Az Alkotmánybíróság előtti jogvédelem eszközei

2.4. A bírósági jogvédelem

A bírósági jogvédelem területén mindenekelőtt azok az eljárások vonhatók a vizsgálat körébe, amelyek közjogi döntésekkel szemben biztosítják a jogvédelmet az önkormány-zatok számára. Tovább szűkíthető az elemzés azokra a jogorvoslati eszközökre, ame-lyeket az Mötv. biztosít egyes állami szervek döntéseivel szemben. A bírósági jogvéde-lem körében az aktuspótlás, a törvényességi felügyeleti bírsággal, a Kormány beruházá-si döntésével, valamint a közös önkormányzati hivatal létrehozásával kapcsolatos dönté-sek tárgyalására kerül sor.

2.4.1. Az önkormányzati döntések törvényességi kontrollja

Az Alaptörvény 25. cikke tartalmazza a közigazgatási bíráskodásra vonatkozó elvi je-lentőségű rendelkezéseket. A szabályozás meghatározza egyrészről azt, hogy a bíróság dönt a közigazgatási határozatok törvényességéről, másrészről pedig a bíróság számára állapít meg hatáskört az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és meg-semmisítéséről való döntésre, valamint a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogal-kotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítására. A helyi önkormányzati rendelet-alkotással összefüggő hatáskör gyakorlására a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. tv. (Bszi.) tartalmaz rendelkezéseket, létrehozza a Kúria önkor-mányzati tanácsát, meghatározza annak összetételét. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. tv. (Kp.) hatályba lépését megelőző időszakban az eljárási szabályokat is a Bszi. tartalmazta. Ez a konstrukció a Kúria megállapítása szerint e szabályozás jellege „…. az önkormányzati rendeletek törvényességi ellenőrzését közelebb hozta a közigazgatási bíráskodáshoz, a rendes bíróságok által folytatott ténybíráskodáshoz.”⁶¹⁵ Az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló, a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti, továbbá a helyi önkormányzat képviselő-testületének normatív határozata vagy a meg-hozatalára irányuló kötelezettség elmulasztása megállapítására irányuló eljárásokat a

615 Országgyűlési Beszámoló (2012) 24. p.

174

Kp. XXV. fejezete tartalmazza, 2018. január 1-je óta. Ezzel a szabályozással az önkor-mányzati rendeletek és a normatív határozatok törvényességi ellenőrzése a közigazgatá-si bíráskodás körébe került.

Az önkormányzati döntések feletti bírósági kontroll a Kormány által a megyei, fővárosi kormányhivatalok útján gyakorolt törvényességi felügyelet eszközrendszerének alkal-mazása során megfelelően érvényesül. Kiemelendő, hogy az önkormányzatokat megille-tő alapjogok védelme terén kiemelt szerephez jutott az igazságszolgáltatás az ún. aktus-pótlás intézményének érvényesítésével. A Kúria önkormányzati tanácsa az önkormány-zati autonómiát érintő jelentős jogosítványt gyakorol abban az esetben, amikor felha-talmazza a megyei, fővárosi kormányhivatalt helyi önkormányzati rendelet kiadására.

Ez a döntés meghatározó befolyást biztosít a kormányhivatalok számára a helyi társa-dalmi viszonyok alakításában, a települések lakosságát érintő kérdések szabályozásá-ban, érdekeik szolgálatában. Szükséges kitérni arra, hogy az önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának vizsgálata és a rendelet pótlására irányuló eljárás előzmény nélküli jogintézményként került bevezetésre az önkormány-zatok működésének kontrollrendszerébe. Az eljárást meghatározó törvényi szabályozás lakonikus, a részletes szabályokat a joggyakorlat alakítja. A beavatkozás mértékére és jellegére utal a Kúria elnökének álláspontja, miszerint „Az ilyen esetekben a Kúriának az önkormányzati rendelet pótlását megállapító döntésében pontosan meg kell állapíta-nia, hogy a kormányhivatal milyen keretek között, milyen garanciák beépítésével alkot-hatja meg a rendeletet.”⁶¹⁶

2.4.2. A törvényességi felügyeleti bírság

A törvényességi felügyeleti jogintézmények körében foglalkozni kell a felügyelet haté-konyságát biztosító, szankcióként alkalmazható törvényességi felügyeleti bírsággal. A kormányhivatal a helyi önkormányzattal vagy a társulással szemben törvényességi felü-gyeleti bírságot állapíthat meg az Mötv. 141. §-ában meghatározott esetekben. A kor-mányhivatal törvényességi felügyeleti bírságot megállapító határozata esetében érdemi jogorvoslati lehetőséget biztosít az Mötv., amennyiben a közigazgatási és munkaügyi bíróság felülbírálati hatáskörét intézményesíti.

