III. H- Pétert, ki már neki előbb hűséget esküdött, Fejér-várott a kir. székbe visszahelyezte.
1045.
Maj. 26. III. Henrik, Péter által meghíva, Fejérvárott az utób-biktól Magyarországot lándsával jelképileg átvette, s ez alkalom mal Péter a vele tartó csekély számú előkelőkkel Henriknek
Kerekgyártó. Hazánk falapjai. 3
34 Magyarország alapíttatásától az Árpádoknak fiágon magszakadásaig. 889—1301.
hódolati esküt tett, a német kir. pedig az országot, mint a német birodalom hűbérét, visszabocsátá Péter kezébe.
1O46.
Péter az elégületlenek ellen akasztásokkal és vakításokkal garázdálkodott.
„Magyarország némely nagyai az ország -pusztulásán elke seredvén, s Magyarországot Péter zsarnokságától megszabadítani óhajtván, Endre, Béla és Leventéhöz rendíthetlen hűséggel ragasz kodtak, és követeik által javaikból a mit lehetett küldözve híven szolgáltak nekik. Ezen országnagyok Viske,Bua és Buhna voltak, kik szüntelen sohajtozással várták az alkalmas időt, midőn Endrét, Bélát és Leventét behozhassák Magyarországba, és az országot Sz. István kir. nemzetségének, ki őket szerette és teljes erejéből felmagasztalta, visszaszerezni törekedtek. Péter pedig a német kir. hatalmában felfuvalkodva, már nem annyira uralkodott, mint inkább kegyetlen zsarnokságával Magyarországot elnyomva osto rozta. Azonban némely árulók, Buda és Devecser, sugdosásából Péter megtudta, min gondolkoznak Magyarország nemesei Viske, Bua és Buhna, hogyan szerezhetnék vissza az országot a királyi magnak, s hogyan hozhatnák vissza Péter ellen Endrét, Bélát és Leventét. Azért is Péter kir. roppant dühre lobbanva, megfogatta és bitófára huzatta őket, némelyeknek pedig szemeiket vájatta ki és egész Magyarországot oly nagy sanyargatással gyötré, hogy in kább a halált választották volna, mint oly nyomorultan éljenek."
1047.
Viske, Bua, Buhna országnagyok a csanádi gyülésből Szár László fiaiért küldenek Oroszországba.
Endre és Levente hazaérkeznek. Az olaszok és németek üldöztetnek; a templomok leromboltatnak; a pogány szertartások gyakoroltatnak. A megvakított Péter Fejérvárott meghalt és Pé csett temettetett el.
„Magyarország nemesei nemzetök romlásátlátván, Csanádra gyűltek, és ott országtanácsot tartva, ünnepélyes követséget kül dének Oroszországba Endre és Leventéhez, megüzenvén, hogy
A visszahelyezett Péter király. 1044—1047. 35
egész Magyarország híven várja őket, és örömmel hódolna nekik, mint kir. magnak, csak jőjjenek be és oltalmazzák meg őket a németek dühétől. Midőn azután Endre és Levente Ujvárhoz érkez tek, melyet Aba kir. épített, az egész magyar nép csoportosan tódult hozzájok és makacsúl kérte Endre és Leventétől, hogy en gedjék meg az egész népnek pogány vallás szerint élni. S megen gedték, hogy szivök kívánsága szerint menjenek és veszszenek el osapáik tévelygéseiben ; mert különben nem harczoltak volna Péter ellen. Egy Vata nevezetű, Belus várából, ajánlá magát legelsőben a magyarok közől az ördögöknek, fejét megnyírván, és hajából 3 üstököt eresztvén alá pogány módra. Ezen Vata átkos biztatására az egész nép az ördögöknek áldozta magát, és kezdének lóhust enni s a leggonoszabb bűnöket mívelni ; ugyanis mind a papokat, mind a világiakat, kik a katholikus hitben megmaradtak, leölték, és Istennek igen sok egyházát lerombolták. Azután Péter király ellen fellázadván, valamennyi németet és olaszt, kik különböző tisztségeket viseltek Magyarországban, csúf halállal végezték ki.
