4. Elméleti rész
4.4. A tranziens tartomány jellemzése
Az elméleti ciklusok alapján belátható, hogy a kezdeti homogén koncentráció eloszlásból a ciklusszám függvényében egyre élesebb koncentrációprofil alakul ki az oszlopban. Új
NRQFHQWUiFLyOpSFV N D WHUPRV]WiOiVL UpV]SHULyGXVRNEDQ NHOHWNH]QHN (OPpOHWLOHJ H]HQ NRQFHQWUiFLyOpSFV NYLVHONHGpVHeloszlása, terjedési sebessége a megoldás kulcsa.
(J\V]HU IL]LNDL NpS pV D N|QQ\ NH]HOKHW VpJ pUGHNpEHQ D] DOiEEL LGHiOLV IHOWpWHOHN N|]|WW YL]VJiOMXNPHJDIURQWiOLVLRQFVHUpVP YHOHWHWiEUD
− NpWNRPSRQHQV LRQFVHUpWYHV]QNDODSXO
− LRQFVHUpO W|OWHt homogén, dsz és ε állandók
− az elektrolit- és oldószer-adszorpciót elhanyagoljuk
− az axiális keveredést nem vesszük figyelembe
− D]LRQFVHUpVHJ\HQV~O\EHiOOiViWSLOODQDWV]HU QHNWHNLQWMN
− izoterm, izochor ioncsere folyamatot tételezünk fel
− az izotermákat liQHiULV V]DNDV]RNNDO N|]HOtWMN D] HOPpOHWL FLNOXVRNQDN PHJIHOHO
intervallumokban.
x1i
x0i x
y1i
y0i
y
x1i
x ,y0i 0i
V ,c ,Q,k 0 ε
∆V,c0
x
0ix y
0i 0iX ,y
i i 1 1V ,c ,Q,
k 0ε ∆ V,c
0∆v
k29.ábra
A frontális ioncsere integrális komponensmérlege
Tekintsünk egy VkWpUIRJDW~LRQFVHUpO RV]ORSRWDPHO\HWHO ]HWHVHQHJ\HQV~O\EDKR]WXQNF0
összkoncentrációjú és x0i LRQ|VV]HWpWHO ROGDWWDO ÈUDPROWDVVXQN NHUHV]WO D] RV]ORSRQ∆V térfogatú, c0 összkoncentrációjú és x1i ionöVV]HWpWHO ROGDWRW
Az x0i −x1i NRQFHQWUiFLyOpSFV KHO\pW ∆Vk) illetve elmozdulásának távolságát az áramlás
Vezessük be az alábbi dimenziómentes változókat:
dimenziómentes átáramoltatott ionmennyiség:
( )
1 Qszilárd- és folyadékfázisok kapacitásának hányadosa az oszlopban:
( )
DNRQFHQWUiFLyOpSFV HOPR]GXOiViQDNGLPHQ]LyPHQWHVWpUIRJDWDLOOHWYHWiYROViga:
k
ÈWUHQGH]pV XWiQ D N|YHWNH] |VV]HIJJpVW NDSMXN D NRQFHQWUiFLyOpSFV QHN D] iUDPOiV
irányában tett elmozdulására,
s
’⋅ α
=
δ (39)
amelyet út(δ LG α’)⋅sebesség(s) összefüggésként is értelmezhetünk.
$ V]DNDV]RV SDUDPpWHUHV V]LYDWW\~]iVL P YHOHW VRUiQ α’=áll.) a termosztálási
UpV]SHULyGXVRNEDQD]HOPpOHWL FLNOXVRNV]HULQWNHOHWNH] NRQFHQWUiFLyOpSFV NYLVHONHGpVH D]
áramoltatási részperiódusokban a (39) összefüggés felhasználásával YLV]RQ\ODJ HJ\V]HU
módon tanulmányozható az alapadatok (izotermák, c0, Q, ε, x0i, α’) ismeretében.
