45. A munkatárs a lakáscélú kölcsön iránti kérelmet az erre rendszeresített igénylőlapon nyújthatja be.
46. A kérelemhez csatolni kell:
a) ingatlanvásárlás esetén az eladóval kötött adásvételi (csere)szerződést vagy előszerződést, amelynek vételár megfizetésére vonatkozó pontjának tartalmaznia kell a Miniszterelnökségtől felvenni kívánt munkáltatói kölcsön összegét,
b) önkormányzati tulajdonban álló ingatlan megvásárlása esetén az önkormányzat ajánlatát az ingatlan értékesítésére és az adásvételi szerződést vagy előszerződést,
c) lakásépítés, lakásbővítés esetén a kérelmező munkatárs nevére szóló jogerős építési engedélyt, műszaki dokumentációt és költségvetést,
d) lakás-korszerűsítés esetén annak költségvetését, és amennyiben az a kivitelezéshez szükséges, a korszerűsítésre vonatkozó terveket és hatósági engedélyeket,
e) hitelintézettől felvett kölcsön visszafizetésére igényelt kölcsön esetén – a felhasználási céltól függően – az a)–d) alpontban foglaltakat, valamint a hitelintézettel kötött hitelszerződés másolatát, valamint
f) valamennyi esetben a vásárolni, építeni, bővíteni, korszerűsíteni kívánt ingatlan tulajdoni lapjának harminc napnál nem régebbi, hiteles másolatát.
47. Az igénylő a kölcsönkérelemben és a mellékleteiben az általa közölt adatok valódiságáért polgári jogi, illetve büntetőjogi felelősséggel tartozik. Az igénylő a kérelem benyújtása után köteles bejelenteni minden olyan változást, amely a támogatásra való igényjogosultságot érinti. Ennek elmulasztása a kérelem elutasítását vonhatja maga után.
48. A Bizottság vagy annak képviselője, illetve szakértője az objektív elbírálás érdekében a kölcsönigénylés feltételeinek fennálltát szükség szerint a helyszínen is vizsgálhatja.
49. Az igénylő a kérelem elbírálása során egyéb iratok becsatolására, illetve bemutatására is kötelezhető.
50. A kölcsönkérelmet a munkatárs önálló szervezeti egysége vezetőjének javaslatával kell felterjeszteni.
51. A kölcsönkérelmek elbírálásánál előnyben részesül:
a) az önálló ingatlannal még nem rendelkező, első lakáshoz jutó munkatárs,
b) a rossz körülmények között lakó (különösen bontásra ítélt vagy szükséglakásban élő stb.) munkatárs, c) a saját háztartásában kettő vagy több gyermek ellátásáról gondoskodó családos munkatárs, d) a gyermekét egyedül nevelő munkatárs,
e) a fiatal házas munkatárs, valamint
f) a Miniszterelnökségnél (vagy jogelődjeinél) több éve jogviszonyban álló munkatárs.
52. A lakáscélú kölcsön iránti kérelmeket a Bizottság megvizsgálja, és jogszerűségük, valamint a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében, az 50–51. pontban foglaltak figyelembevételével tesz javaslatot a közigazgatási államtitkárnak
a) a kölcsön megadására vagy elutasítására,
b) a támogatás mértékére és a visszafizetés határidejére, valamint c) a támogatás megadásának általánostól eltérő, különleges kikötéseire.
53. A kölcsönkérelem elbírálásáról – a Bizottság javaslata alapján – a közigazgatási államtitkár dönt. A Humánpolitikai Főosztály értesíti a kérelmezőt, valamint a Pénzügyi és Számviteli Főosztályt a döntés eredményéről.
54. Amennyiben a kölcsön biztosítékaként szolgáló ingatlanon elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn, a munkatárs köteles beszerezni a Miniszterelnökség javára történő jelzálog bejegyzéséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatot és viselni az ezzel járó költségeket.
55. A kölcsönszerződés megkötéséről, a Miniszterelnökség javára a jelzálogjog bejegyeztetéséről (a kölcsönszerződés megszűnése esetén a törléséről) a Szerződéses Kapcsolatok Főosztálya, a megkötött kölcsönszerződés alapján a kölcsönösszeg – Kincstár útján történő – átutalásáról a Pénzügyi és Számviteli Főosztály gondoskodik.