Es Péter táborába éjjel gyors lovakon 3 hírnököt küldöttek, kik kiáltsák ki : hogy a püspököket a papsággal együtt öljék le, a dézsmaszedőt konczolják fel, az ősi pogány hitet állítsák vissza, az adót végkép törőljék el, s Péter emlékezete németeivel és olaszai val veszszen el mind örökre stb." Péter másnap hadait a Dunán Zsitvatőnél átszállítá és Fejérvár felé sietett, de a város kapuit bezárva, a bástyákat pedig fegyveresekkel megrakva találta. Innen tehát Mosony felé vette utját, hogy osztrák földre meneküljön, de űz utak mindenfelé el voltak állva. Biztos irány nélkül bolyongva Találkozott Endre követével, ki őt tisztességes bánásmódról biz tosítva a hg. udvarába hívta. De nem messze Fejérvártól rejtett fegyveres csapatokat ve vén észre, futásban keresett menedéket.
Zámornál azonban utóléretvén, 3 napi küzdelem után sebekkel borítva fogságba esett és szeme világától azonnal megfosztatott.
Igy vezettetett nejével, Albert osztrák őrgróf nővérével, Fejér várra, hol életét iszonyú kínok közt nemsokára bevégezte, s elte-mettetett Pécsett a bazilikában, melyet ő alapított 2-szori ország-lásának 3-ik évében, Igy szólnak a hazai krónikák. De ezen bazilika nem építtetett a XII. század közepe előtt.
3G Magyarország alapíttatásától az Árpádoknak fiágon magszakadásaig. 889—1301.
Sept. 25. Gellért s püspöktársai megöletnek, csak 3 marad élet ben. Endre koronáztatása Fcjérvárott. Levente halála.
„Gellért, Besztrid, Budi, Beneta püspökök és Szónok ispán, kik a keresztények sokaságával Székesfejérvárra gyűltek, megin dultak Buda felé, hogy Endrét és Leventét tisztességesen fogad ják, s midőn Diódra értek, Gellért sz. Szabina egyházában misét
mondott s a néphez egyházi beszédet intézett, s megjósolta, hogy azon nap, Beneta püspöktársuk kivételével, vértanuságot fognak szenvedni. Azután a Duna réve felé indultak, Gellért, miután Isten szolgálatában minden erejét teljesen fölemésztette, kocsin vitette magát. Midőn Pest révéhöz érkeztek, 5 istentelen, Vata és czinkosai, rárohantak a püspökre és társaira s őket agyonkövezték.
Gellért a kövezőkre szüntelen keresztet vetett, s földre térdelve fenhangon mondá: Uram, ne vedd nekik ezt vétkül, mert nem tud ják, mit cselekszenek. Azok pedig ezt látva, még jobban dühöngtek, felfordították szekerét a Duna partjára, s a szekérből kihúzván, taligára téve a Kelenföld hegyéről leeresztették, s midőn még lihegett, mellét lándsával átszúrták, és azután egy kőre vonszol ván, koponyáját összetörték Urunk 1047. esztendejében."
/. Endre király. 1047—1060.
E. követsége III. Henrik rom. császárhoz : neki P. megva-kí Itatásában nincs része; a főczinkosok már ' bűnhödtek ; a P. fel vállalta adót ő is fizetendi. De H. mindezzel nem elégedett meg.
1O48.
A H. ellen készülő E. öcscsét Bélát haza hívta Lengyelor szágból, kinek a koronát, mivel nincs örököse, odaigérte és az ország y3-t átadta.
1O49.
H. a regensburgi püsp. által Magyarország nyugoti széleit, E. pedig Bajorország nagy részét pusztíttatta.
1O5O.
H. a hadviselés támpontjául szolgáló Hamburgot fölépíttette, s az ezt gátolni törekvő magyar sereget visszaverte.
I. Endre király. 1047—1060. 37
1051.
A nyár végén H. nagyszerű hadjáratot indított Magyarország ellen, de Béla fogásai által tönkre tétetvén, octoberben csak serege romjaival juthatott Hamburgba.
1052.
H. a nyár derekán Pozsonyt megszállá s azt 8 hétig ostromlá, de Zotmund buvár hajóit elsülyeszté, mire a császár visszavonult. IX. Leo pápa a hadviselőket kibékítette. ,
1053.
Az év végén Triburban a béke megköttetett. Endre az Aba átengedte országrészrol lemondott, Henrik ugyanezt tette Ma gyarország irányában igényelt jogaira nézve.
1O54.
Konrád bajor hg. tartományától megfosztatván, a vele rokon magy. kir. udvarba menekült, hol Béla hg. neje az ő unokatest vére volt.
