I. FEJEZET – OKTATÁSÜGY A TÉRSÉGBEN
4. Magyar iskolastatisztika
4.3. A magyar középiskolák Vajdaságban
Az elmúlt tízéves időszakban a vajdasági középiskolák száma 119-ről 127-re nőtt. A vizsgált időszakban minden tanévben nyílt valamilyen új oktatási profil. A középiskolák most mintegy 480 különböző szakmára képeznek ki szakembereket három- és négyéves képzésben, ezenkívül átképzést, továbbképzést és szakosítást is szerveznek a már végzett középiskolásoknak.
Magyar tannyelven a 2004/05-ös tanévvel bezárólag 12 köz-ség 34 középiskolájában folyt oktatás: 10 gimnáziumban, 23 szakközépiskolában és szakmunkásképzőben, valamint egy művészeti középiskolában.
A vajdasági középiskolák első osztályaiba beiratkozó magyar nemzetiségű tanulók számának csökkenését a születések szá-mának csökkenése mellett az elmúlt tízéves időszak politikai és gazdasági körülményei, az elszegényedés, a magyarországi tanulási lehetőség, valamint a nyugat-európai és a tengerentúli országokba irányuló migrációs folyamatok okozták.
Az 1995/96–2004/05-ös tanéveket felölelő időszakban a tanu-lók magyar tannyelvű oktatási felvételi terve átlag 83,35%-ban valósult meg. Ez a 100%-nál alacsonyabb arány a gyermekek számának csökkenésével magyarázható. A tanulási készség az általános iskola után ugyanis nem sorvadt el, és a lehetőség is megvolt. (A vizsgált időszak tíz tanévében a terv teljesítése egy-szer sem érte el a 100%-ot.)
A beiratkozás a hároméves szakmunkásképzők magyar első osztályaiba az elmúlt időszakban csökkenést mutat. A tízéves idő-szakban a magyar tannyelvű négyéves középiskolákba beiratkozot-tak száma évről évre nő: számuk az 1995/96-os tanévben 937 volt, a 2004/05-ös tanévben 1261, ami 34,58%-os növekedést jelent.
A felvételi terv szerkezetének további módosítása, új oktatási profilok bevezetése, új középiskolák alapítása és a tanulók kiemelt érdeklődésére számító szakok megnyitása (elektrotechnika; egész-ségügy és szociális védelem; közgazdaság, jog és adminisztráció;
kereskedelem, vendéglátóipar és idegenforgalom), hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar nemzetiségű tanulók anyanyelvű beisko-lázása tovább nőtt, és a 2004/05-ös tanévben elérte a 72,35%-os szintet (az általános iskolát végzettek százalékarányáról van szó).
A tízéves időszakban a magyar tannyelvű négyéves középisko-lákba egyre több tanuló beiratkozását tervezték, sőt új iskolák is nyíltak, máshol új oktatási profilokat vezettek be.
2. ábra: A magyar középiskolások iskolaválasztása (1995–2004)
Forrás: A Tartományi Oktatási és Művelődési Titkárság archívuma alapján készítette Gábrity Molnár Irén, 2006.
Az általános iskolát végzett 2148 magyar tanuló 93,76%-a foly-tatta középszinten az oktatást a 2005/2006. iskolaévben, vagyis 2014 tanuló. A magyar középiskolások megoszlása 2006/07-ben a három- és négyéves iskolák között a következő táblázatból látható:
11. táblázat: Középiskolás magyar tanulók 2006/07-ben.
Hároméves Négyéves Összesen
tagozat tanuló tagozat Tanuló tagozat tanuló
100 1725 215 4923 315 6648
Forrás: A Tartományi Oktatási és Művelődési Titkárság archívuma alapján készítette Gábrity Molnár Irén, 2008.
A 2006/2007. iskolaévben 35 középiskolában68 12 község területén összesen 6648 tanulóval (315 osztályban) szervezték meg a magyar középiskolai oktatást. Ugyanakkor összesen 9220 magyar nemzetiségű tanuló volt a tartományban, vagyis 2733 magyar anyanyelvű (93-mal több mint a korábbi évben) szerb nyelven tanult. Területi megoszlásban a középiskolák székhelye
68 9 gimnáziumban (ebből két tehetséggondozó), 24 szakközépiskolában, 1 vegyes szakiskolában és egy művészeti iskolában.
0 200 400 600 800 1000 1200 1400
1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
3 éves 4 éves
így alakult: 8 Szabadkán, 4-4 Nagybecskereken, Zentán és Újvi-déken, 3-3 Zomborban, Óbecsén és Topolyán, 2 Törökkanizsán, 1 Аdán, Magyarkanizsán, Теmerinben és Csókán.
