1. BEVEZETÉS
1.1. A téma aktualitása, a releváns szakirodalom áttekintése
Bő öt és fél évtizede ülésezett, a Belügyminisztérium (BM) Kollégiuma, amely az 1962. április 12-i értekezletén megvizsgálta a minisztériumi médiatermékek, folyóiratok szakmai minőségét;
megállapítva, hogy „a sajtó eszközeivel jobban kell segíteni a BM előtt álló feladatok színvonalas végrehajtását.”4Ezért, az elmélet és gyakorlat legjobb szakembereinek bevonásával olyan egységes elméleti folyóiratot látták indokoltnak kialakítani, „amely az egész Belügyminisztériumban felmerülő elvi, politikai és szakmai kérdéseket tudományos színvonalon elemzi és magyarázza.”5
A fentiekre tekintettel dolgozatomban én is előbb az „elvi, politikai” témákat, majd a szakmai kérdések egyre tudományosabb színvonalú elemzését, magyarázatát vizsgáltam a folyóirat harminchét évfolyamában. Kutatásaim kezdetén, számomra is iránymutató, rokongondolatsort olvastam dr. Korinek László, az akkori Rendészeti Hivatal elnöke, felelős kiadó tollából, aki a szemle 1993-ig eltelt négy évtizedének szellemi hagyatékára visszatekintve feltette a kérdést, hogy érdemes-e 1953-ig visszatekinteni? Nem hasznosabb-e éles határvonalat húzni 1990-nél, a múltat pedig takarja el a jótékony feledés? De ennek kárát látná a rendvédelem szakmai kultúrája, és méltatlan lenne azokkal szemben, „akik a fizikai és a szellemi megszállás viszonyai között is képesek voltak a rendészet legjobb magyar hagyományainak megőrzésére. Ez a folyóirat helyet adott a pártideológiát levető tudományos teljesítményeknek. E lap hasábjaira a szakmai tisztesség
4 DEÁK József: Az állambiztonsági propagandától a nemzetbiztonságig – a Belügyi Szemlében megjelentek tükrében.
In. Rendvédelem. A Belügyminisztérium Oktatási, Képzési és Tudományszervezési Főigazgatóság online folyóirata.
2013. 2. évfolyam. 3. szám. p. 20. URL:
http://www.rvki.hu/images/downloads/rentudfoly/2013.%20vi%203.%20szm.pdf Letöltés ideje: 2016. január 07.
5 A Magyar Népköztársaság belügyminiszterének 0023. számú parancsa. Budapest. 1962.07.18.
URL: http://www.abparancsok.hu/sites/default/files/parancsok/10_21_23_1962.pdf Letöltés ideje: 2016. január 11.
visszacsempészte a humanista büntetőjog hazai és nemzetközi értékeit akkor is, amikor ezt a jogot egy kegyetlen diktatúra a végletekig lejáratta.”6
Mindemellett pedig a folyóirat szerkesztői a legnehezebb utat választották, tudatosan olyan lapstruktúrát kialakítva, amelyben az állami díjas tudós csakúgy helyet kaphatott, mint a bűnügyi nyomozó, a kriminalisztikai szakértő vagy a közlekedési járőr. Ennek is köszönhetően megszámlálhatatlanul sok értékes tapasztalat halmozódott fel a lap hasábjain. Erről, az évtizedek során szorgalmasan összegyűjtött rendészet-elméleti értéktárról főszerkesztője, az újraindított BM Rendészeti Vezetőképző és Kutatóintézet ígéretes jövőjével összefüggésben megjegyezte, hogy az, elődje hagyományain túl építhet „a Belügyi, Szemle 58 év alatt összegyűlt ismeretanyagára, a fórumra, amely mindig a legfrissebb ismeretek gyors közzétételét, a különböző nézetek ütköztetését kínálta.”7
A Belügyi Szemle első négy évtizede alatt, majdnem hetvenezer oldalon megjelent cikk-tömegét, a rendészettudomány napjainkig tartó fejlődési ívének, mára többé-kevésbé letisztult két tömör megközelítése szem előtt tartásával látszik célszerűnek áttekinteni:8