1O55.
Endre a tihanyi benedek rendi apátságot alapította. Vratisz-láv morva hg. az őt üldöző testvére Spitignev cseh hg. elől szintén Magyarországba menekült.
1056.
Horvátország részét a Zettina tblyóig és a Szerémséget Béla hg. és liadó nádor visszaszerezték, sőt Dalmatiában is hódítottak.
1O57.
Jllll. 4. A fejérvári országgyűlésen a nádornak a szerémi szent Demeter monostorát illető alapítványa megerősíttetett, és Sala monnak még atyja Endre éltében való koronáztatása tárgyaltatott. .
• 1O58.
Salamon koronáztatása Fejérvárott. Endre alattomban IV.
Henrik gyámjaival és Erneszt osztrák határgróffal szövetkezik Béla ellen. Zsófia, IV. Henrik nővére, Salamonnak eljcgyeztetik.
38 Magyarország alapíttatásától az Árpádoknak fiágon magszakadásaig. 889—1301.
1059.
Endre Várkonyban koronát és kardot tétetett Béla elé, ki az utóbbit, a herczegség jelképét, választá, de azután Lengyelor szágba ment rokonaitól Endre ellen segélyt eszközölni.
1O60.
Endre kincseit Mölkbe, fiát pedig nevelés végett IV. Hen rikhez küldé, s a német birodalomtól nyert segélylyel Bélát, ki 3 lengyel dandárral jött vissza, a Tiszántúl megtámadta. E. az ütkö
zetben lováról leesvén, megtapostatott, s nemsokára reá Zirczen meghalt, s Tihanyban eltemettetett.
I. Endre király neje Neszte orosz hgnővel nemzette Sala mont, Dávidot és Etelkát, Vratiszláv morva herczeg nejét.
Dec. 6. A csatatéren királylyá kikiáltott Béla Fejérvárott meg koronáztatott.
I. Béla király. 1060. drc. 6. — 1063. <hc.
1061.
B. minden községből 2 — 2 előkelő értelmes egyént hívott meg a fejérvári országgyülésre. Ide azonban a népből is nagy so kaság sereglett s a keresztény vallás eltöröltetésct követelte. B.
3 napi megfontolás után a várkatonák által a lázadást vezérei vérében elfojtotta.
„Béla király hírnököket küldött az országba, hogy minden faluból hívjanak meg két ékes beszédű öreget a király tanácsába:
de nemcsak a hivottak, hanem a parasztok és szolgák is a király hoz Fejérvárra mentek. Vata fia, János, a pogány vallást követvén, sok varázslót, bűbájos asszonyt és nézőt gyűjtött maga köré, kik nek igézései által igen kedves volt az urak előtt. A bűbájos nők közől egy Rasdi nevűt Béla király elfogatott és börtönben éhha-lálra kárhoztatott. S mint meg vagyon írva a magyarok tetteiről szóló régi könyvekben, teljesen meg volt tiltva a keresztényeknek Vata és János vérségéből venni nőt. Fejérvárott a király, a püs pökök és előkelők a nagy sokaság láttára megijedvén, nehogy
I. Béla király dec. 6. — 1063. dec. 39 rájok rohanjanak, a városba vonultak. A nép pedig előljárókat választott s azoknak fából emelvényeket készített, honnan őket láthassák és hallhassák. S az előljárók követeket küldöttek a király hoz és az előkelőkhöz, kik így szóltak: Engedd meg nekünk apáink módjára pogányságban élni, a püspököket megkövezni, a papokat megfojtani, a dézmálókat felakasztani, az egyházakat lerombolni, a harangokat összetörni. Az elszomorodott király 3 napi határidőt kért, hogy határozzon a dologban. E közben a nép előljárói, magas emelvényen ülve istentelen verseket hirdettek a hit ellen, az egész nép pedig örvendezve kiáltotta rá : Ugy legyen ! Midőn aztán 3-ad nap a feleletet várták, a király parancsára fegy veres katonák rohantak rájok, s némelyeket közőlök levagdaltak, előljáróikat a magasból lehányván, összetörték, a többieket pedig megkötözve megkorbácsolták, s így nagy bajjal a lázadást lecsen desít ék."
1062.
Béla bölcs intézkedései: Salamonnak híveit nem üldözte, sőt jószágaikat biztosította, Péter adóit eltörőlte, hasznos közgazdasági intézkedéseket tett.
