az energiapolitika felé is megfogalmazódhatnak különböző javaslatok.
A terjedelmi korlátokat figyelembe véve, az alábbiakban szeretném bemutatni Északkelet-Magyarország (az Észak-magyarországi és az Észak-alföldi régió) lakossági energiafelhasználásának főbb sajátosságait a településsoros adatokra végzett területi egyenlőtlenségi számítások szemszögéből.
Anyag és módszer
Az Északkelet-Magyarország lakossági energiafelhasználásának jellegzetességeit bemutató elemzésemhez a településsoros mutatók – lakosságszám, (energia)fogyasztószám, a felhasznált villamosenergia- (MWh), illetve vezetékesgáz-mennyiségek (1000 m3) – a KSH és az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR), az éves szinten összesített személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelemadatok a KSH és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatbázisából származnak. Az alkalmazott számításokat a lánc-, bázis- és megoszlási viszonyszámok, bizonyos fajlagos mutatók – például fogyasztóra, illetve lakosra vetített felhasznált energiamennyiségek – jelentik.
A területi egyenlőtlenségi vizsgálatok tárgya az ezredfordulót követő időszak lakossági energiafogyasztásának és időbeli változásának vizsgálata a településsoros adatokból számított járási egyenlőtlenségi mutatókkal, valamint ezek jövedelemmel való összevetése. A számítások területi szintjeként használt – a területfejlesztésben jelenleg is figyelembe vett – járásbeosztás alapjául a 308/2014. (XII. 9.) Korm.
rendelet – a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Korm.
rendelet és az ezzel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló
1. ábra A magyar háztartások energiafogyasztási modellje a főbb befolyásoló tényezőkkel
jogszabályok szolgáltak.
Vizsgálataim során különböző területi egyenlőtlenségi mutatókat (logaritmikus súlyozott relatív szórás, Hoover-index, súlyozott Gini-együttható), valamint korrelációs számításokat (Pearson-féle és Spearman-féle rangkorreláció) használtam fel. Az eredmények bemutatásához készített ábraanyag az MS Office, az ArcGIS szoftverek segítségével készültek.
Eredmények
Az energiafogyasztást befolyásoló tényezők
A háztartási energiafelhasználás igen összetett, így annak alakulását jó néhány tényező befolyásolja. A Putzer, P. – Pavluska, V. (2013) féle szakirodalmi összegfoglalójukban csoportosították a befolyásoló tényezőket, valamint a magyarországi viszonyokra alkalmazott energiafogyasztást leíró modell leképezésére is kísérletet tettek. Az 1. ábra mutat néhány példát a befolyásoló tényezőkre, amelyek két nagyobb csoporton belül két-két alcsoportra bonthatók. Az első a keretfeltételek mint exogén faktorok (a lakóhely és a háztartás jellemzői) olyan változókat takarnak, melyek a fogyasztó saját, nehezen megváltoztatható vagy más tényezőtől függő jellemzői. Ezek vagy egy egyénre, vagy az összes fogyasztóra, illetve azok egyes csoportjaira is vonatkozhatnak. A másik csoport pedig a fogyasztó személyes jellemzői, mint belső tényezők, endogén faktorok, melyek tovább bonthatóak szokásokra és tapasztalatokra, valamint attitűdökre. Ezenkívül még a visszapattanó hatás (Harangozó, G. 2011) is befolyással bír a lakossági energiafogyasztásra.
A magyarországi lakossági energiafogyasztás területi jellegzetességei
A fentiekben említett néhány befolyásoló tényező révén Magyarország lakossági energiafogyasztásában kisebb-nagyobb területi különbségek figyelhetőek meg a régiós szinttől a település szintig egyaránt. Példának okáért 2015-ben a lakossági energiakiadások részarányát tekintve az országos átlagnál (23,7%) mind a két általam vizsgált régió értékei alacsonyabbak. Régiós összevetésben az magyarországi régió energiakiadási részaránya (19,6%) a második, az Észak-alföldi régióé (21,0%) pedig a negyedik legalacsonyabb. Az egy lakosra jutó havi energiafogyasztási mennyiségeknél Északkelet-Magyarországon volt a legkisebb villamosenergia-fogyasztás, a vezetékes gázfogyasztás régiós adatai szinte közel azonosak, míg a távhő- és a melegvíz-szolgáltatás esetén az Észak-alföldi régió lakossága a legkevesebb, az Észak-magyarországi régióé pedig a második legnagyobb mennyiséget fogyasztó.
