2. A KÜL-, BELPOLITIKAI ÉS SZERVEZET-TÖRTÉNETI KÖRNYEZET
2.2. A szakfolyóirat illeszkedése a rendészeti kultúrába és kommunikációba
A szervezetek, közösségek, a szervezeti kultúra által a jogi normákon és a leírt működési szabályokon túl, önálló életre kelnek. A szervezeti kultúra az általános kultúrából építkezik.
„Jellemzően a tartós, jól bevált felépítéssel rendelkező szervezetek a szervezeti kultúra, a
47 Interjú dr. KILÉNYI Géza elvtárssal, az Államtudományi Kutatások Programirodájának vezetőjével, a politikai intézményrendszer továbbfejlesztéséről. In. Belügyi Szemle. 1987. 25. évfolyam 9. szám. p. 18.
48 ROMSICS Ignác: Magyarország – története – a XX. században. Budapest. 2010. Osiris Kiadó. p. 402.
49 FISCHER Ferenc: A kétpólusú világ 1945–1989. Dialóg Campus Kiadó. Budapest–Pécs. 2014. p. 363.
szervezeti és vezetői kommunikáció segítségével törekszenek a szervezeti érdekeinknek megfelelő személyiségi és viselkedési formák kialakítására a dolgozóik körében.”50
A vezetői kommunikáció minősége egyben komoly felelősséget hordoz, hisz míg a jó kommunikáció motivál, a rossz demoralizál. A rendőrszakmai működés, illetve annak minősége döntően függ a kommunikáció milyenségétől.
„– A kommunikációs rendszer kielégítő vagy gyenge szabályozottságától, – a kommunikáció jó vagy rossz megszervezésétől, valamint
– a hatásos vagy alkalmatlan kommunikálás kifejtésétől (a munkatársak kommunikációs képességeitől).”51 – olvashattuk egy szakcikkben.
Milyen személyiségi és viselkedési normákat céloz meg például a rendőrtisztnevelés?
Olyanokat, mint „az alapképzés során kiemelten fontos képességek, attitűdök; a hazaszeretet, a politikamentesség, a bajtársiasság; a hierarchiának megfelelő engedelmesség és parancsadás készség, az erkölcsi tartás, szilárd akaraterő, kitartás, bátorság; a vezetői példamutatás és határozottság, titoktartási készség, az együttműködési készség, a fegyelmezett magatartás; a megbízhatóság és megvesztegethetetlenség.”52
A fentiek tükrében feltehető a kérdés: hogy vette ki részét a Belügyi Szemle a minisztériumi, rendészeti szakmai kultúra ápolásában? A 2010-re kialakult helyzet nem túl biztató, de ez nem a szemlén múlott. Ugyanis, „A rendészeti foglalkozási kultúra jelen helyzetét a determinánsok alapján jellemezve megállapítható, hogy egy nyíltan kifejtett társadalmi szerepmeghatározás nélküli, militáris, erősen hierarchikus, nem feladatorientált struktúra uralkodik… A jogi szabályozás a rendészetet mindenekelőtt erőszakszervezetként kezeli, ennek minden negatív következményével a civilekre és a rendészetben dolgozókra nézve.”53
Az 1956-os forradalomba torkolló Rákosi korszakot a Kádár János fémjelezte szigorú megtorlás, majd a korabeli szóhasználat szerinti gulyáskommunizmusig enyhülő konszolidáció, rendszerváltásig tartó időszaka követte. Lényegét tekintve ez utóbbi érvényesült, nyomta rá bélyegét a rendszerváltásig terjedő időszakra.
50 KOVÁCS Gábor: A szervezeti kultúra megjelenésének sajátosságai a rendészeti szerveknél. In: BODA József – FELKAI László – PATYI András (szerk.): Ünnepi kötet a 70 éves Janza Frigyes Tiszteletére. Dialóg Campus.
Budapest. 2017. pp. 324–329.
51 CSERÉP Attila – MOLNÁR Katalin: A rendőrség kommunikációs stratégiája és belső kommunikációja. In.
Rendészeti Szemle. 58. évfolyam. 2. szám. 2010. pp. 16–17.
52 KOVÁCS Gábor: A Nemzeti Közszolgálati Egyetem alapképzésben végzett rendőrtisztekkel szemben támasztott követelmények változásai. In: Gaál Gyula, Hautzinger Zoltán (szerk.) A határrendészettől a rendészettudományig.
Pécs: MHTT Határőr Szakosztály Pécsi Szakcsoportja, 2016. p. 263. URL:
http://pecshor.hu/periodika/XVII/kovacs.pdf Letöltés ideje: 2017. július 20.
