A csiperketermesztésben jelenleg engedélyezett két szintetikus hatóanyag (diflubenzuron és prokloráz-Mn) hosszabb távon nem lesz elegendő a gazdaságos termesztéshez. A szintén legálisan kijuttatható fonálféreg „hatóanyag” a Sciarid-legyek ellen ugyan jó hatásfokú, ám meglehetősen költséges. A kórokozók elleni védekezést tovább nehezíti, hogy az engedélyezett hatóanyagok ellen egyre több helyről jelentenek rezisztenciát-toleranciát. Minden olyan növényvédőszer, amelyet nem engedélyeztek a gombatermesztésben használata tilos! A régebben használt szerek a gombakultúrából kivonásra kerültek, amennyiben ellenőrzés során azokat a gombából kimutatják, jelentős pénzbüntetés szabható ki a termesztőre.
A holland-típusú gombaházakban ezekre a kémiai növényvédőszerekre sincs (nem lenne) szükség, amennyiben a megfelelő higiéniai követelményeket betartják. Hazánkban viszont ezek a termesztőlétesítmények csak kis részét adják az összes megtermelt gombának, tömegtermesztés továbbra is a pincei és felszíni termesztésre épül. Ezeken a farmokon (is) a megelőző védekezésen és a higiénián van a hangsúly. Ezen a téren a hazai gombatermesztésnek van fejlesztenivalója, ezért az alábbiakban összefoglaljuk azokat a főbb pontokat, amelyek az integrált szemléletű termesztéshez szükségesek.
Az integrált védekezés szempontjai és megvalósításuk a gombafarmon belül
A betegségek megfékezése Gyakorlati tennivalók
A jó higiéniai gyakorlat megvalósítása a farm létesítésével kezdődik: az ideális termesztőház távol helyezkedik el a szerves hulladékoktól, szemétlerakóktól, erdőktől (ahonnan a kórokozók folyamatosan be tudnak telepedni). A termesztőháznak elegendő öltözővel és szociális helyiséggel (mosdó, étkező, toalett stb.) kell rendelkeznie, hogy az ott dolgozók személyi higiéniája a lehető legmagasabb legyen. Ehhez védőöltözetet is biztosítani kell, a vegyszerek használata során a vonatkozó előírásokat (pl: formalin) szigorúan be kell tartani és tartatni.
Minden munkavállalónak pontosan tisztában kell lennie a feladataival, csak a legszükségesebb mozgást végezhetik az üzemen belül.
Bizonyított tény, hogy a legtöbb betegséget az üzem dolgozói hurcolják a telepen belül. A munkaszervezésnek a higiéniát is szem előtt kell tartania, jól elkülönült és logikus folyamtokkal: pl. a szedést mindig a legfiatalabb kultúrában kell kezdeni, és onnan haladni a későbbi hullámok irányába.
A termesztőhelyiségek előtt közvetlenül fertőtlenítőszőnyeget kell elhelyezni, amelynek a méretét úgy kell meghatározni, hogy azt sem kikerülni, sem pedig átlépni ne lehessen. A szőnyeget folyamatosan kontakt hatású szerrel kell nedvesen tartani.
A letermett komposztot mielőbb el kell távolítani az üzemből, átmenetileg sem érintkezhet az új telepítés a betegségekkel teli hulladékkal. A letermett komposzt elszállítása előtt kontakt hatású szerrel engedélyezett a felület kezelése, hogy az ott lévő spórák számát gyérítsük. Fontos megjegyeznünk, hogy a helyiség kiürítését takarítás, majd fertőtlenítés követi. A fertőtlenítés nem helyettesíti a szerves hulladékok eltávolítását (lehullott takaróföld, szedési hulladék a földön stb.), mert azok újabb kiindulási pontjai a betegségeknek.
