MC 179.368
19 .
IORSZÁGOS KONFERENCIA D e b r e c e n i E g y e t e m
DEBRECEN
2010. ÁPRILIS 7 - 9 .
TUTORIÁLOK 2010. ÁPRILIS 6.
KIVONATOK
ABSTRACTS
•
1111111
•C I S C O .
A NETWORKSHOP 2010 KONFERENCIA
KIEMELT TÁMOGATÓJA:
Cisco Magyarország
Alcatel-Lucent
ELSEVIER
m
* • T- ■ -Systems-
Microsoft
J
SYNERGONEZÜSTFOKOZATÚ TÁM OGATÓK
Alcatel-Lucent Magyarország Kft.
Elsevier B.V.
Hewlett - Packard Magyarország Kft.
IBM Magyarország Kft.
Magyar Telekom Nyrt.
BRONZFOKOZATÚ TÁMOGATÓK
Microsoft Magyarország Kft.
Synergon Rendszerintegrátor Kft.
TOVÁBBI TÁMOGATÓK
4D Soft Kft.
bySchneldar EUctrlc
DEXTER
Inform a tik a i kft.
JM e Corvina
♦Sun
ORACL6
Ex-Lh
'/irusBuster
APC
Dexter Informatikai Kft.
e-Corvina Kft.
Kovex Computer Kft.
SUN Microsystems Ex-Lh Kft.
VirusBuster
usiness
MÉDIAPARTNEREK
t í l l T c a f é
Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program (NIIF Program)
NETW ORKSHOP 2010 KONFERENCIA
D e b r e c e n i E g y etem
2010. ÁPRILIS 7 - 9 .
http://nws. niif.hu
http://www.niif.hu/rendezvenyek/networkshop http://www.conftours.mtesz.hu/nws2010
KIVONATOK ABSTRACTS
A konferencia helyszíne:
D
e b r e c e n iE
g y e t e m4032 Debrecen, Egyetem tér 1.
Tel:+36 (52) 512 - 900
www.unideb.hu
-} Uh m
H CITW J
Q . O I 0
KIVONATOK
ADATHALOZATI TECHNOLÓGIÁK ES FEJLESZTÉSEK
A HBONE 2009. évi fejlesztési eredményei
Farkas István <istvan@niifihu>
NIIF Intézet
A HBONE hálózatában 2009-ben is egy-két jelentősebb fejlesztéseket hajtott végre az NIIF Program.
Az előadás összefoglalja a legfontosabb műszaki eredményeket, bemutatja a felhordó hálózati technológiák jelenlegi helyzetét, koncentrálva a budapesti és vidéki fejlesztésekre.
Az előadás áttekinti a csatlakozott intézmények jelenlegi státuszát és kitér az egyes forgalmi trendek változására.
Az előadás rövid kitekintést ad az elkövetkezendő HBONE fejlesztési tervekről és elképzelésekről.
Kommunikáció villamos hálózaton keresztül
Vigh György <vigh.gyorgy@suli-soft-design.hti>
Magyar Posta Zrt.
2003 májusában a HomePlug Powerline Alliance, az elektromos hálózaton keresztül nyújtott kommunikáció megvalósítása mögött álló ipari szövetség egy új szabványtervezet kidolgozását jelentette be. Az új specifikáció - mely a HomePlug AV nevet kapta - a szórakoztatóelektronikai berendezések közötti kommunikációt egyszerűsíti le, közvetítő közegként az elektromos csatlakozást használva.
Azóta már több gyártó (pl. Belkin, Devolo, Linksys, MSI, NETGEAR, Philips, Sharp, ZyXEL, stb.) is foglalkozik olyan adatátviteli eszközök előállításával, amelyek nem igényelnek külön kábelezést, hanem a meglévő elektromos hálózatot használják.
Ezek a 220 V-os konnektorba dugható, a számítógépekhez USB vagy Ethernet felületen csatlakoztatható adapterek már egyre olcsóbbak nálunk is, biztosítva ez által a rugalmas hálózatépítési lehetőséget. Ott is alkalmazhatók, ahol a Wi-Fi - például vasbeton falak miatt - nem vagy csak korlátozott sávszélességgel használható. Tökéletes megoldás pincék, garázsok, kerti faházak vagy bármilyen távoli pont hálózati kapcsolatának biztosítására. Előnyős az alkalmazása műemlék jellegű épületekben, bérelt létesítményekben, irodákban (ahol nem áll rendelkezésre hálózati végpont, illetve nincs mód a hálózat bővítésére). Akár védelmi rendszerek, pl. kültéri videokamerák is kiépíthetők ily módon. A telefonvonal, az IPTV, s az internet is „meghosszabbítható” ezen eszközök segítségével.
A legegyszerűbb hálózat kiépítéséhez alig 5 percre van szükség, de egy videokamerás védelmi rendszer kiépítése se emészt fel 15 percnél többet. Ez az időtartam már a rendszer működéséhez szükséges szoftvertelepítést is felöleli.
A jellemző készülékek akár 200 Mbps sebességre is képesek, amely a ma elérhető vezeték nélküli kapcsolat kétszerese, de már kaphatók 1 Gbps sebességre alkalmas berendezések is. A biztonságot adattitkosítási lehetőséggel fokozták.
Egy ilyen hálózat kiépítésének a gyakorlati tapasztalatait kívánom megosztani előadásomban, figyelemmel az otthoni, az oktatási, illetve a munkahelyi alkalmazására.
Router virtualizáció és üzleti célú Internet forgalom a Debreceni Egyetemen
Gál Zoltán <zgal(a)jinideb.hu>
Debreceni Egyetem TEKITK Karsai Andrea <kandrea@fox.unideb.hu>
Debreceni Egyetem TEK ITK Bállá Tamás <ballat@dragon.unideb.hu>
Debreceni Egyetem TEK ITK
A Debreceni Egyetem számítógépei közötti adatkapcsolat az intézmény saját tulajdonában lévő optikai gerinchálózaton (UDNet) történik. Az 1993-ban Világbanki támogatásból épült, akkori nevű Debreceni Universitas városi optikai gerinc mára szálszámban és hosszban jelentős fejlesztéseken ment át. Az UDNet Internet kapcsolatát a közelmúltig kizárólagosan az országos felsőoktatási és közintézményi hálózat (HBONE) részét képező 10 Gigabit/sec és 2,5 Gigabit/sec sebességű optikai összeköttetések biztosították. A HBONE nagytávolságú, nagysebességű adatkapcsolatainak viszonylag alacsony átalány díja a kapcsolódó felhasználói intézmények profiljával magyarázható. Ennek érdekében a 20/2004. (V1.21.) számú kormányrendelet a HBONE vonalakon a profitorientált tevékenységet tiltja, amely viszont nem vonatkozik az intézmény saját belső hálózatán továbbított információkra.
A felsőoktatási törvény ugyanakkor támogatja, ösztönzi a felsőoktatási intézmények profitorientált tevékenységét. Ez számos konzorciális pályázati kiírás (Operatív Program) előfeltételeként is megfogalmazódik. A különböző gazdasági tevékenységek alapján a felsőoktatási intézmények és az ezekhez betelepülő, valamint az intézmény által létrehozott saját cégek egyaránt profit termelő adatkommunikációt kell, hogy végezzenek (árlisták, profit növelő információs portálok, stb.). Mivel e cégek saját működésük során az intézményhez egyre erőteljesebben kapcsolódnak, nyilvánvaló igényük, hogy az intézmény belső adathálózatát használják. A fenti kormányrendelet értelmében azonban az Internet hozzáférésüket csak Internet szolgáltatóktól, saját célra vásárolt vonalakon keresztül tudják biztosítani.
Előadásunkban a fenti probléma megoldásának műszaki részleteit ismertetjük. Kitérünk azon virtuális routing és switching mélyebb szintű mechanizmusokra, amelyek csak a CCNP szintet meghaladó ismeretek birtokában teszik lehetővé, hogy az intézményi gerinchálózati rendszer optimális fejlesztésével e látszólag két, egymásnak ellentmondó kommunikációs szabályozásnak egyszerre feleljen meg az egyetem egyre színesedő Internet-felhasználói profilja.
Hot spot rendszerek tervezési kérdései egyetemi környezetben
Trencsánszky Imre <amukai(ascinetwork. hu>
SCI-Network zRt.
Az egyetemi környezetre tervezett WLAN megoldás differenciált és priorizált hozzáféréseket kell hogy biztosítson a hálózati szolgáltatásokhoz és szerverekhez.
A SCI-Network által kínált rendszer egységes rádiós lefedettséget és vezeték nélküli differenciált és biztonságos hozzáférési lehetőséget biztosít a felsőoktatási intézmény valamennyi épületében.
