A közköltészett ő l örökölt stílus és poézis
2. Antik mitológiai vonatkozások
Vigyázzon az Isten minden szükségünkre, Vigye bé lelkünket az örök életre, vivát!657
A bibliai vonatkozások sorában meg kell említenünk a 362. és 363. számú szövegeket. A 362.
vers a Pántzél János-énekeskönyvből való, és egy hálaadó, általános tartalmú fohász, imaszöveg. Rendhagyónak számító nyolcas versformája és egyedi tartalma miatt invariánsnak tekinthető, valószínűleg saját szerzésű egyedi szöveg. A kéziratban a …. Számú .-... vershez kapcsolódva, annak függelékeként szerepel.658 A 363. szöveg a Kisgyőri kéziratban szintén egyedi, változatok nélküli vers. Komoly hangvételű, Isten teremtő és megtartó hatalmáról szóló, tanító-oktató jelleg példázat, amely a vőfélyversek és a szerzőinek egyházi kötődéseire hívja fel elsősorban a figyelmet.
A lakodalmi költészet egyik közismert alkotása volt országszerte a Kánai menyegzőről szóló ének, amelynek számos észak-magyarországi változatát is ismerjük. A Jézus első csodatételeként számon tartott, lakodalmi kontextusban játszódó bibliai történet Bornemissza Péter prédikációiban is megjelent, majd első verses-énekes változatát a Kájoni-kódexben találjuk magyar és latin nyelven. Innen terjedt el az egész nyelvterületen, ponyvanyomtatványokon és kéziratos énekeskönyvekben egyaránt.659 Az általam átnézett forrásanyagban azonban nem találtam meg ezt a bibliai vonatkozású lakodalmi éneket.
szerzeményként írott (vagy más kéziratokból másolt) alkotás. Ennek megfelelően tapasztalható bennük a félrehallásból vagy félműveltségből eredő szövegromlás és a toposzok erőteljes folklorizálódása.
A legteljesebb, összefüggő történetként a lakodalom forgatókönyvének kontextusába helyezett mitológiai tematika a trójai mondakörből származó Páris és Heléna történet (162.
sz.). A menyasszonyfektetés kapcsán elhangzó, a menyasszonyt a násznéptől kikérő köszöntővers 2–5. versszaka elmeséli a trójai háború kitörésének okaként ismert eseménysort.
(Priamosz trójai király fia, Parisz csellel elrabolja Menelaosz spártai király feleségét, a szépséges Helenét.) A szöveg további versszakaiban ennek ellentéteként jelenik meg a már idézett Rebeka-történet, kifejezve ezzel a vakmerő leányszöktetéssel szemben helyesnek ítélt illő leánykérés elsőbbrendűségét.
2. Hallottátok hírét talán Helénának, Görögország régi híres lakosának, A természet egyik remek munkájának, Kit is szépségéért sokak imádának.
3. Akkor Priámus volt királya trónjának, Páris vala neve a király fiának.
Mely Páris hallván szépségét Helénának, Mesterkedett, miként tehetné társának.
4. De hogy rendes úton azt meg nem érhette, Mert Ménáhálus hált már akkor mellette, Helénáért magát kockára vetette,
Páris mégis őtet magáévá tette.
5. Ugyan is halljátok, mire vetemedett, Trónjából Melzena alá törekedett, Sőt Heléna után addig leselkedett, Hogy elvette, vele szerelmeteskedett.660
A szöveg érdekessége, hogy az általam feltárt, illetve összehasonlító párhuzamként áttekintett anyagban egyedül a kisgyőri kéziratokban található meg, és itt is a kései (19. század végi, 20.
század eleji) vőfélykönyvekben. Itt azonban nagy jelentőségű, mert a menyasszonyfektetés szokásmozzanatában az 1910-es évekig központi szerepet kapott ez a vers.661 Egyelőre úgy tűnik, hogy egy 1880 körül helyben keletkezett, talán éppen az első változatot jegyző Lengyel Károly által írott (vagy valahonnan kimásolt) szöveggel van dolgunk. Tanulságosak a három változatban előforduló mitológiai személy- és helynevek, amelyek a félrehallásból, félreértésből, nem pontos tudásból eredő szövegromlás tipikus esetei.662 Helené neve a legstabilabb, mindhárom változatban következetesen a magyarosabb hangzású Heléna formában szerepel. Parisz írásmódja a latinos Paris, illetve annak kiejtés szerinti magyarosított változatában Páris vagy Páriz. (Ugyanennek a névnek erős torzulása tapasztalható a 188. szövegben, ahol a Páris királyfival tengeren eveztem… helyett a szótagszámban is hiányos Barits fiával tengeren eveztem… olvasható.) Priamosz trójai király még ennél is bizonytalanabb, szerepel Priámus, Pirémus és Priamus formában egyaránt.