12. táblázat: A magyar középiskolások száma községek és szakok szerint69 (2006/07) (három- és négyéves, összesen)
Település Szakirány
Tanulók száma Összesen – szakok szerint
Ada (6) Gépészet 433
Magyarkanizsa (4) Mezőgazdaság 583
Zenta (2)
Összesen 978
Gimnázium 303
Matematikai tehetséggondozó
gimnázium
71 Közgazdaság-kereskedelem 314
Egészségügy 290
Csóka (10) Vegyészeti-élelmiszeri 185
Nagybecskerek (7)
Összesen 347
Gimnázium 101
Egészségügy 115
Mezőgazdasági 24
Villamossági 107
Topolya (3)
Összesen 677
Gimnázium 185
Mezőgazdasági 313
Műszaki 179
69 A községnevek után a zárójelben levő szám a tanulók száma szerinti sor-rendet jelöli.
Szabadka (1)
Összesen 2271
Gimnázium 270
Tehetséggondozó gimnázium 122
Közgazdasági 315
Egészségügyi 246
Politechnikum 313
Vegyészeti 305
Műszaki 627
Zenei 73
Zombor (9)
Összesen 194
Gimnázium 30
Egészségügyi 89
Műszaki 75
Óbecse (5)
Összesen 489
Gimnázium 103
Közgazdasági-kereskedelmi 238
Műszaki 148
Újvidék (8)
Összesen 282
Gimnázium 76
Egészségügyi 114
Mezőgazdasági 18
Villamossági 74
Temerin (11) Műszaki 70
Vajdaság Összes magyar
középiskolás 6648
Forrás: A Tartományi Oktatási és Művelődési Titkárság archívuma alapján készítette Gábrity Molnár Irén, 2005–06.
Legtöbb magyar tanuló Szabadkán és Zentán tanul. Az utóbbi évben növekedett a középiskolások száma Topolyán. A tömbben magyar középiskola-központnak (akár egy-két szakon) számít még Ada, Óbecse, Magyarkanizsa is.
Növekedett a magyar középiskolások száma (habár nem min-denki tanul anyanyelvén) a szórványban is (Újvidéken, Nagy becs-ke rebecs-ken). A követbecs-kező táblázat áttekintést ad a középiskolák és szakok, valamint a diákok számáról helységenként és iskolánként.
13. táblázat: Középiskola és szakok választása iskolánként és helységenként – 2006/07.
Középiskola
szakiskola - 1725 -14,43% 32,73%
Négyéves
szakközépiskola - 3546 +5,16% 67,27%
Összesen
szakközép. Vajdaság 5271 - 100%
Vegyes
középiskola Topolya
185 (ebből 127
gim-nazista és 58
szak-iskolás)
- 18,74%
Összesen szakközép-iskolás
Vajdaság 5329 -
-Művészeti középiskola
Zeneiskola Szabadka 73 -
-Forrás: A Tartományi Oktatási és Művelődési Titkárság archívuma alapján készítette Gábrity Molnár Irén, 2005–06.
Ha külön vizsgáljuk a tanulók számát az egyes szakirányok választását illetően, máris egy rövid távú tendenciát láthatunk. A legtöbb esetben a tanulók számának a csökkenése a kedvezőtlen natalitásra utal, de ugyanakkor egy kicsit arra is, hogy mit tarta-nak népszerű szaktarta-nak a középiskolások.
14. táblázat: Tendencia a szakközépiskolai szakok mezőgazda-sági technikus – 4 éves)
Közgazdaság,
Erdészet, Forrás: A Tartományi Oktatási és Művelődési Titkárság archívuma
alapján készítette Gábrity Molnár Irén, 2005–06.
Ha a tanulók számát, illetve tömegességét figyeljük meg egy-egy szakon, akkor a következők állapíthatók meg: a legtöbb magyar középiskolás a gimnáziumok után (1119 tanuló), a szakiskolák közül a mezőgazdaság, élelmiszer-feldolgozás szakon (890) van, majd az elektrotechnikusok következnek (886) és az egészségügyi nővérek (811). Népszerűségük alapján még a gépészet (707) és a közgazdasági szak (605) említhető meg.
A korábbi évhez képest 2007-ben a középiskolások nagyobb érdeklődést mutattak a következő szakok iránt: mezőgazdasági technikus, közgazdász-technikus; a közlekedési profilok és a szolgáltatások terén a fodrászat. Korábban, a 2004–05-ös isko-laévben beiratkozók adatait elemezve70 megállapítható, hogy akkor a legnépszerűbb szakok a következők voltak: egészség-ügyi, villamostechnikai, közgazdasági. Azóta a mezőgazdasági és a számítógép/informatikai szakágak előtérbe kerültek, míg az egészségügyi és közgazdasági irányzatok egy kissé háttérbe.
70 Lásd Gábrity Molnár Irén tanulmányát: Oktatásunk jövője. In: Oktatási oknyo-mozó, 92–93. oldal.
Az egyes tantárgyak magyar nyelvű oktatása megoldott Аdán, Magyarkanizsán, Zentán és Csókán, részben Szabadkán, Тоpolyán és Törökkanizsán, míg kedvezőtlen a helyzet Nagy-becs kereken, Zomborban, Újvidéken és Temerinben is.
Főleg a következő tantárgyakat tanítják szerb nyelven magyar nyelvű tanerő hiányában: testnevelés (7 középiskolában); kép-zőművészet (5); zenei nevelés (4); idegen nyelv (3); filozófia és szociológia (2); pszichológia (2); alkotmány és polgári jogok (2);
latin nyelv (1); matematika (1); történelem (1); fizika (1); polgári nevelés (1); egészségügy, szociális védelem szaktantárgyai.