A kiegészítő melléklet

A számviteli törvény az éves beszámoló részei között nevesíti az üzleti év gazdálkodását bemutató mérleg és eredménykimutatás mellett a számszaki adatokat magyarázó, értékelő kiegészítő mellékletet.

A kiegészítő melléklet összeállításának és nyilvánosságra hozatalának célja, hogy

 a mérlegben, illetve az eredménykimutatásban nem szereplő, olyan információk felsorolása, amelyek jelentősen befolyásolhatják a vállalkozásról kialakítandó valós és hű képet (pl. a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között bekövetkezett jelentős gazdasági események és folyamatok, zálogjoggal terhelt eszközök),

 a mérlegben és az eredménykimutatásban megjelenő adatokat részletezni, illetve szöveges magyarázatot fűzni hozzájuk, ebben a dokumentumban lehet,

 értékeli a vállalkozás valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét (pl. saját és idegen források alakulása, eszközök összetételének és állományának alakulása, a fizetőképesség és a likviditási helyzet bemutatása, a jövedelmezőség alakulása),

 tartalmazza mindazokat az információkat és adatokat, amelyeket a vállalkozás menedzsmentje és tulajdonosai lényegesnek ítélnek.

A kiegészítő melléklet formája, szerkezete

A számviteli törvény a kiegészítő melléklet tartalmi elemeire kötelező előírásokat határoz meg, annak formáját és szerkezetét azonban nem írja elő. Érdemes a kiegészítő mellékletet évről évre azonos szerkezetben összeállítani, az alábbiak szerint, hogy az egymást követő évek adatai összehasonlíthatóak legyenek:

1. Általános jellegű kiegészítések, 2. Tájékoztató jellegű kiegészítések,

3. Specifikus jellegű kiegészítések – mérleghez, eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések,

4. Cash flow kimutatás.

9.2.3.1 Általános jellegű kiegészítések

Az általános részben kell bemutatni a vállalkozás tevékenységi köreit, a mérleg és az eredménykimutatás választott formáját, az alkalmazott értékelési eljárásokat, és ha ezek az előző időszakhoz képest változtak, a változás okát, illetve a változásból eredő hatásokat a vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére. Ebben a részben a vállalkozásnak értékelnie kell az eszközök és források összetételét, a likviditás, a fizetőképesség és a jövedelmezőség alakulását. Amennyiben kötelező a könyvvizsgálat, úgy erre a kötelezettségre a kiegészítő mellékletben egyértelműen utalni kell.

9.2.3.2 Tájékoztató jellegű kiegészítések

A tájékoztató részben fel kell tüntetni többek között minden olyan vállalkozás nevét és székhelyét, amely a beszámolót készítő vállalkozásnak leányvállalata, más vállalkozással közösen vezetett vagy, társult vállalkozása. Fel kell tüntetni a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszámát, bérköltségét, személyi jellegű egyéb kifizetését, a vezető tisztségviselők, az igazgatóság, a felügyelőbizottság tagjainak járandóságait, valamint a részükre folyósított előlegeket, kölcsönöket. Itt kell megadni a vállalkozó székhelyének, és ha beszámolóját és a kapcsolódó üzleti jelentést interneten is közzéteszi – internetes honlapjának pontos címét, elérhetőségét. Be kell mutatni a külföldi telephelyek adatait is.

9.2.3.3 Specifikus jellegű kiegészítések

A specifikus részben elkülönítetten célszerű megmagyarázni, részletezni a mérleghez és az eredménykimutatás soraihoz kapcsolódó kiegészítéseket.

a) A mérleghez kapcsolódó kiegészítések például:

 a leányvállalatok, a társult vállalkozások neve, székhelye,

 a más gazdálkodóval közösen vezetett vállalkozások neve, székhelye,

 rt. esetén a részvények száma és névértéke részvénytípusonként (fajtánként) csoportosítva (pl. elsőbbségi részvények, törzsrészvények, névre szóló részvények, bemutatóra szóló részvények – ezen belül pedig címletenként, összevont címletenként),

 a céltartalék-képzési jogcímek, külön kiemelve a környezetvédelmi garanciális kötelezettségek fedezetére képzett céltartalékok összegét, a céltartalékok előző évi és a tárgyévi összege,

 az öt éven túli futamidejű kötelezettségek teljes összege,

 a zálogjoggal, más hasonló jogokkal biztosított kötelezettségek teljes összege, a biztosíték fajtájának és formájának feltüntetésével,

 mérlegben nem jelentkező pénzügyi kötelezettségek teljes összege, pl. be nem váltott garancia, kezesség, a lízingszerződésből eredő, jövőben esedékes fizetési kötelezettség, opciós kötelezettség, környezetvédelmi károk, kötelezettségek várható összege külön kiemelve,

 a lekötött tőketartalék és eredménytartalék összege jogcímek szerinti bontásban,

 az ellenőrzés, önellenőrzés során feltárt jelentősebb összegű hibák eszközökre, forrásokra gyakorolt hatása évenkénti bontásban.

b) Az eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések például:

 az exportértékesítés nettó árbevétele földrajzilag elhatárolt piaci bontásban (az exportpiacok földrajzi elkülönítése a vállalkozás gazdálkodása sajátosságainak figyelembevételével történhet),

 a devizában, valutában elszámolt belföldi, illetve exportértékesítés nettó árbevétele,

 az egyéb költségek között kimutatott nem anyagjellegű szolgáltatások értékének részletezése a felmerülés jogcímei szerint,

 az ellenőrzés, önellenőrzés során feltárt, jelentős összegű hibák eredményre gyakorolt hatása évenkénti bontásban.