A rendszer különböző szolgáltatásait az egyes karok vagy szervezeti egységek hallgatói és oktatói szabályozottan (pl. helyszín szerint és időben differenciáltan) érhetik el különböző prioritási és biztonsági szintű hozzáféréssel.
A többszörös, virtuális AP technológia alapján a szervezeti egységek rádiós hálózatai egymástól elkülönítve, de a teljes campusban meglévő lefedettséggel jelennek meg. (VLAN wireless környezetben)
Az egyszerű hálózati hozzáférés biztosításán túl, gondoskodni kell a diákok, tanárok, alkalmazottak, vendégek (vendégoktató, konferencia, továbbképzés) illetve egyes speciális alkalmazások (Voice over Wlan, video megfigyelő rendszerek egyes elemeinek vezeték nélküli hozzáférése, helymeghatározó rendszer, stb) forgalmainak biztonságos, strukturált és priorizált kezelhetőségéről is. Mivel a WLAN rendszerek az NHH előírásainak megfelelően az ún. ISM szabadon felhasználható frekvenciasávban (2,4 és 5,4 GHz) működnek, ezért a vezeték nélküli hálózat biztonságának megteremtése és folyamatos fenntartása alapvető követelmény.
Egy WLAN hálózat tervezésnél a felhasználói igények maximális kielégítésén túl, figyelembe kell venni az épület(ek) szerkezetét is, hogy a lefedettség, és a rendelkezésre álló sávszélesség a lehető legnagyobb legyen. A tervezendő hálózatnak a lehetőségekhez mérten úgy kell igazodni az intézmény meglévő hálózatának fizikai és logikai (IP struktúra, autentikációs rendszer stb.) struktúrájához, hogy a későbbi költséghatékony bővítésnek a lehetősége is adott legyen.
A rendszer elérését többféle technikával lehet korlátozni. A belső autentikáció alapját a meglévő RADIUS ill. LDAP adatbázis, illetve a külső felhasználókat nyilvántartó LDAP rendszer képezik. Ezek használatával beállítható, hogy a rendszer különböző szolgáltatásait az egyes karok, vagy szervezeti egységek hallgatói és oktatói szabályozottan érhessék el.
A hozzáférési pontok és a központi vezérlő között a kapcsolat lehet L2 és L3 szintű. Eleve routolt intézményi hálózatban célszerű L3 szinten kapcsolni az AP-kat a vezérlővel. Azokban az esetekben, amikor a felhasználói forgalmat a központi vezérlőn kívánjuk átvezetni, a hozzáférési pontok és a központi vezérlő között a gyártó saját, egyedi protokoll megoldásával kerül továbbításra.
A rendszer felügyeletét a komplex Wi-Fi rendszerek célzott támogatására fejlesztett központi menedzser állomás végzi. Ezen keresztül lehet áttekinteni és szabályozni az egyes access
pointok beállításait, rádiós karakterisztikáját, optimalizálható a használt csatornák kiosztása és a forgalmi terhelés.
A rendszer használatáról számos statisztika készíthető. Az egyes felhasználói session-ök adatairól call detail rekordok készülhetnek, amik alapján pontosan követhető az egyes felhasználók, vagy felhasználó csoportok által igénybevett erőforrások mértéke.
A hálózat védelme a rádiós hálózatok tervezésének és üzemeltetésének kritikus pontja, Az ajánlott piacvezető RF manager megoldás nem csak detektálni, hanem elhárítani is képes az vezetékes LAN oldali és RF támadásokat.
A HBONE+ projekt áttekintése - eredmények és aktuális fejlesztése
Mohácsi János <mohacsi@niifhu>
NI1F Intézet
A HBONE felhasználói körében felmerült igény az L2VPN (Layer-2 Virtual Private Network) szolgáltatásra. A felhasználóink igényekhez igazodva felmértük a lehetőségeket - mely eredményét az előadás részben tartalmazza - és ehhez mérten nyújtjuk immár két tagintézményünknek is ezt a fajta szolgáltatást Pilot jelleggel. Az előadásban a teljesség igénye nélkül bemutatásra kerül néhány L2VPN technológiai megoldás, és ezek felhasználási lehetőségük.
L2VPN szolgáltatás a HBONE-ban
Vágó Tibor <oreggin@niif.hu>
NIIF Intézet
A HBONE felhasználói körében felmerült igény az L2VPN (Layer-2 Virtual Private Network) szolgáltatásra. A felhasználóink igényekhez igazodva felmértük a lehetőségeket - mely eredményét az előadás részben tartalmazza - és ehhez mérten nyújtjuk immár két tagintézményünknek is ezt a fajta szolgáltatást Pilot jelleggel. Az előadásban a teljesség igénye nélkül bemutatásra kerül néhány L2VPN technológiai megoldás, és ezek felhasználási lehetőségük.
Az e-Infrastruktúrák változó szerepe az Európai Kutatási Övezetben
Bálint Lajos dr. <lajos.balint@niifihu>
N1IF Intézet
Az Európai Kutatási Övezet (ERA, European Research Area) fokozatos kiépülése gyökeresen új lehetőségeket teremt a kontinens tudományos kutatási aktivitása terén. A kutatók szabad mozgása, az integrált európai kutatási infrastruktúra erősödése, a kutatási programok és projektek össz-európai összehangolása, a tudományos információk szabad áramlása, valamint a globális kutatási kapcsolatok szélesítése és elmélyítése a társadalmi
gazdasági fejlődés egészére kihat és javítja Európa globális gazdasági versenyképességét.
Az ERA már az ezredforduló idején megfogalmazott céljai között egyebek mellett megjelent a világszínvonalú, integrált, hálózatba szervezett, Európa és a világ bármely részén dolgozó kutatási közösségek számára elérhető kutatási infrastruktúrák kiépítése, elsősorban az e- Infrastruktúrák új generációinak fejlesztése útján.
Az Európai Bizottság (EC) a kutatási infrastruktúrák vizsgálatára már 2007-ben létrehozott egy szakértői csoportot. Az Expert Group on Research Infrastructures záró tanulmánya nem csupán az infrastruktúrák jelentőségére hívta fel a figyelmet, de részletesen foglalkozott az infrastruktúra-fejlesztés kérdéseivel is, külön kiemelve az e-Infrastruktúrák szerepét.
Az EC Kutatási Főbiztosa által az ERA jelentőségét figyelembe véve életre hívott ERAB (European Research Area Board) 2009 októberi Stratégiai Előretekintésében az ERA-hoz kapcsolódó paradigmaváltás első pilléreként szerepel az erőforrások (emberi, szervezeti, infrastrukturális, információs, pénzügyi stb. erőforrások) össz-európai szintű integrálása, melynek elsődleges eszközét képezik az e-Infrastruktúrák.
Az állásfoglalások egybehangzóak: a kutatók közötti kommunikáció, a kutatási információk közzététele és elérhetősége, a nagy tömegű információ gondozott tárolása, a szétszórtan elhelyezkedő emberi és eszköz-erőforrások távoli hozzáférhetősége és kapcsolatrendszere, az így kialakuló virtuális kutatási közösségek működése valóban nem lehetséges fejlett e- Infrastruktúrák - hálózati, grid, számítási, tárolási/archiválási, valamint kollaborációs infrastruktúra-komponensek - nélkül.
A kutatási infrastruktúrák és e-Infrastruktúrák jelentőségére utal az ESFRI (European Strategy Forum for Research Infrastructures), az e-IRG (e-Infrastructures Reflection Group), az ENPG (European Networking Policy Group), és az ezzel hamarosan összeolvadó elnfraNet projekt össz-európai szintű működése is.
Az e-Infrastruktúrák erőteljes fejlődése az Európai Kutatási Övezet talán legfontosabb jellemzőjét fogja eredményezni: egy új szemléletű kutatás körvonalazódik, melyben a kutatók közös erőfeszítéssel, közös felelősségvállalással, valamint közös infrastruktúra segítségével dolgozó, magas kooperációs készségű, a korábbinál jóval meggyőzőbb rugalmasságú, jóval erőteljesebb mobilitású globális virtuális kutatási közösségeket alkotva dolgoznak.
Az e-infrastruktúrák fejlesztésének és működtetésének ebben a folyamatban a hagyományos kiszolgáló szerep ellátásából lépésről lépésre a kutatás eredményességét meghatározó kulcsszerep vállalására kell áttérnie.
