H y m n u s u n k korát illetőleg eddig csak a z t h a t á r o z h a t t u k meg n y e l v e z e t é b ő l , h o g y H e s i o d o s n á l fiatalabb. N é z z ü k m á r m o s t , mit k ö v e t k e z t e t h e t ü n k a k é s ő b b i í r ó k i d é z e t e i b ő l és u t á n z á s á b ó l , h y m -n u s u -n k t a r t a l m á b ó l és v e r s e l é s é b ő l .
A k é s ő b b i í r ó k n a k h y i n n u s u n k r a való v o n a t k o z á s a i t G u t s c h e t á r g y a l t a a r á n y l a g l e g g o n d o s a b b a n (p. 7 4 — 7 9 : H y m n i a j t a s e scrip-t o r u m scrip-t e s scrip-t i m o n i i s quscrip-teriscrip-tur). S o p h o k l e s e n kezdi, ki Anscrip-t. 1120. köv.
talán a D e m o p h o o n r ó l szóló m o n d á r a czéloz és Oed. C. 6 8 3 a n á r -cziszról, m e l y h y m n u s u n k b a n is e l ő f o r d u l (v. 8), m i n t D e m e t e r és P e r s e p h o n e v i r á g á r ó l e m l é k e z i k m e g : N á p x m a o ? [xefáXaiv l k a ív 'Apyaíov atetpávwjxa; de h e l y e s e n jegyzi m e g Foerster p. 31, hogy ebből m é g n e m t ű n i k ki, h o g y S o p h o k l e s h y m n u s u n k a t i s m e r t e . T ö b b j o g g a l E u r i p i d e s r e h i v a t k o z h a t o t t v o l n a G u t s c h e . E u r i p i d e s -nél u g y a n i s az o r p l i i k u s e l ő a d á s b ó l vett v o n á s o k o n kívül o l y a n o k is v a n n a k , m e l y e k a h y m n u s u n k b a n e l ő a d o t t m y t h u s s a l e g y e z n e k , m i n t pl. az, h o g y D e m e t e r az által áll b o s z ú t Z e u s o n és a t ö b b i i s t e n e k e n , h o g y t e r m é k e t l e n s é g g e l s ú j t j a a f ö l d e t és az is, h o g y P e r s e p h o n e e l r a b l á s á t K i s á z s i á b a h e l y e z i ( H e l e n a v. 124). H o g y p e d i g h y m n u s u n k b ó l i s m e r t e E u r i p i d e s a m o n d a ezen v á l t o z a t á t , azt az i l y e n r e m i n i s c e n t i á k b ó l lehet k ö v e t k e z t e t n i m i n t h . 3 1 0 erklärt sich einfach aus der Natur des Stoffes, olme dass man befugt wäre, das Werk einem priesterlichen Sänger beizulegen; auch mag der Verfasser ältere religiöse Dichtungen gekannt und benutzt haben, namentlich einen Hymnus des Pamphos.»
1) V. ö. még Gutsche következő megjegyzését p. 55: «Poetam Eleu-sinia loea, Rarium et Tliriasium campum, quos laudibus eifert, ipsum vidisse eo consentaneum est, quod eins descriptio ad locorum conditiones, quas docti viri his temporibuB Levsinae agnoverunt, omnino quadrat.»
Honnan tudja ezt Gutsche nem mondja; de nem is érdemes kutatni, mert a hymnus helymeghatározásai oly általánosak és semmit sem mondók, hogy ezekből épen semmit sem lehet költőnk származására nézve követ-keztetni.
A H O M E R O S I D E M E T E R - H Y M N U S R Ó L . 1!»
oXsaae '/svoc uspóxwv avfipw~a>v és E u r . 1329 Xawv tpfisípet jsvsáv; — b . 304;rófi(p ßafioCwvo'.o fiu-fatpó? és E u r . 1337 jrévfist iraiSög áAáatip; — v. ö. m é g h. 3 0 8 és E u r . 1327, h . 311. 3 1 2 és E u r . 1 3 3 3 ós 1337.
(Foerster 52). — H o g y A p o l l o d o r o s a IhjiXíofiYjXYpben P e r s e p h o n e e l r a b l á s á t n a g y r e s z t h y m n u s u n k s z e r i n t beszéli el, m á r f e n t e b b l á t t u k , e m l í t é s r e m é l t ó a z o n b a n m é g a z o n s z á m o s s z ó s z e r i n t i egyezés h y m n u s u n k és A p o l l o d o r o s k ö z ö t t , melyek közül a f ő b b e k e t Foer-s t e r idézi (p. 5 7 ) : h. 3 Yjp-agFoer-sv vóa:piv AYj[XYjtpo?, Ap. TjpjtaaFoer-sv aurijv xpóff a ; — h. 91 -/(oaxij.svYj... voatpnfisíaa fiswv «70pr(v xai jxaxpövl)Xt>|x-jrov, Ap. ópYiCojiévY] fieoí; áiréXurev oúpavóv; — h . 101 -(prfi jraXaiYsvét svaXrpuoí, Ap. stxaafieíaa Y o v a i x í ; — h . 2 0 3 TtoXXá jrapaaxwTttooo' stpl^ato JRÓTV.av á'FVYJV jxsiSYjaat YsXáaa: T E , Ap. axtó^aaa TYJV fisöv exoÍYjas [xsiStáaat; — h . 2 3 5 ö 8' áéísto 8aí[xov. íao?, A p . roxpa8ó£a>c au£avopivot> too AY^XO^OAVTOC ; — h. 2 3 9 vúxta; TE xptbttsaxs tmpöc jxévst, Ap. ta? vúxra? sic röp xaterífisi; — h . 2 4 4 sirtTrjpYjaaia. . . -jxé^ato, Ap. sjtETYjpYjas, ti Jtpáfest fisa ; — h. 2 4 8 7topi IV. jioXXcp (vagy jropö? |xsvsi ot)X(p) xpúrust, Ap. et? K Ö P SYXSXPOJXJXÉVOV ; — li. 2 6 0 áfiávatóv xsv TO-. . . .
TcaiSa tftXov jroÍ7]aa, Ap. ßooXojxsvYj autöv áfiávatóv TOfijaat; — h . 3 7 2 po'.'Y? xóxxov í'otoxs tpa-fsív, Ap. poiác l'Swxsv aorfl (pays ív xóxxov; — h . 3 7 3 tva [XYj [xévot Yjjxata Ttávta aófit itap' aiSoq] AYj|XYjtept, A p . *.'va [xv)
JTOXOV ypóvov rcapá zfj [XYjtpi xaTajxsívfi. — Az a l e x a n d r i a i k ö l t ö k közül K a l l i m a c h o s r ó l l e g b i z t o s a b b , hogy u t á n o z t a h y m n u s u n k a t , h a n e m is a D e m e t e r r e i r o t t h y m n u s á b a n , m e l y n e k egyes h e l y e i a z o n b a n s z i n t é n e m l é k e z t e t n e k h y m n u s u n k r a '), úgy n a g y m é r t é k b e n Aírta c z í m ü aitiologikus k ö l t e m é n y é n e k a z o n r é s z é b e n , m e l y n e k t a r t a l -m á t Ovidiusból (FastiIV 4 1 7 — 6 2 0 ) r e c o n s t r u á l h a t j u k -m a g u n k n a k . Foerster szerint (p. 7 7 — 7 8 ) K a l l i m a c h o s r a a h o m e r o s i h y m n u s t a n u l m á n y o z á s a volt l e g n a g y o b b b e f o l y á s s a l ; «azt követi n e m c s a k k o m o l y h a n g u l a t á b a n , h a n e m a cselekvés m e n e t é b e n és l e g t ö b b m o -t í v u m á b a n i s : így a v i r á g s z e d é s -t e r j e d e l m e s k i f e s -t é s é b e n , a z o n fel-t e v é s b e n , hogy H a d e s m i n d j á r fel-t a r a b l á s u fel-t á n m i n d e n e l l e n á l l á s n é l k ü l szállott alá az a l v i l á g b a , hogy D e m e t e r t itt P e r s e p h o n e ját-s z ó t á r ját-s a i n a k , ott m a g á n a k P e r ját-s o p h e n é n a k kiáltáját-sa t e t t e
figyel-') Kall. h. in C'er. 1 2 oü r.iz; OUT' äp' ziz; trf/ov ypZvov oiloe X O E T J X ós v. 16 aüataXea ir.axói; te xai oü yaye; oüős Xoeaax; v. ö. ll. ti). 50 ojáe ~'J xijljOojÍt,; xai véxtapo; rjSvrcétoto táaaxt' xxrp/eaevr, oiSc ypóx ßaXXetv Xoutpoi; ós v. 200 áXX' ayAajTO? itaato? éSrjtúo; 7,ás 7toti)T'j;.