9.2.3.4 Cash flow kimutatás

A cash flow kimutatás a pénzforrások képződésének és felhasználásának bemutatása az adott üzleti évben. Legfontosabb funkciója, hogy számadatokkal mutassa be a korábbi döntések következményeit, a döntések pénzállományra gyakorolt hatását a vezetés felé.

A cash flow-kimutatásból egyértelműen kiderül, hogy a működési bevételek elegendő fedezetet nyújtanak-e a belső tőkeigényre, avagy részvénykibocsátással, pótlólagos tőkebevonással, hitelfelvétellel kell a hiányzó finanszírozási forrást biztosítani. Választ adhat a vállalkozás kötelezettségteljesítési és osztalékfizetési képességére.

A cash flow kimutatás módszerei és értékelése

A pénzmozgás összesített bemutatására szolgáló cash flow alapvetően két módszer segítségével, direkt vagy indirekt módon határozható meg.

A direkt (közvetlen) módszer tételesen összegyűjti a tárgyidőszak valamennyi, pénzmozgással járó gazdasági eseményét, ennek végeredményét jeleníti meg magában a kimutatásban. A gyakorlati megvalósítás azonban számtalan nehézségbe ütközik a gazdasági események nagy száma következtében.

Az indirekt (közvetett) módszer az ellenkező irányból közelíti meg a pénzáramlások folyamatát úgy, hogy a számvitelileg kimutatott eredményből (általában az adózás előtti eredményből) szűri ki azokat a gazdasági eseményeket, amelyekhez pénzmozgás egyáltalán nem kapcsolódik (pl. értékcsökkenési leírás, céltartalék képzés és megszüntetés, egyes eszközök és források állományváltozása). A számviteli törvény cash flow kimutatás összeállításának indirekt módszerét írja elő.

A cash flow felépítése

A cash flow kimutatás felépítésében nemzetközileg azonos kategóriák alakultak ki:

– a működési (operatív) tevékenység cash flow-ja, – a befektetési ) beruházási) tevékenység cash flow-ja, – a pénzügyi (finanszírozási) műveletek cash flow-ja.

9.7 táblázat: Cash flow kimutatás

Sorszám Megnevezés Összeg eFt

I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás (1-13. sorok)

1. Adózás előtti eredmény

2. Elszámolt amortizáció

3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás

4. Céltartalék képzés és felhasználás különbözete 5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye 6. Szállítói kötelezettség változása

7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása 8. Passzív időbeli elhatárolások változása 9. Vevőkövetelés változása

10. Forgóeszközök (vevő és pénzeszköz nélkül) változása 11. Aktív időbeli elhatárolások változása

12. Nyereség után fizetendő (fizetett) adó 13. Fizetendő (fizetett) osztalék, részesedés

II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás (14–16. sorok)

14. Befektetett eszközök beszerzése 15. Befektetett eszközök eladása 16. Kapott osztalék, részesedés

III. Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz-változás (17–

27. sorok)

17. Részvény kibocsátás, tőkebevonás bevétele

18. Kötvény, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásának bevétele

19. Hitel, kölcsön felvétele

20. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök törlesztése, elhelyezett bankbetétek megszüntetése, beváltása

21. Véglegesen kapott pénzeszköz

22. Részvénybevonás, tőkekivonás (tőke leszállítás)

23. Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszafizetés

24. Hitel, kölcsön törlesztése, visszafizetése

25. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek

26. Véglegesen átadott pénzeszköz

27. Alapítókkal szembeni, illetve egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek változása

IV. Pénzeszközök változása

Forrás: 2000. évi C. törvény a számvitelről A működési (operatív) tevékenység cash flow-ja

A működési (operatív) tevékenység cash flow-ja a szokásos vállalkozási tevékenységből származó pénzbevételeket és pénzkiadásokat állítja szembe egymással.

Kiindulási alapnak a számvitelben kimutatott adózás előtti eredményt tekinti, ebből határozza meg a működés pénzügyi eredményét, amelyet a főtevékenység

eredményessége, a vevők fizetőképessége, a készletállományok változása, a szállítói fizetőkészség és képesség, valamint az egyéb rövid lejáratú követelések és kötelezettségek összege befolyásol.

A befektetési ) beruházási) tevékenység cash flow-ja

A befektetési tevékenység cash flow kategóriája a befektetett eszközök értékesítésével kapcsolatos bevételeket és a befektetett eszközök megszerzésével kapcsolatos kiadásokat állítja szembe egymással. Fontos tudnivaló, hogy az adott üzleti évben bekövetkező pénzmozgásokat kell számszerűsíteni.

Pénzügyi (finanszírozási) műveletek cash flow-ja

A finanszírozási cash flow – pénzügyi műveletekből származó pénzeszközváltozás – információkat nyújt az adott időszak jegyzett tőkéjének pénzmozgással járó változásairól, a véglegesen átadott-átvett pénzeszközök alakulásáról, a kötvénykibocsátások bevételeiről, a kötvény-visszafizetésekkel kapcsolatos kiadásokról, a hitel- és kölcsönfelvételek és visszafizetések pénzügyi egyenlegéről.

In document Gazdálkodási és jogi ismeretek (Pldal 140-144)