A HOMEROSI DEMETER-HYMNUSRÓL.

(1)

É R T E K E Z É S E K

A N Y E L V - É S S Z É P T U D O M Á N Y O K K Ö R É B Ő L . KIADJA A MAGYAR TÜD. AKADÉMIA. .

AZ I. OSZTÁLY R E N D E L E T É B Ő L

S Z E R K E S Z T I

GYULAI PÁL

O S Z T Á L Y T I T K Á K .

X I I I . K Ö T E T . I V . S Z Á M . 1 8 8 6 .

A HOMEROSI

DEMETER-HYMNUSRÓL.

1Y Á B E L J E N Ő

L . T A G T Ó L .

Á r a 5 0 k r ,

B U D A P E S T .

1885.

(2)

É R T E K E Z É S E K

A NYELV- ÉS SZÉPTUDOMÁNYOK KÖBÉBŐL.

E l s ő k ö t e t . 1 8 6 7 — 1 8 6 9 .

I. Solon adótörvényéről. Télfy Ivántól. 1867. 14 1. Ára 10 kr. —II. Adalé- kok az attikai törvénykönyvhöz Télfy Ivántól. 1868. 16 1. 10 kr. — III. A legújabb magyar Szentírásról. Tarkányi J. Bélától. 1868. 30 1. 20 kr. — IV. A Nibelung- ének keletkezéséről és gyanítható szerzőjéről. Szász Károlytól. 1868. 20 1. 10 kr. — V. Tudománybeli hátramaradásunk okai, s ezek tekintetéből Akadémiánk feladása Toldy Ferencsstől. 1868. 15 L 10 kr. — VI. A keleti török nyelvről. Vambéry Ármintól. 1868. 18 1. 10 kr. — VII. Geleji Katona István főleg mint nyelvész.

Imre Sándortól. 1889. 98 1. 30 kr. — VIII. A magyar egyházak szertartásos énekei a XVI. és XVII. században. Bartalus Istvántól. Hangjegyekkel. 1869.

184 1. 60 kr. — IX. Adalékok a régibb magyar irodalom történetéhez. (1. Sztárai Mihálynak eddig ismeretlen színdarabjai. 1550—59. — 2. Egy népirodalmi emlék 1550—75-ből. 3. Bakii Magyar olasz Szótárkája 1583-ból. — 4. Báthory István országbíró mint író. — 5. Szenezi Molnár Albert 1574—1633). Toldy Fcrencztöl.

1869. 176 1. — X. A magyar bővitett mondat. Brassai Sámueltől. 1870. 46 1.

20 kr. — XI. Jelentés a felső-austriai kolostoroknak Magyarországot illető kéz- iratai- és nyomtatványairól. Bartalus Istvántól. 1870. 43 1. 20 kr.

M á s o d i k k ö t e t . 1 8 6 9 — 1 8 7 2 .

I. A Konstantinápolyból legújabban érkezett négy Corvin-codexről. Mátray Gábor L tagtól. 1870. 16 1. 10 kr. — II. A tragikai felfogásról. Székfoglaló. Szász Károly r. tagtól. 1870. 32 1. 20 kr. — III. Adalékok a magyar szóalkotás kérdé- séhez. Joannovits Gy. 1. tagtól 1870. 43. 1. 20 kr. — IV. Adalékok a magyar rokonértelmü szók értelmezéséhez, Finaly Henrik 1. tagtól. 1870. 47 1. 20 kr. — V. Solomos Dénes költeményei ós a hétszigeti görög népnyelv. Télfy Iván lev.

tagtól. 1870. 23 1. 20 kr. — VI. Q. Horatius satirái (Ethikai tanulmányi. Szék- foglaló. Zichy Antal 1. tagtól. 1871. 33 L 20 kr. — VII. Ujabb adalékok a régibb magyar irodalom történetéhez (I. Magyar Pál XIII. századbeli kanonista. II. Mar- git kir. herczegnő, mint ethikai iró. III. Baldi Bernardin magyar-olasz szótárkája 1582-ből. Második közlés IV. Egy XVI. századbeli növénytani névtár XVII. és XVII. századbeli párhuzamokkal. V. Akadémiai eszme Magyarországon Besenyei előtt) Toldy Ferencz r. tagtól. 1871. 124 1. Ára 40 kr. — VIII. A sémi magán- hangzókról és megjelölésök módjairól. Gr. Kuun Géza lev. tagtól. 1872. 59 1.

20 kr. —IX. Magyar szófejtegetések. Szűády Áron 1. tagtól. 1872. 16 1. 10 kr. — X. A latin nyelv és dialektusai. Székfoglaló. Szénássy Sándor 1. tagtól. 1872. 114 1.

30 kr. - XI. A defterekről. Szilády Áron lev. tagtól. 1872. 23 1. 20 kr. — XII. Emlékbeszéd Arvay Gergely felett. Szvorényi József lev. tagtól. 1872. 13 1.

10 krajczár.

H a r m a d i k k ö t e t . 1 8 7 2 — 1 8 7 3 .

I. Commentator commentatus, Tarlózatok Horatius satiráinak magyarázói után. Brassai Sámuel r. tagtól. 1872. 109. 1. 40 kr. — II. Apáczai Cséri János Barczai Ákos fejedelemhez benyújtott terve a magyar hazában felállítandó első tudományos egyetem ügyében Szabó Károly r. tagtól. 1872. 18 1. 10 krajczár. — I I I . Emlékbeszéd Bitnitz Lajos felett. Szabó Imre t. tagtól. 1872. 18 1. 10 kr. — IV. Az első magyar társadalmi regény. Székfoglaló Vadnai Károly 1. tagtól.

1873. 64 1. 20 kr. — V. Emlékbeszéd Engel József felett Finály Henrik 1. tagtól 1873. 16 1. 10 kr. — VI. A-fiira költészetről, tekintettel a magyar ősköltészetre.

Barna Ferdinand 1. tagtól. 1873. 135 1. 40 kr. — VII. Emlékbeszéd Schleicher Ágost, külső 1. tag felett. Riedl Szende 1. tagtól. 1873. 16 1. 10 kr. — VIII. A nemzetiségi kérdés az araboknál. Dr. Goldzilier Ignáeztól. 1873. 64 1. 30 kr. — IX. Emlékbeszéd Grimm Jakab felett. Riedl Szende 1. tagtól 1S73. 12 1. 10 kr. — X. Adalékok Krim történetéhez. Gr. Kuun Géza 1. tagtól. 1873. 52 1. 20 kr. — XI. Van-e elfogadható alapja az ik-eS igék kiilön ragozásának. Riedl Szende lev.

tagtól 51 1. 20 kr.

N e g y e d i k k ö t e t . 1 8 7 3 — 1 8 7 5 .

I. szám. Paraleipomena kai diorthoumena. A mit nem mondtak s a mit roszul mondtak a commentatorok Virgilius Aeneise Il-ik könyvére, különös tekin- tettel a magyarra. Brassai Sámuel r. tagtól 1874. 151 1. 40 kr. — II. szám Bálinth Gábor jelentése Oroszország- és Ázsiában tett utazásáról és nyelvészeti tanulmá- nyairól. Melléklet öt khálymik dana hangjegye. 1874. 32 1. 20 kr. — III. szám.

A classica pliilologiának és az összehasonlító árja nyelvtudománynak mivelése

(3)

A HOMEROSI

DE ME TER-HYMNUSRÓL.

D' Á33EL JENŐ,

L . T A G T Ó L ,

BUDAPEST

A M A G Y A B T U D O M Á N Y O S A K A D É M I A K I A D Á S A

1886.

(4)

F R A N K U N - R Á R S U L A T NVOMDÄJA,

(5)

A honierosi Deiiieter-hymnusról.

(Olvastatott a M. T. Akadémia 1885. nov. 3-án tartott ülésén.)

Úgy m i n t a H o m e r o s n a k t u l a j d o n í t o t t k ö l t e m é n y e k r ő l általá- b a n , úgy a h o m e r o s i h y m n u s o k r ó l is u j a b b a n m i n d e n f é l e i r á n y b a n s z ó t á g a z o t t a k u t a t á s a n é l k ü l h o g y m i n d e d d i g m e g t e t t é k v o l n a a k í s é r l e t e t e r e d m é n y e i ö s s z e f o g l a l á s á r a . Míg egy r é s z r ő l a speci- ális m u n k á k egész özönével álluuk s z e m b e n , melyek m i n d e g y i k e a m a g a u t a i n j á r , a d d i g m á s r é s z r ő l n a g y h í j á b a n v a g y u n k az o l y a n összefoglaló m u n k á n a k , m e l y a s z e r f e l e t t s z é t á g a z ó speciális k u t a t á s e r e d m é n y e i t szigorú k r i t i k á j á v a l m e g r o s t á l n á és m e n t e n m i n d e n e g y o l d a l ú s á g t ó l m e g á l l a p í t a n á , hogy a l e g k ü l ö n f é l é b b t e k i n t e t e k e t is kellő figyelemre m é l t a t v a m i t l e h e t a k u t a t á s t á r g y á t képező m ű r ő l k i s e b b - n a g y o b b v a l ó s z í n ű s é g g e l á l l í t a n i . E z e n u t o l j á r a B e r n h a r d y által c o n s t a t á l t h i á n y t a k a r t a m ezen é r t e k e z é s e m b e n a H o m e r o s n a k t u l a j d o n í t o t t D e m e t e r - h y m n u s t illetőleg p ó t o l n i .

I . A D e m e t e r - h y m n u s t á r g y a é s k r i t i k á j á n a k t ö r t é n e t e . K e v é s m y t h u s t i s m e r ü n k , m e l y e k e t az i s t e n t i s z t e l e t b e n , a k ö l t é - s z e t b e n , a b ö l c s é s z e t b e n és a k é p z ő m ű v é s z e t e k b e n oly s o k f é l e k é p e n dolgoztak fel, m i n t a P e r s e p h o n e e l r a b l á s á r ó l és s z e r e n c s é s vissza- t é r é s é r ő l szóló m y t h u s t . Még m i k o r a görög n é p ő s h a z á j á b ó l elsza- k a d v á n , v á n d o r l á s a i k ö z b e n m é g csak Kisázsiába é r k e z e t t , h o l h o s s z a b b i d ő r e l e t e l e p e d e t t , keletkezett m i n d e n v a l ó s z í n ű s é g sze- r i n t a z o n m y t h u s , m e l y a földnek e l h a l á s á t télen és ú j r a feléle- ') Ez Farster Bichard feltevése, Raub und Rückkehr der Persephone, Stuttgart 1874 p. 4. Másképpen Lehrs (Populiire Aufsätze, második kiadás p.