A lakossági energiafelhasználás területi egyenlőtlenségei
Az alábbiakban röviden bemutatásra kerül a lakossági villamos energia- és
alapot képező jövedelem területi egyenlőtlenségi mutatók eredményei, időbeli változásai, illetve ezen energiafogyasztási jellemzők jövedelemmel való kapcsolata.
A mutatók alapján, a lakossági villamos energiafogyasztás belső egyenlőtlenségei jellemzően az Észak-magyarországi régióban, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén nagyobbak. A logaritmikus súlyozott relatív szórás eredményei mutatják a leginkább differenciált képet a területi egyenlőtlenségekről.
A települési adatsor logaritmikus súlyozott szórása alapján a Tisza mentén húzódó észak-alföldi járások tekinthetők a leginkább kiegyenlítettnek az országrészben.
A súlyozott Gini-együttható a másik két mutatónál kevesebb járásra adott nagyobb egyenlőtlenséget, így e súlyozható mutató alapján a területi egyenlőtlenség mértéke szerénynek tekinthető a járásokban (2. ábra). A legmagasabb értékek sem haladják meg a 0,2-es értéket, ami szerényebb területi egyenlőtlenséget jelent.
A két régió járásainak jelentős része 0,1-es érték alatti egyenlőtlenségi mutatóval rendelkezik. A 0,1 és 0,2-es érték közötti mutatójú járások nagy része az Észak-magyarországi régióban van, ez 2014-ben szám szerint 14 járásra vonatkozik, míg az Észak-alföldi régióban csupán a Fehérgyarmati járásra. Ezen eredményeket vélhetően a(z) – korabeli természetföldrajzi viszonyok, történelmi események következtében kialakuló – eltérő településszerkezetre és társadalmi jellegzetességekre (például a háztartások összetételére, az életszínvonalára) lehet visszavezetni.
A vezetékes gázfogyasztás esetén nincs – a villamosenergia-felhasználáshoz hasonló jellegű – elkülönülés a két régió között, viszont jóval nagyobb az egyenlőtlenség mértéke a járásokban. Az egyenlőtlenségi mutatók alapján a magasabb gázfelhasználási területi egyenlőtlenségekkel inkább a határmenti, elmaradottabb
2. ábra A villamosenergia-fogyasztás területi egyenlőtlenségeinek súlyozott Gini-együttható
járások rendelkeznek, ahol a kisebb és a nagyobb települések közötti különbségek, fogyasztási eltérések igen markánsak. Ennek oka vélhetően a háztartások eltérő fűtési lehetőségeiben keresendő a település típusok függvényében.
A súlyozott Gini-együttható értékei egyes járásokban magasabb egyenlőtlenségi értéket vesznek fel, de ezen magasabb értékek sem jelölnek jelentősebb területi egyenlőtlenséget (3. ábra). A 0,2 és 0,3-es érték közötti mutatóval az Észak-alföldi régióban öt (a Fehérgyarmati, a Kunhegyesi, a Nyírbátori, a Vásárosnaményi és a Záhonyi) járás, az Észak-magyarországi régióban négy (az Encsi, a Gönci, a Rétsági és a Szikszói) járás rendelkezik. A legmagasabb – 0,3-es értéket is meghaladó – súlyozott Gini-értéke az észak-magyarországi Edelényi járásnak van, amely a települések számát tekintve a második legnagyobb Északkelet-Magyarországon.
A logaritmikus súlyozott relatív szórás jóval kevesebb járás esetén adott alacsony értéket. E mutató szerint a területileg leginkább kiegyenlített járásnak a Törökszentmiklósi és a Mezőtúri járás számít. Ugyanakkor a másik két mutató szerint a Miskolci és a Hajdúnánási járás szórása nem mondható ennyire kiemelkedőnek.
