Vas vármegyében, szent-benedeki apáturságban, szombat
helyi püspökségben.
Ama dicső emlékű Mária tisztelője, országunk nagynevű nádora, nemzetségének első herczege, Eszterás Pál, 1696. M én n y e i K o r o n a czimü ritka könyvének 125. lapján, 147. szám alatt igy értekezik : „Kemenes alatt Dömölkön, Ságh he
gyén alul épittetett ezelőtt 250 esztendővel, tehát 1446-ban egy klastrom sz. Benedek szerzetének, hol egy igen csudálatos hold. Szűz képe vala.
Mely azután a hadak miatt elpusztulván, egyideig minden ájtatosság nélkül állott; mindazáltal most újabban a régi buzgóság kezd virágozni Isten ál- tal.“ — Eddig az ö szavai.
Fötiszteletü Yekerle Godefrid sz. Benedek- rendbeli dömölki mostani apátur, Győrött 1834.
nyomtattatott „Kis-czeli Zarándok" czimü köny
vében, Pausz Amand kis-czeli plébános után ekké- pen pótolja herczegEszterás Pál előadását : „Azt a képet, úgymond, midőn a pogány török Vasme
gyében mindent kipusztitott, rablott, felégetett, egy szerzetes pap, annak további tisztelete fenn
tartása végett, klastromának elpusztítása a lk a l
mával titkon elvitte magával, és Csallóközben, PozBonymegyében, Dienesd nevű helység templo
mában helyeztette."
Arról, hogy a nagyszombati káptalan, vagyis az akkor Nagyszombatban létező, esztergami fő
káptalan irótára eziránt némely okleveleket bir,
én ugyan semmi bizonyítást nem tehetek, ámbár 1830. esztendőben Dienesdben törvényes egyházi vizsgálatot is végezvén érseki hatalommal, rajta voltam, hogy erről is hiteles tudósítást szerezhes
sek. És igy a dienesdi bőid. Szűz képének eredete teltetik, 1729-ben hozzánk hozta stájerországi Nagy-Mária-Czelböl, Koptik Odo, szent Benedek szerzetese, annak előtte a salzburgi universitás- ban minden felsőbb tudományok doktora és taní
tója, az öreg czeli templom kincstartója. Ez a tu
dós és jámbor pap sz. Márton hegyén sokáig lak
ván, Sajghó Benedek föapáturtól dömölki apátnak neveztetett 1731-ben; és itt lakván, fáradhatatla
nul azon iparkodott, hogy a bőid. szűz Máriának, úgymint Magyaroszág Nagyasszonyának köteles hajdani tiszteletére, a körül levő híveket ott di
csérhetné, hol ellenkezőinek száma olyannyira el
szaporodott. Hét esztendeig folytatta ö éjjel-nap
pal e sz. kép előtt forró könyörgéseit, szerzetes három társait is hasonló ájtatosságra és igyeke
zetre vezérelvén, végre eltökélette magában, hogy jövendőben csak magános életet élvén, hátra le
endő napjait csupán Istenének s Mária tiszteleté
nek szentelendi. Ily szándékból 1739-ben néhai győri püspöktől, Szentgyörgy Adolftól (piarista szerzetestől) kinek akkor egész Yasmegye me
gyéjében vala, engedelmet kérvén és nyervén, kinn a mezőn jó egy negyedórára a poór-dömölki apáturságtól, előbb egy deszkából összeszegezett,
— 160 —
161
továbbá pedig egy köfalas kápolnát épített, mely
be ö a legdrágább kincsét, a Boldogasszony szo
bor-képét helyeztette, körül pedig bástya-formára sánczokat hányatott földből, ö pedig azokban csendesen, mint egy remete élt. Ugyanakkor a kápolna mellett egy kutat is ásatott, mely munka közben egy nehéz kő a kútba esvén, az ott dol
gozó egyénnek fejekoponyáját megrepesztette és agyvelejét is megsértette, úgy, hogy a mint az or sokára elöbbeni egészségére visszatérvén, még nehány esztendeig űzte mesterségét. Ezen kő most is egy vaslánczon függ a kis-czeli templomban a sz. Anna asszony tiszteletére szentelt oltárnál.