9iODVV]XQNRO\DQPHJIHOHO HQNLVα¶pUWpNHWDPHO\QpODPHOHJWHUPRV]WiOiVVRUiQNHOHWNH]
NRQFHQWUiFLyOpSFV NDPHOHJiUDPROWDWiVVRUin nem „törnek át” a hideg tartályba és fordítva.
9HJ\NDODSHOUHQGH]pVNpQWDiEUiQEHPXWDWRWWYi]ODWRW$QQDNDIHOWpWHOHSOKRJ\D]HOV
hideg áramoltatási részperiódusban a melegtartályba xi2=állandó összetétellel kerüljön az olGDW D] KRJ\ D PHOHJ L]RWHUPD % pV & SRQWMiKR] K~]RWW K~U NLVHEE PHUHGHNVpJ OHJ\HQ PLQW D KLGHJ L]RWHUPD $ pV ' SRQWMiKR] K~]RWW K~U PHUHGHNVpJH (] pUWHOHPV]HU HQ HOYpJH]KHW DKLGHJWDUWiO\HVHWpQLV
Meleg termosztálás vége Egyensúlyba hozás hidegen
xio
A xio A
xio
B xi1 B
ki=Y (A-D))
Hideg áramoltatás vége
ki
D, xi2
A xi0
xi2
be==Y (B-C))
B xi1
C xio
be
¡¢M£¤Y¥ ¦%§ £ ¨§©
Meleg tartály
Meleg áramoltatás vége
A xi0
D xi2
Hideg termosztálás vége
30. ábra
$]HOPpOHWLFLNOXVRNQDNPHJIHOHO HQNHOHWNH] NRQFHQWUiFLyOpSFV NGLPHQ]LyPHQWHV
elmozdulása az áramoltatási részperiódusokban
$ VHEHVVpJHN LOOHWYH D GLPHQ]LyPHQWHV HOPR]GXOiVRN LVPHUHWpEHQ pUWHOPH]KHW D NH]GHWL
ionösszetétel ( x0i ) hatása és meghatározható egy olyan „∆[´ LQWHUYDOOXP DPHO\E O D] 0
xi pUWpNpW YiODV]WYD D] HOV FLNOXVEDQ PLQGNpW WDUWiO\ED D] HOPpOHWL FLNOXVRNQDN PHJIHOHO HQ
homogén összetétellel kerül az oldat.
&pOV]HU DWUDQ]LHQVWDUWRPiQ\MHOOHP]pVpUHDNpWiUDPROWDWiVLUpV]SHULydust együtt vizsgálni, de külön a meleg-WDUWiO\WpVD]LRQFVHUpO RV]ORSPHOHJWDUWiO\IHO OLPHJIHOHO UpV]pWpVNO|Q DKLGHJWDUWiO\WpVD]RV]ORSKLGHJWDUWiO\IHO OLUpV]pWWDQXOPiQ\R]QL
(J\V]HU V]iPtWiVVDO D] DODSDGDWRN PLQW P YHOHWL SDUDPpWHUHN KDWiVD IHOGHUtWKHW $
számítások eredményeit a 31-33. ábrákon mutatom be és röviden az alábbiakban foglalom össze:
− a dimenziómentes elmozdulások (állandó α’ érték mellett ), illetve sebességek érzékenyen változnak a kezdeti ionösszetétel függvényében,
− c0, Q, ε értékek változásának a hatása megegyezik az elméleti ciklusnál bemutatottal,
− PLQGHQ iOODQGy V]HOHNWLYLWiVL WpQ\H] YHO MHOOHPH]KHW L]RWHUPD HVHWpQ pV D &D2+
–K+ ionpárra vonatkozó izotermák esetén van olyan „∆[´ LQWHUYDOOXP DPHO\E O D] 0
xi pUWpNpW YiODV]WYD PLQGNpW WDUWiO\ED D] HOPpOHWL FLNOXVRNQDN PHJIHOHO HQ KRPRJpQ
összetétellel kerül az oldat ( be ki>1 ), (31-33. ábra).
