A „barométer” módszertanát a ValóVilág negyedik szériájának elemzésekor dolgozták ki azzal a céllal, hogy a hatósági vizsgálatokon túlmutató módszerekkel megragadja, valamint szem-léltesse a műsorban megjelenő aggályos tartalmak változásait. A hatóság kvantitatív mód-szerekkel elemezte a programban előforduló káros motívumokat, amelyek lehetőséget adtak az időbeli változások kimutatására is. Később a ValóVilág ötödik szériáját, valamint a TV2 által közvetített Összeesküvők c. valóságshow-t is kiemelt érdeklődés övezte, ezért indokoltnak látszott, hogy a vizsgálat „Valóságshow barométer” néven kiterjedjen ezen műsorokra is. A hatóság az elsőtől az utolsó adásnapig vizsgálta szériákat. A folyamatos adatfelvétel eredmé-nyeit heti periodicitással, diagramok formájában hozták nyilvánosságra a Médiatanács hon-lapján, azokat bárki megtekinthette, így a médiaszolgáltatók is rendszeresen értesülhettek a Médiatanács aggályairól.
A hatóság a korábbi valóságshow-k tapasztalataiból kiindulva, a szexualitás, a szexuális kontextusban megjelenő meztelenség, a trágár kifejezések gyakorisága, valamint negatív magatartásmintaként a dohányzás és az alkoholfogyasztás bemutatása szempontjából tanul-mányozta az adásokat. A vizsgálatban használt elemzési egység a káros viselkedésmintákat közvetítő jelenet volt. A jeleneteket annyiszor vették fel, ahányszor azokat a műsorszerkesztő az összefoglalóban megjelenítette. A hatóság a heti bontásban közzétett adatokat a napi jele-netszámok (előfordulások) átlagolásával számította ki. A problémás tartalmak közül egyedül a trágársággal kapcsolatban alkalmazott eltérő módszertant, mivel a durva, trágár kifejezések gyakorisága könnyen számszerűsíthető. Ebben az esetben nem a jelenetek, hanem a szavak előfordulása képezte az elemzési egységet.
A szexualitás és a meztelenség megjelenését – szoros korrelációjukra tekintettel – összevon-va, egy kategóriában ábrázolták. A szexualitás előfordulása során annak vizuális és verbális szinten történő reprezentációját is figyelembe vették, így a szexualitásra vagy szexuális tevé-kenységre vonatkozó szóbeli utalások is megjelentek a regisztrált jelenetszámokban.
A korábbi tapasztalatok is alátámasztották, hogy a valóságshow-k jellegzetes velejárói a durva, trágár kifejezések, amelyeket nem némítanak el minden esetben. Ezért a hatóság kü-lönös figyelmet fordított a káromkodások regisztrációjára, illetve azok osztályozására. A trá-gár kifejezések besorolását az érvényben lévő korhatár-kategóriák kritériumrendszere alapján végezték. Az RTL Klub a ValóVilág negyedik szériájának, valamint a TV2 Összeesküvők c.
műsorának besorolásához az Mttv. szerinti III. korhatár-kategóriát alkalmazta. Az ebben a kategóriában még elfogadható káromkodások az enyhe, illetve közepesen erős kifejezések csoportjába tartoznak, azonban az ezeket meghaladó erős káromkodások nem kívánatosak, azokat a médiaszolgáltatónak érthetetlenné kellene tennie. A tapasztalatok szerint nem tették érthetetlenné az adásokban elhangzó trágárságokat a szavak közepének vagy egyes részeinek elnémításával, azok sok esetben felismerhetőek maradtak. Fokozottan aggályos tartalomnak volt tekinthető a valóságshow szereplők részéről folyamatosan tapasztalható
alkoholfogyasz-tás és dohányzás megjelenése is.