„Béla király javát kereste nemzetének. Ügyességének egyéb bizonyságai között igaz értékű pénzt veretett a legtisztább ezüst ből, és az eladó jószágok árát, bizonyos mennyiség, tisztes séges becsű s igaz mérték szerint megszabta. Mert nem engedte meg, hogy a kereskedők és pénzváltók kárhozatos telhetetlen zsa rolásukkal fölösleges nyereséget gyüjtsenek az együgyű parasz toktól. Mert ez azon ok, a mely a népeket a legnagyobb szegény ség és nyomorúság veszélyébe szokta dönteni, hanem mindenki a szabott ár szerint adott és vett, igazságtalanság és rászedés nélkül.
O ugyanis minden piaczon szombatra határozta az adás-vevést, és azt parancsolta, hogy by^anti aranyak járjanak országa területén.
Ezüst dénárokat is veretett, melyekből 40 tett egy byzanti ara nyat. S míg élt, a pénz Magyarországban nem változott. Sok
egyéb örök emlékezetre méltó dolgot is tett. Mert mindazok ne jeit, gyermekeit s minden jószágait, a kik Salamon királyt követ ték, bántatlanúl és sértetlenűl őriztette, hogy önként térjenek vissza hozzá s jószágaikban békében éljenek, miért is közőlök
40 Magyarország alapíttatásától az Árpádoknak fiágon magszakadásaig. 889 — 1301.
igen sokan híveivé válva visszatértek. Azzal is megkönnyítette a magyarok terhét a tartozó szolgálattételben, hogy elengedett nekik a szokott fizetésekből és a régi adókból. Miért is Magyaror szág szerfölött meggazdagodva, fejét minden szomszéd tartomá nyok fölé emelte, azokat gazdagságban és dicsőségben felülmúlván;
akkor a szegények meggazdagodtak, és a gazdagok dicsőkké lettek."
1O63.
A német birodalom hadi készületeit be nem várva, Erneszt osztrák határgróf tartományát megtámadta, de megveretvén, mi dőn a további teendőkről Dömösön tanácskoznék, a királyi szék ről leesve, halálosan megsérült s erre röviddel utóbb meghalt.
Eltemcttetett Szegszárdon, az általa alapított beuedekrendi mo nostorban. I. Béla neje Rixa lengyel hgnővel még Lengyelor szágban nemzette fiait Gyejcsát és Lászlót, a hazába visszatérte után pedig Lambertet; továbbá a következő leányokat, u. m.:
Zsófiát előbb Ulrik, karantán őrgróf, s azután Magnus szász hg.
nejét, mely utóbbi házasságból származtak a Habsburg grófok és Lothringen hgek; Ilonát, Zvonimir horvát fejdelem nejét; Eufe-miát, Otto morva herczeg nejét ; és Lambert ispán nejét, kinek
neve ismeretlen.
Salamon király. 1064— 1074. mari.
1064.
Béla fiai Gyejcsa, László és Lambert hódolatukat bejelen tették ugyan Salamonnak, de viszont jogukat az ország Va-ra tiszteletben tartatni kérték. Salamon a szintén kiskorú IV. Henrik kel az országba jött és Fejérvárott 2-dszor is megkoronáztatott ; de a hgektől az ország í/3 -át megtagadván, ezek rokonuk, Bolesz-láv lengyel fejdelem seregével jöttek az országba, kikhez a tisza vidéki magyarság is csatlakozott. Salamon gondnokaival Mo-sonyba menekült.
1065.
•Iilll. 20- A Dezső győri püspök létesítette béke szerint a hercze-gek elnyerték az ország y3-át. Gyejcsa husvétkor
ril 11. Pécsett a székesegyházban S. fejére tette a koronát.
Salamon király. 1064—1074. mart. 41
1066.
A herczegek sógoruknak és szövetségesöknek, Zvonimirnak, .M karantánok által elfoglalt birtokrészét visszaszerezték.
1069.
A rabszolgákkal kereskedő és Trencsén vidékét pusztító cseheket kiűzvén, rajtok otthon boszút álltak.
107O.
Az Erdélyen át a Nyírségre tört besenyők felett visszatér tekben a Cserhalmon nagy diadalt arattak, hol László hcrezeg vitézsége és lovagiassága által tűnt ki.