2<I Á B E L J E N Ő .
m e s s e , h o g y E l e u s i s b e n a zéxpa áyáXaaxo? m e l l e t t k é s ő b b i vendég-b a r á t j á n a k , K e l e o s n a k l e á n y a , illetőleg l e á n y a i l á t t á k m e g legelőször, h o g y csak M e t a n e i r a k í v á n c s i s á g a m i a t t n e m l e h e t e t t fia h a l h a t a t -l a n , h o g y az éj k é p v i s e -l ő j e — a H o m e r o s n á -l s z e r e p -l ő H e k a t e h e l y é b e K a l l i m a c h o s k o r a a s t r o n o m i k u s h a j l a m a i n a k e n g e d v e H e l i k é t t e t t e — u t a s í t o t t a D e m e t e r t Helioslioz, kitől m e g t u d j a, h o g y k i r a b o l t a el l e á n y á t ; v é g r e a b b a n is egyezik a k é t e l ő a d á s , hogy itt is, ott is H e r m e s t k ü l d i k az alvilágba, hogy h o z z a vissza P e r s e p h o -nét.» — H á t r a v a n m é g a N i k a n d r o s Alex. 130-hoz v a l ó s c h o l i a s t a , ki n y i l v á n s z i n t é n i s m e r t e a n é m e l y e k által i n t e r p o l á l t n a k t a r t o t t I a m b e - e p i s o d o t1) ; P h i l o d e m o s Cicero, k o r t á r s a , ki h y m n u s u n k 440-ik v e r s é r e czéloz'2); P a u s a n i a s , kiről m á r i s m é t e l v e szó volt, P r o k l o s ( C h r e s t o m a t l r i á j á b a n P h o t i o s n á l B i b i . p . 319b), k i r ő l Foerster azt h i s z i (p. 81), h o g y m a g á b ó l h y m n u s u n k b ó l m e r í t e t t , c s a k h o g y a KYJXTÖV £ 8 O ; - t , m e l y e n D e m e t e r a.ysXaizoz (v. 200) ült (v. 196), összetévesztő a zézpa a y é k a a t o í - s z a l ; v é g r e H e p h a i s t i o u
s c l i o l i a s t á j a , kiből E u s t a t h i o s m e r í t e t t3) .
' ) T R J C Kápr,; ápzayeíar,; úro xov I I X O Ü X M V O ? rt arjxrip ocüri;; r, Ar,w jxspiíjpysxo v5j®xi; Jr,T0'j3a auxrjv, 0r.siéySr, o' £v xol; oízoi; xoü cl7t7:0SátoVX0í, ö; r,v uíb; Xoü
IIO<IETS(öv&5 1 A X Ó ~ 7 ? T P ; kapzuávo?, ójx'o xf,? yuvarzc? xixoü Msxaveípac, F J I ' . C M E X Í
-vEtpa -apéJyzsv auxr, xpa-x^av zai EzÉoaasv auxr] olvov, f, ok Se'o; oix IáE;axo, Xkyo-jtsa N I ; S E L U X ' O V E I V X : ~ : E 1 V xixí; ocvov l - L rr, SXM/£I xr,c Auyxxpó?, xXsíxwv o' x-jz^v xuzEtüvx E'XE'XEUCJE xaxxaxsuácai, bv oEtjaotEvr, l'jxtsv 'laußr, ok xt? SoóXr, xy; Msxavs-'pas
áJ'jao'jaav xr,v S E ' O V ópcüaa yEXotúost; Xáyouc zai ozióuuxxá xtva -so; x'o ysXixa'.
xi;v £s'ov E X E Y S V [^as/ ok xx prjSÉvxa Ú J X ' auxr,;] iaaßizö) nexpw ó'jJataJÉvxx, íí-xp xjxr, -ptöxov ETTTEV, ej r ? xai xi;v rpoa^yopíav sXaßov ia;jtßot XÉysxYai' 'li;xßr, ok Suyáxj;p llyoöc xai Ilavá;, Opätjcrx ok x'o ykvo?. oxt ok otx yXry/iovo; EJt'.EV r, Aiju.7;xr,p x'ov xuxsűva zai Sta xr,v '/XEO^V xr; 'laptßr,; lys'XaoEv fj Ssá, E V Ter; Et; "'()y.r,pov a v a E
-popÉvo'.; Ű1J.V0'.; XÉyexat. V. ö. Foerster p. 80. 81 : «Vielleicht geht das Scho-lien, welches den liomer. Hymnus nicht nur citirt, sondern auch im Wort-laut Benützung desselben verrät, auf das úxó;jtvr,aa des Didymeer Theon (Steph. Byz. F. V. Kocám;) zurück. Mit geringen Auslassungen ist dasselbe herübergenommen in d. Schol. z. Eur. Or. 952, benützt auch im Et. M.
p. 4(i3, 24 (Gud. p. 209), übersetzt mit Fiktion des Philochoros von Natal.
Com. III. 16.»
'') Philodemos -spi eOaeßeia; (Vol. Her. II 2, tab. 911: Xkyoutji O E T I V E ;
xai xX,v clizáxr,v öjcxo'ov 'Apxsuoo; EIVX:, Aríy.r,xpo; ok Xáxoiv Ivipi~í3r;;, "Oaypo;
6'EV TO"; uptvoi; JXpá-oXov zai ozáova, klopozXy; ok xpooáv. — V. 5. hymn. 410 EZ
T O O 0 : ixpoTxoXo; zai or.íu>1 E - X S T ' xvaaox.
3) V. ö. Gemss p. 7. 8. A scholiasta szerint ip. 109 ed. Pauw)
E Z X R | J T; ok O Ű X M C (az iambus) V, ajxb 'Ixaßr,; xfj; K E X E O J SEpx-xívr;;, őxt f, Ayvnjxr.p
A H O M E R O S I D E M E T E R - H Y M N U S R Ó L . 1!»
M i n d e z e n h a s o n l a t o s s á g o k b ó l és u t á n z á s o k b ó l a z o n b a n leg-f e l e b b azt lehet k ö v e t k e z t e t n i , h o g y A p p o l l o d o r o s és N i k a n d r o s s c b o l i a s t á j i i i s m e r t é k m á r az I a m b e - e p i s o d o t , v a g y i s h y m n u s u n k a z o n részét, m e l y n e k v a l ó d i s á g a a l e g h e v e s e b b t á m a d á s o k n a k volt k i t é v e ; h y m n u s u n k k o r á r a n é z v e n e m lehet belőlük k ö v e t k e z t e t n i . N e m sokkal j o b b a n á l l u n k a k ö v e t k e z ő u t á n z á s o k k a l , m e l y e k e t B u e c h e l e r k ö z ö l t k i a d á s á b a n . L e g s z e m b e t ű n ő b b az orphikus költök u t á n z á s a ; v. ö. h. 2 7 2 síri -pooyovx'. xoXtovtjj és Arg. 3 7 9 * oxorcifj?
7tpo>jyovxa xcXtovóv;—-b. 2 9 6 iroXmreípova Xaóv és Arg. 3 3 * iroXvzsipo-va? oíjxoo? (Arg. 1066 iroXorcájxova Xaóv); — h . 3 0 0 Saíjxovo? al'ar, és Arg.
1193*; — b . 3 3 7 [xaXaxotat jrapatcpájxsvo? iitssaat és A r g . 1 0 9 8 ; — b.
