A két népszámlálás között nagyméretű külső vándormozga-lom játszódott le a vajdasági magyarság életében. Ez meghatá-rozó tényező e népesség jövőjét illetően. Ezenkívül sok esetben változhatott a nemzetiségi hovatartozás vállalása akár ugyanan-nál az egyénnél is egyik népszámlálástól a másikig. Két nemze-dék (szülők és gyermekek) esetében a nemzetiség szintén meg-változhat. Ezeket az asszimiláló jelenségeket sem szabad
figyel-amely megbízhatóan rávilágítana e jelenségek okaira.
Ajánlatos megvizsgálni az iskolaköteles gyermekek kontin-gensének alakulását nemcsak a vitális statisztikai adatok alapján, hanem a népszámlálások szerint is.
16. táblázat
Az iskolaköteles (7–14 éves) és a középiskolás korú (15–18 éves) magyar nemzetiségű gyermekek kontingense (népszámlálási adatok)
Kontingens 1991 2002 Index
7–14 éves 29 623 22 503 76,0
15–18 éves 15 467 13 267 85,8
Következtetés
A népszámlálási adatok nagy eltérést mutatnak a vitális sta-tisztikai adatoktól. Magyar anyától ugyanis csaknem 8000-rel, il-letve 6000-rel több gyermek született, mint ahogy azt a népszám-lálások kimutatták. Ezek a gyermekek vagy külföldön születtek, vagy külföldre vitték őket. Ezenkívül sok esetben nemzetiségvál-tás történhetett a családban uralkodó patriarchális légkör követ-keztében, amely semlegesítette a magyar anya nemzetiségét.
(Ezzel az asszimilációs tényezővel mindig számolni kell, amikor a múltat kutatjuk, vagy a jövő lehetőségeit vesszük számba.)
A nemzetiségek esetében a szerb statisztikai hivatal nem nyújt pontos adatokat az iskolaköteles gyermekek kontingensé-ről, ezért becslésre szorítkozunk, amely azonban megközelíti a valós állapotot.
Mind a vitális statisztikai adatok, mind pedig a népszámlálás-ból vett adatok azonosak a csökkenés ütemét illetően. Az emlí-tett tizenegy éves időszakban a magyarság elveszemlí-tette az iskola-köteles gyermekek kontingensének egynegyedét. A népszámlá-lások alapján az iskolaköteles gyermekek kontingense az összes népesség százalékában a következőképpen alakult:
1991-ben 8,9%
2002-ben 7,7%
2009-ben 6,0–6,5% között
vajdasági magyarság esetében az iskolaköteles kontingens a ma-gyar nőktől született gyermekszám alapján 3336 főről indul lefelé 2816 főre. Ezek szerint a magyar anyától született iskolaköteles (7–14 éves) gyermekek kontingense 24 000–24 500 lehetne. A népszámlálási adatok szerint azonban sokkal kifejezettebben csökken az iskolaköteles gyermekek kontingense: csak 18 500–
19 000 iskolaköteles gyermekkel számolhatunk a 2009/2010-es tanévben. A vitális statisztikai kimutatásban és a népszámlálás-ban megállapított gyermekszám között ez esetben is egy 5000 fős különbség van. Ennek legnagyobb része kivándorolt az ország-ból, és elveszett a vajdasági magyarság számára.
A vajdasági magyarság a közeljövőben számíthat bizonyos számú magyar anyanyelvű jugoszlávra, esetleg vegyes házas-ságban élő, magyar anyától vagy apától származó iskolaköteles gyermekre (a jugoszláv kategória eltűnik, a felbomló családok egy részében pedig a magyar szülő nemzetisége lesz a megha-tározó). Ez valamelyest enyhítene az igen súlyos helyzeten.
A hatalmas méretű emigráció és asszimiláció ellenére a ma-gyarság életerejét nem kell alulértékelni. Az anyaország segítsé-gével hatni lehetne a magyar nők és férfiak vegyes házasságai-ban született gyermekek asszimilációjának – ha nem is teljes leállítására, de – csökkenésére jó minőségű magyar tannyelvű is-kolákkal, jó színvonalú oktatással, több munkahely megnyitásá-val stb. Ezzel a második nemzedék esetében lehetségessé válna sok magyar anyanyelvű jugoszláv és szerb visszaasszimilálódá-sa. Az iskolaköteles gyermekek arányát így növelni lehetne akár 7%-ra is az összes népesség százalékában. A közeljövőben azonban javulás nem várható. Csak a születések számának az 1,6 gyermekről legalább 2,1 gyermekre történő fokozatos emel-kedése és szinten tartása adhat javuló eredményt a következő évtizedekben.