„Fancsika nevű kém, Ujvárból, tudósította a királyt és her-czegeket, hogy a kúnok (besenyők) serege közelget. A király és a hg. éjjel a kúnokhoz közel szálltak meg. Pénteken hajnalhasadta-kor fölkelvén, mindnyájan az Űr vacsorájának vételével erősítet ték magokat, s hadi rendben vonúltak a pogányok ellen. Mit midőn a pogányhad vezére Ozul meglátott, ki a kúnok fejdelme Gyula szolgája volt, minthogy kevélységében igen felfuvalkodott .s magára igen sokat tartott, így szólt embereihez : menjenek az ifjak a gyenge magyarokra s mintegy játék gyanánt vívjanak meg velök. S a pogányok a magyarok ellen vonúlván, meglátták ret tentő hadaikat, és rögtön jelentést tőnek Ozulnak, ki a kúnok
>eregét egybegyűjtvén , sietséggel egy igen magas hegy tetejére vonta magát, melyre igen nehéz volt fölmenni, s melyet a lakosok Kerlésnek (Cserhalomnak) hívtak. A magyarok hadserege azon hegy tövében gyűlt össze. Salamon kir. katonái mind patyolat-zászlót hordtak. A pogányok a hegy tetején voltak felállítva, kik közől a bátrabb íjászok a meredek hegyközepéig alászálltak, hogy a magyarokat a hegy megmászásától visszariaszszák. Azért is sűrűn omló nyilaik sebes , záporával kezdének a király és hgek hadai ellen dühöngeni. Azonban némely derék magyar vitézek rájok rohantak ez íjászokra, s közőlök többet leöltek a hegy olda-Ján» s igen kevesen mászhattak fel nagy bajjal társaikhoz, lovaikat kéz/jaikkal verve kényszerítvén. Salamon kir. elszánt lelkesedésé
42 Magyarország alapíttajtásától az Árpádoknak fiágon magszakadásaig. 889—1301.
nek vakmerőségétől elragadtatva a legnehezebb hágón csaknem mászva nyomúlt fel csapatával a pogányokhoz, kik rá sűrű nyil-záport szórtak. Gryejcsa hg. pedig, minthogy mindig óvatos volt, a menedékesebb hágón nyomulva fel, nyilazva rohant a kúnokra.
László hg. a pogányok közől 4-et ölt meg a legelső rohamban, r.
az 5-iktől nyillal súlyos sebet kapott. Azután ugyanezt azon helyen megölte, s később sebéből hamar meggyógyúlt. A magyarok által szorongatott pogányok nyomorúltan megfutottak, s a magyarok minél sebesebben űzvén őket, éles és szomjas kardjaikat a kúnok vérével itatták; ugyanis, a kúnok ujdon borotvált fejeit kardjaik kal mint a nyers tököt úgy aprították. Látott azután László hg.
egy pogányt, ki lóháton vitt egy szép magyar leányt. László azt vélte, hogy az a váradi püspök leánya, s noha súlyosan meg volt sebesülve, mégis sebes nyargalvást űzte lovával; de minthogy annyira el nem érhette, hogy l.eszúrhassa lándsájával, kiáltott a leánynak: „szép hugom! fogd övén a kúnt s vesd magad a földre,"
mit az meg is tőn. Most hosszabb párviadal kezdődött, melyben u.
hölgy segélyére volt megmentőjének, inát metszvén el a kúnnak, a midőn ezt László üstökén ragadta, a hölgy fejét szelte le. A ki rály és a dicsőséges hgek, miután a pogányokat majd mind leölték s a keresztényeket a fogságból megszabadították, egész Magyar ország szerencsés hadseregével együtt győzelmes diadallal örven dezve hazatértek."
1O72.
A Magyarország alvidékét fosztogató besenyőket Nikétasz.
Nándorfejérvár parancsnoka segítvén, a magyarok e várat 2 havi ostrom után elfoglalták. Nikétasz magát a vár elfoglalásakor Gyejcsa nagylelkűségére bízván, ebből ujabb meghasonlás támadt a király és rokonai közt, melynek főszítója a kir. tanácsosa, Vid bácsi főispán volt.
1073. •
falamon IV. Henriktől kért segítséget, Gyejcsa pedig a Nyirségben fegyverkezett és testvéreit a rokonokhoz Lengyel- s Morvaországba küldötte segítségért. De az országnagyok ismét békét eszközöltek, mely azonban vajmi hamar a túszok kölcsönös hazabocsátásával felbomlott.
