Ahhoz, hogy az adatbázis-adminisztrátor a problémákat proaktív módon kezelni tudja, a cégen belüli adatbázisok kezelésére és fejlesztésére stratégiai tervet fejleszt, amit természetesen meg is valósít. Ehhez
1. fejezet - Az adatbázis-adminisztrátor
tudnunk kell, hogy a cégen belül az adatok kezelése egy fejlődési folyamaton megy keresztül. A tervnek figyelembe kell vennie az alkalmazásfejlesztés életciklusának minden fázisát.
Tekintsük át ezeket a fázisokat (1-1. ábra) az adatbázis-adminisztrátor szemszögéből nézve!
1-1. ábra – Az alkalmazásfejlesztés életciklusa
Egy adatspecialistának, általában az adatbázis-adminisztrátornak, jelen kell lennie a teljes cikluson keresztül. Az inicializálási fázisban és a követelmények összegyűjtésének a fázisában az adatbázis-adminisztrátor azonosítja a projekt adatelemeit, segít meghatározni, hogy az új fejlesztéshez szükséges adatok újak-e vagy már léteznek valahol a cégen belül, és dokumentálja a felhasználók kéréseit kielégítő adatkövetelményeket.
Az elemzési fázis alatt az alapvető adatkövetelmények alapján az adatbázis-adminisztrátor egy koncepcionális adatmodellt készít. A koncepcionális modell a felhasználói adatkövetelmények részletezése mellett már részletes leírást ad az egyedtípusokról, a kapcsolatokról, a megszorításokról. A koncepcionális modell nem tartalmaz információkat a megvalósításról, ezért általában könnyen érthető, és fel lehet használni a felhasználókkal való kommunikációban. Segítségével az adatbázis-adminisztrátor ellenőrizheti, hogy minden felhasználói adatkövetelményt figyelembe vett-e, illetve felfedezheti az esetlegesen konfliktusban álló adatkövetelményeket. A modell azt is lehetővé teszi, hogy az elemzési fázis alatt az adatbázis-adminisztrátor csak az adatok tulajdonságainak a meghatározására figyeljen, miközben a megvalósítási és a tárolási részletekkel egyáltalán nem kell foglalkoznia, sőt még azt sem kell tudnia, hogy milyen adatbázis-kezelő rendszert fog használni.
1. fejezet - Az adatbázis-adminisztrátor
A tervezési fázis alatt az adatbázis-adminisztrátor a koncepcionális adatmodellt egy logikai adatmodellbe transzformálja. A logikai adatmodell elkészítéséhez már konkrétan tudni kell, hogy milyen típusú adatbázis-kezelő rendszert fog a cég használni az alkalmazásához, lehet ez például relációs vagy objektum-relációs. Ne feledjük el, hogy ez a jegyzet elsősorban relációs adatbázisokkal foglalkozik. A logikai modell létrehozása abból áll, hogy a koncepcionális adatmodellt az adatbázis-adminisztrátor a cég adatbázis-kezelő rendszere által használt modellbe transzformálja. Ez a leképezés egy adatbázis-tervező eszköz segítségével automatizálható.
A következő lépésben a fejlesztés megkezdése előtt a logikai adatmodellből fizikai adatbázistervet készít az adatbázis-adminisztrátor. Ehhez már konkrétan tudni kell, hogy melyik adatbázis-kezelő rendszert fogja a cég használni. Ez lehet pl. Oracle vagy DB2 vagy valamelyik nyílt forráskódú rendszer. A fizikai adatbázisterv meghatározza a tárolási struktúrákat, az állományokat, az indexeket, az elérési utakat és az adatbázis-állományokhoz kapcsolódó paramétereket és a szállításspecifikus információkat.
Az elemzési, tervezési és fejlesztési fázisokat az adatbázis-tervezés szemszögéből nyomon követhetjük az 1-2-es ábrán.
1-2. ábra – Adatbázis-tervezés fázisai
Az adatbázis-adminisztrátornak az alkalmazás teszteléséhez példaadatokat kell a fizikai adatbázisba felvennie.
A programozók és a saját munkájának a segítésére valamilyen automatikus megoldást kell találnia, hogy a tesztadatokat egyszerűen lehessen az adatbázisba újra és újra betölteni.
Ha az alkalmazás fejlesztése a működési státuszba kerül, az adminisztrátor előkészíti az adatbázis-kezelő rendszert a munkaterhelésre. Ez az előkészítés magában foglalja a megfelelő biztonsági üzenetek megvalósítását, az új alkalmazás tár- és memóriakövetelményeinek felmérését és módosítását, és annak előrejelzését, hogy az új munkaterhelés milyen hatással lesz a már meglévő adatbázisokra és alkalmazásokra.
Az adatbázis-adminisztrátor felelős az adatbázisnak a teszt környezetből a termelési környezetbe való migrálásáért.
Amíg az alkalmazás működik, az adatbázis-adminisztrátor rengeteg feladatot teljesít: biztosítja az elérhetőséget, figyeli a teljesítményt, hangol, biztonsági mentéseket és helyreállításokat végez, és jogosultságokat ad.
1. fejezet - Az adatbázis-adminisztrátor
Egyetlen alkalmazás és adatbázis sem marad statikus sokáig. Mivel az üzlet folyamatosan változik, az üzletet támogató IT rendszereknek is változniuk kell. Ha karbantartásra kerül sor, az felfogható egy új fejlesztésként, így az adatbázis-adminisztrátornak ebben az esetben is a teljes folyamatban részt kell vennie, a követelmények összegyűjtésétől a megvalósításig.
Végül, ha az alkalmazás eléri életének a végét, az adatbázis-adminisztrátornak kell segítenie meghatározni az alkalmazás azon adatait, amelyeknek a cég érdekei miatt túl kell élnie az alkalmazást.
Az adatbázis-adminisztrátor felelős a teljes adatbázis-környezet kezeléséért. Gyakran ez magában foglalja az adatbázis-kezelő rendszer telepítését és az IT infrastruktúra meghatározását, mindezt úgy, hogy az alkalmazások elérhessék az adatbázist. Ezeket a feladatokat be kell fejezni, mielőtt az alkalmazói programok elkészülnének.
Sok cégnél az ad hoc adatbázis-elérés alapvető követelmény. Az adatbázis-adminisztrátor feladata az ad hoc lekérdező környezet kialakítása, amely magában foglalja a lekérdező és riportoló eszközöknek a kiválasztását vagy megvalósítását, a vezérelvek kialakítását a hatékony ad hoc lekérdezések biztosításához, és az ad hoc SQL utasítások hangolását és monitorozását.
Az 1-3. ábrán láthatjuk, hogy a különböző adatbázishoz kapcsolódó feladatokért melyik szerepkörhöz rendelt adminisztrátor a felelős.
1-3. ábra – Adminisztrátori feladatok