A társadalmi szakcsoport jegyzőkönyvei

. .Jegyzőkönyv a társadalomtudományi szakosztályának augusztus !1!2-én tartott ülésérú'l.

A szakcsoport ülését a Városháza nagytermében Vámbéry Rusztem dr.

nyitotta meg d. e. 11-kor <<A kriminalsociologia mai állasa1> czimű elő­

adásával.

Az előadás után a szakválasztmány megalakult. Elnökké választattak:

Görgey László, Antal Gyula, Jászy Oszkár dr., Lengyel Imre, Sugár Ignácz dJ:. Jegyzőkké választattak: Kóris Kálmán, Nyári Jenő dr., Rónai Zoltán dr.

Lengyel Imre átveszi az elnöklést, jegyzőkönyvet Rónai István dr.

vezeti.

Előadást tartottak: Jászi Oszkár dr. ((Nemzet és faj)), Nyári Jenő dr.

<<Az antik és modern democratia1> és Horváth József dr. «A nemzetiségi assimilatio problemája1> czimen.

Horváth dr. előadásához Zigány Zoltán szólalt fel, a felszólalásra

előadó válaszolt.

Elnök az ülést d. u. ¹/éJ órakor bezárta s a következő ülést d. e.

1/!9-re tüzte ki a ref. főgymnasium tantermében.

Rónai Zoltán dr.

jegyző.

Kmf.

Lengyel Imre

elnök.

Jegyzőkönyv a társadaiomtudományi szakosztályának 1910. évi aug.

i 3 -án tartott üléséről.

Jelenvoltak: Lengyel Imre, majd Sugár Ignácz dr. szakosztályi elnö-kök, Nyári Jenő dr. jegyző és nagyszámu szakosztályi tag, úgyszintén szép számmal megjelent vendégek.

:B'elolvasást, illetve szabad előadást tartottak :

1. Kiss Adolf dr.: <1Munkásbiztosítás és közegészségügy)).

2. Weisz Miksa dr.: «Az a1koholistákról való gondoskodás)).

3. Poszvék Lajos dr.: «Az alkohol és a vasúti szerencsétlenségek».

4. Ibrányi Alice : ((A betegápolás fejlesztéséről».

Ez utóbbi előadáshoz hozzászóltak: Gerlóczy dr., Róna dr., Zigány Zoltán, kivel szemben Róna dr. a szakosztály engedelmével viszonválasz-szal élt.

5. Szende Pál dr. : ((Az osztályok sociologiája)).

6. Novák Endre dr.: <1A közsegi.\lyezésről s annak az orvosi hiva-tással való viszonyáról».

7. Rónai Zoltán dr.: «Természet és társadalom)).

8. Ormos Béla dr.: «Gyermekvédelmünk a gümőkórellenes védelem szolgálatába állítva)) czimen értekeztek.

9. Sugár dr. elnök jelenti, hogy Balázs István dr. : «A magyar középiskolai oktatás reformja, különös tekintettel a természettudományi tantárgyakra)) czimű dolgozatát írásban beküldte.

A szakosztály ezt a dolgozatot felolvasóttnak tekinti és a

jegyzőkönyv-höz csatolását elrendeli. .. ,

,1,

1

r

1 •

46

Zigány Zoltánnak bejelentett előadását a szakosztály napirendjére tűzi ki.

a holnapi ülés

Az előadások kivonatát a jegyzőkönyvhöz csatoltuk.

Nyári Jenő dr. Kmf.

jegyző.

Lengyel Imre.

Sugár Ignácz dr.

elnök.

Jegyzőkönyv a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók XXXV.

vándor-gyűlésének 1910 aiug. 24-én a ref.⁰főgymnasiun'b rajztennében tartott társadalomtudományi szakosztályi üléséről.

A szakosztályt d. e. ¹/210-kor megnyitja Lengyel Imre elnök. A je

gyző-könyvet vezeti Rónai Zoltán dr. jegyző.