3 6 5 ő~Ó3a Cíési ts xai Iprcsi és xá TS Űtost TS x a i sp7rsi Arg. 1013*; — h. 4 2 5 avilsa 5ps~0|j.sv ysípsao' spósvxa és Arg. 1197 to? JTOTS llspas-tpóvTjv xspsv' av»>sa yspoi Spsjrooaav; — b . 1 7 - O X ' J 8 S Y ; J . W V és O r p h . h . 18, 11; — h . 3 4 0 ó-ö xsóttsa 7aÍ7]? és O r p h . h . 2 9 , 4 * ; — b. 4 2 4 IlaX-XáSa t ' S7ps[j.áyrjv és ( ) r p h . b. ad M u s . 38*; — b. 431 sv apfxaat ypoaslotst é s O r p h . b. 55, 18* TJV app.am ypuasoxsuxxoi?; — h. 4 Arj[XY]TPO?...
áyXaoxápjroo és O r p h . f r . 2 0 9 , l e d . Abel Aajp-^xspo? áyXaoxápjrov; — b . 256. 257 vYj'.Ss? avöpoutoi x a i ácppá§[xovs? oőx' áyaftoio Ataav srcsp-yopivot) rcpoyvwjxsvat ovxs xaxoío és O r p b . fr. 76 ed. A b e l fríjps? x' oítovoí TS ßpoxtöv T' áXitíjpia tpoXa, a y b s a 77)?, s'ßtoXa isxoypAva,
|j.7]8ajj.a [J.Y(8SV sßoxs?, OOTS xaxoío 7rpoaspyo[xévoto vofjaat (ppáojxovs?
ovo' ajrodsv jxáX ajtooxpstjiai xaxÓTTjxo?, OUT' áyatfoö jtapsóvto? s-isxps-t j m TS xai l ' p £ a i Í S p i s ? , áXXa [xártjv á S a f j j x o v s ? , á;rp0VÓ7]T0t. — Az a l e x a u d r i a i költők közül a k ö v e t k e z ő k n é l t a l á l u n k r e m i n i s c e n t i á k a t : Nikandrosnál: aya.XXßt ifi' oaxívibo ( A t b e n a i o s n á l X V . p. 6 8 2 Ii,
zepíX'j-o; oJaa iiA xij ipjcayrj Trj; í aj ríj; .VjyaTpb; zai nXxvtuuivr, zvn ovópaTí K S X S Ö Í xai TÍ, ajxoj vapETi; MiTavsíprj xai T O J T O K R, Aípá-atva, R, xai 'lapßj)
xaXcuuEvr,, ó ; spapxv, " A P Í O J A R J A A T O Tt,v Vr(ar,Tpa opfrpxp.Ev»j zai aaaaxa sv TOJTOJ TÍO pjAfitp TTOQEVEozapivr,. Eustathios (ad Od. X p. 1684) következőképpen adja elő a dolgot: ŐT; 03 ÍXapoi xtvs; rjoovto i'ap.ßot, o^Xo" ó iaxoprjaa;, ó ; Ar,p.rjTr(p XjJTOjp.ó/>) E'-1 fjp-AYPEVI- xrj Ivópzj ^ A P S J S V W S R , K E X E M za\ xf] yjvatzl MsTaveípr, E J
T ^ 'ATEIZT,' Sepiiracva oe Tit 'lijaßr, 7Tapsp.u3EÍTO ajrrjv öpyojiaEVTj TOlOJTtp uÉTpro.
Ügyetlen a Gemms megjegyzése p. 8 : «Ex Eustathii verbo, í '.<JTOpr(aa;
concludi potest ilium hymnum Homero non tribuisse anctori, nisi forte putamus eum non ex hyinno ipso, sed ex alio fonté, fortasse ex selioliis ad Heplifestiouem hau9isse». Ez utóbbi annál bizonyosabb, mert uiint Gemms maga kimutatja, Eustathios az iambusról szóló többi adatait is He-phaistion sclioliastájából merítette.
2<I
Á B E L J E N Ő .
v. ö. h. 7 á'caXXíSac 7,8' óáxiv&ov), — xaxotppaSíf]? T h e r . 3 4 8 (xaxo<ppa-Sí-(]oi h . 3 2 7 ) ; — Theokritosnál: ercsi OD as yé (prjjii xaxwv sg sp.jj.svai oo8s xaxoíaiv soixóra <púp.svai aőróv, oíóv TOI [ié-fa slSo? srcircpsrcsi (Tlieokr.
25, 3 8 ; v. ö. h . 2 1 3 — 2 1 4 srcsi OD as xaxiöv arc' soXrca roxTjwv s'jxp.s-vat Ö.XX á-cafi-iúV srci tot rcpsrcst. o'jxjxaaiv a i o w ; ) , — arc' őtplfaXp.wv Ss xaxóv rctjp spyojxávoic Xáp.rcsaxs ( T h e o k r . 18, 19 ; v. ö. h. 2 7 8 — 2 7 9 rijXe Ss (féyyoc árcö ypoöc aílavároto Xáprcs fisa); — Apollonias Iihodiosnál: I V 869 vyxara 3' aőrs ap.ßpoai-(j ypísaxs (h. 237 ypíeax' atj.ßpoatTfj); — Ma-schosnál: T<MV :q [xlvvápxtaaoveúrcvoovY) 3'óáxívffov 7, 3 ' L'ov FJ 8' IprcoX-Xov árcaívDTO (1, 65 ed. A h r e n s , v. ö. h. 6 — 8 avfi-sá z' aivop.év7]v póSa xai xpóxov TjS'íaxaXá . . . xai áfaXXí8a? tj3' óáx'.vtfov vápxiaaóv »>'),—
•q §' árcö jxsv arpcoTtov Xsystov flops Ss'.p.aívooaa ( E u r . 16 és h. 2 8 5 xä.S 8' ap' arc' soazpáziov Xsyswv flópov). — M é g r é g i b b időből való Theognis:
irci ío-föv aoyévt. xeisa'. (v. 1357, és h . 217 srci yvg CD y h c , aóyévi xsí-rat, de v. ö. H e s . Opp. 8 1 5 x a i srci C07ÖV aoyévt Hsivai) és S o l o n : toia'.v xaixrcóX' á p o r p a piXsi (13,48 és h . 308 rcoXXá 3s xajxrcoX' áporpa). D e s o k k a l f o n t o s a b b a k e z e k n é l az egyezések a m i h y m n u s u n k és a t ö b b i n a g y o b b h o m e r o s i h y m n u s o k között. Az Apollonra írt hymnusokkal a k ö v e t k e z ő h e l y e k e n egyezik D (a D e m e t e r r e í r t h y m n u s ) : 29 oápj.svoc ispä xaXárcapa ilvrjtdiv avflpwrcwv és A (az A p o l l o n r a írt h y m -n u s o k ) I I 9 6 8s£sai ispä xaXä rcspixrtóviov ávftpwrcwv ; — D 28rcoXoX-Xiar<j> svi V7](j> és A I I I 79 sv v/joíat rcoXoXXíaroiai; — D 134rjSL? 3Vj yai' sari xai oTuve? syyeyáotaiv és A I I 2 9 0 ti? o'qu.oc ; zíc yaia.; rívsc ßporoi syysyáaatv; — D 256 vrpSs? ávflpcorcoi x a i á(ppá8p.ovss és A I I 3 5 4 víjrcioi avflpwrco:, 8orcrX7jp,ovs?; — D 317 xai zö nsarppj 3is3pa;j,sv wxa rcóSsaaiv és A I 108 r a y s w ? os 817,7Das rcäv TÖ p.soY]YÓ; — D 4 2 9 . 4 3 0 -;a:a 3' svspflsv ywpyjasv rjj 8' s'xflop' áva£ és A I 118 p.sí3r]as 3s 70.1' órcsvspílsv" sx 8' s'flops rcpo 'fótoaSs ; — D 4 8 5 és A I 5 * rcapaí A'.i rsp-rcixspaóvo). A 96-ik v e r s h e z B u e c h e l e r a rcpiv y' őrs 8q kifejezést csak h y m n . A p . 1 . 4 9 - b ő l idézi, de a 195-ik v e r s h e z való j e g y z e t é b ő l meg-t u d j u k , h o g y u g y a n a z o n k i f e j e z é s Od. &lmeg-t;\&gmeg-t; 4 3 - b a n is e l ő f o r d u l . —-Az ásXrcro; szó a m i h y m n u s u n k 219-ik v e r s e b e n és az Apollon P y t h i o s r a í r t h y m n u s 91-ik v e r s é b e n f o r d u l elő. — A Hermetre írt hymnassal ( H ) a következő h e l y e k e n egyezik h y m n u -s u n k : D 8 5 é-s H 172* áp/pi S-s up.j); — D 8 9 ravórcr-spoi war' okovoí és H 2 1 3 OUÚVÖV 3' svóst ravoaírcrspov; — D 141 rcaíoa vsofvóv és H 4 0 6 coos vsoyvö? swv xai vvjrctoc; — D 158 árcovoacpíaastsv és H 5 6 2 árcovosf l a f h b a : ; — D 211 3s£ap.sv7j 3' óaírjc srcsßy] és H 173 xá-(w ríj?