A felsorolt eljárások csak kiragadott példák a szakszerű és gazdaságos gombatermesztéshez, azokat minden esetben a termesztő lehetőségeihez kell igazítani. Ugyanakkor tény, hogy a megelőző védekezésre (takarítás, fertőtlenítés, higiénia) költött forintok az általuk elérhető jobb minőség és mennyiség miatt megtérülnek.
Ellenőrző kérdések
1. Ismertesse a száraz mólé betegség tüneteit!
2. Melyek a mólébetegségek elleni védekezés lehetőségei?
3. Ismertesse a Sciaridae-családba tartozó rovarok kártételét!
4. Milyen életmód típusokat ismer atkák esetében?
5. Röviden ismertesse a Trichoderma komposztpenész elleni védekezés lehetőségeit!
6. Jellemezze a pókhálós penész betegséget!
7. Soroljon fel legalább öt példát a higiénia fokozására!
Irodalomjegyzék
Castle, A.J., Sivanesan, D., Dobbin, C., Rinker, D.L. (2004): Causal Agents of Bacterial Blotch on Cultivated Agaricus bisporus in Canada.
Science and Cultivation of Edible and Medicinal Fungi. Proceedings of the XVIth International Congress on the Science and Cultivation of Edible and Medicinal Fungi, (Miami, USA, 14-17 March, 2004), 441-447.
Catlin, N.J., Wuest, P.J., Beyer, D.M. (2004): Green Mold Harbored by Wood: Post-crop Steaming and Preservatives. Science and Cultivation of Edible and Medicinal Fungi. Proceedings of the XVIth International Congress on the Science and Cultivation of Edible and Medicinal Fungi, (Miami, USA, 14-17 March, 2004), 449-458
Chang, S.T., Miles, P.G. (2003): Mushrooms. The Chinese University Press, Hong Kong, 159-188.
Clift, A., Shamshad, A., Terras, M.A. (2004): Flies and Dry Bubble on Cultivated Mushrooms. Science and Cultivation of Edible and Medicinal Fungi. Proceedings of the XVIth International Congress on the Science and Cultivation of Edible and Medicinal Fungi, (Miami, USA, 14-17 March, 2004), 459-478.
Ehlers, R.U., Hokkanen, H.M.T. (1996): Insect Biocontrol with Non-endemic Entomopathogenic Nematodes (Steinernema and
Heterorhabditis spp.): Conclusions and Recommendations of a Combined OECD and COST Workshop on Scientific and Regulatory Policy Issues . Biocontrol Science and Technology, 6, 3: 295-302.
Fletcher, J.T., Gaze, R.H. (2008): Mushroom Pest and Disease Control – A Color Handbook. Manson Publishing, London.
Fletcher, J.T. (2002): Cobweb disease, a new challenge. Mushroom News, 50, 4: 20-23.
Foster, G. D., Amey, R., Bailey, A., Mills, P.R. (2004): Investigation of the Interaction Between Verticillium fungicola and Agaricus bisporus. Science and Cultivation of Edible and Medicinal Fungi. Proceedings of the XVIth International Congress on the Science and Cultivation of Edible and Medicinal Fungi, (Miami, USA, 14-17 March, 2004), 479-487.
Gaze, R.H., Calvo-Bado, L., Challen, M.P., Aide, B., Romaine, C.P. (2000): A new virus disease of Agaricus bisporus? Science and Cultivation of Edible Fungi, 150, 2: 701-705.
Grewal, P.S., Weber, T., Betterley, D.A. (1998): Compatibility of the insect-parasitic nematode, Steinername feltiae, with chemicals used in mushroom production. Mushroom News, 46,4: 6-10.
Grogan, H.M., Tomprefa, N., Mulcachy, J., Holcroft, S., Gaze, R.H. (2004): Transmission of Mushroom Virus X disease in crops. Mushroom Science, 16: 489-498.
Győrfi, J., Fürst, K. (2009): Biológiai védekezés a Sciaridae-legyek lárvái ellen a csiperkegomba termesztésben. Növényvédelem, 45, 1: 29-36.