A Hatóság Műsorelemző osztálya 2010. november 20-tól 2011. május 9-ig folyamatosan ellenőrizte a ValóVilág negyedik szériájának programjait. A rendszeres figyelés az RTL Klub napi rendszerességgel közzétett összefoglalói és az időnként beszerkesztett késő esti adások mellett a Cool Tv-n jelentkező, BeleValó és NekedValó adásokra is kiterjedt (bár a szolgálta-tó román joghaszolgálta-tóság alatt áll). Haszolgálta-tósági eljárás csak a magyar joghaszolgálta-tóság alá tartozó RTL Klubon közzétett adásokkal kapcsolatban indult. A ValóVilág 4. során összesen 188 adást ellenőriztek, a Médiatanács ebből 47 esetben állapította meg a kiskorúak védelmével kapcso-latos rendelkezések megsértését (25%). Megjegyzendő, hogy a 2011. január 1-jét megelőzően sugárzott műsorokra vonatkozóan még az Rttv. rendelkezéseit alkalmazta a Médiatanács.
Az RTL Klub adásaira a kiskorúak védelmével kapcsolatos rendelkezések megsértése miatt a hatóság összesen 277 949 727 Ft kötbért szabott ki. Ezen kívül a burkolt reklám tilalmáról szóló passzus megsértéséért (még a 2010-ben sugárzott adásokra vonatkozóan) 13 978 210 Ft, a termékmegjelenítésre érvényes előírások figyelmen kívül hagyásáért pedig 500 ezer Ft bírság megfizetésére kötelezték a médiaszolgáltatót. A kötbért a médiaszolgáltató szerződésé-ben konkrétan rögzített, a kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó médiaszolgáltatási díj bizonyos százaléka alapján határozták meg. A ValóVilág 4. rendszeres vizsgálatának tapasztalataiból összefoglaló elemzés készült, amely a Médiata-nács honlapján elérhető.
A 2011. szeptember 12-én indult ValóVilág ötödik szériája kapcsán a Médiatanács törvény-sértést nem állapított meg, tekintettel arra, hogy a médiaszolgáltató a műsorszámot az előző évadhoz képest eggyel magasabb kategóriába sorolva 21 óra után tette közzé. A Médiatanács az aggályos részletek rendszeresen megjelenése miatt az 1703/2011. (XI. 23.) sz. határozatá-val felkérte a Média- és Hírközlési Biztost, hogy tegyen lépéseket a műsorszámok további vizsgálatának érdekében. Megjegyzendő, hogy mivel a barométer adatai hetente frissültek, a médiaszolgáltató a Médiatanács által sérelmezett tartalmakról rendszeresen értesült, így lehe-tősége lett volna már a ValóVilág 4. esetén is arra, hogy a jogsértést megállapító közigazgatási határozatok meghozatala előtt változtasson a műsor szerkesztési gyakorlatán.
A barométer nem kerülte el a TV2 Összeesküvők c. „anyósreality” műsorát sem. A média-szolgáltató III. korhatár-kategória jelzéssel látta el a programokat, azaz „tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott” minősítést alkalmazott. A műsorszám kiegészítéseként eltérő idősáv-ban is megtekinthetők voltak az adás aktuális eseményei a csatornán, hiszen hétköznap 23 óra után tűzték képernyőre az Esküdj! c. kísérőműsort. A késő esti összefoglaló a szexuális témák megjelenése mentén tematizálta a történéseket. A széria 2011. szeptember 16-i indu-lásától a 2011. december 18-i befejező epizódig összesen 145 adást ellenőriztek a TV2-n.
A műsorral kapcsolatban összesen 18 panasz érkezett a hatósághoz. A panaszosok többsége a műsor szexuális tartalmát kifogásolta, valamint ezzel összefüggésben a közzététel időpontját is megkérdőjelezték. Némely levélben konkrét erotikus tartalmú eseményeket is említettek, mint bizonyos párok intim együttléte vagy rúdtánc-bemutató. A műsorszámokban leginkább problémásnak a szexuális tartalom megjelenése, a veszekedések, verbális fenyegetések halmo-zott bemutatása, valamint az alkoholfogyasztás túlhalmo-zott mértékű jelenléte bizonyult.
A Médiatanács három [110/2012. (I. 18.) sz., 321/2012. (II. 15.) sz. és az 581/2012. (III.
28.) sz.] határozatában állapította meg, hogy a médiaszolgáltató megsértette a kiskorúak
vé-delmére vonatkozó rendelkezéseket, és összesen 18 millió Ft bírság megfizetésére kötelezte a médiaszolgáltatót. A szankció megállapítására az országos kereskedelmi televíziók műsorszol-gáltatási szerződéseinek hatósági szerződéssé alakítását követően került sor. Tekintettel arra a tényre, hogy a médiaszolgáltató a jogsértés elkövetésének időpontjában hatályos műsorszol-gáltatási szerződése a médiaszolgáltató hatósági szerződésének hatálybalépése napján, 2011.
december 21-étől hatályát vesztette, a Médiatanács megállapította, hogy a – nem hatályos műsorszolgáltatási szerződésen alapuló – kötbér szankciót ezen jogsértések vonatkozásában már nem alkalmazhatta a médiaszolgáltatóval szemben, így a Médiatanács a TV2-vel szem-ben a Mttv. alapján szabott ki bírságot. Mivel a büntetés összegét már nem a médiaszolgál-tató szerződésében, a kiskorúak védelmére vonatkozó médiaszolgáltatási díj fixen rögzített százaléka alapján határozták meg, ahogy az RTL Klub esetében, a két médiaszolgáltatóval szemben forintban maghatározott joghátrány között jelentős különbség adódott.
A Médiatanács egyébként mindkét televízióval szemben azonos mérlegelési szempontokat alkalmazott, a jogkövetkezmény fajtájának és mértékének megállapítása során az Mttv. 187.
§ (2) bekezdésében rögzített mérlegelési szempontok közül figyelembe vette a jogsértés súlyán túl az érdeksérelmet szenvedett és veszélyeztetett személyek számát, valamint a jogsértéssel elért vagyoni előnyt, az Mttv. 10. § (1) bekezdés c) és f) pontjai vonatkozásában pedig a jogsértések ismételtségét is, a jövőbeni jogsértések mellőzése érdekében (generális prevenció).
A Médiatanács külön tekintettel volt arra is, hogy egy esetleges újabb jogsértés esetén al-kalmazandó szankció esetén érvényesülhessen a fokozatosság elve, azaz az ismétléssel járó növekvő progresszivitás és a szankcionálás kiszámíthatósága, előreláthatósága.
8. A kiskorúak védelmében a lineáris és lekérhető médiaszolgáltatók által alkalmazandó hatékony műszaki megoldások
E fejezetben végül szólni kell a hatékony műszaki megoldásokról, hiszen alkalmazásuk szin-tén a kiskorúak egészséges testi, szellemi, erkölcsi fejlődését szolgálja. A gyermekek védelme érdekében a törvény úgy rendelkezik, hogy a VI. kategóriába tartozó műsorokat, illetve a 16 éven aluliak számára nem ajánlott műsorszámokat (IV. kategória) és a tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott műsorokat (V. kategória) az engedélyezett idősávon túl csak szigorú feltételek mellett lehet közzétenni. Amennyiben a médiaszolgáltató mégis az engedélyezett idősávon kívül kívánja ezeket a műsorokat közzétenni, akkor olyan hatékony műszaki meg-oldást kell alkalmaznia, amely lehetővé teszi, hogy a korhatáros tartalmat csak a tizennyolc év feletti nézők vagy hallgatók érhessék el. Az Mttv. 11. § (2) bekezdése szerint a lekérhető médiaszolgáltatás szolgáltatójának is hatékony műszaki megoldást kell alkalmaznia annak érdekében, hogy az V–VI. kategóriákba sorolt műsorszámai kiskorúak számára ne legyenek elérhetők.
