2. BEVEZETÉS
2.3. A kiválasztott című regény műfaja és szerkezeti felépítése
Disszertációmban, életrajzának és műveinek rövid ismertetése után, Chaim Potok írásai közül A kiválasztott című regénnyel foglalkozom. Mint valamennyi irodalmi alkotást, ezt az írást is különböző szempontok szerint lehet bemutatni és elemezni. A regényben olyan témákat feszeget a szerző, amelyekről érdemes beszélni akkor, amikor a zsidó közeget a külvilág nézőpontjából kívánjuk megközelíteni.
A kiválasztott című kötetben a következő témák jelennek meg: konfliktus a szekuláris és a vallásos világ között; nem verbális kommunikáció; apa és fia közötti kapcsolat; a vallásos indíttatás megjelenése egy barátság keretein belül; a betegség és halál; valamint az asszimiláció kérdésköre.
A kiválasztott irodalmi műfaja: fejlődésregény (Bildungsroman), amelynek középpontjában a főhős pszichológiai és morális fejlődése áll, és amelynek során a karakter fiatalból felnőtté válik úgy, hogy ez az átalakulás kiemelkedően jelentős tényező. A fejlődésregény a központi karakter számos tapasztalatát és élményét ábrázolja, valamint azt a folyamatot, ahogyan a főhős mindezt beépíti személyiségébe.
Fejlődésregények például a következők: Johann Wolfgang von Goethe: Wilhelm Meister tanulóévei (1795); Stendhal: Vörös és fekete (1835); Thomas Mann:
A varázshegy (1924). Goethének az 1774-ben megjelent Az ifjú Werther szenvedései című műve esetében negatív fejlődésregényről beszélhetünk, mert destruktív folyamatot vezet végig, és a főhős öngyilkosságával zárul az írás.
Chaim Potok regénye nem csupán egyszerű fejlődésregény. Középpontjában nem egy, hanem négy személy áll. A tinédzserkorú Danny és Ruven a mű végére fiatal felnőttekké válnak úgy, hogy közben személyiségük fejlődésen megy keresztül.
46 Osborn, “Potok, Chaim,” 249.
10.13146/OR-ZSE.2016.002
A mindennapi élet eseményei és a világ politikai térképének átrendeződése egyaránt indukálják az előremutató és pozitív személyiségváltozást mindkettőjük esetében.
A szülők, Reb Saunders és David Malter, szintén pozitív személyiségfejlődésen mennek keresztül. Életkoruk előrehaladtával bölcsebbekké, valamint a fiatalabb generáció szavának értő hallójává válnak. A regény végére a szerző is fejlődésen megy keresztül.
Potok nem csupán a zsidóságát éli meg, hanem találkozik a világ modernitásával is.
Erről tesz tanúbizonyságot, amikor angol irodalomból egyetemi diplomát szerez.
A kiválasztott című regényt – műfaját tekintve – illethetnénk azzal a megjelöléssel is, hogy irányregény, tézisregény, vagy röpirat. Ilyen megközelítésben a hászidizmus röpirataként tekinthetünk a műre, amelyben a zsidóság ezen irányzatának helyét igyekszik kijelölni a szerző a regény történetének és egyúttal megírásának idejében az Amerikai Egyesült Államokban. A kiválasztottban Chaim Potok gondolatait olvashatjuk az Államokban két markánsan jelenlevő zsidó irányzatról és gondolkodásmódról, a közöttük húzódó határvonalakról, valamint a zsidó emberek modern világban való elhelyezkedéséről. Így a regényre tekinthetünk úgy, mint a szerző önvallomására. Az országba történt széleskörű bevándorlási hullámnak köszönhetően számos vallás, a zsidóságon belül pedig többféle irányzat telepedett le az Államokban.
Így kisebb közösségek hálója alakult ki, amelyek kisebb – olykor nagyobb – mértékben különböznek egymástól, és mindeközben hasonlóságok és azonosságok is fellelhetők közöttük. Dolgozatomnak nem feladata ezeket az elemeket megvizsgálni. A szerző, Chaim Potok olyan közegben élt, amelyben éles határvonal rajzolódott ki A kiválasztottban megjelenő hászidizmus és az ortodox (litván) közösség hagyományai között. Maga Potok is részese ennek a világnak, szülei és felmenői a hászid világ örökösei. Két édesapa tűnik fel a regényben: Reb Saunders, a cádik rabbi; és David Malter, egyetemi tanár. Két fiú jelenik meg: Danny Saunders, a rebbe-tisztség várományosa; és Ruven Malter, az édesapja által matematikus-pályára szánt diák. A két apa, valamint a két fiú távolsággal viseltetnek egymás iránt. Ezt a távolságot vallási irányzataik között húzódó eltérés adja. Csakúgy ez a távolság az, ami összehozza őket, ebből alakul ki közöttük életreszóló barátság.
