M i n t m i n d e n h o m e r o s i h y m n u s t á r g y a l á s á n á l , ú g y itt is h á r o m k é r d é s r e kell m e g f e l e l n ü n k : m i a h y m n u s t e n d e n t i á j a , ki szerzője, h o l és m i k o r k e l e t k e z e t t ? Mind a h á r o m k é r d é s r e a z o n szer e n c s é s h e l y z e t b e n v a g y u n k , h o g y m a g á b ó l a k ö l t e m é n y b ő l m e g -a d h -a t j u k -a feleletet, m e l y -a z o n b -a n t e r m é s z e t e s , h o g y k o r á n t s e m l e h e t m i n d e n t e k i n t e t b e n k i e l é g í t ő .
alexandriai kornál régibb íróknál Pluton mindenütt Zeus beleegyezésével rabolja el Persephonét, Wegener B) recensiója az alexandriai korból való volna, csakhogy legkevésbbé sem valószínű, hogy az átdolgozó a mondának épen azon részeit hagyta volna ki, melyekkel az alexandriai költök kiczif-rázták a monda régi állományát és melyek az ő korában sokkal inkább érdekelték az olvasót, mint a mytlms eredeti egyszerűsége. Azt sem tartja lehetségesnek, hogy valaki oly vandalismussal ós ügyetlenséggel egyesíteni akart volna két költeményt, ós hogy az előtte fekvő minták egyes részeit rövidítette vagy kihagyta volna, holott ezen átdolgozásnál csak az a főczél lebeghetett szeme előtt, hogy az ő költeményét az előbbenieknél telje-sebbé tegye.
') «nhYOh Ein TUN All MIUTÁN. Hymne an Demeter. Uebersetzt und erläutert von Johann Heinrich Voss. Heidelberg 1826». Az Erläuterungen első oldalán : «Diese Hymne ward für die Eleusinien gedichtet, nachdem die Eumolpiden, von thrakischem Geschlecht, dem alten Feste der Saatgöttin tieferen Sinn in räthselliaften Gebräuehen unterlegt hatten. Ihr Zweck ist, zugleich mit den würdigsten der allmählich entstandenen Sagen und Wahrzeichen die neuen Geheimnisse wie göttliche Ueberlieferungen zu beglaubigen. Der namenlose Verfasser lebte bald nach Hesiodus, gegen die dreissigste Olympiade, wahrscheinlich im Dienste der eleusinischen Deme-ter. Als Attiker wird er an vielen, mit der gangbaren Sängersprache Homers gemischten landschaftlichen Sprecliarten erkannt. Nicht also Homer, wie Pausanias sich einbildete: wohl aber ein Homeride, wenn man darunter einen geistvollen Sänger in Homers Tonweise versteht. Denn unhomerisch ist die Darstellung nur da, wo der priesterliche Zweck den Ton der Legende anstimmen hiess».
2<I
Á B E L J E N Ő .
H y m n u s u n k tendentiája i r á n t n e m n a g y kétség f o r o g h a t f ö n n . Világos, hogy legnagyobb részét P e r s e p h o n e e l r a b l á s á n a k elbeszé-lése foglalja el, de é p e n oly szembeszökő költőnk i p a r k o d á s a , hogy a m y t b u s m i n d e n egyes m o z z a n a t á t összefüggésbe h o z z a az eleusisi m y s t e r i u m o k k a l és a z o k n a k egyes s z e r t a r t á s a i v a l , hogy kimu-t a s s a , h o g y a n kelekimu-tkezekimu-tkimu-t az eleusisi D e m e kimu-t e r c u l kimu-t u s a és m i é r kimu-t épen
E l e u s i s b e n . E z e n t e n d e n t i á b a n áll feldolgozásának egyedüli eredeti v o n á s a . Mert hogy a m y t h u s h a g y o m á n y o z t a e s e m é n y e k e t úgy adta a m i n t találta, m á r f ö n t e b b m e g j e g y e z t ü k , és m é g csak azt sem l e h e t róla B a u m e i s t e r r e l (p. 280) m o n d a n i , hogy a m o n d a i a n y a g feldolgozásánál l e g a l á b b a n n y i önállóságot t a n ú s í t o t t , hogy ki-h a g y t a a m y t b u s azon vonásait, melyek E l e u s i s n e k és l a k o s a i n a k n e m szolgáltak h a t á r o z o t t a n dicsőségükre. B a u m e i s t e r szerint
ezért h a l l g a t t a volna el, hogy hermionebeliek á r u l t á k el Demetern e k P e r s e p h o Demetern e e l r a b l á s á t , és azt, hogy azért kellett P e r s e p b o Demetern é -n a k a k a r a t a elle-nére az alvilágba-n m a r a d -n i , m e r t Askalaplios, A c h e r o n és G o r g y r a fia a m e l l e t t t a n ú s k o d o t t , hogy c s a k u g y a n evett a g r á n á t a l m á b ó l . — B a u m e i s t e r , úgy látszik, A s k a l a p h o s személyéről és a h e r m i o n e b e l i e k r ő l azért hiszi, hogy eredetileg b e n n voltak a költőnk á l t a l feldolgozott m y t h u s b a u , mivel előfordulnak Apollodorosnál, ki b y m n u s u n k a t kétségkívül olvasta és legna-g y o b b r é s z t e n n e k n y o m á n a d j a elő P e r s e p h o n e e l r a b l á s á n a k tör-t é n e tör-t é tör-t . De épen a z o n k ö r ü l m é n