A tudományos szempontok alkalmazása szerint a tanköteles 7–14 éves gyermekek kontingense 6–6,5% még abban az eset-ben is, ha az egyes tájegységek, körzetek, községek és helysé-gek között igen nagy különbséhelysé-gek lehetnek. A magyar nemzeti-ségű iskolaköteles gyermekek kontingensét hivatalos statisztikai
ságos jellegére, és arra a veszélyre, ami ezt követi. A tanulmá-nyomhoz kapcsolódó mellékletben – amely a magyar nemzetisé-gű iskolaköteles gyermekek kontingensét mutatja ki – a fenti szempontokat vettem figyelembe.
A Mellékletből(48–58. o.) az alábbi megállapítások következ-nek:
1. A 2002. évi népszámlálás alapján becsült magyar nemzeti-ségű iskolaköteles 7–14 éves gyermekek kontingense magára az iskolakötelességre vonatkozik, és nem arra, hogy a gyermek majd melyik – magyar vagy szerb – tannyelven fog tanulni. A becslés annyiban helytálló, amennyiben a 2002. évi állapotot tükrözi. Ha azonban 2002 után is történt nagyobb méretű kivándorlás, ez szintén kihathatott a kontingens csökkenésére.
2. Ha marad az oktatási törvényben megállapított 15 tanulós norma egy kisebbségi (esetünkben magyar tannyelvű) tagozat megnyitásához, illetve fenntartásához, a 2007/2008-as tanévtől kezdve ennek a következő vetülete lesz:
a) A bácskai közigazgatási körzetben, 19 településen eleget lehet tenni a mércének, és 7605 magyar nemzetiségű tanuló ré-szesülhetne osztott tagozatú, 1–8. osztályos magyar tannyelvű oktatásban.
b) A bánáti közigazgatási körzetben (ide tartozik Magyarka-nizsa, Ada és Zenta is) 13 település eleget tehet a törvényes kívá-nalmaknak, és 4649 magyar nemzetiségű tanuló részesülhet osz-tott tagozatú, 1–8. osztályos magyar tannyelvű oktatásban.
c) A bácskai, bánáti és szerémségi közigazgatási körzetben összesen 32 olyan település van 12 254 magyar nemzetiségű tanulóval, ahol lehet élni a törvényes lehetőséggel, s osztott tago-zatú, teljes, 1–8. osztályos magyar tannyelvű iskolába járhatnak a gyerekek. Természetesen ismeretlen lesz, hogy a 2007/2008-as tanévben a kontingens hány gyermeke fog élni e lehetőséggel.
Az oktatási miniszter diszkréciós joga alapján a bácskai köz-igazgatási körzetben engedélyezheti továbbra is még 8 települé-sen 804 magyar nemzetiségű tanuló számára, a bánáti körzetben pedig 10 településen 1040 tanuló számára (összesen 18
telepü-kombinált) tagozatok megnyitását. Kétséges azonban, hogy az ott lakók élnek-e ezzel a lehetőséggel. (Ezeknek a településeknek a népessége elöregedett és nagymértékben asszimilálódott.)
Ha az oktatási miniszter változtat a jelenlegi gyakorlaton, és tovább enyhít a mércén, és egy településen akár 60–80 iskolakö-teles magyar nemzetiségű gyermek számára is engedélyezi a magyar tannyelvű oktatás megszervezését, úgy a bácskai köz-igazgatási körzetben még 6 település közösen (417 tanuló szá-mára), a bánáti közigazgatási körzetben pedig még 5 település közösen (329 tanuló számára) megszervezhetné a magyar tan-nyelvű oktatást. Ezek a tagozatok kizárólag osztatlan tagozatok lennének. Megszervezésük nagyon sok akadályba ütközne, ezek közül szinte legyőzhetetlen akadály a tanerők vagy a gyermekek ingázása.