A következő előadások tartattak;

1. Sugár Ignácz dr.: «Miskolcz város gazdasági fejlődése».

2. Kóris Kálmán: «A magyar népies építkezés sociologiai ^jelentősége».

3. Zigány Zoltán: <<A természettudományok és a sociologia a magyar népoktatásbann.

Miután több előadó nem jelentkezett,

elnök a szakosztály működését berekesztette.

Kelt Miskolczon, 1910 augusztus 24-én.

Rónai Zoltán dr. Lengyel Imre.

jegyző. elnök.

7. A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók vándorgyülései központi választmánya által kezelt alapok és forgó töke kimutatása.

3. A biharmegyei orvos-gyógyszerész-egylet 300 koronájából. Kiegé-szitve 600 koronára a központi választmány által adott 300 koronával.

4. A borsodmegyei orvos-gyógyszerész-egyesület 500 koronájából.

A pályadij-alap az időközi kamatokkal ( 1910. évi augusztus 26-áig)

IV.

Chyzer Kornél emlékérem maradványa 373 fizető tag után

a

12 korona

Kiadás. A miskolczi nagygyűlés előkészitéseért (

posta-, költségek nyomtatványok, apró kiadások) 252 kor. 30 fillér. Franklin-Társulatnak munkálatokért 1994 ^<1

Postaköltségek a munkálatok szétküldéseért _ 80 <1 80 11

Franklin-Társulatnak a történet nyomtatásáért 1290 22 Pénztáros postai kiadásai _ __ 215 38

.Az Orsz. Közegészségügyi Egyesület lcözgyülése 1910 augusztus hó 23-án .M.islcolczon, a városháza lcözgyülési termében.

Jelen vannak: Tarnay Gyula Borsod vármegye alispánja és neje, Szentpály István dr. Miskolcz város polgármestere, Entz Géza dr., a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók vándorgyűlésének elnöke, Bárczay .Zoltánné szül. W aldeck Erika grófnő, Kiszely Albertné, Ibrányi Alicze,

•'

, ,

48

Kozma Petronella, Komáromy Gyuláné, Edelény Árpádné, Altorjay Lenka, dr. Dobos Józsefné, dr. Polereczky Endréné, P. Kozma Etelka, Szánthó

közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére fölkéri Bárczay Zoltánné szül.

Waldeck Erika grófnő, Kiszely Albertné és Ibrányi Alicze urhölgyeket, továbbá Szentpály István dr., Katona József dr., Romy B.éla dr., Rátz István dr. és Filepp Gyula dr. urakat.

Ilosvay Lajos dr. magyar kir. udv. tanácsos, műegyetemi tanár, orsz.

gyül. képviselő, az Országos Közegészségügyi Egyesület elnöke nagyobb beszéddel nyitja meg a közgyűlést. A beszéd egész terjedelmében az «Egész-ség)) 1910 10-ik fejezetében jelent meg.

Az elnök meleg szavakban üdvözli a közgyűlésen megjelent Tarnay Gyulát, Borsod vármegye alispánját; hálás köszönetet mond Szentpály István dr.-nak, Miskolcz város polgármesterének, a városháza közgyűlési

termének szíves átengedéseért és ugyancsak köszönetet mond Entz Géza dr., m. kir. udv. tanácsos, egyetemi tanárnak, a +.\'Iagyar Orvosok és Termé-szetvizsgálók vándorgyűlése elnökének azért a szíves jóindulatért, hogy

lehetővé tette közgyülésünknek a vándorgyüléssel kapcsolatban való meg-tartását.

