A miniatúrafestészet leszálló ágban: könyvfestészet

905 ROTH 1906, Taf. XVIII., XXII., XXIV.

906 ROTH 1906, Taf. XVII., XVIII., XXII.

907 Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum. MÉRAI DÓRA: Apafi György síremléke. Credo 11 (2005/1–

2) 3–26; KOVÁCS 2006, 170–171., 5. tábla

908 KOVÁCS ANDRÁS: Apafi György almakereki sírkápolnájáról. Református Szemle 96 (2003/6) 625–634.

909 Nagyszeben, evangélikus templom. KOVÁCS 2006, 171–172., 7. tábla

910 MARIE MAUQUOY-HENDRICKX: Les estampes des Wierix…, I. Bruxelles 1978, 17 (120. sz.), 15.

tábla.

911 GALAVICS 2008

12. A miniatúrafestészet leszálló ágban: könyvfestészet

189 A legtöbb 16. századi, magyar nyelvű kódex díszítése nem különösebben igényes, csupán két kivétel akad. Az egyik a Jordánszky-kódex, amelyben a provinciális dekoráció mellett néhány növénydíszes iniciálé is akad, a leveleken, a virágok szirmain érzékenyen festett arany csúcsfényekkel.⁹¹² A másik későbbi, már Mohács után készült, 1532-ben. Ez a Kriza-kódex.⁹¹³

A Jordánszky-kódex, vagy kiváltképp a Kriza-kódex reneszánsz dekorációja egy nagy múltú műfaj vége felé született. A reprezentatív díszkódexek kora lejárt. A 16. század közepén már csak ritkán illuminálták a kéziratokat vagy a nyomtatványokat.

Aprócska pergamen-imakönyv, amelyet azonban igen gazdagon illumináltak. Az egyik lapon az architektonikus díszű címlapok másolásának igyekezete érződik: alul még egy maszkos sarkú, örvénylő indákkal díszített oldalú ókori szarkofág is megjelenik.

Más lapok keretezésén a szimmetrikus, vázákból sarjadó indadísz dominál, ismét másokon az aszimmetrikus elrendezés. A festésmód részletező, kicsit nehézkes, de nincs híján a finomságnak. Csak sajnálhatjuk, hogy nem maradt ránk ebből az illumináció-típusból több.

914 Oláh Miklós megpróbálta folytatni a Bakócz-gradualét: egyik lapján látható is a befejezetlen előrajz, rollwerk kartusra fűzve az egész dekorációt (fol. 139r).⁹¹⁵ Új iniciálékat is terveztek. Oláh – elveszett – Pontificaléjába is belefestette nagyméretű címerét.⁹¹⁶ Verancsics Antal 1563-ban Pozsonyban készíttetett magának díszes szerkönyvet,⁹¹⁷

912 Esztergom, Főszékesegyházi Könyvtár, Ms. II. 1. és Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár, jelz.: MNy 4. „Látjátok feleim…” 2009, 264–267. (25–26. sz.) (ÁCS PÁL –KERTÉSZ BALÁZS)

913 Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Kézirattár, jelz: K 47. Mátyás király öröksége 2008, 80. (I-22. sz.) (KÖRMENDY KINGA); „Látjátok feleim…” 2009, 346–347. (55. sz.) (LÁZS

SÁNDOR). Kiadása: Kriza-kódex, 1532. Közzéteszi, a bevezetést és a jegyzeteket írta N. ABAFFY

CSILLA. (Régi Magyar Kódexek, 5.) Budapest 1988.

914 MIKÓ ÁRPÁD: Illuminált könyvek a kora újkori Magyarországon. In: Mátyás király öröksége 2008, 70–73.

915 Esztergom, Főszékesegyházi Könyvtár, jelz.: Ms. I. a-b. BERKOVITS 1948, 312–320 (9. sz.); RADÓ– MEZEY 1973, 511–513 (171. sz.); BERKOVITS 1975, 83–86; SZENDREI 1981, 32., 60 (C 15. sz.), 111 (F 469.

sz.); Schallaburg 1982, 530 (575. sz.) (TÖRÖK GYÖNGYI); Kódexek a középkori Magyarországon 1985, 163–164 (186. sz.) (SZENDREI JANKA); Graduale Strigonienese (S. XV/XVI.). Kiad. SZENDREI JANKA. (Musicalia Danubiana, 12/1–2.) Budapest 1990–1993; Pannonia regia 1994, 428–433 (IX-13. sz.) (MIKÓ ÁRPÁD – ROZSONDAI MARIANNE); Habsburg Mária 2005, 179–180 (III-9. sz.) (MIKÓ ÁRPÁD);

MIKÓ 2009, 86–87; KÖRMENDY KINGA: A Bakócz-graduale lehetséges megrendelője és possessorai.

Magyar Könyvszemle 125 (2009) 212–220.