ÚMFT projektek Pécsett
Uherkovich Péter <uherkovich.peter(á)pte.hu>
PTE
A PTE területén és látókörében a 2009-2011 években minden eddiginél több nagy lélegzetű, nagy informatikai tartalommal bíró projekt zajlik. Az Egyetem szervezetének átalakulása, az ÚMFT projektek és az EKF fejlesztések párhuzamosan zajlanak. Az informatikai fejlesztések az egyetem szinte minden területét érintik, és elsősorban az infrastruktúrában jelennek meg látványosan, a hálózat és a szerverfarmok tekintetében. A fejlesztések eredményeképpen egy megújult, korszerű, európai színvonalú egyetemet vizionálunk. Előadásomban az informatikai projektek helyi sajátosságként jelentkező összefüggéseire koncentrálok.
L2 hálózati összeköttetés megvalósítása IP gerinc felett a Cisco OTV technológiájával
Zeisel Tamás <tzeisel@cisco.com>
Cisco Systems Magyarország Kft.
Az előadás ismerteti a Cisco Overlay Transport Virtualization (OTV) technológiáját, melynek révén L2 kapcsolat biztosítható IP hálózatok felett. Ezen megoldás segítségével a hagyományosnak mondható Tunneling technológiák (EoMPLS, VPLS, L2TP stb.) nem igényel tunneling protokollt és egyszerű automatikus konfigurációt tesz lehetővé. A technológia előnye, hogy a MAC cím tanulás nem a Data Plane szintjén, hanem Controll Plane üzenetek segítségével történik. További előnyként jelentkezik, hogy mind hibaterjedés szinten mind Spanning tree szempontból szeparációt biztosít a két telephely között. A redundáns összekötetés (Multi Homing) esetén gondoskodik terhelés megosztásról.
Cisco ASR9000 - MoFRR: Gyors hálózatvédelmi mechanizmus multicast forgalomra
Nagy Tibor <tinagy(acisco.com>
Cisco Systems Magyarország Kft.
A multicast alapú videó továbbítás szolgáltatásbiztonságának javítására többféle technológia áll rendelkezésre. A legtöbb már létező és implementálásra került technológia a meghibásodott hálózati rendszerelem (link, path, node) hibáinak kiküszöbölésére alternatív útvonalak használatát segíti elő. Ez az előadás a "node" és "link" rendszerelemek meghibásodása esetén a csomagvesztést minimalizáló mechanizmusok közül egy új megközelítést mutat be. A Multicast only Fast Reroute (MoFRR) technológia egyszerű változtatásokkal dolgozik szabványos multicast routing protokollokkal (pl. PIM) működő routerek esetén.
Újdonságok Nexus platformon
Bállá Attila <balla.attila@synergon.ltu>
Synergon Rendszerintegrátor Kft.
A Nexus platformot közel két éve jelentette be a Cisco Systems, a platform eredeti célja az adatközpontok architektúrájának fejlesztése volt. A Fiber Channel over Ethernet technológián túl egy sor olyan fejlesztést jelentett, amelyek már nem csak adatközpontokban voltak jelentősek, hanem vállalati és szolgáltatói környezetben is.
Az előadás az elmúlt év jelentősebb software és hardware újdonságait mutatja be.
Az előadás alapvetően tervező mérnököknek és üzemeltetőknek szól, magasabb szintű LAN switching ismerete szükséges.
Rugalmas DWDM hálózatok fejlődése
Szepesi Zoltán <zszepesi@cisco.com>
Cisco Systems Magyarország Kft.
Az elmúlt évek során a transzport hálózatokban jelentős változások történtek. A hagyományos SDH alapú hálózatokat egyre inkább felváltja a natív IP illetve Ethernet alapú transzport, amelyek többnyire DWDM rendszerek felett működnek. Ezen folyamatok egyre nagyobb elvárásokat támasztottak a DWDM eszközökkel szemben:rugalmas hálózati architektúrák támogatása (pl. szövevényes hálózatok optikai szinten), egyszerűbb tervezés és gyors üzembe helyezés illetve hatékony üzemeltetés.
Előadásomban összefoglalom, hogy milyen jellemzőkkel kell bírnia egy DWDM eszköznek, hogy ezen elvárásoknak meg tudjon felelni, hol tart a Cisco ONS15454 MSTP platformja és melyek a fejlesztési irányok. Bemutatom azokat a hardver és szoftver jellemzőket, amelyek egy rugalmas, szinte operátori beavatkozás nélküli transzport hálózat kialakítását teszi lehetővé illetve hogyan fejlődött az ezen a fórumon már előző években ismertetett, a Cisco által indított, de már az iparág más szereplői által is követett IPoDWDM architektúra.
Hálózati szemléletmód DWDM rendszerekben - Zero Touch Photonics
Bart a Péter <peter.barta@alcatel-lucent.com>
Alcatel-Lucent Magyarország Kft.
Kalmár András <andras.kalmar@jalcatel-lucent.com>
Alcatel-Lucent Austria AG.
A kapacitás igények jelentős mértékű növekedésének következtében mára a DWDM rendszereken létesített összeköttetések száma, összkapacitása, az igényelt viszonylatok változatossága, de mindenek előtt a kapcsolatok dinamikus jellege nagymértékben megnőtt.
Mindezek eredményeképpen a korábbi statikus jellegű, egymástól független pont-pont linkekből álló és számottevő mértékű manuális tevékenységet és adminisztrációt igénylő DWDM rendszerek helyett olyan eszközök és megoldások bevezetésére van szükség, amelyeknél tetszőleges (szövevényes) topológia alakítható ki tetszőleges viszonylatok gazdaságos kiszolgálásához valamint védelmi lehetőségek megteremtéséhez, nagyszámú összeköttetés is áttekinthetően, végtől-végig menedzselhető, az összeköttetések rövid idő alatt, távolról átalakíthatóak (megszűntethetök illetve létesíthetők) a gyors igények kiszolgálása érdekében: tehát az eddigi elem szintű rendszer építés helyett hálózati szemléletmód bevezetésére van szükség. Ez eszköz szinten új komponensek és berendezés konstrukció bevezetését teszi szükségessé (WSS, R/TOADM), felügyeleti rendszer szinten pedig hálózat menedzsment szintű megoldás alkalmazását jelenti a korábbi elem menedzserek helyett. Előadásomban a hálózati szemléletmódról, a főbb megoldásokról és építőelemeiről valamint az ezeket támogató menedzsment megoldásokról kívánok beszélni, amely magában foglalja az újszerű Wavelength Tracker technológiát is.
Az NIIF kollaborációs hálózatának megújulása
Ily és Gábor <ilyes.gabor@niif.hu>
NIIF Intézet
Kovács András <akov@niif.hu>
NIIF Intézet
Az UMFT keretében indult kiemelt projektek lehetőséget biztosítanak az NIIF közösség számára létrehozott kollaborációs szolgáltatások jelentős továbbfejlesztésére, megújítására.
Az előadás első részében a VoIP hálózat infrastruktúrájában végrehajtandó nagyobb fejlesztéseket ismertetjük: az elöregedő eszközpark nagyobb részének lecserélése hosszú távon biztosítani fogja a szolgáltatás üzemletethetőségét. Ugyanakkor eltökélt szándékunk, hogy az NIIF közösségen belül ismertebbé és elfogadottabbá tegyük az IP telefónia világát.
Ennek megvalósításához IP PBX mintarendszert alakítunk ki, valamint egy átfogó oktatást/workshop-ot is szervezünk az érdeklődők számára. Az IP PBX mintarendszerrel kapcsolatos elképzeléseinket, eredményeinket és az oktatással kapcsolatos tudnivalókat ismertetni fogjuk az előadás során.
A második részben beszámolunk a TIOP 1.3.2 projekt által támogatott High Definition (HD) videokonferencia fejlesztésről, amelynek köszönhetően a NIIF videokonferencia szolgáltatása végre kiegészülhet a HD minőség kezeléséhez szükséges komponensekkel, illetve
felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek, valamint közgyűjtemények ismét videokonferencia eszközhöz juthatnak. Végül pedig, bemutatjuk az országos léptékű web/desktop konferencia szolgáltatás terveit és felvázoljuk potenciális lehetőségeit.
'
KÖZOKTATÁS, FELSOOKTATAS, E-LEARNING
Az e-prezentáció szükségessége a felsőoktatásban
Kis- Tóth Lajos Dr. habi/, <ktoth@ektf.hu>
Eszterházy Károly Főiskola
A felsőoktatás módszertani kultúrája az elmúlt években folyamatosan korszerűsödött, gazdagodott, jelentős változásokon ment keresztül. A számítógépes alkalmazások, az informatika pozitív módon járult hozzá ehhez a fejlődéshez. Ennek egyik terméke az e- prezentáció.
Előadásunkban összefoglaljuk az e-prezentáció történetét, hazai és nemzetközi implementációjának múltját és jelenét.