A törvényességi felügyeleti bírság kiszabásának lehetősége egyfajta közigazgatási szankcióként funkcionál, hiszen a szankció valamennyi elemét magában hordozza. A közigazgatási szankció formáját és kiszabásának feltételeit törvény szabályozza. A hazai törvényességi felügyeleti bírság törvényi szinten szabályozott szankció, alkalmazásának részletes szabályait kormányrendelet határozza meg.⁶¹⁷ Közigazgatási szerv, a megyei, fővárosi kormányhivatal szabja ki sajátos felügyeleti eljárása, a törvényességi felügyelet során. Jogsértésre reagál, közigazgatási jogi norma által meghatározott olyan joghát-rány, amely meghatározott eljárási rendben, a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályai szerint kerülhet alkalmazásra és kikényszeríthető, hordozza a közigazgatási jogi szankció elemeit. Közigazgatási jog hatálya alá tartozó komplex jellegű jogvi-szonyban alkalmazott szankció-alakzat, ezért irányadónak tekinthető az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által a közigazgatási szankciók összefüggésében megfogalmazott

616 Országgyűlési Beszámoló (2012) 26-27. p.

617 119/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének részletes szabá-lyairól.

175 Ajánlás.⁶¹⁸ Az Ajánlás a jó és hatékony közigazgatást (good and efficient administration), valamint a közérdek védelmét szem előtt tartva, főképpen az egyéni jogvédelem⁶¹⁹ kérdésére fókuszál, ezért a törvényességi felügyeleti bírság esetében is csupán analóg megközelítés alkalmazható, elsősorban a garanciális elemek vizsgálata során. A szabályozás a jogalkalmazás során vet fel elsődlegesen problémákat, különö-sen abban a tekintetben, hogy a bírság kiszabása a jegyző, a polgármester mulasztásával összefüggésben merül fel, ugyanakkor a felügyeleti bírság az önkormányzattal szemben kerül kiszabásra. A felügyeleti bírság megfizetése különösen éles problémát akkor vet-het fel, ha közös önkormányzati hivatalt alapító önkormányzatok egyikét sújtja a kor-mányhivatal felügyeleti bírsággal és annak megfizetésére a közös önkormányzati hivatal válik kötelezetté. Megfontolandó, hogy a jogalkotás során az ilyen típusú ellentmondás-ok, jogalkalmazási problémák kiküszöbölhetővé váljanak.

2.4.3. Adósságot keletkeztető jogügylet

Az államigazgatási felügyelet tárgykörébe sorolható az Alaptörvény 35. cikk (5) bekez-désében meghatározott azon rendelkezés is, amely szerint a helyi önkormányzat tör-vényben meghatározott mértékű kölcsönfelvételét, illetve más kötelezettségvállalását a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében a Kormány hozzájárulásához lehet kötni.

A gazdálkodási autonómiát jelentékenyen érintő szabályozás törvényi szinten, míg a részletszabályok kormányrendeleti szinten kerültek rendezésre.⁶²⁰ Jogorvoslati lehetősé-get ugyanakkor a Kormány döntésével szemben a jogalkotó nem biztosított.

2.4.4. Beruházás megvalósítása a Kormány által

A közvetlen bíróság előtti jogorvoslat egy másik esete akkor áll fenn, ha az Európai Unió vagy más nemzetközi szervezet felé vállalt kötelezettség határideje eredménytele-nül telt el, vagy a határidőben történő teljesítés elmaradásának reális veszélye fennáll és a Kormány a kötelezettséggel összefüggő beruházás megvalósításáról saját hatáskörben kíván gondoskodni.⁶²¹ A Kormány ebben az esetben egyedi normatív határozattal dönt arról, hogy a beruházást megvalósítja, e döntéssel szemben az érintett önkormányzat közigazgatási pert kezdeményezhet. Kizárólagos hatáskör és illetékesség ebben az ügy-ben a Fővárosi Törvényszéket illeti meg.