1. „A rendészettudományra vár az a feladat, hogy a rendészet jogát, a rendészet szervezetét és annak működését interdiszciplináris megközelítéssel tárja fel...”9
2. „...a rendészettudomány képviselői a rendészetet a legszélesebb körű kiterjesztéssel, a közrenddel és közbiztonsággal kapcsolatos állami, önkormányzati, társadalmi, vállalkozói és állampolgári tevékenységek célirányos összességeként értelmezik.”10
Kutatásom során kiderült, ezért aktualitását, értékét kiemeli, hogy a szemléről ilyen átfogó, a folyóirat rendszerváltást megelőző közpolitikai kapcsolódását, a rendészettudomány inspirálását, a belügyi és a közigazgatás fejlesztése irányába ható tevékenységét tudományos értekezés együtt még nem vizsgálta. 2012-ben doktori disszertációjában, a Belügyi Szemlét is érintette dr. Kriskó Edina: „A rendőrség társadalmi rendeltetése és a rendőrségi kommunikáció” című disszertációjában, a Pécsi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskolájának kommu-nikációs programja keretében több rendőrségi sajtóterméket kommukommu-nikációs elemként vizsgálva.
6 KORINEK László: Egy folyóirat évfordulói. In. Rendészeti Szemle. 1993. 31. évfolyam 1. szám. p. 6.
7 KORINEK László: Rendészet a tudásalapú kockázati társadalomban. In. Belügyi Szemle. 2011. 59. évfolyam 1.
szám. p. 20.
8 DEÁK József: The Police, then Interior Review for the forming of the science of law enforcement; from its beginning to the change of the political system. In: West Bohemian Historical Review Department of Historical Sciences Faculty of Philosophy and Arts University of West Bohemia in Pilsen. – Department of History Faculty of Humanities University of Hamburg. 2014. 3. évfolyam. 2. szám. p. 243. URL:
https://otik.uk.zcu.cz/bitstream/11025/15549/1/Deak.pdf Letöltés ideje 2017. szeptember. 12.
9 KORINEK László: Rendészet a tudásalapú kockázati társadalomban. In. Belügyi Szemle. 2011. 59. évfolyam 1.
szám. p. 18.
10 JANZA Frigyes: A Magyar Rendészettudományi Társaság megalakulásának előzményei, a Társaság szervezeti és működési céljai. In. Határrendészeti Tanulmányok. 1. évfolyam 2. szám. 2004. p. 11.
„Jelen értekezés elsősorban – mind tárgyát, mind módszereit tekintve – a bölcsészettudományok klaszterében, a média- és kommunikációs tudományok körében kíván eredményekkel szolgálni.”11 – írta.
Kutatási témám időszerűségét kiemeli, hogy az hozzájárulhat a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) 2012. évi határozatával elismert új tudományág, a rendészettudomány fejlődéséhez.12 Emellett hasznosítható a Rendészettudományi Karon folyó rendészeti képzés során, különös hangsúllyal a MAB által akkreditált13 Rendészettudományi Doktori Iskola hallgatóinak doktori képzésében. Továbbá, a hazai fegyveres és rendvédelmi szervek külső, belső közpolitikai kapcsolódását, kommunikációját, sajtótörténetét feldolgozó munkák sorában, újszerű megközelítésével ötletet adhat másoknak is a terület még mélyebb feltárásához.
Kutatási területem elméleti hátterének feltérképezése érdekében tanulmányoztam és rendszereztem a felkutatott, elsősorban a szemlében a témámmal összefüggésben megjelent publikációkat, valamint a kapcsolódó rendészeti szakirodalmat. A tanulmányok összeválogatásánál kiemelt figyelmet fordítottam a folyóirat történetét, életét, működését meghatározó szerzők cikkeire.