Hasonlóképpen variábilis Menelaosz spártai király, akinek neve már-már alig emlékeztet az
660 Lengyel Károly vőfélykönyve. Kisgyőr (Borsod vm.) 1880–1881. HOM NA 1530. 22–24. A LEÁNYT KIKÉRŐ A FEKTETÉSRE. Ks.: Nemes frekvencia, kedves jó uraim…[162.I.]
661 Klein Károly: Verses gyűjtemény. Kisgyőri szerzemények. Eger, 1913. HOM NA 305. 14–15.
662 A standard írásmód alapjául a folklorisztikában leginkább használatos kézikönyvet, a Tokarev-féle Mitológiai enciklopédia magyar kiadását vettem figyelembe. TOKAREV, SZ. A. 1988. I. 735–736.
eredetire: Ménáhálus, Melánus, Mémáláns. Az 5. strófa két helynevet is tartalmazó második sorában (Trójából Melzena alá törekdett…) Trója helyett kétszer is a félrehallott, ám így is értelmes trónja szerepel. A másik helynév (Melzena, Melzina, Melréna) beazonosítása, illetve a szöveg esetleges forrásának, további párhuzamainak, elterjedésének a vizsgálata a további kutatás feladata lesz.
A szövegek többi mitologikus stíluseleme közel sem ennyire koherens, mint a trójai mondakör négy versszaknyi, összefüggő felidézése. Jószerével egy-egy sor, fél sor, vagy gyakran csak egy-egy név felbukkanása jelenti a vőfélyversekben az antik vonatkozások megjelenését. Közülük egy jól elhatárolható szövegcsoportot alkotnak a vitézi-nemesi tematika jegyében fogant, hazugságverses motívumokban és toposzokban bővelkedő mulattató versek. Ezekben előfordul mind az ókori történelem, mind a görög-római mitológia harcos szereplőinek, hadvezéreinek, hőseinek és isteneinek a felvonultatása.
1. Halljunk szót uraim, szerencsés harcomra, Ki voltam és vagyok? Nagy Sándor vezére, Karjai, részei között híres kommendása, Dárius megszalajtó karja!663
***
6. Mert katonáimnak erejét szemléltem, A Mars piacából még eddig nem féltem, De szűz koronát, látjátok, elnyertem.
13. Akárki légy, azért úgy vigyázz magadra, Jó készülettel menj hűséges utadra.
Ész, tanács, pénz, fegyver, szív, nép kell a hadra, Herkules sem indul puszta kézzel vadra!664
***
1. Bölcs Jupiter, ki a földet igazgatod, Az ég csatornáit fel-alá forgatod, Mi az akaratom, előre tudhatod, Min igyekezem most, azt is sajdíthatod.
2. Kiszállt egy vitéz Marsnak mezejére, Villog a kard, legény kéne a végére.
Segélj meg Jupiter! Légy dolgom vezére, Szálljon áldás tőled mindnyájunk fejére!665
A Mars piaca, Mars mezeje szókapcsolat azért is érdekes, mert az általánosan harc mezejét jelentő kifejezés egy konkrét földrajzi névhez is kapcsolódik. A 19. században Szegeden Mars mezeje néven volt ismert a kaszárnya melletti tágas katonai gyakorlótér, amely országos vásárok színtere is volt egyben. A szegedi vőfélyek által gyakran használt (és egyes
663 Pántzél János énekeskönyve. Kecskemét (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.) 1838 körül. OSZK Oct. Hung. 416. 8–
9. MIKOR A MENYASSZONYT FÖLFÉKETŐZIK. Ks.: Halljunk szót uraim, szerencsés harcomra…[165.]
664 Ez a kisgyőri szöveg kérdéses datálású, mert az első változata mellett egy 1792-es bizonytalan évszám olvasható. Ezért itt a másik, későbbi változat biztosabb szövegét idézem. Verses gyűjtemény. Kisgyőri szerzemények. (Kisgyőr, Borsod vm.) Gyűjtötte Klein Károly. Eger, 1913. HOM NA 305. 17–18. KOSZORÚ KÖSZÖNTÉSE. Ks.: Minden rendből, karból kik ide gyűltetek…[166.II.]
