A h y m n u s s z e r z ő j é r e és k e l e t k e z é s é n e k k o r á r a n é z v e m é g t ö b b n e h é z s é g g e l kell m e g k ü z d e n i a k u t a t á s n a k . H o g y H o m e r o s u t á n ólt, a l i g h a szorul bizonyításra, d e h o g y H e s i o d o s n á l is f i a t a -labb, n y e l v i i n d i c i u m o k o n k í v ü l m u t a t j a az a k ö r ü l m é n y , h o g y H e s i o d o s n á l m y t h u s u n k s o k k a l e g y s z e r ű b b , és a H e s i o d o s b ó l köl-c s ö n z ö t t kifejezések egész s o r a2) , v a l a m i n t t a l á n az is, h o g y h y m
-*) «Ei igitur, qui literig fabulam mandavit, diversas, ut ita dicara, Hermanni recensiones versatas esse puto, ex quibus uni, quam pro pr;e-eipua liabebat, addidit, quse propria erant reliquarum, id potissimum ágens, ut omnium sacrarum consuetudinum in hymno daret exemplar et quasi explicationem.» Gutsche p. 57.
a) v. 2. 3. TJV 'Aioiovsj; "llpjta^sv, S C Ó Z E V ál ßapuxxuJios EÜpúo7Ea Zs-J;, Tin
9 1 3 . 9 1 4 . ( I L E P A C F F I T Í V R | V R,V 'A'iSiovsü; " l l p - A A E V R A P A V I R U P O S , E I W / . S S E P J - C I E T A Z E U : . —
14. E-rbuua [iuSáaacSat, Opp. 10. 1. pSr)<Taí;.iriv * (azaz a vers u. a. helyén). — 60.
T E Í t , ; Tjuzónou, Th. 6 2 5 . 6 3 4 . (íjúr.ouo; ' P . ) . — 7 9 . S A X E P I J V X S X X ^ F F S A I axoixív, Th. 921. 946. 948. 999. (5. r.otfpan' axoixtv).* — 88. xol 3' ÚTI' öpxXrj;, Scut.
3 4 1 * — 1 0 3 . 2 1 5 . 5EUICTTOJE3awv ß A O T X V O fr. 2 3 , I . Gcettl* — 1 1 0 . KaX-XiSéri 5', Tj xtov jrpoYEVEaxa-Dj rpv ánaaÉwv, Tli. 79. KaXXtÓ7tr) rj Se npooEoe-cttítt, é<JT\v Ä-aaswv. — 1 5 2 . iSEÍrjcn Síxpffiv, Th. 8 6 , Opp. 3 6 . — 1 6 8 . 2 2 3 . i~'o
S P E J R N Í P I A Soírj, Opp. 1 8 6 . ( S O Í E V ) . — 1 8 3 . ßaSivoíoi . . . TIOCJUÍV, Th. 1 9 5 . (jcooaiv j-o paSivoíaiv). — 258. V T J Z E C T O V i á c O p p . 2 8 1 (áácrSj]).* — 2 7 9 . X A T S V 7 J V 0 3 E V
A H O M E R O S I D E M E T E R - H Y M N U S R Ó L . 5 3
n u s u n k n a k H o m e r o s n á l elő n e m f o r d u l ó kilenczven s z a v a k ö z ü l ' ) n e m kevesebb m i n t t i z e n k e t t ő f o r d u l elő H e s i o d o s n á l . E z a n a g y o b b
<ú[iou{, Seilt, 269.* — 287. néao' ánaXolat, Th. 3.* — 311. Xtptoü úr.' áppaXsSent.
43. (voóoou ón' xppaXÉr,;).* — 315. noXurjpaTov EÍ3O; syooaav, Th. 908 (nom.).* — 336. piaXaxoDt napxtcsáuEvo; ÉnÉsaatv, Th. 90. (a. nxpatpáuEvot ér..).* — 352. yxaat-pEVEoiv ávJpiúniDV, Th. 879.*— 473. SEptatoJtóXoi; ßaatXsüxtv; v. ö. 103.— 285.
EÓiTpiúiiDv Xsy Étov, Th. 798. arpiutoí; Év Xe/esot'.. Ezen összeállítást Windisch-ből veszem, De Hymnis Homericis Maioribus. Lipcse 1867. p. 61. Buecheler kiadásának jegyzeteiből még a következő példákat idézhetem : 3.
