Öntanuló Webrendszerek
Nagy Zsolt <nzsolt@nyf.hu>
Nyíregyházi Főiskola
Manapság, amikor mindenki WEB 2.0-ás weblapot szeretne cégének, vagy éppen WEB 2.0-ás weblapon éli közösségi életét, egyre gyakrabban felmerül mind a fejlesztők, mind a tulajdonosok részéről a következő kérdés: Hogyan szolgáltassunk a látogatóknak olyan információt, kínáljunk olyan terméket, szolgáltatást, amely számára a legmegfelelőbb, mindezt intelligens módon, a legkevesebb felhasználói beavatkozást megkövetelve, automatizált módon.
A kérdés nem is olyan egyszerű. Mára az Internet lett az elsődleges információ forrás, mely ráadásul exponenciálisan növekszik. Ma már fiatalok és idősek egyaránt közösségi oldalakon keresztül kommunikálnak egymással, az Internetről gyűjtenek információt akár tanulásról, akár tudományról, vásárlásról, szórakozásról vagy pihenésről van szó. Az általános weblapok ideje már rég lejárt, a mai weblapok már webalkalmazások, rengeteg WEB 2.0-ás szolgáltatással és információval.
Jelen előadásban a szerző bemutatja, milyen technológiákkal lehet a mai weblapokat intelligenssé, öntanulóvá tenni, hogyan alkalmazhatóak ezen technológiák az üzleti élet vagy épp a tudomány egyes területein. Valós példákon keresztül bemutatja azon saját algoritmusokat, melyek a weblapot menet közben alakítják át, formálják a látogató képmására, ízlésére.
Energiahatékonyság és menedzsment nagy teljesítménysűrüségű szervertermekben
Szarka Attila <attila.szarka@apc.com>
APC
Napjainkban a hagyományos adatközpontok, szervertermek üzemeltetőinek olyan kihívásoknak is meg kell megfelelniük mint:
-nagy teljesítménysűrüségű alkalmazások használata -rejtett kapacitások kiaknázása
-hatékony energia felhasználás
Hogy a kihívásokra adott válaszok a helyes irányba mutassanak, a döntséhozóknak információra van szükségük!
Az APC adatközponti auditja feltárja a szervertermek erős és gyenge pontjait és ezáltal hozzájuttatja a felhasználót a szükséges információhoz!
Előadásunk során részletesen beszélünk magáról az auditról valamint a kihívásokra adandó válaszokról is.
Videotorium: oktatási és tudományos videoportái
Kovács András <akov@niif.hu>
NIIF Intézet
Az előadás beszámol az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) TAMOP 4.1.3 projekt részeként fejlesztett tudományos és oktatási célú videoportái projektről, amely a felsőoktatási és tudományos közösség igényeihez illesztett videomegosztó portál kialakítását célozza.
Egy tudományos és oktatási célú kollaborációs videomegosztó portál kiváló lehetőséget biztosíthat a felsőoktatásban már évekkel ezelőtt megkezdődött, de elszigetelten, a rendelkezésre álló nemzetközi tapasztalatok/eredmények és műszaki sztenderdek alkalmazása nélkül ad-hoc jelleggel történő tartalomkészítés és szolgáltatás problémáira. Egy nyílt, országos szolgáltatás egységes és költség-hatékony platform lehet a felsőoktatási és kutatói közösség által készített digitális mozgókép-tartalom befogadására.
A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIF Intézet) 2003 óta rendelkezik videostreaming szolgáltatással, amelyet eredetileg a saját szervezésű események élő internetes közvetítésére, illetve a keletkezett felvételek archív célú szolgáltatására hozott létre. Röviddel az indulást követően látszott, hogy a kezdeményezés népszerű, és megfelelő tartalmi bővülés és kiterjesztett alkalmazás esetén nagy oktatási-kutatási potenciállal bírhat. A 2003 óta eltelt idő alatt több mint 1000 órányi felvétel keletkezett, amely mind az élő internetes közvetítés, mind pedig az archívum készítés és szolgáltatás területén óriási tapasztalatot halmozott fel.
Az előadáson beszámolunk a fejlesztés állapotáról, bemutatjuk a tervezett funkcionalitást, a rendszer architektúráját, a megalkotott metaadat modellt, valamint a rendszer lehetséges kapcsolódó pontjait.