665 Taktabáji vőfélykönyv, 1899–1905. HOM NA 7518. 97–100. KONYHATÁNCKOR MONDANDÓ VERS.
Ks.: Bölcs Jupiter, ki a földet igazgatod…[361.I.]
kiadásaiban a szegedi Vetró Lőrinc által szerkesztett) Alföldi vőfénykönyv hasonló verse feltehetően erre a piactérre utal.666
A következő szövegcsoport a lakodalom természetéből adódóan a női istenségeket, mindenekelőtt a vágy és szerelem istenét, Vénuszt helyezi a középpontba.
2. Flórával jártam én Vénusz kertében, Egy pár szép rózsaszál akadva kezembe.
Amelyet itt tartok, látjátok, kezembe, Kérem, fogadjátok közétek szívesen!667
***
1. Kedves húgomasszony, már ne halogassuk, Magunktól a menést ne is vonogassuk.
Hanem Vénus marsát újra megmutassuk, Húzd rá egy kevéssé, kedvünk hadd mutassuk!668
***
4. Elsőbben neveltek a kállai pusztán, Azután hizlaltak tatárka pelyváján.
De Jupiter apám engemet megszánt, Királlyá tett engem a Vénusznak házán.669
Ezekben a szövegekben azok az állandósult szókapcsolatként megjelenő frázisok érdemelnek külön figyelmet, amelyek nyilvánvalóan nem az antik mitológiából származnak, hanem annak folklorizálódása, popularizálódása révén alakultak ki és épültek be a vőfélyversekbe. Közülük a Vénusz kertje szókapcsolat abból a tradícióból ered, hogy Vénuszt a kertek és a virágok, a tavasz istennőjeként is tisztelték. A szövegben a Flórával való összekapcsolás is a virág és a kert-szimbolika alapján történik. (A szerelem és a virágoskert összefüggő motívumrendszere révén akár az európai lírai szöveghagyomány részeként is értelmezhetjük ezt a vőfélyverset.) A menyasszonyfektetés kapcsán elmondott versben szereplő Vénusz marsa feltehetően egy hangszeres dallam lehetett, amelyet a helyi hagyomány szerint mindig ilyenkor játszott a zenekar. A harmadik, hazugságverses összefüggésben megjelenő Vénusz háza kifejezés a római vallásban a Veszta-szüzek templomát jelentette; itt a mulattató vers funkciójának megfelelően a hetvenkedő vőfély kimeríthetetlen férfierejének tréfás kifejezésére szolgál.
A római istenek közül az alvilág ura, Plútó szerepel még helyenként a lakodalmi költészetben.
Előfordulása a cigánycsúfolókra jellemző, azokban a szitkozódó átokversekben, amelyekben a pokolra kívánják a zenészeket. (Plútó emlegetése a tréfás temetés lakodalmi és farsangi dramatikus játékainak szövegében is gyakori.)
21. Követem döghúson hízott testeteket, Hogy Plútó pokolba vigye lelketeket!
Elsőbb sütögesse ki a szemeteket,
666 BÁLINT S. 1957. 165.
667 Taktabáji vőfélykönyv. Taktabáj (Báj, Szabolcs vm.) 1899–1905. HOM NA 7518. 118. MIKOR A MENYASSZONYT BEVISZED AZ ASZTALHOZ VACSORAKOR. Ks.: Szerencsés jó estvét, érdemes uraim…[150.I.]
668 Lengyel Károly vőfélykönyve. Kisgyőr (Borsod vm.) 1880–1881. HOM NA 1530. 22–24, 1. Cím nélkül.
[Fektető vers] Ks.: Kedves húgomasszony, már ne halogassuk… [163.III.]