M. T . AK. É R T . A N Y E L V - ÉS S Z É P T . K Ö R É B Ő L . 1 8 8 Ö . X I I I . K. 4 . SZ.

(6)

2<I

ÁBEL J E N Ő .

d é s e t t a v a s z s z a l a k a r t a s y m b o l i k u s a n k i f e j e z n i . K o r e , Z e u s n a k a t e r m é k e n y í t ő esős e g n e k , és D e m e t e r n e k a t e r m e k e n y f ö l d n e k l e á n y a , a föld m é l y é b e r e j t e t t v e t ő m a g ( g e r m e n , v. ö. Ceres), m e l y az é v n e k h a r m a d r é s z é n á t — G ö r ö g o r s z á g b a n c s a k négy h ó n a p i g n e m l á t s z i k ki a föld alól a v e t e m é n y — l á t a t l a n u l az alvilág és a t e r m é k e n y s é g i s t e n é n é l P l u t o n n á l időz, az é v n e k t ö b b i r é s z é t p e d i g i s m é t a n y j á n á l a f ö l d ö n tölti. K o r e az idő f o l y a m á b a n a z u t á n a m y t h u s n a g y v á l t o z á s o n m e n t k e r e s z t ü l . A z o n h a s o n l a t o s s á g k ö v e t k e z t é b e n , m e l y a n ö v é n y és az e m b e r élete k ö z t é s z r e v e h e t ő , m á r j ó v a l H o m e r o s e l ő t t m á s s z e r e p e t is k a p o t t , P e r s e p h o n é v á , a v i l á g o s s á g gyilkosává, az e l h u n y t lelkek k i r á l y n é j á v á l e t t az alvi- l á g b a n . M i n d k é t s z e r e p b e n m á r a l e g r é g i b b i d ő b e n ú g y az i s t e n - t i s z t e l e t b e n , m i n t a k ö l t é s z e t b e n e l ő f o r d u l . Az i s t e n t i s z t e l e t s o k k a l b e n s ő b b e n fogta fel e z e n m y t h u s t , s o k k a l b e h a t ó b b a n f o g l a l k o z o t t vele, m i n t a legtöbb m á s m y t h u s s a l . N e m c s a k h o g y G ö r ö g o r s z á g m i n d e n v i d é k é n t a l á l k o z u n k D e m e t e r és K o r e tiszteletével, h a n e m alig v a n a m y t h u s n a k v o n á s a , m e l y e t az ezen i s t e n n ő k t i s z t e l e t é r e r e n d e z e t t ü n n e p é l y e k e n színi e l ő a d á s o k b a n n e m r e p r o d u k á l t a k v o l n a . M á s r é s z r ő l a k ö l t é s z e t is n a g y o n k o r á n h o z z á l á t o t t e m y t h u s f e l d o l g o z á s á h o z . L e g e l ő s z ö r is A t t i k á b a n , h o l D e m e t e r t i s z t e l e t e m á r ő s r é g i i d ő k b e n m e g l i o n o s u l t és a k ö l t é s z e t k o r á n t a l á l t buzgó és v a l l á s o s e r z e l m ű m ű v e l ő k r e . Az a t t i k a i költői iskola legelső t e r m é k e i is a P e r s e p h o n e e l r a b l á s á r ó l s z ó l ó m y t h u s s a l f o g l a l k o z t a k . A m y t l i i k u s E u m o l p o s r ó l , az eleusisi m y s t e r i u m o k m e g a l a p í t ó j á r ó l t u d j u k1) , h o g y D e m e t e r r e vallásos k ö l t e m é n y e k e t í r t és h o g y t ö b b e k k ö z ö t t m e g é n e k e l t e a z t is, h o g y m i k é n t j ö t t D e m e t e r b o l y o n g á s a i k ö z b e n Keleos h á z á b a és m i k é n t a v a t t a be l e á n y a i t a m y s t e r i u - m o k b a . A s z i n t é n m y t h i k u s M u s a i o s n a k is t u l a j d o n í t a n a k (v. ö.

P a u s . I . 2. 27.) D e m e t e r t i s z t e l e t é r e irt h y m n u s t (OJJ-VO? sí? A f j j j - T J T P A ) ,

es P a u s a n i a s a M u s a i o s n a k t u l a j d o n í t o t t k ö l t e m é n y e k közül csak ezt t a r t j a v a l ó d i n a k ; e r r ő l a z o n b a n é p e n oly k e v é s s é t u d j u k , m i n t az E u m o l p o s n a k t u l a j d o n í t o t t k ö l t e m é n y e k r ő l , m e l y i d ő b e n k e l e t - keztek, n e m - e t a l á n k é s ő b b e n , m i n t a z o k , m e l y e k r ő l m i n d j á r t szó

275 s k.). Flach (Geschichte der griechischen Lyrik. Tübingen 1884 p. 35) Kreta szigetén keresi a Demeter-cultus hazáját.

') Suidas s. v. I V J U O X J E O ; : o; I Y P A J / E - E X E T X ; A T ^ I P O ; X A I ei; K E X E ' O V

is:;iv xat vi,/ twv írjrr^púov r.zpáíoatv tíjv ~oCÍ; .SufaTpásiv xj-o'J yEvopüvrjV.

(7)

A HOMEROSI DEMETER-HYMNUSRÓL. 1!»

lesz, a P a m p h o s és H o m e r o s neve a l a t t i s m e r e t e s h y m n u s o k . P a m p h o s , A t h e n l e g r é g i b b l i y m n u s k ö l t ő j e , kit a h a g y o m á n y Horne- r o s n á l r é g i b b n e k m o n d *), D e m e t e r r e is í r t egy k y m n u s t , m e l y r ő l P a u s a n i a s n á l o l v a s u n k e g y e t - m á s t , és m e l y r e k é s ő b b m é g vissza kell hogy t é r j ü n k .

A H o m e r o s n a k t u l a j d o n í t o t t h y m n u s r ó l is sokáig csak P a u s a - n i a s b ó l volt t u d o m á s a a t u d ó s v i l á g n a k ; a h o m e r o s i h y m n u s o k g y ű j t e m é n y é n e k r é g i b b k i a d á s a i b a n D e m e t e r r e csak egy h á r o m s o r o s h y m n u s f é l e k ö l t e m é n y v a n , m e l y e t t e r m é s z e t e s e n n e m lehe- t e t t a z o n o s í t a n i a P a u s a n i a s n á l e m l í t e t t t e r j e d e l m e s h y m n u s s a l . 1 7 7 7 - b e n t e r j e d t el a n n a k h í r e , h o g y a n a g y o b b D e m e t e r - h y m n u s , m e l y b ő l az eddigi H o m e r o s k i a d á s o k b a n c s a k egy p á r t ö r e d é k volt o l v a s h a t ó , n e m veszett el, h a n e m m e g v a n , m é g p e d i g egy m o s z k v a i c o d e x b e n . S z e r e n c s é s felfedezője Mattlifei K e r e s z t é l y F r i g y e s v o l t , E r n e s t i t a n í t v á n y a , ki 1772 ó t a a m o s z k v a i e g y e t e m e n m i n t a görög n y e l v t a n á r a volt a l k a l m a z v a 2). 1777. o k t ó b e r 14-én t u d ó s í t o t t a ') Paus. VII 21. 3 : r[áfj.<o<u; oí, o; 'ASrjvaíot; roü; áp^aiorárou? ílavou;

ETEOÍ^CTEV (és hasonlóan IX 29. 3); — Paus. VIII 37. 0 : íoía Sé^EUT'.V ív&ua

Uepaeodvr,, "Our]pü5 xai íti j:p<ST£pov üápicpiu; ixoí^azv. Eberhard János (De Pampho et Miisaeo. Monasterii 1864 p. 8) Kr. előtt a XI. és XII. század közé helyezi!

3) A felfedezés részleteiről Matthaúnek Rulmkennel folytatott levele- zéséből értesülünk, melynek egy részét (tizenhárom levelet) a leydeni egye- temi könyvtár őrzi (ms. XXIII, Ku. 28, fasc. 24, fol. in quarto), és ri melyből bő kivonatokat Hignard közölt, Des hymnes liomériques 1864, p.

291—300 (Appendice contenant des lettres inédites de Matthsei á Ruhnken). — Boutkowski Sándor Dictionnaire Numismatique (első kötet Lipcse 1881) czímű munkájának azon helyén, hol a Zosimos testvérekről, görög származású híres moszkvai kereskedők, gyűjtök és msecenásokról (181ü—1835) szól (col. 287. 288.), a következő adatokat közli a codex történe- téről: «C'est aussi grace á leur encouragement et á leurs conseils que le Professeur de Philologie grecque á l'Université de Moscou, M. Matthsei en fouillant les Archives de la Bibliothéque Synodale de Moscou, découvrit l'hymne á Cérés d'Homére, dont il a enriehi le monde littóraire. En ce qui conceme cet hymne, je crois utile d'ajouter encore que le Feu Prince Michel Obolensky (Directeur des Archives du Min. des Affaires Etr. de Moscou), avec lequel j'ai eu l'honneur de travailler pendant de longues années au dechiffremeut des manuscrits, me certifia qu'il avait retrouvé un indice, d'aprés lequel il résulte que le manuscrit de l'hymne á Cérés d'Homére faisait partié des livres et manuscrits que la czarine Sophie avait npportés jadis de son voyage de Rome, et que ces livres formaient déjá á

(8)

2<I

ÁBEL J E N Ő .

R u h n k e n t , a leydeni e g y e t e m t u d ó s t a n á r á t a r r ó l , h o g y egy m o s z k v a i c o d e x b e n , m i n t R u h n k e n g y a n í t o t t a a sz. z s i n a t k ö n y v t á r á b a n , a m á r i s m e r e t e s h o m e r o s i h y m n u s o k o n kívül m e g t a l á l t a a P a u s a n i a s n á l idézett h y m n u s t is és egy B a c c h o s r a írt h y m n u s t ö r e d é k é t . M i n t h o g y pedig ú g y t u d j a , h o g y R u h n k e n m á r is k i t ü n t e t t e m a g á t a h o m e r o s i h y m n u s o k egyes r o m l o t t h e l y e i n e k j a v í t á s á b a n , m e g k ü l d i n e k i az A p o l l o n r a í r t h y m n u s c o l l a t i ó j á t és m u t a t v á n y t a m é g k i a d a t l a n h y m n u s b ó l , h á t h a k e d v e t k a p R u h n k e n ú j r a foglalkozni a h o m e - rosi h y m n u s o k k a l és a z o k a t az ú j o n n a n f e l f e d e z e t t d a r a b o k k a l bővítve és a m o s z k v a i c o d e x s e g í t s é g é v e l k i j a v í t v a j e g y z e t e s k i a d á s - b a n ú j r a k i a d n i ? K é p z e l h e t n i , m i l y ö r ö m m e l f o g a d t a R u h n k e n e f e l f e d e z é s h í r é t . N e m s o k á r a r á m e g k a p t a a v á r v a v á r t m á s o -

l a t o k a t i s .

