A gyermekek eredeti választójogának kérdései

A gyermekek eredeti választójogáról akkor beszélhetünk, ha a választási korhatárt lecsökkentjük vagy teljesen eltöröljük, a gyermek pedig szavazatát közvetlenül adhatja le. Ezen modellen belül két irányt különíthetünk el. Az egyik szerint a választójogi korhatárt teljes mértékben meg kell szüntetni, azaz

521 A gyermekek szavazati joga mellett érvel: O i. m. 55–76.

522 Ausztria Alkotmányának 26. cikk (1) bek. úgy fogalmaz: „A Nemzeti Tanácsot a Szövetség lakossága választja a választás napján 16. életévüket betöltött férfi ak és nők, közvetlen, titkos és egyéni választójoga alapján […]”.

523 Ld. Scottish Elections (Reduction of Voting Age) Bill Section 1., http://www.parliament.scot/

S4_Bills/Scottish%20Elections%20(Reduction%20of%20Voting%20Age)%20Bill/b66s4-introd.pdf

524 Ld. https://index.hu/kulfold/2018/03/06/malta_valasztas_korhatar/

525 F i. m., ld. bővebben továbbá: B (2011) i. m.

7. Az általános választójog „tudatossági” korlátairól 156

a választójog az állampolgárt az alapjogi jogképessége megszerzésekor⁵²⁶ már megilleti. Ezen megoldás azonban számos nehézséget felvethet. Mindenekelőtt fontos tisztázni, hogy mit is értünk alapjogi cselekvőképesség fogalma alatt, és hogy ez miben tér el a polgári jogi cselekvőképességtől. Utóbbi esetében főszabály szerint a cselekvőképesség teljessége egy objektív életkori határ be-töltésétől függ (ez a Ptk. szerint a 14. és a 18. életévhez kötődik). A törvényileg meghatározott életkori határok betöltésével pedig a cselekvőképesség köre mind teljesebbé válik. A polgári jogi cselekvőképesség függ a belátási képesség meglététől is, annak hiánya vagy korlátozott volta ugyanis szintén eredményez-heti a polgári jogi értelembe vett cselekvőképesség korlátozását. Ezzel szemben az alapjogi cselekvőképesség azt fejezi ki, hogy az érintettek (az alapjog ala-nyai) gyakorolhatják-e (illetve közvetlenül gyakorolhatják-e) a jogaikat.⁵²⁷ Az alapjogi cselekvőképesség értelmében az alapjog jogosultja az alkotmány vagy törvény keretei között akár egyénileg, akár más útján gyakorolhatja (ha ez az adott alapjoggal összefér) és érvényesítheti az őt (alapjogi jogképessége alapján) megillető jogokat. A választójog tekintetében ez azt jelenti, hogy alapjogi cse-lekvőképessége annak van, aki rendelkezik választójoggal és azt gyakorolni is képes.⁵²⁸ A kiskorúak esetében az eredeti választójog modellje tekintetében az utóbbi kérdés megválaszolása jelenthet nehézséget. Ezzel kapcsolatban érdemes kiemelni az Alkotmánybíróság 21/1996. (V. 17.) AB határozatát, amelyben a testület megállapította, hogy

„[a]hol a törvények nem szabályozzák a kis- és fi atalkorúak joggya-korlását, az Alkotmány alapján esetről esetre kell meghatározni, hogy a gyermek mely alapjogot, milyen vonatkozásban gyakorol-hat [a] maga […] nevében […]. A gyermek alapjoggyakorlásának – s ezen belül a személyes joggyakorlásnak – lehetősége a joggya-korlás következményeit átfogó döntési képesség kibontakozásával együtt, a növekvő korral egyre szélesebb lesz.”

A fentiek alapján a gyermekek eredeti választójogának modelljében az alapvető alkotmányossági problémát az okozza – mivel ezen modell a gyer-mek közvetlen részvételét követeli meg a választási eljárásban –, hogy egy

526 Az alapjogi jogképesség az élve születéskor a születés pillanatától illeti meg az érintett termé-szetes személyt, szemben a polgári jogi jogképességgel, amely élve születés esetében már a fogantatás pillanatától (a születésig ún. feltételes jogképességként) jár. S –S i. m. 54.