618 Recommendation on Administrative Sanctions.

619 Az Ajánlás alkalmazási köre azokra a közigazgatási aktusokra vonatkozik, amelyekkel az alkalmazandó szabályokkal ellentétes magatartás miatt a személyekre szabnak ki büntető jellegű intézkedést. A szemé-lyek körébe azonban nyilvánvalóan nem csupán a természetes szemészemé-lyek értendők, emiatt tartom alkal-mazhatónak az analóg megközelítést. Scope and Principles.

620 L. 2011. évi CXCIV. tv. Magyarország gazdasági stabilitásáról. 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól.

621 Mötv. 16. §, 170/2012. (VII. 23.) Korm. rendelet az Európai Unió vagy más nemzetközi szervezet felé vállalt kötelezettséggel összefüggő beruházás megvalósítása érdekében szükséges intézkedésekről.

176

2.4.5. A közös önkormányzati hivatal alapítása

Az Mötv. biztosít lehetőséget az önkormányzatnak a bírósági felülvizsgálatra, amennyi-ben kormányhivatal jelöli ki a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó településeket és pótolja a helyi önkormányzatok képviselő-testületeinek megállapodását.⁶²² Kiemelendő a közös önkormányzati hivatali megállapodás szabályaival kapcsolatos mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet megállapító 2015. júniusi AB döntés, amely a Kúria indítványa alapján indult.⁶²³ Jogalkotási kötelezettséget állapított meg az AB az Országgyűlés számára 2015. december 31-ig a kormányhivatal vezetője által pótolt közös önkormányzati hivatali megállapodás eljárási garanciáival összefüggésben. Az AB az önkormányzatok szervezetalakítási szabadságának korlátozásával összefüggés-ben észlelt aggály alapján hivatalból folytatta le eljárását. A Charta 4. cikk 6. pontjában foglalt, az önkormányzatok hatáskörét, illetve az önkormányzatokat közvetlenül érintő kérdésekben a konzultációs kötelezettségre vonatkozó rendelkezés alapul vételével tett lényeges megállapítása, hogy törvényben kell szabályozni a döntéshozatali eljárás során az érintett önkormányzatok véleménye kikérésének, a véleménynyilvánítás módjának és rendjének szabályait. A Kúria Mötv. 85. §-ának nemzetközi szerződésbe ütközése meg-állapítására vonatkozó indítványát elutasította. Ennek eredményeként került megalko-tásra 2020. január 1jével – lényegesen túllépve az AB által megállapított jogalkotási kötelezettségre vonatkozó határidőt – az Mötv. módosítását eredményező törvényi ren-delkezés.⁶²⁴ Eszerint a kormányhivatal vezetője a kijelölő döntés és az önkormányzati hivatalról szóló megállapodás pótlását megelőzően kikéri az érintett települési önkor-mányzatok véleményét. A kormányhivatal vezetője a megállapodás létrehozásáról szóló döntésében rendelkezik a közös önkormányzati hivatal székhelytelepüléséről, létszámá-ról és ügyfélfogadási rendjéről. Ha a döntés eltér a települési önkormányzatok vélemé-nyétől, a kormányhivatal vezetője az eltérés okát a döntésének indokolásában külön részletezi. A kormányhivatal vezetőjének a döntését az érintett önkormányzat közigaz-gatási perben megtámadhatja. E körben szükséges említést tenni arról az esetről, ameny-nyiben városi, valamint a kétezer főt meghaladó lakosságszámú települési önkormány-zat képviselő-testülete megtagadhatja a vele határos település kezdeményezése esetén a közös önkormányzati hivatal létrehozására irányuló megállapodás megkötését. Megta-gadás csak akkor lehetséges, ha azt a kormányhivatal vezetője jóváhagyja. A jóváha-gyásról vagy annak megtagadásáról szóló döntés ellen az érintett önkormányzat köz-igazgatási pert kezdeményezhet.

2.4.6. Területszervezési eljárás

Nyitva áll az önkormányzatok számára a bíróság előtti jogorvoslati lehetőség igénybe vétele a területszervezési eljárások esetében is, amennyiben a miniszter nem terjeszti elő a döntéshozónak az önálló község alapítására irányuló kezdeményezést.⁶²⁵ A közigazga-tási perben szintén kizárólagos hatáskörrel és illetékességgel a Fővárosi Törvényszék. A

622 Mötv. 85. § (3a).

623 22/2015. (VI. 18.) AB határozat ABH 2015. 530–547. p.

