A kutatási tevékenység tárgya

A disszertáció legfőbb célja az, hogy megkísérelje feltárni a tanulmányi célú mozgásról rendelkezésre álló ismereteket, annak főbb földrajzi jellemzőit rendszerbe szedni.

Ennek során a hazai folyamatokat a nemzetközi tendenciákkal hasonlítja össze. A globális folyamatok térbeli alakulásának feltárása teszi lehetővé azt, hogy a várható magyarországi trendekre értékelő megállapítások kerüljenek fogalmazásra. Végül de nem utolsó sorban az érdeklődő olvasót részletes szakirodalomi áttekintéssel segíti a jellemzők megismerésében. A munka során nem csupán a statisztikai adatgyűjtésre támaszkodva, hanem több irányú empirikusan felvett adatokkal igyekeztünk a folyamatok valóságtartalmát növelni.

A disszertáció, a tanulmányokkal összefüggő mozgást több vonatkozásban igyekszik megközelíteni. A migrációs események mögött emberi sorsok vannak. Ez indított arra, hogy gondolati bevezető nélkül, az olvasó szűk látókörűen kerülne a témával kapcsolatba.

Az értékelésekben óhatatlanul kifejezödnek azoka a minősítő momentumok, mely trendeket tartunk előremutatónak, és melyeket hátráltatónak.

A migrációval kapcsolatos fogalmak használata, értelmezése, jogi megfogalmazások áttekintését követeli meg, ami egy földrajzos számára kihívás. A munka során kiemelten fontosnak tartottuk a folyamatok leírását követően annak magyarázatát. A rendelkezésre álló adatok statisztikai gyűjtése és rendszerezése segítséget nyújtott abban, hogy összehasonlító jelleggel, megalapozott értékeléseket tegyünk.

Új kutatási kezdeményezésnek számít a tanulási célú migráció földrajzának, a résztvevők összetételének, a mozgás irányának, a legnagyobb befogadó és küldő országok szerepének elemzése. Az elmúlt évek tanulói mobilitásában bekövetkezett változások áttekintése értelemszerűvé teszi, a hazai folyamatok ehhez történő viszonyítását. Mindez rávilágít arra, hogy a tanulói mobilitás növekvő volumenű szerves részét képezi a nemzetközi üzletmenetnek, különösen új jelenségnek számít a globalizációba most bekapcsolódó térségek számára.

A tanulmányi célú mozgás a humán tőke képzés részét jelenti, és ennek számos történelmi hagyományon alapuló formája ismert. A történelmi időkben a társadalmi elit külföldi egyetemjárása elterjedt volt. Napjaink folyamatai ennek egy tömegesebb, és több irányú formáját jelentik. A mozgás gazdaságtanával foglalkozó fejezet arra kíván

utalni, hogy a képzettséggel együtt járó befogadás az a csatorna, ahol a nemzeti érdekek érvényesítése jobban lehetővé válik. Ez megerősíti a migrációs irodalomban többször említett elvet, miszerint a képességek jelentik az érvényes jegyet a mozgásra. Mindez nemcsak előrejelzője a magasan képzettek mozgásának, és közvetve a globális gazdaság mozgásának is, hanem a befogadóknak nagymértékű szellemi tőke megszerzésére nyit lehetőséget.

Végezetül arra kerestük a választ, hogy a jelen folyamatai újak-e, kinek fontosak, kinek és milyen hasznot hoznak.

A határokon átlépő migráció elmúlt évtizedbeli kutatása, összefüggésben annak felismert hasznosságával új irányt vett. Az elemzések a migráció biztonságától, a haszonelvűség irányába haladtak. Részben a mobilitás managementje, irányítása, részben a képzettek mozgása mutatott növekvő érdeklődést. Ez a következőkkel volt összefüggésben:

• A lakosság iskolázottságának általános kínálati szintje nőtt.

• A tudásgazdaság globális terjedése keresletet mutatott.

• A tőke gyors megtérülése képzett munkaerővel hatékonyan valósult meg.

• A befogadó országok migrációval elérhető emberi erőforrás haszna a demográfiai folyamatokkal és a globalizációval összefüggően egyre fontosabbá vált.