A mutatók alapján – a jövedelem vonatkozásában – a legmagasabb területi egyenlőtlenségi értékek az alföldi régióban vannak, amihez képest az Észak-magyarországi régió egyenlőtlenségei valamelyest kisebbek. A Hoover-index szerint a legmagasabb – 12%-ot meghaladó – egyenlőtlenségi mutatójú járások jellemzően a határmenti térségekben helyezkednek el, különösen igaz ez Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megye járásaira, de a belső területeken szigetszerűen kiemelkedik a Hevesi, a Kunhegyesi, illetve a Tiszaújvárosi járás is. A legalacsonyabb egyenlőtlenségi mutatóval a Mezőtúri, a Törökszentmiklósi, a Hajdúnánási, az
3. ábra A vezetékes gázfogyasztás területi egyenlőtlenségeinek súlyozott Gini-együttható
Ibrányi és a Bélapátfalvai járás rendelkezik.
Habár a súlyozott Gini-együttható számítás eredményei a jövedelem tekintetében alacsony egyenlőtlenséget jeleznek, viszont a magasabb (0,2-es) értékű járások itt is megegyeznek a Hoover-index által jelölt járásokkal.
A logaritmikus súlyozott relatív szórás vizsgálat a jövedelem kapcsán ismét árnyaltabbá teszi a járások területi egyenlőtlenségét, csökkentve az alacsony területi egyenlőtlenséggel jellemezhető járások számát. A legkedvezőbb értékként a Mezőtúri, a Hajdúnánási és a Törökszentmiklósi járás mutatott alacsony egyenlőtlenséget a szórás tekintetében.
A vizsgált területi egyenlőtlenségek időbeli változásai és a jövedelemmel való kapcsolatuk
A területi egyenlőtlenségi mutatók időbeli változását a járási egyenlőtlenségi mutatókra illesztett lineáris regressziós egyenes meredeksége alapján állapítottam meg a 2000–2014 közötti időszakra (Dusek, T. 2005; Pénzes, J. 2012). A vizsgált időszakban a területi egyenlőtlenség jellemzően csökkent a járásokban két egyenlőtlenségi mutató alapján. Azonban egyes járásokban az egyenlőtlenség növekedése, a differenciálódás figyelhető meg.
A villamosenergia-felhasználás egyenlőtlensége a járások nagy részében mérséklődött, néhány járást kivéve. A Hoover-index alapján erre példa a Püspökladányi, a Tokaji, a Bélapátfalvai, az Ózdi vagy a Kazincbarcikai járás, míg a súlyozott Gini-együttható alapján a Tokaji, a Bélapátfalvai, az Ózdi járás, a Hevesi, a Cigándi és a Tiszaújvárosi járás.
A vezetékes gázfogyasztás esetén a két régió járásaiban az egyenlőtlenségek szintén csökkentek, viszont néhány esetben itt is megfigyelhető a differenciálódás.
A Hoover-index alapján a Szikszói, a Mezőkövesdi, a Karcagi, a Nyíradonyi, a Nagykállói, a Nyíregyházi és a Csengeri járásban, a Gini alapján pedig a Mezőkövesdi, a Nagykállói és a Csengeri járáson kívül a Fehérgyarmati és a Vásárosnaményi járásban növekedett a területi egyenlőtlenség.
A jövedelem esetén – a Pásztói és a Derecskei járás kivételével – csökkenő egyenlőtlenségi tendencia figyelhető meg.
Az energiafogyasztás és a jövedelem területi egyenlőtlenségei között lévő kapcsolat szorosságának vizsgálatára a Pearson-féle lineáris korrelációt, valamint a Spearman-féle rangkorrelációt használtam. A korrelációs számítások is megerősítették a jövedelem és villamos energia, valamint a vezetékes gázfogyasztás közötti szoros kapcsolatot. A 2014-es értékekre számítva a villamos energia és a jövedelem közötti kapcsolat jellege a Hoover-indexnél és a súlyozott Gini-együtthatónál – a 0,77 és 0,81 közötti értékekkel – szoros kapcsolatot és egyirányú együttmozgást jelöl. A vezetékes gáz és a jövedelem viszonylatában az előbbi két mutató esetében is – már a 0,79 és 0,90 közötti értékek alapján – szoros kapcsolat és egyirányú együttmozgás mutatkozik.
