II. FEJEZET – EMPIRIKUS KUTATÁSEREDMÉNYEK
2. Kutatási eredmények elemzése
2.2. A munkaerőpiac néhány jellegzetessége
2.2.2. A munkaerőpiac szereplői
A munkaerőpiac fő szereplőit a munkaadók és a munkaválla-lók képezik, valamint az állam, amely a köztük felállított viszonyt ellenőrzi. Ezenkívül a munkaerőpiacon más résztvevők is jelent-keznek, akiknek alapvető célkitűzését képezi a munkaerőpiacon jelen levő kereslet és kínálat közötti közvetítés, valamint a részt-vevők érdekeinek a képviselete is.
A munkaerőpiac szereplői közé alapvetően olyan intézmények és szervezetek tartoznak, mint a Nemzeti Foglalkoztatásügyi
87 Abszolút szerkezetű jogviszony: csak a jogosult személye van meghatároz-va, vele szemben mindenki kötelezett, a kötelezettség tartalma alapvetően negatív. A személyi jog és a dologi jog körében fordul elő.
Hivatal (Nacionalna služba za zapošljavanje), állami és magán-tulajdonban levő munkaközvetítő irodák, Foglalkoztatási Tanács (Savet za zapošljavanje), munkavállalók érdekvédelmi szerveze-tei és szakszervezeszerveze-tei, valamint a Köztársasági Munkaerő-piaci Intézet (Republički zavod za tržište rada).
a) Nemzeti Foglalkoztatásügyi Hivatal (Nacionalna služba za zapošljavanje)
A Belgrádban székelő intézmény fő feladatai közé tartozik az adminisztratív teendők mellett a foglalkoztatottak biztosítása, köz-vetítés a foglalkoztatás során, a külföldi munkavállalás segítése és a külföldi munkavállalók szerbiai munkavállalásának engedé-lyezése, továbbképzések szervezése, ellenőrzés és az önkéntes biztosítás kivitelezése.
A Nemzeti Foglalkoztatásügyi Hivatal (NFH) szabadkai fiók-intézete szerint az észak-bácskai körzetben igen jó az együtt-működés az oktatási intézményekkel. Egyes felnőttképzési intézetek esetében, mint amilyen a szabadkai Szabadegyetem (Otvoreni univerzitet) és a topolyai Centar za obrazovanje i razvoj preduzetništva, már hosszú múltra tekint vissza az együtt-működés.
Az NFH szabadkai fiókintézete 2007 folyamán többféle együtt-működést valósított meg a következő figyelemre méltó szakmákat oktató középiskolákkal:
• Műszaki Középiskola, Szabadka – hegesztők, esztergályo-sok szakképesítése;
• Egészségügyi Középiskola, Szabadka – egészségügyi nővér – ápoló;
• Politechnikai Középiskola – ácsok;
• Vegyészeti-technológiai Középiskola – ruhakészítők.
A 2008-ban tervezett együttműködések kiterjednek a szabad-kai Közgazdasági Középiskolára is.
Az NFH szabadkai fiókintézete szerint az emberek körében nagy az érdeklődés az informatikai képzés, az angol nyelvtan-folyamok, az egészségügyi nővérek – ápolók képzése, az admi-nisztratív feladatok ellátására történő átképzések és továbbképzé-sek, valamint a könyvviteli szolgáltatásokat vegzők képzése iránt.
Jóval kevesebben érdeklődnek a gázhegesztő, segédács és kőműves, középfokú magyar és német nyelvtanfolyamok iránt.
A képzések és a hozzájuk tartozó programok tervezése és azok megvalósítása egyrészt a munkaerőpiac szükségletei alap-ján, illetve a munkaadók felkérései alapján történnek.
Előrejelzések alapján a 2008-as évre összesen 70 személy átképzését és továbbképzését tervezik a munkerőpiac igényeinek megfelelően: ügyviteli titkár (Szabadka – 20), ügyviteli könyvek vezetése (10), hegesztő (20), egészségügyi nővér – ápoló (16) és CNC-gépkezelő (10).
Mint már említettük, az NFH szabadkai fiókintézete nyitott arra, hogy a munkaadó külön kérésére is szervezzen képzése-ket. Az eddigiek során az ATB Sever Rt. és a BN BOS Factory Kft. felkérésére szerveztek e vállalatokra szabott képzési progra-mokat.88 Ilyen esetekben az NFH kötelezi a munkaadót, hogy a tanfolyamot sikeresen elvégzett részvevőket az adott munkakör-ben alkalmazza a vállalat. E képzések iránti érdeklődés mértéke elsősorban a szóban forgó vállalat által kínált munkafeltételekkel van meghatározva.
Az NFH szabadkai fiókintézete által szervezett tanfolyamokon az oktatás az elmúlt időszakban kizárólag csak szerb nyelven történt.