A H O M E R O S I D E M E T E R - H Y M N U S R Ó L . 1!»
óaíijc sziß7jOO(i.a:;—D 2 3 0 oí8a 8' iinjXoaÍTjc 7toXti7rí]p.ovoc iaő-Xöv speap.óv és H 37 vj 7<*p emjXoaÍTj? itoXoTc^jiovoc s a a s a i e / p a ; — D 4 3 7 -(Tptoaóvac 8' sSr/ovto z a p ' áXXfjXcov e'SiSóv t s és H 3 1 2 8öc 8s SÍXYJV xai Sé£o. — Az Aphroditéra írt hymnussal való egyezéseket D i t t m a r á l l í t o t t a ö s s z e p . 1 9 — 2 0 : «Ac p r i m u m q u i d e m e p i t h e t a n o t a b i l i a hasc l i a b e n t c o m m u n i a : 5 ßadöxoXirot de n y m p h i s (b. Ven. 258), 8 xaXuxw-i8t xoóprj (vóp/fTjc x. h . V e n . 284), 352 -/ap.ac,'svso>v ávdpojzwv (h. V e n . 108, sed prseivit H e s i o d u s T h . 978), 2 8 5 Xáxoc sDOTp(0T0v(h.Ven.l57), 2 6 8 tqxáo/o? de d e a (h. V e n . 31). Nec s o l u m in s i n g u l i s v o c i b u s s o l i t a r i i s sed e t i a m in f o r m u l i s i n v e n i m u s c o n c e n t u m : 2 7 5 pi'fsö-oc xai eíSoc ( * h . Ven. 82), 397 z á v t e a a t tsttpivoc ávö-pwzoioi (így) (h. V e n . 206), q u i n e t i a m in l o c u t i o n i b u s p r o r s u s s i n g u l a r i b u s
188 sq. [xeXáüpoo | xöpe xápvj (h. Ven. 173) d e n i q u e 194 xat'őp.p.ata xaXä ßaXoöaa (h. V e n . 156). E x his a u t e m v o c i b u s n o t a b i l i b u s o m n i n o n o n i n v e n i u n t u r n i s i Iiis diiobus locis eoatpuvcoc, Ttp.áo-/oc, p-eXádpoo xöpe xápYj, op.p.a-ca xataßaXXstv, e p i t b e t o n xaXuxwzi? p r a e t e r e a t a n t u m in h y m n i s Orphicis (24, 1. 60, 10. 79, 2).» H o z z á t e h e t ő m é g D 3 2 9 áXX' otitic z e í i a i oóvato tppévac oö8é vÓ7]p.a és h . in V e n . 3 3 táwv oö Sóvatat zeziűsiv tppévac oö8' ázatf^aat. — E z e n s z á m o s t a l á l k o z á s , m e l y g y a k r a n e g é s z e n s a j á t s á g o s k i f e j e z é s e k r e is k i t e r j e d , n e m l e h e t a véletlen m ű v e ; vagy a D e m e t e r r e í r t h y m n u s s z e r z ő j e u t á -n o z t a az A p o l l o -n r a , H e r m e s r e és A p h r o d i t é r a í r t h y m -n u s o k a t v a g y m e g f o r d í t v a . A n e h é z s é g c s a k a b b a n áll, h o g y n e h e z e n lehet m e g h a t á r o z n i , ezen két l e h e t ő s é g k ö z ü l melyik a v a l ó s z í n ű b b . A H e r -m e s r e í r t h y -m n u s r a n é z v e ez é p e n l e h e t e t l e n , az A p h r o d i t é r a í r t r ó l b i z o n y o s u g y a n , h o g y a D e m e t e r h y m n u s volt a m i n t a , m e l y e t u t á -n o z t a k és -n e m m e g f o r d í t v a 1), de e z e n h y m n u s keletkezési i d e j é r ő l
*) V. ö. Dittmar értekezését p. 20, 21: «In h. in Cer. v. 188 sqq.
haec legimus :
ír, o' xp' ir.' oiS'ov sßij r.oa\ xxi px utXxSsou
Z Ű P E xxprn -Xijusv 3E Süpa; Ti'Xao; HEÍOIO.
T Y , V o'aioiú; T E (Jc'ßa; T E iís yXiop'ov oso; E T X E V .
ET^E OE' o t / . X i a u o t o xa't íopixxxjx'. á v i o y e v .
Agitur de Cereris in regiam introitu. Ceres igitur limen ingressa est et trabes tetigit conclavis (in quo Metaniram ad postem sedisse antecedenti-bus versiantecedenti-bus narratum est) foresque divino fulgore implevit. Illa autem reverentia ot stupore pallidoque metu capta ei sellam suam concessit. — Qiue descriptio etsi non iam genuino loco legitur, sed olim de Cerere inedica domum Celei intrante composita est . . . . tarnen huic condicioni
M . T . A K . Í R T . A N Y E L V - É S S 7 . É P T . K Ö R É B Ő L . 1 8 8 6 . X I I I . K . 4 . « Z . 5
2<I
Á B E L J E N Ő .
m e g é p e n s e m m i t s e m t u d u n k . A m i az A p o l l o n r a í r t l i y m n u s o -k a t illeti, csa-k egy h e l y r ő l lehet n é m i v a l ó s z í n ű s é g g e l -követ-kez- következt e következt n i , h o g y e h y m n u s s z e r z ő j e i s m e r következt e és u következt á n o z következt a a D e m e következt e r h y m -n u s t ; a 8éf[xsvo; íspá xxXä z a p ä ű-vYjTwv ávd-pw-wv k i f e j e z é s a D e m e t e r - h y m n u s 29-ik v e r s é b e n n e m oly specialis v i s z o n y r ó l v a n m o n d v a és e n n é l f o g v a e r e d e t i b b m i n t az, m e l y e t a P y t h o i A p o l -l o n r a í r t h y m n u s 96-ik v e r s é b e n o -l v a s u n k : Sássá: tspá xaXä jrsptxtió-vtúv ávfrptó-wv. Az A p o l l o n - h y m n u s a z o n része, m e l y b e n e vers áll, a K r . sz. e. 588-ik e s z t e n d ő előtti i d ő b ő l való, a D e m e t e r - h y m n u s t t e h á t m é g r é g i b b n e k kell h o g y t a r t s u k , h a h a j l a n d ó k v a g y u n k az i m é n t é r i n t e t t t a l á l k o z á s n a k bizonyító e r ő t t u l a j d o n í t a n i .
M i n d e n e s e t r e s z ü k s é g e s lesz e g y é b a r g u m e n t u m o k u t á n is n é z n i . G u t s c h e egy egész f e j e z e t b e n k u t a t t a , h o g y m i t l e h e t a h y m -n u s u -n k b a -n e l m o -n d o t t a k b ó l keletkezési k o r á r a -nézve k ö v e t k e z t e t -n i ( h y m n i cetas ex r e b u s i n eo c o m m e m o r a t i s quseritur, p. 6 6 — 7 4 ) . K i m u t a t j a , h o g y a t á r s a d a l o m h y m n u s u n k b a n n a g y j á b a n úgy v a n e l ő a d v a m i n t H o m e r o s n á l . Az á l l a m szervezete m i n d k e t t ő n é l u g y a n a z , t ö b b király u r a l k o d i k e g y m á s m e l l e t t a v á r o s f ö l ö t t ; n é p g y ű l é s t csak a végből l ú n a k egybe, h o g y k i h i r d e s s é k p a r a n c s a i
-eandem non solum optime convenire sed etiam omni ex parte prseclare satisfacere nemo negabit. — Conferamus nunc eum liymni Veneris locum, ubi mira illa et singularis locutio f i s X i S p o u -/.jps x í p r , iterum invenitur, v.
