4. A kutatás módszertana
4.3 Kutatási módszerek, eszközök ismertetése
4.3.2 Az alkalmazott kutatási eszközök bemutatása
programra, aminek a vizuális eszköztára lehetővé tette a kódok, kódcsaládok, a kódolt szegmensek látványosabb megjelenítését. A program másik előnye volt, hogy lehetőséget biztosít az adatok Excelbe történő exportálására, ami nagyban megkönnyíti a későbbiekben a kutatási eszköz kvantitatív elemeivel (háttérváltozók) való munkát49.
Az előkutatás másik tapasztalata az volt, hogy a kérdőíves interjú nyitott kérdései (Mit hoztam…? Mit vinnék …?) jobban értelmezhetőbbek a válaszolók számára akkor, ha nem írásbeli kikérdezést alkalmazok, hanem kérdezőbiztost vonok be az adatfelvételbe.
Ebből kifolyólag az értekezésem alapját képező empirikus kutatás során az adatgyűjtésre alkalmazott módszerek az alábbiak lettek: interjúk készítése az intézményvezetőkkel, az együttnevelést segítő szakemberekkel; fókuszcsoportos beszélgetés pedagógusokkal, szülőkkel; valamint egy kvantitatív és kvalitatív elemeket is tartalmazó kérdőíves interjú felvétele szülőkkel és pedagógusokkal.
A kérdőív második, a kutatás szempontjából fő részében egy Mit hoztam? Mit vinnék tábla szerepelt, amiben két nyitott kérdést tettem fel a résztvevőknek: Mint szülő/pedagógus Mit hoztam az iskolába ….? és Mit vinnék az iskolából?. A kérdések szándékosan nagyon tágan értelmezhetőek voltak, semmilyen megkötést nem tartalmaztak, minden választ elfogadtam.
Több esetben is meglepődtek a résztvevők a kérdésen és további magyarázatot igényeltek, ebben az esetben a „Mit tud felajánlani az iskola/a szülők számára…” és a Mit vár el az iskolától/szülőktől…” kérdések voltak, amik segítségül szolgáltak.
Az előkutatásom (Marton, 2015, 2016a, 2016b) tapasztalatai beigazolódtak, hiszen szükséges volt kérdezőbiztosként a jelenlétemre az adatfelvétel során. Ennek ellenére több esetben is előfordult, hogy nem kaptam válaszokat és üresen maradtak ezek a táblák. Megjegyzendő, hogy a két kérdés (Mit hoztam…? Mit vinnék…?) együttes feltevése segítette a kérdések értelmezését, az átvitt értelem előhívását. Természetes, hogy a Mit hoztam…? kérdés első körben a konkrét tárgyi dolgokat (pl. táska, radír, füzet) hívta elő a válaszolókból, de a Mit vittem…? kérdéssel vált egyértelművé a kérdések mögöttes tartalma.
A kérdőíves interjúk egyéni, szóbeli kikérdezéssel (én jegyeztem le a szülők válaszait), egyes iskolákban pedig kisebb csoportokban, ill. több helyen a szülői és tantestületi értekezleten frontálisan általam irányított keretek között, írásban történt. A szülők nagy részét a hazai szokásokhoz igazodva a tanév elején, félévkor és a tanév végén megtartott szülői értekezlet alkalmain, személyesen tudtam elérni. Így az iskola által szervezett lehetőségek között egyénileg (hátrányos helyzetű családok), kiscsoportokban (3-4 fő), sőt volt, ahol nagyobb csoportban (10-25 fő) tudtam a kérdőívet kitölteni, vagy kitöltetni.