− Mind a meleg-WDUWiO\pVD]LRQFVHUpO RV]ORSPHOHJWDUWiO\IHO OLPHJIHOHO UpV]pUHpV
a hidegtartály és az oV]ORSKLGHJWDUWiO\IHO OLUpV]pUHYRQDWNR]y be ki értékek, mind a fenti „∆[´ LQWHUYDOOXP QDJ\ViJD pV KHO\H LJHQ HU VHQ IJJHQHN D V]HOHNWLYLWiVL WpQ\H] NKiQ\DGRViWyOpVDV]HOHNWLYLWiVLWpQ\H] NDEV]RO~WpUWpNpW OLV-32. ábra).
0
Kezdeti ionösszetétel, xi,0
ª be/
A szelektivitási együtthatók hányadosának hatása a dimenziómentes elmozdulások hányadosára
Kezdeti ionösszetétel, xi0 Gbe/Gki
A szelektivitási együtthatók abszolút értékének hatása a dimenziómentes elmozdulások hányadosára
0.6 1 1.4 1.8
0 0.2 0.4 0.6 0.8 1
Kezdeti ionösszetétel,xCa0 Gbe/Gki
1,0 ekv/dm3 Hideg tartály 1,0 ekv/dm3 Meleg tartály 0,5 ekv/dm3 Hideg tartály 0,5 ekv/dm3 Meleg tartály 0,1 ekv/dm3 Hideg tartály 0,1 ekv/dm3 Meleg tartály Ca++-K+-Cl
-Varion-KSM 288K-333K
33. ábra
A Ca2+–K+ ionpárra vonatkozó dimenziómentes elmozGXOiVRNKiQ\DGRViUDNO|QE|]
VV]NRQFHQWUiFLyM~ROGDWRNHVHWpQ
$ FLNOLNXV P YHOHW IRO\WDWiVDNpQW LJHQ pUGHNHV MHOHQVpJHW WDSDV]WDOKDWXQN ÈOODQGy V]HOHNWLYLWiV~ L]RWHUPiN HVHWpQ PHOHJ iUDPROWDWiV VRUiQ D] HJ\HV NRQFHQWUiFLyOpSFV N
találkozhatnak. UgyanisHEEHQDIpOFLNOXVEDQD]iUDPOiVLUiQ\iEDQDNHGYH] EEHQN|W G ÄL´
LRQ NRQFHQWUiFLyMD FV|NNHQ pV D NLVHEE NRQFHQWUiFLyM~ OpSFV N ODVVDEEDQ KDODGQDN PLQW D QDJ\REE LRQ|VV]HWpWHOOHO UHQGHONH] NRQFHQWUiFLyOpSFV N H]pUW D] XWyEELDN XWROpUKHWLN D]
HO EELHNHWpVDWRYiEELDNEDQN|]|VVHEHVVpJJHOKDODGQDNDPHJHO ]pVIL]LNDLODJOHKHWHWOHQ
$ KLGHJ iUDPROWDWiVL UpV]SHULyGXVEDQ SHGLJ D] HO ] IpOFLNOXVEDQ NLDODNXOW NRQFHQWUiFLy
-SURILO V]pWWHUO PLQGHQNRQFHQWUiFLyOpSFV D VDMiW VHEHVVpJpYHOIJJHWOHQO PR]RJhat. Ezért
FpOV]HU DWUDQ]LHQVWDUWRPiQ\MHOOHP]pVpUHDNpWiUDPROWDWiVLUpV]SHULyGXVWHJ\WWYL]VJiOQL
de külön a meleg-WDUWiO\WpVD]LRQFVHUpO RV]ORSPHOHJWDUWiO\IHO OLPHJIHOHO UpV]pWpVNO|Q DKLGHJWDUWiO\WpVD]RV]ORSKLGHJWDUWiO\IHO OLUpV]pt tanulmányozni.
a) Melegtartály: Az elméleti ciklusok alapján a melegtartályban az ionösszetétel x0i és xi=1 intervallumban változik.