ßapiixTu-r.'ji . . . Zsó;, Zr)v't ßapuxrJnw Th. 388.* — 11. osßa; 8É V E r.iitv t3ÉjSat . . . A J X V X T O I ; T E Szói; r,3s Svától; avSpcúnot;, — Saötaa 8 ' fy' X S X V X T O D ; T E S E O Ó ; Svr;T0'J; T ' avSpió-nou? Th. 558.; — 4. ot8pa SxXxjtjrj;, Cert. Hes. p. 318, 14 ed. Goettl. ; — 38.
r(/r,aav 8' Ö O E ' M V xopuoxt, — Ép/E"! 8E .tápr] V T T P Ó E V T O ; 'OXúunou Th. 42.; — 56. ÜEpaE-spóvTjv, Th. 913.* — 83. änX7]TOV r/stv XÓTOV,— anXr,Tov X O T S ' O U X X Th. 315.; — 86. TÍ npöWa 8ixTptyx Saupo; ET'JySr;, — tó; TO npttiTov än' apy?; ÉnXsTo oaaaó;
Th. 425.; — 88. 89. Ü > ; Etntuv 'ínnotatv É X É X X S T O- Tol 8' ón' öuoxXíj; píacpx O E O O V
•So'ov Soua, — auspSxXÉov "nnoioiv ÉXE'XXETO- T O ) 8' ón' oaoxXi,; fia?)' É'ospov So'ov app.a Sent. 341.; — 100. éJETO . . Év oxtij, — Év axtrj I^ixevov Opp. 593.* ; — 113.
y aaxtpEvÉtov ávDciúnoiv, Th. 879.*; — 135. návTs; 'OXóunta SWUXT' e/OVTE;
Opp. 81.*; — 144. Éppa StSaaxrJoaipt, — sppa SiSauxijaai Opp. 64.; — 151. Srjptoo TE nooóyootv É3É xprJ6E[ava nóXrjo; EipoaTai,— 3; B r ' ß r , ; xprJSsavov É'"/Et pósTxí T E nóXr,a Scut. 105.; — 166. xat 4jßrj; pÉTpov " X O I T O Opp. 132.*; — 175. xopEtjaáuEvat cppÉva oopßij, — xsxopr|p.Évov ^Too É8w8^; Opp. 593.; — 179. xuSpijv Száv, — xuópr, Szó; Th.
442. * ; — 182. X X T Í xpr^sv xsxaXjp.aÉvr|, — Z X T Í xp^Ev 8e xaXünTprjv Th. 574.; — 197. ÉvJa xa^EÍoaÉvr),— sv3a xaltE^óaevo; Scut. 34. *;—217. In) pap Jup'o; a ó/Év;
xEcrat,— xa) Én) Jopov aiys'vt Ssívai Opp. 815.*; — 224. ÉoaTÉpavo; Arj;x»jT/;p Opp.
300.* ; — 260. iíávaTtSv xe'v TO; xat ápíjpaov rjaana nivTa, — aitávaTo; váptoi) xa) äprjoao; rJpaTa návTa Th. 305.* ; — 269. JVIJTOÍ; T ' ővEtap, — SvijTol; taÉp' ővitap Th. 871.; — 276. xáXXo; ar,To, Scut. 78.;—310. xat vj X E náanav öXEOTE pÉvo;
aspéntov ävSpwntjiv, • — • ZEÓ; 6' oXÉost xat T O Ő T O pÉvo; ptgpéirtuv avSptónoiv Opp. 180.;
— 368. Sulisai . . ÍXiaxiuvTat, — IruÉEatjí TE ÍXáaxEaSat Opp. 338. — 373.
vwui(-<ja;, Scut. 462.*; — 378. ( J L E T Í Y E P O ) í^ijat, Th. 283. * ; — 403. Szói; SVÍJTO";
T' ivSptónot;, — Szo\ 5vr,Toí T' ävjpiojcot Th. 535.; — 404. e;anaTr,as 38Xq>, — 38Xtp opÉva; ÉíjanaTrJaa; Til. 889. ; — 408. äXXtov oópavttóviov, — návTtov oópa-vttóvtov Th. 919. — Az Okeanidák katalógusa (418—-423) majdnem egészen Ilesiodosból van véve (Th. 349—361). — 444, 445. Ó J T É S S X T O 3 S T T A I P S W O É
-aEV a; XEV ÉXotTo ptET1 xJavaTOtat Szóivi, — Ttaf,v 8E Ézaavov IjÉaEv r,v TÓ nápo;
ps U E T ' äSavaTotot Ssolaiv Th. 393.; — 453. aíJSEtjt A7jar,TPO;, — 3tá |ar[8Ea —anpó;
Th. 398.;— 456. fptoÉpEv äoTayJwv, — ßpt58asva OTayótov Scut. 289.*;— 464.