E l e i n t e , a m i n t a z t Matthaei is s z e r e t t e volna, az volt szán- d é k a , h o g y a D e m e t e r r e i r t h y m n u s t a t ö b b i e k k e l e g y ü t t egy k ö t e t - b e n a d j a ki, de m i n t h o g y a h o m e r o s i l i y m n u s o k n a k összes k i a d á s a n a g y o n sok időbe k e r ü l t v o l n a , e l h a t á r o z t a m a g á t , hogy k ü l ö n a d j a ki e h y m n u s t , a n n á l is i n k á b b , m e r t m a g a Matthaei is t ü r e l m e t l e - n ü l v á r t a m á r s z e r e n c s é s f e l f e d e z é s é n e k közzétételét, m e l y n e k h í r e k ü l ö n b e n m á r egész E u r ó p á b a n e l t e r j e d t volt. Az a n g o l n a g y k ö v e t az orosz czár u d v a r á n á l h i á b a i p a r k o d o t t a p j a s z á m á r a Matthaeitöl az u j h y m n u s n a k egy m á s o l a t á t m e g s z e r e z n i , csak S t o l b e r g K e r e s z - tély g r ó f , ki a homerosi h y m n u s o k a t n é m e t r e f o r d í t o t t a , volt oly s z e r e n c s é s , hogy k a p o t t egy m á s o l a t o t , de csakis a z o n feltétel a l a t t ,

cette époque une bibliotliéque considérable, de sorté que le czar Jean le Terrible cliargea en 1565 le Pasteur de Uorpat Wettermann d'en faire un régistre special, et de lui rendre compte de toutes les raretés que cette bibliotliéque renfermait». Vájjon liitelesek-e ezen adatok ? En Matthaei egé- szen eltérő állításainak több hitelt adok, bár nagyon is figyelemreméltó körülménynek tartom, hogy codexünk első fele, mely az Ilias elejét tartal- mazza a 8-ik könyv 434-ik verséig (a mi codexünk a 8-ik ének 435-ik ver- sével kezdődik) az «Archívum aetorum Imperii cum regnis exteris seu Collegium Imperiale »-ben őriztetik, melynek igazgatója volt később Obo- lensky (1. Heyne Iliasát I p. XIIT és III p. XC, továbbá La lioche-t, Die Homerische Textkritik im Alterthum. Lipcse 1866 p. 470). Az a Kartatscbew kitől Matthaei codexiinket vette, collegiorum assessor volt, hogy milyen collegium assessora, nem tudom. Vájjon nem ő orozta-e el codexünket a levéltárból ? Vagy a levéltár vette meg később tőle codexünknek első felét ?

(9)

h o g y s e n k i v e l se közölje és c s a k f o r d í t á s á h o z h a s z n á l h a s s a Vegre 1 7 8 0 - b a n m e g j e l e n t L e y d e n b e n az u j h y m n u s n a k K u h n k e n á l t a l s a j t ó alá r e n d e z e t t első k i a d á s a , az editio p r i n c e p s , m e l y n e k s z á m á r a K u h n k e n c o l l e g á i t ó l , V a l c k e n s e r t ó l , W y t t e n b a c h t ó l és F o n t e i n t ó l is k a p o t t egyes e m e n d a t i ó k a t . C s a k h o g y ezen k i a d á s b a n n e m s o k á i g g y ö n y ö r k ö d h e t t e k a t u d ó s o k . M a t t h r e i m á s o l a t a , m e l y b ő l B u h n k e n a h y m n u s t k i a d t a , n e m volt c o r r e c t ; két h e l y e n , hol K u h n k e n h e l y e s e n érezte, h o g y egy vagy t ö b b v e r s h i á n y z i k , a 198-ik és a 394-ik (most 4 1 3 - i k ) v e r s u t á n egyes versek k i m a r a d - t a k , a z előbbi h e l y e n húsz, az u t ó b b i n egy vers, k é t s é g k í v ü l M a t t h i e i h i b á j a k ö v e t k e z t é b e n , a m i n t R u h n k e n m á s o d i k k i á d á s á b ó l p. X I V . XV é r t e s ü l ü n k : «Clarissimo M a t t h s e i , H y m n u m d e s c r i b e n t i . . . acci- dit h a c f e s t i n a t i o n e , u t p o s t v. 198 v i g i n t i versus, p o s t v. 4 1 3 u n u s o c u l a t i s s i m i h o m i n i s a c i e m f a l l e r e n t »2) . A h i b á t V o s s J á n o s H e n - rik, az i s m e r e t e s n é m e t m ű f o r d í t ó ós k ö l t ő c o n s t a t á l t a a z o n m á s o l a t - b ó l , m e l y e t S t o l b e r g gróf Matthseitől m é g a R u h n k e n k i a d á s á n a k m e g j e l e n é s e előtt k a p o t t ; m i n d j á r t b e k ü l d ö t t e t e h á t R u h n k e n n e k a h i á n y z ó v e r s e k e t s a j á t e m e n d a t i ó i v a l e g y ü t t , m i r e K u l i n k o n g y o r s a n e l h a t á r o z t a m a g á t , h o g y az első k i a d á s t v i s s z a v o n j a (ezen editio p r i n c e p s p é l d á n y a i f e l e t t e r i t k á k is), és az egészet ú j b ó l

') «Scripsit quoque brevi post ad me Comes a Stolberg, qui variis carminibus inclaruit. Is liomericos hymnos versibus Teutonicis interpretatus est. Nunc unum hoc curat, ut apographum inediti hymni etiam habeat.

Huic bis diebus mittam, hac tarnen conditione ut apographo meo non nisi ad versionem utatur, nec cuiquam eius usurpandi copiam faciat. lies agitur cum viro nobilissimo qui fidem sine summa turpitudine fallere nequit», írja Matthsei ßuhnkennek 1779 oct. 31-ikon. Érdekes evvel össze- hasonlítani Voss szavait (kiadásának előszavában p. VIII): «Gleich nach der moskauischen Entdeckung hatte der Graf Christian Stolberg mir eine Abschrift der Hymne verschalt».

2) Egészen alaptalan tehát a mit Hignard mond p. -24: «L'impres- sion á peine terminée, on s'aperout qu'il y manquait vingt et un vers omis par mégarde, soit dans la copie i'aite par Mattlnei, soit dans le travail de l'éditeur. De hl grand désespoir. Pour réparer la faute sans en faire connaitre la source (les deux amis ayant voulu, á ce qu'il semble, en partager la responsabilité au lieu de s'accuser l'un l'autre), Kulinkén se háta de reti- rer l'ódition livrée au public» stb. Hasonlóan szól a 298-ik lapon is: «On s'étonne, de ne trouver dans cette lettre [1780. sept. 20-ikáról] aucune allusion á l'omission de vingt et un vers qui dóparait l'édition de 1780. II est probable que Matthiei a remercié Ruhnken aussitöt aprés avoir reou le

(10)

2<I ÁBEL JENŐ.

k i a d j a . K i is a d t a 1 7 8 2 - b e n V o s s j a v í t á s a i v a l és l a t i n f o r d í t á s á v a l e g y ü t t , h o z z á a d v á n m é g Epistolae criticae c z í m ü j e l e s i f j ú k o r i m ü v é n e k u j a b b j a v í t o t t l e n y o m a t á t is. A m i a z o n b a n a becses k é z i r a t p r o v e n i e n t i á j á t illeti, ezen m á s o d i k editio p r i n c e p s is csak i s m é t l i az e l s ő n e k a z o n h i b á s a d a t á t , h o g y M o s z k v á b a n «in Biblio- t h e c a S . S y n o d i » ő r i z t e t i k , á m b á r Matthsei m i n d j á r t a z o n levelében ( 1 7 8 0 . s z e p t . 20-ról), m e l y b e n a n e k i m e g k ü l d ö t t első k i a d á s t m e g - k ö s z ö n t e , figyelmeztette a m a z a d a t h i b á s v o l t á r a ; p o n t o s a b b a t a z o n - b a n n e m a k a r t e t á r g y r ó l i r n i , m e r t m é g m i n d i g n e m m o n d o t t le a z o n r e m é n y r ő l , hogy m e g t a l á l j a l e g a l á b b a B a c c h o s r a i r t l i y m n u s elejét, es m e r t a t t ó l t a r t o t t , h o g y m á s o k , h a m e g t u d j á k , h o g y h o l őrzik e k é z i r a t o t , megelőzik és e k i n c s m é g t a l á n k á r b a is vész az i r o d a l o m n a g y k á r á r a 1). C s a k n a g y k é s ő n , K u h n k e n i s m é t e l t s ü r g e t é s é r e , n y i l a t k o z o t t v i l á g o s a b b a n 1 7 8 3 f e b r . 8 - i k á r ó l való k ö v e t k e z ő l e v e l é b e n : « . . . . S i n g u l a quae p r o p t e r i l i u m h y m n u m a s e n e q u o d a m v e r s u t o et a v a r o p e r p e s s u s s u m , l o n g u m est e n a r r a r e ac r i d i c u l u m m i h i q u e valde taediosum. I l i u m h y m n u m ergo, u t b r e v i t e r e x p e d i a m , n o n u t t u o p i n a r i s , ex b i b l i o t h e c a a l i q u a , sed ex s t a b u l o , u b i p e r p l u r e s a n n o s c u m l i b r i s p l u r i b u s tarn s c r i p t i s q u a m t y p i s expressis, i n t e r p u l l o s et p o r c o s l a t u e r a t , p r o t r a x i . T a n d e m q u o q u e i l i u m s e n e x iste, p o s t v a r i a s t e r g i v e r s a t i o n e s , l u d o s et f r u s t r a t i o n e s , q u i b u s m e de die i n d i e m d u x e r a t , u t r e l i q u o s libros p r i u s e m e r e m , q u u m i a m ad o b i u r g a t i o n e s et convicia de- s c e n d i s s e m , m i h i v e n d i d i t . F u i t ille h o m o , n o m i n e I v a r t a t s c h e w , c o l l e g i o r u m assessor ac c o g n a t u s n o s t r i p r o f e s s o r i s eloquentias.