y , hogy Apollodoros a m y tör-t h u s eleusisi variansát a m i h y m n u s u n k b ó l ismeri, figyelmeztethette volna B a u m e i s t e r t a r r a , hogy nincs j o g u n k A p o l l o d o r o s b a n azon m y t h u s n a k oly vonásait k e r e s n ü n k , melyek h y m n u s u n k b a n hiá-n y o z hiá-n a k ; v a l a m i hiá-n t Foerster is téved (p. 58), a m i k o r azt hiszi, hogy Apollodoros elbeszélésének egynémely p o n t j a s z o r o s a b b a n csatlakozik a n é p m o n d á h o z , m i n t a hieratikus eleusisi l i y m n u s . Eoerster feltevését legfelebb azon é r t e l e m b e n f o g a d h a t j u k el, hogy szorosabban csatlakozik a későbbi a t t i k a i m o n d á h o z , mely-e s mely-e t b mely-e n tmely-ermészmely-etmely-esmely-en n mely-e m szabad a l i y m n u s n a k Apollodorostól való eltéréseit a hieratikus költő rovására hozni. — Még csak T r i p t o l e m o s s z e m é l y é t illetőleg sem t e h e t ü n k kivételt, melylyel legelőször a P s e u d o - O r p h e u s n á l , de Apollodorosnál is t a l á l k o z u n k . Abból, hogy h y m n u s u n k b a n a földmívelés m á r P e r s e p h o n e elrab-lása előtt ismeretesnek v a n f e l t ü n t e t v e és T r i p t o l e m o s s e m m i v e l s e m k ü l ö n b szerepet játszik Dioklesnél, P o l y x e i n o s n á l és a többi
A H O M E R O S I D E M E T E R - H Y M N U S R Ó L . 1!»
eleusisi f e j e d e l m e k n é l , a z t l e h e t k ö v e t k e z t e t n i , h o g y a speciálisan eleusisi m y t h u s b a n , m e l y e t költőnk f e l d o l g o z o t t , T r i p t o l e m o s n e m j á t s z o t t a a z t a n e v e z e t e s szerepet, m i n t a valamivel későbbi a t t i k a i m o n d á b a n1) . M e r t h o g y az eleusisi D e m e t e r m o n d á j á n a k legrégibb a l a k j á n a k az ide vágó legrégibb i r o d a l m i e m l é k , a h o m e r o s i h y m n u s által k e p v i s e l t eleusisi m o n d á t , n e m p e d i g az a t t i k a i t , kell t a r t a n u n k , é p oly kevéssé s z o r u l b e b i z o n y í t á s r a2) , m i n t a z o n állít á s u n k , h o g y k ö l állít ő n k n e k é p e n s e m m i o k a s e m l e h e állít e állít állít T r i p állít o l e m o s t a n n y i r a m e l l ő z n i , h a az általa f e l d o l g o z o t t m o n d á b a n n e v e z e t e s e b b s z e r e p e t j á t s z o t t v o l n a . A m i t o v á b b á a h e r m i o n e b e l i e k -n e k s z e r e p é t illeti, v a l ó s z í -n ű , h o g y a h e r m i o -n e b e l i L a s o s -n a k , O n o m a k r i t o s e l l e n f e l é n e k a h e r m i o n e i D e m e t e r r e i r o t t h y m n u s á -b ó l j u t o t t A p o l l o d o r o s -b a t a l á n az a t t i k a i n é p m o n d á n a k r é v é n (Foerster p . 58). Végre A s k a l a p h o s s z e m é l y e csak a későbbi, n e -gyedik s z á z a d b e l i r a t i o n a l i s m u s s z ü l e m é n y e , m e l y n e m b í r t a e l k é p z e l n i , h o g y P e r s e p h o n e s a j á t v a l l o m á s á v a l k é n y s z e r í t e t t e m a -g á t a r r a , h o -g y az é v n e k e-gy részét az a l v i l á -g b a n t ö l t s e , és e z é r t az A s k a l a p h o s alvilági istenség d e n u u c i a t i ó j á n a k k ö v e t k e z m é n y e g y a n á n t t ü n t e t t e ezt fel (Foerster p . 5 9 ) . V é g r e B a u m e i s t e r a z o n
*) V. ö. még Francke Cimót p. 26 : «Solonis éetate carmen esse antiquius, una maximé res est quae indicet. Primus enim Epimenides, quem ad civitatem Atheniensium piaculis lustrandam ex Creta Solon arcessiverat, ut Eleusinia sacra cum rebus Atheniensium ita cum Cereris Proserpinseque mysteriis Triptolemi cultum coniunxisse videtur. (Cf. Ribbeck Anfänge des Dionysoskultus in Attika p. 17. Strube, Studien über den Bilderkreis von Eleusis p. 52). Triptolemi autem honores mox adeo increvisse, ut ex ignoto Eleusiniorum regulo celebratissimus non solum Atticse terrae sed etiam omni generi humano beneficiorum auctor fieret, et alia sunt testimonia et illae, quas Strubius 1. c. p. 5. enumerat, vasorum comprobant picturae, quippe quae, quamvis ipsae recentioris fabricae sint, antiquissima tarnen imitentur exempla. Iam vero, quoniam in hoc liymno tales Triptolemo red-duntur honores nulh, argumento haud infirmo eo adducimur, ut coniiciamus, compositum esse carmen antequam Eleusiniorum sacra ab Atlieniensibus reciperentur, id est ante Solonis Pisistratique aetatem».