Foglalkozunk azzal az igénnyel, amely megnyilvánul a felsőoktatási „produkciók”, megismételhetőségében, tárolásában, hordozhatóságában.
Felvetődnek olyan nézetek, hogy az előadások közzététele rontja, az előadások látogatottságát. Több olyan vizsgálat is létezik, mely bizonyítja, hogy ez a paraméter a közzététel következtében nem változik.
Szerencsés diagnosztizálni a tanárok hozzáállását e tekintetben. Erre vonatkozóan elvégeztünk egy vizsgálatot, amely azt bizonyítja, hogy a tanárok nagyobbik része nem tartja szerencsésnek az előadások elektronikus közzétételét.
Érdemes foglalkozni a videó produktum technikai feltételrendszerével is. Olyan infrastruktúrát kell kialakítani az osztálytermekben, melynek használata nem igényel jelentős informatikai ismeretet.
Fontos szempont a közzététel módja, formátuma is.
Előadásunkban körvonalazni szeretnénk a felsőoktatás minőségbiztosítására gyakorolt hatást, ill. az ezzel kapcsolatos kívánalmakat.
A kis médiumoktól a nagy médiumokon át a közösségi médiáig
Forgó Sándor Dr. habit. <forgos@ektf.hu>
Eszterházy Károly Főiskola
Az internetes közösség társas szerveződései ma már az oktatást - ezen belül az elektronikus tanulási formákat - is elérték. A tanulók is megjelentek olyan saját fejlesztésű média
tartalmakkal mint blogok, a fórumok, közösségi weboldalak és a tartalommegosztó programok, amelyek egyfajta civil közösségekre jellemző „kontrollálatlan” forrásoknak tekinthetők.
Az elektronikus tanulási környezetben napjainkban az online kommunikáció egyszerűsége lehetővé teszi, hogy a tanulók - a televíziós csatornákon elterjedt formákhoz hasonlóan, akár azon nyomban nyilvánosan, moderálhatatlan formában reagálhassanak a tanár vagy tanulótársak által elmondottakra.
A digitalizáció - amely kezdetben a helyhez kötött (lokális) médiumokkal történő tartalom feldolgozást és kommunikációt forradalmasította - , napjainkra a hálózati kommunikációs formák merőben új részterületeit alakította ki:
Az utóbbi évtizedben a média és az informatika egyre erősödő integrálódásának lehetünk tanúi.
Korábban az analóg médiával foglalkozó szakmák, napjainkban pedig a digitális feldolgozás is létrehozta a különböző szakterületeket. A hagyományos nyomtatás, a film és a média is különválasztotta a szakmákat. A nyomdász nem volt egyben riporter, az operatőr sem rendező, ill. adásrendező. Posztmodem világunkban kettős tendencia létezik: egyrészt a szakosodás a tömegkommunikációban (big Media), de megjelent az amatőr, (korábban little Media-ának, ma civil úságírásnak) médiának nevezett diszciplína, mely az internet révén már polgárjogot nyert. Napjaink egyéni (me media), majd kollektív médiájában (we Media), az interneten ma már különösebb végzettség nélkül lehet valaki operatőr-szerkesztő és egyben interneten publikáló és tartalommegosztó is egy személyben.
A médiumfajták keveredésének korszakát éljük tehát, amikor hétköznapivá válik, hogy az interneten hallgathatunk rádióműsort, vagy akár televíziózhatunk is - tehetjük ezt akár oly módon, hogy a közösen készítünk a tartalmat vagy megosztjuk az információinkat másokkal.
A modern tömegkommunikációs eszközök ma már a közvetlen emberi kommunikáció, leglényegesebb csatornáit egyre tökéletesebben közvetítik a befogadók számára.
Ezeknek a médiumoknak az oktatással, a tanítás-tanulás kérdéseivel külön-külön is eredményes volt a kapcsolata. A különböző területek egymásra találásával (médiakonvergencia) és önálló elterjedésével (diverzifikáció) arra kell választ adni a nevelés- tudománynak és az andragógiának, hogy, hogyan szolgálhatják hatékonyan az oktató munkát.
Tudomásul kell vennünk azt a tényt, hogy az elektronikus tanulás hálózati alapú új alulról szerveződő paradigmája már több éve jelen van a fiatalok körében. Sürgősen át kell gondolnunk, hogy az új médiarendszer és az e-leaming 2.0-ás megoldások mennyiben alkalmasak az élethosszig tartó tanulás társadalmi, oktatáspolitikai kihívásainak megoldásában, segítésében.
Arra kívánok választ adni, hogy milyen értékei és hiányosságai vannak a digitális technológia révén kialakult ÚJ MÉDIA-rendszemek az oktatás kulcsmozzanatait (kompetenciák, tartalommegjelenítés, a tanulók motiválása, rugalmas alkalmazhatóság és végül a tanulói teljesítmények értékelhetősége) szempontjából?
Választ kell adnunk arra is, hogy a webkettőn alapuló eleaming 2.0-ás alapú tanulási forma - rugalmassága, flexibilitása, szabadon (irreguláris, autonóm) szervezethetősége révén - hogyan képezheti a közeljövőben a neveléstudományi, szakmódszertani kutatások alkalmazások fő
áramát.
Az informatikus könyvtáros képzés informatika tartalma
Lengye Iné Molnár Tünde Dr. <mtunde(3)ektfhu>
Eszterházy Károly Főiskola
Magyarországon 11 intézményben van informatikus könyvtáros képzés (2010. szeptember).
Az alapelvek azonosak, mégis az intézmények eltérő szakirányokra helyezik a hangsúlyt, eltérő prioritásokkal kezelik az egyes szakterületet. A bachelor képzés során sokkal nagyobb szórással találkozhatunk, mint a master képzés esetén. Az Eszterházy Károly Főiskola az informatikus könyvtáros képzés során az informatika oktatását kulcsfontosságúnak tartja, törekszik arra, hogy a hallgatók megismerjék a legmodernebb technikai eszközöket, és a gyakorlatban is lehetőséget kapjanak az informatika több területén a szaktudás megszerzésére.
Ez a törekvésünk a hallgatók elvárásaival összhangban van, hiszen a bachelor informatikus könyvtáros képzésben 3 szakirányt kínálunk:
• web-publikátor
• információ bróker
• iskolai könyvtáros
melyek közül eddig még csak az informatikai irányú első két szakirány beindítására volt igény. Ez arra utal, hogy az alapozó szakaszunk alapján, illetve a munkaerő piacon való érvényesülésre törekedve a hallgatók fontosnak érzik az informatikai tudás megszerzését.
Igazu(n)k van-e? Valósak-e törekvéseink, megfelelnek-e ezek az elvek a munkaerő piac elvárásainak?
Master képzésben egy informatikai (médiamatika) illetve egy tradicionálisabb (régi nyomtatványok) szakirányt kínálunk a hallgatóinknak. Master képzésben még frissek a tapasztalataink, jelenleg mindkét szakirányunk egyenlő létszámmal megy.
Előadásomban szeretném áttekinteni a „másik oldal” igényeit, azaz, hogy milyen az ideális alkalmazott a könyvtárak számára, melyek azok a kompromisszumok melyeket érvényesítenek a könyvtárigazgatók az alkalmazottak kiválasztása során. Keressem a választ arra, hogy van-e igény a könyvtárak részéről webpublikátor/információbróker szakirány által képviselt tudásra, ezek-e a fő érvek amikor alkalmazottat keresnek? Milyen jellegű (informatikai) képzettségre van szüksége egy informatikus könyvtárosnak a gyakorlatban?
Vagy pedig a hagyományos könyvtártudományi tudáson van a hangsúly, esetleg ezektől függetlenül/ezeken felül más szempontok a meghatározóak?
Összegezve, szeretném feltárni találkozik-e a szakma elvárása az általunk képviselt iránnyal.
Virtuális osztálytermek
Komló Csaba <csabakom@ektfhu>
Eszterházy Károly Főiskola
Életünk számos területén egyre nagyobb szerepet kapnak a számítógépek, természetesen nem lehet kivétel ez alól az oktatás sem. A tanulók informatikai kompetenciájának kialakítása néha már az óvodás korban elkezdődik és ez a folyamat nyomon követhető az általános iskolán keresztül egészen a felsőoktatásig. A tanulók elsőként elsajátítják a számítógép-használat alapjait, megismerkednek a fájlkezelés és az általánosan használt irodai szoftverek alkalmazásával és az internethasználat alapjaival, majd tanulmányaik előrehaladtával egyre speciálisabb alkalmazások, pl. számítógépes grafika, videoszerkesztés, hangfeldolgozás vagy éppen a programozás felé fordulhatnak.