2. függelék a 2/2015. (X. 15.) Miniszterelnökség KÁT utasításhoz
A Miniszterelnökség Cafetéria SzabályzataI. Fejezet
A cafetéria-juttatásokra vonatkozó általános rendelkezések
1.1. A Miniszterelnökség munkatársait megillető cafetéria-juttatások igénybevételére a jelen Szabályzatban foglalt rendelkezéseket a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.), az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény, valamint a közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról szóló 249/2012.
(VIII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) rendelkezéseit kell alkalmazni.
1.2. A Miniszterelnökségen a cafetéria-juttatások rendszere az alábbi béren kívüli juttatásokat tartalmazza:
a) Széchenyi Pihenő Kártya aa) szálláshely alszámlájára, ab) vendéglátás alszámlájára, ac) szabadidő alszámlájára utalt juttatás,
b) étkezési Erzsébet-utalvány,
c) önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári hozzájárulás,
d) önkéntes kölcsönös egészségpénztári, önsegélyező pénztári hozzájárulás, e) iskolakezdési támogatás.
1.3. Cafetéria-juttatásra jogosult
a) a Miniszterelnökség állományába tartozó kormánytisztviselő, b) a Miniszterelnökséggel munkaviszonyban álló munkavállaló, c) a Miniszterelnökség állományába tartozó állami vezető (a továbbiakban együtt: munkatárs).
1.4. A munkaviszonyban álló munkavállalók cafetéria-jogosultságára a Kttv. 151. §-át kell alkalmazni azzal, hogy jogosultság tekintetében illetmény alatt munkabért kell érteni. Az érintett munkavállalónak a cafetéria-jogosultsága tekintetében az Mt. 29. § (2) bekezdése, 70. § (3) bekezdése, 78. § (3) bekezdése szerinti esetben járó távolléti díj, továbbá az Mt. 146. § (2)–(4) bekezdése szerinti alapbér, díjazás és távolléti díj a munkabérrel, illetménnyel fedezett időszakkal esik egy tekintet alá.
1.5. Nem jogosult a juttatások igénybevételére a munkatárs:
a) a tartós külszolgálat időtartamára,
b) a nemzeti szakértői jogviszony időtartamára, valamint
c) azon időtartamra, amelyre távollét során illetményben vagy átlagkeresetben nem részesül, feltéve hogy a távollét időtartama meghaladja a harminc napot. Ilyen távollétnek minősül különösen:
ca) a harminc napot meghaladó, bármilyen jogcímen igénybe vett fizetés nélküli szabadság, a távollét első napjától a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt,
cb) a csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, valamint gyermekgondozási segélyben részesülők esetében az ilyen jogcímen való távollét első napjától a távollét időtartama,
cc) a harminc napon túli keresőképtelenség (tartós betegállomány) időtartama,
cd) ha a munkatárs a munkavégzési kötelezettség alól jogszabály vagy a munkáltató engedélye alapján harminc napot meghaladó időtartamban mentesül, ide nem értve a jogviszony megszüntetése esetén a felmentési (felmondási) idő munkavégzési kötelezettséggel nem érintett időtartamát.
II. Fejezet
Az éves cafetéria-keret mértéke
2.1. Az egyes munkatársakat megillető cafetéria-juttatások éves keretösszege (a továbbiakban: cafetéria-keret) a mindenkori költségvetési törvényben a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafetéria-juttatásának felső határával megegyező összeg. A cafetéria-keret biztosít fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a Miniszterelnökséget terhelő közterhek megfizetésére is.
2.2. A cafetéria-keretnek a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Péptv.) 4. § (5) bekezdésében meghatározott mértéke illeti meg a prémiumévek programban foglalkoztatott, valamint különleges foglalkoztatási állományba helyezett munkatársat.