53 KRÉMER Ferenc – MOLNÁR Katalin – SZAKÁCS Gábor – VALCSICSÁK Imre: A rendészeti foglalkozási kultúra átalakítása – stratégiai koncepció. In. Rendészeti Szemle. 58. évfolyam. Különszám 2010. március. p. 269.
A speciális rendvédelmi tevékenységek esetében rendvédelmi/rendészeti kommunikáció néhány sajátosságára tekintettel mindenképp fontos és szükséges egy vagy több, olyan belső, akár miniszteriális szintű kiadvány, orgánum, amely erősíti a szervek és munkatársaik kohézióját, egyúttal a szervezeti kultúra egyik színtereként funkcionálva.
A rendészeti kommunikáció az emberi kommunikáció sajátos területe. „A rendészeti szervezetek működésének alapja a kommunikáció. Az eredményes kommunikáció képessége a működés sikerességét biztosítja.”54
A kommunikációs eljárások közül a rendészetit főként a következők jellemzik: a rendészeti tevékenység hivatás, képviselői különös felelősséggel és komoly hatalommal vannak felruházva;
az emberek közötti konfliktusok közepette végzik problémamegoldó munkájukat; legtöbbször a nyilvánosság különös érdeklődésétől kísérve, egy sajátos szervezeti kultúra tagjaként, szigorú hierarchiában és parancsuralmi rendszerben. Ebben a merev jogi, katonai, hivatalos stílus az uralkodó. Mindemellett el kell fogadtatnia a közösséggel e szervezetek erőszak monopóliumi és szankcionáló szerepét, ráadásul úgy, hogy annak tagjait együttműködésre bírják, és meggyőzzék őket a biztonságteremtő munka, szolgáltató és polgárbarát jellegéről. „Egyebek közt e nehézsé-gekkel megküzdve kell a rendészeti kommunikációnak, sikeresnek és elfogadottnak lennie. ”55
Bár a fenti felsorolás több pontja elsősorban a külső kommunikációs tevékenységekkel kapcsolatos, a belső sajtó tartalmát és stílusát is jelentős mértékben befolyásolhatja az említett kommunikációs zajok közül a hierarchia, a parancsuralmi rendszer, illetve a rendészeti szervezeteknél uralkodó hivatalos stílus.
A rendészeti szervezeteken belül, a különböző szintű vezetőknek, a munkatársaknak jól megszervezett információs rendszer áll rendelkezésére. „Ez a szervezetet ért külső és belső hatásokról ad tájékoztatást (szervezeti információs csatornák, elemzések, belső tájékoztatók, vezetői elemzések, hírlevelek, beszámolók, összegzések, statisztikák stb.)”56
Ennek az információs rendszernek volt és az ma is az egyik, kommunikációs eleme a Belügyminisztérium tudományos szakmai folyóirata, az immár 65. évfolyamát jegyző Belügyi Szemle.
54 KOVÁCS Gábor: A szervezeti és vezetői kommunikáció sajátosságai a rendészeti szerveknél. In. Hadtudományi
Szemle, p. 387. URL:
http://uni-nke.hu/downloads/kutatas/folyoiratok/hadtudomanyi_szemle/szamok/2016/2016_1/16_1_vez_kovacsg.pdf Letöltés ideje: 2017. július 20.
55 SUBA László: A pénzügyőrségi sajtó kezdetei. URL:
http://uni-nke.hu/downloads/kutatas/folyoiratok/hadtudomanyi_ szemle/szamok/2014/2014_1/2014_1_tt_subal.pdf Letöltés ideje: 2017. július 20.
56 KOVÁCS G.: A rendészeti szervezetekben lejátszódó vezetési folyamatok. In HORVÁTH J.–KOVÁCS G. A rendészeti szervek vezetés és szervezéselmélete. NKE. Budapest. 2014. p. 62.
Dr. Kriskó Edina, I. fejezetben említett értekezésében a rendészeti szaklapról meg is állapította:
„A szemlében 1953 és 1989 között szervezeti kommunikáció tárgykörben megjelent cikkek igen haladó szelleműek, célkitűzéseik középpontjába a rendőrség iránti bizalmat, s az ennek nyomán javuló eredményességet tűzik. Akár a ma rendőri állományához is szólhatnának, ha a marxista-leninista, szocialista, illetve bolsevik lexémákat kihúznánk a szövegekből.”57
2.3. A RENDŐRSÉGI SZEMLE ÉS ANNAK SAJTÓ-SZAKMAI