Az oktatás helyszíne kezdetben szinte minden esetben a hagyományos osztályterem, vagy számítógépes laboratórium, csupán az e-learning illetve blended learning képzések során kerül át a képzés egy olyan helyre, amelyet jobb szó hiányában kibertémek, a tanulók adott képzésben résztvevő csoportját virtuális osztálynak, a kibertér e szeletét pedig virtuális osztályteremnek nevezzük.
A virtuális osztálytermeknek számos típusa létezik. A legelterjedtebb változatát on-line osztályteremnek is nevezik, ami elsősorban arra utal, hogy a felhasználók számítógépes hálózat segítségével létesítik a kapcsolatot, másrészt arra, hogy a résztvevők között szinkron kommunikációt feltételez. További jellemzőként megemlíthetjük, hogy ezek a virtuális osztálytermek a hagyományos osztálytermeket kívánják modellezni a tanár kitüntetett szerepében és a tanulók által elérhető interakciók tekintetében.
A virtuális osztálytermek második típusa elsősorban a tartalomközvetítésre koncentrál és kevésbé enged teret a tanulói interakcióknak. Ezekben az osztálytermekben a tanulók a tanár előadását illetve az előadást kiegészítő prezentációt követhetik nyomon és legalább annyira jellemző a szinkron, mint az aszinkron jelenlét.
A virtuális osztálytermek harmadik típusa nagyon érdekes abban a tekintetben, hogy itt fizikailag létezik a hagyományos osztályterem, azonban az osztálymenedzselő szoftver használatával létrejön a valós osztály virtuális lenyomata, amelyben a tanárnak ugyanolyan kitüntetett szerepe van, mint a valós változatban, és ezt a típusú virtuális osztályt a jellegéből adódóan leginkább a szinkronitás és az interaktivitás jellemzi.
EKF - a gyakorló iskolától a tanárképzésig
Nyeste Gábor <nyegab@ektfhu>
Eszterházy Károly Főiskola
Az Eszterházy Károly Főiskola Médiainformatika Intézete és az Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános Iskolája a 2009/2010 tanévtől egy egyedülálló pedagógiai, módszertani kísérletbe kezd. A kísérlet során a gyakorlóiskola összes ötödikes osztálya egy új, elektronikus és interaktív tanítási környezetben kezdheti meg a tanévet amelynek célja a hatékony digitális írástudás kialakítása. Ez azt jelenti, hogy a tantermeket projektorral, interaktív táblával és olyan IP kamerával szereltük fel, amely alkalmas a tanórák és a
szemléltető prezentációk on-line, szinkron közvetítésére és archiválására. Az osztálytermekben a hagyományos asztali számítógépek helyett a 11 éves tanulók ClassMate PC-két fognak használni.
Ez a kísérlet a tetőpontja annak a fejlesztési folyamatnak, melynek célja az elektronikus tanulási környezet és a digitális írástudás kiteljesítése az Eszterházy Károly Főiskolán. A főiskola a kilencvenes évek közepétől foglakozik elearninggel. A tananyagok fejlesztésére illetve közzétételére irányuló kísérletek párhuzamosan folytak. Kezdetben sok más felsőoktatási intézményhez hasonlóan mi is a WebCT LMS rendszert használtuk, de a felhasználók számához kapcsolódó költségek növekedése miatt elkerülhetetlen volt a váltás.
Az nyílt forráskódú Moodle keretrendszerre áttérés lehetővé tette, hogy az intézet minden oktatója LMS rendszerben hirdesse meg kurzusát, amennyiben az elektronikus tananyag megfelel a minősítő bizottság által támasztott kritériumoknak. A rendelkezésre álló elektronikus tananyagok számának növelése érdekében 2006-ban megalakult a főiskola elektronikus tananyagfejlesztési csoportja, majd egy évvel később két tanteremben bevezetésre került az előadások és a prezentációk rögzítésére és közzétételére alkalmas e- prezentációs rendszer.
A fejlesztés következő lépése a nyílt forráskódú Mahara elektronikus portfolió bevezetése volt 2008 szeptemberében, amely közel egy éves kísérleti fázist lezárásaként történt meg.
A főiskola számítógéppel ellátottsága a kilencvenes évek vége óta kiválónak mondható. A kezdeti törekvések, miszerint minél több tantermet alakítsunk át számítógépes laborrá, mára elavulttá váltak, és az intézet vezetősége nem tervezi a több mint 1300 asztali munkaállomás gyarapítását, ehelyett a 2008 szeptemberétől az összes első évfolyamos hallgatót személyes használatú notebookokkal látják el, amely a tanulmányok végeztével a hallgató tulajdonába kerül át.
A hallgatók elektronikus tanulás környezetének fejlesztése mellett elengedhetetlen az oktatók technikai és szellemi támogatása. Éppen ezért 2008-ban a főiskola minden oktatója személyes használatú laptopot kapott, illetve folytatódtak a szakmai továbbképzések, amelynek során az oktatók egy része megismerkedett az elektronikus tananyagfejlesztés alapjaival, a Moodle LMS rendszer és a Mahara elektronikus portfolió használatával.
2009 nyarán megkezdődött az Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Iskola tanárainak a felkészítése. Ennek keretében az ötödik osztályban tanító tanárok az eszközök (CMPC, Interaktív tábla, eprezentáció) magabiztos használatának elsajátítására irányuló technikai és módszertani továbbképzésen vettek részt.
A kísérlet újdonsága véleményünk szerint abban rejlik, hogy a máshol külön-külön alkalmazott technikai és módszertani eszközök ebben az esetben együttesen kerülnek alkalmazásra, reményeink szerint megtöbbszörözve azok pozitív pedagógiai hatását.
Információ, ember és társadalom - egy interdiszciplináris tananyag tartalmi elemei
Komenczi Bertalan Dr. habit. <kbert@ektfhu>
Eszterházy Károly Főiskola
Az Információ, ember és társadalom - Az információtól az információs társadalomig című kötet megírását az információfogalom értelmezésének, az információfeldolgozás különböző formáinak és az alapvető információs rendszerek áttekintésének és rendszerbe illesztésének az igénye motiválta. Az egyes fejezetek fókuszában az információfogalom értelmezése, az információs rendszerek fejlődéstörténete, az elektronikus számítógépek és az internet létrehozásának a története és az információs társadalom néhány jellemző vonásának a bemutatása van. A szerző az elemzések írása során az egyes részelemek rendszerszemléletű integrációjára törekedett inter-, illetve transzdiszciplináris szemléletmóddal, egységes evolúciós keretrendszerben gondolkodva.
A kötet a bevezetést követően négy fejezetre tagolódik. Az első fejezetben (Az információ) az információfogalmat járjuk körül. A második fejezetben (Információs forradalmak) az információfeldolgozás, illetve az információfeldolgozó rendszerek fejlődését tekintjük át a biológiai, a kulturális és a technológiai evolúció egységes kontinuumában. A harmadik fejezet (Információs gépek) témája az előző fejezet végén felvázolt, az újkori gépi technológián alapuló információs forradalmak legutóbbi szakaszának részletes elemzése. A negyedik fejezetben (Az információs társadalom) az informatikai forradalom és a társadalom kölcsönhatásrendszerét vizsgálj uk.
A könyv szövege hármas tagolású. A főszöveg az elemzéseknek az alap narratíváját tartalmazza. A főszövegtől tipográfiailag megkülönböztetett betétekben részletező és kiegészítő ismeretek vannak, melyek szervesen illeszkednek a főszöveg kontextusrendszerébe, de annak koherenciája a betétek elolvasása nélkül is kielégítő. A harmadik szint a lábjegyzetek sokasága, amelyek funkciója szintén többrétű. Részben bibliográfiai forrásmegjelölést szolgálnak, illetve továbbvezető, részletezőbb forrásokra hívják fel a figyelmet. Másrészt a főszövegben illetve a betétekben foglaltak értelmezésére, magyarázatára, árnyalására irányulnak. Gyakoriak az angol - ritkábban német - nyelvű idézetek, amelyek a források különösen figyelemre méltó és kifejező részleteit villantják fel az eredeti szövegezésben. A kötet a felsőoktatásban tanuló hallgatók számára készült tankönyv, de - a benne foglalt rendszerezett, sokrétű ismeretanyag, a bemutatott nézőpontok sokfélesége, a továbbvezető forrásokra történő gyakori utalások miatt - hasznos és érdekes olvasmány lehet a téma iránt érdeklődő nagyközönség számára is.
