A késıbbiekben további vizsgálati lehetıséget jelenthet a módszertan vonatkozásában:
- Ahmadi-Esfahani (2006) CMS modell tényezıinek csökkentése, megoldás keresés az interakciós hatást kifejezı tényezıknek az alapvetıen befolyásoló komponensekre való felosztására,
- a faktoranalízis eredmények és így a specializációs mutatócsoportok vizsgálata a különbözı referenciapiacok specializációs mutatói alapján.
A hús és húskészítmények versenyképességi vizsgáltaival kapcsolatban:
- a versenyképességi klaszterek meghatározása az egyes referenciapiacok vonatkozásában, ehhez kapcsolódóan annak elemzése, hogy az egyes termékek versenyképessége mennyiben függ a referenciapiacoktól, valamint hogy a klaszterek tartalmát mennyiben befolyásolja a referenciapiac,
- az ágazaton belüli kereskedelem termékszintő vizsgálata a különbözı referenciapiacok függvényében.
A kutatás kiterjeszthetı, mind a vizsgált termékkör, mind a referenciapiacok tekintetében.
További vizsgálatok tárgyát képezheti, illetve a következtetések pontosítását teszi lehetıvé, ha ország-csoportok helyett az egyes ország-csoportokba tartozó országok szintjén is elvégezzük a számításokat.
146
Összefoglalás
A világ külkereskedelmének dinamikus bıvülésével elkerülhetetlen az egyes országok külkereskedelmi pozíciójának vizsgálata. A külkereskedelem versenyképessége nagyon összetett fogalom, a külkereskedelem versenyképességi elemzései által alkalmazott módszertan így szerteágazó.
A dolgozat célkitőzésének megfelelıen, 1. és 2. fejezetében a külkereskedelem versenyképességének mérésével módszertani szempontból foglalkozó rendkívül színes és gazdag szakirodalmat tekintette át.
A tanulmányokban gyakran elıforduló fogalom a versenyképesség mellett az exportspecializáció és a komparatív elıny. Az 1.1. fejezet tisztázta e fogalamakat és azok egymással kapcsolatos viszonyát, az 1.2. fejezet pedig bemutatta a nemzetközi versenyképesség mérésének különbözı megközelítéseit. Ezt követıen az 1. fejezet a versenyképesség azon keresleti oldali, ex-poszt mutatóit és módszereit tárgyalta és rendszerezte, melyek külkereskedelmi érték - ár - volumen adatok alapján alkalmasak termék, illetve ágazati szinten nyilatkozni az ország külkereskedelmi versenyképességérıl, illetve annak változásáról.
Az értekezés alapvetıen két nagy módszertani csoportot vizsgált, ezek az érték- és az áralapú mérıszámok. A dolgozatban áttekintett, külkereskedelmi értékalapú, exportspecializációt kifejezı statikus és dinamikus módszercsoportok rendszerében a specializációs, a polarizációs és a koncentrációs mutatók (1.3. fejezet), a hasonlósági mérıszámok, valamint a CMS modellek és azok versenyképességi tényezıi szerepeltek (1.4.
fejezet).
Az értékalapú mutatók mellett az áralapú mérıszámok is alkalmasak a külkereskedelmi pozíció elemzésére, a statikus mutatókat az 1.5.1., a dinamikus módszereket az 1.5.2. fejezet ismertette.
Az áttekintett szakirodalom a két területet élesen elhatárolja, pedig az ár és az érték közötti összefüggésre alapozva együttes alkalmazásuk részletesebb, komplexebb elemzést tesz lehetıvé. A dolgozat az 1.6. fejezetben módszertani szempontból bizonyította az árjellegő mutatók és a két indexkör összekapcsolásának lehetıségét, ennek jelentıségét a versenyképesség mögött meghúzódó komponensek megismerésében.
A módszertani fejtegetéseket empirikus elemzés tette teljessé, a kutatásnak a metodikai fejlesztésre vonatkozó célkitőzése – a versenyképesség vizsgálatára kidolgozott nagyszámú mutató és eljárás rendszerezése, a leglényegesebbre való leszőkítése, az egyes módszerek
147
összekapcsolásának lehetısége – csak így vált teljesíthetıvé. Az empirikus vizsgálat adatbázisát, a vizsgálat idıszakát, tárgyát és módszertanát a 2. fejezet mutatta be.