óno íóooi É J E P Ó S V T I , Th. 729.; — 482. atoav v/zi, — E"Y.Et ataav Th. 422.; — 483.
nivä' ónsS-pzaTo, — ónsSijxaTo návTa Th. 175.;— 485. É'vSa 3E vatETaouat, — Év3a 3É vaiETast Th. 775. 486.; — 487. asp' öXßto; O V T I V ' Éxslvat npoapovÉtoj GÍXtovTzt, — 3 3' öXßto; ővTiva Moüoat tpíXiovTxi Th. 96.; — 488. 489. nÉanouatv . . . UXOOTOV, —
Ar)ai(Tr)p piEv I I X O Ü T O V ÉpsívaTo Tli. 969.
l) Windiscli p. 61. 62 a következőket sorolja föl: Tavóapupo; 2, 77
2<I
Á B E L J E N Ő .
l i o m e r o s i h y m n u s o k k ö z t t a l á n az egyedüli, m e l y r ő l ki l e h e t m u t a t n i , hogy s z e r z ő j e j ó l i s m e r t e , s ő t u t á n o z t a H e s i o d o s t , m é g p e d i g n e m -csak a T h e o g o n i á t és az "Er,-/a x a i llpápai-t, h a n e m a j ó v a l későbbi S c u t u m o t is, m e l y ép ü g y m i n t a mi h y m n u s u n k m i n t e g y k ö z é p állást f o g l a l el a régi g ö r ö g e p o s n a k k é t f ő k é p v i s e l ő j e k ö z ö t t . E z e n u t á n z á s b a n is n y o m á t l e h e t n e f e l i s m e r n i a n n a k , a m i k ü l ö n b e n is v a l ó s z í n ű , h o g y h y m n u s u n k s z e r z ő j e n e m « H o m e r i d a » , k ö z ö n s é g e s r h a p s ó d u s volt, h a n e m az i s t e n t i s z t e l e t t e l s z o r o s a b b v i s z o n y b a n álló és a m y t h u s i r á n t t a l á n n é m i l e g ex p r o f e s s o is é r d e k l ő d ő fértiü, ki b e h a t ó t a n u l m á n y t á r g y á v á t e t t e a görögök l e g r é g i b b és legbe-csesebb c o s m o - és t h e o g o n i á j á n a k egyikét, H e s i o d o s t h e o g o n i á j á t , m e l y n e k r é v é n , úgy látszik, i s m e r k e d e t t m e g a H e s i o d o s n e v e a l a t t j á r ó e g y é b k ö l t e m é n y e k k e l is, m é g pedig n e m c s a k az vEp-(a x a i H|xspat-val, m e l y n e k k o m o l y e t h i k u s t a r t a l m a v o n z h a t t a , h a n e m a m e s é k b e n g a z d a g E o i á v a l i s .
K ö l t ő n k n y e l v e z e t é b ő l a l e g f o n t o s a b b k ö v e t k e z m é n y e k e t V o s s v o n t a . G o n d o s a n ö s s z e h a s o n l í t o t t a h y m n u s u n k n y e l v e z e t é t a H o -m e r o s é v a l és a t r a g i k u s k ö l t ő k é v e l és ezen ö s s z e h a s o n l í t á s a l a p j á n azon e r e d m é n y r e j u t o t t , h o g y k ö l t ő n k a t t i k a i s z ü l e t é s ű volt, es hogy c s a k ezen feltevésből l e h e t m e g m a g y a r á z n i a z t a s z á m o s atti-kai szót, a l a k o t és s z ó l á s m ó d o t , m e l y e k h y m n u s u n k i ó n e p i k u s d i a l e c t u s á t t a r k á z z á k . V o s s n a k h y p o t h e s i s é t s o k a n e l f o g a d t á k , így B a u m e i s t e r is, ki (p. 278) a V o s s által f e l h o z o t t a p r ó s á g o k b ó l azt
(Th. 364, Scut. 35); — - O X J D > V J A O ; 18, 3-2 (Th. 785); — I 3 8 (Tli. 42, 835);— Xouvpdv 50(0pp. 751); — S E U U T O - Ó X O ; 103, 215, 473 (fr.23, 1 Goettl.); — Zr,\6u 168, 223 (Opp. 23) ; — SpE-T^ov 168, 223 (Opp. 186) ; — opyi) 205 (Opp.
302); — zavEVTjvoSsv 270 (Scut. 269); — -/auai-pswi; 352 (Th. 879); — ? epsa-ßio{ 450 (Th. 693). — Ezekhez járul még: ravl-repo; 89 (Th. 523); —
ip6-£73* 109 (Th. 245); — TO V E - Js 240 (Opp. 235, 331); — iufas 277 (Th. 557); — eüpußiijs 294 (Th. 931);— xuavóraJcXo« 319 (Th. 4 0 6 ) ; — i<x-iixyar.6uo 439 (Opp. 58).— Francke Cunónál p. 11—12 olvasható egy «Index formarum et vocabulorum quae partim apud Hesiodum partim in ceteris hymnis inve-niuntur, apud Homerum desiderantur». Ebből kiemelem a következőket:
Hspaiío; 24, Th. 377 IEpor,;; — ' Iv/.itr, 25, Th. 411; — i-Xr,T&; 83, Scut.