2.3. A cafetéria-keret egy naptári évben e Szabályzatban meghatározott juttatási formákra vehető igénybe, az Szja. tv.
71. §-ában meghatározott mértékben, a munkatárs nyilatkozata alapján. A nyilatkozat év közben – különösen indokolt esetben, kérelemre – egyszer módosítható.
2.4. Az éves cafetéria-keretről, a választható juttatások maximális mértékéről, a minimálbér összegéről, a cafetéria-keretet terhelő, de a munkáltató által megfizetendő közterhek mértékéről a Pénzügyi és Számviteli Főosztály elektronikus levélben tájékoztatja a munkatársakat.
2.5. A cafetéria-keret ezer forintra kerekített, időarányos részére jogosult
a) a határozott idejű kinevezéssel, munkaszerződéssel rendelkező munkatárs, valamint
b) azon munkatárs, akinek a Miniszterelnökségen fennálló jogviszonya év közben keletkezik vagy szűnik meg.
2.6. A jogosultság szünetelése esetén az új cafetéria-nyilatkozat leadásáig a Miniszterelnökség a juttatások folyósítását felfüggeszti.
2.7. A juttatások a heti munkaidő mértékétől függetlenül azonos mértékben és feltételekkel járnak minden munkatárs részére.
III. Fejezet
A cafetéria-juttatás igénylése, az elszámolás és a visszatérítés szabályai
3.1. A választható elemeket tartalmazó, nyilatkozattételt lehetővé tevő program használatát a Pénzügyi és Számviteli Főosztály teszi elérhetővé a Kormányrendelet 9. § (1) bekezdésében meghatározott határidőre tekintettel – elektronikus úton – a munkatársak részére. A cafetéria-keret és a választható juttatások ismeretében a munkatárs igény szerint választ, figyelemmel az egyes juttatásoknál ismertetett jogszabályi korlátozásokra. A választás során figyelemmel kell lenni arra, hogy az Erzsébet-utalványt, az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári hozzájárulást, az önkéntes kölcsönös egészségpénztári, önsegélyező pénztári hozzájárulást a munkatárs csak teljes évre, havi egyenlő összegben igényelheti.
3.2. Ha a munkatárs a nyilatkozattételét követően más juttatótól is ugyanazon a jogcímen részesül juttatásban, az Szja. tv. 71. §-ában megjelölt juttatásoknál előírt nyilatkozattételi kötelezettsége – másik kifizetőtől igénybe vett, további juttatások tekintetében – a másik juttató felé áll fenn a Miniszterelnökségtől igénybe vett juttatás tekintetében.
3.3. A munkatárs a nyilatkozatát elektronikus úton tölti ki. A kitöltött és kinyomtatott nyilatkozat egy példányát a Pénzügyi és Számviteli Főosztály tájékoztató levelének kézhezvételét követő tíz munkanapon belül kell a Pénzügyi és Számviteli Főosztályra aláírva eljuttatni, melyhez csatolni kell a választott juttatási formákhoz tartozó dokumentumokat az egyes juttatásoknál meghatározottak szerint.
3.4. A nyilatkozattétel önhibából történő elmulasztása esetén, valamint a november 15-ét követően leadott nyilatkozat esetében a munkatárs az 1.2. pont b) pontja szerinti juttatásra, a fennmaradó rész tekintetében az 1.2. pont a) pont
ab) pontja szerinti juttatásra jogosult a cafetéria-keretének mértékéig. E juttatások megállapítására is csak a 4.9., valamint a 4.1. pont szerinti mértékben kerülhet sor.
3.5. Hiányosan előterjesztett nyilatkozat esetén a munkatársat a Pénzügyi és Számviteli Főosztály hiánypótlásra hívja fel. Ha hiánypótlási kötelezettségének a felhívás kézhezvételét követő tizenöt napon belül nem tesz eleget, nyilatkozatát a rendelkezésre álló adatok alapján kell figyelembe venni. Ha a hiány olyan természetű, hogy pótlása nélkül a nyilatkozat egyetlen eleme sem vehető figyelembe, úgy kell eljárni, mintha a munkatárs a nyilatkozattételt elmulasztotta volna. Amennyiben a cafetéria-programban rögzített igény és a papír alapon megküldött igény egymástól eltér, a Pénzügyi és Számviteli Főosztály a papír alapon megküldött igénylést veszi figyelembe.