A mű három könyvből és tizennyolc fejezetből áll a következő elosztás szerint:
az Első könyv az első négy fejezetet tartalmazza, a Második könyv az ötödiktől a tizenkettedik fejezetig tart, a Harmadik könyv a tizenharmadik fejezettől a tizennyolcadik fejezetig terjed. Felépítésében és tartalmában megjelenik az irodalmi művek szerkezetére jellemző hármas egység: bevezetés, kifejtés és befejezés.
10.13146/OR-ZSE.2016.002
A bevezető könyvben megismerkedünk a regény főszereplőivel és a közeggel, valamint a helyszínnel és az idővel, ahol, és amikor a történet játszódik. A Második könyvben bonyolódik a cselekmény úgy, hogy közben kialakulnak a feszültségek és a nézeteltérések, amelyek a Harmadik könyvben kerülnek megoldásra.
Az Első könyv Danny és Ruven megismerkedésének és barátságuk kialakulásának történetét írja le. Az események a második világháború utolsó éveiben játszódnak New York Williamsburg nevű zsidónegyedében. A Második könyvben ismerkedünk meg a tinédzserkorú fiúk családjaival és életkörülményeikkel, miközben képet kapunk arról, milyen ellentétek feszülnek a két család között, valamint milyen jövőképe van a két főszereplő fiúnak. Ezt követően megtapasztaljuk a bonyodalmak rendszerét, hiszen a két édesapa nézetkülönbségei miatt a gyermekek külön utakra kényszerülnek. A Harmadik könyv megoldást nyújt a kialakult helyzetre. Az édesapák és a fiaik is megvívják lelki küzdelmeiket ekkorra, és valamennyi főszereplő megtanulja elfogadni a kialakult helyzetet.
A regényben megjelenő hármas egységet a zsidó ember imádkozási szokásaihoz lehet hasonlítani. A reggeli ima olyan szerepet tölt be, mint egy bevezetés, egy kezdet a nap új feladatai előtt. A délutáni ima a napi rutin tetőfoka, míg az esti ima a befejezés és egyben a megnyugvás szerepét tölti be a vallásos zsidó férfi mindennapjaiban.
Chaim Potok regényének szerkezetében – a szokványos hármas egységen túl – fellelhető az epikus művekre jellemző ötlépcsős felépítés is:
1. expozíció: alaphelyzet, témamegjelölés, bevezető rész;
2. bonyodalom: probléma;
3. kibontakozás: eseménysor;
4. tetőpont: fordulópont, a probléma kiéleződése;
5. megoldás: kifejlet.
A kiválasztottban az ötelemű logikai szerkezet a három könyv és a tizennyolc fejezet tükrében a következőképpen alakul:
1. expozíció: az Első könyv, az első négy fejezet – baleset a baseballmeccsen, Ruven kórházi ápolása, valamint Ruven és Danny találkozása;
2. bonyodalom: a Második könyvben az ötödiktől a kilencedik fejezetig tartó rész – Ruven találkozik Saunders rabbival, közös Talmud-tanulás, Reb Saunders némaságban neveli fiát, David Malter ad olvasnivalót Dannynek, Ruven szeme teljesen meggyógyul;
10.13146/OR-ZSE.2016.002
3. kibontakozás: a Második könyvben a tizediktől a tizenkettedik fejezetig tartó rész – Danny Freudot olvas, a második világháború véget ér, David Malter gyakran beteg, kiéleződik a Palesztina-kérdés;
4. tetőpont: a Harmadik könyvben a tizenharmadik fejezettől a tizenötödikig terjedő rész – a fiúk elkezdik tanulmányaikat a Samson Raphael Hirsch Főiskolán, Reb Saunders eltiltja Dannyt Ruventől, Izrael Állam megalakul;
5. megoldás: a Harmadik könyvben a tizenhatodik fejezettől a tizennyolcadikig terjedő rész – két év szünet után a fiúk ismét beszélhetnek egymással, Ruven újra találkozik Saunders rabbival, Danny cádikká történő nevelése beteljesedett, Reb Saunders ismét beszél Dannyvel.