A POTENCIÁLIS SZUPERGYÜMÖLCSÖK VÁRHATÓ FIZIOLÓGIAI HATÁSAINAK

Munkánk következő lépése a Preventa gyümölcs nagy antioxidáns kapacitásáért felelős polifenolos vegyületek azonosítása. A BCE Alkalmazott Kémia Tanszékkel kezdeményezett együttműködés első eredményeként a klorogénsav és a katechin látszik a két meghatározó vegyületcsoportnak (Nagy és mts., 2009). Átlagosan tizenegyszer nagyobb relatív katechintartalom volt mérhető a Preventa gyümölcshúsában, mint a ‘Gönci magyarkajszi’-éban. A katechinről kimutatták, hogy ha gyümölcsfogyasztás révén kerül az emberi szervezetbe, hatékonyan véd a felső emésztőszervi daganatok kialakulásával szemben (Arts és mts., 2002). Mindezek alapján a Preventa gyümölcsének egészségre gyakorolt hatása részletesebb vizsgálatokat érdemel.

Jóllehet a zsíroldható antioxidáns kapacitás a kajszi antioxidáns kapacitásának csak elhanyagolható részét (kb. 2,5 %) adja (Wu és mts., 2004), a karotintartalomban kimutatott jelentős mértékű variabilitás is kiaknázható lehetőségeket tartogathat. A dohányosok számára nem ajánlott a nagymértékű β-karotin-bevitel, mely kedvezőtlen fiziológiai hatást gyakorolhat (Halliwell, 2000). a kísérletek csak az izolált formában (táplálékkiegészítőként) bevitt és nem a növényi táplálékkal elfogyasztott β-karotin káros hatását igazolták, a Preventa kis karotinoidtartalmú, de nagy vízoldható antioxidáns kapacitást és összes polifenol-tartalmat kínáló gyümölcse dohányosok számára is ajánlható

lehet. A nagy karotinoidtartalmú gyümölcsök esetében, mint pl. az ‘Aurora’ és a

‘Konzervnij Pozdnij’ ugyanakkor esetleges amyloidképződést gátló hatásuk lehet perspektivikus (Katayama és mts., 2011). Ennek igazolásához azonban további analitikai és fiziológiai vizsgálatok szükségesek.

A kiemelkedő antioxidáns kapacitású és polifenol-tartalmú ‘Pipacs 1’ és ‘Fanal’

meggy in vivo fiziológiai hatásának vizsgálatát a Semmelweis Egyetem Farmakognózia Tanszékkel és az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézettel együttműködésben kezdtük meg. Első kísérleteinkben a hiperlipidémiával (alimentáris eredetű zsírmáj) szembeni hatást teszteltük.

Kísérleteinkhez hím Wistar patkányokat használtunk, melyeket négy csoportba osztottunk, csoportonként 5–5 állattal. A kísérleti körülmények között előállított zsírmájat a hagyományos táp 1 % koleszterinnel, 11 % napraforgóolajjal és 0,3 % kólsavval történő kiegészítéssel értük el. A meggy hatásának vizsgálatához a zsírdús táp mellé liofilizált, porrá őrölt meggyet (0,75 g/nap) adtunk. A zsírdús táp hatására a kontrollhoz képest 3,5-szer nagyobb (P < 0.0001) koleszterinmennyiséget mértünk a hiperlipidémiás állatok vérplazmájában (31. ábra). A meggyfogyasztás fajtánként igen eltérő következménnyel járt: az ‘Újfehértói fürtös’ nem okozott szignifikáns csökkenést, míg a ‘Pipacs 1’ és ‘Fanal’

fajták hatására már 10 napos kezelést követően több mint 30 %-kal mérséklődött a

31. ábra. A meggy hiperlipidémia ellen védő hatása. A vérplazma (A) összes koleszterin (CH) és (B) LDL koleszterin szintje. Kontrollcsoport: fiatal hím Wistar patkányok normál tápon; Atherogén csoport: zsírdús tápon (1 % koleszterin, 11 % napraforgóolaj, 0,3 % vérplazmájában. Az ‘Újfehértói fürtös’ fogyasztása csak kismértékű, nem szignifikáns

csökkenéssel járt, míg a ‘Pipacs 1’ és ‘Fanal’ gyümölcse ismét közel 30 %-os mértékű csökkenést idézett elő. A májszövet hisztológiai vizsgálata szintén igazolta a két fajta gyümölcsének kedvező hatását.

Seymour és mts. (2008, 2009) is beszámoltak a meggy zsírcsökkentő hatásáról egy hosszabb időtartamú kísérletben. Eredményeink újdonsága abban rejlik, hogy bizonyítják, a különböző antioxidáns kapacitású és polifenol-tartalmú meggyek fiziológiai hatása is eltérő. Érdekes további vizsgálatokra ad alapot az a tény, hogy a nagy antocianintartalmú

‘Fanal’ és az antocianinban szegény, de más polifenolokban gazdag ‘Pipacs 1’ kedvező hatása gyakorlatilag azonos mértékűnek bizonyult vizsgálatunkban.