3.6. A cafetéria-keretből megmaradt, ezer forint alatti maradványösszeget a munkatárs nem veheti igénybe, arról utólag nem nyilatkozhat. A tárgyévben igénybe nem vett összeg a következő évre nem vihető át, és pénzben nem váltható meg.
3.7. A munkatárs köteles a Pénzügyi és Számviteli Főosztálynak írásban haladéktalanul bejelenteni, ha a cafetéria-juttatásokra való jogosultsága év közben bármilyen okból módosul.
3.8. A cafetéria-jogosultság év közbeni megnyílása esetén a cafetéria-juttatásra jogosult személyt a Humánpolitikai Főosztály tájékoztatja a cafetéria-juttatásra való jogosultságáról, és haladéktalanul értesíti a Pénzügyi és Számviteli Főosztályt, amely az elektronikus programot a munkatárs számára elérhetővé teszi. A munkatárs a nyilatkozattételi kötelezettségét a Kormányrendelet 9. § (9) bekezdésében előírt határidőn belül köteles teljesíteni és aláírt nyilatkozatát eljuttatni a Pénzügyi és Számviteli Főosztályra. A decemberi hónapban jogviszonyt létesítő munkatárs részére az őt időarányosan megillető cafetéria-keret erejéig a 3.4. pont szerinti juttatást kell kiadni. A cafetéria-jogosultság év közbeni megnyílása esetén az igényelt cafetéria-juttatás adóévben történő kiadásának biztosítása érdekében a Pénzügyi és Számviteli Főosztály vezetője a Szabályzatban meghatározott határidőktől eltérhet.
3.9. Ha a munkatárs jogviszonya vagy cafetéria-jogosultsága anélkül szűnik meg, hogy nyilatkozat tételére lehetősége lett volna, a számára időarányosan járó cafetéria-juttatást – a Pénzügyi és Számviteli Főosztály felhívása alapján – külön írásbeli nyilatkozata szerint kell kiadni azzal, hogy ha a munkatárs e nyilatkozattételi kötelezettségét önhibájából elmulasztja, részére az őt időarányosan megillető cafetéria-keret erejéig a 3.4. pont szerinti juttatást kell kiadni.
3.10. Ha a munkatárs cafetéria-juttatásra való jogosultsága év közben megszűnik – ide nem értve a Miniszterelnökséggel fennálló jogviszonya megszűnésének esetét –, köteles a Pénzügyi és Számviteli Főosztályon ezt írásban haladéktalanul bejelenti. Ha a munkatárs jogviszonya vagy jogosultsága év közben megszűnik, köteles az időarányos cafetéria-keretet meghaladóan igénybe vett juttatások összegét a Miniszterelnökségnek visszafizetni, illetve – a munkatárs választása szerint, ha a juttatás természete ezt lehetővé teszi – visszaadni. Az éves cafetéria-keret terhére tárgyévben igénybe vett juttatások összegéről és annak elszámolásáról a Pénzügyi és Számviteli Főosztály tájékoztatja a munkatársat. Szülési szabadság, illetve fizetés nélküli szabadság esetén az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett juttatást a távollét engedélyezésekor kell visszafizetni. Ha a munkatársat év közben áthelyezik, a cafetéria-juttatásokra az egyes munkáltatóknál időarányosan jogosult. Igénybe vett juttatásnak kell tekinteni a megrendelt névre szóló utalványokat, a Széchenyi Pihenő Kártya valamelyik alszámlájára átutalt vagy már megrendelt juttatást, valamint az egyes önkéntes kölcsönös pénztári hozzájárulások átutalt tárgyhavi összegét.
3.11. A 3.10. pontban meghatározott visszafizetés módja elsősorban a munkatársat megillető járandóságokból történő levonás. Ha ez nem lehetséges, a visszafizetés a munkatárs részéről átutalással vagy készpénz-átutalási megbízás útján történik.