527 Uo. 55.

528 B (2014a) i. m. 78–85.

7. Az általános választójog „tudatossági” korlátairól 157

cselekvőképességében korlátozott vagy kizárt kiskorú fi zikailag és szellemileg sem képes megfelelni azon elvárásoknak, amelyet a választási rendszerek a választópolgároktól megkövetelnek.⁵²⁹ A közvetlen szavazatleadás így szinte kivitelezhetetlen lenne. Természetesen az is lehetséges, hogy például egy 14 éves kiskorú (az „esetről esetre” történő vizsgálat során) már meg tudna ezen követelményeknek felelni, de olyan diff erenciált szabályozás kialakítása, amely az életkorhoz igazodna, gyakorlatilag lehetetlen, különösen annak fényében, hogy ebben az esetben arra is megoldást kellene találni, hogy egy újszülött csecsemő hogyan adja le saját maga, közvetlenül a voksát.

A másik irány a gyermek eredeti választójogán belül a választói korhatár leszállítása lehet. A választójogi korhatár leszállításának kérdését Daniel Hart és Robert Atkins is vizsgálta egy tanulmányukban, ahol az amerikai 16–17 éves kiskorúak felkészültségét elemezték a választójog relációjában. A kutatás hipotézise azon állítás volt, miszerint a 16 és 17 éves korosztály szá-mára biztosítani kell az aktív választójoguk gyakorlásának lehetőségét. Ennek alátámasztását abban látták, hogy álláspontjuk szerint egy 16 éves serdülő állampolgári minőségében nem különbözik egy 18. életévét betöltött fi atal fel-nőttől (az empirikus kutatások ugyanis nem támasztják alá azon feltételezést, miszerint a 18. életévüket be nem töltött 16–17 éves gyermekek társadalmilag éretlenek lennének), ez alapján azonban indokolatlan tőlük megvonni a válasz-tójogot. Emellett azért is fontosnak tartanák a választójogi életkor leszállítását, mivel ezzel ösztönözni lehetne az egyes kormányokat, hogy demográfi ailag kedvező döntéseket hozzanak, hiszen „új” választópolgári szegmens kerülne a látóterükbe.⁵³⁰ Az aktív választójogi korhatár leszállítására láthattunk példát Ausztria és Skócia (illetve Málta) esetében, ahol jelenleg is 16. életévben⁵³¹ jelölték meg az aktív választói jogosultság határát.⁵³² Ezen megoldás esetében a jogalkotó tulajdonképpen amellett foglalna állást, hogy a „tudatossági korlát”

keretein belül felállított vélelmet (miszerint bizonyos életkor alatt nincs meg a megfelelő politikai felelősségérzet és tudatosság, azaz végső soron hiányzik az alapjogi cselekvőképesség, és így a választási rendszer integritásának védelme

529 Pl. hogy megjelenjen a szavazatszámláló bizottság előtt, mozgóurnát igényeljen, aláírja a névjegyzéket és nem utolsó sorban felelősségteljes döntést hozzon.

530 H –A i. m. 201–222.

531 16 év a választójogi korhatár jelenleg a fentieken kívül Brazíliában, Kubában, Szomáliában és Nicaraguában, 17 év pedig Kelet-Timorban, Indonéziában, Szudánban és Észak-Koreában.

J (2017) i. m. 491.

532 Hasonló megoldást javasolt Magyarországon a Lehet Más a Politika (LMP) is. Ld. http://

index.hu/belfold/2017/10/11/lmp_a_16_eveseknek_is_legyen_valasztojoga/

7. Az általános választójog „tudatossági” korlátairól 158

miatt a jogalkotó ezen életkor alatti személyeket kizárja a választójogból) any-nyiban változtatja meg, hogy azt nem a nagykorúság betöltéséhez, hanem egy alacsonyabb korhatárhoz köti. Álláspontom szerint ezen megoldás célravezető lenne, ugyanis sem a választójog egyenlőségének elvét (hiszen nem lenne sem kevesebb, sem több szavazata a kiskorúnak), sem a szavazásban való személyes részvétel követelményét nem sértené (hiszen a kiskorú saját maga adná le a voksát). Az alacsonyabb korhatár lehetne az osztrák megoldáshoz hasonlóan a 16. életév, de akár alacsonyabb is.⁵³³