Az aktuális belügyminiszter vagy a szemlét irányító csoportfőnök által jegyzettekre, továbbá a főszerkesztők közül: dr. Déri Pál: (Az 50 éves Belügyi Szemlére emlékezve.(2003); Az ideológiai irányelvek és a tájékoztatás (Még egyszer a rendőrség és a sajtó kapcsolatáról) (1965). Dr. Korinek László: Bócz Endre a Belügyi Szemlében, (2017); Géza fejedelem, (2015); Egy folyóirat útja a szolgálati használattól a társadalom szolgálatáig (2012); Rendészet a tudásalapú kockázati társadalomban, (2011); Egy folyóirat évfordulói. (1993). Dr. Finszter Géza: Jogtudós mikroszkóppal és távcsővel, (2017); Közrend – közbiztonság – jogbiztonság 2000–2015, (2017); Rendészetelmélet, (2014); Főszerkesztői önvallomás, (2003); A közigazgatási és a rendvédelmi kutatások helye és perspektívája, (1998); tudományos publikációikra. A szerkesztőség munkatársai közül egyebek közt dr. Nyerges Lajos (Ünnepi köszöntő. Rendészeti Szemle, (1993); Olvasói vélemények a Belügyi Szemle cikkeiről, szerkesztéséről, (1978); A cigányság társadalmi beilleszkedéséről és bűnözéséről, (1973) cikkeit használtam. Emellett feldolgoztam a jelenlegi szerkesztőbizottság néhány tagjával és egy másik volt belügyi lap, a „Határőr” egykori főszerkesztőjével készített mélyinterjúkat; a szemle néhány olvasójának, cikkírójának visszaemlékezését, illetve a fókuszcsoportos beszélgetések során begyűjtött információkat.
11 KRISKÓ Edina: A rendőrség társadalmi rendeltetése és a rendőrségi kommunikáció. Doktori disszertáció.
URL: http://nydi.btk.pte.hu/sites/nydi.btk.pte.hu/files/pdf/Krisko_Edina2013_disszertacio.pdf p. 26. Letöltés ideje: 2016. szeptember 15.
12 SALLAI János: A magyar rendészettudomány etabilizációja. In. Belügyi Szemle. 2015. 58. évfolyam 6. szám. p. 5.
13 MAB titkársági Információs Rendszer. URL: http://web.mab.hu/tir/index.php?pid=711&fid=711 Letöltés ideje:
2016. március 27.
Kutatásaimhoz felhasználtam továbbá a Belügyi Szemlék tartalommutató köteteit, továbbá előkerestem a főszerkesztők, folyóirat-történeti visszaemlékezéseiben megemlített jeles szerzők írásai közül például dr. Király Tibor, dr. Kilényi Géza, valamint rendőr szakemberek, pl. dr. Diczig István, dr. Dobos János és dr. Szikinger István publikációit, interjúit.
A kapcsolódó rendészeti szakirodalom esetében a rendészettudományhoz kötődő írások szerzői közül dr. Janza Frigyes, dr. Sallai János, dr. Boda József cikkeit használtam, a rendészeti kommunikáció kapcsán pedig főként dr. Kovács Gáborét.
Ezek mellett felkutattam a Magyar Nemzeti Levéltár, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, valamint Budapest Főváros levéltárában a szemle közpolitikához kapcsolódását, illetve a rendészettudomány fejlődését szolgáló eredeti értékeléseket, belügyi, rendőrségi parancsokat, utasításokat, jelentéseket.
A vizsgált időszak nemzetközi és belpolitikai, illetve belügyi háttér történéseinek feltárásához széles körben merítettem a korszakot feldolgozó történeti, rendészettörténeti munkák közül dr.
Romsics Ignáctól, dr. Gergely Jenőtől, dr. Izsák Lajostól, dr. M. Szabó Miklóstól, továbbá dr.
Fórizs Sándortól.
A fent említetteknek és természetesen családomnak ezúton mondok köszönetet munkám közvetlen, vagy közvetett segítéséért!