A természettudományos ismeretterjesztés tantervi követelményei

A fejezetben a tantervhez kapcsolódó fogalmi rendszer bemutatására törekszem, amelyben értelmezni kívánom a témám szempontjából lényeges fogalmakat. A bemutatás során a tanterv fogalmából kiindulva haladok a kétpólusú szabályozás értelmezéséig, amely alapvetően határozza meg a hazai oktatás tantervi szabályozását.

„A tanterv az oktatás tartalmi szabályozásnak legfontosabb eszköze. Első megközelítésben az oktatás tartalmának kiválasztását és elrendezését szabályozó dokumentum, amely meghatározza egy adott iskolatípus, - fokozat, intézmény céljaival és a tanulók fejlődésével összhangban álló tananyagoknak, tantárgyainak rendszerét, időkereteit, szakaszokra (többnyire évfolyamokra) bontott fő témáit, az egyes szakaszok végén a tanulók tudásának

48

értékelését megalapozó teljesítmények legfontosabb jellemzőit, esetenként útmutatásokat, ajánlásokat nyújt az oktatás eszközeire, módszereire, szervezeti kereteire.” (Ballér, 2003: 193) A tanterveket hatáskörök és műfaji szempontból Ballér (2003:193) a következőképpen csoportosította:

Hatáskör alapján a tantervek lehetnek:

 Központi tantervek: ezek a tantervek országos, területi, fenntartói iskolákra érvényes központi előírásokat tartalmaznak.

 Helyi tantervek: ebben a típusban csak az adott iskolára érvényes tantervi tartalmak szerepelnek.

 Kétpólusú tantervek: alapjaiban, kereteiben országos, ugyanakkor részleteiben és kidolgozottságában a helyi, iskolai tartalmi önállóságot előtérbe állító tantervek.

(Ballér, 2003: 193.)

Műfaji szempontból a tanterv lehet:

 sillabusz: a tananyagokat röviden, vázlatosan jelöli meg;

 tantervi rendszer: az oktatási célokat, a tananyagok kiválasztásának, elrendezésének, feldolgozásának összefüggéseit állítja előtérbe;

 curriculum: az oktatás folyamatát a céloktól az eredményekig átfogó tanterv.

Disszertációmban egy curriculum műfajú tanterv készítésére vállalkoztam, e tantervi műfaj részletesebb ismertetését a 4.4.1. fejezetben végzem el.

4.2.2. Az oktató-nevelő munka kétpólusú szabályozása

Magyarországon a köznevelésben folyó nevelő- és oktatómunka alapdokumentuma a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. A törvény 5. § 4. és 5. pontjában került rögzítésre a hazai köznevelés kétpólusú szabályozásának gyakorlata. Amikor kétpólusú szabályozásról beszélünk, akkor a tantervek hatáskörét vizsgáljuk. A csak központi vagy csak helyi szabályozás mellett egy harmadik sajátos tartalom (képzési, oktatási) meghatározási modell az ún. kétpólusú szabályozás. (Ballér, 2003: 193.)

4.2.2.1. Központi szabályozás - core curriculum

A kétpólusú modellben a központi (állami) és helyi (intézményi) szabályozásnak egyaránt meghatározó szerepe van. A központi szabályozás széleskörű társadalmi, szakmai együttműködésre építve meghatározza nevelés-oktatás egységes tartalmi alapjait, kereteit, továbbá a központi szabályozás szükséges feladatainak (az oktatáspolitikai, a képzéspolitikai, a jogalkotási, a finanszírozási stb. feladatoknak) az ellátását. A bemeneti szabályozás az állami alaptanterv és kerettanterv, a képzési irányelvek, képesítési követelmények útján történik. A kimeneti szabályozást az állami vizsgarendszer (az alapműveltségi, az érettségi vizsgák, a szakvizsgák rendszere) biztosítja. (Bárdossy, 2002: 83.)

A központi szabályozás tanterve a core curriculum, melynek jelentése magtanterv, alaptanterv, kerettanterv. Jellemzője, hogy az oktatásban, képzésben résztvevők teljes körére vonatkozó alapvető tartalmakat határoz meg, amelyeket a tervezéstől az értékelésig terjedő folyamattervben rögzít. (Bárdossy, 2002: 42.) Ilyen core curriculum a Nemzeti alaptanterv.

A köznevelési törvény (2011) 5. § 4. pontja értelmében „az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptanterv (NAT) biztosítja. A NAT

49

határozza meg az elsajátítandó műveltségtartalmat, kötelező rendelkezéseket állapít meg az oktatásszervezés körében, így különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására.”

A hazai kétpólusú szabályozás jellegzetessége, hogy nem kettő, hanem három szinten valósul meg, mert a központi szabályozást jelentő nemzeti alaptanterv és a helyi szabályozást jelentő iskolai helyi tantervek közé még beékelődik egy központi szabályozási szint a kerettanterv.

A köznevelési törvény (2011) 5. § 5. pontja szerint „a NAT-ban foglaltak érvényesülését a kerettantervek biztosítják. Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek tartalmazzák a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak egy vagy két évfolyamra vonatkozó követelményeit, továbbá a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait, és meghatározzák a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló kötelező, valamint az ajánlott időkeretet.”

