MAGYAR KÖZLÖNY 21229MINDENNAPI ÉLETÜNK
SZABÁLYOK
3. A projekt lezárása – értékelés
A projekt zárásaként a csoportok bemutatják a többieknek az elkészült produktumokat. Ebben az esetben nem elegendĘ csupán az elkészült produktum (ajánlófüzet, CD/DVD stb.)
Szavazással kiválasztják a legjobbnak ítélt prezentációkat, s ha mód van rá, akkor azokat valamilyen más fórumon, iskolai, helyi rendezvényen is
MĦveltségi területek Ember és társadalom Magyar nyelv és irodalom Informatika
MĦvészetek Ember a természetben Életvitel
kommunikáció szóban és írásban, különféle típusú szövegek megkülönböztetése és felhasználása,
információgyĦjtés, feldolgozás, A hatékony, önálló tanulás Korábbi tanulási és
élettapasztalatok felhasználása Szociális és állampolgári kompetencia
együttmĦködés közös cél érdekében,
A nemzeti kulturális identitás és az európai identitás
kapcsolatának megértése A közösségi összetartozást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben
MAGYAR KÖZLÖNY 2008/
Lépések-tevékenységek NAT kapcsolódások
MĦveltségi területek Kompetenciák
TKT kapcsolódások Munkaformák, módszerek
Eszközök
bemutatják.
Közösen megbeszélik a projektkészítés tapasztalatait.
tartásának kinyilvánítása KezdeményezĘképesség és vállalkozói kompetencia
Tervezési képesség, Szervezési képesség Kockázatfelmérés és vállalás kreativitás
GONDOLKODÁS- ÉS TANULÁSFEJLESZTÉS 1–4. ÉVFOLYAM
A Kerettanterv különleges jelentĘséget tulajdonít a „Hatékony, önálló tanulás” kulcskompetenciának és ezért ennek fejlesztését önálló TKT keretében is biztosítani kívánja. Az 1–4.
évfolyamra tervezett program emellett elĘkészíti az alapozó szakaszban a TKT-k keretében folyó tanítási-tanulási folyamatot is.
A program kifejezetten a gyermekek gondolkodási, tanulási és szociális kompetenciáit kívánja komplex módon, aktivizáló, kooperatív módszerekkel, modern tanulásszervezési eljárásokkal fejleszteni. Ezt tükrözi a Kerettanterv e részének felépítése is: valamennyi évfolyam nyolc azonos témakörben (tanulási technikák fejlesztése, önismeret, kapcsolatok, szabályok, viselkedés, egészséges élet, közösség, értékrend), de az életkornak megfelelĘen változó és koncentrikus körökben spirálisan bĘvülĘ tartalommal és módszerekkel modulszerĦen építkezve célozza meg a tanulók fejlesztését. Ez a Kerettantervi rész a szokásosnál jóval részletesebb, majdnem tanmenetszerĦ óraleírásokat tartalmaz.
A TKT fejleszti a gyermekek ön- és emberismeretét, önértékelését, kommunikációs (szövegalkotási, szövegértési, lényegkiemelési, kérdésalkotási, véleményalkotási, vita- és érvelési), mérlegelési, döntési, probléma-felismerési, -elemzési és -megoldási, kezdeményezĘ, vállalkozási és együttmĦködési képességét. Toleranciára, empátiára, konfliktuskezelésre, kreativitásra és kritikai gondolkodásra nevel.
A kompetenciák komplex fejlesztése következtében a 4. évfolyam végére várhatóan a tanulók többsége képessé válik az önálló ismeretszerzésre, szövegfeldolgozásra, lényegkiemelésre, vázlatírásra. A kooperatív módszerek megismerése és gyakorlása során erĘsödik együttmĦködési készségük, a kérdezĘ közösség segíti a demokratikus és etikus személyiség alakulását. LehetĘségük nyílik egymás munkájának értékelésére, mások produktumainak megismerésére és véleményezésére. Megismerkednek a demokratikus döntéshozatallal, a szavazással, a többségi vélemény elfogadásával.
A TKT a település és az iskola típusától, a gyerekcsoport összetételétĘl függetlenül minden iskolában jól használható.
MAGYAR KÖZLÖNY 21357
1. évfolyam
Tartalmak Tevékenységek 1. Óvoda-iskola átmenet
(7 tanítási óra)
Kiemelten a következĘ kompetenciákat fejleszti:
Anyanyelvi kommunikáció
Szociális és állampolgári kompetencia Hatékony, önálló tanulás
Esztétikai-mĦvészeti tudatosság és kifejezĘképesség
1. Névtanulás
– a gyerekek egymásnak gurítják a labdát, és közben elismétlik társuk nevét és saját nevüket is – memóriajátékkal: a gyerekek elismétlik az összes elhangzott nevet és hozzáteszik a sajátjukat – beszélgetés arról, hogyan könnyebb a neveket megjegyezni
Óvodai jelek és nevek összekapcsolása
– jelek rajza: minden gyerek lerajzolja a saját óvodai jelét két azonos méretĦ négyzet alakú lapra majd társainak elmeséli, meg is indokolva, hogy szerette-e a jelét. A többiek kérdezhetnek, ha van kedvük. Az egyik jel sorban a mágnes táblára kerül, a másikat a tanító elteszi a memóriajátékhoz.