172 sqq.:
sosxpivrj o'eu -ávra nspl y pot oía Ssátov
i'<T7r, ~ i p xXíoírp EunoUjTO'j 03 pLöXáSpo'j
xüps /.íprp /.iXÁoí ál -apsiáiov ä^sXau-sv
ä p ß o o - o v , o l ő v t ' 33T1V á ü a i i o á v o ' j KuSípEÍr,;.
Venus igitur concubito cmn Anchise in eius tentorio (v. 156 sqq.) peracto postquam i Ili suavem somnum immisit (v. 170) vestibus rursus induta ad tugurium adstitit — nonne est in tugurio ? — caput autem trabem tecti tetigit et pulcliritudo divina a genis eius splendebat. Habemus in liac narratione complura perturbata et inepta: primum qui vocem xX'.sír, vul-gari significations tugurii accipiunt, non video, quomodo i'oTr, - i p xXkjú, explicare velint; deinde vero, unde subito illud piXxSpov in simplici tugurio, quod in domibus locum habet, in tentorio ne cogitari quidem potest. Totus denique locus ex imitatione eius, quern supra descripsimus, baud dubie profectus est. Quare siquidem hymnus Veneris pro uno carmine eodemque paucis interpolationibus exceptis satis integro reete habetur, inferioris esse setatis debet ilia certe hymni Cerealis parte, qua Cereris in regiam Eleusi-niam introitus depingebatur.»
A HOMEROSI D E M E T E R - H Y M N U S R Ó L .
kat, közbeszólásnak vagy e l l e n t m o n d á s n a k s e m m i helye. Az iste-nek, kiknek itt is H e r m e s és Iris h í r n ö k e i k , e m b e r i a l a k b a n v a n n a k ábrázolva, szükségeik is ugyanazok m i n t az emberekéi, m é g gyak-r a n szoktak f ü gyak-r ö d n i is (v. ö. az 50-ik vegyak-rset). S z á m o s gyak-részlet emlé-keztet kivált az O d y s s e á r a ; így pl. a 27-ik vers szerint Zeus távol van az Olympostól és á l d o z a t o k b a n gyönyörködik, — u g y a n a z t olvassuk az Odysseában (a 26) Poseidonról. Úgy m i n t Odysseus (beszélgetéseiben Athenével és E u m a i o s s a l ) , ú g y D e m e t e r is azt füllenti, hogy K r é t a szigetéről való és n e m á t a l j a rászedni azokat, kik vendégszeretően fogadják. Kivált a Nausikaa-féle episoddal nagy a h a s o n l a t o s s á g h y m n u s u n k b a n : a király leányai, úgy m i n t N a u s i k a a , é p e n midőn a v á r o s o n kívül házi m u n k á j u k a t végzik, találkoznak egy szegény e m b e r r e l , ki hozzájuk fordul segítségért és kit a n y j u k a királyné szívesen f o g a d ; f é r j e a király itt is n e m egyedül u r a l k o d i k a város f ö l ö t t ; P e r s e p h o n e úgy m i n t N a u s i k a a társnőivel játszik. Más t e k i n t e t e k b e n a z o n b a n különbözik b y m n u 8unk az Odysseátói. Mindkét k ö l t e m é n y ismeri á r t a t l a n e m b e r e k nek r a b s z o l g a s á g b a hurczoltatását, de m í g az Odysseában m i n d -a n n y i s z o r -azt kérdezik, oly-an e m b e r e k o r s z á g á b -a n v -a n n -a k - e , kik rosszul b á n n a k az idegenekkel, addig D e m e t e r n e m t a r t j a szüksé-gesnek, hogy ily kérdést intézzen Keleos leányaihoz, mivel t u d j a , hogy m i n d e n ü t t v a n n a k t ö r v é n y e k és azok fölött őrködő
(Hsfu-OTOJTÓXOI) királyok.
Abból, hogy a 103-ik v e r s b e n oíaí t s tpotpoí slat dejuoToitdXtov ßaatXrjWv-ban a praesenst olvassuk, talán azt lehet g y a n í t a n i , hogy azok, kiknek s z á m á r a h y m n u s u n k íratott, i s m e r t e k királyok d a j -káit, b á r az is lehet, hogy ezen h a s o n l a t r a n e m szabad n a g y o b b súlyt fektetni, m i n t a következőkre : wast Hsoü sxYSYawta (v. 237) és Hsotat Ss avta stpxst (v. 241). A b a b o n á t , mely az sjnrjXooÍTr] és tojj-atov kifejezésekben (v. 228) nyilatkozik, H o m e r o s m é g n e m i s m e r i ; H e k a t e személyével is legelőször Hesiodosnál találkozunk.
I s m e r t e - e H o m e r o s a h y m n u s u n k b a n foglalt mytliust, nem d ö n t h e t ő el, m i n t h o g y n á l a egyáltalában ritkán szerepelnek az alvilági istenségek. L e h e t a z o n b a n , liogy r á czéloz I 569, hol H a d e s -liez és Perseplionéhoz k ö n y ö r ö g n e k , és lí 654, A 4 4 5 stb., bár H a d e s n e k xXuTÓitwXoc e p i t h e t o n j a n e m o k v e t e t l e n ü l kell, hogy a mi m y t h u s u n k r a vonatkozzék, m i n t h o g y H o m e r o s a többi isteneket s e m képzeli m a g á n a k kocsi nélkül.
5 *
2<I
Á B E L J E N Ő .
M i u t á n c s a k r i t k á n v o l t H o m e r o s n a k a l k a l m a a s z á n t ó f ö l d e k isteneiről m e g e m l é k e z n i , a z o n s e m l e h e t c s o d á l k o z n i , h o g y D e m e -t e r az I l i a s b a n n e m g y a k r a n , az O d y s s e á b a n p e d i g é p e n csak egyszer (s 125) f o r d u l elő. K ü l ö n b e n s o h a s e m n e v e z i D e m e t e r t es P e r s e p h o n é t közös n é v e n (tw fisw, Stwvugoi fisat, ogößwgot, a í 3S(ivaí, í r ó m a t , Ssairotvat, a t gspáXat fisat), és n e m is e m l í t i ő k e t s o h a e g y ü t t , ú g y m i n t A r c h i l o c h o s (á-qtvr-qp ápvr, xat Kóp-rj) v a g y H e r o d o t o s ( V I I I . 5 8 : zfj [ATjrpt xat zyj x o ú p y ) . H a d e s is (Zsü; ^fióvto;, D e m e t e r n e k autoxauípv/jTo; x a t ófróairopoc) l e g e l ő s z ö r H e s i o d o s n á l fordul elő D e m e t e r r e l s z o r o s k a p c s o l a t b a n (süysafiat 5s Ati yficvtw ATjjtYjTSpt fi' ápv-jj), ki e g y s z e r s m i n d az első k ö l t ő , ki P e r s e p h o n e e l r a b l á s á r ó l m e g e m l é k e z i k , b á r ez n e m z á r j a ki a z o n l e h e t ő s é g e t , hogy m y t h u s u n k m á r H o m e r o s i d e j é b e n el volt t e r j e d v e . H y m n u -s u n k b a n k ü l ö n b e n i-s v a n e l é g , a m i r ő l n e m -s z a b a d k é t -s é g b e v o n n u n k , h o g y ősrégi e r e d e t ű , m i n t h o g y a r o k o n n é p e k s z o k á s a i v a l egyezik. í g y p l . az évnek h á r o m részre v a l ó f e l o s z t á s a (v. 3 9 9 , 446, 4 6 4 ósX 191) az i n d u s o k n á l is dívott és v a l a m i n t P e r s e p h o n e nyolez h ó n a p o t az O l y m p o s o n , n é g y e t p e d i g az a l v i l á g b a n tölt, úgy B a c c l i o s n a k is négy, A p o l l o n n a k pedig n y o l e z h ó n a p volt s z e n t e l v e D e l p h i b e n . Az a szokás is ő s r é g i , hogy az e m b e r e k r a b o l j á k fele-s e g e i k e t ; m e g v o l t a r ó m a i a k n á l éfele-s a l a k e d a i m o n b e l i e k n é l ifele-s, az istenek e g y b e k e l é s e t e h á t az e m b e r e k é h e z e g y e n l ő e n van e l ő a d v a h y m n u s u n k b a n .