Összegzés
Véleményem szerint a lakosság energiafogyasztás jellemzőinek minél részletesebb feltárása, megismerése jelentősen hozzájárulhat az energiapolitika hatékonyságához, a lakossági támogatás elnyeréséhez és a célzott társadalomspecifikus intézkedések – például energetikai ösztönző, támogató eszközök vagy az energiatudatos gondolkodásmód és életvitel – alkalmazásához, illetve terjesztéséhez.
A területi egyenlőtlenségi számítások lényege, hogy a megfigyelhető, tapasztalható területi eltérések, különbségek társadalmi-gazdasági hátterét, mozgató erejét, időbeli alakulását feltárja, vizsgálja. Az energiafogyasztás területi egyenlőtlenségi vizsgálatának szükségessége, indokoltsága azon szociológiai aspektushoz köthető, amely a fogyasztást, jelen esetben az energiafogyasztást – valamint az ezekhez szorosan kapcsolható jövedelmet, lakásviszonyokat vagy az időfelhasználás módját – is a térbeli-társadalmi egyenlőtlenségeket meghatározó dimenziónak tartja.
Északkelet-Magyarország lakossági villamosenergia-fogyasztásra számított területi egyenlőtlenségi mutatók – a logaritmikus súlyozott relatív szórás, a Hoover-index és a súlyozott Gini-együttható – alapján jelentős különbség van ezen országrész két régiója között. Magasabb belső területi egyenlőtlenséggel az Észak-magyarországi régió (Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye), illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg keleti fele jellemezhetők, habár a mutatók eredményértékei alapján nem mutatható ki erős koncentráltság. A vezetékes gázfogyasztás esetén magasabb területi egyenlőtlenségi értékekkel a határmenti, elmaradottabb járások rendelkeznek. Mindezek hátterében számos befolyásoló tényező állhat, mint a településhálózati (település típus, -szerkezet, -sűrűség), a társadalmi jellemzők, vagy az energiaelérhetőségi lehetőségek.
Az időbeli változásokat a területi egyenlőtlenségi mutatók eredményeire illesztett lineáris regressziós egyenes meredeksége alapján állapítottam meg.
Ezen eredmények a járások nagy részében az egyenlőtlenségek stagnálását mutatják, amely folyamattól csak néhány járás nivellálódása, illetve differenciálódása tér el.
Az eddig említett és kimutatott befolyásoló tényezők mellett ezen energiafogyasztási egyenlőtlenségi értékek a jövedelmi egyenlőtlenséggel szoros kapcsolat és egyirányú együttmozgást mutat a korrelációs számítás alapján.
A kutatást a Tudományos Diákköri műhelyek működése a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karán (NTP-HHTDK-16-0027) pályázat
támogatta.
Felhasznált irodalom
Dusek, T. (2005): A kistérségek jövedelmi helyzetének alakulása 1988 és 2003 között: a változás típusai. – In: Rechnitzer J. (szerk.) Átalakulási folyamatok Közép-Európában., SZE MTDI Évkönyv, 2005.
Harangozó, G. (2011): A visszapattanó hatás jelentősége az energiafelhasználás csökkentésében. In: Csutora M. (szerk.) Az ökológiai lábnyom ökonómiája, Aula Kiadó, Budapest, pp. 108–118.
http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/589/1/okolab_norveg.pdf
NFM (2012): Nemzeti Energiastratégia 2030. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Budapest, pp. 30–38.
Pénzes, J. (2012): A területi jövedelemegyenlőtlenségek tendenciái és meghatározó tényezői Magyarország fejlett és elmaradott régióiban. In: Nyári D. (szerk.) Kockázat - Konfliktus - Kihívás: A VI. Magyar Földrajzi Konferencia, a MERIEXWA nyitókonferencia és a Geográfus Doktoranduszok Országos Konferenciájának Tanulmánykötete. 1059 p.
http://geography.hu/mfk2012/pdf/Penzes.pdf
Pénzes, J. (2014): Periférikus térségek lehatárolása – dilemmák és lehetőségek. Didakt Kft., Debrecen, 139 p.
Putzer, P. – Pavluska, V. (2013): Szakirodalmi összefoglaló az energia- és alternatív energiafogyasztás Magyarországon témakörében. Pécsi Tudományegyetem, Pécs, 45 p.
308/2014. (XII. 9.) Korm. rendelet – a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012.
(VIII. 13.) Korm. rendelet és az ezzel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról