A közoktatási rendszer reformelképzeléseinek

A szerbiai oktatási rendszer ISCED⁴⁸ diagramja (lásd a 4. ábrát a 107. oldalon) jelenleg az iskoláskor előtti oktatást (0 vagyis előkép-ző), az alapfokú oktatást (két ciklusban: 1 és 2A), aztán középfokú oktatást (3A, 3B, 3C) és a felsőfokút (5A, 5B és 6) tartalmazza.

a) Előképzés

A 2006/2007-es iskolaévtől kezdve, a közoktatási törvény 85.

szakasza alapján⁴⁹, az elemi iskola előtti előképzés kötelező. Ez hat hónapon át, napi négyórás foglalkozást jelent, képzett neve-lőkkel, előre meghatározott programok alapján. A törvény 89.

szakasza alapján az öt és fél, hat és fél éves gyermekek játszóhá-zakban, óvodákban vagy iskolákban járhatnak előképzőbe, ame-lyeket önkormányzatok, általános iskolák, vagy a köztársasági/

tartományi szervek tartanak fenn. A képzés ingyenes, és a szülő választhatja ki, hogy hova íratja be gyermekét. A foglalkozások és nevelési programok most készülnek, hiszen a 3–7 év közötti gyermekeket foglalkoztató intézmények működtetésének

47 Eredeti címe: Program reforme srednjeg stručnog obrazovanja, Pomoć u izgradnji kapaciteta i implementaciji, RS (finansira EU, sprovodi Evropska agencija za rekonstrukciju – Grčka, Francuska).

48 ISCED = az oktatás nemzetközi osztályozási rendszere.

49 Eredeti forrás: Закон о основама система образовања и васпитања (“Службени гласник РС” 62/03, 64/03, 58/04 и 62/04). Forrás: www.mps.

sr.gov.yu

ramját kell összehangolni. Az előképzők egy-egy tagozatában az optimális gyermekszám 26, a minimális pedig 5. Specifikus esetekben utólag az Oktatási Minisztérium dönthet a minimális létszámról.

b) Általános iskola

A köztársasági/tartományi és önkormányzati szervek tervezik az alapoktatási iskolahálózatot. Erről végső soron a finanszírozó, vagyis az egyes községek képviselő-testületei hoznak döntést, de ezt jóváhagyja a Köztársasági Oktatási Minisztérium is.

Egy iskolaalapításhoz a törvény 33. szakasza szerint fon-tos kritérium a gyermeklétszám, a hitelesített oktatási-nevelési program, az infrastruktúra, az épület és felszereltség (egész-ségügyi-műszaki szabványok alapján). A magániskolák alapítási kérelmében ezenkívül szerepelnie kell egy banki igazolásnak a hároméves működtetés anyagi fedezetéről.

Az iskolának működési jóváhagyást kell kérnie. Működési engedélyt minden iskola csakis a minisztérium által meghozott döntés alapján kaphat (35–36. szakasz). Ebben a működtetési engedélyben oktatási-nevelési feladatok mellett egyéb szolgál-tatások is szerepelhetnek, mint pl. az oktatáshoz kapcsolódó termelés/értékesítés.

Külföldi magán- vagy jogi személyek is alapíthatnak iskolákat, már akkreditált program alapján, amelyhez megkaphatják a Szerb Minisztérium megfelelő döntését (ekvivalencia – 40. szakasz).

Az iskolák ingatlanjai és ingóságai köztársasági tulajdonban vannak. Az iskoláknak a törvény önállóságot biztosít (43. sza-kasz), de tiltja a diszkriminációt (46. szakasz) és a pártok szer-vezkedését az iskolákon belül (45. szakasz).

Az iskolai intézményekben az igazgatást, négyéves mandá-tummal, az általános iskolákban hét-, illetve a középiskolákban

kilenctagú iskolaszékek⁵⁰ végzik, amelyeket az önkormányzatok képviselő-testületei neveznek ki. Az iskolaszékekben képviselik magukat az önkormányzatok mellett a szülők is.