Gerlóczy Zsigmond dr. egyetemi magántanár az egyesület főtitkára

a következőkben terjeszti elő titkári jelentését:

Tisztelt Közgyűlés !

megtartása czéljaból történt; ünnepies szint, ünnepies hangulatot pedig az kölcsönöz itten való megjelenésünknek, hogy a Magyar Orvosok és Ter-mészetvizsgálók XXXV. vándorgyülésével kapcsolatban jelentünk meg Mis-kolczon és hogy ez a közgyűlésünk sorrend szerint. a huszonötödik, tehát mintegy jubiláris összejövetel. Egyesületünk megalapításának negyedszázados.

evforduló napja ugyan csak 1911 november hó 26-án lesz, de mert alakuló

megtartani. Mert nem csekély dolog ám az, hogy vidékre merjünk menni közgyülésünk megtartására, mikor alapszabályaink előirják, hogy közgyűlés

tartásához legalább 30 tagnak kell jelen lenni. Ennyi embert nyári meleg-ben zárt helyiségbe hivni úgy, hogy előre megmondjuk, hogy az összejöve-telen az elnökőek mindenkoron tartalmas megnyitó beszédén kivül csupa hivatalos jelentéssel fogjuk kinek-kinek a drága idejét elrabolni, - olyan bizonytalan, olyan kétes eredményű vállalkozás, a mi könnyen

megszégye-nítő, lEjlsujtó kudarczczal járhat.

Es mi mégis elég bátorságot éreztünk magunkban arra, hogy ez évi rendes közgyűlésünket ide, Miskolczra hivattuk egybe.

Nem igértünk, de nem is adunk látványos előadásokat. Nincsen velünk projektograph s így az eleven, tarka képeivel csábitó «mozi1> vonzóerejével sem rendelkezünk. Kabaré előadásokkal sem szórakoztathatjuk közönsé-günket. Becsületes őszinteséggel hirdettük a programmunkat, a mely csak azzal a szerény igényekkel lép föl, hogy életjelt akar adni anól, hogy van annyian jöttek ide, hogy hatérozatképes közgyüléssé alakulhattunk, az fölötte ÖTVendetes jelenség, az Miskolcz város és vidéke közönségének komoly fáradozásuk, minden tanitásuk, a mit a közegészségügy javitására áldoznak, abban az arányban fog növekedni eredmény dolgában, a milyen arányban sikerül nekik, illetőleg utódaiknak fölébreszteni a vidék érdeklődését a köz-egészségügy iránt s ezért egyesületünk alapszabályait úgy alkották meg, hogy feladatául tűzték ki egyesületünknek azt is, hogy a vidék nevezete-sebb városaiban az Országos Közegészségi Egyesület vidéki osztályait

szer-vezze, életre keltse. .

Hogy vidéki osztályok létesitése mily nagy jelentőségű a mi egyesü~·

letünk életében, a mi czéljaink elérésében, azt talán bővebben fejtegetni alig szükséges. Az egy területen lakóknak egy közös czél érdekében való tömöritése sikeres munka végzésére képesit, mig ellenben bármennyien legyenek is tagjaink valamely vidéki centrumban, ha nem tudnak egymás-ról, ha nincsen alkalmuk azon czél érdekében egymással érintkezni, a melynek támogatásara vállalkoztak, eredményt nem érhettek el. Alapszabá-lyainknak a vidéki osztályok megalakitására vonatkozó pontja nagyon okosan úgy intézkedik, hogy vidéki osztály megalakitható már legalább 1 g

Vándorgyült!s munkálatai. 4

'1

ki időközben tagsági kötelezettségének nem tett eleget, de meggyőződésem

az, hogy ha megalakulna az osztály, azok is élénk érdeklődéssel kísérnék és támogatnák a működését.

Hogy Miskolcz város és környéke ily szép számmal juttatott tagokat egyesületünknek, abban kiváló érdeme van Bárczay Zoltánné sz. Waldeck Erika grófnőnek, a ki egymaga 26 rendes tagot és egy rendkívüli tagot szerzett egyesületünknek, úgyszintén Kisze.'y Albertné urhölgynek, a kiknek ez alkalommal is a legőszintébb és leghálásabb köszönetünket fejezzük ki.