A Médiatanács a médiatörvénynek megfelelően a kiskorúakra káros médiatartalmak elér-hetőségét korlátozó hatékony műszaki megoldásokról is megalkotta az ajánlását, amely el-sősorban a médiaszolgáltatók számára készült, célja a piaci szereplők orientálása, az önkén-tes jogkövetés elősegítése, de mindemellett a szülők számára is értékes információt hordoz.
A platformok és a vonatkozó ajánlásrészek kialakítása előtt áttekintették több EU-s tagország kiskorúak védelmében alkalmazott iránymutatását, ajánlását. A hatóság a dokumentum el-készítésekor együttműködött az érdekelt szolgáltatókkal, és a piaci szereplők részvétele mel-lett 2011. június 7-én nyilvános meghallgatást is tartott.
Az úgynevezett gyermekzár alkalmazásának feltételei platformonként eltérnek: más védel-mi megoldás alkalmazható ugyanis egy földfelszíni terjesztésű, szobaantennával vett analóg adás esetén, mint egy, az interneten „sugárzott” műsorszámnál, vagy éppen egy digitális ve-vőegységgel elért adásnál, ezért az ajánlást technológiai platformok szerinti csoportosításban fogalmazták meg. A dokumentum részletesen kitér az analóg és a digitális kábeltelevíziós, digitális műholdas, internetprotokoll alapú és a digitális földfelszíni televíziós szolgáltatások, valamint a mobilhálózatokon és az interneten nyújtott lineáris és lekérhető médiaszolgál-tatások esetében alkalmazandó módszerekre, technikákra, megoldásokra. Az ajánlás hang-súlyozza: a hatékony megoldások biztosítására felkészülési időt kell adni a szolgáltatóknak, hogy az ezzel kapcsolatos kötelezettségeiknek az előírásoknak megfelelően tudjanak eleget tenni. Az ajánlás rámutat arra is, hogy a műszaki megoldások akkor hatékonyak, ha a média-szolgáltatók figyelik, mennyire sikeres egy adott módszer/alkalmazás, a tapasztalatok alapján folyamatosan fejlesztenek, illetve a szolgáltatások elérhetőségével, a kockázatokkal kapcsola-tos információval látják el felhasználóikat. Szintén elengedhetetlen a kiskorúak médiatuda-tosságának fejlesztése, illetve a szülők, gondviselők aktív szerepvállalása.
9. Összefoglalás
A törvény a korhatár-kategóriák rendszerével biztosítja azt, hogy a megfelelő időben a meg-felelő tartalom legyen elérhető az adott korosztály számára, a korhatár-besorolások emellett a szülők számára is lényeges támpontot jelentenek gyermekeik televízió-nézési szokásainak kialakításában. A jogalkotó a besorolási szempontok meghatározásánál arra törekedett, hogy lehetőleg minden olyan – a médiumok felől érkező – negatív hatástól megvédje a kiskorúa-kat, amely alkalmas arra, hogy a testi, szellemi és erkölcsi fejlődésüket károsan befolyásolja.
Az Mttv. új korhatári megkötést vezetett be, a hat éven aluliak számára nem ajánlott II. kategóriát, valamint szigorította a III. korhatári csoport definícióját is, megszüntette a
„nagykorú felügyelete mellett” kitételt. Az új médiatörvény módosította a IV. kategóriát, és a „közvetett módon” való utalást az erőszak és szexualitás tekintetében „közvetlen módon”
való utalásra cserélte. Az Mttv. újdonsága továbbá, hogy a lineáris médiaszolgáltatások mel-lett a lekérhető médiaszolgáltatásokra, a nyomtatott és az online sajtótermékekre nézve is előírt gyermekvédelmi szabályokat. Az Mttv. által bevezetett újdonságok indokolttá tették az ORTT ajánlásának újragondolását. A Médiatanács – eleget téve törvényi kötelezettségének – megalkotta a klasszifikációs és a hatékony műszaki megoldásokra vonatkozó ajánlásait.