A hazai viszonyokra jellemzően kezdetben elsősorban az együttműködő szülőket sikerült elérnem. Az adatfelvétel során minden eszközt bevetettem annak érdekében, hogy a lehető legtöbb és leginkább eltérő társadalmi pozicíóval bíró szülőt érjek el. Az volt a célom, hogy olyan szülői rétegeket is meg tudjak szólítani, akiket a korábbi, a szülő – iskola kapcsolatát vizsgáló kutatásokban nem sikerült (T-Tudok, 2013; Lannert& Szekszárdi, 2015). Így a kikérdezés körülményei több alkalommal nem voltak kutatásmódszertani szemnpontból éppen ideálisak. Sok esetben a szülők házában, a munkahelyén, valamint az adott település közterületén (park, utca, orvosi rendelő előtt, polgármesteri hivatal előtere, iskola udvara, családi nap keretében a település focipályáján stb.) került sor a kérdőíves interjú felvételére.
Ebben az esetben természetesen szóbeli kikérdezés történt, a szülők válaszait én rögzítettem írásban.
Ennek a stratégiának az lett az eredménye, hogy a válaszolók iskolai végzettségét tekintve egy egyenletesebb eloszlású mintát tudtam produkálni. A megkérdezett szülők harmada (33%) rendelkezett szakiskolai, szintén harmada (33%) középfokú iskolai végzettséggel és 11% volt
azonak a szülőknek az aránya, akik nyolc általános, vagy annál is kevesebb osztályt végeztek.
17% volt a felsőfokú végzettséggel rendelkező szülők aránya50.
A legnagyobb városi iskola kérte, hogy online kérdőívvel keressem meg a szülőket, ebben az esetben kevés adat érkezett be, itt egy második körben papír alapon, borítékban kerültek ki, majd vissza a kitöltött papírok. Ennél az iskolánál viszonylag magas volt a félig kitöltött kérdőívek száma, ami a nyílt kérdéseket érintette. Ennek oka a tágan értelmezett kérdés nehéz értelmezhetősége lehetett.
A pedagógusok esetében szinte minden alkalommal frontálisan irányított írásbeli kikérdezésre került sor. Az ő esetükben is a félévi, évvégi tantestületi értekezletekre tudtam csak bejutni.
Ahol egyéni kikérdezéssel próbálkoztam, ott rövid időn belül maguk a pedagógusok kérték, hogy hadd válaszolhassanak önállóan a kérdésekre, mert úgy jobban át tudják gondolni a válaszaikat.
A kérdőíves interjúval (KI) összességében 342 főt tudtam kikérdezni, ami 245 szülőt és 97 pedagógust jelent (ebből 15 az együttnevelést segítő szakember, gyógypedagógus). (3.
táblázat: 7., 8. oszlop). Összességében az üres, hiányos kérdőívek száma 13 db (3%) volt, ezek mindegyike a szülői válaszadókhoz kapcsolódik. Ide soroltam azokat, ahol a válaszoló a kutatással kapcsolatos tájékoztatást meghallgatta, elfogadta a benne foglaltakat, majd a kitöltés közben a kérdéseknek csak egy részére válaszolt, ill. a frontálisan irányított csoportos kitöltésnél üresen vagy a kérdőív egyes részeit áthúzva került vissza a kérdőív.
50 a fennmaradó 6% esetében nincs adat
3. táblázat. A kutatásban résztvevők száma a választott kutatási eszközök alapján
Kutatásban résztvevő
intézmények kutatásban résztvevők FCs.
pedagógus
FCs.