A vizsgálat tárgya a hús és húskészítmények termékcsoport és annak 61 terméke. A 3.
fejezet a világ és hazánk húspiacának hosszabb távú tendenciáit, illetve a külkereskedelem elmúlt tíz évet jellemzı – a versenyképesség alakulását is befolyásoló – különbözı aspektusait tekintette át a FAO és az ENSZ COMTRADE adatbázisa alapján. E fejezet bizonyította, hogy a fejlıdı országok növekvı népességszámának és a jelenleg alacsonyabb fogyasztási színvonalának következtében a piac fellendülést jelez. Az egyes országok eltérı kereslete és kínálata, a változatos, egészséges táplálkozásra való törekvés, valamint a külkereskedelem liberalizálódásának eredményeként a világ külkereskedelme is növekedést mutat.
A dolgozat 4. fejezete a hazai hústermékek külkereskedelmének versenyképesség változását vizsgálta az elmúlt tíz év vonatkozásában. A 4.1. fejezet statikus, és a 4.2. fejezet dinamikus szemlélető módszereinek eredményei alapján megállapításra került, hogy a hús és húskészítmények pozíciója hazánkban egyelıre relációs összehasonlításban kedvezı helyzetet mutat, de külkereskedelme 10 éves visszatekintésben egyértelmő pozícióromlást szenvedett el. Ez a termékek kiviteli mennyiség csökkenésének és a kedvezıtlen termékszerkezetnek tudható be. A partnerszerkezet mind a növekedési, mind a versenyképességi komponens szempontjából elınyös.
A termékcsoport szintő elemzések mellett kiemelt figyelmet szenteltem a termékszintő vizsgálatoknak, hiszen a magasabb aggregáció elfedheti a termékszint és a termékcsoport szint esetlegesen eltérı eredményeit, valamint a legmeghatározóbb termékek pozíciójának alakulása mérvadó lehet a termékcsoport helyzetét illetıen. Magyarország húskivitelében a bázis és a tárgyidıszakban a legmagasabb exportrészesedéssel rendelkezı elsı négy termék azonos, a termékcsoport exportjának közel felét teszik ki. A különbözı vizsgálatok eredményei egybehangzóan bizonyítják, hogy e négy termék döntı szerepet játszik a hústermékek külkereskedelmében. A termékcsoport néhány további terméke, amennyiben a külkereskedelmüket érintı kedvezı folyamatok tartósnak bizonyulnak, meghatározó szerepet tölthet be a késıbbiekben a hús és húskészítményeken belül.
A termékcsoportot érintı csökkenı exportspecializáció a külkereskedelem liberalizációjának, a szabad kereskedelem érvényesülésének eredményeképpen erısödött ágazaton belüli kereskedelemnek is köszönhetı. A termékek versenyképességi pozíciói alapján megállapítható, hogy a termékcsoport a kétirányú külkereskedelemben sikeresen vesz részt, sıt külkereskedelmi helyzetét javította a tárgyidıszakra.
148
Irodalomjegyzék
Aiginger, K. – Landesmann, M. (2002): Competitive economic performance: the European view. WIFO Working Papers, No. 179, Wien.
Ahmadi-Esfahani, F. Z. (2006): Constant market shares analysis: uses, limitations and prospects. The Australian Journal of Agricultural and Resource Economics, Vol. 50, No. 4, pp. 510-526.
Amirtaimoori, S. – Chizari A. H. (2007): The USA and Iran’s status in pistachio export: A comparative advantage and specialization approach. American-Eurasian Journal of Agricultural and Environmental Sciences, Vol. 2, No 6, pp. 775-783.
Anderson, K. (1987): On why Agriculture Declines with Economy Growth? Agricultural Economics, No. 1., Issue 3, pp. 195-207.
Baghy E. – Endrıdi F-né (2007): A külkereskedelmi termékforgalmi árstatisztika módszertana. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest.
Bagó E. (2003): A versenyképesség mérésérıl. A Nemzeti Fejlesztési Programok – Statisztika címő konferencia elıadásainak összefoglalói. KSH Házinyomda.
Bakács A. (2004): Versenyképesség koncepciók. Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézet, Mőhelytanulmányok, 57. szám, 2004. március
Bender S. – Li K. (2002): The Changing Trade and Revealed Comparative Advantages of Asian and Latin American Manufacture Exports. Economic Growth Center, Center Discussion Paper No. 843, Yale University, New Haven.
Bojnec, S. – Fertı I. (2006): Comparative advantages and competitiveness of Hungarian and Slovenian agri-food trade in the EU markets. Paper for presentation to conference “Transition in Agriculture – Agricultural Economics in Transition III.” Budapest, November 10-11 http://www.mtakti.hu/english/event/ferto06en.html
Bojnec, S. – Fertı I. (2008): Price Competition vs. Quality Competition: The Role of One-Way Trade. Acta Oeconomica. Vol. 58. No. 1, pp. 61-89.
Bojnec, S. – Majkoviĉ D. – Turk J. (2005): Trade Types in Slovenian Primary and Processed Agricultural Trade. XI.th European Association of Agricultural Economists (EAAE) Congress,
149
‘The Future of Rural Europe in the Global Agri-Food System’, Copenhagen, Denmark, August 24-27, 2005 http://ageconsearch.umn.edu/ bitstream/24477/1/cp05bo05.pdf
Brasili, A. – Epifani, P. – Helg, R. (2000): On the dynamics of trade patterns. De Economist 148, No. 2, pp. 233-257.
Catly, A. (2008): The growing demand for livestock. ID21 insights 72 Institute of Development Studies University of Sussex February 2008.
Chen, K. – Duan, Y. (2001): Competitiveness of Canadian Agri-food Exports Against Competitors in Asia:1980-1997. Project Report 01-01, Department of Rural Economy, University of Alberta, Edmonton.
Chen, C. – Yang, J. – Findlay, C. (2008): Measuring the Effect of Food Safety Standards on China’s Agricultural Exports. Review of World Economics, Kiel Institute, Vol. 144, pp. 83-106.
Crabbé, K. – Benine, M. (2009): Trade, institutions and export specialization. Discussion Paper 234/2009, LICOS Centre for Institutions and Economic Performance, Leuven.
Cranfield, J. A. L. – Hertel, T. W. – Eales, J. S. – Preckel, P. V. (1998): Changes in the Structure of Global Food Demand. Staff Paper 98-5 Department of Agricultural Economics Purdue University.
Csáki Cs. (2008): Gondolatok a magyar mezıgazdaság versenyképességérıl. Gazdálkodás 52.
évf. 6. szám pp. 513-527.
Csáki Gy. (2006): A nemzetközi gazdaságtan és a világgazdaságtan alapjai. Napvilág Kiadó, Budapest.
Csizmazia S. (szerk.) (2005): A magyar külkereskedelmi termékforgalmi statisztika módszertana. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest.
Dalum, B. – Laursen, K. – Villumsen, G. (1996): The Long Term Development of OECD Export Specialisation Patterns: De-specialisation and “Stickiness”. Danish Research Unit for Industrial Dynamics (DRUID) Working Paper No. 96-14.
150
De Benedictis, L. – Tamberi, M. (2002): A note on the Balassa Index of Revealed Comparative Advantage. Working Paper 158., Universita' Politecnica delle Marche (I), Dipartimento di Economia.
Delgado, C. L. (2003): Rising Consumption of Meat and Milk in Developing Countries Has Created a New Food Revolution. The Journal of Nutrion 133 (11) pp. 3907-3910.
Erdey L. (2005): Hagyományos módszerek és új kihívások az ágazaton belüli kereskedelem mérésében. Statisztikai Szemle, 83. évf. 3. szám pp. 258-283.
Éltetı A. (1999): A külföldi mőködıtıke hatása a külkereskedelemre négy kis közép-európai országban. Közgazdasági Szemle, XLVI. évf. január pp. 66-80.
Éltetı A. (2003): Versenyképesség a közép-kelet-európai külkereskedelemben. Közgazdasági Szemle, L. évf., március, pp. 269-281.
Fagerberg, J. – Srholec, M. (2004): Structural Changes in International Trade, Cause, Impact and Response. Revue économique. Vol. 55, No. 6, pp. 1071-1098.
FAO (2008) Global Market Analysis Food Outlook November.
Fertı I. (2000): A magyar agrárkereskedelem az Európai Unióval a társulási szerzıdés után.
Közgazdasági Szemle, XLVII. évf. július-augusztus, pp. 585-599.
Fertı I. (2001): A magyar mezıgazdasági kereskedelem ex-post versenyképessége az Európai Unióban. Európa Fórum, 1. szám pp. 59-74.
Fertı I. (2006): Az agrárkereskedelem átalakulása Magyarországon és a közép-kelet európai országokban. Magyar Tudományos Akadémia, Közgazdaságtudományi Intézet, Budapest.
Fertı I. – Hubbard, L. J. (2003): A vertikálisan és horizontálisan differenciált mezıgazdasági termékek ágazaton belüli kereskedelme Magyarország és az Európai Unió között.
Közgazdasági Szemle, L. évf., 2003. február, pp. 152-163.
Fertı I. – Hubbard, L. J. (2002): Revealed comparative advantage and competitiveness in Hungarian agri-food sectors. MTA, KTI Mőhelytanulmányok, 2002/8. Budapest.
Fertı I. – Hubbard, L. J. (2001): Versenyképesség és komparatív elınyök a magyar mezıgazdaságban. Közgazdasági Szemle, XLVIII. évf., 2001. január, pp. 31-43.
151
Festoc-Louis, F. (2002): The Integration of Central European Countries into the Western European Economy from 1988 to 1998. Acta Oeconomica, Vol. 52, No. 1, pp. 105-122.
Fidrmuc, J. – Grozea-Helmenstein, D. – Wörgötter, A. (1999): East-West Intra-Industry Trade Dynamics. Weltwirtschaftliches Archiv, Vol. 135 (2). pp. 332-346.
Fogarasi J. (2003): A magyar gabonafélék versenyképessége. Doktori értekezés, Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, Budapest.
Fogarasi J. (2008): Hungarian and Romanian Agri-Food Trade in the European Union.
Management, Vol. 3, Issue 1, pp. 3-13.
Frías, I. – Iglesias, A. – Neira, I. (2000): Regional Specialization and Trade Patterns in Europe. University of Santiago de Compostela, Faculty of Economics, Econometrics Working Paper Series Economic Development, No. 46
Frohberg K. – Hartmann M. (1997): Comparing measures of competitiveness. Discussion Paper No. 2., Institute of Agricultural Development in Central and Eastern Europe (IAMO), Halle.
Grilli E. R., Yang M. C. (1988): Primary commodity prices, manufactured goods prices and terms of trade of developing countries: what the long run shows?, World Bank Economic Review Vol 2, No. 1, pp. 1-44.
Hajdu O. (2001): Statisztikai elemzések. BKÁE Statisztika Tanszék, Budapest.
Helpman, E. (1998): The Structure of Foreign Trade. National Bureau of Economic Research ( NBER) Working Paper Series, Working Paper 6752.
Hinloopen, J. – van Marrewijk, C. (2005): Comparative advantage, the rank-size rule, and Zipf’s Law. “The Economics and Finance of Extremes” Workshop, Eurandom, Eindhoven.http://www.eurandom.tue.nl/events/workshops/2005/Economics/economics_abstra cts.htm#Marrewijk_
Horn P. (2008): A baromfitenyésztés fejlıdésének kilátásai, új kihívások, veszélyforrások és lehetıségek, Állattenyésztés és Takarmányozás 57. évf. 5. sz.
Hunyadi L. (2001): A mintavétel alapjai. SZÁMALK Kiadó, Budapest.
Hunyadi L. – Vita L. (2002): Statisztika közgazdászoknak. Központi Statisztikai Hivatal.
152
Iapadre, P. L. (2001): Measuring International Specialization. International Advances in Economic Research, Vol. 7, No. 2, pp. 173-183.
Jámbor A. (2008a): A magyar gabonafélék versenyképessége a nemzetközi kereskedelemben.
Doktori értekezés, Budapesti Covinus Egyetem, Budapest.
Jámbor A. (2008b): A versenyképesség elmélete és gyakorlata. Bulletin of the Szent István University Special Issue Part I. Gödöllı. pp. 249-259.
Jámbor A. (2010): Horizontálisan és vertikálisan differenciált ágazaton belüli kereskedelem mezıgazdasági termékek esetén. Statisztikai Szemle, 88. évf. 2. szám pp. 154-176.
James, W. – Movshuk, O. (2000): Comparative Advantage in Japan, Korea and Taiwan between 1980 and 1996: Testing for Convergence and Implications for Closer Economic Relations. The International Centre for the Study of East Asian Development, Working Paper Series Vol. 2000-24, Kitakyushu.
