Az adatbázis-adminisztrátornak különböző területeken változatos feladatokat kell elvégeznie ahhoz, hogy egy cég adatai és adatbázisai hasznosak, használhatóak, elérhetőek, és korrektek legyenek. Ezek a területek magukban foglalják az adatbázistervet, a teljesítménymonitorozását, a hangolást, az adatbázis-elérhetőséget, a biztonságot, a mentést és a helyreállítást, az adatintegritást, a migrációt és igazában mindent, ami érinti a cég adatbázisait.
5.1. Adatbázisterv
A relációs adatbázisok megfelelő tervezéséhez és létrehozásához az adatbázis-adminisztrátornak meg kell tanulnia a relációs tervezést és ragaszkodnia kell a bevált gyakorlathoz. Az adatbázis-adminisztrátornak meg kell értenie a relációs elméletet és a relációs adatbázis-kezelő rendszer (Relational Database Management
1. fejezet - Az adatbázis-adminisztrátor
System, RDBMS) jellegzetes eszközrendszerét, amelyeket az adatbázis létrehozásakor használ. Az adatbázisterv megköveteli a koncepcionális és logikai adatmodellezési technikák alapos megértését. Egy relációs adatbázis tervezésében alapvető az ER modell elkészítésének és értelmezésének a képessége.
Az adatbázis-adminisztrátornak képesnek kell lennie egy logikai adatmodellt fizikai adatbázisba leképezni. Az adatbázis-adminisztrátornak törekednie kell arra, hogy az általa létrehozott adatbázisterv és annak a fizikai leképezése az adatbázis-alkalmazások és a kliensek számára az adatbázis teljes élettartama alatt jól használható legyen.
Az tervezés ugyan fontos ismeret az adminisztrátor számára és az optimális adatbázis-tervezés fontos, de az adatbázis-adminisztrátor feladatkörének az adatbázis-adatbázis-tervezés csak egy kis részét teszi ki.
Egy adatbázis-adminisztrátor több időt tölt adminisztrálással és hangolással, mint adatbázisok tervezésével és építésével.
A következő feladatokat a jegyzet a későbbiekben egy vagy több fejezetben részletesen tárgyalja:
• Teljesítménymonitorozás és hangolás,
• Elérhetőség,
• Adatbázis-biztonság és feljogosítás,
• Mentés és helyreállítás,
• Adatbázis-kezelő rendszer verziómigrációja.
Ez utóbbi témakört egyrészt az Adatbázis-környezet létrehozása című fejezetben, másrészt a Változáskezelés című fejezetben találhatjuk meg.
5.2. Adatintegritás
Az adataink tárolásához az adatbázist különböző szempontok szerint kell megtervezni. A megtervezésnél azt is figyelembe kell venni, hogy az adatokat olyan módon tároljuk, hogy azok ne sérüljenek és ne romoljanak meg.
Ehhez az adatbázis-kezelő rendszer eszközrendszerét kihasználva az adatbázis-adminisztrátor integritási szabályokat alkalmaz az adatainkon. Az adatbázisoknál háromféle integritásról beszélhetünk: a fizikai, a szemantikai és a belső integritásról.
A fizikai integritást az adatbázis-kezelő rendszer eszközeit használva lehet alkalmazni, mint például a tartományok és az adattípusok megadása. Az adatbázis-adminisztrátor kiválasztja a megfelelő adattípust a táblák egyes oszlopaihoz. Ez a művelet biztosítja azt, hogy csak annak a típusnak megfelelő adatok lesznek tárolva abban az adatbázis-táblabeli oszlopban. Az adatbázis-kezelő rendszer kikényszeríti az adatintegritást a típusokra vonatkozóan. Egész típusúként definiált oszlopban csak egész értékeket tárolhatunk. Ha nem számot vagy nem egész típusú értéket szúrunk be az oszlopba, akkor az hibát fog okozni. Az adatbázis-adminisztrátor további megszorításokat adhat meg, hogy még jobban meghatározza annak az adatnak a típusát, amelyet az adatbázis-táblabeli oszlopban lehet tárolni. A legtöbb relációs adatbázis-kezelő rendszer biztosítani tudja a következő típusú megszorításokat:
• Hivatkozási megszorítás, amelyet arra használ az adatbázis-adminisztrátor, hogy megadja azokat az oszlopokat, amelyekkel a táblák közötti kapcsolatot definiálja. A hivatkozási megszorítást a hivatkozási integritás megvalósítására használjuk.
• Egyediségi (Unique) megszorítás, amely azt biztosítja, hogy egy oszlop vagy oszlopok halmazának értékei csak egyszer fordulnak elő egy táblában.
1. fejezet - Az adatbázis-adminisztrátor
• Ellenőrző (Check) megszorítás, amelyet akkor használ az adatbázis-adminisztrátor, ha egy összetettebb megszorítási szabályra van szüksége egy tábla oszlopán vagy oszlopainak halmazán. Tipikusan SQL-lel definiáljuk, és egy feltételt határozunk meg vele azokra az értékekre, amelyek egy oszlopon vagy egy oszlop halmazán megengedhetőek.