Győrfi, J., Geösel, A., Póczik, E. (2008): Trichoderma fajok elleni biológiai védekezés a csiperketermesztésben. Kertgazdaság, 40, 1: 7-13.
Győrfi, J., Geösel, A. (2008): Biological Control against Trichoderma Species in Agaricus Cultivation. Proceedings of the 6th International Conference on Mushroom Biology and Mushroom Products, 158-164.
Győrfi, J., Geösel, A. (2009): Trichoderma-fajok a csiperketermesztésben: lehetséges a biológiai védekezés? Növényvédelem, 45, 9: 517-521.
Győrfi, J. (2003): Csiperketermesztés nemcsak vállalkozóknak. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 5-199.
Győrfi, J. (2011): Kórokozók és kártevők a csiperketermesztésben. (in: Győrfi, J. (szerk): Gombabiológia, gombatermesztés. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 191-225.
Halász, K., Geösel, A., Szarvas, J., Bray, M., Hajdú, Cs., Lukács, N. (2007): A termesztett csiperke (Agaricus bisporus LGE.) MVX vírusának kimutatása immunoblott módszerrel. XVII. Keszthelyi Növényvédelmi Fórum kiadványa, Keszthely, 12-16.
Hatvani, L., Antal, Z., Manczinger, L., Szekeres, A., Druzhinina, I.S., Kubicek, C.P., Nagy, A., Nagy, E., Vágvölgyi, Cs., Kredics, L. (2007):
Green mold diseases of Agaricus and Pleurotus spp. are caused by related but phylogenetically different Trichoderma species.
Phytopathology, 97, 4: 532-537.
Kredics, L., Antal, Zs., Manczinger, L., Szekeres, A., Kevei, F., Nagy, E. (2003): Influence of environmental parameters on Trichoderma strains with biocontrol potential. Food Technology and Biotechnology, 41, 1: 37-42.
Largeteau, M. L., Rodier, A., Rousseau, T., Juarez del Carmen, S., Védie, R., Savoie, J.M. (2004): Agaricus Susceptibility to Verticillium fungicola. Proceedings of the XVIth International Congress on the Science and Cultivation of Edible and Medicinal Fungi, (Miami, USA, 14-17 March, 2004), 515-523.
Piasecka, P., Kavanagh, K., Grogan, H. (2011): Detection of sources of Lecanicilium (Verticilium) fungicola on mushroom farms.
Proceedings of the 7th International Conference on Mushroom Biology and Mushroom Products. 479-484.
Rao, J.R., Nelson, D.W.A., McClean, S. (2007): The Enigma of Double-stranded RNA (dsRNA) Associated with Mushroom Virus X (MVX).
Curr. Iss. Molecular Biology, 9, 2: 103-122.
Rinker, D.L., Alm, G. (2000): Management of green mould disease in Canada. Mushroom Science, 15, 2: 617-623.
Rinker, D.L., Alm, G. (2002): Evaluation of spawn and its role in green mold disease. Mushroom News, 50,7: 18-19.
Romaine, P.C., Schlagnhaufer, B. (1995): PCR analysis of the viral complex associated with La France Disease of Agaricus bisporus.
Applied and Enviromental Microbiology, 61, 6: 2322-2325.
Sheepmaker, J.W.A., Geels, F.P., Smith, P.H., van Griensven, L.J.L.D. (1998): Influence of Steinernema feltiae and Diflubenzuron on Yield and Economics of the Cultivated Mushroom Agaricus bisporus in Dutch Mushroom Culture. Biocontrol Science and Technology, 8, 2: 269-275.
Szabó, Á., Molnár, A., Győrfi, J., Pénzes, B. (2009): New Data on the Mite Fauna of Hungary. Acta Phytopathologica et Entomologica Hungarica, 44, 1: 147-150.
A kései laskagomba (Pleurotus ostreatus (Jacq.) P. Kumm.) termesztése
Szerző: Szabó Anna