3.12. A jogosultsági idő számításakor az adott év naptári napjainak számát kell figyelembe venni.
3.13. Ha a munkatárs jogviszonya, illetve cafetéria-jogosultsága anélkül szűnik meg, hogy a cafetéria-nyilatkozat megtételére lehetősége lett volna, a számára időarányosan járó cafetéria-juttatást – a Pénzügyi és Számviteli Főosztály felhívása alapján – külön írásbeli nyilatkozata szerint kell kiadni azzal, hogy ezen nyilatkozattételi kötelezettség önhibájából történő elmulasztása esetén a 3.4. pont szerinti cafetéria-juttatást kell biztosítani.
3.14. Kivételes méltánylást érdemlő esetben a cafetéria-juttatások igénybevételét a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár az Szja. tv. rendelkezései szerint és a nyilatkozattételt lehetővé tevő program keretei között, a jelen Szabályzat rendelkezéseitől eltérő feltételekkel is engedélyezheti. Az engedély iránti kérelmet a munkatárs a Pénzügyi és Számviteli Főosztályon keresztül terjeszti a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár elé.
3.15. A jelen Szabályzatban foglalt határidőktől – a Kormányrendeletben meghatározott keretek között – a Pénzügyi és Számviteli Főosztály vezetőjének engedélye alapján el lehet térni.
IV. Fejezet
Az egyes választható cafetéria-elemek
1. Széchenyi Pihenő Kártya
4.1. A Széchenyi Pihenő Kártya juttatás keretében a munkatárs a 4.3. pontban felsorolt alszámlákra – egy-egy alszámlára vagy mindegyikre – igényelhet juttatást, az Szja. tv. 71. § (1) bekezdés c) pontjában az egyes alszámlákra meghatározott mértékig.
4.2. Az egyes juttatások igénylése során a munkatárs – az éves cafetéria-kerete és a törvényben előírt mérték mellett – alszámlánként figyelembe veszi a más juttatótól a tárgyévben az adott alszámlára biztosított juttatás összegét is.
A munkatárs a más juttatótól származó támogatás összegéről a vonatkozó alszámla tekintetében nyilatkozatot tesz.
4.3. A munkatárs a Széchenyi Pihenő Kártya juttatást annak a) szálláshely alszámlájára,
b) vendéglátás alszámlájára, c) szabadidő alszámlájára
egy összegben igényli, amit a Miniszterelnökség április 30. napjáig utal át az alszámlára. Év közben foglalkoztatási jogviszonyt létesítő munkatárs esetén az igényelt juttatás alszámlákra való feltöltése egy összegben, a nyilatkozattétel naptári negyedévét követő hónap 15. napjáig történik.
4.4. A Miniszterelnökség a juttatást a kártyakibocsátó intézménytől megrendelt kártyán keresztül biztosítja a munkatárs számára. A kártya használatával a kiválasztott alszámláknak megfelelően belföldi szolgáltatások vehetők igénybe a munkáltatói juttatás terhére. Az új kártya megrendelésével, használatával, a juttatás igénybevételével kapcsolatban a munkatársat költség nem terheli.
4.5. A Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozó és az élettárs részére a társkártyát, valamint szükség szerint a pótkártyát a munkatárs közvetlenül a kártyakibocsátó intézménytől rendeli meg, melynek előállítási és kézbesítési költsége a munkatársat terheli.
4.6. Kártya igénylése során a munkatárs gondoskodik a rendelkezésére bocsátott „Kártyaigénylő és adatkezelési hozzájáruló nyilatkozat” nyomtatvány egy példányban történő kitöltéséről, aláírásáról, majd a nyomtatványoknak a Pénzügyi és Számviteli Főosztály részére eredetben történő megküldéséről.
4.7. A munkatárs hozzájáruló nyilatkozatot ad személyes adatainak a juttatás biztosítása céljából a Miniszterelnökség által történő kezeléséhez, továbbá a kártyakibocsátó intézmény részére való továbbításához.
4.8. A tárgyévben kártya útján adott (átutalt), az érvényességi időn belül fel nem használt juttatás munkatárs részére történő visszatérítésére, valamint az egyes alszámlákra igényelt összegek módosítására nincs lehetőség.