C o d i c e m v e r o i l i u m c u m aliis m u l t i s ac p r s e s t a n t i s s i m i s libris graecis et l a t i n i s haereditate a c c e p e r a t a socero s u o , q u i q u o n d a m hie f u e r a t P r o t o p r e s b y t e r . Credo i l i u m c o d i c e m c u m r e l i q u i s vei e Gr;ecia, vel ex m o n t e A t h o h u e t r a n s l a t u m esse. R o s s i certe n o n s o l u m in illo m o n t e s u u m S. P a n t e l e m o n i s m o n a s t e r i u r a l i a b e n t , sed livre et sans l'avoir entiérement parcouru. Nous ne trouvons aucune lettre relative á cet incident, ni i\ l'édition de 1782. On est tente de croire, que Bulinkén les a anéanties pour la raison que nous avons indiquée; il vou- lait sans doute effacer toutes les traces qui pourraient faire connaitre á la postérité l'auteur responsable d'une faute aussi grave».

l) «Nam ille codex, unde Hymnum in Cererem exscripsi, nec in Bibliotheca S. Synodi servatur, nec, praeter fragmentum Iiiados et Hymnos ullum alium librum complectitur. . . Nec vero fernere egi, dum illum

(11)

m o n a s t e r i u m I b e r o r u m q u o d ibi est, hie q u o q u e Mosquse m o n a - s t e r i u m h a b e t S. Nicolai, q u o d vicissim p e r A r e h i m a n d r i t a s i n d e m i s s o s c u r a t u r . S u p e r i o r i h u s t e m p o r i b u s varii e t i a m m o n a c h i a p a t r i a r c h a H i e r o s o l y m i t a n o , D o s i t h e o h u e legati s u n t , in h i s C h r y s a n t h u s i p s e , qui ipsi s u c c e s s o r f u i t , p e r q u o s m u l t i l i b r i Graeci in R o s s i a m v e n e r u n t . R e s i n c e r t a est. N o t a in codice n u l l a r e p e r i t u r , c u m a p r i n c i p i o et a n t e h y m n o s sit m u t i l u s . V e r u m t a r n e n vei sic a m b o n o s o m n i s u s p i c i o n e f r a u d i s l i b e r a m u r . H u n c codicem a n t e a d e c r e v e r a m Tibi, q u a m p r i m u m e u m e m i s s e m , d o n o o f f e r r e . N u n c v e r o i n v i t u s i l i u m r e t i n e r e cogor, p o s t q u a m t u in p n e f a t i o n e scripsisti, servari ilium in b i b l i o t b e c i s M o s q u e n s i b u s p u b l i c i s , u t , si f o r t e m a l e v o l i tidem m e a m s u s p e c t a m v e l i n t r e d d e r e , m o n s t r a r e p o s s i m . Si c e r t u s essem m e bic m a n s u r u m esse, d u d u m d e d i c a s s e m Bibliotbecse Sanctissimae S y n o d i . N u n c c u m adliuc d u b i u s s i m , a n n o n m e l i u s sit reverti m e i n G e r m a n i a m , H e y n i o p r i e s e r t i m s t u d i o s e id a g e n t e u t r e v o c e r , cogito e u m i n t e r i m r e t i n e r e » 1).

A becses k é z i r a t a z o n b a n n e m m a r a d t O r o s z o r s z á g b a n ; Matthaei a r á k ö v e t k e z ő évben v i s s z a t é r t N é m e t o r s z á g b a , h o l egy ideig a w i t t e n b e r g i e g y e t e m e n t a n á r k o d o t t ( m e g h a l t M o s z k v á b a n 1 8 1 1 . s z e p t e m b e r 14-én), és a l k a l m a s i n t ez idő t á j b a n v e t t e m e g R u h n - k e n a k é z i r a t o t a l e y d e n i e g y e t e m i k ö n y v t á r s z á m á r a h u s z o n ö t a r a n y é r ta) .

codicem, qui casu ad me pervenit, adliuc latere volui. Est enim spes ali- qua fore ut reliqui Hymni, si non omues, at certe ille iu Bacclium reperiatur. Si ergo homines malevolos et cupidos ante tempus attentos et cautos reddidero, timendum erit ne id tum magno litterarum damno fecisse me poeniteat» írja Matthsei (Hignardnál p. 297, 298.).

1) E levelet Hignard közli p. 298, 299. Rövid kivonata megvan Buhnkennek a kézirat élén olvasható sajátkezű értesítésében, melyet 1861-ben Cobet (Mnemosyne X p. 309), 1864-ben Hignard p. 292, 293, és még előbb már 1852-ben Matthsei eredeti leveléből vett bővítésekkel Geel közölt Catalogue librorum manuscriptorum qui inde ab anno 1741 biblio-

thecae Lugdunn-Batavae accesserunt). Azért ám még 1860-ban is azt írja róla Baumeister (kiadásában p. 93) hogy: «erutus Moscovise e tenebris bibliothecae S. Synodi a Christ. Frid. Matthsei anno 1780, qui eum postea Lugdimum avexit, ubi nunc in bibliotlieca universitatis asservatur». Ugyanazt

a hibát olvassuk Gemssnél is: De Hymno in Cererem Homerico. Pars Prior de Hymni Compositione. Berolini 1872 p. 9.

2) V. ö. mit mond Bulinkén idézett feljegyzésében: «Cum sic mihi constaret Mattbseum esse Codicis possessorem, verendumque esset ne

(12)

2<I ÁBEL J E N Ő .

E n n y i t a k é z i r a t v i s z o n t a g s á g o s t ö r t é n e t é b ő l , m o s t t é r j ü n k át a h o m e r o s i D e m e t e r - b y m n u s t ü z e t e s e b b i s m e r t e t é s é r e .

M i u t á n a k ö l t ő az első s o r o k b a n k i f e j e z t e a z o n s z á n d é k á t , h o g y D e m e t e r r ő l és l e á n y á r ó l P e r s e p h o n e r ó l f o g é n e k e l n i , kit P l u t o n Z e u s beleegyezésével, de D e m e t e r t u d t a és a k a r a t a n é l k ü l e l r a b o l t , e l m o n d j a (v. 3 — 3 9 ) , h o g y e g y k o r a m i n t é p e n P e r s e p h o n e O k e a n o s l e á n y a i v a l a n y s a i síkságon ( K a r i á b a n ) j á t s z o t t és v i r á g o t , első s o r b a n g y ö n y ö r ű n á r c z i s z t szedett, melylyel a föld Z e u s t a n á - csára a r é t r e kicsalta, előugrik a föld h a s a d é k á b ó l P l u t o n és a r a n y k o c s i j á n m a g á v a l r a g a d j a a l e á n y t , ki h i á b a sikoltozik és h í v j a segítségül a t y j á t Z e u s t . K i á l t á s á t s e n k i s e m h a l l j a , csak H e k a t e , P e r s a i o s l e á n y a , és H e l i o s , a ki m i n d e n t lát és h a l l . Végre m i k o r m á r a h e g y e k és a t e n g e r is v i s s z h a n g o z n a k kiáltásától, m e g h a l l j a édes a n y j a , kit a z o n n a l s z ö r n y ű f á j d a l o m száll m e g . G y o r s a n m i n t a m a d á r végig r o h a n a s z á r a z f ö l d ö n és a vizeken, de senki, s e m isten, s e m e m b e r , s e m m a d á r n e m m o n d o t t a m e g neki, hol v a n l e á n y a . Kilencz n a p p a l és éjjel b o l y o n g o t t így D e m e t e r égő f á k l y á - val k e z é b e n , m í g végre H e k a t é v a l t a l á l k o z i k , ki azt t a n á c s o l j a n e k i , kérdezze m e g a m i n d e n t látó és m i n d e n t h a l l ó H e l i o s t (v. 3 9 — 7 4 ) . Ez m e g is m o n d j a n e k i , h o g y P l u t o n r a b o l t a el l e á n y á t , m é g p e d i g Z e u s beleegyezésével ( 7 4 — 8 7 ) , m i f ö l ö t t D e m e t e r a n n y i r a e l k e s e - redik, h o g y o d a h a g y j a az O l y m p o s t és az i s t e n e k g y ü l e k e z e t é t és b e j á r j a a földet. V é g r e ö r e g a s s z o n y a l a k j á b a n e l j u t Keleos v á r o s a E l e u s i s közelébe, és b u j á b a n a P a r t h e n i o s p a t a k p a r t j á r a ül az á r n y é - kos o l a j f a alá ( 8 8 — 1 0 4 ) . É p e n a k k o r j ö t t e k oda vizet m e r í t e n i Keleos l e á n y a i is, K a l l i d i k e , Kleisidike, D e m o és K a l l i t h o e , a leg- idősebb k ö z ö t t ü k . M e g k é r d e z i k , h o g y k i c s o d a és h o n n a n való, m i r e az i s t e n n ő e l m o n d j a , h o g y D e ó n a k (?) h í v j á k , K r é t á b ó l való, hogy r a b l ó k T h o r i k o s b a vitték, de h o g y o t t é j n e k i d e j é n szerencsé- sen m e g m e n e k ü l t t ő l ü k , e g y s z e r s m i n d k é r i őket, m o n d j á k m e g , h o g y h o v á h o z t a őt a v é l e t l e n és n e m k a p h a t n a - e a v á r o s b a n a l k a l - m a z á s t m i n t d a j k a vagy h á z t a r t ó ( 1 0 5 — 1 4 5 ) . E r r e Kallidike, K e l e o s leányai k ö z ö t t a legszebb, i p a r k o d i k öt v i g a s z t a l n i ; e l m o n d j a , k i k u r a l k o d n a k E l e u s i s f ö l ö t t — T r i p t o l e m o s , Diokles, P o l y x e i n o s ,

unicum antiquitatis monumentum mutató post Mattkaei mortem domino, periret, istud viginti quinque ducatis Bililiothecíe publicse comparavi, ut ibi stabilem et sempiternam sedem haberet».

