V. A szociális igazgatás Magyarországon
2. A szociális igazgatásban közreműködő központi állami szervek
a) Az Országgyűlés
A szociális igazgatásban is az Országgyűlés feladata elsősorban az ellátásokra, a jo -gosultakra, az ellátások fedezetére, az igazgatási szervek feladat- és hatáskörére vonatkozó alapvető törvényi szabályok megalkotása. Ebben az ágazatban ez nagy-számú törvény elfogadását jelenti, mert – miként a későbbiekben részletesen átte-kintjük – külön törvények vonatkoznak a foglalkoztatáspolitikai és a társadalom-biztosítási alrendszerre, sőt ez utóbbinál az egyes társadalom-biztosítási ágakra is, továbbá törvényi szinten tagolt a központi forrásokból fedezett, illetőleg az önkormányza-tok által nyújtott szociális ellátások szabályozása is. Ugyancsak az Országgyűlés hatáskörébe tartozik az egyes alrendszerek költségvetési forrásainak elfogadása.
Az Országgyűlés a fentieken túl a szociális ellátórendszer egyes elemeinek fejlesz-tésére vagy kiemelten fontosnak ítélt területeire vonatkozó programokat is elfogad.
b) A Kormány és a minisztériumok
A Kormány jogalkotó szerepe a szociális ágazatban alapvetően végrehajtási jelle -gű. A szociális ellátórendszer valamennyi törvényi szintű szabályozásához kapcso-lódnak végrehajtási kormányrendeletek, melyek az államigazgatási szervek, il letőleg az államigazgatási jogkörben eljáró önkormányzati szervek hatáskörét és ható sági jogkörét részletezik, illetőleg eljárási szabályokat állapítanak meg. A Kormány
A társadalombiztosítási és a szociális jog, valamint a szociális igazgatás általános kérdései…64
– 2006-ot megelőzően, részben törvényi előírás, részben saját döntése alapján – több közalapítványt is létrehozott, amelyek többsége 2006-ot – a közalapítványi forma megszüntetését követően is – tovább működött a speciális társadalmi csoportok bi zonyos szociális ellátásainak fedezetének, illetőleg e csoportokat érintő szociális programok és feladatok biztosítása érdekében, azonban ezeket 2010–2014 között minisztériumi fejezeti előirányzattá, költségvetési szervvé vagy nonprofit gazdasá-gi társasággá alakították át.
A szociális ellátórendszer miniszteriális szintű irányítója elsődlegesen az em beri erőforrások minisztere. A miniszter hatáskörébe tartozik a családtámogatások szabályozása, a gyermek- és ifjúságvédelem, a munkaerőpiacról tartósan ki szorultak, illetve egyéb okból rászorultak ellátása, a fogyatékosok és a megváltozott munka-képességűek rehabilitációja, valamint az őket megillető ellátások, illetve a szociá-lis szolgáltatásokat nyújtó intézményrendszer ágazati igazgatása. Ennek keretében az emberi erőforrások minisztere szabályozza a szociális szolgáltatások szakmai követelményeit és a szociális szolgáltatást nyújtó intézmények tárgyi és személyi feltételeit, valamint az államigazgatási ellátási felelősség körébe tartozó intézmé-nyek tekintetében irányítja az intézményfenntartói feladatokat ellátó Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot. Szintén az emberi erőforrások minisztere irányítja az állami fenntartású egészségügyi intézmények fenntartásáért és más egészségügyi feladatokért felelős Állami Egészségügyi Ellátó Központot. A fentie-ken túl az emberi erőforrások minisztere irányítja a gyógyító-megelőző ellátások, valamint a társadalombiztosítási gyógyszerigazgatás területén meghatározó hatás-körökkel rendelkező központi hivatalt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőt (NEAK). Az emberi erőforrások minisztere ezen túl bizonyos szakmai irányítá-si feladat- és hatáskörökkel rendelkezik a Magyar Államkincstár nyugdíjbiztosí-tással és egészségbiztosínyugdíjbiztosí-tással kapcsolatos hatásköreivel kapcsolatban. Az emberi erőforrások minisztere mellett több tanácsadó, véleményező testület is közreműkö-dik a szociális ellátásokra vonatkozó jogszabálytervezetek, illetőleg kormányzati döntések előkészítésében, ilyen például az Országos Fogyatékosságügyi Tanács, valamint a Szociálpolitikai Tanács.