Webes felületen hozzáférhető felhasználói e-mail napló szolgáltatás
Skopkó Tamás <skopkot@med.unideb.hu>
Debreceni Egyetem,Informatikai Szolgáltató Központ
A mai napig az egyik legnépszerűbb internetes szolgáltatás az SMTP alapú elektronikus levelezés. A megoldás gyökerei az internet gyermekkorába nyúlnak vissza, ma már azonban számos kihívással küszködik. Részben ezen hiányosságok miatt az utóbbi 10 évben dinamikusan növekvő kéretlen levélforgalom kering az interneten, amely egyre inkább megnehezíti az elektronikus levelezési szolgáltatás színvonalának biztosítását. Ezért egy korszerű levelezőrendszer első védelmi vonalát képező vírus- és spamszűrő alkalmazást folyamatosan hangolni kell. A hatásfok növelésének a hangolhatóság mellett a különböző szűrési technológiák kombinációjának alkalmazása (RBL, szürkelistázás, stb) is eszköze. A
felhasználók ugyanakkor joggal várják el, hogy miközben postafiókjukat ne árassza el a szemét, legitim levelezésük se vesszen el. Emellett a hozzáférés történjék valamilyen felhasználóbarát felületen.
Ezen elvárásoknak megfelelően egy olyan rendszert építettünk ki, amely egy saját fejlesztésű postfix after-queue filter és egy logfilter segítségével minden postafiókhoz köthető áthaladó e- mailt egy nagy tárolókapacitású külső szerveren tárol le és a levelekhez kapcsolódó metaadatokat egy relációs adatbázisban helyezi el. A hozzáférést a felhasználók számára egy kényelmes, szintén saját fejlesztésű Drupal-modulon alapú webes felülettel valósítottuk meg.
Az így összeállított rendszer - tárolókapacitástól függően - akár hetekre visszamenőleg is tárolni tudja a levélforgalmat, onnan a felhasználók megtekinthetik, lementhetik leveleiket.
Hozzáadott szolgáltatásként a napi levélforgalmat összegző kivonat (digest) is kipostázható az azt igénylő felhasználók számára.
A rendszer további jellemzője, hogy bizonyos keretek közt skálázható, valamint egy XML- RPC API-n keresztül lehetőséget biztosít további szervezeti egységek saját levelezőrendszerei üzemeltetőinek, hogy felhasználóik számára is elérhetővé tegyék ezt a szolgáltatást.
Előadásomban ezen rendszer koncepcióját szeretném ismertetni.
Szolgáltatási minőségfelügyeleti rendszer fejlesztése a HBONE hálózatban
Szulai Norbert <nszalai@scinetwork.hu>
SCI-Network zRt.
Az N1IFI 2010-ben jelentős beruházást végez a hálózati szolgáltatásainak szolgáltatói szintű felügyelhetőségére vonatkozóan. A HBONE rendszerben már évek óta folyik az alapvető teljesítményadatok gyűjtése. Valamennyi végfelhasználói összeköttetésről folyamatosan készülnek SLA jelentések. A meglévő InfoVista rendszer jelentős frissítését és bővítését célozza a folyó projekt. Ennek eredményeként az adatátviteli összeköttetések terheltsége, rendelkezésre állása, a válaszidők mérése, valamint az egyes kiesések naplózása megoldásra kerül. A gyűjtött adatokról áttekinthető grafikus és táblázatos adatok készülnek, melyeket web felületről könnyen el lehet érni. A napi, heti és havi összegző riportok a HBONE felhasználók számára garantálják a magas színvonalú, minőségi szolgáltatás paramétereinek ellenőrizhetőségét és a vállalt SLA paraméterek betarthatóságát.
Webes tudásmegosztó alkalmazások hatása a klasztertagok együttműködésére
Korotij Agnes <agnes.korotij@kovex.hu>
KOVEX-Computer Kft.
Kovács Zoltán Csaba <zoltan.kovacs@astrid.hu>
DEKUTNPO
Kovács Zsigm ondZsolt <ziggy.kovacs@dekut.hu>
DEKUTNPO
Előadásunkban megvizsgáljuk, hogy milyen szerepet tölthetnek be a korszerű tudásmenedzsment technológiák a klasztertagok együttműködésében. Bemutatjuk, hogy a szemantikai adatmodellek és a szemantikus web alkalmazások figyelembevételével kialakított technológiák kedvező feltételeket teremtenek a vállalati információs vagyon rögzítéséhez és megosztásához.
Tudásmenedzsment vagy tudáskezelő technológián rendszerint az ezredforduló környékén született, a tudás valamilyen fokú formalizálását segíteni hivatott szabványokat értjük, mint az RDF, OWL vagy Topic Maps. Ide sorolhatók azonban a korábbi „hagyományos” módszerek is, mint a glosszáriumok, tezauruszok vagy az enciklopédiák. Előadásunkban ismertetünk egy tudáskezelő technológiát, amely egyesíti a korszerű és a hagyományos megközelítések előnyeit, továbbá lehetővé teszi, hogy a fogalmakat ne hierarchikus rendben, hanem az emberi gondolkodáshoz hasonló, pszichológiailag megalapozott asszociációkra építő adatmodellek segítségével írjuk le. Mindez alkalmassá teszi a vállalati információs vagyon kényelmes és hatékony rögzítésére, a tacit tudás explicitté tételére. Célunk a tudás megragadása, használhatóvá tétele, ezért egy szemantikus technológián alapuló, humán interpretációra optimalizált rendszer kifejlesztésére teszünk javaslatot. Az a véleményünk, hogy a tudáskezelő technológiák azon tulajdonságát kell megragadnunk, hogy a tárgyat (fogalmat, témát) állítja középpontba és nem a dokumentumot.
Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy valós-e a tudásmegosztó technológiák iránti igény, azaz hajlandók-e a klasztertagok megosztani egymással tapasztalataikat, és ha igen, működésüknek melyek azok a területei, amelyeknek felfedése nem jelent hátrányt a piaci versenyben.
Megmutatjuk, hogy a valós életben a tudásmegosztás egy adott szervezeten belül is számos akadályba ütközik (emberi és technológiai tényezőktől függően). Szkeptikusok szerint a tudáskezelés mindössze 10%-ban múlik a technológián, 20%-ot tesznek ki a folyamatok, 70%-ot az emberek (Marc Baker, 1998). Úgy véljük, hogy a tudás átadását segítő, illetve akadályozó tényezők feltárása új fényben tüntetheti fel a tudáskezelő technológiák létjogosultságát, ezenfelül pedig érdemi előrelépést jelent a klasztertagok együttműködésében fellépő problémák megismerésében.
Fogalmak identitása a tématérképekben
Tóth Máté <toth.mate@oszk.hu>
Pécsi Tudományegyetem
Hernádi Bettina <Hernadi.Bettina@Gmail.com>
Miskolci Egyetem
Kovács Zsigmond Dr. <Kovacs.Zsigmond@Kovex.hu>
KOVEX-Computer Kft.
A tématérkép (Topic Maps) technológia egy számítógépes információ- és tudásmenedzsmentre vonatkozó ISO szabvány, amely az információs túlterheltség kezelését, a tudásmegosztást és bármilyen forrásból származó, valamint bármilyen típusú információ, jelentésen alapuló összekapcsolását szolgálja. A technológia a számítógépes tudásreprezentáció egy formája, amely széles körben alkalmazható web alapú információszolgáltatásra. Kezdetben gyakorlati problémák megoldására (üzleti dokumentumok indexeinek összefésülésére) használták, később vált világossá, hogy - hasonlóan a szemantikus web technológiákhoz - alkalmas lehet egy globális hálózati metaadat-infrastruktúra megvalósítására is.
A szemantikus technológiák közös jellemzője az identitásközpontúság, azaz hogy a fogalmak, amelyekről állításokat teszünk, rendelkezik egy számítógép és az ember számára is értelmezhető azonosítóval. Ezen azonosítók többszöri felhasználásával érhető el az alkalmazások közötti interoperabilitás, és ezek miatt hordozzák a szemantikus technológiák a világhálón közzétett tartalmak világméretű együttműködésének ígéretét.
A tématérképek szabványa PSI-k (Published Subject Identifier = Publikált tárgyazonosító) használatát írják elő a fogalmak identitásának biztosítására. A Publikált tárgyazonosító egy publikált tárgyindikátorra mutat, amely ember által is olvasható leírást tartalmaz egy adott fogalomról. A szabvány nem ad eligazítást arra vonatkozóan, hogy ezeknek pontosan milyen követelményeknek kell eleget tenni. Erre vonatkozóan egy OASIS ajánlás ad útmutatást. E szerint a PSI-nek URI-nak kell lenni; a publikált tárgyazonosítónak egy humán interpretációra alkalmas publikált tárgyindikátorra kell mutatnia; illetve ki kell fejeznie az egyedi URI-t, amely publikált tárgyazonosítóként használandó.
A szemantikus technológiák készen állnak arra, hogy a globális tudáscsere alapjául szolgáljanak, a fogalmak azonosítására azonban nem sikerült megnyugtató megoldást találni.
Elszigetelt projektek (pl. Ontopedia, OASIS), gyakran nem nyilvános vállalati PSI-tárak kísérlik meg a fogalmak egyértelmű azonosítását. Mindez nem biztosít alkalmazások határain átnyúló használatot, így ezen PSI-k nem jelenthetik az alapját egy globális hálózati metaadat- infrastruktúrának. Az előadás konklúziója, hogy a fogalmak identitásának kezelésében a szemantikus technológiák fejlesztői közösségei egy új Bábel tornyát építgetik.
Openmeetings Videokonferencia
Sztankovszky Bence <sztanyoo@gmail.com>
Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Az Openmeetings (http://code.google.eom/p/openmeetings/) egy ingyenes, nyílt forrású programcsomag. Segítségével böngésző és flash player elegendő videokonferenciákhoz való csatlakozáshoz.
