„A napóleoni háborúk a vagyontalan nemesi ifjak számára a hadi pályán nyújta-nak előmeneteli lehetőséget”135 – írja Szluha Márton a Gergye-családról írott ta-nulmányában Gergye Gábor kapcsán. A háborúkat illető pontatlan fogalmazás-tól136 eltekintve kétségtelen, hogy a Habsburg Monarchia állandó hadseregében katonatiszti pályával a nemesség lehetőséget kapott társadalmi rangjának meg-felelő életpályára. A társadalmi mobilitás egyik legfontosabb eszközét egészen a 18. századig a katonai pálya jelentette, a katonai teljesítmény honorálásának fontos módja volt a nemesség-, illetve birtokadományozás, amely a nemességen belüli pozíciót javíthatta. Különösen a folyamatos háborúskodással telt török há-borúk időszaka adott lehetőséget a nemesség megszerzésére. A nemesség gene-zisében és történetében is rendkívüli mértékben fonódott össze a katonáskodás-sal, még akkor is, amikor a nemesség közvetlen katonai funkciója, a személyes felkelés jelentősége a 18. századra minimálisra zsugorodott. A nemesség és a ka-tonáskodás kapcsolatának rendi konjunktúrája az 1788-ban kezdődő és egészen 1815-ig tartó háborús időszakban késői, utolsó reneszánszát élte.
Az állandó magyarországi háborúskodás 1711-et követő megszűnése után közvetlenül, helyben megszűnt a katonáskodás lehetősége. A birtokán gazdál-kodó, de emellett katonai szolgálatot vállaló vagy éppen katonai szolgálata
ér-135 Szluha 1998, 32.
136 Gyakori probléma, hogy a teljes, 1792 és 1815 közötti háborús periódust napóleoni háborúk-ként aposztrofálják, holott Napóleon csak 1799 végén lett a francia állam egyik vezetője, 1802-től első számú vezető, így a napóleoni megnevezés csak az 1805 és 1815 közötti háborúkra értelmezhető. Úgy gondolom, hogy az egész periódusra – ha tömör elnevezést kell használni – a leghelyesebb a „francia” jelző használata a „forradalmi” és „napóleoni” jelzők nélkül, mivel ezzel elkerülhető a forradalom végét illető vita (pl. Soboul 1799-ig tárgyalja a forradalom tör-ténetét) zavaró hatása. Maguk a francia háborúk az egytől hétig „számozott” koalíciós hábo-rúk voltak, amelyeket a korszakban Európában és az európai hatalmak által azon kívül vívott egyéb (pl. orosz–svéd, orosz–török, brit–amerikai stb.) háborúk egészítettek ki.
demeiért birtokot kapott végvári katona nemes jellegzetes képe elenyészett. Az állandó háború korszakának vége a katonai és hivatali pálya kettéválást okozta.
Ennek két közvetlen következménye jelentős számunkra. A birtokos nemesség érdeklődése szépen lassan a hivatali pálya felé fordult, és ez a század végére az ország vezetésében, illetve a helyi, vármegyei irányítás tekintetében a birtokos nemesség, a bene possessionati jelentős térnyeréséhez vezetett.137 Ez a birtokos nemesség jelentős részét eltérítette tehát a katonai pályától. A másik következ-mény a birtok nélküli vagy a birtokos nemesség többedik fiainak katonai szol-gálatvállalása. Ez megteremtette a független, helyhez, birtokokhoz nem kötött nemes katonatiszt karakterét. Az ilyen módon katonai szolgálatot vállaló ne-mes ifjak száma azonban lényegesen kisebb potenciált mutatott a korábbiakhoz képest, mivel a jogi, hivatali pálya az ő számukra is lehetőséget adhatott a birto-kok nélküli kenyérkeresetre.138 A katonai karrier vonzereje vesztett fényéből, de el nem enyészett. Kérdés, hogy valójában mekkora vonzerő maradt meg.