(13)

E u m o l p o s , Dolichos es Keleos — és .azon meggyőződésének ad kife- jezést, hogy ezeknek nejei m i n d ö r ü l n é n e k , h a oly derek n ő elsze- gődnék h o z z á j u k ; h o g y h a a z o n b a n n e m restelli, v á r j o n egy kissé, m a j d e l m e n n e k a n y j u k h o z Metaneirálioz és m e g k é r d e z i k , n e m a k a r n á - e kis testvérük mellé d a j k á n a k felfogadni ( 1 4 6 — 1 6 9 ) . D e m e t e r r á áll. Kis v á r t a t v a visszajönnek a l e á n y o k es elvezetik a n y j u k h o z . Amint átlép a k ü s z ö b ö n csodálatos íeny tölti el a házat, feje pedig a m e n n y e z e t e t érinti. Megdöbbenve felkél a királyné és átengedi neki saját ülését, de Demeter vonakodik elfogadni. Végre a szolgáló I a m b e széket állít elébe, mire D e m e t e r leül, de e l t a k a r j a arczát és n e m szól senkihez, míg végre I a m b e tréfás beszédeivel fölvidítja a n n y i r a , hogy k y k e o n t a d a t m a g á n a k , a b o r t a z o n b a n visszautasítja (170—212). Most M e t a n e i r a felfogadja kis fia D e m o - p h o o n melle s z á r a z d a j k á n a k . A gyermek p o m p á s a n g y a r a p o d i k , bár sem ételt, sem a n y a t e j é t n e m k a p ; a Helyett D e m e t e r n a p p a l a m b r o z i á v a l kenegeti, éjjel pedig a t ű z b e t a r t j a , és ily m ó d o n h a l h a t a t l a n n á tette volna, h a egy éjjel M e t a n e i r a r a j t a n e m k a p j a es ijedtsegében fel n e m sikolt. D e m e t e r ezen m e g h a r a g s z i k , f ö l d r e teszi a gyermeket es s z e m é r e veti Metaueiránuk m e g g o n d o l a t l a n - ságát, m e l y n e k következteben fia elveszíti a h a l h a t a t l a n s á g o t . Azért azonban mégis, m i n t h o g y D e m e t e r nevelte, nagy t i s z t e l e t b e n fog részesülni és E l e u s i s laKosai a tiszteletere rendezett ü n n e p é l y e k e n örök időkön át békét fognak t a r t a n i . Vegre m e g h a g y j a D e m e t e r , hogy a Kalliclioros p a r t j á n t e m p l o m o t es oltárt e m e l j e n e k neki.

E r r e visszanyeri isteni a l a k j á t és eltűnik, míg Metaneira m a j d n e m elájul es n e m is gondol a földön heverő es h a n g o s a n síró kis fiára, kit vegre nővéréi fölvesznek es ápolnak (213—291).

Másnap reggel e l m o n d j á k Keleosnak a t ö r t é n t e k e t ; Keleos gyűlésre h í v j a egybe a n é p e t , és m e g h a g y j a , hogy e m e l j e n e k D e m e t e r n e k t e m p l o m o t és oltárt. Csodálatos gyorsan e l k é s z ü l n e k az épülettel; mire D e m e t e r oda ül t e m p l o m á b a és v i s s z a t a r t j a a t e r m é s t a föld alatt, m i n e k következtében nagy b a j éri úgy az isteneket, m i n t az e m b e r e k e t (292—313). — Végre m e g s o k a l j a Zeus a r o p p a n t n y o m o r ú s á g o t ; elküldi Irist Demeterért, d e h i j á b a ; azután r e n d r e a t ö b b i isteneket k ü l d i , de ezeknek sem sikerül D e m e t e r t kibékíteni, ki m e g f o g a d j a , hogy n e m tér előbb vissza az Olymposra és n e m ad az e m b e r e k n e k t e r m é s t , m i e l ő t t viszont n e m látja leányát. Most Zeus H e r m e s t küldi P l u t o n h o z a z o n m é g h a -

(14)

2<I ÁBEL JENŐ.

gyással, h o g y h o z z a vissza P e r s e p h o n é t a n y j á h o z . P l u t o n enge- d e l m e s k e d i k , de m i e l ő t t k o c s i j á n E l e u s i s b e v e z e t i , ételébe egy fél g r a n á t a l m á t tesz, h o g y P e r s e p h o n e i s m é t v i s s z a k í v á n k o z z é k hozzá.

E s z e r m e g is t e t t e k ö t e l e s s é g é t . M i n d j á r t első t a l á l k o z á s u k k o r avval a k é r d é s s e l f o g a d j a D e m e t e r l e á n y á t , h o g y csak n e m evett P l u t o n n á l s e m m i t ? m e r t h a evett, az é v n e k h a r m a d r é s z é t az alvi- l á g b a n k e l l t ö l t e n i e , de h a n e m , m i n d i g a n y j a m e l l e t t m a r a d h a t . E g é s z n a p beszélgetett az a n y a l e á n y á v a l , k i t ő l m e g t u d t a az e l r a b l á s r é s z l e t e i t is ( 4 0 6 — 4 3 4 ) . Végre Z e u s R h e á t k ü l d i h o z z á j u k avval az ü z e n e t t e l , h o g y b ó k ü l j ö n ki m á r D e m e t e r , és Zeus bele- egyezik a b b a , h o g y l e á n y a az év két h a r m a d á t a n y j á n á l és csak egy h a r m a d á t f é r j é n é l t ö l t s e . R l i e a szíves ö r ö m e s t e l j á r e k ü l d e t é s b e n és D e m e t e r h a j t s z a v á r a , a föld pedig i s m é t t e r e m v i r á g o t és gabo- n á t . E r r e a z i s t e n n ő e l m e g y és m e g t a n í t j a T r i p t o l e m o s t , D i o k l e s t , E u m o l p o s t és K e l e o s t a s z e n t s z e r t a r t á s o k r a , m e l y e k e t n e m s z a b a d s e m m e g s é r t e n i , sem k i t u d n i a k a r n i , sem k i f e c s e g n i . B o l d o g az e m b e r , a ki l á t t a , a ki p e d i g n i n c s b e a v a t v a , a n n a k s o h a sem lesz oly j ó d o l g a m é g a m á s v i l á g o n sem. M i u t á n így az i s t e n n ő m i n - d e n r e m e g t a n í t o t t a őket, l e á n y á v a l f e l m e g y az O l y m p o s r a a t ö b b i istenek k ö z é , h o l Z e u s o l d a l a m e l l e t t l a k n a k ; b o l d o g az az e m b e r , kire n y á j a s a n t e k i n t e n e k , m e r t n a g y g a z d a g s á g o t k ü l d e n e k h á z á b a (489-ig). — A h y m n u s v é g é n a szokásos c l a u s u l a v a n , m e l y b e n a költő k é r i D e m e t e r t , E l e u s i s , P á r o s és A n t r o n ú r n ő j é t és l e á n y á t P e r s e p h o n é t , h o g y a d j a n a k n e k i az ének f e j é b e n k e l l e m e s életet.

A t a r t a l o m n a k e z e n s z á r a z elbeszéléséből is k i t ű n i k , h o g y h y m n u s u n k a t s e m m i t e k i n t e t b e n s e m s o r o z h a t j u k a s i k e r ü l t e b b e k közé. M á r e l s ő k i a d ó j a , R u l m k e n é s z r e v e t t e , h o g y H o m e r o s n a k m á r a z o n egy o k n á l fogva s e m t u l a j d o n í t h a t j u k , m e r t h i á n y z a n a k b e n n e H o m e r o s k ö l t é s z e t é n e k l é n y e g e s t u l a j d o n s á g a i : «nervi, spiritus, sanguis.» Mily s e m m i t s e m m o n d ó k , ú g y k i á l t fel h e l y e s e n , I r i s n e k es R h e á n a k k ö v e t s é g e i D e m e t e r h e z ! N e m k e v é s b b é i g a z a v a n Matthias Á g o s t n a k1) , m i k o r k i f o g á s o l j a P e r s e p h o n e b e s z é d é t (406—-

*) Animadversiones in Hymnos Homericos cum Prolegomenis de cuiusque consilio, partibus, aetate. Lipsiae 1800. — Hosszasan, de csak ritkán szerencsésen czáfolgatja MattliÍEenek ezen hymnusra vonatkozó fej- tegetéseit Probst Armin: De Hymno Homerico in Cererem. Köln 1850.

p. 8—10.

(15)

432), m e l y b e n első helyen ugyan, de k ü l ö n b e n csak f u t ó l a g v a n érintve az, a m i felől a n y j a oly a g g o d a l m a s izgatottsággal találko- z á s u k első perczében kérdezősködött, hogy t. i. Pluton h á z á b a n cvett-e v a l a m i t (ami persze magától értetődik), még pedig a g r á - n á t a l m á b ó l , a házasság s y m b o l u m á b ó l ( a m i a fő dolog). F e l t ű n ő az a r ö g t ö n i átmenet is e l r a b l á s a leírására, mely a m ú g y is fölös- leges, b á r m i t m o n d j o n ezen állítás ellen B a u m e i s t e r (p. 270), ki ezen elbeszélés igazolására az Ilias első könyvére hivatkozik, m e l y b e n a költő e l m o n d a t j a Achilleussal a n y j á n a k czivódása egész t ö r t é n e t é t A g a m e m n o n n a l , pedig u g y a n a z t m á r előbb s a j á t szavaival k ö r ü l m é n y e s e n leírta v o l t ; elfelejti a z o n b a n B a u m e i s t e r , hogy az I l i a s egész további cselekvése, T h e t i s n e k ú t j a az Olym- posra, Z e u s ígérete, h o g y b o s z ú t fog á l l a n i A g a m e m n o n o n és a t ö b b i g ö r ö g ö k ö n s t b . m i n d közvetlenül Achilleus ezen recapituláló elbe- szelésónek kifolyása, m í g a mi h y m n u s u n k b a n semmi j e l e n t ő s é g e sincs, h a c s a k az n e m , hogy még f é n y e s e b b világításban t ü n t e t i fel a költő ü g y e t l e n s é g é t , ki az elrablás t ö r t é n e t é t két helyen n é m i l e g eltérő részletekkel a d j a elő, még pedig a második helyen t ö b b p o n t r a nézve bővebben, ami épen n e m felel meg a görög epiku- s o k n a k az ismétléseknél követett oeconomiájának. Ügyes Matthiae azon megjegyzése is, hogy P e r s e p h o n e , ki avval végzi elbeszé- lését, h o g y «Pluton a r a n y kocsiján a föld alá vitt, u g y a n c s a k a k a - r a t o m ellenére, én pedig h a n g o s a n k i á l t o t t a m » , azt a b e n y o m á s t teszi az olvasóra, hogy mintegy m e n t e g e t ő z n i és védeni a k a r j a m a g á t a z o n s z e m r e h á n y á s ellen, hogy v a j m i k ö n n y e n h a g y t a m a g á t e l r a b o l n i . Matthias következő megjegyzéseit is aligha n e m t ö b b é kevésbbé helyeselni fogja a modern o l v a s ó : A 313-ik vers u t á n t a l á n n é l k ü l ö z z ü k Zeus tanakodását, m e l y avval az elhatározással végződött, hogy követeket küld D e m e t e r é r t . F e l t ű n ő , hogy a mese l e g f o n t o s a b b mozzanatával, hogy P e r s e p h o n e evett a g r á n á t a l m á - ból, oly röviden, h á r o m sorban, b á n i k el a költő, n e m is érinti, hogy m i k é p e n j u t a g r a n á t a l m a a h h o z a h a t a l o m h o z , hogy vissza- téríti P e r s e p h o n é t az alvilágba, elfelejti H o m e r o s m ó d j a szerint legalább röviden kifejteni, hogy P l u t o n , kit úgy t ü n t e t fel, m i n t h a n e m is n a g y o n bánná, hogy P e r s e p h o n e visszatér a n y j á h o z , m i n t s z á n j a r á m a g á t oly sikeres csel a l k a l m a z á s á r a ; végre a h y m n u s vége felé egészen megfeledkezik a g r á n á t a l m á r ó l és úgy a d j a elő a dolgot, m i n t h a Zeus p u s z t a j ó s z á n t á b ó l engedné meg, hogy P e r -