624 2019. évi CXXVII. törvény Az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról 158. § (7).

625 Mötv. 98. § (5) bekezdés.

177 jogorvoslat nem csupán az önálló község alapítására vonatkozik, hanem az Mötv.-ben nevesített más területszervezési döntésekre is.

2.4.7. Társulás

Szintén biztosít az Mötv. jogorvoslati lehetőséget a társulások jogvitás ügyeit⁶²⁶ illető-en. A társulások közötti jogviták is közigazgatási jogvitának minősülnek, hiszen a társu-lásban résztvevő önkormányzatok közötti, a közigazgatási szerződés jegyeit magán hordozó társulási megállapodás magánjogi jogviszonyait érintően vitássá vált kérdések-ben hozhat döntést a bíróság.

3. Európai példák az önkormányzati jogvédelemre

A Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának 11. cikke az önkormányzati autonómia tartalmának jellegzetes vonásaként konzekvens módon magában foglalja, hogy a helyi önkormányzatot megilleti a bírósági előtti jogvédelem bármely jogi személyiséggel rendelkező szervezettel szemben, amely megsérti hatáskörét illetve autonómiáját. Ilyen szervek alatt értendő a központi kormány, más helyi önkormányzati szerv, regionális önkormányzat, vagy akár magánszervezet. A bírósági előtti jogvédelem továbbá feltéte-lezi a tisztességes eljárást, amely garanciát nyújt a kontradiktórius eljárásra, a felek meghallgatására, a fegyveregyenlőség elvének érvényesülésére, a védekezésre és az indokolt döntéshez való jogra. A bírósági jogvédelem a helyi önkormányzatok számára elengedhetetlen feltétel a közhatalom szabad gyakorlásához.⁶²⁷ A Charta jogvédelemre vonatkozó alapelvének értelmezése a Kongresszus gyakorlatában fejlődött.

Az elmúlt időszakból több monitoring jelentés is megvilágította, hogy egyes államok önkormányzati rendszereiben miképpen biztosítható a Charta előírásainak való megfele-lés. A példák között szerepel az Egyesült Királyság jogvédelmi rendszere, néhány kon-tinentális állam, valamint a volt-szocialista országok jelentései is a vizsgálat tárgyköré-be tartoznak.

Az Egyesült Királyság önkormányzati rendszerének működésével kapcsolatban a Moni-toring Bizottság 2013-ban végzett vizsgálatot. A Jelentés egyik legfontosabb megállapí-tásként rögzítette, annak a meglehetősen korlátozott lehetőségét, hogy az önkormány-zatok a központi kormányzattal szemben jogorvoslatot vegyenek igénybe. A jogvéde-lem lehetősége attól függ, hogy a Parlament jogalkotási aktusa, illetve a központi, illet-ve helyi önkormányzati döntés sérti–e az önkormányzat jogát, illetillet-ve jogos érdekét. Az előző esetben csak korlátozott eszközök állnak rendelkezésre, tipikusan abban az eset-ben, ha alapjogsérelem, illetve a rule of law, a jogállamiság elvének sérelme merül fel.

Az utóbbi esetben, amennyiben végrehajtó szervek döntése vagy tevékenysége eredmé-nyez jogsérelmet, a jogvédelem a helyi önkormányzatok számára sokkal inkább elérhe-tő. Jellegzetes bíróság előtti eljárások lehetnek a területi tervezés dokumentumai, a költségvetési kérdések, az önkormányzatok számának csökkentése. Megjegyzendő, hogy a Charta a bíróság által közvetlenül nem alkalmazható és a helyi önkormányzat

626 Mötv. 92. §.

627 Ez az értelmezés megjelenik többek között Local and regional democracy in Norway (2013) 20-21. p.

Local and regional democracy in Germany (2012) 31-32. p.