147 stb. Th. 153 stb.; — slapos 174, sl'scpi Opp. 460; — xoXwvé; 272, 298, Hes. fr. 19 Dind. ; — a yepíio-j (311) geuetivusi forma Homerosnál nem for-dul elő, Th. 393. 396 ; — 8í3ov 327 (iotSov 427), Baumeister szerint Home-rosnál az imperf. többesszámú harmadik személye nem fordul elő, v. ö.
Opp. 139; — xE/jxprjVTo 458, v.v/íyt-.'j Scut. 65; — Tér, 459, Th. 467.
A H O M E R O S I D E M E T E R - H Y M N U S R Ó L . 1!»
k ö v e t k e z t e t i , «ut g e n u s s c r i b e n d i a g n o s c e r e possis m i x t u m ex e p i c a g r a v i t a t e et u r b a n i t a t e Attica.» P r e l l e r v o l t a legelső, ki V o s s ellen f e l l é p e t t (p. 3 8 1 — 3 8 4 : Die angeblichen Atticismen des Homerischen
Hymnus auf Demeter). S z e r i n t e « a t t i c i s m u s n a k nevez V o s s m i n d e n szót, v a g y v a l a m e l y szó k ü l ö n ö s h a s z n á l a t á t , m e l y e t H o m e r o s n á l n e m t a l á l és m e l y legelőször vagy f ő k é p az a t t i k a i d r a m a t i k u s o k n á l f o r -dul elő. Világos, h o g y az a t t i c i s m u s szó ezen h a s z n á l a t a ö n k é n y e s , m é g p e d i g a n n á l i n k á b b az, m e r t a t t i c i s m u s a l a t t V o s s n e m csak egyes í r ó k n a k e l ő s z e r e t e t é t é r t i b i z o n y o s szók és a l a k o k i r á n t , h a n e m a t á j s z ó l á s t is ( l a n d s c h a f t l i c h e S p r a c h a r t ) . Az i l y e n a t t i c i s m u s o k képezik Voss a z o n f e l t e v é s é n e k fő a r g u m e n t u m á t , h o g y h y m n u s u n k szerzője a t t i k a i s z ü l e t é s ű volt. D e ki m e r n e az ily r ö v i d k ö l t e m é n y t illetőleg, m e l y n e k t ö r t é n e t e oly kétes, b i z o n y t a l a n p r a e m i s s á k b ó l oly h a t á r o z o t t k ö v e t k e z m é n y e k e t v o n n i , m i k o r e g y r é s z t oly k e v é s s é i s m e r j ü k a H o m e r o s u t á n i e p o s t , m á s r é s z t p e d i g é p e n s e m m i t u d o m á s u n k sincs a r é g i b b a t t i k a i n y e l v j á r á s esetleges t á j s z ó l á s a i r ó l ? K i v á l t m i k o r t u d j u k , h o g y a d r á m a í r ó k , h a e g y e t m á s t f e l v e t -tek is h a z a i n y e l v j á r á s u k s a j á t s á g a i k ö z ü l , ép oly m é r t é k b e n v a g y m é g i n k á b b f ü g g n e k egy h a t á r o z o t t költői n y e l v t r a d i t i ó j á t ó l , m e l y -n e k t ö r t é -n e t é r ő l c s a k -n a g y o -n h a t á r o z a t l a -n í t é l e t e t h o z h a t u -n k , m i v e l h o g y i s m e r j ü k u g y a n a h o m e r o 3 Í s z ó j á r á s t , de n e m i s m e r j ü k , vagy csak n a g y o n t ö k é l e t l e n ü l i s m e r j ü k a k é s ő b b i e p o s é t és a lyráét.» K i m u t a t j a t o v á b b á P r e l l e r , h o g y Voss n e m volt s e m eléggé p o n t o s , s e m eléggé ó v a t o s az a t t i c i s m u s o k k i k u t a t á s á b a n . Nem a k a r j a u g y a n á l l í t a n i , h o g y h y m n u s u n k b a n e g y á l t a l á b a n n i n c s e -n e k a t t i c i s m u s o k (ilye-n p é l d á u l ipu> a 406-ik v e r s b e -n , m e l y h e z h a s o n l ó spsí a B a c c h o s r a i r t h y m n u s b a n v. 30., t o v á b b á xópyj a 438-ik v e r s b e n , m e l y k ü l ö n b e n g y a n ú s ) , de azt hiszi, h o g y a z t a k e v e s e t , a mi v a n , n a g y o n k ö n n y e n m e g l e h e t m a g y a r á z n i a h y m -n u s t ö r t é -n e t é b ő l , és h o g y a d i c t i ó -n a k , v a l a m i -n t e g y á l t a l á b a -n az egész k ö l t e m é n y n e k a l a p j a t i s z t á n e p i k u s . S z e r z ő j e h a z á j á r a egyált a l á b a n n e m l e h e egyált belőle k ö v e egyált k e z egyált e egyált é s egyált v o n n i . — P r e l l e r f e j egyált e g e egyált é s é -n e k e r e d m é -n y e k é t s é g k í v ü l h e l y e s , b á r egyrészt t ú l s á g o s a -n s o k a t c o n c e d á l t , m i k o r e l i s m e r t e h o g y spíi) és xópv] a t t i c i s m u s o k 1), m á s
-l) A codexben fpáo áll, mely Hesioilosnál is (Opp. 202) kótszótagúnak van mérve, xopj] pedig Sappliónál (fr. 62 Bgk.) és Alkaiosnál (fr. 14 ligk.) is előfordul.