2) V. ö. «Karl Ottfried Müller's Geschichte der griechischen Literatur bis auf das Zeitalter Alexanders». (Harmadik kiadás. Stuttgart 1875) p. 128 :
«Die alte heilige Sage der Eleusinier liegt hier in ihrer reinen und unver-fälschten Gestalt vor uns, insoweit sie in einer dem geläuterten Geschmack zusagenden Weise in epischer Form sich darstellen liess».
2<I
Á B E L J E N Ő .
feltevése sem valószínű, hogy B a u b ó t is szántszándékkal mellőzte k ö l t ő n k , mivel ocsmány tréfái n e m illettek az i s t e n n ő m a g a s z t o s s z e m é l y é h e z , milyennek h y m n u s u n k b a n ábrázolva van. Ellenkező-leg v a l ó s z í n ű , hogy B a u b o csak k é s ő b b lépett M e t a n e i r a és I a m b e helyébe.
K ö l t ő n k tehát az eleusisi D e m e t e r m o n d á j á n a k egy v a r i á n s á t m i n d e n nevezetesebb változtatás n é l k ü l versekbe foglalta, m í g elődje P a m p l i o s egy n e m lényegesen eltérő másik v a r i a n s á t örö-kítette m e g . Foersterrel feltenni, hogy P a m p h o s a m o n d á n a k i n k á b b nemzeti tágabb é r t e l e m b e n vett attikai variansát, Hornero-s u n k p e d i g egy helyi eleuHornero-siHornero-si v a r i a n Hornero-s á t dolgozta föl (p. 33), Hornero-s e m m i o k u n k ; P a m p h o s és költőnk között t u d t u n k k a l legalább csak a Keleos l e á n y a i v a l való találkozás helyére nezve és a leányok n e v e r e n é z v e v a n eltérés, m í g a z o n b a n Keleos l e á n y a i n a k neve k ö l t ő n k n é l s e m m i helyi v o n a t k o z á s s a l n e m bír, addig Saisara neve P a m -j -j b o s n á l nyilván összefügg Eieusis régi Saisaria nevével. N e m k ö l t ő n k n é l , h a n e m P a m p h o s n á l kellene tehát a m o n d á n a k «par-t i c u l a r i s «par-t i k u s a n színeze«par-t«par-t, specifikusan eleusisi» v a r i a n s á «par-t keres-n ü keres-n k , h a egyáltalábakeres-n lehetségeskeres-nek t a r t a keres-n o k P a m p l i o s keres-n a k alig h á r o m négy töredekből ismeretes h y m n u s á n a k jellegeről biztosat v a g y c s a k valószínűt is állítani, és h a n e m intene ovatosságra az a k ö r ü l m é n y , hogy a P a m p h o s neve a l a t t j á r ó poesis specifikusan a t t i k a i jelleggel bírt, melylyel megegyeztetlietö u g y a n az eleusisi D e m e t e r dicsőítése is, de m á r alig fér össze ezen A t h e n b e n is i s m e r e t e s és részben modificált cultus eleusisi v a r i a n s á n a k e l m o n d á s a .
F e n t e b b említettük, hogy k ö l t ő n k azon volt, hogy a m o n d á -n a k egyes vo-násait összefüggésbe h o z z a az eleusisi m y s t e r i u m o k egyes szertartásaival és h o g y ez feldolgozásának egyedüli eredeti v o n á s a . Az utóbbit n e m úgy é r t j ü k , m i n t h a a m a v o n a t k o z á s o k a t k ö l t ő n k födözte volna fel és erőszakolta volna r á a m o n d á r a ; ellenkezőleg bizonyosnak kell t a r t a n u n k , liogy a m a s z e r t a r t á s o k t é n y l e g a m o n d á b ó l keletkeztek, és liogy az eleusisi m y s t e r i u m o k s c e n i k u s része, a Spwfrsva, P e r s e p h o n e e l r a b l á s á n a k dramatizálá-sából á l l o t t ; csak azt a k a r j u k h a n g s ú l y o z n i , hogy a mi k ö l t ő n k volt t u d t u n k k a l az első, a ki m i n t az a l e x a n d r i a i ffitiologikus köl-tők e l ő f u t á r a , ö n t u d a t o s a n kiemelte a m o n d a és cultus közötti szo-r o s összefüggést, h a n e m is csak e végből szeszo-rzette k ö l t e m é n y é t ,
A H O M E R O S I D E M E T E R - H Y M N U S R Ó L . 1!»