88 Munkaadók kérésére lebonyolított képzések: lakatos – ATB Sever, Szabad-ka (9 résztvevő), sortekercselő – ATB Sever, SzabadSzabad-ka (11 résztvevő) és kisegítő lábbelikészítő – BN BOS Factory, Bajmok (8 résztvevő). A 2008. év folyamán 5 videó-operatőr és vágó, valamint 25 varró képzése van tervben.
a) Az NFH az érdeklődők számára alap-, közép- és felsőfokú idegen nyelvi képzéseket is szervez. A tervezett és meg-valósult nyelvtanfolyamokat elemezve elmondható, hogy a legnagyobb érdeklődést az angol nyelvi tanfolyamok váltották ki. A magyar nyelvtanfolyamok iránt nagy volt az érdeklődés 2006 során, viszont a következő évben ez igen-csak csökkent, és így a 2008-as évre tervezett nyelvtanfo-lyamok közt már csak angol nyelvű képzés szerepel, és 20 érdeklődőre számítanak az NFH-nál.
21. táblázat: Megvalósult nyelvtanfolyamok és a tanfolyamon résztvevők száma – 2007.
Angol Német Magyar Olasz
Alapszintű nyelvtudás 313 116 104 12
Középszintű nyelvtudás 417 56 118 8
Felsőfokú nyelvtudás 165 38 664 2
Összesen 895 210 886 22
22. táblázat: Tervezett és megvalósított nyelvtanfolyamok és a tanfolyamon résztvevők 2006-ban
Nyelvtanfolyam Helyszín
Angol nyelv – középfok
Magyar nyelv – középfok
Szabadka 20 20
Topolya - 12
Összesen 20 32
23. táblázat: Tervezett és megvalósított nyelvtanfolyamok és a tanfolyamon résztvevők száma – 2007.
Nyelvtanfolyam
Tervezett 20 15 15 50
Megvalósított 20 0 9 29
b) Az informatikai képzések iránt is nagy az érdeklődés, egyrészt az alapvető számítógépes ismeretek elsajátítását elősegítő, másrészt pedig a magasabb fokú számítógép- ismeretet feltételező – egy-egy konkrét programcsoma-got használó szakosított informatikai képzések iránt is. A jövőben (2008. évben) az informatikai képzéseket illetően Szabadkán 20 résztvevőre, míg Topolyán 10 résztvevőre számítanak az NFH előrejelzései alapján.
24. táblázat: A tervezett és megvalósított informatikai képzések 2006-ban
és adminisztrálás AutoCAD 2005
Szabadka 20 20
Topolya 10 17
Összesen 30 37
25. táblázat: A tervezett és megvalósított informatikai
c) Egyéb, az NFH szabadkai fiókintézete által megvalósított képzések és a résztvevők száma: ügyviteli titkár (Szabad-ka – 1489), ügyviteli könyvek vezetése (15), hegesztő (20), egészségügyi nővér – ápoló (20), CNC-gépkezelő (10).
Régi mesterségek képzése: kovácsoltvas és egyéb fémek művészi megmunkálása (3), famegmunkálás (2), bútorok restaurálása és kidolgozása (2), lámpák, lámpaburák és egyéb fényforrások kidolgozása (2), cipész (2).
d) Érdeklődők hiánya miatt nem megvalósított képzések: ügy-viteli titkár (Topolya – 6), gázhegesztő (20), villástargonca- kezelő (10), építkezési gépek kezelése (10), ács (15).
b) Munkaközvetítő irodák
A munkaközvetítő irodák adminisztratív teendőket végeznek.
A súlyos gazdasági helyzet miatt a munkaadók nem tudnak sem hosszú, sem középtávú terveket készíteni. Megfelelő tervezés hiá-nyában a munkaközvetítők nem tudják felmérni a jövőbeni potenci-ális munkaerő-szükségleteket, és így sem a munkavállalók, sem az iskolarendszer nem tud alkalmazkodni a jövőbeni elvárásokhoz.
89 A zárójelben szereplő számok az adott képzésben résztvevők számát mu -tatják.
Szerbia törvényei lehetővé teszik a magán- vagy jogi szemé-lyek által alapított munkaközvetítő irodák működését is. Ezek a következő feladatokat láthatják el:
• az érdeklődők értesítése a munkalehetőségekről,
• közvetítés a munkavállalók és a munkaadók között,
• szakmai orientáció és tanácsadás,
• továbbképzések szervezése,
• a foglalkoztatási politika programjának megvalósítása,
• külföldi munkaközvetítés.
A munkaközvetítő irodáknak szorosan együtt kell működniük a Nemzeti Foglalkoztatásügyi Hivatallal.