A hol ilyen lelkes tagjai vannak egyesületünknek, ott valóban a leg-szebb reményekkel várhatjuk a vidéki osztály megalakulását.

· Legyen szabad fölhasználni ezt az ünnepies alkalmat arra, hogy a

közgyűlés nevében azzal a kéréssel forduljak miskolczi tagjainkhoz, vegyék kezükbe az osztály megalakításának ügyét, hívják össze a Miskolczon és környékén lakó egyesületi tagjainkat és mondják ki az osztály megalakítá-sát. Az anyaegyesület a legnagyobb készséggel és odaadással fogja támo-gatni lépésüket és osztályuk csakhamar látni fogja, hogy milyen haszonnal

működhetnek közre úgy városuk, mint a környék közegészségügyének sikerülne minden magyarban fölébreszteni a közegészségügy iránt való

€rdeklődést, mert csupán törvényekkel, rendeletekkel, még ha jók is, nem fogunk eljutni a megerősödésnek arra a fokára, a melyet a művelt Nyugat :r,nár elért. Hazánk egészségügyének javítására az egész magyar társadalom-nak össze kell fogóznia. Erre a munkára vállalkozott egyesületünk, ennek a szolgálatába állottak tagjaink. Messzire vagyunk még czélunktól, az egészséges Magyarországtól, de minden lépés közelébb visz hozzája. Raj-tunk áll, hogy nanyobbakat lépjünk!

A közgyűlés a főtitkár jelentését tudomásul veszi.

II.

A. II. orsz. iskolaorvosi értekezlet Mislcolczon, 1910 augusztus 22-én.

Másodizben gyűltek össze országos értekezletre a magyarországi iskola-orvosok és egészségtantanárok a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók XXXV.

vándorgyűlésének alkalmából. Nemhogy talán önző érdekeik előmozditására

testületi fellépésük súlyát érvényesítsék, hanem azért, hogy az országban szétszórtan működő iskolaorvosok közt az összetartozás érzését ápolják és fenntartsák, meg hogy a nagy közönség s az iránytadó körök figyelmét az iskolaorvosi intézmény nagy jelentőségére ráirányítsák.

Az értekezleten szép számu és illusztris vendégek jelenlétében, - a kinek sorai közt Ilosvay Lajos dr. udv. tanácsoson, az Orsz. Közegészség-ügyi Egyesület elnökén és Ágai Adolf dr. -on, Katona József dr. borsod-varmegyei főorvoson kivül örömmel láttunk több predagogust; igazgatókat, tanárokat, tanítókat és tanitónőket is - az iskolai egészsegügy s az egész-ségtan nehány fontosabb kérdése került tárgyalás alá. Az értekezleten meg-jelent isk_olaorvosok és egészségtantanárok közül ott voltak a következők:

Bexheft Armin, Biringer Ferencz (Nyitra), Czigler Henrik (Eger), Fialowszky Béla (Nagybecskerek),! Gömöry Elek· (Losoncz), Gerlóczy Zsigmond, Győri

Ilona, Komádi Dánie (Kolozsvár), Lengyel Lajos, Lobmayer Géza, Obál Ferencz, Pákozdi Károly, Pekár Mihály, Schuschny Henrik, Szabó Sándor, Tóth Zsigmond, Turán Géza, Waldmann Fülöp, Weisz Ferencz stb. stb.

Az értekezletet Gerlóczy Zsigmond egyet. magántanár, az előkészítő

bizottság elnöke, a kqvetkező beszéddel nyitotta meg:

«Tisztelt Orsz. Ertekezlet !