Röviden összefoglalva azokat a központi elvárásokat tartalmazza a NAT és a kerettanterv, amelyek alapján kell az iskoláknak a saját helyi tantervüket elkészíteniük.

4.2.2.2. Helyi szabályozás - local curriculum

A local curriculum, azaz helyi tanterv (helyi curriculum) azokat a - tervezéstől értékelésig terjedő - tartalmakat rögzíti a helyi oktatási, képzési folyamattervekben, programokban, amelyek az adott intézmény, az adott képzési szakirány helyi sajátosságait tartalmazzák az intézmény, a képzés egészére, az egyes tantárgy tantervére, az egyes pedagógusra, az egyes tanulóra, a képzésben résztvevő egyén programjára vonatkoztatva. Tartalmazza a curriculumok és az extracurriculumok¹³ egymást felerősítő, gazdagító, kiteljesítő színes skáláját. (Bárdossy, 2002: 42-43., 91.)

Egy jó helyi tanterv Bárdossy (2002:43) szerint tehát tartalmazza a nevelés-oktatás célját, a tantárgyak rendszerét, az óraszámokat, a tartalmat, a kötelező és közös követelményeket, a kerettantervtől való eltérés szabályait és a rendelkezésre álló kötelező, ill. választható időkeretet, ill. a felhasználás szabályait.

A köznevelési törvény (2011, 26. § 1. és 2.) alapján az iskolai nevelő-oktató munka az iskola által megalkotott pedagógiai programban (PP) rögzítettek szerint folyik. A pedagógiai program része az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervek iskola általi kiegészítésével készült helyi tanterv. A helyi tantervben tehát meg kell nevezni, hogy a miniszter által kiadott kerettantervek közül melyiket választotta az iskola. Ezen felül tartalmaznia kell, hogyan használta fel a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretének szabadon hasznosítható tíz százalékát.

A 2011-ben kiadott köznevelési törvény a korábbi időszakhoz (1993-as Közoktatási tv. és 2007-es NAT) kép2007-est szűkíti az iskola lehetőségeit a helyi tanterv készítése során. Korábban az iskola háromféleképpen készíthetett helyi tantervet: (1) az iskola átvett egy kész kerettantervet; (2) a minisztérium, tankönyvkiadók által kiadott kerttantervek, tantervek, oktatási programok (pedagógiai rendszerek) kínálata alapján maga állította össze a helyi tantervét; (3) önállóan saját helyi tantervet készített a hatályos NAT alapján. Emellett a NAT 2007 nem határozott meg egységes, minden iskolára kötelezően érvényes tantárgyi rendszert, hanem annak kialakítását

13 Az extracurriculumok - iskolai tanulás, tanítás összefüggésében - a tanórán kívüli tanulás folyamatterveit, programjait jelenti. (Bárdossy, 2002: 45.) Pl. ilyen lehet egy szakkör vagy diák sportkör.

50

az akkori kerettantervek, illetve a helyi tantervek hatáskörébe utalja. (NAT 2007) Tehát az iskolának lehetősége volt a Nemzeti alaptanterv vonatkozó előírásinak figyelembevételével teljesen egyedi tantervet is készíteni (természetesen a fenntartóval engedélyeztetnie kellett), ahol a tantárgyak nevét, tartalmát, különösen a helyi oktatási tartalmak beépítésének mértékét, a tantárgyak óraszámát maguk határozhatták meg.

Úgy vélem, a köznevelési törvény ehhez képest jelentős visszalépést jelent az állami iskolák önállósága kapcsán, mert a NAT 2012 kötelezően meghatározza a tantárgyak nevét, a kerettanterv erősen meghatározza az órák számát, valamint tartalmilag megszabja a tantárgyakra szánt időkeret 90%-át és csak 10%-nyi szabad felhasználású időkeretet biztosít az iskoláknak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a heti 1 órás környezetismeret tantárgy esetében tanévenként csak 3,5 óra tartalom lehet szabadon választott, a többi órán kötelezően a kerettantervben foglaltakat kell oktatni.

Természetesen, az iskoláknak lehetőségük van egyedi helyi tanterv engedélyeztetésére, de állami fenntartású iskolák esetében nem jellemző, inkább az alternatív vagy reformpedagógiai iskolák esetében (pl. Waldorf) élnek a lehetőséggel, de a köznevelési törvény legutóbbi módosításában szigorodott az eltérés engedélyezett mértéke. (Maximálisan 30%-os eltérést engedélyezett a NAT 2012-höz képest).

Azt is szükséges leírni, hogy ezeknek a részletesebb, szigorúbb előírásoknak van előnyös oldala is, mert segíti az iskolák közötti jobb átjárhatóságot, valamint egyszerűbbé teheti a pedagógusok számára a tematikus tervek készítését, de ez akkor tekinthető igazán jónak, ha a központi előírások valóban korszerű módszertani szemléletet tartalmaznak. A következő fejezetben bemutatásra kerülő tantervi vizsgálat során feltárt módszertani hiányosságok azonban azt mutatják, hogy szükséges a NAT és a kerettanterv fejlesztése a hatékonyabb helyi szintű természettudományos oktatás érdekében.