F e l t ű n ő a z o n b a n , h o g y D e m e t e r (v. 73) m i k o r t a n a k o d i k m a g á b a n , h o g y ki r a b o l h a t t a el l e á n y á t , a r r a a l e h e t ő s é g r e is g o n -dol, h o g y h a l a n d ó e m b e r , « q u o d certo n o n p o t u i t n a r r a r i n i s i i n p e r a n t i q u i s f a b u l i s a u t in n a r r a t i o n i b u s l i b e r e p o s t e a a p o e t i s fictis».
Ezen o k b ó l , és a z é r t m e r t D e m e t e r bár a 121ik v e r s b e n azt m o n -dotta, h o g y i g a z a t fog s z ó l n i , mégis v a l ó t l a n d o l g o k a t m o n d el magáról, a z t h i s z i G u t s c h e , h o g y h y m n u s u n k m e s é j e s o k k a l r é g i b b X e n o p h a n e s , Aischylos és P i n d a r o s i d e j é n é l . A költők u g y a n i s vagy csak a z é r t t u l a j d o n í t o t t a k az i s t e n e k n e k h a z u g s á g o k a t , m e r t ebben s e m m i r o s s z a t sem l á t t a k — így H o m e r o s — vagy a z é r t , m e r t a regi m e s e s i s t e n e k e t m e g v e t e t t é k és az e m b e r e k m i n d e n g y a r -l ó s á g a i b a n r é s z e s í t e t t é k . I -l y s z á n d ó k b ó -l a z o n b a n a -l i g h a m o n d o t t a k effélét egy D e m e t e r d i c s ő í t é s é r e i r t h y m n u s b a n Solon, Aischylos es S o p h o k l e s k o r á b a n , m e l y e t épen a l e g m e l y e b b v a l l á s o s s á g j e l l e m e z . D e m é g k é s ő b b s e m valószínű, h o g y az eleusisi p a p o k
A H O M E R O S I D E M E T E R - H Y M N U S R Ó L ('.9
megengedték volna, liogy i s t e n t e l e n emberek o l y a s m i t m o n d j a n a k legfőbb istennőjükről, m i t az e m b e r e k b e n m é l t á n r o s s z a l t a k . — H y m n u s u n k meséje regiségének egy m á s bizonyítékát a b b a n l á t j a Gutsche, hogy D e m e t e r n e m előbb nyeri vissza isteni h a t a l m á t , m í g vissza n e m tér az istenek közé az O l y m p o s r a , h o n n a n i g a z g a t j á k az istenek a földet.
Mindezeknél fogva azt hiszi Gutsche, hogy h y m n u s u n k meséje n a g y o n régi ugyan, de valamivel H o m e r o s u t á n (?) keletkezett.
H o g y képzésére H o m e r o s n a k is n a g y befolyása volt, a n n a k n y o m á t a b b a n leli, hogy h y m n u s u n k b a n , úgy m i n t H o m e r o s n á l , D e m e t e r t u l a j d o n k é p p e n i székhelye az Olympos, míg a görögök legrégibb helyi m o n d á i b a n az Olympos elő sem fordul, h a n e m m a g á n a k az illető helynek hegyein és b e r k e i b e n laknak az istenek.
Egész t e r j e d e l m é b e n idéztem G u t s c h e eddigi fejtegetéseit, azon r e m é n y b e n , hogy egyik-másik olvasó t a l á n talál benne v a l a m i h a s z n a v e h e t ő m e g j e g y z é s t ; én n e m t a l á l t a m . Fölösleges f á r a d s á g volna részleteit czáfolni, csak egyet akarok megjegyezni G u t s c h e azon a r g u m e n t u m á r a vonatkozólag, melyet D e m e t e r n e k az Olymposlioz való viszonyából m e r í t e t t , azt, hogy D e m e t e r előbb nyerte vissza is-t e n i h a is-t a l m á is-t (v. 471) és csak a z u is-t á n is-téris-t vissza az O l y m p o s r a (v. 484).
F o n t o s a b b a k azon a r g u m e n t u m o k , melyeket az eleusisi mys-t e r i u m o k fejlődésének mys-t ö r mys-t é n e mys-t e n y ú j mys-t o mys-t mys-t Gumys-tschenek. M a g u k n a k a m y s t e r i u m o k n a k keletkezési idejét s ű r ű h o m á l y födi u g y a n —-a m o n d —-a —-a m y t h i k u s időkbe helyezi — de egyes s z e r t —-a r t á s —-a i k k o r á r a nézve mégis n y e r ü n k n é m i felvilágosítást épen h y m n u -s u n k b ó l . I -s m e r e t e -s az a f o n t o -s -szerep, melyet ké-sőbb Iacclio-s az eleusisi Demeter cultusában j á t s z o t t . Neve először az o r p h e u s i költészetben, Sopboklesnél (Antig. I l l ) és H e r o d o t o s n á l ( V I I I 15) f o r d u l e l ő ; tisztelete m á r P l a t ó n idejeben oly nagy m é r v e k e t öltött, hogy P l a t ó n P h a i d r o s á b a n (p. 264) a m y s t e r i u m o k főképviselőjének m o n d j a , a m e n n y i b e n úgy m i n t A p o l l o n n a k a [tavruHÍj-t, úgy Bacchosnak a TeXsouxYj-t t u l a j d o n í t j a . E z e n r e f o r m o t a l k a l m a s i n t az o r p h i k u s t a n követőinek kell t u l a j d o n í t a n i , kiknek költészetében legelőször találkozunk I a c c b o s s a l ; és m i n t h o g y h y m n u s u n k b a n n y o m a sincs ezen istenségnek, n e m szenved kétséget, hogy h y m -n u s u -n k a t az o r p h i k u s t a -n o k -n a k az eleusisi c u l t u s b a való be-nyo- benyo-m u l á s a előtt í r t á k . Doellinger azon feltevése, hogy a h y benyo-m n u s
köl-2<I
Á B E L J E N Ő .
tője s z á n t s z á n d é k k a l h a l l g a t t a el a cultus a m a z ú j a b b f e j l e m é n y é t ( J u d e n - u n d G r i e c h e n t h u m p. 158), legkevésbbé sem valószínű.
Csak azt tudnók, m i k o r vették fel Iacchost az eleusisi cultus istenei közé! Gutsche m i n d e n habozás n é l k ü l a Solon előtti időbe helyezi (p. 7 1 : « C o m m u t a t a vero s u n t i a m ante S o l o n e m , quod Orpliico-r u m auctoOrpliico-ritate i n g Orpliico-r a v e s c e n t e LibeOrpliico-r, vI a x / o ; , a C e r y c u m et E u m o l -p i d a r u m gente in m y s t e r i a i n d u c t u s est d e a r u m assessor (irá-psS-po;
Aristid. p. 30)», és Foerster G u t s c h e r e h i v a t k o z v a h a s o n l ó t állít (p. 39. 4 0 ) : « U n b e s t r e i t b a r bleibt d a s h o h e A l t e r der orphischen Poesie in Attika, a b e r erst k u r z vor (vergl. G u t s c h e 1.1. p. 25), oder zur Zeit des Solon d r i n g t o r p h i s c h e r E i n f l u s s a u c h in die Eleusi-nien ein, u n d dieser gestaltet, zum Theil im A n s c h l u s s a n a t t i s c h e Volkssage, auch den M y t h u s vom l t a u b e in e i g e n t l i ü m l i c h e r Weise u m , i n d e m er n i c h t n u r den Iacchos, den uápsSpo; der D e m e t e r u n d Kora, s o n d e r n a u c h den attischen N a t i o n a l h e r o s T r i p t o l e m o s in denselben h i n e i n t r a g t , u n d m i t diesem die S t i f t u n g des Acker-baus b e s o n d e r s h e r v o r h e b t » . F e l t ű n ő a z o n b a n , hogy Foerster (p. 49) az o r p h i k u s o k fő k ö l t e m é n y é t , mely a D e m e t e r és P e r s e p h o n e m y t h u s á t t á r g y a l j a , P e i s i s t r a t o s és O n o m a k r i t o s idejébe helyezi, t e h á t valamivel későbbre, m i n t az o r p h i k u s t a n legnagyobb sikerei-nek egyikét, az eleusisi m y s t e r i u m o k á t a l a k í t á s á t , a mely ki t u d j a n e m - e épen azon költészet befolyásának e r e d m é n y e . Akár hogy vesszük a z o n b a n a d o l g o t , tény, h o g y I a c c h o s fellépésének korát a P e i s i s t r a t o s és S o p h o k l e s k o r a előtt való i d ő b e n sehogy sem vagyunk képesek p o n t o s a n m e g h a t á r o z n i , m i n e k következteben a terminus a quo s e m h a t á r o z h a t ó meg, m e l y e t h y m n u s u n k datálá-sánál n e m szabad t ú l l é p n ü n k .