m e l y n e k főrészét ezen e s e t b e n m é g is i n k á b b az setiologikus részek k é p e z t e k v o l n a m i n t az a n t h o l o g i a , P e r s e p h o n e e l r a b l á s a és v i s s z a t é r é s e az égbe s t b . — K i l e n c z n a p i g b o l y o n g o t t D e m e t e r a föl-d ö n étlen, s z o m j a n , égő f á k l y á v a l kezében (svvf;|j.ap pAv latéira x a t ä yílóva jrótvta Arjw AxpoR-paP, atúopAvac SatSa? p.etä yspalv syooaa, OdSs 7tot" ap.ßpoatr|c x a i véxtapo? TjőtMtÓTOio l l á o a a P áxTjysjiévTi, oó8é ypóa ßä.XXsto Xourpotc, v. 4 7 — 5 0 ) , rmg végre m e g t u d t a , h o g y
elrab o l t á k l e á n y á t — és k i l e n c z n a p i g t a r t o t t a k az eleusisi m y s t e r i u m o k -n á l az a s k e t i k u s e l ő k é s z ü l e t e k , m e l y e k e t itt a k y k e o -n ivásával f e j e z t e k be. A m i h y m n n s u n k b a n D e m e t e r n e k H e k a t ó v a l és H e l i o s -s a l való t a l á l k o z á -s a é-s a k y k e o n ivá-sa k ö z ö t t u g y a n , ú g y lát-szik, j ó b o s s z ú idő m ú l i k el (v. 90-—9G ywaapAvyj Irtsita xsXatvsfét Kpovíwvt Noatftalbsiaa úsdiv áyopr(v xai p.axpöv "OXup.irov T l t y s t ' gjr' ávdpwjrwv -óXiac xai jttova spYa EíSo? áp.aXoúvooaa rcoXöv ypóvov, oöSs
«C ávSpwv Etaopótüv jújvioaxs ßaüuCwvojv T S F D V A I X R Ö V jrpív "pots Sfj KsXsoto Saícppovo? Í ' X S T O 8(üp.a), m i n e k k ö v e t k e z t é b e n G e m s s (p. 12) t a g a d j a , h o g y itt v o n a t k o z á s v a n a s z e r t a r t á s r a ; — de n e m t e k i n t v e , h o g y ezen e s e t b e n n a g y o n is f e l t ű n ő v o l n a a véletlen t a l á l k o z á s D e m e ' e r kilencz n a p i b o l y o n g á s a és a b e a v a t o t t a k kilencz n a p i
e l ő k é s z ü l e t e i k ö z ö t t , P r e l l e r feltevése sem l e h e t e t l e n (p. 90), hogy a b b a n az időben, a m e l y b e n h y m n u s u n k k e l e t k e z e t t , az eleusisi ü n n e p é l y egyes a c t n s a i n a k r e n d j e m é g n é m i l e g e l t é r t a k é s ő b b d í v ó r e n d t ő l . — H o g y D e m e t e r m é g n a p p a l is égő fáklyával kezé-b e n j á r j a kezé-b e a világot, sőt H e l i o s előtt is így j e l e n i k m e g , s z i n t é n czéloz az isteni tisztelet s z e r t a r t á s a i r a . Az l a m b e - e p i s o d b a n m é g t ö b b a v o n a t k o z á s . M a g a I a m b e emlékeztet a g ú n y o s b e s z é d e k r e , m e l y e k k e l D e m e t e r ü n n e p é l y e i n faggatták ('iap.ßtCov d o b á l t á k ) az e m b e r e k e t ; a z o n v e r s , m e l y e l m o n d j a , h o g y D e m e t e r a / J : í y é -X a o x o z airaaio? sSyjtúo? rt8s Tíoxftxoz sokáig ott ült, n y i l v á n a irétpa a ^ s k a a t o c - r a , az I a m b é v a l v a l ó találkozás r e n d e s s z í n h e l y é r e czé-loz ; sőt D e m e t e r egész a l a k j a is, a m i n t ott ü l s z o m o r ú a n f ö l d r e s ü t ö t t s z e m e k k e l k ö z ö n s é g e s széken (jnjxtöv s'Soc), fátyolt t a r t v a a r c z a elé, úgy látszik az e l e u s i s i t e m p l o m n a k v a l a m e l y f á b ó l v a l ó régi D e -m e t e r - s z o b r á n a k (lóavov) e -m l é k é t őrzi -m e g s z á -m u n k r a . A jravvo-y:ap.ó?-ok s z o k á s á r a a 292-ik vers c z é l o z : at pAv - a v v ó y t a t xuSpTjV fis öv íXáaxovra. E z t a z eleusisi t e m p l o m é p í t é s é követi (v.
2 7 0 — 2 7 4 és 2 9 3 — 3 0 4 ) , m e l y a l k a l o m m a l D e m e t e r azt is kilá-t á s b a helyezi az e l e u s i s h e l i e k n e k , hogy m e g f o g j a őkekilá-t kilá-t a n í kilá-t a n i
2<I Á B E L J E N Ő .