178

számára sem biztosít hivatkozási alapot. A monitoring eljárás végső megállapítása sze-rint a jogvédelem lehetősége ugyan korlátozott az Egyesült Királyságban, azonban összhangban áll a Charta előírásaival.⁶²⁸

A francia és a német önkormányzati rendszer ugyan a kontinentális modell által megha-tározott, azonban meglehetősen eltérő jegyeket hordoznak, ami érvényesül a jogvéde-lem terén is. Franciaországban a helyi autonómia lényege alapvetően a „libre administration” koncepciójához kapcsolódik, amelyet az Alkotmány is rögzít. Ezek a szabályok lehetőséget biztosítanak a helyi önkormányzati testületek számára, hogy alkotmányossági kérdés felmerülése esetén az Alkotmánytanács (Conseil Constitutionel) döntését kezdeményezzék. A monitoring jelentés⁶²⁹ kitér arra is, hogy a közigazgatási bíróságok évente több száz ügyben döntenek az állami, a regionális, a helyi hatóságok ügyeiben, vagy a közöttük felmerülő jogvitákban, amelyek az állami támogatásokkal, a kiadásokra vonatkozó új szabályokkal, illetve igazgatási rendelkezé-sekkel függenek össze. Az Államtanács (Conseil d’Etat) széleskörű esetjoggal rendel-kezik, amely kiegészíti a jogvédelem eszközeit. Megjegyzendő továbbá az is, hogy a jogvédelem jellemzően az egységes állam sajátosságait tükrözi.

A Német Szövetségi Köztársaságban a legfontosabb jogvédelmi eszköz az alkotmányjo-gi panasz, amely lehetősége biztosít a helyi önkormányzatok számára, hogy a tartomá-nyi alkotmánybírósághoz forduljanak abban az esetben, ha a tartomátartomá-nyi szabályok, rendelkezések alkotmányos, vagy egyéb jogaik sérelmét idézik elő. A legjellemzőbb esetek az önkormányzatok határainak megállapításával és a helyi költségvetési ügyekkel összefüggésben merülnek fel.⁶³⁰

Dánia, hagyományosan decentralizált államnak minősül, a helyi önkormányzati rend-szere a skandináv modellhez tartozik. A 2013-es monitoring jelentésben foglaltak sze-rint a jogvédelem érvényesül a gyakorlatban. A Charta közvetlenül alkalmazandó és hatályosuló szabályrendszert jelent, ami azt jelenti, hogy az önkormányzatok közvetle-nül hivatkozhatnak a Charta rendelkezéseire jogsértés esetén. Azt is meg kell jegyezni, hogy az önkormányzatok viszonylag ritkán kezdeményeznek bíróság előtti eljárást.⁶³¹ Norvégia szintén a skandináv modell követője, a Kongresszus 2006-ban ajánlással élt arra vonatkozóan, hogy állítsanak fel egy független testületet, amely dönt a központi kormányzat és a helyi önkormányzatok között felmerülő jogvitákban. A 2015-ben ké-szített jelentés már tartalmazza, hogy több testület is felállításra került a jogvitás esetek-re, a gyermekjóléttel kapcsolatos vitákra 2010-ben, majd az egészségügyi szférában 2012-ben. Annak ellenére azonban, hogy a norvég kormány egy minisztériumok közötti munkabizottságot is felállított 2014-ben, amely előkészíti a vitarendezési testület felállí-tását, a Charta jogvédelmi előírásainak nem felel meg a jelenlegi helyzet.⁶³²

A volt szocialista országok a kontinentális modellt követik, azonban speciális helyze-tükre tekintettel külön figyelmet érdemelnek. Lengyelország, a Szlovák Köztársaság példája kerül kiemelésre. Lengyelországban az önkormányzatok jogvédelmére vonatko-zó rendelkezést kifejezett formában tartalmazza az alkotmány. A monitoring bizottság 2015-ös jelentése szerint a lengyel jogvédelmi rendszer több lehetőséget is biztosít a helyi önkormányzati szervek számára jogaik védelmére, a rendes bírósági eljárások során, a közigazgatási bíróságok, valamint az Alkotmánybíróság előtt. A közigazgatási

628 Local and regional democracy in the United Kingdom (2014) 46–47. p

629 Local and regional democracy in France (2016) 53. p.

630

Local and Regional Democracy in Germany (2012) 30-31. p.