Az ajánlások nem kötelező erejű jogi normák, de alkalmazásuk segíti a médiaszolgáltatókat abban, hogy megfelelően eleget tehessenek a törvényben foglalt kötelezettségeiknek.
A kiskorúak védelmét érintő jogszabályi változások ellenére a Médiatanács folytatja a ko-rábban kikristályosodott gyakorlatot, zsinórmértékül alkalmazza a fent ismertetett bírói íté-letek időtálló megállapításait.
4. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye
N
AGYD
ÓRA1. Jogszabályi környezet
1.1. Az Rttv. előírása és a 2011. január 1. napján hatályba lépett Smtv. és Mttv.
rendelkezései
A kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó szabály 1996 óta, az Rttv. hatályba lépésétől kezdve létezik a magyar jogrendben. A Rttv. 4. § (1) bekezdése a műsorszolgáltatás alapelvei között kimondta, hogy „[a] közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, vitatott kérdésekről a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, időszerűnek, tárgyilagos-nak és kiegyensúlyozotttárgyilagos-nak kell lennie.” A (2) bekezdés pedig akként rendelkezett, hogy
„[a] műsorszolgáltatásban közzétett műsorszámok összessége, illetőleg ezek bármely tartalom vagy műfaj szerinti csoportja nem állhat párt vagy politikai mozgalom, illetve ezek néze-teinek szolgálatában”. Szintén a 4. § szólt a hírműsorokkal kapcsolatos, a tárgyilagosságot szolgáló alapelvekről. A 4. § (3) bekezdés szerint:
„[a] műsorszolgáltató politikai tájékoztató és hírszolgáltató műsorszámaiban műsorvezetőként, hír-olvasóként, tudósítóként rendszeresen közreműködő munkatársak – a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül – műsorszolgáltatónál politikai hírhez véleményt, értékelő magyaráza-tot – kivéve a hírmagyarázamagyaráza-tot – nem fűzhetnek.”
A 4. § (4) bekezdés pedig kimondta, hogy „[a] műsorban közzétett hírekhez fűzött véle-ményt, értékelő magyarázatot e minőségének és szerzőjének megnevezésével, a hírektől meg-különböztetve kell közzétenni.”
A korábbi Rttv. 4. § (1) bekezdéshez hasonlóan a kiegyensúlyozott tájékoztatás követel-ményét jelenleg megfogalmazó Smtv. 13. §-a is sokoldalú, tényszerű, időszerű, tárgyilagos és kiegyensúlyozott tájékoztatást ír elő. Az Mttv. további részletszabályai erre a kötelezettségre már összefoglaló jelleggel, „az Smtv. 13. §-ában meghatározott kiegyensúlyozottsági köte-lezettség” néven utalnak vissza. A tájékoztatás kiegyensúlyozottságának tartalmát tehát az Mttv. 12. §-a és az Smtv. 13. §-a együttesen határozzák meg. Az Smtv. 13. §-a úgy rendel-kezik, hogy
„[a] tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások kötelesek a közérdeklődésre szá-mot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban sokoldalúan, tényszerűen, időszerűen, tárgyilagosan és kiegyensúlyozottan tájékoztatni. E kötelezettség részletes szabályait törvény az arányosság és a de-mokratikus közvélemény biztosítása követelményeinek megfelelően állapítja meg.”
Az Mttv. 12. §-a pedig kimondja, hogy
„[a] médiaszolgáltatások tájékoztatási tevékenységének meg kell felelnie az Smtv. 13. § szerinti kö-telezettségnek. A tájékoztatás kiegyensúlyozottságát – a műsorszámok jellegétől függően – az egyes műsorszámokon belül, vagy a rendszeresen jelentkező műsorszámok sorozatában kell biztosítani.”