A foglalkoztatáspolitika kialakítása, az álláskeresők pénzbeli ellátásainak szer -vezése, valamint a munkavállalók védelme és a munkabiztonság biztosítása és ellenőrzése, továbbá a pénzbeli egészségbiztosítási szolgáltatásokkal és a nyug-díjbiztosítás, valamint a megváltozott munkaképességűek ellátásával kapcsolatos egyes feladatokat központi hivatalként ellátó Magyar Államkincstár irányítása a kézirat lezárásakor a pénzügyminiszter feladata, 2020-tól a foglalkoztatáspoli-tika körében több hatáskört az innovációs és technológiai miniszterre telepítettek.
Az ellátások járulékfizetésből származó forrásait a Nemzeti Foglalkoztatási Alap halmozza fel. A foglalkoztatáspolitika országos és területi feladatainak megvalósí-tásában, valamint a társadalmi párbeszéd folytatásának egyik központi szerveként
A szociális igazgatás Magyarországon i65 a kormányzati, munkaadói és munkavállalói, a hazai és a határon túli civil szerve-zetek, a tudomány, valamint a külön törvény szerinti egyházak képviselőiből álló testületként a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács is közreműködik.
A fentieken túl szociális igazgatási feladatok más központi államigazgatási szerveknél is megjelennek. Így a honvédelmi miniszter készíti elő a hivatásos és szerződéses katonák, a belügyminiszter a rendvédelmi szervek hivatásos állomá-nyú tagjainak járó külön szociális ellátások törvényi vagy kormányszintű szabályo-zását. Ugyancsak a honvédelmi miniszter feladata a hadigondozás (a hadirokkantak és hozzátartozóik ellátása) megszervezése és igazgatása. Az új feladat- és hatásköri megosztásban a közfoglalkoztatás szervezése elsősorban a belügyminiszter fela-dat- és hatáskörébe tartozik.
c) Nem minisztériumi jogállású központi államigazgatási szervek és azok
területi államigazgatási szervei
A Magyar Államkincstár (MÁK) központi hivatal, amelynek elnökét a pénzügy-miniszter nevezi ki. A Magyar Államkincstár központi és területi szervekből, valamint központi szinten működő igazgatási szervekből áll, amelyek közül jelentőségénél fogva ki kell emelni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot (NYUFIG). 2016 no -vembere óta a Magyar Államkincstár felelős egyes nyugdíjigazgatási, pénzbeli társadalombiztosítási ellátási és bizonyos, a megváltozott munkaképességű szemé-lyek ellátásaival kapcsolatos feladatokért.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) feladat- és hatáskörébe tartoznak a gyógyító-megelőző ellátások finanszírozásával, valamint egyes, gyógy-szer- és gyógyászati segédeszközök támogatásával kapcsolatos feladat- és hatás-körök. A NEAK működését az előzőekben jelzettek szerint az emberi erőforrások minisztere irányítja.
Az emberi erőforrások minisztere irányítja a Szociális és Gyermekvédelmi Fő -igazgatóságot, amely közvetlenül vagy a területi igazgatóságai útján ellátja a külön törvényben meghatározott szociális és gyermekvédelmi – elsősorban szakosított – szolgáltatásokat nyújtó intézmények fenntartói feladatait.
Az állami foglalkoztatáspolitika feladatait a nemzetgazdasági miniszter a Nem zeti Foglalkoztatási Szolgálat útján látja el. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat központi szerve 2015. január 1-je óta közvetlenül a nemzetgazdasági miniszter (a kézirat lezárásakor a pénzügyminiszter, 2020 tavaszától az innovációs és tech -nológiai miniszter) és az általa vezetett minisztérium, amely ellátja a megyei kormányhivatalok foglalkoztatási, munkaügyi és munkavédelmi feladatokat ellá-tó, önálló hatáskörrel nem rendelkező szervezeti egységeinek a szakmai irányí-tását.
A társadalombiztosítási és a szociális jog, valamint a szociális igazgatás általános kérdései…66