A nemzetközi migráció része a világ egészét újraformáló gazdasági és politikai erőnek az ún. országokon áthaladó/transnational revolution-nak (C^astles–m^illeR, 2003). A külföldön történő tanulás alapját jelenti az ún. „Professional transients”-nek nevezett munkavállalalásnak. Ők jelentik a világ munkaerőpiacán alkalmazott specializált tevékenység ellátására képes munkaerőt. Az ezredfordulón a globalizáció terjedését szolgáló ún. cégen belüli áthelyezés, (inter-company transfer) számára kiemelt jelentőségű lett az, hogy jogi korlátozás nélkül, mielőbb jussanak a megfelelő munkaerőhöz. A megvalósulás érdekében egyre gyakrabban jelentek meg a multinacionális vállalatok képviselői a migráció stratégiáját formáló tárgyaló asztaloknál. A folyamat nem csak elterjedtebb lett, de a korábban jellemző féléves tartózkodás nőtt.

A képességek felértékelődése összefüggésbe került a folyamatos, életen át tartó tanulással. Azok, akik külföldön végeztek, maguk is befektettek, amit mielőbb megtérülni akartak látni, és ezzel indult útjára a korai karrierkezdés.⁷ A fejlett világ gyakorlatának megismerése, valamint a több helyen szerzett tapasztalat olyan gyorsító tényezővé vált, amivel erősödött az oktatás nemzetközi jellege és a hazai oktatásra is minőségi

Eközben megjelent a 0 éven felüliek munkaerő-piaci kirekesztése, az új ismeretek befo-gadásának és alkalmazásának biológiai korlátja, és a munkában eltöltött időszak rövidült, ami tovább fokozta az alkalmazott munkaerő felhasználását.

hatással volt. A gazdasági globalizáció, a munkaerő szabad áramlása és az információs-tudástársadalom szerepének erősödése egyaránt növelte a képzettek mozgása iránti érdeklődést.

Kiindulásként osztottuk több más kutató azon megállapítását, miszerint egy gazdaság versenyképességét, döntő mértékben meghatározza az, milyen a szellemi tőke befektetése (K^iNg – F^iNdlay, 2007). Ha az adott országban élők azt látják, hogy a szellemi erőforrások felhasználásra kerülnek, ami eredményesebb jobb életet kínál, akkor az emberek maguk is motiváltak a nagyobb és folyamatos invesztícióra. (http://ec.europa.

eu/education/doc/reports/doc/privatespending.pdf; http://www.esce.at/files/0401ESCE-RethinkingtheBrainDrain.pdf) Ellenkező esetben, ha a lakosság maga is visszafogja a képzésbe fektetett beruházását, akkor ezzel a gazdaság előnytelen, és kiszolgáltatott helyzetbe kerül.

Azzal, hogy az elmúlt évszázadban az angol globális nyelvvé vált, az is bekövetkezett, hogy nőtt a kultúrák közötti megértés és számottevő mértékben könnyítette a kultúrák, a termelés, a szokások, az eljárások közötti átmenetet. Ezzel hozzájárult ahhoz is, hogy a munkavállalás térbeli szerepe megnőtt és a globalizáció számára a tanulással elérhető nemzetközi jártasság egy kivételes lehetőségét jelentette. Azok, akik transzferálható kompetenciákkal rendelkeznek, azok esélyesebbek a munkaerőpiacon, mint azok, akik ezzel nem rendelkeznek.

A munka a következő felvetésekre kereste a választ:

• Mi a tanulmányi célú mozgás jogi kerete és értelmezése, statisztikai rendszerzése

• Magyarország szerepe a többi nemzetközi mobilitásban érintett országhoz képest

• Milyen tényezőkel függ össze a nemzetközi hallgatói mobilitás

• A folyamatok milyen stratégiai változásokat okoznak

• Változnak-e a motiváló tényezők, vagy talán azok hatásai módosulnak

• Milyen előnnyel jár a részvétel

• Melyek a növekedés korlátai

• Mit jelen a nyelv megválasztása

• Intézményi és családi háttér a folyamat alakulásában

• Milyen területi hatás tapasztalható azokon a helyeken, ahol az átlagosnál több külföldi hallgató van.