Digital storytelling és képi értelmezés a netgeneráció csoportjaiban
Fodorné Tóth Krisztina <ftoth.krisztina@feek.pte.hu>
PTE FEEK Andragógia Intézet Egervári Dóra <egervari.dora(afeek.pte.hu>
PTEFEEK
A nyugati források szerint a netgenerációhoz számítjuk az 1982 után születetteket, akik már a számítógéppel, illetve internettel támogatott társadalomban nőttek fel. Ennek szűkebb értelmezése szerint azok az úgynevezett digitális bennszülöttek, akik már egyáltalán nem éltek az internet nélküli világban. Egy-két éven belül a magyar felsőoktatást is eléri a a digitális bennszülött tanulók korosztálya; amivel szembe kell néznie a digitális bevándorló tanártársadalomnak.
Az egyetemisták - nem meglepő - napi rendszerességgel használják (tanuláshoz, informálódáshoz, szórakozáshoz) a web 2.0-ás szolgáltatásokat, jószerivel ezeket azonosítják az internettel. Az online közösség- és hálózatépítés, a digitális médiakonvergencia, a médiatartalmak előállítási, továbbítási, használati fázisainak összemosódása, a tartalmak megosztásában rejlő lehetőségek természetesek a számukra. De vajon hogyan értelmezik a digital storytelling folyamatában létrehozott videoklipeket? Hogyan dekódolják a hálózati közegben létrejött digitális tartalmakat? Mennyiben adódnak hozzá az értelmezéshez a kontextus elemei, a médium közege és közössége, a hozzászólások, a digitális történet folyamata?
Kutatásunkban egy-egy kurzus hallgatói értelmezik a csoporton belül készült, videomegosztón megjelenített videoklipeket. A kérdés, hogy mennyiben azonos a klipekhez fűzött kommentekből, hozzászólásokból leszűrhető értelmezés a létrehozó eredeti szándékával, illetve mennyiben formálódik át a publikációval elindított értelmezési folyamat során.
A Miskolci Egyetem Hallgatói Tudástára a kezdetektől napjainkig
Sztermen Orsolya Lili <sztennenol@gmail.com>
Miskolci Egyetem, Számítóközpont Vitéz Gáhorné <szkvitez@uni-miskolc.hu>
Miskolci Egyetem, Számítóközpont Veréb Norbert <szknorbi@uni-miskolc.hu>
Miskolci Egyetem, Számítóközpont
A Miskolci Egyetemen már létezik egy adattár, mely az oktatók publikációs tevékenységét hivatott tárolni. Az adatismertetés hasznára válik mind az oktatóknak, mind az egyetemnek. A Publikációs Adatbázis az egyéni adatfeltöltés elvén működik, és sok esetben nem tartalmazza a szövegeket, csak azok megjelenési helyét, idejét és a szerzőjét, stb. azaz, a metaadatokat. A Hallgatói Tudástár ennek az adatbázisnak a működési elvét követi, egy dologban azonban eltér attól, és ez a tartalom.
A Miskolci Egyetem egy bölcsész szakos PhD hallgatója hasonló rendszert képzelt el a hallgatók dolgozatainak tárolására, de a tartalom feltöltést, mint lényegi tulajdonságot kihagyhatatlannak tartotta.
Az alapgondolat az volt, hogy egy blogot, vagy saját üzemeltetésű honlapot készíttet, amelyet hallgatótársainak bemutatva arra használ, hogy tudományos dolgozatokat, publikációkat töltsön fel. A megjelenő publikációkért a doktori szabályzat szerint kredit pont jár. Ilyen honlap nem létezett korábban, az ún. kolihálón kívül, amely viszont nem tudományos munkákat, hanem a diákok szorgosan feltöltött jegyzeteit tartalmazza. A honlap készítés rövid idő alatt nehézségekbe ütközött, s fennállt annak is a veszélye, hogy az egyetem nem fogja elismerni a honlapot, a diákok sem fogják használni, s nem kerülnek feltöltésre tudományos munkák. Ezért indokolt volt az egyetem felső vezetéséhez fordulni annak érdekében, hogy az adatbázis az egyetem közbenjárásával valósulhasson meg.
Kabdebó Lóránt, az ötletgazda vezető oktatója, szorgalmazta az ötletet, bátorítást adott. Az egyetem általános- és tudományos rektor helyettesei is pozitívan álltak az ötlethez, a Számítóközpontot kértük meg arra a feladatra, hogy segítse életre az adatbázist.
A Számítóközpont igazgatója, dr. Bállá László készségesen támogatta a kérést. Ekkor született meg a neve is, Hallgatói Tudástár. A Tudástár már tehát nem csak a PhD hallgató csoporttársainak, de az egyetem összes hallgatójának érdekévé vált. Értem ez alatt azt, hogy a feltölthető dolgozatok sem kiterjesztésben, sem témában nincsenek megkötve. Feltölthető szöveg, kép, hanganyag, ábra. így az összes kar, összes hallgatójának szellemi terméke felkerülhet a világhálóra, s mindez az egyetem honlapjáról elérhetően. A felsővezetői segítséggel, és az egyetemi Számítóközpont együttműködésével tehát új távlatokat kapott az eredeti ötlet.
Az adatbázis egy év alatt, sok munkával és szervezéssel elkészült, számos helyen a Publikációs Adatbázist véve alapul. Programozási munkából nem volt hiány, de ez még nem minden. Mire elkészült a Tudástár mind formailag, mind működésileg, addigra megjelent egy új probléma, ez pedig a tudományos dolgozatok lektorálásának problémája. Avagy, mi kerülhet fel az egyetem honlapjára, ki és hogyan szűri meg a dolgozatokat, és milyen elvet követve lehet a hallgatókhoz eljutni, hogy ők valóban, csak egyszer már értékelt dolgozatokat töltsenek fel. Jegyzeteket, tanulási segédleteket és nem értékelt anyagokat ugyanis nem hivatott tárolni a Tudástár.
Az adatbázis szépsége, hogy a feltöltött dokumentumok metaadatokkal is elláthatóak, így azok számos módon kereshetőek. Minél több adatot ad meg a hallgató a dolgozatról, annál jobbak a keresési feltételek is. Nem csupán cím, szerző és évfolyam, de téma, oldalszám, megjelenési hely, kulcsszó stb. is megadható a dolgozatról (tudományos munkáról), így azokra is lehet keresni, ami lényegesen megkönnyíti a kereső dolgát.
A Hallgatói Tudástár célja tehát, hogy közkinccsé tegye a hallgatók igényesebb munkáit, s egyben megőrizze azokat maguk és az utókor számára. Az előadás anyaga ezt a témát fogja bemutatni.
Integrált megoldások a felsőoktatásban
Oláh Krisztina <info@sdakft.hu>
SDA Stúdió Kft
A felsőoktatási intézmények szerepe az elmúlt évtized során jelentősen kibővült. A hallgatói létszám növekedésével együtt járt az oktatásszervezés adminisztrációjának támogatását segítő rendszerek elterjedése. Az oktatási alaptevékenység mellett megjelentek a vállalkozó, a kutató-fejlesztő, a szolgáltató funkciók és még sorolhatnánk, hogy hány egyéb terület jellemzi egy intézmény működését a mindennapi életben.
Tovább növelte a működés hatékonyabb megszervezésének igényét, hogy az intézmények versenyre keltek a hallgatók megnyeréséért és ennek érdekében igyekeznek szolgáltatásaik minőségét folyamatosan javítani.
A tanulmányi rendszerekbe integrálva, vagy azokkal párhuzamosan, az új igények mentén, több területen is megjelentek azok az informatikai megoldások, amelyek az adott terület folyamatainak támogatását igyekszenek segíteni. Mindezt tekinthetjük a felsőoktatási informatikai alkalmazások első generációjának. Ezt a generációt az jellemezte/jellemzi, hogy a különböző alkalmazások szigetekként működnek és kizárólag az adott probléma legoptimálisabb megoldására törekednek.
Ahogy azonban növekednek az elvárások és előtérbe kerülnek a szolgáltatások minőségét és a felhasználók kényelmét is mindinkább figyelembe vevő megvalósítások, úgy folyamatosan nő az igény arra is, hogy ezek a rendszerek kommunikáljanak egymással, osszák meg egymás közt a már rögzített információkat és könnyítsék meg a munkájukat az őket használók számára.
Ma egy felsőoktatási intézmény az informatikai beruházásai során egyre jelentősebb erőforrásokat áldoz arra, hogy infrastruktúráját ilyen szempontból is optimális helyzetbe hozza és egy új megoldás bevezetésénél is egyre gyakrabban merül fel elvárásként, hogy a meglévő szoftverkörnyezetbe történő integrációja megvalósítható legyen.
