A természettudományos tantárgyak érettségi követelményeinek környezeti nevelési

54

5. A vizsgálatok és az eredmények bemutatása

Ebben a fejezetben bemutatásra kerülnek a természettudományos érettségi követelménnyel kapcsolatos eredmények, a projektmódszer alkalmazásának tapasztalatai és a középiskolások környezeti attitűdjét meghatározó háttértényezők.

5.1. A természettudományos tantárgyak érettségi követelményeinek környezeti nevelési tartalma

Első lépésként megtörtént a biológia, kémia, fizika és földrajz közép- és emelt szintű érettségi követelményrendszer környezettani vonatkozásainak elemezése (érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet). A vizsgált követelményrendszer 2016. december 31-éig volt érvényben, ugyanis 2017. január elsejétől az összes természettudományos tantárgyat érintő változások következtek be.

A tankönyvelemzés szabályainak (Kojanitz, 2003) megfelelően azt vizsgáltuk, hogy az egyes tantárgyak érettségi követelményében milyen arányban szerepelnek a környezettani ismeretek a tantárgy teljes követelményrendszeréhez viszonyítva. A természettudományos tantárgyak érettségi követelményeiből kigyűjtésre kerültek a környezeti nevelési tartalmak.

Megszámoltuk, hogy az adott diszciplináris tartalomra mennyi környezeti nevelési tartalom esik. Az elemzés során minden mondatot egy egységnek vettünk, így az adatok számszerűsíthetők és összehasonlíthatók. A környezeti nevelési tartalom relatív gyakoriságát százalékban adtuk meg. Szignifikancia vizsgálatot végeztünk a régi és az új valamint a közép- és az emelt szintű érettségi követelményrendszer környezettani vonatkozású részei között.

5.1.1. Az eredmények bemutatása

Megvizsgáltuk, melyik természettudományos tantárgy tartalmazza a legtöbb környezeti nevelési tartalmat, hogyan változnak a 2017. január elsejétől életbe lépő érettségi követelményrendszer környezettani vonatkozású részei és a közép- vagy az emelt szintű érettségi követelményrendszer tartalmaz-e több környezeti neveléssel kapcsolatos részt.

55 Az érettségi követelmények tartalmazzák azokat a tudáselemeket, amelyek számonkérhetők a tanulóktól a vizsgán. Korábban Ütőné (2015) a földrajz érettségi követelmény esetében állapította meg, hogy abban megjelennek a környezeti problémákhoz tartozó elemek, de mennyiségi vizsgálatot nem végzett.

A 2016. december 31-ig érvényben lévő érettségik esetében biológiából középszinten 420, míg emelt szinten 210 mondat jelentette a teljes követelményrendszert, azaz a száz százalékot. Ebből középszinten 58, emelt szinten 17 környezeti neveléshez kapcsolható tartalmat találtunk. Ez a teljes követelmény 13,80 (középszinten) és 8,00 százaléka (emelt szinten). A 2017. január elsejétől bekövetkező változások miatt a középszintű követelmény esetében csökkenés, míg az emelt szintű követelmény esetében emelkedés figyelhető meg a vizsgált tartalommal kapcsolatban. Az új követelmény szerint a biológia követelményrendszer környezettani vonatkozásai 13,10 százalékra csökkentek középszinten és 9,59 százalékra emelkedtek emelt szinten (4. táblázat, 8. melléklet). A korábbi (2016. december 31-ig érvényben lévő) biológia követelményekhez viszonyítva középszinten 0,7 százalékos csökkenés, míg emelt szinten 1,59 százalékos emelkedés tapasztalható, de egyik sem szignifikáns változás.

A természettudományos tárgyak közül a fizika érettségi követelményrendszere tartalmazta a legkevesebb környezeti nevelési részt. 2016. december 31-ig középszinten a teljes követelmény 222, emelt szinten 107 mondatból állt. Ennek középszinten 4,50, emelt szinten 0,93 százaléka környezettani vonatkozású. 2017-től mind a két szinten csökkenés figyelhető meg a környezettani tartalmak tekintetében, mert középszinten 4,20, emelt szinten 0,81 százalékra csökken. Ez azt jelenti, hogy a fizika emelt szintű érettségi követelmény mindössze egy környezettani vonatkozású mondatot tartalmaz (4. táblázat, 9. melléklet).