A tájékoztatás kiegyensúlyozottságát, valamint a hírek és azok értékelésének szétválasztását szolgálja, hogy a
„médiaszolgáltató hírszolgáltatást és politikai tájékoztatást nyújtó műsorszámaiban műsorvezető-ként, hírolvasóműsorvezető-ként, tudósítóként rendszeresen közreműködő munkatársai bármely médiaszolgálta-tó által közzétett műsorszámban szereplő politikai hírhez véleményt, értékelő magyarázatot – kivéve a hírmagyarázatot – nem fűzhetnek [Mttv. 12. § (3) bek.]”.
Az Smtv. és az Mttv. kiegyensúlyozottságra vonatkozó szabályainak alkalmazásánál, ér-telmezésénél figyelembe kell vennie az Smtv. alapelvi jelentőségű rendelkezéseit is. Minde-nekelőtt az Smtv. 13. §-ának utolsó mondatát, amely kimondja, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatási kötelezettség részletes szabályait a törvény az arányosság és a demokratikus köz-vélemény biztosítása követelményeinek megfelelően állapítja meg, így például figyelemmel kell lenni arra, hogy hírműsorszámokban egy-egy tény vagy esemény részletes bemutatására nincsen mód. Továbbá figyelembe kell venni az Smtv. 4. §-ában védeni rendelt sajtósza-badság érvényesülésének követelményeit, illetve az Smtv. 7. §-ában deklarált szerkesztői és újságírói szabadságra vonatkozó rendelkezéseket. Emellett a kiegyensúlyozott tájékoztatási kötelezettség szabályai együtt értelmezendőek az Smtv. 10. §-ában megfogalmazott, a média-rendszer egészére feladatot rendelő, a közönség megfelelő tájékozódáshoz való jogát kimondó rendelkezéssel is. Megjegyzendő azonban, hogy az Smtv. e szakaszai alapelvi rendelkezéseket tartalmaznak, jogi természetüket tekintve lex impertfactának minősülnek, megsértésük fo-galmilag kizárt, így önálló eljárás tárgyát sem képezhetik.
2. Az elmúlt két évben hozott döntések áttekintése
Hivatal 2011 2012 összesen
érdemi vizsgálat nélküli elutasítás 7 4 11
érdemi vizsgálat utáni elutasítás 31 5 36
eljárás megszüntetése 6 5 11
törvénysértés megállapítása 4 (3 határozatot visszavont) 2 3
ügyek száma összesen 48 16 64
Médiatanács
érdemi vizsgálat nélküli elutasítás 4 1 5
érdemi vizsgálat utáni elutasítás 30 32 62
eljárás megszüntetése 28 80 108
törvénysértés megállapítása 0 7 7
ügyek száma összesen 73 120 193
A Hivatal törvénysértést megállapító határozatai
Határozat száma Médiaszolgáltatás Másodfokú határozat Bírósági döntés
23836-6/2011. TV2 MT helybenhagyta
1437/2011. (X. 19.) Főv. Ítélőtábla helybenhagyta 3.K.27.629/2011/7.
14602-3/2012. Hír TV MT helybenhagyta 1545/2012. (VIII. 29.) Főv. Ítélőtábla helybenhagyta 3.K.27.534/2012/7.
25365-3/2012. Hír TV MT helybenhagyta 2209/2012. (XII. 12.)
A Médiatanács törvénysértést megállapító elsőfokú határozatai
Határozat száma Médiaszolgáltatás Bírósági döntés
26/2012. (I. 11.) TV2 –
512/2012.(III. 14.) TV2 Főv. Ítélőtábla a pert megszüntette
3.K.27.187/2012/9.
1220/2012. (VII. 5.) TV2 Főv. Ítélőtábla megváltoztatta
2.K.27.419/2012/7.
1221/2012. (VII. 5.) RTL Klub Főv. Ítélőtábla megváltoztatta
2.K.27.419/2012/7.
1638/2012. (IX. 12.) TV2 –
1790/2012. (X. 10.) TV2 Főv. Ítélőtábla a pert megszüntette
3.K.27.569/2012/3.