A szoftver kliens-szerver architektúrán alapul. A kliens oldalon egy böngészőben futó Flash alkalmazás továbbítja az információt a szerver felé, illetve biztosít a felhasználó számára kezelőfelületet.
A szerver oldalon egy Javában megírt alkalmazás fut egy Red5 Flash kiszolgálóban. Az alapvető funkcionalitáshoz szükséges egy (PostgreSQL, MSSQL, DB2, Oracle, stb.) adatbázis szerver.
Az autentikáció alapvetően saját adatbázisból történik, de van lehetőség a felhasználók azonosítására LDAP-ból is.
A konferencia résztvevőinek lehetősége van a hagyományos kép és hang mellett chat, fájlfeltöltés, szavazás, rajztábla használatára is.
Lehetőség van „Előadás” típusú szobák létrehozására, ekkor az előadó kivételével a hallgatók csak megfigyelőként vehetnek részt.
Az előadás ismerteti az Openmeetings szerver és kliens architektúrát, az ezek telepítése és üzemeltetése közben szerzett tapasztalatokat, és néhány apróbb fejlesztést, amit szükségesnek látszott elvégezni a kódon.
Web archiválás automatikus módszerekkel
Kovács Péter <kovacs.peter@oszk.hu>
Országos Széchényi Könyvtár
A web a magyar kulturális élet lenyomata. Szükség van a hosszú távú megőrzésére. Az OSZK-ban már több éve stratégiai célkitűzés a teljes magyar web tartomány szüretelése.
Próbálkoztunk a web szelektív archiválásával is. A jelen előadásban egy már a tesztelési fázison túljutott automatikus szüretelési módszert szeretnénk bemutatni. Az előadásban érinteni fogjuk a módszer kiválasztásának körülményeit, a választott módszer összetevőit, hardver és szoftver környezetét, a tesztelés tapasztalatait, valamint demonstrálni szeretnénk az eddigi eredményeket is.
Óvodáskorban: 3 éves múlt az IPTV Magyarországon - beszámoló a hazai IPTV hálózatok üzemeltetéséről és felügyeletéről
Szemethy Tivadar <tivadar. szemethyúrnetvisor.hu>
NETvisor Zrt.
Bakay Árpád dr. <arpad.bakay@netvisor.hu>
NETvisor Zrt.
Az előadás az IPTV hálózatok felügyeleti és minőségbiztosítási kérdéseit tárgyalja, különös tekintettel annak hálózati (gerinc és elérési) vonatkozásaira.
A szerzők részt vettek (külföldi projektek mellett) mindkét Magyar IPTV szolgáltató felügyeleti rendszerének kialakításában, így első kézből számolnak be az IPTV rendszerek üzemeltetésének hazai és közép-európai tapasztalatairól. Rövid technológiai bevezető után áttekintjük az IPTV szolgáltató infrastruktúrát, és - elsősorban hálózatos szemszögből - megvizsgáljuk a jó minőségű szolgáltatás nyújtásához szükséges feltételeket. Elemezzük a leggyakoribb hálózati és berendezés-hibák, problémák hatását a felhasználó által tapasztalt minőségre, valamint összefoglaljuk a hazai szolgáltatóknál szerzett tapasztalatainkat.
Ismertetjük a tapasztalataink alapján kialakított IP MultiView felügyeleti rendszert.
HP vékony kliens megoldások az oktatás szolgálatában
Kocsis István <isti’an.kocsis@hp.com>
Hewlett-Packard Magyarország Kft.
Az előadás ismerteti a HP vékony kliens eszközeit valamint az azokhoz kapcsolódó kiegészítő alkalmazásokat és felügyeleti szoftvereket. A hardver eszközök mellett bemutatásra kerülnek a HP oktatási fókuszú megoldásai: a HP Image Manager, és közelmúltban megjelent HP MultiSeat.
Irat- és dokumentumkezelés elosztott, szolgáltatás alapú SaaS modellekben - GRID és Cloud irányok előnyei és hátrányai
Garami Gábor <GA BOR. GA RAMI@EGROGP.HU>
E-GROUPZRT.
Tihanyi Péter Dr. <peter.tihanyi@egroup.hu>
E-Group zRt.
Irat- és dokumentumkezelés elosztott, szolgáltatás alapú SaaS modellekben - GRID és Cloud irányok előnyei és hátrányai. Az előadás a következő témákat öleli fel:
• Dokumentum életciklus kezelés
• Domain modellek
• Jellemző adatbiztonsági előírások
• Hitelesítés és titkosítás
• Telepíthetőség, SaaS rendszerek és biztonsági kérdései
• Önköltség számítás alapelvek
• Minősítési eljárások és irányok