Az Orsz. Közegészségügyi Egyesület iskolaorvosi és egészségtantanári szakbizottsága egyrészről az iskolaorvosi intézmény fejlesztese érdekében,

másrészről pedig az országban immáT tekintélyes számban működő iskola-orvosok között a testületi szellem, az együvé tarpozás érzésének ápolása érdekében elhatározta, hogy időnként Országos Ertekezletet tart. Az első

ilyen országos értekezlet Pozsonyban volt 1907-ben, a másodikat a szak-bizottság határozata alapján ide, Miskolczra hívtuk egybe. Ez a II. országos értekezlet is, mint az első, a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók

vándor-gyűlésének keretében folyik le. A végrehajtóbizottság - noha az országban már több száz okleveles iskolaorvos van - nem Yállalkozhatott arra, hogy a maga erejére támaszkodva akármelyik vidéki városba is együvé merte volna hivni az országban szerte-széjjel, nehéz kenyérkereső pályán müködő

kartársakat, a kik egy ilyen szűkebb teren mozgó érdekeltség végett nem hagyhatták, volna el otthonukat; ezért kellett olyan alkalomra tennünk az Országos Ertekezlet egybehívását, a mikor más, szélesebb érdeklődést

kelt-hető ülések, mint a minő éppen a magyar Orvosok és Természetvizsgálók

vándorgyűlése, nagyobb vonzóerőt gyakorolhatnak az orvosokra, kik közé kartársaink is tartoznak.

Ha ennek ellenére is kevesebben jöttek el országos értekezletünkre a kartársak, mint szerettük volna„ úgy felmerül az a kérdés, vajjon szüksé-ges-e egyáltalán az, hogy az iskolaorvosok országos értekezletet tartsanak, várható-e valamelyes eredmény attól, ha mi ezeket az értekezleteket rend-szeresitjük.

4*

••

I · .

,.

ö2

A valóság az, hogy az iskolaorvosoknak il

„

^csekély számban való megjelenése, az iskolaorvosi intézm~ny irányában való érdeklődésnek ki nem elégitő volta, sőt mondhatnám hiánya, a testületi szellemnek gyönge-sége, bizony elkedvetlenitő és alkalmas arra, hogy meditáljunk a fölött, fenntartsuk-e valjon továbbra is az országos értekezlet intézményét?

Nagyon jól tudjuk, hogy minden kezdet nehéz s ha ezzel az igazsag-gal mértékeljük az eredményt, a mai országos értekezletnek az iskolaorvo-sok részéről való gyönge látogatottságát, úgy nem fogunk elcsüggedni, sőt ellenkezően a jövőben jobban megfeszitjük az erőnket és megfogjuk mutatni nemcsak kartársainknak, de az iránytadó köröknek, a hatóságoknak és a nagy közönségnek is, hogy az iskolaorvosi országos értekezletek megtartása nem hiába való dolog.

Mert ha fájlaljuk is azt, hogy kartársaink nagy zöme még nem

érdek-lődik úgy az iskolaorvosi intézmény ügye iránt, mint a hogyan azt min-den iskolaorvostól elvárhatnánk, csüggedésre még sincs okunk, mert azok a kevesen, a kik érdeklődnek, fáradhatatlan kitartással dolgoznak és ered-ményekre hivatkozhatnak.

Az Orsz. Közegészségügyi Egyesület iskolaOTvosi szakbizottsága az a dolgozó organum, a mely az iskolaorvosi intézmény fejlődését biztositja.

Elvárhatnánk, hogy ennek a szakbizottságnak minden képesített iskolaorvos tagja legyen, a mint, hogy újabban csakugyan minden iskolaorvo~-jelölt a iskola-orvosokat fognak alkalmazni. Bármennyire elismerésre méltó, bármennyire okos dolog is, fővárosunk hatóságának ez az intézkedése, biztos vagyok moz-galmunkról, munkálkodásunkról mégis csak ezen az uton is tudomást vesz-nek azok, a kiket az iskolaegészségügy kérdése illet.