szülő
FSI
félig strukturált interjú
KI szülő
KI pedagógus 1. 8 osztályos általános iskola szülők, pedagógusok, utazó
gyógypedagógus,
intézményvezető 5 fő 4 fő intézményvezető
fejlesztőpedagógus
utazó gyógypedagógus 24 fő 9 fő
2. 8 osztályos általános iskola szülők, pedagógusok - - - 25 fő 10 fő
3. 8 osztályos általános iskola szülők, pedagógusok, utazó gyógypedagógus,
intézményvezető
5 fő 5 fő intézményvezető
utazó gyógypedagógus 50 fő 11 fő
4. 8 osztályos általános iskola szülők, pedagógusok, fejlesztőpedagógus, intézményvezető
- 6 fő intézményvezető
fejlesztő pedagógus 60 fő 11 fő
5. 8 osztályos általános iskola
szülők, pedagógusok, utazó gyógypedagógus,
intézményvezető, egyéb segítő szakember
3 fő 5 fő intézményvezető
gyermekvédelmi felelős
utazó gyógypedagógus 30 fő 10 fő
6. 8 osztályos általános iskola
szülők, pedagógusok, fejlesztőpedagógus, utazó gyógypedagógus intézményvezető,
3 fő -
intézményvezető
utazó gyógypedagógus, fejlesztő
pedagógus 56 fő 31 fő
7. EGYMI
utazó tanári hálózat gyógypedagógusai,
intézményvezető 6 fő nem
releváns intézményvezető nem
releváns 15 fő
8. PSzSz intézményvezető
egyéb segítő szakember
nem releváns
nem releváns
intézményvezető segítő szakember (gyógytestnevelő)
nem
releváns nem releváns
9. Szakértői Bizottság intézményvezető nem
releváns
nem
releváns intézményvezető nem
releváns nem releváns
Összesen (db): 5 4 17 245 97
Összesen 22 fő51 20 fő 17 fő 245 fő 97 fő
A felvétel össz időtartama: 296 perc 197 perc 847 perc
51 A fókuszcsoportban résztvevő pedagógusokkal és szülőkkel a kérdőíves interjút is felvettem.
Fókuszcsoport
A kérdőíves interjú mellett a fókuszcsoportos beszélgetés (FCs) módszerét alkalmaztam. A fókuszcsoportos beszélgetés egy 6-12 főt magába foglaló kiscsoport, amelynek fontos tulajdonsága, hogy a vizsgált célcsoportok nézeteiről, gondolkodásáról tudunk információkat szerezni, így a kérdőívnél alkalmasabb módszernek tűnik a gondolkodási sémák feltárására. A fókuszcsoport során „az adatok úgy keletkeznek, hogy a kutatás alanyai csoportosan kommunikálnak egy adott témáról” (Vicsek, 2006, 17). Egyfajta csoportos interjúként is felfogható, amiről mindenképpen szükséges hang- és videofelvételt is készíteni. Ez egyrészt segíti a későbbi adatfeldolgozást, másrészt a felvételek lehetőséget adnak a résztvevők metakommunikációjának, viselkedésének a vizsgálatára is. A fókuszcsoport akkor tud hatékony lenni, ha nem túl nagy a csoportlétszám, előre meghatározott szabályok szerint működik és hasonló korú és érdeklődésű személyekből hívjuk össze. Előnye, hogy az oldott légkör bátorítja a résztvevőket a véleménynyilvánításra, és gazdagabb anyagot ad (Szokolszky, 2004).
Hátrányaként szokták említeni a csoportban kialakuló csoportdinamikai folyamatokat, amelynek következményeként esetlegesen egyes nézetek, vélemények nem kerülnek megfogalmazásra, valamint a beszélgetés szöveges formába öntése sokszor nehezített (Szokolszky, 2004; Vicsek, 2006).
A kutatásomhoz kapcsolódóan fókuszcsoportos beszélgetést szülőkkel, pedagógusokkal és az együttnevelést segítő szakemberekkel készítettem, a beszélgetésben résztvevők mindegyike részt vett a kérdőíves interjúban is (2. melléklet).
A fókuszcsoportos beszélgetésben a fő témakörök, szempontok az alábbiak voltak:
Szülők, pedagógusok, segítő szakemberek tapasztalatai a szülő – iskola együttműködésével kapcsolatosan: A résztvevők gyermekkori élményei az iskola – szülő kapcsolattartására vonatkozóan. Mely iskolán belüli tényezők azok, melyek segítik/nehezítik a szülő - iskola együttműködését? Mely iskolán kívüli külső tényezők, környezeti jellemzők segítik/nehezítik az együttműködést?
Megoldási lehetőségek, javaslatok feltárása: Mit kell tenni (elkezdeni, abbahagyni, átgondolni) annak érdekében az érintett feleknek, hogy az együttműködés eredményesebb és hatékonyabb legyen?