A Szülők Tanácsa⁵¹ az iskolák olyan szerve, amely a peda-gógusokkal együttműködve, ajánlattevő szervként felügyeli az intézményben folyó oktatási-nevelési tevékenységet, munkafel-tételeket.

Az igazgató az iskolai intézmény ügyvezető szerve, akit az Iskolaszék pályázat útján választ négy évre, a tanári kar kötele-ző véleményezése alapján. Korábban a minisztérium nevezte ki őket, ma már csak az utólagos jóváhagyása szükséges (59. sza-kasz). Jogi kérdésekben az iskola titkára jár el (67. szasza-kasz).

Az iskolák szakmai szerveit az alapszabályzatok határozzák meg, amelyek lehetnek: tanári kar/tanács, tagozati tanács, szak-mai tanácsok vagy aktívák, és az otthonokkal rendelkező iskolák-ban a pedagógiai tanács (65. szakasz).

A hat és fél, hétéves gyermeket iskolába írathatják a szülők. A szerbiai általános iskolák nyolcévesek, két oktatási ciklust felölel-ve. Az első ciklus négyéves, ahol osztálytanítás folyik, a második periódusban, az 5–8. osztályban pedig tantárgyi oktatás folyik (86. szakasz). A nyolcéves általános iskola után, miniszteri előírás alapján, a tanuló záróvizsgát tesz (103. szakasz), amiről külön bizonyítványt kap.

Az iskolák tantárgyait, tantervét minisztériumi hatáskörben hoz-zák meg a szakmai intézmények. A tantervek állhatnak kötelező, választható és fakultatív tantárgyakból (69. szakasz). A választha-tó tantárgyak között van a hittan vagy a polgári nevelés is.

50 Eredeti elnevezése: Školski odbor, lásd a törvény 52–56. szakaszait.

51 Eredeti elnevezése: Savet roditelja, lásd a törvény 57. szakaszát.

c) Stratégiai elképzelések a közoktatás fejlesztésére – a középiskolai rendszer

A középiskolák rendszerét (hálózatát) a köztársasági/tar-tományi szervek tervezik, és a Szerb Kormány hoz végleges döntést. Ebben döntő kritériumok⁵²: a tanulói létszám, a terület jellegzetessége, foglalkoztatottsági szükségletek, kommunikációs garanciák, finanszírozás stb. A stratégiai terv előrelátja az oktatás decentralizálását, de pénz és szakkáder hiányában ennek meg-valósítása hosszabb időt igényel.

A szerbiai középiskolák 2-3-4 évesek, de a külön megállapított szükségletekre megszervezett szakképzési programok, felnőtt-oktatás esetén például, egyévesek is lehetnek. A középiskolai képzés után következhet a specializált és mesteroktatás, amely 1 vagy 2 éves lehet. Ezt külön törvény és program szabályozza (87.

szakasz). Az iskolai tankönyvekről viszont az Oktatási Miniszté-rium rendelkezik. Előírhat egy vagy több könyvet ugyanahhoz a tantárgyhoz, de előre meghatározott szabványok alapján elfoga-dott minősítéssel (94. szakasz).

A tanulók osztályközösségekbe szerveződnek. Az általános iskola utolsó két osztályában és a középiskolákban megalakíthat-ják a Tanulói Parlamentet is (98. szakasz). Ennek a szervezke-dési formának a lényege a tanulói öntevékenység fejlesztése az iskolában: az ajánlások, kérelmek megfogalmazása, versenyek levezetése, tanár-diák viszony megvitatása, értesítések stb.

A középiskolai oktatás befejezéseként a tanulók érettségiznek.

A gimnáziumban általános, míg a szakközépiskolákban szakmai/

művészeti érettségi van (104–105. szakasz), amiről külön bizo-nyítványt adnak ki. A kétéves szakiskola után záróvizsga van (írásbeli és szóbeli, vagyis gyakorlati), amit zsargonban mester-vizsgának neveznek.

52 Lásd a közoktatási törvény 32. szakaszát.

2.2.4. Felnőttoktatás, továbbképzés