Az élelmiszerfogyasztást jellemző tendenciák hazánkban

A hazai élelmiszerfogyasztás szerkezetét elemezve elmondhatjuk, hogy Magyarországon is elindultak jelentős változások, átalakulóban van az élelmiszerek iránti kereslet összetétele. A változásokat részletesebben a 3. táblázat segítségével követhetjük nyomon. Az 1989. évet a magyar élelmiszerfogyasztás mennyiségi csúcspontja miatt választottuk, majd a változás tendenciáját az ezredforduló adatai mutatják és végül a jelen (a rendelkezésre álló legfrissebb kimutatások) adatait szemléltetjük.

3. táblázat Az élelmiszerek és élvezeti cikkek fogyasztása Magyarországon három kiemelt évben

Fogyasztási adatok Változások (%) Megnevezés

Forrás: Élelmiszermérlegek és tápanyagfogyasztás 2004, KSH adatai alapján saját számítások

Az elmúlt 15 évben elindultak pozitív irányú változások a magyar lakosság élelmiszerfogyasztási szerkezetében. Ezen időszakban a hazai táplálkozás a táplálkozási ajánlások irányába változott, valamelyest igazodva a fejlett országokban tapasztalható fogyasztási szerkezethez. Meg kell jegyeznünk azonban azt is, hogy ebben a folyamatban a fizetőképes kereslet alakulása is jelentős szerepet játszott. Megállapíthatjuk, hogy növekedett a zöldségek és gyümölcsök, továbbá a növényi olajok és a burgonya fogyasztása.

Nagymértékben csökkent az állati eredetű zsiradékok felhasználása, de még így is európai összehasonlításban a legmagasabb értéket hazánk mutatja. Ezen kívül jelentősen visszaesett a cukor és egyes élvezeti cikkek (sör, égetett szeszes italok, dohány) fogyasztása. Mindezen javuló tendenciákat azonban erőteljesen gyengíti a hal, a tejtermékek és húskészítmények lényegesen alacsonyabb fogyasztási szintje.

A 2004. évi adatokat viszonyítva az ezredforduló fogyasztási adataihoz, jelentősebb mértékű fejlődésbeli megtorpanás látható, tehát a 2000-ig bekövetkező pozitív elmozdulás több termékcsoport esetében (például hústermékek, zöldség és gyümölcstermékek) stagnálni látszik Ennek hátterében alapvetően gazdasági tényezők húzódnak meg.

Amennyiben a hazai élelmiszerfogyasztás szerkezetét az Európai Unió országaihoz viszonyítjuk (M2 melléklet táblázata alapján), akkor az előzőekben bemutatott pozitív irányú trendeket el tudjuk helyezni európai összehasonlításban, illetve rávilágíthatunk a negatív tendenciákra is.

A kilencvenes évekre a fejlett európai országok élelmiszerpiaca mennyiségi szempontból telítetté vált. Miközben az egyes országok fogyasztási színvonala eltér egymástól, azért megfigyelhetőek közös fogyasztási szokások is, melyek alapvetően az egészséges táplálkozási irányelvek hatására és a kulturális érintkezésből fakadóan alakultak ki. Ugyanakkor minden országnak vannak különlegességei, hagyományos termékei és a tájjellegű adottságokból következő étkezései szokásai. Hagyományosan jelentős halfogyasztók a portugálok, a spanyolok, és az észak-európai országok. Kiemelkedő zöldség- és gyümölcsfogyasztók a görögök, a hollandok, az olaszok. A tejtermékfogyasztás tradicionális bázisai Hollandia, Írország, Finnország és Svédország. A növényi olajok fogyasztásának tekintetében a mediterrán államokat kell kiemelni.

A hazánk élelmiszerfogyasztási adatait az EU-15 tagállamokhoz viszonyítva – M2 melléklet adatai alapján - a következő megállapításokat tehetjük:

- megközelítőleg hasonló a hús-, a cereália-, a cukor és a burgonyafogyasztás;

- rendkívül alacsony a halhús fogyasztása;

- az átlaghoz képest is jóval alacsonyabb a tejtermékfogyasztás, megközelítőleg fele a svédek és a finnek fogyasztásának;

- az állati zsiradék fogyasztás duplája, mint az EU-15 országok esetében;

- a gyümölcsfogyasztás jóval alatta marad az átlagos értéknek, míg a zöldségfogyasztás tekintetében közelítjük az átlagot.

Az előzőekben már megjelenített születéskor várható élettartamot és az élelmiszerfogyasztás szerkezetét összehasonlítva (4. táblázat) a következőkben azt vizsgáljuk meg, hogy a rendkívül rossz magyar egészségügyi helyzet mennyire magyarázható a táplálkozás oldaláról, illetve a termékfejlesztés fő irányai ennek megfelelően hogyan határozhatók meg.

4. táblázat A születéskor várható élettartam (2004) és az élelmiszerfogyasztás (2003) közötti kapcsolat néhány kiemelt országban

Születéskor

Skandináv és északi államok

Svédország 78 83 77 34 378 11 19 14 193

Egyéb fejlett nyugat-európai országok

Ausztria 76 82 112 15 300 13 18 18 227

Hollandia 77 81 67 24 329 16 9 18 255

Németország 76 82 85 15 256 12 22 17 204

Magyarország 69 77 89 3 169 17 28 16 188

Forrás: WHO, 2006; Élelmiszermérlegek és tápanyagfogyasztás 2004, KSH

A férfiak és a nők születéskor várható átlagos élettartama egyes földrajzi régiókon belül, pl. Skandináviában, vagy a mediterrán országokban közel azonos. Ez az azonos táplálkozási kultúrára, azon belül is az egységes és tudatos életmódra és táplálkozásra hívja fel a figyelmet. Nagyon magas a tej –és tejtermékfogyasztás az északi és skandináv országokban, az egyéb fejlett nyugat-európai országokban, valamint Spanyolország kivételével a mediterrán térségben is. Szembetűnő a rendkívül magas halfogyasztás minden tengerrel rendelkező ország, így jellemzően a mediterrán térség és skandináv államok esetében. A mediterrán

országok lakói az átlagosnál jóval több növényi olajat fogyasztanak, miközben az állati zsiradék bevitel igen alacsony. Kivétel ez alól Franciaország, ahol megegyezik a növényi olaj/

állati zsiradék arány.

Magyarország a felsorolt államok közül utolsó a hal –és tejtermékfogyasztásban, valamint utolsó előtti a zöldség és gyümölcsfogyasztásban. Első az állati zsiradék bevitelben, mely alapvetően felelős a különböző anyagcsere-betegségek és táplálkozási elégtelenségek kialakulásáért.

A skandináv államok lakóinak kedvező életkilátásai szorosan összefüggnek az életmóddal, a tiszta környezettel és a helyes táplálkozással. A mediterrán országokban alapvetően magas a növényi olaj–és halfogyasztás, valamint a zöldség-és gyümölcsfogyasztás, azaz a pozitív táplálkozási szokások jellemzőek. Magyarország számára mindkét térség példaértékű, ezért a táplálkozási szokások megváltoztatására vonatkozóan sok pozitív példát tudunk meríteni (SZAKÁLY, 2004).

Mindezen tendenciák mellet azért nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy Magyarországon igen alacsony az egészségesen táplálkozók aránya. A GFK HUNGÁRIA (2006) adatai szerint a lakosság 13%-a táplálkozik egészségtudatosan.