza bály al kot mány el le nes sé gé nek utó la gos vizs gá la tá ra irá nyu ló in dít vány tár -gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
v é g z é s t:
Az in dít ványt el uta sí tom.
I n d o k o l á s I.
Az in dít vá nyo zó az egyes egész ség ügyi és szo ci á lis tár -gyú tör vé nyek mó do sí tá sá ról szó ló 2010. évi LXXXIX.
tör vény (a to váb bi ak ban 2010. évi LXXXIX. tör vény) és az Eu ró pai Uni ós csat la ko zás sal össze füg gõ egyes tör vény mó do sí tá sok ról, tör vé nyi ren del ke zé sek ha tá lyon kí -vül he lye zé sé rõl, va la mint egyes tör vé nyi ren del ke zé sek meg ál la pí tá sá ról szó ló 2004. évi XXIX. tör vény (a to váb -bi ak ban 2004. évi XXIX. tör vény) 141–142. §-a alap ján ki adott ÁNTSZ Tá jé koz ta tó (a to váb bi ak ban: Tá jé koz ta -tó) alap já ul szol gá ló Or szá gos Tisz ti fõ or vo si Hi va tal (OTH) ál tal ki bo csá tott nor ma tív uta sí tás al kot mány el le nes sé gé nek meg ál la pí tá sát és meg sem mi sí té sét kez de mé nyez te, hi vat ko zás sal az Al kot mány 57. § (5) be kez dé sé -nek sérelmére.
Ál lás pont ja sze rint sér ti a jog or vos lat hoz va ló jo got az, hogy a 2010. évi LXXXIX. tör vény ha tály ba lé pé sé vel a be te gek egész ség ügyi szol gál ta tó val szem ben in dí tott, fo -lya mat ban lé võ el já rá sa i ra a köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá lya i ról szó ló 2004. évi CXL.
tör vény (a to váb bi ak ban: Ket.) sza bá lyai he lyett a 2004. évi XXIX. tör vény ál tal meg ha tá ro zott, a bí ró ság hoz for du lás jo gát nem biz to sí tó pa nasz el já rás sza bá lyai vo nat koz nak.
Az in dít vá nyo zó be ad vá nyá ban úgy fo gal ma zott, hogy a „mel lé kelt, az ÁNTSZ in ter ne tes hon lap já ról le töl tött az ügy fe lek tá jé koz ta tá sát szol gá ló do ku men tum ban még 2010.12.15-én is (…) ar ról tá jé koz tat ják az érin tet te ket, mi sze rint az át adás-át vé telt kö ve tõ en a fo lya mat ban lé võ ügyek a 2004. évi CXL. tör vény alap ján foly ta tód nak.”
Az in dít vá nyo zó sze rint a Tá jé koz ta tó el le né re ké rel mét, amely ál lás pont ja sze rint fo lya mat ban lé võ ügy nek mi nõ sül, az el já ró ha tó ság 2010. szep tem ber 16a után be nyúj -tott új ügy nek mi nõ sí tet te, és esze rint a 2004. évi XXIX.
tör vényt al kal maz ta, amely nem biz to sít ja a bí ró ság hoz for du lás jo gát a ne ve zett pa nasz el já rá sok ban.
Az Al kot mány bí ró ság fõ tit ká ra több ször tá jé koz tat ta az in dít vá nyo zót ar ról, hogy ké rel mé nek el bí rá lás ra nem tar to zik az Al kot mány bí ró ság ha tás kö ré be. A tá jé koz ta tá sok -ra re a gál va az in dít vá nyo zó ar -ra hi vat ko zott, hogy az ÁNTSZ-tõl te le fo non ka pott in for má ci ók alap ján úgy vé li, hogy egy köz jo gi szer ve zet sza bá lyo zó esz köz, egy OTH ál tal ki bo csá tott nor ma tív uta sí tás szol gál a prob lé ma for -rá sá ul, ezért a jog or vos la ti jog kor lá to zá sát ered mé nye zõ
nor ma tív uta sí tás utó la gos al kot má nyos sá gi vizs gá la tát és meg sem mi sí té sét kér te az Al kot mány bí ró ság tól.
II.
Az in dít vány nyil ván va ló an alap ta lan.
Az Al kot mány bí ró ság ról szó ló 1989. évi XXXII. tör vény (a to váb bi ak ban: Abtv.) 1. §a ér tel mé ben az Al kot mány bí ró ság alap ve tõ en jog sza bá lyok és a köz jo gi szer ve zet sza bá lyo zó esz kö zök al kot má nyos sá gá nak vizs gá la tá val fog lal ko zik. Je len ügy ben meg ál la pít ha tó, an nak el le né re, hogy az in dít vá nyo zó az Al kot mány bí ró ság fõ tit ká -rá nak tá jé koz ta tá sa it kö ve tõ be ad vá nya i ban ál lás pont ja sze rint az adott el já rás ban az ÁNTSZ Tá jé koz ta tó ér tel me zé si alap já ul szol gá ló OTH nor ma tív uta sí tás al kot má nyos sá gi fe lül vizs gá la tát kér te, az in do ko lás ból és a vizs
Az Al kot mány bí ró ság ról szó ló 1989. évi XXXII. tör vény (a to váb bi ak ban: Abtv.) 1. §a ér tel mé ben az Al kot mány bí ró ság alap ve tõ en jog sza bá lyok és a köz jo gi szer ve zet sza bá lyo zó esz kö zök al kot má nyos sá gá nak vizs gá la tá val fog lal ko zik. Je len ügy ben meg ál la pít ha tó, an nak el le né re, hogy az in dít vá nyo zó az Al kot mány bí ró ság fõ tit ká -rá nak tá jé koz ta tá sa it kö ve tõ be ad vá nya i ban ál lás pont ja sze rint az adott el já rás ban az ÁNTSZ Tá jé koz ta tó ér tel me zé si alap já ul szol gá ló OTH nor ma tív uta sí tás al kot má nyos sá gi fe lül vizs gá la tát kér te, az in do ko lás ból és a vizs