Tekintettel arra, hogy az ateroszklerózis kialakulásának meghatározó kockázati tényezője az LDL-koleszterin megemelkedett mennyisége (Glass és Witztum, 2001), a vizsgálatainkban kiválasztott fajtáknak, mint valódi „szupergyümölcsöknek”, komoly szerepük lehet egy egészségtámogató étrend kialakításakor. A lehetőségek tárházát tovább bővíti, hogy a polifenolok számos más betegséggel szemben (pl. bizonyos daganatok, szív- és érrendszeri betegségek) is védelmet nyújthatnak (Cassidy és mts., 2013; Chen és Kong, 2005; Martin és mts., 2013), így a vizsgálatokat széles körben tovább kell folytatni.

Érdekes, hogy Johann Kraft 1792-ben, Bécsben kiadott pomológiai művében található egy Allerheiligen, oder Martini Weichsel (18. tabló) nevű meggyfajta, mely megjelenése és a fajtaleírás alapján a ‘Pipacs 1’ gyümölcséhez hasonló, halványpiros színű gyümölcsöt termhetett. A fajtanevet adó tulajdonsága, vagyis hogy „mindent gyógyító”-nak keresztelték egészen érdekes, feltehetően soha nem bizonyítható kapcsolatot sugallhat a nagy polifenol-tartalmú ‘Pipacs 1’ fajtával (Hegedűs és mts., 2012).

A ‘Pipacs 1’ fajta története az 1980-as évek elején kezdődött, ekkor találta Kovács Sándor a Kecel vidéki termőtájban. A ‘Pipacs 2’ a ‘Pipacs 1’ előtt érik néhány nappal (Faluba, 1982), antioxidáns kapacitása azonban jelentősen elmarad attól. Gyümölcseik leve színtelen. Ezért kedvelték Belgiumban a ‘Pipacs 1’ gyümölcsét, ahol a tortákat szinte kizárólag ebből készítették, mivel a gyümölcs leve nem okozott elszíneződést a süteményen. A szelektált klónok közül valószínűleg azért az 1-es jelű futott be nagyobb karriert, mert íze sokkal fanyarabb, kesernyésebb, mint a 2-es jelűé. Így a cukrozást követően kellemesebb aromával rendelkezett. Kiváló koktél is készíthető belőle (emlékezzünk, a „mindent gyógyító” meggy másik neve Martini meggy!). Sajnos azonban a világgazdaság más irányba fordult: olcsóbb a festőlevű chilei meggy, és még a színtelenítő eljárás sem drágítja meg jelentősen, melyet követően a gyümölcs kékre, zöldre, sárgára vagy éppen pirosra (!) festhető. Így a magyar pipacsmeggyek exportpiaca összeomlott, idehaza pedig bámulatos gyorsasággal tűntek el az ültetvények. Vizsgálataink

kezdetekor mindössze két fáról tudtuk biztosan, hogy a ‘Pipacs 1’ fajtára jellemző kivételes beltartalmi értékű gyümölcsöket terem.

A ‘Pipacs 1’ gyümölcsében kimutatott, jelentős mennyiségben akkumulálódó genisztein-glikokonjugátumok további izgalmas lehetőségeket vetnek fel. A legnagyobb mennyiségben jelenlévő genisztein-7-O-β-glükozid (triviális nevén: genisztin) 0,5–5,8 mg/kg frisstömeg koncentrációban volt kimutatható (Abrankó és mts., 2011). E komponens mellett további négy genisztein-vegyületet találtunk, melyek koncentrációja kisebb a genisztinhez képest. A genisztein képes a humán ösztrogén receptorokhoz kötődni, és ösztrogénszerű hatást indukálni, ami segíthet a csontritkulás, az idegrendszeri károsodás, illetve a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében (Martin és mts., 2013;

Taylor és mts., 2009). Ugyanakkor ösztrogén antagonistaként funkcionálhat más szövetekben, és védőhatású lehet a mell- és méhnyakrák daganatok kialakulásával szemben. Mindez magyarázatot kínálhat arra a régóta ismert tényre is, hogy a prosztatarák előfordulási gyakorisága 25 %-kal, a mellrák gyakorisága 10 %-kal kisebb azokban az ázsiai országokban, ahol az izoflavonoidokban gazdag szója fogyasztása általános (Dave és mts., 2005).

A védőhatás feltehetően a Wnt szignalizációs út gátlásával és az ennek következtében fokozódó apoptózissal, illetve az ösztrogén-bioszintézisben részt vevő enzimek gátlásával magyarázható (Shufelt és mts., 2012). A közelmúltban igazolták, hogy a genisztein különböző daganatos sejtekben gátolja bizonyos mikro-RNS-ek (pl. miR-221, miR-222, miR-27a stb.) expresszióját. E mikro-RNS-ek mennyisége viszont közvetlenül hat számos, a karcinogenezisben meghatározó szerepet játszó gén kifejeződésére, melynek eredményeként a genisztein jelenlétében leáll a sejtciklus, gátlódik a sejtosztódás, megtorpan a tumorsejtek növekedése (Karius és mts., 2012).

Ennek alapján a ‘Pipacs 1’ meggyfajta gyümölcsével és az ebből készülő funkcionális élelmiszerekkel egy olyan lehetőség nyílna meg, mely által megvalósítható lenne a nagyobb mennyiségű geniszteinbevitel, minőségében újszerű módon.