Még egy a r g u m e n t u m a van a z o n b a n G u t s c h e n e k ésFoerster-nek, m e l y r e t á m a s z k o d v a h y m n u s u n k a t kevéssel Solon k o r a elé helyezik. A 2 6 5 — 6 7 - i k versekben czélzást l á t n a k az A t h e n és Eleusis között viselt h á b o r ú r a , mely Eleusis legyőzésével végződött n e m sokkal Solon ideje e l ő t t ; m i n t h o g y pedig h y m n u s u n k szerzője a h á b o r ú befejezéséről m i t s e m tud, h a n e m ellenkezőleg azt m o n d j a , hogy ö r ö k k é fog t a r t a n i a harcz a két v á r o s között, m i n t h o g y továbbá m é g csak n e m is czéloz E l e u s i s b u k á s á r a , kell hogy ez előt vagyis Solon ideje előtt keletkezett legyen. E z e n h y p o t h e s i s több nehezségbe ütköződik, m é g h a az a r g u m e n t u m ex silentióból is
A H O M E R O S I D E M E T E R - H Y M N U S R Ó L . 1!»
a k a r u n k k ö v e t k e z t e t n i *). A v e r s e k , m e l y e k r e G u t s c h e h i v a t k o z i k , a r á n k m a r a d t e g y e t l e n c o d e x b e n a k ö v e t k e z ö k e p p e n h a n g z a n a k :
wpYj3tv 5' apa zovfs TcspurXopivwv sviaotwv rtaiosc 'EXeoatvítüv -óXsaov xai tféXojrtv atvíjv aisv sv aXX'/jXotai aovao^Tjaooa' r j j i a t a j t á v t a .
A h e l y egesz összefüggése p e d i g a k ö v e t k e z ő : M i h e l y t észreveszi D e m e t e r , h o g y M e t a n e i r a m e g l e s t e őt, m i n t edzi fiát a t ű z b e n , a fiút a földre d o b j a és h a r a g o s a n k i f a k a d a k í v á n c s i a n y a ellen : E s z t e l e n e k v a g y t o k ó e m b e r e k , es n e m l á t j á t o k előre s e m a j ó t , s e m a r o s s z a t . Te is n a g y b a j t o k o z t á l e s z t e l e n s é g e d b e n . A S t y x r e m o n d o m , h a l h a t a t l a n n á t e t t e m v o l n a fiadat, s o h a m e g n e m v é n ü l t v o l n a es ö r ö k t i s z t e l e t b e n r é s z e s í t e t t e m v o l n a ; így a z o n b a n m e g kell h a l n i a , d e a t i s z t e l e t e t m e g a d o m neki, mivel m á r e g y s z e r k a r j a i m b a n a l u d t » . Most k ö v e t k e z n e k a f e n t e b b e m l í t e t t s z a v a k , m e l y e k b e n b i z o n y á r a a D e m o p h o o n n a k igért t i s z t e l e t r ő l v o l t szó.
A l e g t ö b b k i a d ó a k é t s é g k í v ü l e l r o n t o t t h e l y e t azzal a k a r t a h e l y r e ü t n i , hogy felvette F o n t e i n e j a v í t á s á t : toüfe a h e l y e t t h o g y zuyfs, és az I l g e n é t aová£ooo' a h e l y e t t h o g y a u v a o ^ a o e o ' . D e m i c s o d a í g é r e t az, h o g y az e l e u s i s b e l i e k , h a m a j d m e g n ő D e m o p h o o n , ö r ö k ö s h á b o r ú t viselnek e g y m á s k ö z t ? É s m e n n y i b e n válik ez D e m o p h o o n t i s z t e l e t é r e ? Az e m l í t e t t m ó d o n t e h á t a h e l y n e m volt m é g egés z e n h e l y r e ü t v e ; a z é r t v e t t e fel B a u m e i egés t e r a Mattbiae c o n i e c t u -r á j á t , m e l y -r e m a g a is -r á j ö t t , 'Advjvaíoioi-t a h e l y e t t h o g y sv iXX-q-Xoim, ós azt h i t t e , bogy a k ö l t ő a r r a a h á b o r ú r a czéloz, m e l y e t m y t h i k u s i d ő k b e n az e l e u s i s b e l i e k E u m o l p o s v e z é r l e t e a l a t t az E r e c h t h e u s á l t a l vezérelt a t h e n e i e k ellen viseltek ós a m e l y a v v a l
') Wilamowitz-Moellendorf (Aus Kydatlien. Berlin. 1880. p. 125) hymnnsunkból azt következteti, hogy Athen aránylag későn hódította meg Eleusist: «Gewährleistet wird es uns zunächst dadurch dass ein verhält-nissmässig recht junges episches Gedicht, der Demeter-hymnos, noch das selbständige Königreich Eleusis voraussetzt, wie es auch Tliorikos als selb-ständigen Ort kennt und Athen geflissentlich ignoriert, den Demophon arglos als eleusinischen Königssohn behandelt und überhaup t auf eine Fülle von einheimisch Eleusinischen Sagen deutet, wie sie nach der Annexion nirgend angetroffen wird. Hier ein künstliches Zuriickschr auhen tier Erzäh-lung in verschollene Zeiten und überwundene Yerhä ltn isse anzunehmen ist nichts als eine Verlegenheitsausrede, mit der es sieh nich t verlohnt zu rechnen.»
2<I Á B E L J E N Ő .