631 Local and regional democracy in Denmark (2013) 27-28. p.

632 Local and Regional Democracy in Norway (2013) 20-21. p.

179 bíróságok szerepe abból a szempontból külön is említésre érdemes, hogy a helyi ön-kormányzati testületek e szervek által élveznek jogvédelmet a központi kormányzat döntéseivel szemben. Az Alkotmánybíróság kiemelkedő szerepet játszott a helyi ön-kormányzat jog fejlesztésében a Charta előírásaink alapul vételével. Emiatt a lengyel jogvédelmi rendszer teljes mértékben megfelel a Chartában foglaltaknak.⁶³³

A Szlovák Köztársaság önkormányzati jogvédelmi rendszere árnyaltabb értékelést ka-pott. A helyi önkormányzati testületek széleskörű autonómiát élveznek, korlátozott beavatkozási lehetőséggel. Bírósághoz fordulhatnak jogaik védelme érdekében, ugya-núgy, ahogy más jogalanyok. Ugyanez a helyzet az Alkotmánybíróság előtt eljárásokkal is. Az Alkotmány tartalmazza az alkotmányjogi panasz intézményét, amelye a helyi önkormányzatok is igénybe vehetnek. Mindemellett kérdéses, hogy a Parlament által alkotott törvény megváltoztatható-e a helyi önkormányzati testület által kezdeményezett alkotmányjogi panasz eredményeként. A Kongresszus megállapította, hogy a Charta alapvető követelményrendszere teljesül.⁶³⁴

Az alkotmányos és a bíróság előtti jogvédelem változatos képet mutat Európa-szere, amelyből csupán néhány jellegzetes példa került kiemelésre. A jelentéseket vizsgálva megállapíthat, hogy az önkormányzat modellek és a jogvédelmi rendszerek között szo-ros korreláció nem azonosítható. Amint az az elemzésből is kiderült, hogy Charta 11.

cikkében foglaltakat a tagállamok különböző módokon alkalmazzák. Az Európa Tanács gyakorlatában a Charta előírásainak megfelelő, elfogadott jogvédelmi megoldások igen változatosak, eltérő intézményi és eljárási megoldásokat tükröznek. Általános követel-ményként fogalmazható meg egyrészről az, hogy független intézmények, testületek hozzanak döntéseket azokban a vitás esetekben, amelyek a helyi önkormányzatok és a központi kormányzati szervek között merülnek fel. Másrészről pedig a független intéz-mények által biztosított tényleges. hatékony jogvédelmi eszközök elengedhetetlenek annak érdekében, hogy az önkormányzatok szabadon gyakorolhassák a helyi közhatal-mat.

4. Összegezés

A helyi önkormányzáshoz való jog tartalmi változása kapcsán összegzésként leszögez-hető, hogy a 1990-es évek elején kialakult modell természetjogi alapokon nyugodott, és ez az alapjogi megközelítés hosszú időn keresztül változatlanul érvényesült. Az Alkot-mánybíróság álláspontja az önkormányzatok államszervezetben elfoglalt helyét, a helyi önkormányzáshoz való jog kollektív alapjogi megközelítését illetően az évek során lényegi változásokon ment keresztül, amennyiben a kollektív alapjogi védelemtől a képviselő-testület hatásköri csoportjainak alkotmányos védelméig jutott el. Ez a válto-zás kiragadott esetek alapján bizonyított. A jelenlegi, Alaptörvényen alapuló szabályo-zás szakított a korábbi felfogással, a helyi önkormányszabályo-záshoz való jog alkotmányos védelme megszűnt.

A lezajlott metamorfózis lényegi pontjainak áttekintésekor az önkormányzás általános jellegű alapelemeit érdemes kiragadnunk: a helyi közügyek körét, a helyi önállóságot és a demokratikusan választott saját szervezetet.

633 Local and regional democracy in Poland (2015) 41. p.

634 Local and regional democracy in Slovak Republic (2016) 23-24.p.

180

A jelenlegi alaptörvényi szabályozás középpontjában a helyi közügyek, a képviselő-testület számára megállapított hatásköri csoportok állnak, az Alaptörvény 31. cikk (1) bekezdésében foglaltak alapján „Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok működnek.” Az Alaptörvény tehát ezen hatásköri csoportokat részesíti alkotmányos védelemben, amint az az

A jelenlegi alaptörvényi szabályozás középpontjában a helyi közügyek, a képviselő-testület számára megállapított hatásköri csoportok állnak, az Alaptörvény 31. cikk (1) bekezdésében foglaltak alapján „Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok működnek.” Az Alaptörvény tehát ezen hatásköri csoportokat részesíti alkotmányos védelemben, amint az az

In document Siket Judit A helyi önkormányzatok közigazgatási autonómiája Magyarországon Az autonómia egyes tárgykörei intézménytörténeti és nemzetközi kitekintéssel, figyelemmel a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájára. (Pldal 173-0)