2017-től mind a két szinten csökkenés figyelhető meg a környezettani tartalmak tekintetében, középszinten 0,3, emelt szinten 0,12 százalékos a csökkenés.

A földrajz érettségi (2016. december 31-ig) követelményrendszere 453 mondatból állt középszinten és 291 mondatból emelt szinten. Ebből a környezettani vonatkozású mondat középszinten 53, míg emelt szinten 32. Vagyis a középszintű követelmény 11,69 és az emelt szintű követelmény 10,99 százaléka. 2017-től a földrajz esetében a legjelentősebb változás, mivel középszinten a követelmény 14,53 százaléka, emelt szinten pedig 15,08 százaléka tartalmaz környezettani részt. Mind a két szint jelentős javulást (középszinten 2,84, emelt szinten 4,09 százalékos emelkedés) mutat (4. táblázat, 10. melléklet).

56 4. táblázat. Környezeti nevelési tartalmak a természettudományos tantárgyak érettségi

követelményeiben (saját szerkesztés). emeltszinten csökkenés figyelhető meg (0,67 %) (4. táblázat, 11. melléklet). A környezettani tartalmak tekintetében az adott követelményrendszeren belül a két szint és a szintek régi és új követelmények közötti eltérésében nincs szignifikáns eltérés.

Több esetben (fizika közép- és emelt szint, kémia középszint) nem a környezeti nevelési tartalom változott, hanem az érettségi követelmény törzsanyaga. Fizikából a teljes követelmény mondatainak növekedése miatt az ahhoz viszonyított környezeti nevelési tartalom csökkenést mutat, annak ellenére, hogy a környezettani vonatkozású mondatok száma nem változott. A kémia esetében fordított a helyzet. A teljes követelmény mondatainak

57 száma csökkent, míg a környezettani vonatkozású mondatok száma nem változott. Így a környezeti neveléshez kapcsolódó mondatok arányának növekedését tapasztaljuk (4. táblázat).

Az adatok egyértelműen rávilágítanak arra, hogy a természettudományos tantárgyak közül a földrajz érettségi követelményrendszer tartalmazza a legtöbb környezeti neveléshez kapcsolódó tartalmat, vagyis ez a szaktárgy igyekszik a legnagyobb mértékben megfelelni a NAT környezeti nevelésre vonatkozó elvárásainak az oktatás kimeneti szintjén.

Megvizsgáltuk, hogy a régi vagy az új érettségi követelményrendszer tartalmaz-e több környezeti neveléssel kapcsolatos részt. Ennek bizonyítását kétmintás-t próba segítségével végeztük el. Vizsgálatunkat elvégeztük közép- és emelt szinten is. Egyik szintnél sem sikerült kimutatni szignifikáns különbséget egyetlen természettudományos tantárgy esetében sem a régi és az új érettségi követelmény között (5. táblázat).

5. táblázat. A régi és az új érettségi követelmények környezettani részeinek szignifikanciájan(saját szerkesztés).

Régi – új középszintű követelmény eltérésének szignifikanciája

Régi – új emelt szintű követelmény eltérésének szignifikanciája

t Sig. t Sig.

Biológia 0,102 0,919 -0,230 0,819

Fizika 0,137 0,891 0,072 0,943

Földrajz -1,030 0,306 -1,873 0,064

Kémia 0,000 1,000 0,130 0,897

A középiskolás diákok tanulmányait lezáró érettségi követelményrendszer fogalmazza meg mindazokat az ismereteket, amelyekről a tanulóknak az érettségin számot kell adni.

Mivel az iskolákban megtanítandó tananyagot (tantervekben) és az érettségi követelményt is központilag határozzák meg, így a kettőnek összhangban kellene lennie. A NAT kiemelt feladatként említi meg a környezeti nevelést és az egymás után kiadott alaptantervekben egyre nagyobb hangsúlyt kap a téma. Ezzel szemben az adatok (4. táblázat) azt bizonyítják, hogy a középiskolások érettségi követelménye több esetben nem követi ezt az elvárást 2017-től.