– Mi változott? – a gyerekek becsukják a szemüket, a tanító változtat a sorrenden, ezt kell észrevenniük és megfogalmazniuk.
– egymás óvodai jelének személlyel való azonosítása: ha az összes jel a táblán van, minden gyerek levehet egyet és odaadja a tulajdonosának
– jelek és nevek összekapcsolása: minden gyerek húz egy jelkártyát és igyekszik megtalálni annak tulajdonosát
– memóriajáték az óvodai jelekkel 2-3. Már megismert mese felelevenítése
Ez a mese csak javaslat, hiszen a tevékenység elvégzésére más ismert mese is alkalmas lehet.
Vlagyimir Szutyejev: A gomba alatt
A Hangyát egyszer utolérte egy nagy esĘ. Hová bújjék elĘle?
Egy apró kis gombát látott meg a Hangya a tisztáson, odaszaladt és elbújt a gomba alá. Üldögél a gomba tövében, várja, hogy elálljon az esĘ. Ámde az esĘ egyre jobban zuhogott. Egy agyonázott Pillangó vánszorgott a gombához:
Hangyácska, Hangyácska, engedj ide engem is a gomba alá! Úgy eláztam, nem tudok repülni!
Már hogyan is engednélek – kérdezte a Hangya -, hiszen magam is csak éppen hogy elférek alatta?!
Sebaj! Kis helyen is elférnek, akik szeretik egymást.
Erre aztán a Hangya beeresztette a Pillangót a gomba alá. Az esĘ meg egyre csak zuhogott. Futva jön Egérke.
Engedjetek a gomba alá engem is! Patakokban folyik a víz rajtam!
Ugyan hogyan engedhetnénk ide? Nincs itt már szabad hely.
Húzzátok magatokat összébb egy kicsit!
Összébb húzták magukat, és beengedték az Egérkét a gomba alá. Az esĘ zuhogott, sehogy sem akarta abbahagyni. Arra ugrándozott
A Veréb és így sírt-rítt:
MAGYAR KÖZLÖNY 2008/
Tartalmak Tevékenységek – Megázott a tollacskám, megfáradt a szárnyacskám! Engedjetek be engem is a gomba alá megszáradni,
megpihenni, az esĘ végét kivárni!
– Nincs már több hely!
– Húzódjatok összébb, nagyon kérlek benneteket!
– Na jól van.
Összébb húzódtak – jutott hely a Verébnek is. Ekkor a Nyúl ugrott ki a tisztásra, és meglátta a gombát.
– Bújtassatok el! – kiáltozta. – Mentsetek meg! Üldöz a róka!
– Sajnálom a Nyulat – szólt a Hangya. – Tudjátok mit? Húzódzkodjunk összébb!
Alighogy a Nyulat elrejtették, odaért a Róka is.
– Nem láttátok a Nyulat? – kérdezte.
– Nem láttuk bizony!
Közelebb lopakodott a Róka, és szaglászni kezdett.
– Nem itt bújt el?
– Ugyan, hogy bújhatott volna ide?
Megcsóválta a farkát a Róka, és elment. Közben az esĘ is elállt, a nap is kisütött. ElĘbújtak a gomba alól mindahányan és örvendeztek. A Hangya elgondolkozott és azt mondta:
– Hát ez hogyan történhetett? ElĘször még nekem is alig volt helyem a gomba alatt, a végén mégis mind az öten elfértünk.
– Brehehehe! Brehehehe! – heherészett valaki.
– Ó, ti okosok! Hiszen a gomba…
A mondatot abbahagyta, Ęket pedig otthagyta. Mindannyian a gombára néztek, és nyomban kitalálták, hogyan történhetett az, hogy elĘbb egynek is alig akadt helye a gomba alatt, a végén mégis mind az öten elfértek.
Ti is kitaláltátok már?
– a mese bemutatása úgy, hogy a végét nem olvassuk fel
válaszadás kérdésekre: mi történt, kik a szereplĘk, hol játszódik, melyik állat mit csinált, mit érezhetett
dramatizálás (annyiszor játsszuk el a mesét, hogy minden jelentkezĘ gyermek szerepelhessen, a gomba lehetĘséget biztosít szöveg nélküli játékra is), közben néhányszor tapsra „szoborrá”
merevednek és megpróbálják „kihangosítani” gondolataikat. A mese befejezését az adott csoportra bízzuk.
A mese ismételt fölolvasása, ezúttal az eredeti befejezéssel. Az író és a gyerekek befejezése közti különbség – hasonlóság megfogalmazása.
illusztráció készítése párban vagy csoportban illetve pálcikabábok készítése a mese eljátszásához