2063/2012. (XI. 21.) ATV Főv. Közig. és Munkaügyi Bír. helybenhagyta
5.K.30.028/2013/11.
Érdekességképpen megemlíthető, hogy a fenti, jogsértést megállapító ügyek mindegyikében a Jobbik Magyarországért Mozgalom (a továbbiakban: Jobbik) volt a kérelmező.
2.1. 2011. mérlege
2011-ben 73 médiatanácsi és 48 hivatali döntés született a kiegyensúlyozott tájékoztatás vo-natkozásában. A Médiatanács 29 esetben utasította el érdemi vizsgálatot követően a kérelme-zők kiegyensúlyozott tájékoztatás megsértésére vonatkozó kérelmét, és megállapította, hogy a médiaszolgáltatók nem sértették meg az Smtv. 13. §-ában foglaltakat.
Két esetben került sor érdemi vizsgálat nélküli elutasításra: az egyik esetben a kérelem elkésett; a másikban a Médiatanács a kérelem tartalmából megállapította, hogy az nem ható-sági ügy. A Médiatanács 28 esetben szüntette meg hivatalból a kérelmek alapján megindult
eljárásokat, vagy mert a hiánypótlási felhívásban foglaltakat nem teljesítették, vagy mert hi-ányzott a hatásköre, vagy mert a kérelmek elkésettek voltak.
A Hivatal által hozott döntésekkel szemben 10 esetben érkezett fellebbezés a Médiatanács-hoz. A Médiatanács egy alkalommal megsemmisítette az elsőfokú határozatot, és új eljárásra utasította a Hivatalt, 9 esetben – amelyből két ügyben az indokolást megváltoztatta – hely-benhagyta a hivatali döntést. A Médiatanács egy esetben módosította másodfokú határoza-tát, annak jogorvoslati tájékoztatásra vonatkozó rendelkezése tekintetében.
A korábbi évhez hasonlóan a magánszemélyek mellett a Jobbik, illetve a párt országgyűlési képviselői jelentős számban nyújtottak be kiegyensúlyozottsági kérelmeket. A Médiatanács 21 esetben bírálta el a Jobbik által benyújtott kérelmeket. Egyéb szervezetek (Magyar Po-litikai Foglyok Szövetsége, Reális Zöldek Klub, Független Népképviseleti Szövetség, Ma-gyar Nemzeti Rend Párt, MaMa-gyar Vegyipari, Energetikai és Rokon Szakmában Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, Nemzeti Ökológiai és Természetvédelmi Egyesület) képviselőitől érkezett kérelmek felől 26 esetben határozott, amelyből 14 beadványt ugyanazon kérelmező (a Reális Zöldek Klub) nyújtott be.
2.2. 2012 mérlege
A Médiatanácshoz 120 esetben fordultak kiegyensúlyozottsági kérelemmel, a Médiatanács ténylegesen 62 ügyben járt el, mivel 58 kérelem ugyanarra a műsorszámra vonatkozott (az MTV Nonprofit Zrt. 2011. április 1-jei híradásában megjelent Daniel Cohn-Bendit inter-júra). A Médiatanács mindössze 6 kérelemnek adott helyt, és állapította meg, hogy az érintett médiaszolgáltató megsértette a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét. 32 esetben ke-rült sor a kérelem érdemi vizsgálatot követő elutasítására, és 80 alkalommal az eljárás meg-szüntetésére. A Médiatanács egy ízben állapította meg, hogy az adott ügyben nincs hatásköre eljárni.
A Hivatal 16 kiegyensúlyozottsági kérelmet bírált el, 2 esetben adott helyt a kérelemnek, 5 esetben érdemi vizsgálatot követően, 4 esetben érdemi vizsgálat nélkül utasította el a kérel-met, míg öt alkalommal megszüntette az eljárást.
A Hivatal által hozott döntésekkel szemben 10 fellebbezés érkezett a hatósághoz. A
A Hivatal által hozott döntésekkel szemben 10 fellebbezés érkezett a hatósághoz. A