2<I
Á B E L J E N Ő .
r é s z t n e m v o l t t e k i n t e t t e l m i n d a z o n p é l d á r a , m e l y e k e t Voss h y p o -t h e s i s e m e l l e -t -t fel l e h e -t h o z n i . M e g -t e -t -t é k ez-t k é s ő b b G u -t s c h e , F r a n c k e és D i t t m a r . G u t s c h e u g y a n n a g y j á b a n csak i s m é t e l t e a Voss által f e l h o z o t t p é l d á k a t és m é g P r e l l e r c z á f o l á s á r a sem volt t e k i n t e t t e l * ) , de m á r F r a n c k e k o m o l y a b b a n v e t t e a d o l g o t , b á r i s m é t t ú l z á s o k b a e s e t t . Azt állítja, h o g y a Voss á l t a l legelőször k i m u t a t o t t PS a B a u m e i s t e r á l t a l n a g y r é s z t i s m é t e l t a t t i c i s m u s o k k ö z ö t t sipfTjiai (v. 102) és "AiSvj (v. 347) az e g y e d ü l i e k , m e l y e k s z á m b a j ö n n e k é s a m e l y e k h e z legfelebb m é g az <j>2rj (v. 494), Tt.jj.Yj (v. 132) és áístv ttvó? (v. 250) a l a k o k a t és c o n s t r u c t i ó k a t l e h e t h o z -z á a d n i . D e e -z e k b ő l , ú g y m o n d , ép oly k e v é s s é l e h e t k ö l t ő n k a t t i k a i s z á r m a z á s á r a k ö v e t k e z t e t n i , m i n t a vsofvö? (v. 144), su^poto?
(v. 106), xoupVjtoc (v. 108), fXyj/wv (v. 209), Hoaívj (v. 312) s z a v a k b ó l azt, hogy ión volt, a (patvoXE? (v. 51), < p $ Y Y 2 7 8 ) , ayyjasiaHa (v. 366) és xópy] (v. 4 3 9 ) a l a k o k b ó l azt, liogy agol, v a g y a up.áoyo?
(v. 268), XtuLÓc (v. 341) é s ^po? (v. 455) a l a k o k b ó l azt, h o g y dór s z á r m a z á s ú volt. E z e n o k o s k o d á s a z o n b a n e g é s z e n félszeg. A veo--'vó? szóról csak P o l l u x m o n d j a , h o g y áXXaxai raöTo'Iíimxóv(Poll. 2,8), a '(X-rj/íuv szó P h r y n i c h o s s z e r i n t a t t i k a i alak ßXvjywv h e l y e t t (Bekk.
Anecd. I p . 3 0 ßXrf/wv of Ss vhovs? yXtj'/wv), de az Arist. P a c . 711-liez (IV. 3. p. 8 8 . ed. D i n d o r f ) való s c h o l i a s t a s z e r i n t yXyj/mv a k ö z ö n s é g e s a l a k , m e l y n e k ßX^/wv csak a t t i k a i v a r i a n s a (ßXrjywva rpaatv A T T ' . X O I oiä TOÜ ß, oúyi oiä xoö •(); Hoaír, H e r o d o t o s n á l (IV 60) de Aiscbylosnál is ( S e p t . 7 0 1 Hoata) e l ő f o r d u l ; az suVjptno? ésxouptjwc szavakról p e d i g é p e n n e m m o n d j a m e g F r a n c k e , h o g y m i é r t
*) «Atticurn vero esse liymni poetam, qui tanquam in sinu gestabat Homeri carmina, quum ex totius carminis rations fit veri simile tum ex nonnullis formis, quas Vossius collegit (v. 10 oyoioiv, v. 240 XÓ3aa, v. 40 /alxai; äpßp&atai;, v. 205 Sopxa?;, v. 308 uáxrjv, v. 407 EpóJ, v. 440 xdprj, v. 454 rjoo;, v. 497 U>8tj, v. 253 J X E C O V O E , V. 242 J I O I E I V isávaxov, v. 132 xiurj pro voce wvo;, v. 142 et 144 enix^pElv servandi notione usurpatum).» Leginkább túl-zott e tekintetben Schürmann, kit Flach vakon követett; v. ö. Flach p. 24:
«Die Atheismen sind auch sorgfältig behandelt hei Schürman a. O. s. 47 f.;
es sind dies asuviís, xaXuxóbris, HCIXUSEXXT];, f a / E M , Sr/o, Xouxpdv, paivoX!;, ayXxó-8topo;, äix, orj-úzzopo;, -piXoaxEcpavo;, S S O T C Ó T J V O ; , -poxxxÉyto, iXtoí, yXrfyiov, J X O X U
-rráxvia, OJEXTIXO?, xaxocppaoír;, I I T Í J X U Í J Í R ) , ipuatró;, XáSpx, öpY'.a, EXEIVÓ;, Eüoxpwxo;, roXu7XEip(i>v, xuav4xE7:Xo;, r'Ator(S, 8ECTX8J(Ü, xdxxo;, XE'UVSCV, ~avxo8a7:8s, Eyp-uayr,,
xóprj, j;apE;tr,pt, ayo;, <p8r;. Deu attischen Ursprung haben auch betont Preller und Welcker Cycl. Ep. I. S. 392.»
