3.1. Tartalék (Standby) adatbázisok
Az online adatbázissal azonos másolat, amely majdnem naprakész az adattartalmat tekintve. Nem 100%-osan naprakész, mert az online oldal frissítéseinek hatása később jelenik meg a másolatban. Ha hiba történik a vezérlés átkerül a tartalék adatbázisba, és a normál működés ott folytatódik.
A tartalék adatbázis nem helyettesíti a normál mentést. Ha alkalmazásbeli hiba történik, akkor az a tartalék adatbázisban is bekövetkezik.
A tartalék adatbázist könnyű megvalósítani, és gyors helyreállítást biztosít bizonyos hibák, pl. katasztrófák esetén.
3.2. Másolatok (Replication)
Az adatmásolat azt jelenti, hogy az adatbázisban egy elszeparált adatbázis-objektumban redundáns adatokat tárolunk és tartunk karban. A másolat az eredeti adatbázis adatainak egy részhalmaza is lehet. Megvalósítható egyszerű táblamásolással. Néhány adatbázis-kezelő rendszer automatikus replikációs eszközt biztosít.
Két alaptechnika létezik: szimmetrikus másolat és pillanatfelvétel-másolat (snapshot).
A pillanatfelvétel-másolat adatbázistáblák másolata a forrásadatbázis egy lekérdezésén alapszik. A lekérdezés eredménye egy pillanatfelvétel-táblába kerül. Az egyes másolatokat az adatbázis-adminisztrátornak kell naprakészen kell tartani. Ha több másolat létezik, az adatbázis-adminisztrátornak kell megoldania, hogy minden másolat ugyanabban a pillanatban frissüljön. Ha a másolatok különböző ütemben frissülnek, nehézzé válhat nyomon követni az egyes másolatok állapotát.
A pillanatfelvétel-másolat előnye a könnyű megvalósítás. A pillanatfelvétel-másolatok gyorsan elveszíthetik a naprakészségüket, és a frissítésük adminisztratív és teljesítménybeli problémákat okozhat.
8. fejezet - Adatbázismentés
A szimmetrikus másolat sokkal robusztusabb megvalósítás, mert a másolatokat automatikusan naprakészen tartja. A szimmetrikus másolatokat úgy lehet létrehozni, hogy a tranzakciók csak akkor legyenek teljesen véglegesítve, ha a módosítások a másolatokon is megtörténtek. Lehetséges a másolatokat aszinkron módon is frissíteni, hogy a frissítés ne akadályozza a helyi módosításokat. A frissítések később történnek, miután a fő adatbázisban a véglegesítés befejeződött.
A legnagyobb előnye a szimmetrikus másolatnak a pillanatfelvétel-másolattal szemben az, hogy a módosításokat automatikusan szinkronizálja. A hátránya a szimmetrikus másolatnak a pillanatfelvétel-másolattal szemben a nehezebb adminisztrálhatóság, és az, hogy a frissítések teljesítményproblémákat okozhatnak.
A másolatok nem helyettesítik a mentést és helyreállítást, de sok szituációban segíthetnek.
3.3. Lemeztükrözés
Az elsődleges lemezeszközről egy másodlagos eszközre másolat készül. Ha az elsődleges eszközben hiba történik, a másodlagos eszköz átveszi a szerepét.
Ez a másolás nem az adatbázis szintjén jön létre, hanem lemezszinten.
A mentés és helyreállítást nem helyettesíti, de a médiahiba kiküszöbölhető vele.
4. Összefoglalás
A fejezetben az adatbázis mentéséhez kapcsolódó ismereteket tekintettük át. Ehhez először megnéztük, hogy mik azok a hibák, amelyek miatt szükség lehet az adatbázist helyreállítani, és az elkészített mentést felhasználni.
A képmásolati mentés a legfőbb alapfogalom az adatbázis mentése során. A képmásolati mentéshez kapcsolódóan megkülönböztettünk teljes és inkrementális mentést, megvizsgáltuk, hogy az adatbázist milyen szemcsézettséggel lehet menteni, illetve, hogy a felhasználók használhatják-e az adatbázist a mentés készítésével párhuzamosan. Felhívtuk a figyelmet arra, hogy forró mentés esetén a mentési konzisztenciára oda kell figyelni, melynek a biztosítását az adatbázisnaplóba kerülő konzisztenciapont segíti. A képmásolati mentéshez kapcsolódóan az adatbázisnaplót is menteni kell, egyrészt, hogy a konzisztenciát biztosítani lehessen, másrészt, hogy a mentés után bekövetkezett változásokat helyreállítás esetén újra alkalmazni lehessen az adatbázison. A mentési ütemezés meghatározásához különböző szempontokat soroltunk fel. Felhívtuk a figyelmet arra, hogy néha az adatbázis-kezelő rendszer állományainak a mentésére is szükség van. Az adatbázis mentése nem csak az adatbázis-kezelő rendszer mentési segédprogramjával végezhető el, hanem a megfelelő mentési stratégia támogatására használhatjuk az UNLOAD segédprogramot, vagy állomány-rendszerbeli mentést is végezhetünk. A mentést dokumentálni kell, amelyet az adatbázis mentési-helyreállítási stratégiájának a dokumentálásával tehetünk meg. Ehhez kapcsolódóan soroltunk fel vezérelveket és tanácsokat.