Aztán meg nagyon jól tudjuk mi, hogy akkor, a mikor az iskola-orvosi intézmény fejlesztése érdekében dolgozunk. mi nem pusztán az intézményt magát visszük előbbre, hanem a mélyebbre ható munkát is végezünk. Az iskolaorvosi intézmény alapvető gondolata a tanuló ifjuság egészségének megvédelmezése. Azzal tehát, ha az iskolaorvosi intézmény

fejlődik, javul az általános közegészségügy. Erőteljesebb lesz a jövő nem-zedék és nem fognak utódaink olyan megdöbbentő szomoru jelentéseket olvasni, mint a minőket olvasunk mi a mostanában országszerte

folyamat-ban levő -sorozások eredményeiről, hogy t. i. veszedelmesen kevés a katonai szolgálatra alkalmas fiatalemberek száma.

De ugyancsak az iskolaorvosi intézmény térfoglalásától várhatjuk a

fertőző betegségek visszaszoritását, a tuberculosis csökkenését s általában az egeszséges életmód elterjedését.

Az iskolaorvosi intézmény megerősödése a nemzeti erő gyarapodásá-ban fog kifejezésre jutni.

Ennek az idealis czélnak, mely jól tudom, hogy csak hosszantartó munkával érhető el, az érdekét szolgálja a mi értekezletünk is, .a melynek munkájához Isten áldását kérve, a II. Országos Iskolaorvosi Ertekezletet .ezennel megnyitom. ¹¹

Az élénk tetszéssel fogadott megnyitó után megalakitották az értekez-let tiszti karát. Egyhanguan megválasztották az értekezlet elnökévé,

ille-iőleg társelnökökké: Schuschny Henriket (Budapest), Szabó Sándor tiszti

főorvoshelyettest (Budapest), Katona József megyei főorvost (Miskolcz) és Komádi Dániel egye~emi magántanárt (Kolozsvár); titkárokká: Waldmann Fülöpöt és Bexheft Armint (Budapest).

Ezután Schuschny foglalta el az elnöki széket, a következő beszéddel:

''Tisztelt Országos Ertekezlet !

Midőn három évvel ezelőtt a pozsonyi Vándo1;gyülés alkalmával az Iskolaorvosok és Egészségtantanárok Első Országos Ertekezletét megnyitni zerencsém volt, arra yoltam kénytelen utalni, hogy a mértékadó körök velünk nem törődnek. Es ezek a körök bizony sajnos, következetesek is -voltak, mert intézményünk az utolsó három esztendőben - legalább

nálunk - nem fejlődött.

Kivánságaink, a melyek a régi utasitás megváltoztatására irányultak, nem teljesültek; azon tanácskozásnak, a melyet néhány év előtt a minisz-tériumban nélkülünk, jobban mondva, az iskolaorvosok és egészségtan-ianárok egyetlen szerve : a szakbizottság meghallgatása nélkül tartottak, nem -volt eredménye.

A közönség se vesz rólunk tud9mást, holott az iskolaorvos nem csak ügyel az ifjuság egész,ségére, hanem egész generatiókat nevel a helyes, -egészséges életmódra. Igy áll az iskolaorvos úgy a social-hygiene, mint a

social-pedagógia szolgálatában.

Kérdem, van-e az iskolaorvosénál nemesebb, idealisabb hivatás?

Mennyi bajtól óvja meg az iskolaorvos a reábizott ifjuságot. Mennyi bigiénikus tanácsot kap a gyermek, ^sőt a ^szülő is ! Mily szép dolog, ha az iskolaorvos, a mint ezt Waldmann Fülöp derék kollégánk, egy polgári :fiuiskolában meghonosította, az iskolát elhagyó ifjuságot tanácscsal látja el

_a pályaválasztást illetőleg !

De minek is emlitsem az iskolaorvosi és egészségtantanári intézmény többi előnyét! Hiszen önök t. hölgyeim és uraim, úgyis jól tudják, mily :áldástI?.ozó munkát végzünk !

Es ezzel az intézménynyel, ennek az intézménynek hivatott munká-.sával mégis alig törődnek nálunk!