$ PHOHJiUDPROWDWiV VRUiQ D NRQFHQWUiFLyOpSFV N WDOiONR]iVD pV N|]|V VHEHVVpJJHO
való továbbhaladása miatt a legnagyobb ionösszetételhez tartozó
NRQFHQWUiFLyOpSFV QHNNHOOD]~QHIIHNWtYVHEHVVpJpWNLV]iPROQXQNFLNOXVUyO-ciklusra.
+DH]D]HIIHNWtYVHEHVVpJQDJ\REEPLQWDN|YHWNH] iUDPROWDWiVLUpV]SHULyGXVEDQD
legnagyobb ionösszetételhez tartozó (a leggyRUVDEEDQ PR]Jy NRQFHQWUiFLyOpSFV
sebessége, akkor a koncentrációprofil az oszlopban marad és a melegtartályba homogén összetétellel kerül az oldat.
b) Hidegtartály: Az elméleti ciklusok során a hidegtartályban az ionösszetétel x0i és xi=0 intervallumban változik. Mivel a hideg áramoltatási részperiódusban az egyes
NRQFHQWUiFLyOpSFV N IJJHWOHQ VHEHVVpJJHO KDODGQDN N|QQ\HQ EHOiWKDWy KRJ\ D N|YHWNH] PHOHJ iUDPROWDWiVL UpV]SHULyGXVEDQ DNNRU PDUDG D] pOHVHG
koncentrációprofil az oszlopban (és a hidegtartályba homogén összetétellel kerül az
ROGDWKDWHOMHVODN|YHWNH] IHOWpWHO
A hideg áramoltatás során xi=0 és x0i LQWHUYDOOXPEDQ PLQGHQ NRQFHQWUiFLyOpSFV
önálló sebessége nagyobb kell legyen, mint ugyanezen koncenWUiFLyOpSFV N |QiOOy VHEHVVpJHDN|YHWNH] PHOHJiUDPROWDWiVLUpV]SHULyGXVVRUiQ
7HWV] OHJHV DODN~ NtVpUOHWL L]RWHUPiN HVHWpQ LV HOYpJH]KHW D YL]VJiODW $] DODSDGDWRN
(izotermák, c0, Q, ε, x0i, α¶PLQWP YHOHWLSDUDPpWHUHNKDWiVDHJ\V]HU HQpUWHOPH]KHW
$ NtVpUOHWL LRQFVHUH L]RWHUPiN J\DNUDQ LJHQ HU VHQ YiOWR]y V]HOHNWLYLWiVL HJ\WWKDWyYDO MHOOHPH]KHW N iEUD V W J\DNUDQ HO IRUGXO D] ~Q V]LJPRLG WtSXV~ L]RWHUPD LV DPHO\UH D] D MHOOHP] KRJ\ D] L]RWHUPD GHULYiOWMD Llletve meredeksége az összetétel
IJJYpQ\pEHQQHPV]LJRU~DQPRQRWRQYiOWR]LNKDQHPV]pOV pUWpNHYDQiEUD
6]LJPRLGWtSXV~L]RWHUPiNHVHWpQD]HJ\HVNRQFHQWUiFLyOpSFV NKDODGiVLVHEHVVpJHPiUQHP
szigorúan monoton függvénye a folyadékfázis összetpWHOpQHN $] pOHVHG pV D] DUiQ\RV
koncentrációprofilok kialakulása nemcsak az áramlási iránynak, hanem a folyadékfázis összetételének is függvénye.
Ha megelégszünk egy kvalitatív képpel, ezen feltételek vizsgálata adott rendszer esetén grafikusan igen egyV]HU HQ HOYpJH]KHW $] L]RWHUPiN N|]|WW D] HOPpOHWL FLNOXVRNQDN PHJIHOHO HQ HOYpJH]]N D OHOpSFV ]pVW $ YL]VJiODW SHGLJ D FLNOLNXV P YHOHWQHN pUWHOHPV]HU HQ PHJIHOHO HJ\HV OLQHiULV L]RWHUPDV]DNDV]RN PHUHGHNVpJpQHN D]
összehasonlításává redukálódik.