A független, nemesi származású katonatiszti csoport kialakulása előnyöket jelentett mind a nemesi társadalom, mind az uralkodó számára. A nemesség szemszögéből a katonatiszti pálya önmagában presztízsértékű lehetett. A kato-natisztek általában nem tartottak igényt a családi birtokra, jellemzően megvált-tatták örökrészüket a többi családtaggal, vagy éppen a katonáskodás során szer-zett jövedelmüket a katonai pálya befejeztével birtokvásárlásra fordíthatták,139 így növelve a család jelentőségét. Nem mellesleg a katonai pályára küldés a csa-ládfő számára megfelelő eszköz lehetett bizonyos családi ügyek rendezésére is.
Az uralkodó szempontjából hasonló előnyökkel járt a független katonatisz-ti réteg megjelenése, mert a hadsereg szigorú rendje és szelleme miatt ezeken keresztül saját támogatottságát növelhette. Számos példát láthattunk kifejezet-ten nemzeti identitását vesztett katonacsaládok kialakulására magyar eredetű családok esetében is.140 Ez a folyamat azonban csak korlátozott mértékben ér-vényesült a magyar tisztek tekintetében.
137 Szijártó 2006, 7–141., különösen: 138–141. Érdekes, hogy a katonáskodás szerepének tag-lalása nem kerül terítékre.
138 A jogi, értelmiségi pálya előzményeihez: Bónis 1971; Zombori 1988; Dominkovits 2002.
139 Kray Pál birtokszerzéséről: Lázár 2015, 237–241.
140 A legismertebb talán Benedek Lajos táborszernagy személye.
A társadalmi mobilitással a rendi társadalomban a katonaság tekintetében nem csupán a nemességen belüli, tehát birtoktalanból kisbirtokos, kisbirto-kosból középbirtokos, nemesből arisztokrata típusú változásokkal kell számol-nunk, hanem a nemesség alatti társadalmi csoportok esetén is. Ebben az eset-ben a nemesség megszerzése a társadalmi emelkedés egyetlen módja a katonai pályafutás tekintetében, más fajta, társadalmi értelemben vett elismerés nem létezett, a jobbágyot örökletesen nem szabadították fel szolgáltatásai alól,141 de városi polgárjogot sem lehetett pusztán katonai szolgálattal elnyerni.
A főtiszti kar kutatási eredményeinek bemutatása esetén kézenfekvő lenne a prozopográfiát segítségül hívni. Ebben az esetben viszont fontosabbnak tar-tom a magukat az egyéneket látni, illetve a tiszti pálya képét bemutatni, ezért a prozopográfia helyett a logikailag rendszerezett adatközlés módszerét válasz-tottam. Ezzel a módszerrel több olyan lényeges jelenséget is megfigyelhetünk, amelyet a prozopográfia használatával nem tudnánk bemutatni.
Az ezred teljes fennmaradt személyügyi iratanyagát áttekintve 438 főtiszt szolgálata bizonyítható. Négy esetet tudtam rögzíteni, amely során megtörtént az áthelyezés, de mégsem történt szolgálat az ezredben. Három esetben mégis más ezredhez irányították a tisztet, egy esetben pedig kommunikációs hiba tör-tént, mert a tiszt már a parancs kiadása előtt elhalálozott.
Az ezredben szolgáló tisztek körét elsőként az ezred által havi rendszeres-séggel vezetett létszámkimutatások alapján állítottam össze. Ezeket az ezredtör-ténetben szereplő, utóbb hiányosnak bizonyult listával és adatokkal142 vetettem össze. Ezt követte a mustrák, majd a revíziók, végül az újoncozási és áthelyezési listák adatainak feldolgozása. A korszakon túlnyúló adatok feltárásának alapját a sematizmusok, illetve az Österreichische Militärische Zeitschriftben szereplő tiszti változásokat bemutató részek adták, majd ezután következett a nyugdíja-zási könyvek feldolgozása. Az utolsó fázist az egyes tisztek még így is hiányzó
141 Néha előfordult egy-egy kiszolgált katona adómentessé tétele, de csak saját magára vonat-koztatva, nem örökíthető módon, így ez tartós társadalmi emelkedést nem jelentett.