A H O M E R O S I D E M E T E R - H Y M N U S R Ó L . 1!»
lehetne belőlük :i költő i ó n eredetére következtetni. H a s o n l ó k é p -p e n nil a dolog a dór és neol nyelvjárásból felhozott -p é l d á k r a nézve : (paivoXí? igaz, hogy csak Sapphónál fordul elő, de m á r (pá-p/o?
Alkaioson kívül P i n d a r o s n á l és a t r a g i k u s o k n á l is; a T/YjoemílaL-hoz h a s o n l ó s / s t a b a alak S a p p h ó n kiviil Theognisnál, xoprj alak (xoéprj helyett) S a p p h ó n és Alkaioson kívül az a t t i k a i a k n á l is, t i j i á o / o ; az Aphroditére irt h o m e r o s i h y m n u s b a n is (v. 158), Xqxó? m i n t n ő n e m ű szó a dór s z ó j á r á s o n kívül úgy látszik más s z ó j á r á s o k b a n is előfordult csak a s z o r o s a b b értelemben vett a t t i k a i b a n n e m ; végre az összevont vjpo? alak S a p p h ó n ós Alkaioson kívül Stesicho-ros és Ibykos töredékeiben is megvan. Szóval m i n d e n t e k i n t e t b e n felületes F r a n c k e e m e conclusiója (p. 25), h o g y : « M a n e a t igitur illud, quod P r e l l e r u s , ni fallor p r i m u s i n d i c a v i t : m i x t u m q u e n d a m liuius poéta1 esse s e r m o n e m , qui cuias fuerit n o n satis possit intel-ligi.» Leghelyesebben D i t t m a r j á r t el (p. 17—18 D e Alticse originis indiciÍ8 a viris doctis ex s e r m o n e repetitis). Összeállítja h y m n u -s u n k azon -szavait, melyek legelő-ször a t t i k a i íróknál f o r d u l n a k elő.
E z e k a következők: vápxiaao? (v. 8 és Soph.), "/Xetrrj (v. 202 es Aischrion), -[Xfj'/wv (v. 2 0 9 és Aristopb.), opjia (v. 273 és Aischylos), qiSvj (v. 494 és a t r a g i k u s o k ) ; — asjxvó? (v. 486 és Solon), oupávto?
(v. 5 5 és Euripides), sóa-fTj? (v. 274, 369 és Solon), [xárijv (v. 308 és S o l o n ) ; — ejcinjpsw (v. 244 és Aristopb.), SsojtóCw (v. 3 6 5 és Aischylos), jrpoaavoepiáCa) (v. 413 és Aristopb.). Ezekre nézve a z o n b a n helyesen jegyzi meg, hogy «in t a l i b u s vocibus deest n o b i s n o r m a iudicandi p r o p t e r t o t d e p e r d i t a l i t t e r a r u m m o n u m e n t a ex q u i b u s r b a p s o d i a r t e m a t q u e u s u i n epicíe poesis discere p o t u e r u n t . » É s előtte m á r Foerster is k i m o n d o t t a (p. 38), hogy n e m lehet költőn-ket azért m e r t olyan s z a v a k a t használ, melyek t u d t u n k k a l legelő-ször P i n d a r o s n á l és a t r a g i k u s o k n á l f o r d u l n a k elő, a Peisistratidák idejébe helyezni, mivelhogy az ily s z a v a k valódi korát a r á n k m a r a d t i r o d a l o m hézagos volta m i a t t teljes lehetetlenség m e g h a t á r o z n i . A szólásmódok közül D i t t m a r állítása szerint a következőket hoz-ták fel a költő a t t i k a i s z á r m a z á s á n a k b e b i z o n y í t á s á r a : xqxrj az ár jelentésében (v. 138, H o m e r o s n á l (nvo?), rcoisív ádávatov (v. 242, H o m . tiilsvat), jré8ov8s (v. 253, Horn. -/oqxx£e), az a l a k o k közül pedig a következőket: oyoiaiv (v. 19, őysacpiv helyett), Xáílpa (v. 24-0, H o m . XáffpYj), xópYjv (v. 440, H o m . xoópYjv), ^po? (v. 455, H o m . I'apo?), <j>87j (v. 494, H o m . áotő^). De ezek közül is szerinte csak a Xáö-pa, xóprjv,
2<I
Á B E L J E N Ő .
Y(poc és <Ú5T( a l a k o k r a l e h e t n é m i j o g g a l h i v a t k o z n i . Az o/oiaiv a l a k u g y a n i s k é t e s ( k i a d á s o m b a n is oyeatptv-t í r t a m a 275-ik vers szerint), rijjuvj H o m e r o s n á l s i n c s távol az Á r j e l e n t é s é t ő l e g y k é t h e l y e n (A 4 1 0 , 1 319, Í2 5 7 ) és k ü l ö n b e n is n a g y o n k é t e s , v á j j o n t i p ] ár é p e n az attikai n y e l v j á r á s s a j á t j a volt-e a TOisiv ad-avatov-féle kifejezéssel ö s s z e h a s o n l í t h a t ó H o m e r o s n á l aiaiov h t o á j a a v (a 235), t á JJ.oi 0-sol o'Xßta jtotvjasiav (v 42) és jiáp^ov as d-scd d-éaav oits Sóvavtai oiippova - o h j a a t x a i sjrítppová Ttsp jxáX' sóvca (:Ji 11, 12).
A mi p e d i g a z t illeti, h o g y h y m n u s u n k b a n a h o m e r o s i yaixäCe 2) helyett TtéoovSet o l v a s u n k , a z o n n i n c s m i t c s o d á l n i , m e r t h y m n u s u n k b a n (v. 455) a jtéőov szó is e l ő f o r d u l , m e l y l y e l k ü l ö n b e n P i n -d a r o s n á l t a l á l k o z u n k l e g e l ő s z ö r , úgy hogy itt s i n c s n y o m a atticis-m u s n a k . M i n d ö s s z e t e h á t a Xád-pa, xópTjv, r(po? és i>)3ij a l a k o k m a -r a d n a k h á t -r a , m e l y e k D i t t m a -r m e g g y ő z ő d é s e s z e -r i n t t a l á n a k ö l t ő attikai e r e d e t e m e l l e t t b i z o n y í t a n á n a k , h a a régi h y m n u s b a n ere-detiek v o l n á n a k , m i n t h o g y a z o n b a n n a g y o n is e g y e d ü l á l l a n a k és a versek is, m e l y e k b e n e l ő f o r d u l n a k , n e m m e n t e k az i n t e r p o l a t i o g y a n ú j á t ó l , a m i t m á s a l k a l o m m a l a k a r k i m u t a t n i , a z t hiszi D i t t m a r , h o g y n e m i n g a t h a t j á k m e g a z o n m e g g y ő z ő d é s é b e n , h o g y a h y m n u s k ö l t ő j e i ó n e m b e r volt, k i a t t i k a i d o l g o k r ó l is i ó n n y e l v j á r á s
-/
b a n í r h a t o t t . E s a m a n é h á n y a l a k t é n y l e g n e m s o k a t b i z o n y í t : Xád-pa (píXwv YOVÉCOV h e l y e t t a l k a l m a s i n t Xád-prj sö>v YOVSCOV a h e l y e s olvasás, a xópTj a l a k S a p p h ó n á l és Alkaiosnál is e l ő f o r d u l , rjpo? a 455-ik v e r s b e n t a l á n i n t e r p o l á l t h e l y e n áll, k ü l ö n b e n pedig m á r H e s i o d o s n á l ( O p p . 462) és M i m n e r m o s n á l (2, 2) e l ő f o r d u l s'apt, illetőleg s a p o ; s z i n t é n a v e r s é l é n k é t s z ó t a g ú n a k m é r v e és ki t u d j a , n e m kell-e a m i h e l y ü n k ö n is az ö s s z e v o n a t l a n de s y n i z e s i s s e l
*) V. ö. Franckenek nem épen valószínű magyarázatát is p. 18:
«Nomen Tiurj hic usurpari pro Homerico illo tovo;, notavit Vossius. Quem, etiam hac in re liominem Atticum deprehendentem, num sequamur, in suspenso relinquam. Nescio enim an verbum Torq eo quo apud Hom. usi-tatum est sensu satisfactionis accipientis ita explicare possimus: ne, me, quam non pretio emtam sed vi ereptam secum duxerant, vendentes ptenam sive multam, quam parentibus meis solvere debebant, ipsi aufferrent. Cf.
159, l1 280, x 57.»