a z o n s z e r t a r t á s o k r a , m e l y e k k e l ő t kiengesztelhetik (v. 2 7 3 . 2 7 4 o p Y t a 8' aori) syrnv ójroÖ7]<30|Aai, w? av Sjcsita EoaYsw? gpSovte? ifiöv vóov tXáaxYjoö-s). E z e n i g é r e t é t a 4 7 4 — 4 8 2 - i k v e r s e k b e n t e l j e s í t t e t i a k ö l t ő D e m e t e r r e l , m e l y e k b e n k i v á l t a Set|sv . . . SpYja[j.oaóvYjv tsptöv x a i S7C écppaSev öpY'-a rcäai k i f e j e z é s é r d e m e l figyelmet. Ki n e i s m e r n é fel m á r i t t az eleusisi m y s t e r i u m o k k e t t ő s f e l o s z t á s á t , a k ü l ö n b s é g e t a színi e l ő a d á s o k (tá Spwixsva, za. Seixvop-sva) és a reci-t a reci-t i o ( T « XSY&p-sva S J T Í T O Í ? opiopivoi;) k ö z ö t t ? K ü l ö n ö s figyelemre m é l t ó m é g a z o n t é n y is, h o g y k ö l t ő n k n e m c s a k a c u l t u s e g y e s s z e r t a r t á s a i r a czéloz, h a n e m o l y k o r v i l á g o s a n ki is m o n d j a , h o g y a m o n d a ezen v a g y a z o n v o n á s á b ó l ezen vagy a z o n s z e r t a r t á s szár-m a z i k . í g y a 205-ik v e r s b e n I a szár-m b é r ó l íj Srj oí x a i Mneiza fxsftóaTepov eoaSsv opY?) é3 a 2 1 1 - i k v e r s b e n Ssiapivrj 8" óaírjc éjrépTj 7roXoítÓTVia ATJÓ). I d e t a r t o z i k a 4 4 0 - i k v e r s is, m e l y azt m o n d j a H e k a t é r ó l , h o g y sx T O O oí rpÓ7toXo? xai OTrátov I E X S T ' a v a a a a . A z t u g y a n s e n k i s e m m o n d j a v i l á g o s a n , h o g y az eleusisi m y s t e r i u m o k b a n H e k a t é -n a k is v o l t szerepe, d e a l i g h a -n e m h e l y e s e -n g y a -n í t j a F o e r s t e r
(p. 20), h o g y a m a S e l e n e , kit E u s e b i o s s z e r i n t az eleusisi ü n n e -p é l y e k e n f e l l é -p t e t t e k , csak m á s n e v e H e k a t é n a k , kivel k ü l ö n b e n is g y a k r a n f e l c s e r é l i k : sv § S T O Í ? x a F "EXsoaíva [xoaTirjpíoic Ó P I V
íepo-( F Á V T Y J ? sí? sixóva T O Ö O T J Ü . ' . O Ó P Y O O svaxsoáCerat, Sqooöyo? 8s sí? zfjv
'HXíoo, x a i ó [tsv eni ßtofxij) ei? fijv SsX^vyj?, ó 8s Eepoxijpo£ 'Epixoö ( E u s . Prsep. E v . I I I 12, 4). H a itt a SvjfuoöpYo? a l a t t , ú g y m i n t az o r p h i k u s k ö l t é s z e t b e n g y a k r a n , Z e u s t , S e l e n e a l a t t p e d i g H e k a t é t é r t -j ü k , e g y ü t t l á t -j u k h y m n u s u n k s z e m é l y z e t é n e k egy r é s z é t : Z e u s t , H e l i o s t , H e k a t é t és H e r m e s t . A t ö b b i f ő s z e m é l y e k e t , m i n t P e r s e -p h o n é t , D e m e t e r t , P l u t o n t s t b . ki a d t a , n e m t u d j u k .
M i u t á n l á t t u k , h o g y m i l y s z o r o s ö s s z e f ü g g é s v a n a h y m n u s es az eleusisi c u l t u s k ö z ö t t , ö n m a g á t ó l f e l m e r ü l az a k é r d é s , n e m - e az e l e u s i s i ü n n e p é l y e k s z á m á r a í r a t o t t h y m n u s u n k ? E k é r d é s r e n e h é z h a t á r o z o t t f e l e l e t e t a d n i . A t u l a j d o n k é p p e n i c u l t u s b a n a l i g h a l e h e t e t t h e l y e h y m n u s u n k n a k , m e r t t u d t u n k k a l l e g a l á b b a m y s t e -r i u m o k n e m á l l o t t a k ö s s z e k ö t t e t e s b e n költői v e -r s e n y e k k e l (p.ooaixoi aY<I)vsc), a m i n t h o g y e g y á l t a l á b a n n i n c s t u d o m á s u n k a r r ó l , h o g y b á r h o l , a k á r A t t i k á b a n , a k á r A t t i k á n kívül, zenei és k ö l t ő i v e r s e -n y e k e t r e -n d e z t e k v o l -n a D e m e t e r és Ivore t i s z t e l e t é r e .
E z e k u t á n n e m fog t a l á n v a l ó s z í n ű t l e n n e k l á t s z a n i az o l v a s ó e l ő t t W e l c k e r (Ep. Cycl. p. 3 9 2 , G37-ik jegyz.) és P r e l l e r (p. 70)
A HOMEROSI DEMETElt-HYMNUSRÓL. 4 9
a z o n feltevése, h o g y a p a n a t h e n s e i ü n n e p e k e n h y m n u s u u k a t elsza-v a l t á k , h a n e m ÍR a z o n o k b ó l , melyet W e l c k e r f e l h o z o t t , h o g y t. i.
n e m volt A t h é n é r ő l t e r j e d e l m e s e b b h y m n u s , m e l y e t e l s z a v a l h a t -t a k v o l n a (v. ö. P r e l l e r -t i. h.). A pana-thenaeák ü n n e p e első s o r b a n u g y a n A t h e n n e k és A t h e n é n e k ü n n e p e volt, de f ö l k a r o l t a egész A t t i k á t és a t ö b b i i s t e n e k e t i s ; A t t i k á n a k n e m z e t i ü n n e p é l y e volt a n n a k e m l é k é r e , h o g y a m a z ország i s t e n e i n e k c s o d á s j ó t e t t e i és p o l g á r a i n a k e r é n y e á l t a l a m ű v e l t s é g és t e k i n t é l y a z o n f o k á r a e m e l k e d e t t , m e l y k é s ő b b m é l t ó biiszkesegének t á r g y á t k e p e z l e . E z e n m ű v e l t s é g és t e k i n t é l y e l n y e r é s é b e n a z o n b a n az a t t i k a i a k m e g g y ő z ő d é s e s z e r i n t a z eleusisi D e m e t e r n e k n e m k i s e b b r é s z e volt, m i n t m a g á n a k A t h e n é n e k . Tőle k a p t a A t t i k a és k ö z v e t í t é s é vel az egész görög világ legjelesebb a n y a g i és s z e l l e m i a d o m á -n y a i t , a f ö l d m í v e l é s t és a m y s t e r i u m o k a t . M i -n d e z e k é r t m é l t á -n a d h a t t a k n e k i h e l y e t első n e m z e t i ü n n e p é l y ü k ö n . Az A t h e n r e i r t s z á m o s p a n e g y r i k u s , I s o k r a t e s t ő l kezdve H i m e r i o s i g és L i b a n i o s i g , első s o r b a n p e d i g l s o k r a t e s p a n e g y r i k u s a és A r i s t e i d e s p a n a t h e -n a i k u s a , m i -n d m e g e m l é k e z i k Kore ( P e r s e p h o -n e ) e l r a b l á s á r ó l , D e m e t e r eleusisi t a r t ó z k o d á s á r ó l , a f ö l d m í v e l é s f e l t a l á l á s á r ó l s t b . ; I a c c h o s és az eleusisi n ő k a p a n a t h e n i e i ü n n e p é l y e k e n is s z e r e p e l -tek (Aristid. A t h e n . Vol. I p . 24 ed. D i n d o r f : d a x / o c 8s x a i od 'EXsoaiviai TGÖ; R/JC fisoö ( A t h e n e ) yógooc Suóxouai). Nem f e l e l h e t e t t - e ínég e z e n r e n d e s p r ó z a i m a g a s z t a l á s o k n a k o l y k o r k ö l t e m é n y e k n e k p l . h y m n u s u n k n a k e l s z a v a l á s a , melyek az a t h é n i n é p e t n e m z e t i t ö r t é n e t é n e k csodáira e m l é k e z t e t h e t t é k ? k é r d i P r e l l e r . G u t s c l i e n e m m e l felel e k é r d é s r e ; n e m hiszi, h o g y h y m n u s u n k a t a p a n a t h e -naei ü n n e p é l y e k e n r h a p s ó d o k elszavalták v o l n a , a z é r t n e m , m e r t n i n c s a k ö l t e m é n y b e n e g y e t l e n v o n a t k o z á s s e m A t h e n v á r o s á r a , sőt a 2 6 5 — 2 6 7 - i k vers, m e l y e k b e n az A t h e n és E l e u s i s közöt ti h á b o r ú r a v a n czélzás, n y í l t a n ellenkezik a p a n a t h e n i e i ü n n e p é l y e k t e n d e n t i á j á v a l , m e l y A t t i k a egyes v á r o s a i n a k ö r ö k szövetségét t ű z t e k i d i c s ő í t é s t á r g y á u l . E z e n e l l e n a r g u m e n t u m o k a z o n b a n n e m s o k a t n y o m n a k , k i v á l t a második, mely M a t t h i i e n e k a l i g h a h e l y e s c o n i e c t u r á j á n a l a p u l (Atbjvaíoiai a h e l y e t t h o g y sv áXXVjXoioi). Azért a z o n b a n m é g s e m f o g a d h a t j u k el W e l c k e r és P r e l l e r h y p o t h e s i s é t . A p a n a t h e n i e á k ü n n e p e u g y a n i s csak P e i s i s t r a t o s a l a t t j u t o t t n é m i j e l e n t ő s é g r e és m i n d e n valószínűség s z e r i n t c s a k fia H i p p a r c h o s
M . T . A K . É R T . A N Y E L V - É R 8 7 . É P T . K Ö R É B Ő L . 1 8 8 Ö . X I I I . K . 4 . 8 Z . 4
Á B E L J E N Ő .
h o z t a be a r b a p s ó d o k e l ő a d á s á t ezen ü n n e p e n , m e l y ezen idő ó t a n é g y n a p i g t a r t o t t *).
L e g v a l ó s z í n ű b b t a l á n a G u t s c b e n é z e t e (p. 61), h o g y k ö l t e -m é n y ü n k n e k fő c z é l j a az eleusisi -m y s t e r i u -m o k l i o z j ö v ő idege-n e k e t a m y s t e r i u m o k k e l e t k e z é s é idege-n e k t ö r t é idege-n e t é v e l és az i s t e idege-n idege-n ő j ó s á g á v a l és Ígéreteivel m e g i s m e r t e t n i ; ezen i d e g e n e k t á r s a s össze-j ö v e t e l e i n é l («non in i p s a r e s a c r a sed i n f r e q u e n t i a c o n v e n t u u m » )
s z a v a l t á k v o l n a el b y m n u s u n k a t az ü n n e p e t r e n d e z ő p a p o k bele-e g y bele-e z é s é v bele-e l vagy t a l á n é p bele-e n p a r a n c s á r a .