Kardos Z-né (1987): A faktoranalízis és alkalmazási lehetıségei a közgazdasági elemzésekben. A keszthelyi Mezıgazdaságtudományi Kar közleményei, XXIX. évfolyam, 4.
szám
Kerékgyártó Gy-né – Mundruczó Gy. (1987): Statisztikai módszerek a gazdasági elemzésben.
Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.
Kiss J. (2002): A magyar mezıgazdaság világgazdasági mozgástere, Akadémiai Kiadó, Budapest.
Köves A. (szerk.) (2003): Reorientáció után: Magyarország külgazdasági kapcsolatai Közép- és Kelet-Európa országaival, Kopint-Datorg, Budapest.
Köves P. – Párniczky G. (1981): Általános statisztika I. és II. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.
Krugman, P. R. – Ostfeld, M. (2003): Nemzetközi gazdaságtan. Panem Könyvkiadó, Budapest.
Laursen, K. (1998): Revealed Comparative Advantage and the Alternatives as Measures of International Specialization. Danish Research Unit for Industrial Dynamics (DRUID) Working Paper No. 98-30., Copenhagen.
153
Lee, J. – Han, S. (2008): Intra-Industry Trade and Tariff Rates of Korea and China. China Economic Review, Vol. 19, Issue 4, pp. 697-703.
Major L. (1999): Nemzetközi versenyképesség vizsgálata a magyar mezıgazdaságban.
Doktori értekezés Szent István Egyetem Gödöllı.
Majoros P. (1978): Módszerek a struktúraváltozások mérésére. Statisztikai Szemle, 1978. 7.
szám, pp. 696-712.
Nemes Nagy J. (szerk.) (2005): Regionális elemzési módszerek. Regionális Tudományi Tanulmányok 11. kötet, ELTE Regionális Földrajzi Tanszék.
Nilsson, F. O. L. – Lindberg, E. – Surry, Y. (2006): Are the Mediterranean countries competitive in fresh fruit and vegetable exports? 98th European Association of Agricultural Economists (EAAE) Seminar ‘Marketing Dynamics within the Global Trading System: New Perspectives’, Chania, Crete, Greece as in: 29 June – 2 July, http://ageconsearch.umn.edu/bitstream/10063/1/sp06ni09.pdf
Oblath G. (2003): A nemzetgazdaság nemzetközi versenyképessége: eltérı értelmezések, mutatószámok és néhány hazai tanulság. A Nemzeti Fejlesztési Programok – Statisztika címő konferencia elıadásainak összefoglalói. KSH Házinyomda.
OECD (1998): The competitiveness of transition economies.
Oravecz B. (2008): Hiányzó adatok és kezelésük a statisztikai elemzésekben. Statisztikai Szemle, 86. évfolyam 4. szám, pp. 365-384.
Orbánné N. M (2002): A magyar élelmiszergazdaság termelıi és fogyasztói árai az Európai Unió árainak tükrében, Agrárgazdasági Tanulmányok, Budapest, AKII, 1. szám pp. 5-128.
Piazolo, D. (1996): Trade Integration between Eastern and Western Europe: Politics Follows the Market. Kiel Working Papers, 1996/745.
Poór J. (2009a): A hús és húskészítmények exportértékének változásában közrejátszó tényezık kimutatása a két indexkör együttes alkalmazásával. XV. Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely (CD kiadvány).
Poór J. (2009b): A külkereskedelem specializációjában közrejátszó tényezık. Statisztikai Szemle, 87. évf. 12. szám pp. 1175-1193.
154
Poór J. (2008): Hasonlóságok és különbözıségek Magyarország és Románia húspiaci helyzetében IX. RODOSZ Konferenciakötet RODOSZ – DACIA Könyvkiadó, pp. 112-123.
Poór J. – Hegedősné Baranyai N. (2007): Dynamic Investigation of the Purchase Price and Quantity of Maize and Pig, A kukorica és a sertés felvásárlási árának és mennyiségének idıbeli vizsgálata. Journal of Central European Agriculture, Vol. 8, No. 7, pp. 39-46.
Poór J. – Hegedősné B. N. (2005): Néhány komparatív elıny mutató eredményének összehasonlítása a hazai agrár-külkereskedelemmel kapcsolatban. XI. Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely.