A szemantikus integritást sokkal bonyolultabb felügyelni és kevésbé könnyű definiálni. A szemantikus integritásra példa az adatok minősége az adatbázisban. A legtöbb esetben nem elegendő a fizikai integritási szabályokat megadni ahhoz, hogy pontosan leírjuk, hogy milyen adatokat kívánunk tárolni. Az adatminőség biztosításához még más egyéb módszerekre is szükség van. Például egy ügyfél adatbázis nagyon gyenge minőségű, ha az ügyfél rekordok 25%-ánál rossz címet vagy telefonszámot tartalmaz. Nem létezik olyan fizikai módszer, amely szisztematikusan biztosítani tudná az adatok pontosságát. Az adatminőséget megfelelő alkalmazáskódokkal, üzleti fogásokkal, és különleges adatpolitikával, illetve adattisztítással és jól definiált folyamatokkal lehet támogatni. Másik példa a szemantikus integritásra a redundancia. Ha egy adatelem az adatbázisban redundánsan van tárolva, az adatbázis-adminisztrátornak dokumentálnia kell ezt a tényt és dolgoznia kell azon, hogy a redundáns adatokat valamilyen módon szinkronizáltan tartsa.
A belső integritást az adatbázis-kezelő rendszer a belső struktúrákban és kódokban lévő hivatkozások és mutatók konzisztenciájának biztosításával tartja fönn. A legtöbb esetben az adatbázis-kezelő rendszer jól végzi a munkáját ezen a téren. Az adatbázis-adminisztrátornak tisztában kell lennie a belső integritás fontosságával, és azt is tudnia kell, hogy hogyan birkózzon meg azzal, ha az adatbázis-kezelő rendszer ezen a téren hibázik. Az adatbázis-kezelő rendszerbeli belső integritás létfontosságú a következő területeken:
• Indexkonzisztencia: egy index igazából nem más, mint adatbázistáblák adataira mutató mutatók rendezett listája. A rendezés az adatbázistábla valamely oszlopa vagy oszlopai szerint történik. Ha valamilyen okból az index nem lesz az adatokkal szinkronban, akkor indexelt eléréskor nem biztos, hogy az adatbázis-kezelő rendszer a megfelelő adattal tér vissza. Az adatbázis-adminisztrátornak vannak olyan eszközei, amelyekkel ellenőrzi és kijavítja ezeket a hibákat.
• Mutatókonzisztencia: Néha a nagy multimédiás objektumok nem ugyanabban a fizikai állományban vannak tárolva, mint a többi adat. Ebben az esetben az adatbázis-kezelő rendszer mutatóstruktúrát használ arra, hogy a multimédiaadatokat szinkronban tartsa az alaptábla adataival.
• Mentési konzisztencia: Néhány adatbázis-kezelő rendszer esetenként helytelen mentési másolatot készít, amely a helyreállításkor nem használható. Fontos, hogy ezeket az eseteket az adatbázis-adminisztrátor felismerje és kijavítsa.
5.3. Ezermester
Az alkalmazások központjában az adatbázis áll. Ha az adatbázis nem megy, az alkalmazások sem mennek, és akkor az üzlet sem megy. Ezért áll az adatbázis-adminisztrátor is az üzlet középpontjában.
Az adatbázisok az IT infrastruktúra majdnem minden komponensével kapcsolatban állnak. Az IT infrastruktúra magában foglalhatja a következőket:
1. fejezet - Az adatbázis-adminisztrátor
• különféle tárolási hardverek, mint például szalagos egység
• nem adatbázis-kezelő rendszerbeli adathalmaz- és állománytárolási technikák
• adatbázis-adminisztrációs eszközök
• rendszerkezelő eszközök és keretrendszerek
• működést vezérlő szoftverek, mint kötegelt ütemező szoftver
• szoftverelosztó megoldások
• internetes és webes adatbázisok és alkalmazások
• kliens/szerver fejlesztési technikák
• objektumorientált és komponens alapú fejlesztési technológiák és technikák
• a számítási kapacitásért felelős számítógép
Lehetetlen mindezeket a technikákat jól megtanulni, de az adatbázis-adminisztrátornak szükséges némi ismerettel rendelkeznie ezekről a területekről. És ettől sokkal fontosabb, hogy az adatbázis-adminisztrátornak tudnia kell néhány olyan embernek a telefonszámát, aki szakértő az adott területen. Ha az adatbázis-adminisztrátor hibát észlel az adatbázis elérésében vagy a teljesítményében, és az ok nem az adatbázisból ered, akkor találnia kell olyan szakembert, aki segít megoldani az adott problémát vagy tudnia kell, hogy a hibát hova kell jelentenie.