A fejezet végén alternatívákat soroltunk fel az adatbázis mentésére és helyreállítására, mint a tartalék adatbázisok, a másolatok, és a lemeztükrözés.
5. Ellenőrző kérdések
1. Hogyan csoportosítottuk az adatbázishibákat?
2. Mi az a képmásolati mentés?
3. A képmásolati mentés készítésének gyakoriságához milyen két legfontosabb tényezőt kell figyelembe venni?
4. Mit jelent a teljes és az inkrementális mentés? Mi a különbség közöttük?
5. Milyen szemcsézettséggel menthetjük az adatbázis-objektumait?
6. Szükséges-e menteni az indexeket? Miért?
7. El lehet-e érni az adatbázist a mentés alatt?
8. Mit jelentenek a forró mentés és a hideg mentés kifejezések?
8. fejezet - Adatbázismentés
9. Miért problémásabb a forró mentés?
10. Miért szükséges és hogyan tudunk konzisztens helyreállítási pontot létrehozni?
11. Mikor készítsünk konzisztenciapontot?
12. Szükséges-e a naplót menteni? Miért? Hogyan?
13. Hogyan lehet az adatbázis-naplózás segítségével támogatni a helyreállítást?
14. A mentés ütemezéséhez milyen kérdéseket kell feltenni a cégünknél?
15. Mi befolyásolja azt, hogy milyen gyakran kell képmásolati mentést készítenünk? Hogyan?
16. A táblabeli adatokon kívül mi az amit még mentenünk kell? Miért?
17. Az adatbázis-kezelő rendszer mentési segédprogramján kívül még milyen más eszközökkel tudunk adatbázismentést készíteni?
18. Miért szükséges dokumentálni az adatbázis mentési-helyreállítási stratégiáját?
19. Milyen vezérelvek vannak az adatbázis mentési-helyreállítási stratégiájának elkészítéséhez?
20. Milyen alternatívák léteznek az adatbázis mentésére és helyreállítására?
9. fejezet - 9. fejezet - Adatbázis-helyreállítás
Ha probléma történik az adatbázisban, és az adatbázis-adminisztrátor nem tudja gyorsan megoldani, akkor a cég adatai lehet, hogy elérhetetlenné válnak, ami a cégnek anyagi veszteséget okoz.
Ahhoz, hogy az anyagi veszteség elkerülhető legyen, az adatbázis-adminisztrátornak az adatbázisban történő problémára nagyon gyorsan kell tudnia reagálni. Így biztosítani tudja, hogy a cég üzleti folyamatai folyamatosan elérjék az adatbázist.
Azonban az adatbázis-adminisztrátor reagálási képessége nem csak azon múlik, hogy milyen gyorsan tud helyreállítani. A nehezebb feladat az, hogy a problémát fel kell tudni ismerni, és meg kell rá találni a megfelelő megoldást. Így az adatbázis-helyreállítás nagyon összetett feladat lehet, amely sok hibalehetőséget rejt magában és nehéz megfelelően megvalósítani.
A helyreállítás sokkal többet foglal magában, mint egyszerűen helyreállítani az adatok egy olyan képét, amely egy korábbi időpillanatban előállt. Az adatbázis-helyreállítás azt jelenti, hogy egy probléma előtti időben fennálló állapotba állítjuk az adatokat vissza. Gyakran a helyreállítás az adatok visszatöltése mellett azt is magában foglalja, hogy az adatbázisban történt, helyes változtatásokat újraalkalmazzuk a megfelelő sorrendben.
Az adatbázis-adminisztrátor ehhez képmásolati mentéseket és az adatbázisnapló-állományokat használhatja.
A sikeres helyreállítás egy olyan előző állapot elérése, amely a múltban fennállt, és amelyet el akarunk érni. Ez az állapot lehetett akár a múlt héten, a múlt hónapban. Ha megfelelően megterveztük a mentési stratégiánkat, akkor képeseknek kell lennünk a helyreállításra minden lehetséges hiba esetén.