v é g z ő d ö t t , h o g y E l e u s i s e l v e s z t e t t e p o l i t i k a i ö n á l l ó s á g á t . Azon k ö r ü l m é n y , h o g y a m o n d a m i t sem tud a r r ó l , h o g y D e m o p h o o n m v k e g y á l t a l á b a n volt s z e r e p e e h á b o r ú b a n , és h o g y v a l a m e n n y i r é g i f o r r á s u n k n e m D e m o p h o o n t , h a n e m E u m o l p o s t m o n d j a az eleusisbeliek v e z é r é n e k , t o v á b b á az, h o g y e f e l t e v é s é r t e l m é b e n D e m e ter ezen h á b o r ú t , m e l y b e n E l e u s i s e l v e s z t e t t e f ü g g e t l e n s é g é t , m i n t -egy D e m o p h o o n t m e g t i s z t e l ő a d o m á n y á r ó l szól, m i n d e z B a u m e i s t e r szerint, d e c s a k is s z e r i n t e , m i t sem n y o m . H o z z á j á r u l m é g , h o g y h a ezen c o n i e c t u r á t e l f o g a d j u k , az ailv rjjrara jtávia k i f e j e z é s s e m j e l e n t h e t a n n y i t , h o g y mindörökké, h a n e m csak a sokáig f e l e t t e
t ú l z o t t a j q u i v a l e n s e . C s a k az u t ó b b i n e h é z s é g e t h á r í t j a el Gutsclie-nek F o e r s t e r á l t a l h e l y e s e l t a m a feltevése, h o g y a h a r c z E l e u s i s és A t h e n k ö z ö t t évszázadokig folyt és csak kevéssel Solon e l ő t t ért véget E l e u s i s b u k á s á v a l , m i b ő l az k ö v e t k e z i k , h o g y h y m n u s u n k k e l e t k e z é s é t , m e l y ezen c a t a s t r o p l i á r ó l m i t s e m t u d , a S o l o n előtti időbe kell h e l y e z n i : «Atque saepius u t r i m q u e esse d i m i c a t u m i n d e licet coniicere, q u o d S o l o n Croeso i n t e r r o g a n t i r e s p o n d e t : T e l l u m , f e l i c i s s i m u m o m n i u m v i r u m , i n p u g n a c o n t r a E l e u s i n i o s c o m m i s s a m o r t e m o c c u b u i s s e ( H e r o d . I. 30). E l e u s i s i g i t u r n o n diu a n t e S o l o n e m in A t h e n i e n s i u m d i t i o n e m v i d e t u r r e c e p t a esse, q u u m i s t a m l a u d e m n o n de f a b u l i s sed de p r o x i m i s i n d e a n n i s s u m t a m esse p r o b a b i l e s i t ; t u m d e m u m f o r t a s s e , bello c o m p o s i t o , A t h e n i -e n s -e s p a r v a E l -e u s i n i a sibi c o n d i d -e r u n t » . F -e l t é v -e a z o n b a n , d-e m e g n e m e n g e d v e *), h o g y Tellost S o l o n i d ő s e b b k o r t á r s á n a k kell t a r t a n i és el kell i s m e r n i , h o g y az ő i d e j é b e n is volt m é g viszály E l e u s i s és A t h e n k ö z ö t t , m i j o g o s í t fel b e n n ü n k e t a r r a , h o g y e z e n h á b o r ú b a n m á s t l á s s u n k , m i n t E l e u s i s l á z a d á s á t A t h e n ellen, m i k o r m i n d a r é g i s z e r z ő n k E u r i p i d e s t ő l kezdve m e g e g y e z i k a b b a n , h o g y a m a m y t h i k u s h á b o r ú b a n az a t h e n e i e k g y ő z t e k és P a u s a n i a s (138, v. ö. D e m o s t l i . i n A n d r o t . p. 6 0 1 , L y s . i n A n d o c . p . 204) v i l á g o s a n m o n d j a , h o g y a m a m y t h i k u s h á b o r ú n a k v e t e t t véget a béke, m e l y -n e k é r t e l m é b e -n az a t b e -n e i e k lettek a v á r o s u r a i v á2) , de a m y s
-*) V. ö. Wilamowitz-Moellendorf, Aus Kydathen 1880. p. 124: «Schon war das übrige Attika geeinigt, da bestand noch neben ihm, an Macht ihm wol gewachsen, der Priesterstaat von Eleusis . . . Erst nach langen harten Kämpfen ward dieser Staat Attika einverleibt, auf dem Wege des Vertra-ges und verhältnissmässig spät, wol erst im siebenten Jahrhundert.»
3) Különben azt, hogy ezen béke Eleusisre nézve előnyös volt és
A H O M E R O S I D E M E T E R - H Y M N U S R Ó L . 1!»
t e r i u m o k g o n d o z á s a m e g m a r a d t E u m o l p o s és Keleos c s a l á d j a i n á l . G u t s c h e o k o s k o d á s a s z e r i n t t e h á t h y m n u s u n k a t az E u m o l p o s és E r e c h t h e u s előtti i d ő b e k e l l e n e h e l y e z n i ! S o k k a l v a l ó s z í n ű b b e n o é l a Goettling és G e m s s nézete. Goettling (De loco q u o d a m h y m n i H o m e r i c i i n C e r e r e m c o m m e n t a t i o . J e n a . 1853) a codex olva-sásától csak a n n y i b a n t é r el, h o g y aovau^Yjaoua h e l y e t t áXóJoua'-t olvas, az így r e c o n s t r u á l t szöveget pedig a k ö v e t k e z ő k é p p e n m a g y a r á z z a : « C o m p o n e n t i g i t u r E l e u s i n i i in h u i u s ( D e m o p b o n t i s ) h o n o -r e m o m n i a c e -r t a m i n a p u g n a s q u e c -r u e n t a s o m n e s quae et s i b i e -r u n t i n t e r se et qu:e sibi c u m aliis p o p u l i s e r u n t m u t u a p e r d i e s f e s t o s C e r e a l i o r u m quae ego (Ceres) i n s t i t u a m » .
H o g y az e l e u s i s i m y s t e r i u m o k ü n n e p l é s e a l a t t m i n d e n ellen-s é g e ellen-s k e d é ellen-s t be k e l l e t t ellen-s z ü n t e t n i , b i z o n y í t j a t ö b b e k k ö z t A i ellen-s c b i n e ellen-s D e F a l s a Leg. p . 4 5 4 . : x a i TGÍ? atrovSotpópoi? T O Í ? I Á ? jj.UATTJP'.á)Tt8a?
axovSá? ETiaYYéXXouat p.óvot TWV 'EXXrjvtov d'wxsí? ot>x sa7rsEaavT0 és A r i s t i d e s E l e u s . O r . p . 4 2 0 D i n d . : jióva: S'oí [maTTjpttÓT'.Ss? axovSai toűvo|j.a satoaav x a i p-óvot? 'EXsoaivíoic ofEaivsv rj 'EXXá?. E z e n időbe e s e t t a l k a l m a s i n t a D e m o p h o o n t i s z t e l e t é r e r e n d e z e t t ßaXXvjTÜ? j á t é k , m e l y r ő l v. ö. H e s y c h i o s t : BaXXTjTÓc, sopnI) 'AfW]vir]aiv (ez h i b á s a d a t ) Ejti Arjjj-O'fíüvTt tcjj KEXEGÖ a-copivTr), és A t h e n a i o s t I X p . 4 0 6 D : ti? S'aíynj R( XIHEVT] ßaXXrjTÜs; 'EXsoalvt ?äp TTJ sp.Yj olcá u v a
ITAVVJYUPIV AYO|J.£VTFJV x a i xaXoopivTjv ßaXXTjxöv, ~spi rj<; GDX áv T I EITTO'JJ.I,
{ívj trap' ÉxáaTGD p.iaHöv Xaßtov. H o g y p e d i g topat a n n y i t is j e l e n t , m i n t ü n n e p , P i n d a r o s o n k í v ü l ( I s t b . I I 2 3 : ÖVTE xai xapoxe? tópav ávs-p/tov, axovSotpópot KpovíSa Z T J V Ö ? 'AXstoi) kivált A r i s t o p h a n e s b i z o n y í t j a T h e s m . 97!): ays vöv 7]fj.si; 7raEato|TEV, axsp vóp.0? svHáŐE zalai fovat^ív, ''Otav opfia a savó. Hsaiv ÍEpaí? wpai? avÉ'/oqj.sv, ajrsp x a i Ilaúatov aéfiezai xai VTJOTEÓSI, IloXXáxt? auxatv EX Ttov tóptöv ' E ; Tá? topa? ^'JVETTE'r/Gjj.EVGs Totaova piXsiv Háu. sauTtj). H o z z á t e h e t t e v o l n a ínég Goettling, h o g y a topat szó ezen j e l e n t é s b e n a h y m n u s o k s z a v a j á r á s á t ó l s e m i d e g e n ; v. ö. H . H o r n . X X V I I , 11. 1 2 : xai ai>
(Tsv otkto yatpE, 7roXooTátpoX' tó Atóvoas, Aö? o'^pd? yatpovta? s? topa?
auTt? ixsaHat, h o l B a u m e i s t e r helyes f e j t e g e t é s e s z e r i n t (p. 360) a topa szó «de r e d i t u festi diei» h a s z n á l t a t i k . N e m s o k a t n y o m n a k az ellenvetések, m e l y e k e t B a u m e i s t e r h o z o t t fel Goettling coniectu-több fontos privilégiumot biztosított a városnak és nemességének, kimutatta Wílamowitz-Moellendorf az idézett munkában.
2<I
Á B E L J E N Ő .
r á j a és m a g y a r á z a t a ellen (p. 3 1 2 ) : «iopa; festos dies esse posse c o n c e d o ; sed ij irata itávta hic l a n g u e n t n e q u e ipúXoiuv aivyjv de factionibus politicis d i c t u m credo». Goettling u g y a n i s azért, m e r t eleusisi polgár háborúról m i t sem t u d u n k , a ipóXorci; atvrj-t
r á j a és m a g y a r á z a t a ellen (p. 3 1 2 ) : «iopa; festos dies esse posse c o n c e d o ; sed ij irata itávta hic l a n g u e n t n e q u e ipúXoiuv aivyjv de factionibus politicis d i c t u m credo». Goettling u g y a n i s azért, m e r t eleusisi polgár háborúról m i t sem t u d u n k , a ipóXorci; atvrj-t