916 Lappang. Eredetileg Esztergom, Főszékesegyházi Könyvtár. BERKOVITS 1948, 320–321 (11. sz.);

SZELESTEI N.LÁSZLÓ: Oláh Miklós könyvtáráról. In: Program és mítosz között. 500 éve született Oláh Miklós. Szerk. MÓZES HUBA. Budapest é. n. [1994], 64.

a mely a kor egyik

917 Eger, Egyházmegyei Könyvtár, jelz.: N.III.1. IVÁNYI SÁNDOR: Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár kéziratkatalógusa (1850 előtti kéziratok). (Magyarországi egyházi könyvtárak

kéziratka-190 legigényesebb liturgikus kézirata. Változatos kalligrafikus iniciálék díszítik, s egy helyütt maga a megrendelő is megjelenik, Krisztus keresztje alatt térdepelve.⁹¹⁸ Liszthy János veszprémi püspök egy kétkötetes, 15. századi itáliai Breviarium Ro-manumot látott el díszes címlappal (és aranyozott vörösbársony-kötéssel).⁹¹⁹ Liszthy 1573-ban – II. Miksától – kapott címerbővítő oklevelet; a könyv alakú armálist fényűző módon dekoráltatta: mind a címerminiatúra, mind a kalligráfia s az ornamentális díszítmények változatossága, minősége igen magas igényről vall.⁹²⁰

A két későbbi esztergomi érsek, Kuthassy János és Cherődy János is miniatúrával díszíttették Misszáléjukat (mindketten egy-egy Missale Zagrabiensét).

921 Cherődy Misszáléjában jelent meg elsőként, datálhatóan, Szent István király magyar ruhás alakja (1592). A kontinuitást a korábbi reprezentatív szerkönyvekkel Perényi Ferenc váradi püspök – jelenleg lappangó – Missale Strigoniense-példánya mutatja a legvilágosabban.⁹²²

A nagy kóruskönyvek a középkor végével kikoptak a liturgikus használatból; sokszor csak nyersanyagnak tekintették őket, és még miniált lapjaik is végezhették könyvborítóként. Ugyanakkor nemcsak a bennük foglalt zenei hagyomány bukkant fel néhol újra, hanem maga az illuminált kóruskönyv – ha A Jagelló-korban illuminált ősnyomtatvány dekorálását tovább folytatták a 16. és a 17. században: Oláh Miklós is festetett bele új díszlapot (címerével), majd 1619-ben Ivánczy János nagyprépost egy oldalpárt, saját és Hetési Pethe Márton püspök címerével, terjedelmes felirattal. A címerpárt tartó, hosszú ruhás angyal érzékenyen formált alakja jó festő kezére vall.

talógusai, 5.) Budapest 1986, 56 (54. sz.); Mátyás király öröksége 2008, 82–83. (I-25. sz.) (MIKÓ

ÁRPÁD); Renesancia 2009, 48 (II.2.1. sz.) (ZUZANA LUDIKOVÁ)

918 MIKÓ 2009, 117. kép

919 Győr, Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár, jelz.: MS. I. 8–9. RADÓ–MEZEY 1973, 402–406 (118.

sz.); BÁNHEGYI B. MIKSA: A Győri Egyhá zmegyei Könyvtár kéziratkatalógusa. (Magyarországi egyházi könyvtárak kéziratkatalógusai, 8.) Budapest 1991, 16 (10. sz.); MIKÓ ÁRPÁD: Listhius János (†1577) kancellár breviáriuma. A magyarországi késő reneszánsz könyvművészet ismeretlen emléke Győrben. Művészettörténeti Értesítő 42 (1993) 10–13; Mátyás király öröksége 2008, I., 83–84 (I-26. sz.) (MIKÓ ÁRPÁD); Renesancia 2009, 49 (II.2.2. sz.) (ZUZANA LUDIKOVÁ)

920 Esztergom, Prímási Levéltár, Acta Radicalia Cl.T.Nr.168. BEKE MARGIT: A Prímási Levéltár címeres emlékei. Esztergom, 1995, 94 (4. kép), 344 (4. sz.)

921 Esztergom, Főszékesegyházi Könyvtár, jelz.: Inc. XVI. I. 143. és 144. BERKOVITS 1948, 321–323.

(12–13. sz.); Szent Imre 1000 éve. Multimédiás DVD-ROM a székesfehérvári millenniumi emlékév és kiállítás dokumentumaiból. Szerk. KERNY TERÉZIA. Székesfehérvár 2007, 46. tétel. (MIKÓ

ÁRPÁD)

922 Lappang, egykor Győr, Székesegyházi Kincstár és Könyvtár. HOFFMANN/WEHLI 1992, 188–189, 289; Schallaburg 1982, 547 (601. sz.) (SOLTÉSZ ZOLTÁNNÉ)

191 diminuált változatban is. Készült néhány ka tolikus sz erkönyv, mint például a Vágújhelyi Graduále,⁹²³ vagy egy – ma Pannonhalmán őrzött – ciszterci Antifonále.⁹²⁴ Ezek formailag is követték a középkori kéziratokat: lemásolták a késő gótikus iniciálé-formulákat. Az eperjesi magyar evangélikusok Graduáléját viszont reneszánsz stílusú, tollrajzos incipit-iniciálék díszítik.⁹²⁵ A református Graduálok díszítése hasonló stílusú: ilyen az egyszerű, redukált színvilágú virágdísszel ékesített Ráday-graduál (1613–1633),⁹²⁶ vagy a kevésbé ismert – tarka ornamentikával ékes – Béllyei Graduál.⁹²⁷

A középkor végéről, a Jagelló-korból sok címeres nemeslevelet ismerünk, a Mohácsot közvetlenül követő időszakból, a 16. század közepéről viszont csak igen keveset. Soruk a század utolsó harmadában indul ismét gyarapodásnak, a 17. századból pedig már nagyon sok fennmaradt. A Habsburg-uralkodók és az Általában elmondható, hogy a 17.

században készült protestáns liturgikus könyvek díszítménye növényi elemekből állt.