E l kellene v e t n i e h y p o t h e s i s t , h a b i z t o s n a k t a r t h a t n é k , h o g y h y m n u s u n k befejezése, k i v á l t az utolsó sor ( a t k á p s-jw x a i asío xai aXXvj? p,vYjoo[j.'áoi8^c), e r e d e t i . E z e n e s e t b e n u g y a n i s a z t k e l l e n e f e l t e n n ü n k , bogy a m i h y m n u s u n k ép úgy m i n t a t ö b b i n a g y o b b b o m e r o s i l i y m n u s o k , m e l y e k h a s o n l ó k é p p e n v é g z ő d n e k , v a l a m e l y költői v e r s e n y (jj/jurnxo? a-jwv) a l k a l m á v a l s z a v a l t a t o t t el. M i n t h o g y a z o n b a n az is lehetséges, h o g y a h y m n u s o k e z e n b e f e j e z ő s o r a i e r e d e t i l e g n e m voltak o t t m i n d e n h y m n u s v é g é n , h a n e m c s a k k é s ő b b b i z o n y o s u n i f o r m i t a s k e d v é é r t b i g y e s z t e t t e k o d a a g r a m m a t i k u s o k által, ezen c l a u s u l á t s e m Preller, s e m G u t s c b e h y p o t h e s i s é n e k s e m t á m o g a t á s á r a , s e m m e g d ö n t é s é r e n e m l e h e t b i z t o s s á g -gal f e l h o z n i . — E n n e k k a p c s á n Gutsclienek egy m á s i k b y p o t h e s i s e t t á r g y a l h a t j u k (p. 57), m e l y b ő l az k ö v e t k e z n é k , h o g y h y m n u s u n k oly s z o r o s ö s s z e f ü g g é s b e n á l l o t t az eleusisi p a p i c s a l á d o k egyiké-vel és e n n e k révén az e l e u s i s i m y s t e r i u m o k k a l , liogy m a j d n e m ki v a n z á r v a a z o n g o n d o l a t , h o g y b y m u u s u n k k a l m á s h o l is f e l l é p t e k E l e u s i s e n kívül. A késő ó k o r b ó l u g y a n i s b á r o m D e m e t e r b y m n u s r ó l v a n t u d o m á s u n k : a P a m p h o s é r ó l , a H o m e r o s ó r ó l és a M u s a i o s -é r ó l ; az u t ó b b i r ó l azt m o n d j a P a u s a n i a s (I 22), liogy xai sar.v ooSsv Moooaíoo ßsßaho?, őrt jrq jróvov s? AvjirfjTSpa oavoc A o x o [J. FT -8 s i. M u s a i o s n a k ezen h y m n n s a t e h á t a L y k o m i d á k s z á m á r a í r a t o t t , kiket a 144-ik O l y m p i a s ó t a (a K e r y k e k c s a l á d j á n a k k i h a l t a u t á n ) a 8q8o'fópo? m é l t ó s á g a i l l e t e t t , és a kikről t u d j u k , h o g y O r p h e u s és P a m p b o s is írtak nekik l i y m n u s t E r o s r a , m e l y e t a m y s t i k u s s z e r
-b V. ö. Flach, Peisistratos und seine litterarische Thätigkeit. Tü-bin- Tübin-gen, 1885 p. 23. 24. Ezt már Bergk (Griechische Literaturgeschichte p. 7(Ü») felismerte : «Pass es zunächst für Attika bestimmt war, ist wahrscheinlich, nur gewiss uicht für die Pauatlieuäeu, denn die Rhapsodenvorträge au diesem Feste gehören erst der Zeit der Pisistratiden-Herrschaft an».
A H O M E R O S I D E M E T E R - H Y M N U S R Ó L . 1!»