142 Kreipner – tévesen – nem számította a tisztek közé a zászlósokat, így azok a tisztek nem szerepelnek a listájában, akik csak zászlósként szolgáltak az ezredben. Listájában több pon-tatlanságot is találtam, összességében azonban mégis rendkívül hasznosnak bizonyult, mert sok adat pontos felderítésére Kreipner adta az alapot.
adatainak célzott, akár más ezred iratai között történő felkutatása jelentette.
A katonai pályafutás tisztázását a tisztek személyes adatainak pontosítása és a társadalmi háttér felderítése követte. Különösen fontosnak bizonyult, hogy az egyházi anyakönyvekben sikerült megtalálni sok tiszt születésének idejét is.143 Több szerző állapította már meg, hogy egy ilyen jellegű adattárra vonatkozó kutatásokat sohasem lehet lezárni. Különösen igaz ez a főtisztekre vonatkozó vizsgálatot tekintve. A 438 tiszt rendkívül szerteágazó irányban folytatta kato-nai pályafutását, ez a felkutatandó adatok forrásait rendkívül szétszórja, a fenn-maradás szeszélye pedig jelentős adatmennyiség kinyerését teszi lehetetlenné.
Az ezredben szolgáló 438 tiszt katonai pályafutását áttekintve fel lehet állí-tani azokat a karriertípusokat, amelyek mentén csoportosítva a tiszteket felvá-zolhatók a tisztikar jellemzői. A tipológiát a tiszt társadalmi háttere (ezen belül a nemzetisége és vallása), pályakezdete, a katonai pálya eseményei, a karrier vége és a katonai szolgálatot követő életút mint legfontosabb jellemzők és a tisz-ti pályának keretet adó tényezők alapján lehet felállítani. Az egyes típusokra nem lehet minden jellemzőt alkalmazni, hiszen például egy birtokos nemes, aki a Nemesi Testőrségnél kezdte katonai karrierjét harcban eleshetett, kiléphetett vagy akár nyugdíjba vonulhatott, tehát nem feltétlenül érte el a karrierjének potenciális csúcspontját.
Fontos rögzíteni, hogy a kutatás pontosan milyen adatokra terjedt ki. Alap-vető a tiszt neve, valamint születésének és halálozásának alapadatai, tehát az időpont és a helyszín felkutatása. A helyszínt az adat születésekor éppen aktuális határok mentén, illetve a katonai iratokban szereplő adat alapján rögzítettem,144 de minden esetben törekedtem a mai települést is azonosítani. Ehhez alapve-tően Vályi, Lipszky és Fényes Elek munkáit használtam, valamint az 1873-as
143 Az anyakönyvi adatok felderítésében a http:/familisearch.org oldalt használtam, amely Magyarország tekintetében a fellelhető római katolikus és református anyakönyvek átírt feldolgozását, Szlovákia esetében pedig ezeken kívül még az evangélikus anyakönyveket is, illetve még mindhárom felekezet szkennelt anyakönyvi oldalait is tartalmazza. A névátírá-sok minden hibája ellenére teljes bizonyossággal meg tudtam állapítani számtalan tiszt szü-letési adatát, mivel egy meglehetősen intelligens keresési rendszer áll rendelkezésre. Fontos leszögezni, hogy jelen pillanatban (2021 nyarán) az adatbázis nem teljes.
144 Ezeknek a vármegyék területei esetleges változásainak, illetve az országok területi változá-sainak szempontjából van jelentőségük.
helységnévtárat, illetve a kurrens térképeket.145 Az esetek döntő többségében sikerült azonosítani a települést, néhány esetben van bizonytalanság, de sajnos akadt olyan település, amely egyik azonosításra használt forrásban sem szere-pelt. Olykor csak a szerencse segített, mert a katonai forrásokban hallás alapján leírva nem minden esetben volt pontos a helynév.146
A személyes adatok körébe tartozik a vallás és a társadalmi, rendi állapot is.
Az utóbbit meghatározására alapvetően a vizsgált katonai források alapján nyílt lehetőség. Az arisztokrata címeket szinte minden esetben hozzák az iratok, az egyszerű nemességet viszont viszonylag ritkán, a vizsgált korszakban előre ha-ladva egyre ritkábban. A nemesség, még inkább a birtokos nemesség rögzítésé-hez ezért segítségül kellett hívni a genealógiai szakirodalmat és adatbázisokat.