Salamon király. 1064—1074. mart. 43
1O74.
Salamon, miután hozzá a karantán hg; fegyvereseivel megér kezett, a többi német haderőt be nem várva
Febr. 2C. Gyejcsát, Vid tanácsára, a Tiszán túl megtámadta 36 zászlóaljjal, hol Gy., kinek csak 4 zászlóalja volt s ezek vezérei is árulókká lettek, vereséget szenvedett. Gy. Tokajnál átkelt a Ti szán és Vácznál találkozott a morvákkal és felvidéki- magyarokkal érkező Lászlóval. A döntő csata Mogyoródnál martiusban víva-tott, hol S. tanácsosai Vid és Ernyei elestek, s melyből a király maga is alig menekülhetett Mosony vidékére, a csatával együtt
• koronáját is elvesztvén.
„A király átkelt a befagyott Tiszán Tokajnál és Péter fia udvarában szállt meg, s ott hallá, hogy Gyejcsa találkozott László és Otto hgekkel, és a hozzájövő harczosok nagy sokasá gával. S az átkozott Vid ezen szavakkal sürgette a királyt : „Minap seregét összetörtük, az előkelőket leöltük, s most a szolgákat hívta, s az aratókat szedte össze. Azért nem kell kételkednünk, hogy egy pillanat alatt felfaljuk őket. A cseh csapatokat én a bácsiakkal rögtön halálos veszélybe döntöm. S a mint ezt Ernei hallotta, ki mindig a békét óhajtá, sírt ; s midőn Salamon sírni látta, mondá: Ernei ispán, úgy tetszik, hogy te a he rezeg híve vagy, s csak tettetésből maradsz mellettem. Kinek Ernei vála-szólá : Nem úgy uram, hanem nem akarnám, hogy atyádfiaival harczolj, s a vitézek egymást öldököljék, a fiú apját, vagy az apa fiát. Azután Vid ispánnak mondá Ernei: Te biztatod az urat, hogy harczoljon atyjafiaival, s azt mondod, hogy kaszásokat és villáso kat szedett össze. Meglásd, hogy a mit 1000 kaszás vág, 10,000 villás fel nem tudja majd gyüjteni. Nekünk illő meghalnunk ;i királyért, de jobb volna helyesebb tanácsot követnünk. A király tehát Vid szavaiba bizva, seregével sietve előnyomult, és szerdán (mart. 20?) a Rákoson megszállott. Geyjcsa, László és Otto her-czegek pedig Vácz körül szállottak meg. Ott akkor nagy erdő volt s abban csak egy Vácz nevű remete lakott, kinek nevéről nevezte el Gyejcsa hg. azt a várost, melyet később ott épített. Megindíták aztán ti tábort, és megszállottak Czinkota helységnél. Egy Mo
44 Magyarország alapíttatásától az Árpádoknak fiágon magszakadásaig. 889 — 1301.
nyoród nevű hegy feküdt a két sereg közt, s csütörtökre viradóra meg akartak ütközni, de igen sűrű sötét köd ereszkedvén, akadá lyozta őket. Következő éjjel paripáikat kantárszáron tartva, vár ták a nap keltét. A hgek jókor reggel elrendezték csapataikat, s a mint László fegyvert öltött, a földre borula és fogadást tőn sz.
Mártonnak, hogy ha az Űr neki győzelmet ad, azon helyen egy házat épít sz. Márton tiszteletére. Mi úgyis történt. Lászlót a bihari dandár közepében balra, s Ottót jobbra állították, Gyejcsát pedig a nyitrai dandárban a középbe helyezték; ezen kívül mind két szárnyon háromszor három dandárt állítottak fel, mindegyi ket 4 — 4 sorjával. Midőn a király a hegyről alászállt, mondá
Mártonnak, hogy ha az Űr neki győzelmet ad, azon helyen egy házat épít sz. Márton tiszteletére. Mi úgyis történt. Lászlót a bihari dandár közepében balra, s Ottót jobbra állították, Gyejcsát pedig a nyitrai dandárban a középbe helyezték; ezen kívül mind két szárnyon háromszor három dandárt állítottak fel, mindegyi ket 4 — 4 sorjával. Midőn a király a hegyről alászállt, mondá