t a r t á s o k alkalmával e l m o n d o t t a k (Paus. I X . 27, 2 : ílXfjVo; dk őaTs-pov llá[j.'pw? -es sjTTj xai 'Opcpsu? ercoírjaav. xai a'pia tv áirpoTspot; jrsjtonrj-jjiva saTtv se "EpwTa, tva érci T G Í C Spwjiévoic AuxojxtSat x a i T a ö T a qSojatv. sföj Ss sírsXssájJ.7jv ávSp't s? XÓ700C sXHtov SqSou/oövTt). G u t s c h e m á r most azt hiszi, hogy a másik két költő h y m n u s a is eleusisi p a p i családoknak volt a j á n l v a , m é g pedig a liomerosi h y m n u s , mely Keleos családját m a g a s z t a l j a , a Iveleidák családjának, a P a u i p h o s é pedig az E u m o l p o s c s a l á d j á n a k . E z e n költemények t e r m e -szetesen n e m voltak e g y a r á n t régiek. Az egyik családnak volt egy régi h y m n u s a , mely ő s a t y j u k n a k az i s t e n n ő k ö r ü l szerzett érdem e i t d i c s ő í t e t t e ; ezt a többi kiváló családok irigyelték és így érdem a -g u k n a k is írattak a s a j á t ízlésük szerint való h a s o n l ó l i y m n u s o k a t , m e l y e k b e n az események f o n a l a n a g y o b b á r a u g y a n a z volt és csak a főszereplők voltak mások. E g y b e n mégis megegyeztek ezen egym á s s a l vetekedő családok, a b b a n , liogy n e egym restelték ezen h y egym -nusok szerzőinek a legrégibb és leghíresebb költőket, M u s a i o s t , P a m p h o s t és H o m e r o s t m o n d a n i . — E z e n hypothesis t a r t h a t a t -l a n s á g á t be-látta vo-lna Gutsche, h a -levonta vo-lna be-lő-le a ke-l-lő következményeket. Musaiosnak a L y k o m i d á k s z á m á r a irott h y m -n u s á r ó l m a g a Gutsche valószí-nű-nek t a r t o t t a (p. 77), liogy csak a m y s t e r i u m o k b a b e a v a t o t t a k előtt volt ismeretes, és hogy azért n e m idéz belőle P a u s a n i a s s e m m i t sem, míg P a m p h o s és H o m e r o s h y m n u s a i b ó l n e m restel idézgetni. N e m d e valószínű, liogy a Kelei-dak és E u m o l p i d á k s z a m á r a irott h y m n u s o k a t is, h a voltak i l y e n e k , é p úgy t i t o k b a n t a r t o t t á k volna és így P a u s a n i a s n e m idézhette v o l n a ? Még csak n e m is valószínű továbbá, hogy P a m p h o s l i y m n u -s á b a n E u m o l p o -s é-s c -s a l á d j a nevezete-sebb -szerepet ját-szott, pedig ez G u t s c h e szerint is okvetetlenül szükséges lett volna oly h y m n u s b a n , melyet az E u m o l p i d á k n e m z e t s é g ü k h í r n e v é n e k g y a r a p í t á s á r a Írat-t a k . E l l e n k e z ő l e g bizÍrat-tosan Írat-t u d j u k , hogy P a m p l i o s h y m n u s á b a u Keleos és c s a l á d j a u g y a n a z t a f o n t o s szerepet j á t s z o t t a m i n t H o m e r o s é b a n , a mely szerepből Gutsche azt következtette, hogy a h o m e r o s i lívm-n u s a Iíeleidák lívm-nemzetségélívm-nek volt a j á lívm-n l v a . É s a z u t á lívm-n mily szere-pet j u t t a t h a t o t t volna E u m o l p o s n a k , kiről alig t u d u n k egyebet, m i n t azt, hogy költeményeiben azt állította, hogy D e m e t e r az ő l e á n y a i r a b í z t a a m y s t e r i u m o k gondozását, a m i t a z o n b a n aligha van j o g u n k P a m p h o s r ó l is feltenni, h a csak n e m a k a r j u k azt h i n n i , hogy P a m -p h o s E u m o l -p o s leányait j u t a l m a z t a t t a m e g azon jó b á n á s m ó d é r t ,
4*
2<I Á B E L J E N Ő .
m e l y b e n K e l e o s l e á n y a i r é s z e s í t e t t é k D e m e t e r t . V é g r e az O r p h e u s -féle A r g o n a u t i k á b ó l és h y m n u s o k b ó l m e g t a n u l j u k , h o g y m i t kell az a l a t t é r t e n i , h a a z t o l v a s s u k , h o g y egyik vagy másiií m y t h i k u s időből v a l ó k ö l t ő n e k m ű v e valaki s z á m á r a Í r a t o t t . Azon s z e m é l y , a m e l y h e z a k ö l t e m é n y intézve volt, m e g is v a n nevezve a szöveg-b e n ; v. ö. az A r g o m u t i k á t v. 7 vöv -(dp aoi, Xoposp-fé, cpíXov uákoc ásíSovri dufiöc siroTpóvsi Xé£ai, v. 4 0 áXXa 8é oot xatéXs^', 4 6 irávua
|iáX' árpsxátu? in S;J.WV oTspvcov SeSdhfjxa?, v. 4 9 7teóo-fl Á'f' Yjp-STSpTjc;
svozTjc, v. 3 0 8 x a l T O T S TO: Mooaats, (píXov T S X O C ; AvTiocp7jp.oo; v. ö.
t o v á b b á a l i y m n u s o k élén álló sóyr) Ttpö? Mooaaíov első s o r á t : jiávfíavs Sáj, Mooaais, tlorjTcoXirjV ~sptasp.vY]v. H o l v a n a h o m e r o s i D e m e -t e r - h y m n u 8 b a n az ily m e g s z ó l í -t á s n a k c s a k n y o m a i s ? Vagy -t a l á n
azon f e l t e v é s s e l a k a r u n k m a g u n k o n s e g í t e n i , hogy a m a m e g s z ó l í -t á s o k a -t az k ü s z ö b ö l -t e ki, ki a sokáig csak szóbeli h a g y o m á n y u -t j á n i s m e r e t e s h y m n u s t legelőször l e í r t a és k ü l ö n f é l e e l t e r ő r e c e n s i ó i t e g y b e o l v a s z t o t t a ? D e h o l v a n G u t s c h e e z e n u t ó b b i f e l t e v é s é n e k1) csak l e g k i s e b b alajjja i s ?