(16)

s e p h o n e az év n a g y r é s z é t a n y j á n á l t ö l t s e , pedig, a m i n t az D e m e t e r b e s z é d é b ő l ( 3 9 3 — 4 0 3 ) is k i t ű n i k , a s o r s h a t á r o z a t a volt az, m e l y - n e k Z e u s é p úgy alá volt vetve, m i n t a többi i s t e n e k . D e m é g h a M a t t h i s e u t ó b b i m e g j e g y z é s e ellen t a l á n sikerrel l e h e t n e is h i v a t - k o z n i a f e l f o g á s a z o n i n g a d o z á s á r a és b i z o n y t a l a n s á g á r a , m e l y Z e u s n a k a s o r s h o z való v i s z o n y á r ó l a g ö r ö g v a l l á s b a n m i n d v é g i g u r a l k o d o t t , azt el kell i s m e r n ü n k , h o g y k ö l t ő n k n e k á l t a l á b a n n e m s i k e r ü l t a m y t h u s i a n y a g b a lelket ö n t e n i , és egyes m o z z a n a t a i t h e l y e s e n i n d o k o l n i , és h o g y k ü l ö n b e n e g y s z e r ű , i t t - o t t s z e r f e l e t t e g y s z e r ű e l ő a d á s a t ú l z á s o k t ó l s e m m e n t , m i l y e n az eget, f ö l d e t és a t e n g e r t illatával e l t ö l t ő n á r c z i s z , a v é n a s s z o n y a l a k j á b a n K e l e o s egész h á z á t i s t e n i f é n y n y e l e l t ö l t ő D e m e t e r , a h i h e t e t l e n rövid idő a l a t t f e l é p ü l ő t e m p l o m s t b . s t b . !)

E z e k u t á n világos, h o g y n e m h e l y e s e l h e t j ü k F r a n c k e K u n o - ) f e l f o g á s á t , ki Ovidius, C l a u d i a n u s és N o n n o s b o m b a s t i k u s , illetőleg n e m eléggé e g y s z e r ű l e í r á s á v a l s z e m b e n h e l y e s e n kiemeli u g y a n köl- t ő n k n e k ( « H o m e r o s eléggé elegáns, b á r n é m e l y k o r gyönge u t á n z ó j á - n a k » ) , v a g y t a l á n h e l y e s e b b e n m o n d v a k o r á n a k egyedüli és c s a k az eleusisi m o n d a egyéb f e l d o l g o z ó i v a l s z e m b e n é r v é n y e s ü l ő e l ő n y é t , az e g y s z e r ű s é g e t , de m á s r é s z r ő l a z o n t ú l z á s b a esik, h o g y a költe- m é n y c o m p o s i t i ó j á t m i n d e n t e k i n t e t b e n k i f o g á s t a l a n n a k a k a r j a fel- t ü n t e t n i és ki a k a r j a m u t a t n i , h o g y m e g f e l e l a költői m ű v e k h á r o m fő k e l l é k é n e k : n e m igér t ö b b e t , m i n t a m e n n y i t t é n y l e g t e l j e s í t , n e m a d t ö b b e t , m i n t a m e n n y i t a d o l o g m a g a m e g k ö v e t e l és m e g - t a r t j a a h e l y e s s o r r e n d e t . C s a k h o g y m i n d e h á r o m kellék t e l j e s í t é s e

') Kedvezőbben ítél Bergk (Gr. Literaturgeschichte I. p. 769): «Das Gedicht macht keinen entschieden alterthümlichen Eindruck, ist aber auch fern von der Glätte und dem leichten tändelnden Ton der jüngeren Poesie, wozu gerade dieser Stoff in einzelnen Theilen leicht verleiten konnte. Der Verfasser erweist sich im ganzen als ein geschickter epischer Erzähler; die Darstellung ist einfach, naturgemäss und lebendig, nur hier und da zeigt sich ein gewisses Ermatten. Nicht nur mit E m s t und Würde, wie es dieser Abschnitt der heiligen Geschichte erheischt, sondern auch mit gemüthlicliem Antheil und Wärme behandelt der Dichter seinen Gegenstand; waren doch der Schmerz und Zorn einer Mutter über den Verlust des geliebten Kindes, das Glück der Wiedervereinigung, die zärtliche Innigkeit der Tochter wohl geeignet, den Ausdruck der Sympathie hervorzurufen».

s) De hymni in Cererem Homerici compositione, dictione, aetate.

Kiel 1881.

(17)

A H O M E R O S I D E M E T E R - H Y M N U S R Ó L . 1!»

n e m t e s z v a l a k i t n a g y k ö l t ő v é ; és F r a n e k e n a g y o n is k ö n n y e n veszi m é g s e m m i t m o n d ó s c h e m a t i k u s felosztását is. Azt m o n d j a , h o g y az első kelléknek a n n y i b a n felel m e g a költő, h o g y a h y m n u s e l e j é n D e m e t e r és P e r s e p h o n e d i c s ő í t é s é t t ű z t e ki f e l a d a t á u l , es c s a k u g y a n mivel d i c s ő í t h e t t e v o l n a j o b b a n , m i n t avval, h o g y e l b e s z é l t e P e r s e p h o n e t ö r t é n e t é t , m e l y oly f é n y e s v i l á g í t á s b a n t ü n - t e t i fel m i n d k é t i s t e n n ő t e r m é s z e t é t , e g y m á s h o z való r a g a s z k o d á s á t , h o g y l e h e t e t l e n a z o n c s o d á l k o z n u n k , h o g y az eleusisi m o n d a k ö r - n e k é p e n ezen r é s z é t k e d v e l t é k l e g i n k á b b az egész ó k o r o n végig'?

A m á s o d i k kelléknek is s o k k a l j o b b a n m e g f e l e l , F r a n e k e s z e r i n t , m i n t a k á r Ovidius, a k á r C l a u d i a n u s , a k á r N o n n o s ; m i n - d e n t , a m i n e m szolgál az i s t e n n ő k d i c s é r e t é r e , vagy n e m v i l á g í t j a m e g az e s e m é n y e k e t , ü g y e s e n m e l l ő z , és az egész h y m n u s o n végig oly m é r t é k l e t e s s é g e t t a n ú s í t , h o g y m é g csak D e m e t e r t s e m l é p t e t i fel ú j r a k e s e r v e s e n p a n a s z k o d v a a fölött, h o g y l e á n y á n a k ú j b ó l le kell s z á l l a n i a H a d e s b e , k é t s é g k í v ü l a z é r t , m e r t h a s z o n t a l a n d o l o g n a k t a r t j a a végzet ellen z ú g o l ó d n i . Végre, a m i a h a r m a d i k h e l y e n e m l í t e t t kelléket illeti, F r a n e k e s z e r i n t úgy r e n d e z t e b e a d o l g o t , hogy a m e s e f ő m o z z a n a t a i t a h y m n u s k ö z e p é r e t e t t e , a t ö b b i t pedig, a m i csak a fő e s e m é n y e k díszítésére vagy m a g y a - r á z á s á r a szolgál, a h y m n u s e l e j é n és végén helyezte el. F r a n e k e u g y a n i s a z t hiszi, h o g y a m e s e k ö z é p p o n t j á t a z o n v e r s e k képezik, m e l y e k b e n e l m o n d j a a költő, h o g y D e m e t e r i s m é t v i s s z a n y e r t e i s t e n i a l a k j á t és m e g h a g y t a , h o g y n e k i t e m p l o m o t e m e l j e n e k , és m e g v a n győződve, h o g y m i n d e z k e v e s e b b e t m u t a t n a , h a n e m előzné m e g D e m e t e r f á j d a l m á n a k és b o l y o n g á s á n a k leírása, és n e m k ö v e t n é k az istenek követségei és az e l é g t é t e l t szolgáltatás. E z e k a l a p j á n F r a n e k e (p. 4.) b i z o n y o s c h o r i k u s k ö l t e m é n y e k c o m p o s i t i ó j á n a k s c h e m á j á t a k ö v e t k e z ő m ó d o n a l k a l m a z z a h y m n u s u n k r a :

y. 1—3 IlpóXoyo; v. 4—95 'Apyá v. 95—232 kaxaxpojtá Demeter bolyongása Demeter Keleos házánál v. 233—283 'OpyaXÓ?

Demeter visszanyeri isteni alakját ós templomot emeltet magának

v. 284—4t0 Móxaxaxaxpojxá v. 441—485 Icppayí; v. 486—495'E-íXofo;.

Persephone visszaadatik Demetert ós Persephonét anyjának visszahívják az Olymposra.

m á s r é s z r ő l pedig olyan m ű v é s z e k c o m p o s i t i ó j á v a l h a s o n l í t j a össze szerkezetét, kik t e m p l o m o k c s ú c s á n az i s t e n e k n e k v a g y h ő s ö k n e k

(18)

t e t t e i t o l y m ó d o n á b r á z o l j á k , h o g y a f ő a l a k o k a t h a t a l m a s n a g y s á g - b a n a k ö z é p r e helyezik, m í g a m e l l é k a l a k o k m i n d k é t s a r o k b a n k é n y t e l e n e k m e g h ú z ó d n i .