Még így sem sikerült minden kétséget kizáróan kimutatni minden „gyanús”
tiszt esetében a nemességet, sok esetben csak az erős gyanút tudtam rögzíteni.
Valójában önmagában a tiszti rang a nemesség „gyanúját” kelti, hiszen az alap-vető feltételeknek (írni-olvasni tudás, jó német nyelvismeret) legnagyobbrészt csak nemesek, esetleg polgárok tudtak megfelelni.
Az adatgyűjtés kiterjedt a tiszt családi állapotra, gyermekekre, illetve eset-legesen a felmenőkre, amennyiben ez releváns adatot hordoz. Releváns adatnak az édesapa katonai szolgálatát, vármegyei, vagy országos tisztségét tekintettem, illetve ezeken felül az lett volna még az értelmiségi (tanár, tudós, orvos stb.) vagy városi tisztség is, ezekből azonban csak három orvost sikerült találni.147
A személyes adatok között a halálozás idejét és helyét is kutattam, ezt azon-ban csak viszonylag kevés esetben tudtam meghatározni, mert a források
szűk-145 Ezek közül kiemelendő a Mapire (A Habsburg Birodalom történeti térképei) http://mapire.
eu, amely mindhárom katonai felmérés térképanyagát, illetve számos egyéb kataszteri tér-képet tartalmaz georeferált formában.
146 A csépánfalvi Teőke-testvérek esetében például Kentsan, Kontschan és Dolan három kü-lönböző névalak szerepelt Koncsán-Dolyán község helyett a három meglévő forrásban.
147 Figyelemreméltó tény, hogy két esetben vármegyei főorvosról van szó: a fejér megyei Bri-gelius Mátyás fia József, illetve a veszprémi Havranek József hasonnevű fia. A harmadik, Zach József pesti orvos Károly nevű fia. Zach József három fia közül kelttő lett katona. An-tal táborszernagyi ranggal került nyugalmazott állományba, leginkább a marengoi csatából ismert, ahol a császári-királyi hadsereg táborkari főnöke volt, címzetes táborszernagyként halt meg 1826-ban. Károly századoshadnagyként 1793. április 18-án a Raismes alatt szer-zett sebesülésébe halt meg. János Ferenc híres csillagász lett. Utóbbi életrajza: Vargha 2003.
szavúak e tekintetben. A katonai szolgálat alatt elhalálozottak adatait megadják a források, az 1820-ban még élő, korábban nyugalmazott tisztek esetében is viszonylag jó a találati arány, de az 1820-ban már nem élt, vagy a hadsereg kö-telékéből kilépett, vagy kizárt tisztek halálozására semmiféle adat nem áll ren-delkezésre. Az ismert összefoglaló családi genealógiák meglehetősen pontatlan adatokat szolgáltatnak, de gyakori, hogy a katonának állt családtagot nem is közlik, vagy semmi adatot nem adnak meg róla.
Az iskolák adatai közül csak a katonai iskolákra terjedt ki az adatgyűj-tés. A bécsújhelyi Katonai Akadémia, a bécsi Hadmérnök Akadémia mellett a Magyar Nemesi Testőrség tartozik ebbe a kategóriába. A nem katonai iskolák tekintetében a rendszeres igényű adatgyűjtés jócskán túlmutatott a kutatás ke-retein.148
A főtisztek katonai karrierjét – a szöveg olvashatóságának szempontját fi-gyelembe véve – év szerint adtam meg, ugyanis nem szerettem volna terhelni a szöveget tengernyi adattal, hiszen ezek a mondanivaló szempontjából nem lényegesek. Mivel a főtisztek között sok későbbi törzstiszt is szolgált, az egyes típusok megértéséhez elkerülhetetlen néhányuk szerepeltetése ebben a fejezet-ben. A karrierívük bemutatását a komparativitást figyelembe véve ezúttal a fő-tisztek adattartamához igazítottam.