De az intézményünk utat tör magának, akár az igazság. Székesfővá­

rosunk bölcs polgármestere helyett teremtett az iskolaorvosi intézménynek magában az iskolában. Nem administrativ közegnek tervezik az iskola--Orvost, hanem egészségügyi tanácsadója lesz úgy az_ iskolának, mint az ifjuságnak. -Nevelő hatása főként abban áll, hogy a gyermeket gyakorlatilag

,,

, vindica-lunk magunknak semmiféle érdemet, noha a népiskolai orvosi intézmény életbeléptetése érdekében évek óta küzdünk. Csak örülünk, midőn a magyar származásu intézmény, a mely külföldön egyre terjed, egyre hódit, nálunk eljut végre oda, a hová tul,ajdonképpen első s01·ban való: a népiskolába.

Kevesen vagyunk t. Ertekezlet. De a kis hadsereg is győzhet lelkes-séggel. munkássággal és egyetérti>ssel. Azután jó ügyért is küzdünk. Ebben a küzdelemben mi valamennyien egy csatasorban állunk. Fegyvertársunk minden melegen érző pedagógus !

Midőn e lelkes küzdelemben az önök támogatá~át kérem, megnyitom az Iskolaorvosok és Egészségtant!'Lnárok II. Országos Ertekezlete tárgyalásait.

Engedjék meg nekem t. Ertekezlet, hogy tárgyalásaink megkezdése

előtt köszönetet mondjak végrehajtó bizottságunk fáradhatatlan elnökének, Gerlóczy· Zs~gmond dr. urnak és buzgó titkárának Tótf?,_ Zsigmond dr.

urnak ezen Ertekezlet előkészitéseért. Köszönetet mondok Onöknek úgy a magam, ,mint tiszttársaim nevében megtisztelő bizalmukért, hogy bennün-ket az Ertekezlet vezetésével megbizni szivesek voltak.

De engedjék meg, hogy e helyről két illusztris vendégünket köszönt-sem. Az egyik Ilosvay Lajos dr. műegyetemi tanár ur, a ki nemes törek-véseink iránt évek óta melegen érdeklődik. A másik egy orvos, a ki ugyan orvosi gyakorl~tot nem folytat, de tudományát most is szereti, irodalmunk

egyik disze : Agai Adolf dr. 1> ,

Ezután Schuschny elnök fölkéri Waldmann Fülöp dr.-t ((Allamérdek és az iskolaorvosi intézmény)) czimen bejelentett előadása megtartására.

Előadása végén a következő határozati javaslatot terjeszti az Értekez-let elé:

1. Mondj a ki a II. Országos Is}rolaorvosi Értekezlet, hogy a nép-egészség előmozditása érdekében szükségesnek tartja, hogy az iskolaorvosi intézmény az összes iskolákba beve~ettessék.

2. Yondja ki a II. Országos Ertekezlet, hogy ezen nagyhorderejü ki dgazságok, melyeket kellemetlen meghallgatni és nem hasznos elmon-dani11 czimen tartott előadásában az egészségtani oktatás jelentőségéről,_ az;

iskolaorvosi intézmény hibáiról és főképen a tuberculosis kérdésben minél szélesebb körben való fölvilágosítás szükségességéről beszélt.

Az értekezlet köszönetet mond Turán Géza dr.-nak érdekes fejté-getéseért.

Ezután következett Győr-i Ilona dr. előadása: A leányok testi

neve-léséről.

A mai iskolai leánynevelési rendszer hátrányait fejtegeti. Külö_nösen a mai iskolai testgyakorlást tartja elégtelennek, a tornára szánt heti

óra-számot kevesli s a test erősítésére és ápolására kíván nagy súlyt fektetni .

.J: agy súlyt vet az iskolásleányok sokszor czélszerütlen ruházatának refor-málására s a hibás testtartást előmozditó női kézimunka tanítást kívánja

.J: agy súlyt vet az iskolásleányok sokszor czélszerütlen ruházatának refor-málására s a hibás testtartást előmozditó női kézimunka tanítást kívánja

In document A lVIAGYAR ORVOSOK (Pldal 63-75)