M i n t h o g y a z o n b a n , m i n t látni f o g j u k , a h y m n u s m e s é j é n e k k ö z é p p o n t j á t n e m az eleusisi t e m p l o m é p í t é s e k é p e z i , m a g á t ó l ö s s z e d ő l a F r a n c k e által o l y m e s t e r s é g e s e n és m e s t e r k é l t e n f e l é p í - t e t t c o m p o s i t i o , mely a m ú g y is a z o n s a r k a l a t o s h i b á b a n s z e n v e d , h o g y a g ö r ö g epikus k ö l t é s z e t k e r e t é n k í v ü l álló elvre v a n a l a p í t v a , m e l y e t l y r a i t e r m é s z e t ű h y m n u s o k s z e r k e z e t é n e k f e j t e g e t é s é n é l s z a b a d v o l n a u g y a n a l k a l m a z n i , de s o h a az o l y a n e p i k u s j e l l e g ű h y m n u s o k n á l , m i n t a m i l y e n e k a n a g y o b b h o m e r o s i h y m n u s o k . Ki l e h e t t o v á b b á m u t a t n i , h o g y u g y a n a z o n s z e r k e z e t t e l b í r t a k a m o n d á n a k a z o n feldolgozásai is, m e l y e k v a g y n e m l e h e t t e k t e k i n - tettel a m i h y m n u s u n k r a , m i n t a P a m p h o s n a k t u l a j d o n í t o t t r é g i b b *) h y m n u s , v a g y t u d t u n k k a l l e g a l á b b t é n y l e g n e m voltak r á t e k i n - tettel, m i n t az O r p h e u s n e v e a l a t t j á r ó k ö l t e m é n y . A irpóXoyoi;

és az sjúXofo? n e m h i á n y o z h a t o t t ezen f e l d o l g o z á s o k b a n s e m — az O r p h e u s f é l é n e k eleje : p/ijvív asiös thá, A T ^ J Ú J - S O O C ayXaoxdipnoo, r á n k is m a r a d t , — D e m e t e r b o l y o n g á s a és t a r t ó z k o d á s a Keleos h á - z á b a n (az o r p h i k u s k ö l t e m é n y b e n D y s a u l e s h á z á b a n ) m i n d k e t t ő b e n m e g v o l t , D e m e t e r n e k i s t e n n ő v é v a l ó v i s s z a v á l t o z á s a a l k a l m a s i n t P a m p h o s h y m n u s á b a n is e l ő f o r d u l t , m i n t h o g y e b b e n ö r e g a s s z o n y a l a k j á b a n j e l e n i k m e g K e l e o s h á z á b a n , P e r s e p h o n e v i s s z a t é r é s e pedig az o r p h i k u s k ö l t e m é n y n e k s z i n t é n t á r g y á t képezte. É s m i n t - hogy e z e n m o z z a n a t o k m á r a d o l o g t e r m é s z e t é n é l fogva m i n d e z e n f e l d o l g o z á s o k b a n csak egy és u g y a n a z o n s o r r e n d b e n k ö v e t k e z h e t t e k e g y m á s r a , v i l á g o s , hogy a m o n d a i e l e m e k t e r m é s z e t e s csopor- t o s u l á s á t n e m l e h e t h y m n u s u n k s z e r z ő j é n e k j a v á r a b e t u d n i .

H y m n u s u n k n a k az e l ő b b e n i e k b e n eléggé f e l t ü n t e t e t t h i á n y a i o k o z h a t t á k , h o g y felfedezésétől kezdve a l e g k í m é l e t l e n e b b k r i t i k á - n a k volt k i t é v e .

I g n a r r a , n á p o l y i t a n á r , u g y a n a z , a ki «felfödözte», h o g y

1) Flach szerint (Geschichte der griechischen Lyrik. Tübingen 1884 p. 56) a Pamphos hymnusa utánozta a homerosi hymnust, melyet Attika legrégibb irodalmi emlékének mond.

(19)

Q u i n t u s S m y r n m u s n a k , a «Posthomerica» szerzőjének n e v e erede- tileg Alkibiades volt, a b b ó l i n d u l t ki, hogy P a u s a n i a s (IX. 31) a n n a k bebizonyítására, hogy a nárczisz virág m á r a T h e s p n e b ö l való NarkÍ8sos előtt létezett, H o m e r o s helyett P a m p l i o s r a h i v a t k o z o t t , pedig H o m e r o s r a h i v a t k o z h a t o t t volna, h a a D e m e t e r - h y m n u s t u g y a n a z o n a l a k b a n i s m e r t e v o l n a , melyben most b í r j u k , — és ennek a l a p j á n az egész h y m n u s t egy t u d ó s g r a m m a t i k u s m ű v é n e k tar- t o t t a , ki az ő k o r á b a n m á r elveszett h o m e r o s i D e m e t e r - h y m n u s t az által a k a r t a pótolni, h o g y m a g a írt D e m e t e r r e egy h y m n u s t , melybe ügyesen beleszőtte a P a u s a n i a s t ó l az eredeti h y m n u s b ó l idézett töredékeket is. De ez ellen m á r Ilgen f e l h o z t a , h o g y P a u s a - n i a s n e m azért hivatkozott P a m p h o s r a , m e r t a h o m e r o s i h y m n u s - b a u a nárczisz n e m volt említve, h a n e m csak azért, m e r t P a m p h o s t H o m e r o s n á l sokkal r é g i b b n e k t a r t o t t a és neki a l e h e t ő legregibb t a n u r a kellett hivatkoznia, hogy kimutassa, hogy m á r a T h e s p h i ; e - beli NarkÍ8sos előtt is i s m e r t é k a nárczisz virágot ezen n é v e n . Ami azonfelül H e r m a n n megjegyzését illeti (p. XCV1I), hogy H o m e r o s r a n e m is h i v a t k o z h a t o t t P a u s a n i a s , mivel H o m e r o s t Narkissosnál f i a t a l a b b n a k t a r t o t t a , ki úgy látszik, hogy Teiresias i d e j é b e n élt, helyesen jegyzi meg B a u m e i s t e r (p. 275), hogy n e m sikerült meg- tudnia, minek a l a p j á n h a t á r o z t a meg H e r m a n n Narkissos k o r á t , — bár m a g á b a n véve v a l ó s z í n ű n e k t a r t h a t j u k , hogy N a r k i s s o s korát H o m e r o s elé kell t e n n ü n k .

Nagyobb a p p a r a t u s s a l , de n e m n a g y o b b e r e d m é n y n y e l Matthia- állított fel az I g n a r r á é h o z h a s o n l ó hypothesist. A f ő s ú l y t a z o n kö- r ü l m e n y r e fekteti, hogy az a homerosi D e m e t e r - h y m n u s , melyet P a u s a n i a s (a C h r . utáni m á s o d i k században) olvasott, t ö b b tekintet- ben eltért a m i h y m n u s u n k t ó l , más t e k i n t e t b e n a z o n b a n szóról szóra megegyezett vele.— M i n t h o g y a kérdés, hogy m i k é p p e n kell magya- r á z n u n k a P a u s a n i a s idézetei és a l i y m n u s u n k ránk m a r a d t szövege közt kétségkívül fenforgó eltéréseket, k ü l ö n b e n is érdekes, és az el- térések csakis a D e m e t e r - h y m n u s r a nézve c o n s t a t á l h a t ó k , czélszerű lesz előbb ezen kérdéssel t i s z t á b a j ö n n i , hogy a z u t á n a n n á l k ö n n y e b ben í t é l h e s s ü n k Matthiie h y p o t h e s i s e valószínűsége fölött. — P a u - s a n i a s négy helyen idézi a h o m e r o s i h y m n u s o k a t . Az Apollon-hym- n u s r a vonatkozik X. 3 7 , 4 : ''Ou.Tjpo; [xévtoi Kptaav sv re 'IXtáöi ó|j.oíioc xal őjjivtp tej) bÍq 'ArcóXXtova ovojxati sc áp"/f( q xaXei ri^v TtoXiv, mely hely azért nevezetes, mivel azt látszik bizonyítani, hogy P a u s a n i a s

M . T . A K . KII T . A N Y K L V - KS S Z K P T U D . K Ö R K B Ö L . l - S S f i . X I I I . K . 4 . S Z . -

(20)

2<I ÁBEL JENŐ.

ú g y m i n t előtte m á r D i d y m o s is, az A p o l l o n r a í r t két l i y m n u s t m á r egy h y m n u s s á ö s s z e t á k o l v a o l v a s t a ; e l l e n k e z ő e s e t b e n világo- s a n k i t e t t e v o l n a , h o g y a hely, m e l y r e czéloz ( h y m n , in Ap. P y t h . 91), az A p o l l o n r a í r t h y m n u s o k m e l y i k é b e n t a l á l h a t ó ; a z o n fel- tevés, h o g y P a u s a n i a s n e m i s m e r t e a delosi A p o l l o n r a írt m á s i k h y m n u s t , m e l y e t T h u k y d i d e s is idéz, é p e n n e m v a l ó s z í n ű . Mint- h o g y p e d i g a két h y m n u s ö s s z e o l v a d á s a csak ú g y m a g y a r á z h a t ó , h a f e l t e s s z ü k , h o g y k ö z v e t l e n ü l e g y m á s u t á n , egy g y ű j t e m é n y b e n ( a b b a n , a m e l y r á n k m a r a d t ) állottak, v a l ó s z í n ű az is, h o g y P a u s a - n i a s az á l t a l a H o m e r o s neve a l a t t i d é z e t t h y m n u s o k a t a r á n k m a r a d t g y ű j t e m é n y b ő l i s m e r t e *). M e g n e m c z á f o l l i a t ó ezen követ- k e z t e t é s ü n k P a u s a n i a s n a k egy m á s i k h e l y é b ő l ( I X . 3 0 , 6), hol így n y i l a t k o z i k az o r p h e u s i l i y m n u s o k r ó l : x ó a | J . < ; > U.sv 5fj^{T W V} ircwv dsois- peta tpspotvto av \s.z~A ys 'O|j,f(poe T O Ü ? őjxvoos, u p j c Ss ex toö d-síoo xai se TtÁéov sxsívwv s y o o a i v ; be n e m l á t h a t ó u g y a n i s , m i é r t k e l l e n e G u t t m a n n a l (De Hymn. Horn. Hist. Crit. 1 8 6 9 . p . 32) f e l t e n n i , h o g y P a u s a n i a s ezen í t é l e t e t v a l a m e l y r é g i b b í r ó b ó l m e r í t e t t e . É p e n oly kevéssé l e h e t f e l t e v é s ü n k ellen a r r a h i v a t k o z n i , h o g y P a u s a n i a s ( V I I . 20) a n n a k b e b i z o n y í t á s á r a , h o g y A p o l l o n a n y á j a k n a k b a r á t j a volt, A l k a i o s n a k egy h y m n u s á r a és az 7 h a s r a ( X X I . 4 4 6 — 4 4 8 ) h i v a t k o z i k , és n e m a H e r m e s - h y m n u s r a , m e l y p e d i g m i n d k e t t ő - n é l s o k k a l több b i z o n y í t ó erővel b í r t v o l n a . M e r t h a n e m is

a k a r j u k Voss-szal (Mythologische Briefe I. p . 103, 2-ik kiadás) és H i g n a r d - d a l f e l t e n n i , h o g y P a u s a n i a s k é s z a k a r v ai m e l l ő z t e e h v m n u s t , m i n t s o k k a l k é s ő b b i k o r b ó l való k o h o l m á n y t — az iro-

b Wilamowitz-Moellendorf, a ki (Aus Kydathen, Berlin 1880 p. 125) nem tartja valószínűnek, hogy a Demeter-hymnusnak előttünk fekvő recen- siója Eleusisban keletkezett, ezen kételyét a következőképpen indokolja:

«Pausanias hat eine einigermassen abweichende Becension des Hymnos gehabt, und grade er benutzte bekanntlich nicht eine Sammlung homeri- scher Hymnen, sondern eine, in welcher vieler Dichter Pamplios, (irpheus, Musaios, Homeros Namen vertreten waren, und die Herkunft dieser Sammlung wird durch den mehrfach genannten Hymnos für die Lykomi- den als attisch erwiesen». Hát az Apollon-hymnust, melynek semmi köze Athénhez, szintén ezeu attikai hymnusgyűjteményből ismerte Pausanias ? És lia ezt a mi gyűjteményünkből ismerte, akkor nincs okunk tagadni, hogy a Demeter-hymuust is onnan ismerte ; mert hogy hymnusunknak ránk maradt recensiója nem különbözik attól, a melyet Pausanias idézett, alant fogjuk valószínűvé tenni.

(21)

d a l o m t ö r t é n e t i critica n e m erős oldala P a u s a n i a s n a k , a ki az Apol- l o n r a és D e m e t e r r e írt h y m n u s o k a t i s H o m e r o s m ü v e i n e k t a r t o t t a

— miért n e m mellőzhette a H e r m e s r e írt l i y m n u s t azért, m e r t akkor é p e n n e m j u t o t t eszébe, vagy a z é r t , m e r t j o b b n a k t a r t o t t a az egész világ á l t a l ismert Iliasra, m i n t a kétségkívül sokkal kevésbbé elter- j e d t h y m n u s o k r a h i v a t k o z n i ?

A D e m e t e r - l i y m n u s t a következő helyeken idézi P a u s a n i a s : 11.14, 2 : sári "fäp xai 'Opnrjptp ;tsjro'.7]|j.éva s? ARJ|J.7jTpav, sv Ss átkot?

xatakéfwv^{T O Ö Í} StoayífsvTac^{Ú J T Ö} ríj? ilsoö^{T Y J V} tsXsnfyv AoaaoXajv oöSsva otősv 'EXsoatvtov syst Ss oka» t ä S7n)'

Ast?sv TpurtoXs|jup TS AtoxXef TS uXrj$í"(i) Ivjaó/.Tro'j Ts ßír, KsXsíj) i>' rppíyopt Xawv SpTjap-oa'JVTjV íspwv xai s;rétppa8sv o'pyta rcaatv.

E sorok a l i y m n u s b a n is m e g v a n n a k (v. 4 7 4 — 4 7 6 ) csekély eltéres- s e l : 8pY)3(iooúv7]v helyett h i b á s a n ypTjajroaúvTjv {>' és rcäaiv 1). xaXá áll a moszkvai codexben, de a xaXá olvasás n y i l v á n a t t ó l ered, a ki a 476-ik vers u t á n a 154-ik vers a l a p j á n a TptrcoXsjj.co TS IIoXo£stv([>,

S T T Í rat? Ő S AtoxXst verset interpolálta, m e l y verset P a u s a n i a s n e m

i s m e r t e . G u t t m a n n , a ki azt v i t a t j a (p. 31), liogy P a u s a n i a s idézeteit n e m a h y m n u s o k g y ű j t e m é n y é b ő l vette — b á r ezt t a l á n i s m e r t e — h a n e m v a l a m e l y ismeretlen í r ó n a k attikai régiségekről szóló művé- b ő l , t e r m é s z e t e s e n ezen helyet illetőleg is ezen v é l e m é n y e n v a n ; ha magából a h y m n u s b ó l vette volna, ú g y m o n d p. 33, ő[j.vo?-nak vagy 5p,vot-nak nevezte volna az á l t a l a idézett k ö l t e m é n y t . Mit lehet adni az ilyen érvelésre, m u t a t j a a következő passus, hol P a u s a n i a s csak- u g y a n í>[j.vo?-nak nevezi k ö l t e m é n y ü n k e t , a n é l k ü l természetesen, h o g y G u t t m a n n e b b ő l b á r m i l y következtetést v o n n a (IV. 3 0 , 3 ) : zpwra?

Ss, ojv oíSa, sjroníjaara év raí? Ijtsotv 'üjrTjpo? Túy»]? jj.vqp.7jv. s7ratr(Tara Sé sv 'ÍJJ.VIO TÍ[> se TYjv Ayjp.YjTpa, áXXa? T S T W V "ílxsavoö « P J Y A T S P A ? xaTa- pnljj.oójj.svoí Ó J Í Ó J J . O ' J Kóptfj TT; A^jj.rypo? jratCotsv, xai Tóyvjv có? ííxs- avoö xai Takrjv xatSa oőaav xai o k w ? syst Tä i~.rt'

7jjj.stí [rév [láXa jtäaat av' tjrspräv Xstfrwva

As'JXTRARTJ d'atvcó T S xai TIXsxTpyj xai Távthj

MyjXößoat? T S T Ó / T J T S xai 'fixopóvj xaXoxaüci?.

H y m n u s u n k b a n e versek O k e a n o s leányai hosszú felsorolásának ( v . 4 1 7 — 4 2 4 ) élén állanak, egygyel m e g t o l d v a : xai M S X Í T Y ] láyy] T S

'PóSstá TS KaXXtpór] TS, m e l y a 418-ik vers u t á n v a n közbetoldva.

2*

(22)

2<I Á B E L J E N Ő .

A k i a d ó k h e l y e s v é l e m é n y e s z e r i n t e vers P a u s a n i a s n á l vagy P a u s a - n i a s n a k v a g y a m á s o l ó k n a k t é v e d é s é b ő l h i á n y z i k , vagy t a l á n a z é r t , m e r t P a u s a n i a s n e m t a r t o t t a s z ü k s é g e s n e k a z t a sok f ö l ö s l e g e s n e v e t i d é z n i , h a n e m sietett, h o g y m i n é l e l ő b b a h h o z a v e r s h e z é r j e n , m e l y b e n T y c h e e m l í t v e volt. Csak H e r m a n n t a r t o t t a a 419-ik v e r s e t i n t e r p o l á l t n a k . V é l e m é n y é t G u t t m a n n (p. 34) a z é r t n e m t a r t j a e l f o g a d h a t ó n a k , m e r t a m á s u t t elő n e m f o r d u l ó lcr/rj n e v e t n e m l e h e t b y z a n t i n g r a m m a t i k u s (miért é p e n b y z a n t i n g r a m - m a t i k u s ?) t a l á l m á n y á n a k n é z n i ; v a l ó d i n a k m e g a z é r t n e m t a r t j a a verset, m i v e l a b e n n e említetet, MsXitY) m á s k ü l ö n b e n (Hes. T h e o g . 246, II. X 42) n e m O k e a n o s , h a n e m N e r e u s l e á n y a i között s z e r e p e l , itt pedig az ö t ö d i k v e r s s z e r i n t (TtaíCooaav xoóp^at aöv 'flxeavoö ßaf>o-

X Ó Á T O I ? ) c s a k O k e a n o s l e á n y a i n a k v a n h e l y ü k . Mi a z o n b a n n e m f o g u n k a z o n m e g ü t k ö z n i1) , h o g y a költő M e l i t é t O k e a n o s l e á n y á - n a k m o n d j a — h i s z e n E h o d o p e , L e u k i p p e , P h a i n o és l a c h e s e m fordul elő m á s u t t O k e a n o s l e á n y a i között — és e n n é l f o g v a G u t t - m a n n a z o n f e l t e v é s é t s e m f o g j u k h e l y e s e l h e t u i , h o g y P a u s a n i a s ezen v e r s e k e t v a l a m e l y r é g i b b í r ó b ó l m e r í t e t t e , k i n e k p é l d á n y á b a n az á l l í t ó l a g n e m valódi v e r s v a g y m é g n e m volt b e t o l d v a v a g y pedig v a l a m e l y g r a m m a t i k u s t ó l a Melite neve m i a t t m á r i s m é t ki volt küszöbölve.-— 1 3 8 , 3 : '0;J,Yjp<I> Ss E S I J , S V xb Yévoc; S O T Í V O U 2 S V aótoö (t. i. Eugók-oo) 7rsTOiY]g.ávov, s~ovojj,áCst ok a.*(rjvopix sv toí? sirsaiv töv

[vj|j.o/xov. P a u s a n i a s n y i l v á n h y m n u s u n k 1 5 4 — 1 5 5 - i k v e r s é r e czé- loz, m e l y e k a r á n k m a r a d t e g y e d ü l i k é z i r a t s z e r i n t k ö v e t k e z ő k é p - p e n h a n g z a n a k :

T J S S I L O X O S S Í V O O v.r/1 Á G Ó G O V O ; E Ö I J . Ó X T C O L O

x a i A O X R / O U xai jraTpö? i-ftpopoc itf.ízípo'.o.

I t t K u h n k e n , Voss és Franke'2), kiket én is k ö v e t t e m k i a d á s o m b a n , a j e l z ő k e t f e l c s e r é l t é k és x a i aYTjvopo? Eó[AÓX7TOTO-t és iratpös á[vj\io-

*) Vájjon nem azért hozta be ide az eleusisi költő Melitét, hogy emléket állítson ama másik Melitónek, ki Hesiodos szerint Myrmex eleusisi herosnak leánya volt ? L. Wilamowitz-Mcellendorf, Ans Kydathen, p. 146 s köv. -— V. ö. még Flander De Interpol. Hymn. Cereris 187!) p. 10: Quidni memoria lapsus MeXlniv Oceanitidibus adnumerari potuerit credere? Si versus legeretur apud Pausaniam, nemo hsereret. Quam ob rem Frankio assentior, qui in vetustis hymnorum exemplis alio atque nunc loco, fortasse post v. 420 positum fuisse ideoque a Pausania allatum non esse v. 419 ducit».

2) A liomerosi hymnusoknak 1823-ban közzétett kiadásában.

\