Erre az első csudatörténetre növekedett a keresz
tények között a bőid. Szüzhöz való tisztelkedés e szent kép e lő tt; de kivált 1745-ben, midőn május 14-ik és 18-ik napjain, az apátur otthon nem lé
tében, Zichy János, sághi plébános, e kép előtt a kápolnában a szentmise-áldozatot bemutatná;
mert akkor a szent kép szemeit többször fel
nyitni, behunyni, s fejével együtt mindenfelé for
dítani sokaktól nyilván láttatott, kik ezt azután a győri püspöktől rendeltetett egyházi vizsgáló
szék előtt letett hitök után bizonyították és val
a kis-dömölki mezön levő Boldogaszzony képéhez, és pedig annyira, hogy rövid idő alatt napjában több ezer buzgó zarándokokat lehetett ott szám
lálni; mire nézve az egyházi felsöség szoros tör
vényes vizsgálat után, először ugyan megparan
csolta, hogy azon tiszteletreméltó faragott képet, mint malasztokkal teljest, nyilvánvaló tiszteletre szabad legyen kitenni és kitétetni. E püspöki ren nagyprépost és Stehenics János, győri generális vicarius, vagyis püspöki helytartó előtt tettek volna vallást, következő végzést adott ki a győri püspök ö excellentiája : „Mi Vásonköi gróf Zichy Ferencz, Homonna örökös ura, az Isten és az apostoli sz. szék kegyelméből győri püspök, Györ- megye örökös főispánja, a császári királyi Felség titkos tanácsosa stb. ajánljuk mindnyájoknak, a kiknek értelmére e jelen levelünk jutand, üdvöz
lésünket és áldásunkat! Isten Ő Felségétől reánk bízatott lelkipásztori hivatalunk szorgalma arra ösztönöz minket, hogy alattunk levő Krisztus nyájától nem csak minden tévelygést és babonát eltávoztassunk, hanem egyszersmind a tiszta ájta tosságot, s mind Istenhez, mind az ö sz. Anyjához való buzgóságot a hívek sziveiben megtartsuk, sőt növeljük is. Erre nézve az anyaszentegyház
- 162 —
törvényeit, nevezetesen pedig a tridentomi szent gyülekezet rendeletéit, melyek a 25-ik ülésben a szentek segítségül hívásáról, és a szent ereklyék és képek tiszteletéről szabattak, meg akarván betű szerint is tartani; eltökélettük magunkban azon kérdést megvilágositni, mely néhány hónap előtt támadott, ha váljon azon fából faragott Bol
dogasszony képét, mely a dömölki mezőn, győri püspöki megyénkben, Vasmegyében, kemeuesaljai kerületben levő kápolnában van elhelyeztetve, lehet e csudálatos képnek mondani vagy nem ? Miután azért e kérdést püspöki törvényszékünk előtt, önmagunk elölülése alatt, szorosan a tri
dentomi szent gyülekezet rendszabásai szerint, a theologusok, s más tudósok által megvizsgáltat
tuk, s magunk is megvizsgáltuk volna; kitetszett a megeskettetett bizonyságok hites vallásából vi
lágosan, hogy e sz. kép előtt különféle nyavalyák
tól sokan azonnal megszabadultak, kik tett foga
dásból ide vették folyamodásukat, és a Mindenha
tótól a bőid. Szűz esedezése által segedelmet k é rte k , ifjak és vének, férfi és asszonyi nemből valók. Minthogy tehát ezen szent hely rendkívüli, és természetfeletti kegyelmekkel tündöklik, és minthogy az Isten (ki adományainak kincseit ott osztogatja, hol neki tetszik.) az ö hatalmas karjá
val ezen helyen különféle csudákat mivel, melyek törvényes vizsgálás utján meg vannak bizonyítva, hogy e fényeBkedö világosság az emberi feledé- kenység köble alatt el ne titkoltassék; annak- okáért nyilván valljuk és jelentjük Mária nagyobb tiszteletére ez országban és megyében, mely Má
jelentvén püspöki hatalmunkkal hivatalképen a tridentomi szent gyülekezet rendelése szerint, hogy e szent kép, mint csudákkal tündöklő kép nyilvános tiszteletre nem csak kitétethetik, de ki is tétessék. Melynek nagyobb hitelére e levelet aláírásunkkal és nagyobb pecsétünkkel is erősít
jük. Kelt püspöki várunkban, Győrött sz. András született Eszterházy Terézia herczegné, egy kő
kápolnát állíttattak. És ezen kápolnába vitte át az említett győri püspök, gróf Zichy Ferencz a kis-celi szent képet, a fennevezett méltóságok és több ezer ájtatos szemlélők jelenlétében, minden kigondolható illő fényes pompával, az 1746-dik
vén, az anyaszentegyház szándékára ájtatosan végzik a szokott könyörgéseket, egyszer eszten
dőn át akármely nap teljes búcsút nyernek, mint
— 1 6 4 —
az apostoli levél szól, mely marczius 22-én 1745- ben Rómában kiadatott.
Azon időtől fogva járnak e szent helyre nem csak Magyarország minden tájékiból, hanem a szomszéd tartományokból, magányos és csoportos zarándokok, úgy hogy több mint 30 ezerre megy azok száma esztendönkint. Akkor is, midőn 1786.
szent Benedek szerzete felséges II. József paran
csolatjára el volt oszolva, Dömölkön helyezvén egy plébános, több pap segédeivel, kik többnyire az eloszlatott szerzet tagjai valának, lelki szol
gálatot tettek szünetleuül, és gyorsan feljegyzet
ték azon kegyelemeseteket, melyekről hálaadó vallást tevének az oda jövő Mária tisztelői. Miután pedig halhatatlan emlékezetű fejedelmünk, I-sö Ferencz 1804-ben ezt a szerzetet is előbbi birto
kaiba, jussaiba s tartozásaiba visszahelyezteté, a dömölki apáturság is helyreállott, rajta lévén minden tőle kitelhető igyekezettel, hogy első ki
rályunktól, szent Istvántól, reánk örökségképen szállott Nagyasszonyunk tisztelete, e sz. és tőle választott helyen gyarapodjék, mint ezt a mostani érdemes apát Weckerle Godefrid ur tettleg nyil
vánítja.
A mennyei atya, ki a hozzá folyamodóknak jó lelket ad, terjeszsze e jó lelket mindazokra, kikre sz Benedek szerzetéből bizattatik a magyar ifjúság oktatása, nevelése; terjeszsze e jó lelket ezen növendékekre is! Valamint az ország zsen
géjében e szerzet által a magyar nemzet szivében az Isten anyjának, úgymint a magyarok Nagy
asszonyának tisztelete; úgy gyarapodjék e tisz
telet e szerzet által, mig a magyar magyar lesz.
— 165 —
16G
A B. SZ. MÁRIA KÉPE ROJTÖN, KŐSZEGI! MELLETT, A SZOMBATHELYI PÜSPÖKSÉGBEN,
167