669 Taktabáji vőfélykönyv. Taktabáj (Báj, Szabolcs vm.) 1899–1905. HOM NA 109–112. MASKARA VERS.
Ks.: Szerencsés jó estvét, minden félreálljon! [327.I.]
Húzzon tüzes nyársra mind a négyeteket!670
A közköltészettől örökölt mitologikus stílus harmadik fő típusát azok a kvázi-mitológiai vagy pszeudo-mitológiai szövegelemek jelentik, amelyek formai-stilisztikai szempontból emlékeztetnek ugyan az antik történetekre és szereplőkre, de valójában (és a hallgatóság számára is köztudottan) tréfás célzattal írott parodisztikus alkotások. Ezek szépen példázzák azt a funkcióbeli különbséget, ami a biblikus és a mitologikus stíluselemek között megtalálható: míg a bibliai vonatkozások célja egy valós tartalom közvetítése, addig a mitologikus elemek csupán az archaizáló hangvételű deákos szövegek kapcsolódó formai- és stíluselemei. A fiktív személyek sorában Pulykadest és Kakudest már említettük a hazugságvers-jellegű tálalóversek kapcsán (241. sz.). Hasonló hozzájuk a káposztaköszöntő tálalóversek egy részében megjelenő Káp, azzal a különbséggel, hogy az ő személyéhez egy tréfás etimológián alapuló parodisztikus eredetmonda is kapcsolódik. A káposzta – Káp hozta szójáték eredetére vonatkozóan nincsen biztos adatunk, de a vőfélyversek tanúsága szerint a 19. században országszerte ismert lehetett.671 A másodikként idézett ponyvavers kapcsán érdekes, hogy a messziről hozott étel-ital toposzának jegyében, a kvázi-mitológiai Káp személyéhez kapcsolva még az ősi soron eurázsiai eredetű káposztát is újvilági növényként láttatja a vőfélyvers.
Én paradicsomban voltam, de messziről jöttem, Virágos kertnek gyümölcsét megettem,
Melynek közepébűl káposztát emeltem.
Kapa ajándékozta ezt híres káptalannak, Azért nevezik ezt is káposztának.672
***
Itt jön uraimék az étkek királya, Oly jó étel ez, hogy önmagát kínálja.
Hazánk büszkesége: úgy hívják – káposzta, Mert Amerikából a magját – Káp hozta.673
***
Itt a jó tál étel, a töltött káposzta,
Melyet országunkba Káp nevű pap hozta.
Szakácsnénk kolbásszal jól megfoldozta,
Gondolom vagy tízszer, nem csak egyszer sózta.674
***
Más tál ételt hoztam, amely régi fajta, Magját az egri Káp országunkba hozta.
Nálunk kevés termett, azt mindenki tudja, Azért a gazdánknak kerül nagyon sokba.675
670 Taktabáji vőfélykönyv. Taktabáj (Báj, Szabolcs vm.) 1899–1905. HOM NA 7518. 36–42. PÁNTLIKA FELKÖSZÖNTŐ, ÍGY MONDD EL. Ks.: Szerencsés jó estvét kívánok ez háznak…[167.III.]
671 Ezen a szójátékon alapuló, közkeletű kvázi-mitológiai elképzelésekre építve ír erről egy rövid humoreszket Babits Mihály. BABITS M. 1987. 287–290.
672 Pántzél János énekeskönyve. Kecskemét (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.) 1838 körül. OSZK Oct. Hung. 416. 14.
A SZÁRMÁHOZ. Ks.: Én paradicsomban voltam, de messziről jöttem…[213. I.]
673 Legújabb vőfény köszöntések. Írta Vargyas Endre, kiadja Hennicke Rezső. (Győr, 1867.) OSZK 819.688.
MIKOR A KÁPOSZTÁT HOZZA. Ks.: Itt jön uraimék az étkek királya…
674 Taktabáji vőfélykönyv. Taktabáj (Báj, Szabolcs vm.) 1899–1905. HOM NA 7518. 91. KÁPOSZTA FELETT ÍGY SZÓLJ. Ks.: Itt a jó tál étel, a töltött káposzta…[216]