A magán munkaközvetítő irodák alaposan feltérképezik az ügyféljelöltet, hogy pontosan milyen munkavállalót szeretne, és milyen feltételeket tud neki nyújtani. Ha úgy látják, hogy az ügyfél kérése nem teljesíthető, akkor igyekeznek rábírni, hogy módosítsa az elképzeléseit. Sokszor a beszélgetések során veszik rá az ügy-feleket arra, hogy ne a felsőfokú oklevél legyen a döntő szempont, inkább a szakmai tapasztalat, illetve a személy rátermettsége alapján válasszanak a jelentkezők közül. Néha előfordul, hogy az irodához fordul olyan cég is, amely másik cég alkalmazottját sze-retné elcsábítani, és az irodával kívánja közvetíttetni a kérését.90
c) Foglalkoztatási Tanácsok (Savet za zapošljavanje) A Foglalkoztatási Tanácsokról szóló törvénnyel összhangban Tanácsok létrejöhetnek köztársasági, tartományi és helyi szinten is.
A Köztársasági Foglalkoztatási Tanács feladata a foglalkoztatással kapcsolatos programok felülvizsgálata, közmunkák és továbbkép-zések szervezése, valamint ajánlások kidolgozása a köztársasági kormány felé. A tartományi és helyi tanácsok hasonló funkciót látnak el adott régióban vagy községben. Fontos kiemelni, hogy a Foglakoztatási Tanácsok munkájában részt vehetnek a munkanél-küliek érdekeit képviselő szervezetek is, de szavazati jog nélkül.
90 A szabadkai magán munkaközvetítő elmondása alapján.
d) Munkavállalók érdekvédelmi szervezetei és szakszervezetei
A munkavállalók érdekvédelmi szervezetei és szakszervezetei hazánkban nem elég szervezettek, képzettek és erősek a valódi érdekérvényesítéshez. A reprezentatív szintet csak három szak-szervezet érte el: az Önálló, Független, valamint a Szerb Szabad és Független Szakszervezetek Szövetsége (ASNS). E szerveze-tek főleg a társadalmi szektor nagyvállalataiban dolgozó munka-vállalókat tömörítik. Az újonnan alapított kis- és közepes magán-vállalkozásokban érdekképviseleti szervek nem működnek.
e) Köztársasági Munkaerő-piaci Intézet (Republički zavod za tržište rada)
A Köztársasági Munkaerő-piaci Intézet új, a XXI. század kihí-vásait figyelembe vevő módszerekkel próbál segítséget nyújtani az elhelyezkedésben. Az Intézet a következő újfajta módszereket alkalmazza a munkások álláskeresésének segítésében:
• tanácsot adnak az állásinterjúra való felkészüléssel és a szakmai önéletrajz összeállításával kapcsolatban,
• tájékoztatják az érdeklődőket a továbbképzési és átképzési lehetőségekről,
• állásbörzéket szerveznek, ahol a munkát keresők és a mun-kaadók közvetlen kapcsolatba kerülhetnek,
• a régóta munkanélkülieknek külön klubokat szerveznek, ahol a jelöltek alaposabban fel tudnak készülni az álláskeresésre, közvetlen kapcsolatokat építhetnek ki, és fejleszthetik moti-vációjukat és önbizalmukat,
• továbbképzési lehetőséget is nyújtanak az érdeklődőknek.
A továbbképzési programok két nagy csoportját különböztethet-jük meg: a készségfejlesztő tréningeket és a szakmai képzéseket.
A készségfejlesztő tréningek lehetőséget adnak az érdeklő-dőknek, hogy fejlesszék a mai kor alapkövetelményének számító
számítógép-használatot és idegennyelv-ismeretüket. Az említett intézet azon munkanélküliek számára, akik saját vállalkozás indításán gondolkodnak, külön tanfolyamot szervez, valamint a vállalkozói alapismeretek átadása mellett vállalkozói központokat is kialakít, ahol az érdeklődők később is tanácsot kaphatnak vál-lalkozásuk sikeres működtetéséhez.
A szakmai képzések két nagy területet ölelnek fel: az önálló munkára felkészítő gyakornoki és volontőr programokat, valamint a szakmai továbbképzéseket. Az önálló munkára felkészítő képzés célja, hogy az egyének a munkaadó segítségével felkészülhesse-nek az önálló szakmai munkára, és ezt a program lejárta után a gyakornoki vizsga letételével bizonyítsák. Az érdeklődők a munka-adók által összeállított és az intézet által jóváhagyott ismereteket mentorok segítségével sajátítják el, a fizetésüket pedig az intézet biztosítja. A szakmai továbbképzéseket az intézet munkatársai aszerint csoportosítják, hogy egy adott munkaadó konkrét szük-ségleteit figyelembe vevő képzésről van-e szó, vagy pedig általá-nos, a munkaerő-piaci helyzetet figyelembe vevő programról.
2.2.3. A foglalkoztatottság és a munkanélküliség