Nem véletlen, hogy ezek a kezdeményezések egyre inkább elterjednek. Szeretnénk, ha a hallgatóknak nem kellene az intézmény más-más rendszereibe más-más felhasználói azonosítókkal bejelentkeznie. Vagy hogy az egyes rendszerek között ne kelljen manuálisan adatokat mozgatni, ami hibalehetőségeket és asszinkronitást eredményez. Azt szeretnénk, ha rendszereink képesek lennének megosztani egymás között azokat az információkat, amelyekre szükség van és az adott rendszer felhasználója számára biztosítani azokat olyan formában, amilyenben épp szükség van rá.
Az SDA Stúdió Kft. a Neptun tanulmányi rendszerbe integrált moduljaival és a Neptunhoz kapcsolódó termékeivel ezen az úton kíván haladni és ezeket az igényeket is kielégíteni. Ezért is beszélhetünk ma már egy integrált és komplex informatika megoldásról, amikor az SDA termékpalettáját tekintjük végig.
Termékeink és moduljaink, illetve kapcsolódó szolgáltatásaink az oktatás megszervezésére és adminisztrálására, az elektronikus iktatásra, ügyiratkezelésre, hallgatói kérvények kezelésére, elektronikus számlakezelésre, a hallgatók és oktatók közötti információmegosztásra, e- leamingre, diplomás pályakövetésre, döntéstámogatásra és riportolásra is kiterjednek - a teljesség igény nélkül.
E területeken megoldásaink széles körben tudják támogatni a hatékony működést és magas szintű szolgáltatások megvalósítását. Várjuk előadásunkon, ahol személyesen is megismerkedhet az általunk kínált lehetőségekkel.
Együtt hosszútávon - oktatás, kommunikáció e-alapokon
Oláh Krisztina <info@sdakft.hu>
SDA Stúdió Kft
Napjainkban Magyarországon még kitörési pontként gondolunk az e-learning rendszerekre és tény, hogy a hagyományos képzési modellt kiszorítani soha nem fogják. Elterjedésükben azonban egyértelmű a növekvő tendencia, hiszen falakat képes ledönteni időben és térben.
Rugalmasságuk és interaktivitásuk miatt kedvelik mindazok, akiknek tanulmányik során lehetőségük van élni ezekkel az előnyökkel.
Az internet generációja számára természetes, hogy információ-szükségletét az internet segítségével elégítse ki és elvárássá válik, hogy ezzel a felsőoktatási intézmények is lépést tartsanak. Nem nehéz azokat az érveket felsorakoztatni, amelyek az e-leaming megoldásokkal támogatott képzések mellett szólnak.
Az elektronikus tananyagok szerepe lehet egy hagyományos képzési modellben, hogy képzési segédletként funkcionáljanak. Ahol egy tantárgy jellege lehetővé teszi, akár a teljes oktatás történhet felhasználásukkal és bizonyos képzések esetében már ma is lehetséges, hogy minden tárgyat elektronikusan hallgassunk és szinte minden vizsgát elektronikusan tegyünk le.
A hallgatók számára nyújtott előnyök mellett természetesen az intézmények számára is rengeteg lehetőséget rejtenek magukban az e-oktatást lehetővé tevő megoldások. A kapcsolattartásban, az információ-megosztásban és a tudásbázisok kiépítésében új távlatok nyílnak meg.
Előadásunkban a három legfontosabb terület lehetőségeit tárjuk fel.
A kommunikációban új teret nyitó internetes közösségi helyek közül egy olyan megoldás kerül bemutatásra, ahol az oktatók és hallgatók között a valóságban is fennálló kapcsolat van a középpontban. Ezek a közösségek természtesen is kialakulnak, amint a hallgatók minden félévben beiratkoznak egy-egy kurzusra. A résztvevők közötti kommunikációt dokumentumtárak, fórumok, események támogathatják. A tanulmányi rendszerrel integrált megvalósítás e tereket képes automatikusan karbantartani, amint a hallgatók tantárgyat választottak.
Az e-tananyagok létrehozosát és felhasználását az e-leaming rendszer teszi lehetővé. A háttérét adó lejátszó segítségével, amely a világ legelterjedtebb e-learning szabványaira épül, egy előadás diái is átalakíthatok e-tananyaggá és közzétehetők. Természetesen nagyon interaktív, médiatartalmakat is magába foglaló anyagok ugyanígy készíthetők. A Neptun tanulmányi rendszerből a hallgató közvetlenül érheti el azokat a segédleteket, amelyek tanulmányaihoz kapcsolódnak és maga szervezheti időbeosztásában azok ütemezését.
Ha már megtanultuk az e-leaming tananyagot és a fórumban konzultáltunk az oktatóval, nem maradt más hátra, mint vizsgát tenni. Az elektronikus vizsgarendszerben összeállított kérdések közül akár minden vizsgázó számára is más-más feladatsor jelenhet meg és a kiértékelés automatikusan megtörténhet, amint a hallgató befejezte a vizsgát.
Vegyen részt előadásunkon és ismerkedjen meg azokkal a megoldásokkal, amelyeket az e- learning nyújthat.
Költséghatékony adminisztráció, e-ügyintézés
Vörös Balázs <info@sdakft.hu>
SDA Stúdió Kft
Gyakori és sok esetben nehezen megválaszolható kérdés: mennyit is költünk pontosan az irodai dokumentumok előállítására? Ehhez nyújthat segítséget egy költségfelmérési és tanácsadási szolgáltatás, mely minden szervezetnek és intézménynek segítségére lehet az irodai kiadások optimalizálásában.
Egy a kor követelményeinek megfelelő DMS (Document Management System) rendszer bevezetésével és a TCO (Total Cost of Ownership ) megközelítésű költségelemzés ötvözésével, általánosságban 30-60%-os megtakarítás érhető el, mely az intézmény vagy szervezet méretétől függően, akár több százezres vagy akár milliós költségmegtakarítást is eredményezhet.
Az SDA Stúdió által fejlesztett DMS rendszer támogatja az összes iratokkal kapcsolatos munkafolyamatot — ezzel lehetőséget biztosítva a modem, papírmentes ügyiratkezelésre való átérésre —, és megvalósítja az ehhez szükséges elektronikus archiválást a jogszabályban előírt módon.
A rendszer segítségével, mindamellett hogy irodai költségeiket visszaszorítják, felgyorsul a szervezeten belüli információáramlás köszönhetően annak, hogy a rendszerből egy kattintással elérhetővé válnak bedigitalizált dokumentumaik.
A digitalizált iratpéldányok gyors elérhetőségének köszönhetően munkatársaik nem töltenek perceket, sőt akár órákat a fizikai példányok előkeresésével, ezzel is növelve az intézmény, működési hatékonyságát.
A hatékonyság növelésének érdekében az ügyiratokhoz munkafolyamatok rendelhetőek, melyek adminisztrálását és nyomon követését a rendszer automatikusan elvégzi.
A Poszeidon Ügyviteli és Iktatási rendszerben munkafolyamatok megtervezését egy vizuális szerkesztő felület segítségével lehet elvégezni, ennek köszönhetően azok könnyedén módosíthatóak, és aztán ezeket a rendszer felhasználói megoszthatják egymás között.
A Poszeidon rendszer kibővítetten megfelel a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverekkel szemben támasztott követelményeknek és jogszabályoknak, képes a fokozott biztonságú és minősített elektronikus aláírás kezelésére, valamint lehetővé teszi az ügyfélkapun keresztüli elektronikus ügyintézést.
A TCO audit egy több lépésből álló, folyamatos konzultációval alátámasztott projekt melyet ügyfeleink bevonásával valósítunk meg.
Első lépésben a partner intézmény irodájában kollégáink felmérik az eszközparkot, majd a kulcsfelhasználókkal történő interjúk során feltárják a meglévő berendezések erősségeit és felmérik a jövőbeni igényeket.
Második lépésben feltárják a teljes irodai eszközpark költségterheit. Ezek a költségek elemzésre kerülnek és egy prezentáció keretén belül ismertetik a megbízóval.
Harmadik és egyben befejező lépésként, kollégáink egy ésszerű, racionalizált és egyben gazdaságos megoldáscsomagot kínálnak ügyfelünknek, javaslatot tesznek az iratkezelési folyamatok és az irodai eszközpark szerkezetének optimalizálására, maximálisan figyelembe véve az ügyfél vállalatának jövőbeli fejlődését, költségvetését és a felhasználók igényeit.
A ^-tartalmaktól az ismerettérképekig
Horváth Cz. János <horvath.cz.janos@gmail.com>
BME Műszaki Pedagógia Tanszék
Talán nincs már olyan tanuló a felsőoktatásban, akinek ne lenne mobil telefonja. Ezek típus szerinti megoszlása folytonosan változó irányt mutat, mára a legtöbb készülék képes elfogadható minőségű és mennyiségű képeket, szövegeket megjeleníteni. Megfigyelhető az is, hogy az úgynevezett „okos telefonok” is milyen hamar teret nyertek a hallgatóság körében.