2) V. ö. különben Francke hibás jegyzetét p. 15: «Verbum (jie'áovj tragicis comicisque usitatissimum apud Homerum non legitur nisi in forma TiéS'jvSe.»
A H O M E R O S I D E M E T E R - H Y M N U S R Ó L . 1!»
o l v a s a n d ó a l a k o t h e l y r e á l l í t a n i ; v é g r e az (p5r( a l a k h y m n u s u n k n a k f e l e t t e g y a n ú s e r e d e t ű c l a u s u l á j á b a n f o r d u l elő. E i m é g h a h o z z á -t e s z s z ü k az s i p ^ T A T (v. 102) és ' ' A I S Y J (v. 347) a l a k o k a t is, m e l y e k r e F r a n e k e oly n a g y súlyt f e k t e t , t o v á b b á az áístv TLVÓ; c o n s t r u c t i ó t a t á r g y p a r t i c i p i u m a n é l k ü l (v. 250), m e l y b e n u g y a n a z s z i n t é n n e m i n y o m á t l á t j a az a t t i c i s m u s n a k , m é g a k k o r s e m változik az e r e d -m é n y . Azért a z o n b a n -m é g s e -m l e h e t D i t t -m a r r a l azt k ö v e t k e z t e t n i , h o g y a költő n e m volt a t t i k a i s z á r m a z á s í i , h a n e m i ó n e m b e r J). Az eposi s z ó j á r á s t a d ó r k ö l t ő k é p oly ü g y e s e n kezelték m i n t az.
a t t i k a i a k , m i n t m a g u k az i ó n o k .
Szóval a h y m n u s n y e l v e z e t é b ő l n e m lehet s e m k ö l t ő n k a t t i -k a i s z á r m a z á s a mellett, s e m az e l l e n a r g u m e n t u m o -k a t m e r í t e n i , d e hogy k ö l t ő n k Attikából, m é g p e d i g v a l ó s z í n ű l e g E l e u s i s b ő l való é s t a l á n az eleusisi D e m e t e r p a p j a volt, a h y m n u s egész t e n d e n t i á j a látszik b i z o n y í t a n i2) . K e v e s e b b e t n y o m G u t s c h e a z o n m e g j e g y
-zi Ezt alighanem Bergk nyomán mondja Dittmar. V. ö. Bergk görög irodalomtörténetét I. p. 76!).: «Aber desshalb braucht der Hymnus nicht nothweudig von einem attischen Dichter verfasst zu sein. Man hat zwar gerade hier Spuren des attischen Dialektes zu finden geglaubt, allein dies beruht nur auf unsicheren und unbegründeten Voraussetzungen. Man darf nicht unbedingt den Masstab der Homerischen Sprache anlegen; wie alle diese Hymnen mehr oder minder in Worten und Wortformen den Charakter einer jüngeren Periode zeigen, so entfernt sich auch hier die Sprache mehrfach von dem hergebrachten epischen Stile. Jedenfalls gehört der Dichter dem ionischen Stamme an, und war, wie seine Arbeit bezeugt, mit den örtlichen Verhältnissen Attika's wie der Lokalsage wohl vertraut.»
Eick «Die ursprüngliche Sprachform der homerischen Hymnen» (a Bezzen-berger által szerkesztett «Beiträge zur Kunde der indogermanischen Spra-chen» kilenezedik kötetében 18S5 p. 201) azt mondja hymnusunkról, hogy
«ist sicher für das Fest der Demeter zu Eleusis bestimmt gewesen; ob freilich der Verfasser ein Attiker oder ein Parier gewesen, ist nicht auszu-machen, für unsere Betrachtung auch gleichgültig. Für Paros hat man [ki ?]
die Erwähnung der Iambe (192 ff.) und von Paros geltend gemacht, beides beweist wenig.» Ezért Fick i. m. p. 235—248 ó-attikai (sőt a mennyire lehetett eleusisi) tájszólásra is ülteti át a Demeter-hymnust! Hogy mit lehet Fick theoriájáról tartani, azt legjobban Ludwich mutatta ki Ari-starch's Homerische Textkritik (Lipcse, 188t—85) czímű müvének második kötetében.
s) Nem helyeselhetem Bergk felfogását (Griechische Literatur -geschichte I. p. 769): «Dass in diesem Hymnus Beziehungen auf den Cultus, namentlich den geheimen Dienst der eleusinischen Göttinnen vorkommen,
2<I
Á B E L J E N Ő .
zése *) (p. 55), h o g y n e m is v a l ó s z í n ű , h o g y a r h a p s ó d o k vala-m e l y h e l y i vala-m o n d á t é n e k e l t e k v o l n a vala-m e g , vala-m e l y i r á n t vala-m á s u t t aligha é r d e k l ő d t e k az e m b e r e k és m e l y e t a b e l y s z í n é n is c s a k n e m sza-v a l h a t t a k el örökké.