Population Division of the Department of Economic and Social Affairs of the United Nations Secretariat. 2007. World Population Prospects: The 2006 Revision. Dataset on CD-ROM.
New York: United Nations. Available online at
http://www.un.org/esa/population/ordering.htm
Proudman, J. – Redding, S. (2000): Evolving patterns of international trade. Review of International Economics, Vol. 8, No. 3, pp. 373–396.
Rosegrant, M. W. – Thornton P. K.(2008): Do higher meat and milk prices adversely affect poor people? ID21 insights 72 Institute of Development Studies University of Sussex February 2008
Rosegrant, M. W. –Paisner, M. S. –Meijer, S.– Witcoverglobal, J. (2001): Food Projections to 2020, International Food Policy Research Institute.
Sajtos L. – Mitev A. (2007): SPSS kutatási és adatelemzési kézikönyv. Alinea Kiadó, Budapest.
Sikos T. T. (szerk.) (1984): Matematikai és statisztikai módszerek alkalmazási lehetıségei a területi kutatásokban. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Sütı Z. – Horn P. (2008): A tyúkfélék és a pulyka tenyésztésének helyzete és jövıje Állattenyésztés és Takarmányozás 57. évf. 5. sz.
Szabó ZS. (2004): Nyugati versenyképesség keleten? Széchenyi István Egyetem „Fiatal regionalisták IV. országos konferenciája” Gyır.
Székelyi M. – Barna I. (2008): Túlélıkészlet az SPSS-hez. Typotex, Budapest.
155
Szentes T. (1999): Világgazdaságtan. Aula Kiadó, Budapest.
Szentes Tamás (szerk.) (2005): Fejlıdés, versenyképesség, globalizáció I., Akadémiai Kiadó, Budapest.
Szőcs I. (szerk.) (2002): Alkalmazott statisztika. Agroinform, Budapest.
Török Á. (2003): A versenyképesség elméleti és mérési kérdései. Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének honlapja: www.vki.hu/~tfleisch/~haver/.../torok-adam-vet030307.pps
Török Á. (1986): Komparatív elınyök. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.
Török Á. (1999): Verseny a versenyképességért? Integrációs Stratégiai Munkacsoport, Budapest.
Tambunan, T. (2005): ‘Is ASEAN Still Relevant in the Era of the ASEAN-China FTA?’, paper presented at the Asia-Pacific Economic Association (APEA), Seattle, Washington, 29-30 July. http://www.kadin-indonesia.or.id/en/doc/opini/Is_Asean_Still_Relevant_In_The_
ERA_Of_%20Asean-China_FTA.pdf
Tóth T. (1999): Külgazdaságtan. Aula Kiadó, Budapest.
Traistaru, I. – Nijkamp, P. – Longhi, S. (2003): Economic Integration, Specialization of Regions and Concentration of Industries in EU Accession Countries. The First Conference of the European –Latin American Network, Integration and Trade, Barcelona, 6 - 7 November.
http://www.iadb.org/intal/aplicaciones/uploads/ponencias/
Foro_ELSNIT_2003_01_longhi.pdf
Vita L. (szerk.) (1999): Kiegészítı jegyzet Gazdaság- és népességstatisztikából. Budapesti Közgazdasági Egyetem, Statisztika Tanszék, Budapest.
Vollrath, T. L. (1991): A Theoretical Evaluation of Alternative Trade Intensity Measures of Revealed Comparative Advantage. Weltwirtschaftliches Archiv, Vol. 127, Issue 2, pp. 265-280.
Yu, R. – Cai, J. – Leung, P. (2009): The Normalized Revealed Comparative Advantage Index.
The Annals of Regional Science, Vol. 43, Issue 1, pp. 267-282.
World Population Prospects: The 2006 Revision. New York, United Nations, 2007.
156
Az Eurostat metaadat szerverén (RAMON) található nomenklatúrák közötti összefüggés táblák: http://ec.europa.eu/eurostat/ramon/relations/index.cfm?TargetUrl=LST_REL
2009. január
Az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) Statisztikai Osztályának (UNSD) honlapja:
unstats.un.org 2009. július
A Food and Agriculture Organization of the United Nations (FAO) FAOSTAT adatbázisa:
faostat.fao.org 2008. október
Az Egyesült Nemzetek Szövetségének Commodity Trade Statistics Database (COMTRADE) adatbázisa: comtrade.un.org 2009. február-március, szeptember
157