Az érettségi követelményekben megjelenő környezettani vonatkozású tartalmak eloszlása is igen egyenetlen, ami az egyes tantárgyi tartalmak és témakörök adta lehetőségek jellege miatt részben adott. Mivel a környezeti nevelésre nem sok iskolában van lehetőség külön tantárgy keretében, így alaposabban át kellene gondolni, hogy az egyes témakörökben maximálisan kihasználják-e a környezeti nevelési lehetőségeket az ismeretek átadásában.

58 Ugyanakkor tény, hogy környezettudatosságra minden tanulót nevelni kell, akár érettségizik ebből a témából, akár nem. Azaz a környezeti nevelési tartalmak az állampolgárok alapműveltségének szerves részét képezik. Mai világunkban ezek ismeretében védjük és óvjuk környezetünket. Így az is természetes, hogy ezeknek a tartalmaknak az általános műveltséget számonkérő középszintű érettségi követelményekben kell megjelennie.

Kétmintás-t próba segítségével vizsgáltuk a közép- és az emelt szintű természettudományos tantárgyak érettségi követelményrendszerének környezettani részeit a régi (2016. december 31-ig érvényes) és az új (2017. január elsején életbe lépett) követelmény esetében. Az eredményeink szerint a természettudományos tárgyak régi követelményénél egy esetben sincs szignifikáns különbség (6. táblázat) a közép- és emelt szintű érettségi követelmény között. Az új követelmény tekintetében biológia és kémia esetében sikerült kimutatni szignifikáns különbséget (p<0,05) a két szint között.

6. táblázat. A közép- és emeltszintű érettségi követelmények környezettani részeinek változása és azok szignifikanciája (saját szerkesztés).

A 2017 előtti (régi) közép- és emeltszintű érettségi eltérésének

szignifikanciája

A 2017 utáni (új) közép- és emeltszintű érettségi eltérésének

szignifikanciája

t Sig. t Sig.

Biológia 1,654 0,104 1,992 0,051

Fizika 1,689 0,097 1,681 0,098

Földrajz 1,427 0,157 0,627 0,532

Kémia 1,929 0,059 2,028 0,047

Tehát az adatok azt bizonyítják, hogy a természettudományos tantárgyak érettségi követelményrendszerei különböző mértékben tartalmaznak környezettani vonatkozású részeket.

5.1.2. Összegzés

Az érettségi követelményrendszer a középfokú oktatás fontos kimeneti szabályozója, pontosan tartalmazza azokat az ismereteket, amivel a tanulóknak a középiskola végén rendelkezniük kell. Mivel a környezeti nevelés tanítása a legtöbb iskolában nem külön tantárgyként történik, így a hozzá kapcsolódó ismeretanyag a természettudományos tárgyak érettségi követelményrendszerébe van integrálva. A vizsgálat értelmében a négy

59 természettudományos tantárgy (biológia, fizika, földrajz, kémia) követelményei a diszciplináris tartalmak sajátosságai miatt különböző arányban tartalmaznak környezettani ismereteket. A NAT egyre nagyobb hangsúlyt fektet a környezettani és a fenntarthatóságra nevelés oktatásba való bevonására, amitől azt vártuk, hogy az érettségi követelményrendszer 2017-ben történő változásai is alkalmazkodnak ehhez. Az eredményeink alapján megállapíthatjuk, hogy a négy természettudományos tantárgy közül csak a biológia és a kémia 2017. január elsején bevezetett középszintű érettségi követelménye tartalmaz szignifikánsan több környezettani tartalmat, mint ezen tárgyak emelt szintű követelménye.

Az érettségi követelményrendszerben bővíteni kellene a környezettani vonatkozásokat.

A tanulóknak minél több ismerettel kell rendelkezniük ahhoz, hogy a megfelelő környezeti attitűdöt ki tudjuk alakítani. Ezért legtöbbet a földrajz tantárgy érettségi követelményrendszere tesz a középiskolában.