A vizsgált intézményekben összesen négy darab szülői, öt darab pedagógusi (ebből egy darab, az együttműködést segítő szakemberekkel készített) beszélgetést rögzítettem, 42 fő részvételével. A fókuszcsoportos beszélgetések helyszínei az intézmények voltak, általában 45-60 perc időtartamot vettek igénybe. Összességében 13 fókuszcsoportos beszélgetést terveztem, ebből kilenc beszélgetést sikerült megvalósítanom. A hiányzó fókuszcsoportok több esetben szervezési-, ill. kommunikációs problémák miatt nem tudtak megvalósulni (3.
táblázat: 4., 5. oszlop).
Félig strukturált interjú
A harmadik kutatási eszközöm a félig strukturált interjú (FSI) volt. A kvalitatív kutatási eszköztár egyik módszere a kvalitatív, vagy félig strukturált interjú, ami a nyitott kérdések által lehetőséget biztosít a résztvevő számára, hogy bátran kifejtse a véleményét, mivel nem kvantifikálható adatok gyűjtése az elsődleges cél. Az interjúalany adott témával kapcsolatos gondolatainak, érzéseinek a megértése, feltárása a fő szempont (Szokolszky, 2004). A beszélgetés egy adott témáról folyik előre kidolgozott szempontsor alapján. A kérdező rugalmasan alkalmazkodik a beszélgetés során és nyitott az új felvetésekre, szempontokra, de ügyel arra, hogy a beszélgetés fonala a kívánt téma körül forogjon, figyel az interjúalany reakcióira, fáradtsági szintjére, az időre. Ugyanakkor a résztvevő válaszaihoz kapcsolódva újabb kérdések feltevésével mélyítheti az adott témakör tartalmát. A 60-90 perces beszélgetéseket rögzíteni kell, majd a későbbiekben a hanganyagot szöveggé kell alakítani (Szokolszky, 2004; Seidman, 2002).
A kutatásom során félig strukturált interjút az intézményvezetőkkel, az utazó gyógypedagógusokkal, fejlesztő pedagógusokkal, egyéb, segítő szakemberekkel készítettem (3. melléklet). Összességében nyolc intézményvezetői interjút, kilenc, az együttnevelést segítő szakemberrel felvett interjút tudtam készíteni. A vezetői interjúk több esetben is 90-120 perc terjedelműek voltak, a segítő szakemberekkel készített interjúk 30-60 percesek voltak (3.
táblázat: 6. oszlop).
Az intézményvezetőkkel készített félig strukturált interjú főbb témakörei:
Alapadatok: bemutatkozás, pálya alakulása, munkakörrel kapcsolatos kérdések.
Intézmény bemutatása: változások, intézményi alapadatok (gyermeklétszm, pedagóguslétszám, SNI, BTN, HH tanulók száma).
Együttnevelés az iskolában: együttnevelés megvalósulása; feltételei; sikerek, kudarcok; együttnevelés előnyei-hátrnyai; elkötelezettség; támogatottság.
Szülő-iskola-közösség kapcsolata: kapcsolattartási formák; szülők bevonásának módjai; nehézségek a kommunikációban; együttműködési lehetőségek; szülői munkaközösségek.
Metaforavizsgálat: szülő, pedagógus52.
Az utazó gyógypedagógusokkal, segítő szakemberekkel készített félig strukturált interjú érintett témakörei:
Alapadatok: bemutatkozás, pálya alakulása, munkakörrel kapcsolatos kérdések.
Együttneveléssel kapcsolatos munka bemutatása: feladatok, változások, ellátási körzet, gyermeklétszám, nehézségek a munka során, sikerek-kudarcok; az együttnevelés előnyei-hátrányai; utazás, tárgyi feltételek az iskolákban; támogatottság.
52 A disszertáció nem tartalmazza a metaforavizsgálat elemzését.
Szülő-iskola-közösség kapcsolata: kapcsolattartási formák; szülők bevonásának módjai; nehézségek a kommunikációban; együttműködési lehetőségek; EGYMI szerepe a szülőkkel való kapcsolattartásban.
Metaforavizsgálat: szülő, pedagógus53.