Felméréseink szerint a hallgatók csekély számban élnek a mobil internetezés lehetőségével, bár készülékük alkalmas lenne erre.
A BME Műszaki Pedagógia Tanszék gondozásában oktatott Digitális Pedagógia tantárgyunk 400 főnél is több hallgatójával kedvező kiinduló pontját jelentette saját kísérletünknek. Az előadásokon a mobil technológia és a pedagógia kapcsolatáról kapnak áttekintő tájékoztatást a tanulók, a félév teljesítéséhez a tanultak alkalmazásával úgynevezett p-tartalmat (mikrotartalmat) kell készíteniük. Az oktatói szándék az, hogy a hallgatók ténylegesen átérezzék a mobil kommunikációs eszközök oktatásbeli szerepeit és lehetőségeit. Feladatuk a mobil telefon kijelzőjén megjeleníthető, formailag rendezett, tartalmilag lezárt, képekkel (esetleg médiatartalommal gazdagított) szöveges információs HTML oldal előállítása (figyelembe véve a készülék képernyő méretét, és a korábban közölt módszertani szempontokat). Ehhez alapszintű honlap-készítési tudást sajátíthatnak el az előadásokon. E tevékenység során az egyes médiaelemek szerkesztési lépéseit ismerik meg, továbbá a szöveg és kép együttes használatát gyakorolják. Fontos kimenet a hosszabb forrásszöveg tartalmi összefoglalásának gyakorlása, tartalmi kivonatolás (amely a p-tartalom előállításának sajátos lépése). Lényegesebb eredmény, hogy kénytelenek kilépni tétlen „információ-fogyasztó”
szerepkörből, és információ gyártóvá előlépni.
A p-tartalmi egységek témakörét nem szabtuk meg, csupán annyit kértünk, hogy a széles közérdeklődésre számot számító területek felé induljanak el. Ennek eredményeként közel 150 darab feladatteljesítés érkezett be a tantárgyi lapot befogadó Moodle tanulmányi keretrendszerünkbe. A legjobb munkák mintaként szolgálnak a következő félév hallgatói számára. Hallgatói megkérdezések alapján állítható, hogy ez a feladattípus elnyerte a tetszésüket, hiszen a munkájuk eredménye ott lapul a zsebükben, helytől és időtől függetlenül előhívható.
A Web2.0 információ- és kapcsolatkezelési eszközrendszerét nem hagyhatjuk figyelmen kívül az oktatás anyagok szervezésekor. A hallgatók nagy magabiztossággal kezelik a különböző (ismeretségi, tartalmi, eseményi) hálózatokat. Kívánatos olyan tananyag feldolgozási módszer megalkotása, amely a tanulók ilyen irányú képességeire támaszkodik. Kísérletünkben bemutatjuk az ismerettérképek alkalmazási lehetőségeit, ahol az ismeretelemek hálózatba szervezési munkájába vonjuk be a diákokat. E tevékenység illeszkedik a konnektivizmus nevű, teret nyerő tanuláselméleti áramlat fogalomkörébe.
Eredményeinkről a konferencián részletesen beszámolunk.
Hatékony informatikai infrastruktúra a központi oktatási rendszerek szolgálatában
Csulyák Gábor <csulyak.gabor@educatio.hu>
Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.
Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program 1.1.2 kiemelt projekt során az Educatio Nonprofit Kft egy nagy volumenű informatikai infrastruktúra beruházást hajt végre, melynek során felépítésre kerül egy a mai kor elvárásainak megfelelő szerverterem, és beszerzésre kerül a szerverteremben üzemeltetendő szerverpark.
A konstrukció célja a nagyarányú informatikai eszközfejlesztés lebonyolításának és hasznosításának támogatása annak érdekében, hogy az intézmények a támogatásban megkapott eszközök minél jobb kihasználtságát érhessék el a TAMOP-ok keretében kifejlesztett eredmények alkalmazásában. További cél a már meglévő és majd kialakítandó különböző oktatási rendszerek hatékony teljesítményének hosszabb távú biztosítása költséghatékony megoldásokkal.
A projekt hozzá kíván járulni a közoktatás ágazati szintű irányításának, tervezésének hatékonyabb működéséhez a központi adminisztrációs rendszerek, illetve a felsőoktatási ágazat rövid és hosszú távú tervezését támogató statisztikai és adattárház rendszerek szolgáltatásai hozzáférésének biztosítása által.
Az előadásban ismertetjük program során elvégzendő főbb tevékenységeket és a megvalósuló infrastruktúra tartalmát, főbb paramétereit, minőségi követelményeit, valamint az infrastruktúrára telepítendő rendszereket.
Hatékony informatikai infrastruktúra a központi oktatási rendszerek szolgálatában
Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program 1.1.2 kiemelt projekt során az Educatio Nonprofit Kft egy nagy volumenű informatikai infrastruktúra beruházást hajt végre, melynek során felépítésre kerül egy a mai kor elvárásainak megfelelő szerverterem, és beszerzésre kerül a szerverteremben üzemeltetendő szerverpark.
A konstrukció célja a nagyarányú informatikai eszközfejlesztés lebonyolításának és hasznosításának támogatása annak érdekében, hogy az intézmények a támogatásban megkapott eszközök minél jobb kihasználtságát érhessék el a TAMOP-ok keretében kifejlesztett eredmények alkalmazásában. További cél a már meglévő és majd kialakítandó különböző oktatási rendszerek hatékony teljesítményének hosszabb távú biztosítása költséghatékony megoldásokkal.
A projekt hozzá kíván járulni a közoktatás ágazati szintű irányításának, tervezésének hatékonyabb működéséhez a központi adminisztrációs rendszerek, illetve a felsőoktatási ágazat rövid és hosszú távú tervezését támogató statisztikai és adattárház rendszerek szolgáltatásai hozzáférésének biztosítása által.
Az előadásban ismertetjük program során elvégzendő főbb tevékenységeket és a megvalósuló infrastruktúra tartalmát, főbb paramétereit, minőségi követelményeit, valamint az infrastruktúrára telepítendő rendszereket.
Központi rendszerek a minőségi felsőoktatásért - folytatás
Fejérvári Bence <f ejervari.bence@educatio.hu>
Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.
Az előadás célja, hogy bemutassuk az elmúlt években a felsőoktatás szolgálatában kialakított, bevezetett Felsőoktatási Információs Rendszert, emellett tájékoztatást adjunk az Adattár Alapú Vezetői Információs Rendszerről, amely a felsőoktatás ágazati döntéshozatalát lesz hivatott segíteni.
Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. (Educatio Nonprofit Kft.) bemutatása Az Educatio Nonprofit Kft.-t az Oktatási és Kulturális Minisztérium alapította 2002-ben, majd 2007-ben összeolvadt a Minisztérium más háttérintézményeivel: a Diák-Bónusz Kht.-val, valamint a „suliNova” Kht.-val.
Tevékenységének elsődleges célja a közoktatás és a felsőoktatás tartalmi, módszertani és nyilvántartási fejlesztéseivel kapcsolatos szolgáltatások kialakítása, fejlesztési programjainak lebonyolítása, az oktatás megújulását célzó fejlesztések szakmai koordinációja, valamint az oktatási esélyegyenlőség megteremtése.
A Felsőoktatási Információs Rendszer
A Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR) létrehozási kötelezettségét a 2006. március 1-jén hatályba lépő, 2007. szeptember 1-jén módosult felsőoktatási törvény mondta ki. A rendszer fo funkciói a következők:
a) az Oktatási Hivatal által vezetett nyilvántartások és a nyilvántartott adatok nyilvánosságának biztosítása,
b) a felsőoktatási intézménytörzs létrehozása és karbantartása,
c) a felsőoktatási intézmények számára az elektronikus információ szabadságáról szóló törvény által előírt kötelezettségek végrehajtásának támogatása,
d) a hallgatói és az oktatói személyi nyilvántartás létrehozása és karbantartása, e) az államilag támogatott hallgatói tanulmányi idő nyilvántartása,
f) a felsőoktatási intézmények által kiadott bizonyítványok, oklevelek és fokozatok nyilvántartása,
g) egyes felsőoktatási statisztikai programok végrehajtása, h) egyes felsőoktatási vezetői információ-lekérdezése.
Az előadásban bemutatjuk a 2007-ben elindult FIR fejlesztését, tesztelését és az élesítés menetét, kiemelve az informatikai kihívások, problémák kezelését és megoldását, kiemelve az éles működési időszak jellegzetes kihívásait, megoldásait.
